Državni izpitni center. Izpitna pola 1 1. feladatlap. Torek, 8. junij 2010 / 90 minut június 8., kedd / 90 perc

Átírás

1 Š i f r a k a n d i d a t a : j e l ö l t k ó d s z á m a : ržavni izpitni center *M M* F I Z I K Izpitna pola 1 1. feladatlap Torek, 8. junij 1 / 9 minut 1. június 8., kedd / 9 perc SPOMLNSKI IZPITNI ROK TVSZI VIZSGIŐSZK ovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese nalivno pero ali kemični svinčnik, svinčnik H ali, radirko, šilček, računalo brez grafičnega zaslona in možnosti računanja s simboli ter geometrijsko orodje. Kandidat dobi list za odgovore. Priloga s konstantami in enačbami je na perforiranem listu, ki ga kandidat pazljivo iztrga. Engedélyezett segédeszközök: a jelölt töltőtollat vagy golyóstollat, H-s vagy -s ceruzát, radírt, ceruzahegyezőt, csak műveleteket végző zsebszámológépet, geometriai mérőeszközt hoz magával. jelölt válaszai lejegyzésére is kap egy lapot. képletek és az egyenletek a perforált lapon találhatók, amelyet a jelölt óvatosan kitéphet. SPLOŠN MTUR ÁLTLÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSG Navodila kandidatu so na naslednji strani. jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Ta pola ima 4 strani, od tega 4 prazne. feladatlap terjedelme 4 oldal, ebből 4 üres. RI 1

2 M M NVOIL KNITU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na list za odgovore). Izpitna pola vsebuje 4 nalog izbirnega tipa. Vsak pravilen odgovor je vreden eno (1) točko. Pri reševanju si lahko pomogate s podatki iz periodnega sistema na strani 3 ter konstantami in enačbami v prilogi. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo tako, da obkrožite črko pred pravilnim odgovorom. Sproti izpolnite še list za odgovore. Vsaka naloga ima samo en pravilen odgovor. Naloge, pri katerih bo izbranih več odgovorov, in nejasni popravki bodo ocenjeni z nič () točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha. ÚTMUTTÓ JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! Ragassza vagy írja be kódszámát (a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe, valamint a válaszait tartalmazó lapra)! feladatlap 4 feleletválasztós feladatot tartalmaz. Mindegyik helyes válasz egy (1) pontot ér. Számításkor a feladatlap 3. oldalán levő periódusos rendszer adatait használja fel! feladatlapban töltőtollal vagy golyóstollal karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! Válaszait folyamatosan jelölje a válaszokat tartalmazó lapon! Mindegyik feladat esetében csak egy válasz a helyes. Javítás esetén egyértelműen jelölje a helyes választ! Ha valamelyik feladat esetében több betűjelet karikáz be, illetve nem egyértelműek a javításai, válaszát nulla () ponttal értékeljük. ízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!

3 M M 3 PERIONI SISTEM ELEMENTOV I VIII 1,1 4, H He vodik helij 1 II III IV V VI VII 6,94 9,1 relativna atomska masa 1,8 1, 14, 16, 19,, Li e simbol N O F Ne litij berilij ime elementa bor ogljik dušik kisik fluor neon 3 4 vrstno število , 4,3 7, 8,1 31, 3,1 35,5 4, Na Mg l Si P S l r natrij magnezij aluminij silicij fosfor žveplo klor argon ,1 4,1 45, 47,9 5,9 5, 54,9 55,9 58,9 58,7 63,6 65,4 69,7 7,6 74,9 79, 79,9 83,8 K a Sc Ti V r Mn Fe o Ni u Zn Ga Ge s Se r Kr kalij kalcij skandij titan vanadij krom mangan železo kobalt nikelj baker cink galij germanij arzen selen brom kripton ,5 87,6 88,9 91, 9,9 95,9 (97) Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd g d In Sn Sb Te I Xe rubidij stroncij itrij cirkonij niobij molibden tehnecij rutenij rodij paladij srebro kadmij indij kositer antimon telur jod ksenon (9) (1) () s a La Hf Ta W Re Os Ir Pt u Hg Tl Pb i Po t Rn cezij barij lantan hafnij tantal volfram renij osmij iridij platina zlato živo srebro talij svinec bizmut polonij astat radon (3) (6) (7) (61) (6) (66) (64) (69) (68) Fr Ra c Rf b Sg h Hs Mt francij radij aktinij rutherfordij dubnij seaborgij bohrij hassij meitnerij cerij 58 3 torij prazeodim 59 (31) protaktinij neodim 6 38 uran 9 (145) prometij 61 (37) neptunij samarij 6 (44) plutonij Lantanoidi e Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb y Ho Er Tm Yb Lu evropij 63 (43) ktinoidi Th Pa U Np Pu m m k f Es Fm Md No Lr americij gadolinij 64 (47) kirij terbij 65 (47) berkelij disprozij 66 (51) kalifornij holmij 67 (54) einsteinij erbij 68 (57) fermij tulij 69 (58) mendelevij iterbij 7 (59) nobelij lutecij 71 (6) lavrencij 13

4 4 M M Prazna stran Üres oldal

5 M M 5 KONSTNTE IN ENČE težni pospešek hitrost svetlobe osnovni naboj vogadrovo število splošna plinska konstanta g = 9, 81 m s 8 1 c = 3, 1 m s 19 e = 1, 6 1 s 6 1 N = 6, 1 kmol R = 8, 31 1 J kmol K gravitacijska konstanta G 11 = 6, 67 1 N m kg influenčna konstanta indukcijska konstanta ε = 8, 85 1 s V m μ = 4π 1 Vs m oltzmannova konstanta k 3 1 = 1, 38 1 J K Planckova konstanta Stefanova konstanta atomska enota mase h = 6, 63 1 J s = 4,14 1 ev s 8 4 σ = 5, 67 1 W m K 7 1u = 1,66 1 kg; za m = 1 u je mc = 931,5 MeV GINJE s = vt s = vt at s = v t + v = v + at v = v + as 1 ω = π ν = π t v = ωr a r = ω r s = s sin ωt v = ωs cos ωt a = ω s sin ωt SIL mm F = G r t 3 r F 1 = konst. = ks F = ps F = ktfn F = ρgv F G = ma = mv FΔt = ΔG M = r F M = rf sin α p = ρgh Γ= J ω M t = Γ ENERGIJ = F s W W k p mv = = mgh ks Wpr = P = t = W + W + W Δ k Δ p Δ pr = pδv ρv p + + ρgh = konst.

6 6 M M ELEKTRIK e I = t ee F = 4 π F = ee σe ε E = 1 ε r e U = E s = e e σe = S e = U ε S = l U We = We we = V ε E we = U = RI ζl R = S P = UI MGNETIZEM F = Il F = Ilsin α F = ev μi = π r μni = l M = NISsin α Φ = S = S cos α U i U = ωssin ωt i = lv U i = Φ t L = Φ I μns L = l W LI m = w m = μ NIHNJE IN VLOVNJE m t = π k l t = π g t = π L c = λν Nλ sin α = d P j = S E = c j = wc 1 j = ε E c j = jcos α v ν = ν (1 ± ) c ν ν = v 1 c TOPLOT m n = M pv = nrt Δl = αlδt ΔV = βvδt + Q = ΔW Q = cmδt Q = qm 3 W = kt ΔT P = λs Δl 4 j = σt OPTIK c n = c sin α c n = = sin β c n = + f a b 1 1 MOERN FIZIK W f f f min = hν W = + W W λ Δ W = Δ i 1/ N N N e ln λ = t n k t t 1/ W hc = eu = Δ = Nλ mc = = λt

7 M M 7 1. Količino padavin lahko navedemo z debelino plasti vode, ki pade na neko površino. V nekem nalivu je padlo 1, cm vode na 1, m površine. Koliko litrov vode je padlo na vsak kvadratni meter? csapadékmennyiséget megadhatjuk az adott felületre lehullott vízréteg vastagságával. Egy zápor alkalmával 1, m -en 1, cm vastag vízréteg keletkezett. Hány liter víz hullott egy-egy négyzetméternyi felületre? 1 litrov /1 liter 1 litrov /1 liter 1, litra /1, liter, 1 litra /, 1 liter. vtomobil vozi s hitrostjo 6 mph (milj na uro). Ena milja meri 169 m. Kolikšna je hitrost avtomobila, izražena v kilometrih na uro? z autó sebessége 6 mph (mérföld/óra). Egy mérföld 169 m. Mekkora az autó sebessége kilométer/óra egységben kifejezve? 37 km h 1 6 km h 1 97 km h km h 1 3. Graf kaže lego vlaka v odvisnosti od časa. Katera od spodnjih izjav je pravilna? grafikon a vonat helyét ábrázolja az idő függvényében. z alábbi állítások közül melyik igaz? Hitrost vlaka s časom narašča. vonat sebessége az idő múlásával növekszik. Hitrost vlaka s časom pada. vonat sebessége az idő múlásával csökken. Hitrost vlaka nekaj časa narašča, nato pada. vonat sebessége egy ideig növekszik, majd csökken. Hitrost vlaka se ne spreminja. vonat sebessége nem változik. Hely Lega t

8 8 M M 4. Klado vlečemo po ravni podlagi tako, da drsi enakomerno. Nanjo delujejo tri sile: teža, sila vrvice in sila podlage. Na kateri sliki so sile narisane pravilno? Sík felületen egyenletesen csúsztatva húzunk egy téglatestet. testre három erő hat: a súly, a madzag és az alátámasztási felület ereje. Melyik ábrán vannak helyesen lerajzolva ezek az erők? v = állandó. / konst. F p F v v = állandó. / konst. F p F v v = állandó. / konst. F p F v v = állandó. / konst F p F v F g F g F g F g 5. Telo z maso 1, kg se giblje po krožnici s polmerom 1, m. Frekvenca kroženja je 1, Hz. Kolikšna je rezultanta sil, ki delujejo na krožeče telo? z 1, kg tömegű test egy 1, m sugarú körvonal mentén mozog. keringés frekvenciája 1, Hz. Mekkora a keringő testre ható erők eredője? 3, 1 N 6, 3 N N 4 N 6. Na telo, ki miruje na hrapavem klancu, delujeta le teža in sila podlage. Naklonski kot klanca počasi povečujemo, dokler telo ne zdrsne. Kako se nato giblje telo, če naklonski kot klanca obdržimo? Upoštevajte, da je koeficient trenja med telesom in podlago manjši od koeficienta lepenja. testre, amely egy érdes felületű lejtőn nyugszik, csak a súly és az alátámasztási felület fejt ki erőt. lejtő hajlásszögét lassan növeljük, amíg a test csúszásnak indul. Hogyan mozog ezután a test, ha a hajlásszöget tovább nem változtatjuk? Vegye figyelembe, hogy a test és a felület közötti súrlódási tényező kisebb a tapadás surlódási tényezőnéjél! Telo se giblje pojemajoče. test mozgása lassul. Telo se giblje s konstantno hitrostjo. test sebessége állandó. Telo se giblje pospešeno. test mozgása gyorsul. Nič od zgoraj naštetega. felsoroltak közül egyik sem teljesül.

9 M M 9 7. Kamen z maso 1, kg visi na lahki vrvici na enem koncu 1, m dolge merilne palice, kakor kaže slika. Kolikšna je masa merilne palice, če je v ravnovesju, ko jo podpremo na oznaki za, 5 m? z 1, kg tömegű kavicsot egy könnyű fonal segítségével felfüggesztjük az 1, m hosszú mérőpálca egyik végére, ahogy azt az ábrán látjuk. Mekkora a mérőpálca tömege, ha akkor van egyensúlyban, ha a, 5 m -es jelzésnél támasztjuk alá?, 5 kg 1, kg, kg 4, kg 8. Človek stoji v dvigalu, ki se pospešeno giblje navzgor. Kolikšna je sila podlage, s katero dvigalo deluje na človeka? gyorsulva emelkedő felvonóban egy személy áll. Mekkora erővel hat a felvonó padlója erre a személyre? Večja od človekove teže. személy súlyánál nagyobb erővel. Enaka človekovi teži. személy súlyával megegyező erővel. Manjša od človekove teže. személy súlyánál kisebb erővel. Za odgovor je navedenih premalo podatkov. válaszhoz túl kevés adat van megadva. 9. Kateri od spodnjih zapisov je pravilna enačba za gravitacijski pospešek na površju Zemlje ( m z je masa Zemlje, m je masa opazovanega telesa, r z je polmer Zemlje, G je gravitacijska konstanta)? z alábbi egyenletek közül melyik írja le helyesen a gravitációs gyorsulást a Föld felszínén (az m z a Föld tömege, az m a megfigyelt test tömege, az r z a Föld sugara, a G pedig a gravitációs állandó)? mm z g = G r m g = G r z m g = G r z z z z mm g = G r z z

10 1 M M 1 1. Vagon z maso, t se giblje s hitrostjo 1, m s. Trenje med vagonom in tiri lahko zanemarimo. V vagon spustimo tovor z maso 1, t. Kolikšna je hitrost vagona, ko v njem obleži tovor? 1 Egy, t tömegű vasúti kocsi 1, m s sebességgel halad. kocsi és a sínek közötti súrlódást elhanyagolhatjuk. kocsira 1, t tömegű rakományt helyezünk. Mekkora a kocsi sebessége, miután a rakományt ráengedjük?, 8 m s 1, 4 m s 1, 16 m s 1 1, 1 m s Pred trkom / Po tku / Ütközés előtt Ütközés után 11. Z višine 5, m nad tlemi spustimo kamen z maso 1, kg. Kaj lahko na podlagi teh dveh podatkov ugotovimo o povprečni sili, s katero deluje kamen na tla med trkom s tlemi? 5, m -es magasságból leejtünk egy 1, kg tömegű követ. Mit mondhatunk e két adat alapján az átlagos erőről, amellyel a kő hat a talajra az ütközéskor? F = 1, N F = 1 N F = 5 N Za določitev velikosti sile je treba poznati še čas trajanja trka kamna s tlemi. z erő meghatározásához az ütközés időtartamát is ismerni kell. 1. V dveh enakih posodah sega gladina vode enako visoko. V eni od posod plava kocka ledu. Katera tehtnica kaže več? Két egyforma edényben a vízfelszín ugyanolyan magasan van. z egyik edényben egy jégkocka úszik. Melyik mérleg mutat többet? Tehtnica, na kateri je posoda brez kocke ledu. melyiken az edényben nincs jég. Tehtnica, na kateri je posoda s kocko ledu. melyiken az edényben jég van. Obe tehtnici kažeta enako. Mindkét mérleg ugyanannyit mutat. Tehtnica, na kateri je posoda z ledeno kocko, sprva kaže več, ko pa se led stali, kažeta obe tehtnici enako. z a mérleg, amelyen a jégkockás edény van, eleinte többet mutat, a jég elolvadása után pedig mindkettő ugyanannyit mutat.

11 M M Krožni obroč je v vodnem toku, tako da je pravokoten nanj (gl. sliko). Prostorninski tok skozi obroč označimo s Φ V1. Kolikšen je prostorninski tok Φ V skozi enako postavljen obroč z dvojno površino? Áramló vízbe, az áramlás irányára merőlegesen egy körgyűrűt helyeztek (l. az ábrát). gyűrűn áthaladó tömgáramot ΦV1 -gyel jelölték. Mekkora a Φ V tömegáram egy ugyanígy elhelyezett gyűrűn, amelynek kétszer nagyobb a felülete? Φ 1 = Φ V V1 Φ = Φ V V1 Φ = Φ V V1 Φ = 4Φ V V1 14. V prvi posodi vzdržujemo mešanico vode in ledu v termičnem ravnovesju, v drugi posodi pa mešanico vodne pare in vode v termičnem ravnovesju. Kolikšna je razlika med temperaturama v posodah? z egyik edényben víz és jég keverékét, a másikban pedig vízgőz és víz keverékét tartjuk hőegyensúlyban. Mekkora az edényekben levő hőmérsékletek különbsége? 373 K 73 K 73 1 K 15. V posodi s premičnim batom zadržujemo idealni plin. Pri plinu opravimo naslednjo spremembo: najprej ga pri stalni prostornini segrejemo (1), nato pa ga izotermno razpnemo (). Kateri od spodnjih grafov pravilno kaže opisano spremembo? Egy mozgatható dugattyúval felszerelt edényben ideális gázt tartunk. gázon a következő változást hajtjuk végre: először állandó térfogatnál felmelegítjük (1), majd állandó hőmérsékleten tágítjuk (). z alábbi grafikonok közül melyik mutatja helyesen a leírt változást? p p p 1 p V V V V

12 1 M M 16. V posodi s stalno prostornino zadržujemo idealni plin. Povprečna kinetična energija molekul tega plina je W k. Plin segrejemo tako, da se njegova temperatura podvoji. Kolikšna je zdaj povprečna kinetična energija molekul plina? Egy állandó térfogatú edényben ideális gázt tartunk. gázmolekulák átlagos mozgási energiája W k. gázt addig melegítjük, amíg hőmérséklete megduplázódik. Mekkora most a gázmolekulák átlagos mozgási energiája? W k W k W k 4W k 17. Z dihanjem v zimskih razmerah ogrejemo približno 1, 1 kg zraka v minuti, in sicer s temperature 5, na temperaturo Specifična toplota zraka je 11 J kg K Kolikšen toplotni tok oddaja naše telo zaradi ogrevanja zraka pri dihanju?. Téli viszonyok között lélegzéssel percenként 1, 1 kg levegőt melegítünk fel 5, -ról ra. levegő fajhője 11 J kg K. Mekkora hőáramot ad le a testünk a levegő légzéssel történő melegítése miatt? 6,1 W 8,1 W 63 W 48 W 18. Katera trditev NE drži? Melyik állítás NEM igaz? Jakost električnega polja je večja tam, kjer je gostota silnic večja. hol sűrűbben helyezkednek el az erővonalak, ott nagyobb a mező térerőssége. Jakost električnega polja se s krajem ne spreminja, če so silnice vzporedne. Ha az erővonalak párhuzamosak, a térerősség nem függ a helytől. Električna sila na električni naboj je večja tam, kjer je jakost električnega polja večja. hol nagyobb az elektromos mező térerőssége, ott nagyobb az elektromos töltésre ható elektromos erő. Jakost električnega polja je obratnosorazmerna z nabojem, ki ustvarja električno polje. z elektromos mező térerőssége fordítottan arányos a töltéssel, amely létrehozza az elektromos mezőt.

13 M M Kaj se zgodi s površinsko gostoto naboja na ploščah ploščnega kondenzatorja, če plošči približamo, medtem ko je kondenzator priključen na vir stalne napetosti? Mi történik a síkkondenzátor felületi töltéssűrűségével, ha az állandó feszültségforráshoz kapcsolt síkkondenzátor lemezeit közelítjük egymáshoz? Za odgovor ni dovolj podatkov. válaszhoz nincs elég adat. Površinska gostota naboja se zmanjša, ker se poveča kapaciteta kondenzatorja. felületi töltéssűrűség csökken, mivel megnövekszik a kondenzátor kapacitása. Površinska gostota naboja se pri opisani spremembi ne spremeni. leírt változásnál a felületi töltéssűrűség nem változik. Površinska gostota naboja se poveča, ker se poveča kapaciteta kondenzatorja. felületi töltéssűrűség megnövekszik, mivel nő a kondenzátor kapacitása.. V vezju so zaporedno vezani idealni vir napetosti z gonilno napetostjo 5, V, upornik z uporom 1 Ω in neznani upor naboja. Kolikšen je upor R x? R x. Skozi prvi upor steče vsako sekundo 1 s 6 električnega z áramkörbe sorosan kötöttek egy ideális feszültségforrást, amelynek elektromotoros ereje 5, V, egy 1 Ω -os ellenállást és egy ismeretlen R x ellenállást. z első ellenálláson másodpercenként 1 s 6 töltés halad át. Mekkora az R x ellenállás? Ω 1 Ω 3 Ω, Ω 1 Ω Rx + - 5, V 1. Kolikšen mora biti upor grelca, priključenega na enosmerno napetost U, da porablja enako moč kakor grelec, ki je priključen na izmenično napetost z amplitudo napetosti U? Prvi upor označimo z R eno., drugega z R izm.. Mekkora ellenállásának kell lennie egy, U egyenáramú feszültségforrásra kapcsolt melegítőnek, hogy ugyanakkora teljesítményt használjon fel, mint az a melegítő, amely U amplitúdójú váltakozó áramú feszültségforráshoz van kapcsolva? z első ellenállást R eno., a másodikat pedig R jellel jelöljük. izm. R 1 = R 4 eno. izm. R = R eno. izm. R = R eno. izm. R = 4R eno. izm.

14 14 M M. Pozitivno nabita kroglica pada na ekvatorju proti tlom zaradi svoje teže. Kam jo bo odklanjalo Zemljino magnetno polje? Egy pozitív töltésű golyó az Egyenlítőn saját súlya miatt a föld felé esik. Milyen irányba téríti el a golyót a Föld mágneses mezeje? Proti severu. Északra. Proti jugu. élre. Proti vzhodu. Keletre. Proti zahodu. Nyugatra. 3. Katero od količin merimo s Hallovim pojavom? Melyik mennyiséget mérjük a Hall-effektus segítségével? Osvetljenost. megvilágítottságot. Gostoto magnetnega polja. mágneses indukciót. Hitrost vetra. szélsebességet. Gravitacijski pospešek. gravitációs gyorsulást.

15 M M Prevodna zanka leži v ravnini in magnetnem polju, tako kakor kaže slika. Magnetno polje je usmerjeno pravokotno iz ravnine lista. Kaj od naštetega se zgodi, če zanko zadrgnemo? z áramhurok egy síkban és mágneses mezőben fekszik, ahogy az ábra mutatja. mágneses mező iránya merőleges a lap síkjára, és kifelé mutat. Mi történik, ha a hurkot összehúzzuk? Po zanki, ki je v magnetnem polju, steče tok v smeri urinega kazalca. mágneses mezőben levő hurokban az óramutató mozgásával megegyező irányban áram folyik. Po zanki, ki je v magnetnem polju, steče tok v nasprotni smeri urinega kazalca. mágneses mezőben levő hurokban az óramutató mozgásával ellenkező irányban áram folyik. Toka po zanki, ki je v magnetnem polju, ni. mágneses mezőben levő hurokban nincs áram. Inducira se izmenični tok. Váltakozó áram keletkezik. 5. Katera od navedenih enačb izraža gostoto energije magnetnega polja v praznem prostoru? z alábbi egyenletek közül melyik fejezi ki az üres térben levő mágneses mező energiasűrűségét? μ LI μ μ NS l NI l

16 16 M M 6. Nitna nihala na sliki nihajo z majhnimi amplitudami. Kateri dve nihali imata razmerje med lastnima nihajnima časoma 1 :? z ábrákon látható fonalingák kis kitérésekkel (amplitúdókkal) lengnek. Melyik két inga lengésidejének aránya 1 :? l Prvo nihalo / Első inga l rugo nihalo / Második inga 3l Tretje nihalo / Harmadik inga 4l Četrto nihalo / Negyedik inga Prvo in drugo nihalo. z első és a második ingáé. rugo in četrto nihalo. második és a negyedik ingáé. Prvo in četrto nihalo. z első és a negyedik ingáé. rugo in tretje nihalo. második és a harmadik ingáé. 7. Graf kaže odmik nihala v odvisnosti od časa. Katera od spodnjih izjav se NE ujema z grafom? grafikon egy rezgő test kitérését mutatja az idő függvényében. Melyik állítás NEM egyezik a grafikonnal? mplituda nihanja je 3, cm. kitérés 3, cm. x [ cm] Frekvenca nihanja je 8, Hz. rezgésszám 8, Hz. Nihanje je sinusno (harmonično). rezgés harmonikus. 1, 4, t [] s Po dveh sekundah od začetka opazovanja nihanja je nihalo v skrajni legi. Két másodperccel a megfigyelés kezdete után a rezgő test a fordulópontban van.

17 M M V katerem primeru bo nitno nihalo v resonanci? Melyik esetben van a fonalinga rezonanciában? Nihalo je v resonanci, če je amplituda nihala enaka dolžini nihala. mikor a fonalinga kitérése megyezik az inga hosszával. Nihalo je v resonanci, če je frekvenca nihanja veliko večja od lastne frekvence nihala. mikor a rezgés frekvenciája sokkal nagyobb a fonalinga saját rezgésénél. Nihalo je v resonanci, če nihala ne zavira zračni upor. mikor a fonalingát nem fékezi légellenállás. Nihalo je v resonanci, če mu vsiljujemo nihanje s frekvenco, ki je enaka njegovi lastni frekvenci. mikor az ingát saját frekvenciájával egyenlő frekvenciájú rezgésre kényszerítjük. 9. Po dolgi vrvi potujejo valovi z valovno dolžino 1 m in amplitudo 3 cm. Vrv niha s frekvenco 3, Hz. S kolikšno hitrostjo potujejo valovi po vrvi? Egy hosszú kötélen 1 m hullámhosszú és 3 cm kitérésű hullámok haladnak. kötél 3, Hz frekvenciával rezeg. Mekkora sebességgel haladnak a hullámok a kötélen?, 9 m s 1 4, m s 1 1 ms 1 36 ms 1 3. Za grafični prikaz krožnega valovanja lahko izberemo način, ki je prikazan na spodnji sliki. Kako v tem primeru imenujemo narisane črte? körhullámok grafikus ábrázolásához felhasználhatjuk az alábbi ábrát. Hogyan nevezzük ebben az esetben a lerajzolt vonalakat? Valovne črte. Hullámvonalak. Žarki. Sugarak. Pasovi ojačitev. Erősítési sávok. Interference. Interferenciák. Izvor valovanja / Hullámok forrása

18 18 M M 31. V katerem od spodnjih primerov nastanejo na struni, ki je vpeta na obeh koncih, trije hrbti stoječega valovanja? z alábbi esetek közül melyiknél keletkezik a mindkét végén rögzített húron három állóhullámduzzadóhely? Ko je dolžina strune trikrat daljša od valovne dolžine. mikor a húr hossza háromszorosa a hullámhossznak. Ko je dolžina strune trikrat krajša od valovne dolžine. mikor a húr hossza harmada a hullámhossznak. Ko je frekvenca valovanja na struni trikrat večja od osnovne lastne frekvence strune. mikor a húron a hullámmozgás frekvenciája háromszorosa a húr saját alapfrekvenciájának. Ko je frekvenca valovanja na struni trikrat manjša od osnovne lastne frekvence strune. mikor a húron a hullámmozgás frekvenciája harmada a húr saját alapfrekvenciájának. 3. Katera od slik najbolje kaže uklon vodnih valov na ozki odprtini? Melyik ábra mutatja legjobban a vízhullámok elhajlását a keskeny résen? 33. Od naštetih elektromagnetnih valovanj ima le eno valovne dolžine okrog centimetra. Katero? felsorolt elektromágneses hullámok közül csak egynek a hullámhossza megközelítően egy centiméter.melyik ez? Rentgenska svetloba. Röntgenfény. Vidna svetloba. Látható fény. Infrardeče sevanje. Infravörös sugárzás. Mikrovalovi. Mikrohullámok.

19 M M Lomni količnik stekla je 1, 5, lomni količnik vode pa 1, 33. V katerem primeru pride do popolnega odboja pri vpadu svetlobe na mejo med snovema? z üveg törésmutatója 1, 5, a vízé 1, 33. Melyik esetben keletkezik teljes visszaverődés, amikor a fény a két közeg határához ér? 65 Steklo Üveg 65 Voda Víz Voda Víz Steklo Üveg Voda Steklo Steklo Víz Üveg Üveg Voda Víz 35. Ko na kovino z izstopnim delom, 5 ev posvetimo z modro svetlobo, iz kovine izstopajo elektroni. Kaj se bo zgodilo, če na isto kovino posvetimo z rdečo svetlobo, ki ima valovno dolžino 7 nm? Ha egy fémet, amelynek kilépési munkája, 5 ev, megvilágítunk kék fénnyel, a fémből elektronok lépnek ki. Mi történik, ha ugyanezt a fémet 7 nm hullámhosszú vörös fénnyel világítjuk meg? Izstopajoči elektroni bodo imeli večjo energijo. kilépő elektronoknak nagyobb energiájuk lesz. Izstopajoči elektroni bodo imeli manjšo energijo. kilépő elektronoknak kisebb energiájuk lesz. Izstopajoči elektroni bodo imeli enako energijo, toda vsako sekundo bo izstopilo iz kovine več elektronov. kilépő elektronok energiája ugyanakkora lesz, de minden másodpercben több elektron lép ki a fémből. Elektroni ne bodo izstopali iz kovine. fémből nem lépnek ki elektronok. 36. Slika kaže pet energijskih nivojev nekega atoma. Kateri od spodnjih odgovorov predstavlja prehod, pri katerem elektron absorbira največ energije? kép egy atom öt energiaszintjét mutatja. z alábbi válaszok közül melyik jelenti azt az átlépést, amelynél az elektron legtöbb energiát nyel el? Iz n = 5 n = 1 n = 5 n = 1. Iz n = n = 5 n = n = 5. Iz n = 3 n = 4 n = 3 n = 4. Iz n = 4 n = 5 n = 4 n = 5. n n n = = = n = n = 1

20 M M 37. Med katerima delcema deluje privlačna električna sila? Melyik két részecske között keletkezik elektromos vonzóerő? Elektron in nevtron. Elektron és neutron. Elektron in delec α. Elektron és α részecske. Elektron in delec β. Elektron és β részecske. Elektron in delec γ. Elektron és γ részecske. 38. Kateri element nastane pri beta razpadu jedra 14? Mely elem jön létre a 14 mag béta-bomlásánál? N N 39. Vzorec radioaktivne snovi postavimo v homogeno magnetno polje, ki je usmerjeno pravokotno v ravnino lista, kakor kaže slika. V katero smer se bodo odklonili delci alfa? Radioaktív anyagmintát a lap síkjába merőlegesen befelé irányuló homogén mágneses mezőbe helyezünk, ahogy azt az ábrán látjuk. Meklyik irányba hajlanak el az alfa-részecskék? V smer 1. z 1-es irányba. V smer. -es irányba. V smer 3. 3-as irányba. elci alfa se bodo odklonili v smer magnetnega polja. z alfa-részecskék a mágneses mező irányába hajlanak el. 1 3

21 M M 1 4. V prvem vzorcu je 1, mol neke radioaktivne snovi z razpolovnim časom 1 let, v drugem vzorcu pa 1, mol druge radioaktivne snovi z razpolovnim časom 1 let. Kateri vzorec ima večjo aktivnost? z első minta valamely 1 év felezési idejű radioaktív anyag 1, mol mennyiségű anyagát, a második pedig egy1 év felezési idejű radioaktív anyag 1, mol mennyiségét tartalmazza. Melyik anyagnak nagyobb az aktivitása? Prvi vzorec. z első mintáé. rugi vzorec. második mintáé. Oba vzorca imata enako aktivnost. két minta aktivitása egyenlő. Za odgovor na vprašanje ni dovolj podatkov. Nincs elég adat a válaszhoz.

22 M M Prazna stran Üres oldal

23 M M 3 Prazna stran Üres oldal

24 4 M M Prazna stran Üres oldal