A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM JANUÁR 31. A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1015 Budapest, Ostrom u Telefon: hirkozlesi.ertesito@nhh.hu Megjelenik havonta Ára: 567 Ft FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra Szerkesztõbizottsági közlemény... 2 TARTALOM oldal oldal Közlemények II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok DH /2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat... 3 DH /2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat... 6 DH /2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat... 8 DH /2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat DH /2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat Bírósági ítéletek III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Az elektronikus aláírással kapcsolatos k adatai Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján december hónapban közzétett érdemi határozatokról A Nemzeti Hírközlési Hatóság évi piacfelügyeleti terve 23 Jogszabályfigyelés Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásból való törlésének tényérõl V. FÕRÉSZ: Egyéb információk, tájékoztatók A Nemzeti Hírközlési Hatóság elérhetõsége A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ügyfélszolgálatainak elérhetõségei és nyitvatartási rendje

2 2 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám Szerkesztõbizottsági közlemény Tisztelt Olvasó! A Nemzeti Hírközlési Hatóság az Eht. vonatkozó rendelkezései értelmében a magyar hírközlési szektor egészét érintõ, távközléssel, postaszabályozással, frekvenciagazdálkodással és informatikaszabályozással összefüggõ döntéseit, eljárási szabályait a Hírközlési Értesítõben teszi közzé. Lapunk immár VI. évfolyamába lépett. Terveink szerint továbbra is havonta kívánunk eleget tenni a törvényben meghatározott tájékoztatási szerepkörünknek. Céljaink változatlanok: õszintén reméljük, hogy a jogszabályokban meghatározott, kötelezõen megjelentetendõ információk, valamint egyéb hírek, információk, közlemények rendszerezett formában történõ közreadásával sikerül még hatékonyabbá és eredményesebbé tenni hivatalos kapcsolatainkat, s az érdeklõdõk számára is hasznos ismereteket tudunk nyújtani a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a piacszabályozás szempontjából kiemelkedõen fontos Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa tevékenységérõl. Reméljük, lapunk továbbra is hasznos tájékoztatást nyújt a hírközlés iránt érdeklõdõ valamennyi állampolgárnak. Szerkesztõbizottság

3 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 3 II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok DH /2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat *A határozatban üzleti titokként megjelölt adatok a DH /2006. sz. határozatban szerepelnek. Ügyiratszám: DH /2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41. cg.: ) (a továbbiakban: Emitel vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint megállapítja: Havi díjak: Az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves hûségidejû, percalapú kiskereskedelmi szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõjének havi díja megegyezik az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves elkötelezettségi idejû, 1 GB adatforgalmat tartalmazó szolgáltatásnak a Tanács DH /2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított nagykereskedelmi havi díjával. Ezt a következõ táblázat mutatja: A megállapított nagykereskedelmi ár a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. Egyszeri díjak A nagykereskedelmi egyszeri díj megegyezik az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves elkötelezettségi idejû, 1 GB adatforgalmat tartalmazó szolgáltatásnak a Tanács DH /2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított nagykereskedelmi egyszeri díjával. Ezt a következõ táblázat mutatja: Sávszél. (kbps) Elõfizetõ Elkötelezettség Forgalmi korlát Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft Egyéni 1 éves 1 GB Sávszél. (kbps) Elõfizetõ Elkötelezettség Forgalmi korlát Árrés* Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft Egyéni 1 éves 1 GB *Üzleti titkot tartalmaz. Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított a táblázatokban szereplõ nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A nagykereskedelmi szolgáltatás megállapított havi díja alapértelmezésben annyi forgalmat foglal magában, amennyit az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatás, a határozat tárgyát képezõ szolgáltatás esetében 1 GB forgalmat. A többletforgalom után számított nagykereskedelmi díj nem haladhatja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat. A kötelezett szolgáltató ezen típusú nagykereskedelmi szolgáltatás-nyújtási kötelezettségnek úgy is megfelelhet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás maga 0 GB forgalmat foglal magában, és a nagykereskedelmi díj egy forgalmi díjelemet is tartalmaz. Ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmi díjat a kötelezett szolgáltató úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat, és a kiskereskedelmi forgalomkorlátos csomagban foglalt forgalommal együtt számított (jelen esetben tehát 1 GB-ra számított) havi nagykereskedelmi szolgáltatási ár a jogosult szolgál-

4 4 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám tatóra nézve ne legyen kedvezõtlenebb, mint az 1 GB forgalmat magában foglaló, a jelen határozatban megállapított retail minus alapú díj. A Kötelezett az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által jóváhagyott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. Az Emitel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított és jóváhagyott díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. (1) c., pontja alapján a 10. f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht ai szerinti eljárásában a 12. számú, nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás elnevezésû piacon a DH /2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) az Emitelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte az Emitelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a szeptember 21-én érkezett adatszolgáltatásával eleget tett (DH-16696/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben az 1024 kbit/s sebességû, egyéni, percalapú, egy éves elkötelezettségi idejû díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, és jóváhagyásra benyújtotta annak nagykereskedelmi árait. Majd október 30-án adatait pontosította a DH /2006. számú iratnak megfelelõen. Az Eht. 14. (1) c., pontja alapján a 10. g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács az Emitel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg az alábbi indokok alapján: Az Emitel beadványában ismertette, hogy a bevezetni kívánt kiskereskedelmi percalapú ADSL szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõje a hasonló paraméterekkel (1024 kbps sávszélesség, egyéni elõfizetõ, egy éves elkötelezettség) rendelkezõ forgalmi korlátos szélessávú szolgáltatás. Az Emitel kiskereskedelmi kínálatában jelenleg két forgalomfüggõ nagykereskedelmi szolgáltatáson alapuló csomagot nyújt egyéni elõfizetõk számára, 1 GB, illetve 3 GB letöltési korláttal. Ezekhez csatlakozik majd a bevezetni kívánt percalapú ADSL szolgáltatás. Az Emitel javaslata szerint a percalapú ADSL szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõjének ára annak a kiskereskedelmi szolgáltatásnak az árából legyen származtatva, amelynek esetében a kiskereskedelmi csomagban foglalt adatforgalom értékével csökkentett retail minus alapú ár a legalacsonyabb. A Tanács ezt az ármegálla-

5 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 5 pítási módszert a szabályozással összhangban lévõnek találta és elfogadta. Az Emitel a percalapú csomag becsült adatforgalma és egy meghatározott adatforgalmi díj alapján kiszámította, hogy az adatforgalmi díjjal csökkentett havi díj az 1 GB forgalmat tartalmazó kiskereskedelmi szolgáltatás esetében a legalacsonyabb, tehát a nagykereskedelmi ár megállapításának alapját ez a kiskereskedelmi hozzáférés képezi. A Tanács a számítás elvét és annak végsõ megállapítását elfogadta. A számítás során felhasznált árrés értékek azonban nem egyeztek meg a Tanács DH /2006. számú határozata (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) által megállapított, hatályban lévõ árrés értékekkel. Az Emitel javasolta, hogy a megállapított ár egy adatforgalmat nem tartalmazó havi díjra vonatkozzon, és e mellett kerüljön meghatározásra az adatforgalom díja. A Tanács jelen határozatában a DH /2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) alkalmazott ármegállapítási módszerrel való összhang biztosítása érdekében nem állapított meg forgalmi díjat, és a nagykereskedelmi szolgáltatás havi díját úgy állapította meg, hogy az annyi adatforgalmat foglal magában, mint az ármegállapítás alapját képezõ kiskereskedelmi szolgáltatás, azaz 1 GB adatforgalmat. A Kötelezett azonban a nagykereskedelmi szolgáltatás havi díj díját úgy is meghatározhatja, hogy az nem tartalmaz adatforgalmat. A havi díjnak és a forgalmi díjnak minden esetben meg kell felelnie a jelen határozat rendelkezõ részében foglalt ide vonatkozó elõírásoknak. A Tanács a nagykereskedelmi havi díjat a hatályos, DH /2006. számú határozata (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) által megállapított árrés összegét alkalmazva állapította meg. Az Emitel beadványában az egyszeri díj mértékét a havi díj megállapításának alapját képezõ kiskereskedelmi szolgáltatás egyszeri díjának listaárával egyezõen határozta meg. A Tanács a Kötelezettel való egyeztetés után az egyszeri díj mértékét az 1 GB letöltési korlátos, egy éves elkötelezettségi idejû szolgáltatás hatályos nagykereskedelmi díjával egyezõen állapította meg. Ennek indoka az, hogy az új kiskereskedelmi szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõje egy meglévõ nagykereskedelmi szolgáltatás (az 1 GB letöltési korlátos szolgáltatás). Ebbõl következõen az egyszeri díj esetében, éppen úgy, mint a havi díj esetében is, a meglévõ nagykereskedelmi szolgáltatás a hatályos, DH /2006. számú határozatban (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított ára alkalmazandó. A Tanács az Eht. 45. (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. (1)-(2) bekezdés és a 47. (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, november 20. Bánhidi Ferenc s. k., Dr. Nyevrikel Emília s. k., dr. Rozgonyi Krisztina s. k., alelnök Pataki Dániel s. k., elnök A határozatot kapják: 1./ Emitel Távközlési Zrt. (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41.) 2./ Irattár Hidasi István s. k., dr. Rácz Zsolt s. k., Debreczeni Sándor s. k.,

6 6 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám DH /2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat Ügyiratszám: DH /2006. Tárgy: A Pannon GSM Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díja A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban Tanács ) a Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH /2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban Határozat ) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség teljesítése körében a Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 2040 Budaörs, Baross u. 165/2.; cégjegyzékszám: Cg ; a továbbiakban Pannon GSM Zrt. vagy Kötelezett ) által november 13. napján elõterjesztett nyilatkozat alapján a Pannon GSM Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetés nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának 3-5. bekezdéseiben foglaltak alapján január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Pannon GSM Zrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni. A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ. A Tanács eleget téve az Eht. 57. (1) bekezdésében foglaltaknak az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárását. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Pannon GSM Zrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja értelmében a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettséget írta elõ. A Pannon GSM Zrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében november 13. napján nyilatkozattal (a továbbiakban Nyilatkozat ) fordult a Tanács felé, melyben kifejtette, hogy a Határozatban meghatározott, a BU-LRIC költségmodell alapján kialakított díjcsökkentést elfogadja, annak elérését az ott meghatározott ütemezésben magára nézve kötelezõnek fogadja el. A Nyilatkozatban a Kötelezett a Határozatban elõírt díjcsökkentést, valamint az azzal kapcsolatban meghatározott ütemezést azonban jogorvoslati jogának fenntartásával, a Határozat minden vonatkozó elemeinek jogszerû és kötelezõ mivolta esetére, a számítások alapjául szolgáló BU-LRIC modell alkalmazhatóságának jogszerû és szakszerû mivolta esetére, a Nyilatkozatban kifejtett egyéb fenntartásai mellett fogadta el. A Tanács a Kötelezett Nyilatkozatában foglaltakra tekintettel rögzíteni kívánja, hogy a DH /2006. ügyszámon hozott alaki jogerõs hatósági határozat rendelkezõ részének I/E. pontjában foglalt, anyagi jogi hatású kötelezettség tartalmú rendelkezés azt a jogosultságot biztosította a Pannon GSM Zrt. számára, hogy mentesül a TD-LRIC költségszámítás kialakítása, alkalmazása, és a Tanács részére jóváhagyás céljából történõ benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül akként nyilatkozik, hogy a BU-LRIC költségszámítási módszer szerinti költségalapú hívásvégzõdtetési díjat alkalmazza, és annak a Határozat szerinti elérését magára nézve kötelezõnek elfogadja el február 02. napjától december 31. napjáig január 01. napjától december 31. napjáig január 01. napjától Pannon GSM Zrt. 24,44 Ft/perc 20,29 Ft/perc 16,84 Ft/perc A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Határozat rendelkezõ részének vonatkozó I/E. pontjában foglaltakat a Pannon jogszerûen kétféle módon teljesítheti, mely szerint a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül jóváhagyás céljából a Tanács számára benyújthatja a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében foglalt módszertan szerint felépített TD-LRIC költségmodelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét, vagy ettõl eltérõ esetben a Határozat közlésétõl számított ugyancsak 40 napon belül a Tanácshoz benyújtott nyilatkozatával magára nézve kötelezõnek fogadja el a BU-LRIC költségszámítási modell alapján kialakított

7 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 7 költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak a Határozat rendelkezõ részében meghatározott elérését. Ez utóbbi, a Határozat rendelkezõ része I/E. pontjában meghatározott kötelezettséget elfogadó nyilatkozat a jogerõs hatósági határozat anyagi jogi hatású kötelezettség tartalmú (BU-LRIC költségmodell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj és annak elérése) rendelkezésének teljesítésére vonatkozik, amellyel szemben az általános közigazgatási jogelvek, a vonatkozó jogszabályok (Eht., Ket.) és a Határozat szerint sem az ügyfél, sem a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban Hatóság ) nem támaszthat feltételeket. Fentiekre is figyelemmel a Határozat rendelkezõ része értelmében a Pannon GSM Zrt. által tett Nyilatkozat tartalma szerint a Határozat rendelkezõ részének I/E. pontjának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés az ott meghatározottak szerint a BU-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét és annak elérését kötelezõen elfogadó nyilatkozat útján történõ teljesítésének minõsül. Miután a Határozat rendelkezõ részének hivatkozott pontja szerinti nyilatkozattétel alapján a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló hatósági eljárás tárgya kizárólag a Határozat rendelkezõ részének megfelelõ tartalmú nyilatkozat, ezért a Nyilatkozat Határozatba foglalt kötelezettséget elfogadó, teljesítõ tartalmán kívüli feltételek, megállapítások a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló hatósági eljárás tárgykörén kívül esnek. Fentiek szerint az ügyfél által elõterjesztett nyilatkozat alapján a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására vonatkozó érdemi hatósági határozat csak a Határozat rendelkezõ részében kifejezetten meghatározott tartalmi elemeket foglalhatja magában, mégpedig a BU-LRIC költségszámítási modell alapján meghatározott költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét, annak a Határozatban rögzített elérési ütemezését és mindennek a Pannon GSM Zrt. által nyilatkozatban történt elfogadását. A Tanács a fentiekre tekintettel hangsúlyozni kívánja, hogy a tényállás szempontjából a Kötelezett jelen Nyilatkozata a Pannon GSM Zrt. hívásvégzõdtetési díjának jóváhagyására vonatkozó hatósági határozat kizárólagos ténybeli és jogi alapja. Ezért nem tekinthetõ a Pannon GSM Zrt. számára is kötelezõ érvényû jóhiszemû eljárás elvének megfelelõ eljárásnak a Pannon GSM Zrt. által a jogszabályok, a közigazgatási jogelmélet, és jogalkalmazási gyakorlat, valamint a Határozat alapján sem a hatósági eljárások szempontjából ésszerûtlen és lehetetlen feltételek, megállapítások, fenntartások, valamint nem e jogintézmény körébe tartozó kritikák Nyilatkozatba foglalása. A Nyilatkozatban foglaltak részletes értékelése körében a Tanács rögzíteni kívánja, hogy a Nyilatkozat sem a vonatkozó jogszabályok, sem a Határozat alapján nem korlátozzák a Pannon GSM Zrt. Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való alanyi jogát. A jogorvoslathoz való jog alapvetõ szabályait az alkotmányjog és a közigazgatási jog alapján egyértelmûen kizárólag törvény rendezheti. A vonatkozó törvényi szabályozás ezen túlmenõen pedig lehetõvé teszi a hatósági határozatok elleni rendes és rendkívüli jogorvoslatot is. Azaz a Pannon GSM Zrt. mind a Határozat, mind a beszédcélú hívásvégzõdtetési díj tárgyában akár a Kötelezett Nyilatkozata alapján hozott hatósági határozat ellen igénybe veheti a vonatkozó törvények által biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközöket. Ebbõl következõen teljesen felesleges és érvénytelen a Kötelezett által felállított, a jogorvoslatra vonatkozó feltételrendszer, hiszen a közigazgatási hatósági határozatokban foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében a jogorvoslati jogot és annak jogkövetkezményeit csak kifejezett törvényi szabályozás rendezheti, vagyis azt nyilatkozatok, egyéb levelek nem szabályozhatják. Fentiekhez hasonlóan ésszerûtlen és egyben közigazgatási hatósági eljárásban értelmezhetetlen a Kötelezett által megfogalmazott azon feltétel, mely szerint a Pannon GSM Zrt. jogorvoslati kérelmének kedvezõ elbírálása esetén a Nyilatkozat hatályát veszti. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Nyilatkozat jogi sorsát nem a Kötelezett által kialakított és meghatározott feltétel, hanem a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntés, valamint a Nyilatkozat, mint tényállási elem tartalmát magában foglaló, a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyása, vagy megállapítása tárgyában meghozott hatósági (érdemi) határozat rendezi. Fentieken túlmenõen rögzíteni kívánja a Tanács, hogy a Határozat rendelkezésének, eljárásjogi cselekményeinek minõsítése még közvetve sem tartozik a Határozat rendelkezõ része I/E. pontjának 3. bekezdése szerinti nyilatkozat tárgykörébe. Az ilyen tartalmú jogszerûségi kifogások elõterjesztésének jogintézménye a Határozat ellen benyújtható jogorvoslati kérelem (a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset). Ismételten hangsúlyozandó, hogy e nyilatkozat tartalma kizárólagosan arra irányulhat, hogy a Pannon GSM Zrt. elfogadja, teljesíti a Határozatban megállapított BU-LRIC alapú költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak elérési ütemezését. Mind a közigazgatási, hírközlési jogi szabályozás, mind a Határozat szempontjából is teljességgel irreleváns, hogy a Pannon GSM Zrt. milyen okok alapján teszi meg Nyilatkozatát a TD-LRIC költségmodell, valamint annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díjának benyújtása helyett. Bár a Hatóságnak ebben a körben nincs kioktatási kötelezettsége, de a Tanács meg kívánja jegyezni, hogy az a tény, hogy a Pannon GSM Zrt. a TD-LRIC költségmodell benyújtására vonatkozó jogát a Nyilatkozatától függetlenül továbbra is fenntartja, jogi szempontból a jelen közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában semmit sem jelent. A Pannon GSM Zrt. mint hírközlési szolgáltató tekintetében ugyanis a hírközlési jogszabályok, és a Határozat rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, azaz közigazgatási jogi szempontból csak ezek irányadók. A vonatkozó jogszabályok és a Határozat

8 8 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám rendelkezõ része értelmében azonban a Pannon GSM Zrt. a Nyilatkozat megtétele után jogszerûen nem nyújthat be TD-LRIC költségmodellt, illetve amennyiben azt megteszi, azt a Hatóság nem köteles jelen közigazgatási hatósági eljárás során figyelembe venni, amely nem azon a tényen alapul, hogy a Kötelezett a Nyilatkozatot megtette, hanem az az oka, hogy a Határozatban megállapított, annak közlésétõl számított 40 nap már eltelt, így a kötelezettség joghatályosan már nem teljesíthetõ. Rögzítendõ továbbá, hogy a Nyilatkozatban megfogalmazott, a clausula rebus sic stantibus polgári jogelvének megfelelõ tartalmú feltétel alkalmazása közigazgatási hatósági határozatok körében a jogszabályok alapján egyszerûen nem lehetséges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) egy esetben szabályozza a clausula rebus sic stantibus elvét, mégpedig a hatósági szerzõdések keretében. A Határozat és az abban jogosultságként lehetõvé tett nyilatkozat tekintetében azonban egyértelmûen, és világosan megállapítható, hogy az nem hatósági szerzõdés. Ettõl függetlenül is hangsúlyozandó, hogy a jogerõs hatósági döntések és az abban foglalt jogok és kötelezettségek esetében a körülményekben bekövetkezett utólagos változásoknak nincs szerepe. Ilyen feltétel, megállapítás a közigazgatási jog legalapvetõbb elméleti alapjaival is ellenkezik. Jogi szempontból tehát ez a feltételrendszer hibás és érvénytelen. Teljesen feleslegesen rögzíti egyoldalúan a Kötelezett, hogy a Pannon GSM Zrt. Nyilatkozata a Tanács által a Határozatban elõírtaknak megfelel, hiszen a Nyilatkozat megfelelõségérõl hatósági jogalkalmazás keretében a Tanács dönt. Fentiek alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja továbbá a Pannon GSM Zrt. figyelmét, hogy a beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint a jelent határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelent határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén a változást 30 nappal megelõzõen honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. (1) bekezdésén és az Eht. 47. (1) bekezdésén alapul. A Tanács döntését az Eht 39. (1) bekezdése alapján teljes ülés keretében hozta meg. Budapest, december 19. Bánhidi Ferenc s. k., Hidasi István s. k., Pataki Dániel s. k., elnök Debreczeni Sándor s. k., Dr. Nyevrikel Emília s. k., dr. Rozgonyi Krisztina s. k., DH /2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat *A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH /2006. sz. határozat tartalmazza. Ügyiratszám: DH /2006. Tárgy: A Magyar Telekom Nyrt. költségalapú hívásvégzõdtetési díja A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban Tanács ) a Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH /2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban Határozat ) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség teljesítése körében a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cégjegyzékszám: Cg ; a továbbiakban Magyar Telekom Nyrt. vagy Kötelezett ) által november 13. napján, valamint december 12. napján ismételten elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított 24,84 Ft/perc mértékû beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat nem hagyja jóvá. A Tanács a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltak alapján január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Magyar Telekom Nyrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni.

9 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ február 02. napjától december 31. napjáig január 01. napjától december 31. napjáig január 01. napjától Magyar Telekom Nyrt. 23,17 Ft/perc 19,75 Ft/perc 16,84 Ft/perc A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ. A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Tanács eleget téve az Eht. 57. (1) bekezdésében foglaltaknak az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárását. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Magyar Telekom Nyrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára a Határozat rendelkezõ részének I.E. pontja értelmében a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettséget írta elõ. A Magyar Telekom Nyrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében november 13. napján nyilatkozattal (a továbbiakban Nyilatkozat ) fordult a Tanács felé, mellyel egyidejûleg TD-LRIC költségszámítási modelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjának mértékét is elõterjesztette. A Nyilatkozatban a beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás LRIC költségalapú díjának üzleti titok mértékben történõ meghatározása mellett a Magyar Telekom Nyrt. kifejtette, hogy álláspontja szerint a Határozat rendelkezõ része I.E pontjának második, negyedik és tizenötödik bekezdései, valamint ez utóbbi bekezdés elsõ és második fordulata között ellentmondás áll fenn, melyet a Nyilatkozatban megfogalmazott, erre irányuló kérelme szerint a Határozat módosításával, illetve feltéve, hogy annak törvényben rögzített feltételei fennállnak a Határozat kicserélésével, illetve kijavításával lehet orvosolni. A Kötelezett kifejtette továbbá, hogy a Határozat fent megjelölt bekezdéseinek módosítására, kicserélésére, illetve kijavítására irányuló kérelmének elutasítása esetére azzal a kérelemmel fordul a Tanácshoz, hogy a Nyilatkozatban foglaltakat a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának második bekezdésében meghatározott beadványként vegye figyelembe. A Magyar Telekom Nyrt. rögzítette ugyanakkor, hogy ettõl eltérõ esetben a hivatkozott bekezdés szerinti kérelmet a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelme bírósági határozatban történõ elbírálását, valamint a Határozat módosítása tárgyában elõterjesztett kérelmének elbírálását követõen nyújtja be. Fentiekkel összefüggésben megemlítendõ, hogy a Fõvárosi Bíróság a Magyar Telekom Nyrt. és a másik két mobil szolgáltató által a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmet elutasította. Indokolásában a Fõvárosi Bíróság kifejtette, hogy a bírósági eljárás elhúzódása esetén a Határozat végrehajtásának felfüggesztése a Hatóság teljes piacszabályozói tevékenységét és munkáját állítaná le, és konzerválná a jelenlegi szabályozási viszonyokat. A Tanács a Nyilatkozatban foglaltakra tekintettel november 30. napján kelt értesítésében arról tájékoztatta a Magyar Telekom Nyrt-t, hogy a Nyilatkozat tartalma szerint a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának második bekezdése szerinti kérelemnek, azaz joghatását tekintve az eljárás megindítását, hatósági eljárási jogviszony létrehozását eredményezõ ügyféli nyilatkozatnak minõsül, mivel a Határozat rendelkezõ része hivatkozott bekezdésének megfelelõen a Kötelezett ahhoz mind az általa kiszámított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj mértékét, mind az annak alátámasztásául szolgáló TD-LRIC modellt mellékelte. Tájékoztatta továbbá a Tanács a Kötelezettet, hogy a TD-LRIC költségmodell vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a Magyar Telekom Nyrt. nem csatolta a TD-LRIC modellben foglaltak alátámasztásához a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklete E. pontjának 58. alpontjában meghatározott, és ebbõl következõen a megalapozott érdemi döntés meghozatalához feltétlenül szükséges kötelezõ bizonyítási eszközöket. A Tanács rögzítette továbbá, hogy miután e bizonyítási eszközök nem tartoznak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket. ) 36. (1) bekezdésében meghatározott kérelemhez kötelezõen csatolandó mellékletek és az Eht. 41. (1) bekezdésében meghatározott kötelezõen benyújtandó adatok körébe (amelyek hiányában a kérelem nem tekinthetõ közigazgatási jogi szempontból a hatósági eljárási feltételeknek megfelelõ kérelemnek), a Magyar Telekom Nyrt. által benyújtott Nyilatkozat tekintetében nem alkalmazható a Ket. 37. (2) és az Eht. 41. (3) bekezdésében meghatározott hiánypótlás jogintézménye. A kötelezõ bizonyítási eszközök eljárásjogi szempontból a tényállás tisztázása körében a bizonyítás részét képezik, és azokat a Tanács a TD-LRIC modell alátámasztása és a megfelelõ érdemi döntés meghozatala szempontjából elengedhetetlennek tartja. Fentieken túlmenõen a Tanács kifejtette, hogy a felhívás tárgyát képezõ bizonyítási eszközök benyújtására vonatkozó jogosultság biz-

10 10 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám tosítása nem minõsül a tényállás tisztázására érdemben irányuló eljárási cselekménynek, hanem az ügyfél garanciális ügyféli alanyi jogainak maradéktalan érvényesítését jelenti arra az esetre, ha a Magyar Telekom Nyrt. a TD-LRIC modellt nyilvánvalóan formailag hiányosan nyújtotta be. Fentiekre, valamint a Ket. 51. (1) és (2) bekezdésében, valamint az 52. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Tanács felszólította a Magyar Telekom Nyrt-t, hogy a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében (E. pont, 58. alpont) meghatározott bizonyítási eszközöket az értesítés közlésétõl számított 8 napon belül nyújtsa be. Felszólította a Kötelezettet továbbá, hogy a Tanács eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyes eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2003. (XII. 27.) IHM rendelet (a továbbiakban IHM rendelet )1. (1) bekezdésében, illetve az Eht. 41. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel ugyancsak a közlésétõl számított 8 napon belül fizesse meg. Fentiektõl függetlenül a Tanács kijelentette, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által elõterjesztett, a Határozat módosítására irányuló kérelem a Tanács álláspontja szerint a Határozat jogszerûségére tekintettel megalapozatlan, ezért a módosítás tárgyában hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás megindítását a Tanács nem tartja indokoltnak. Ezt követõen a Kötelezett december 12. napján ismételten beadvánnyal (a továbbiakban Beadvány ) fordult a Tanácshoz, mellyel egyidejûleg a november 13. napján elõterjesztett modellhez képest tartalmi változást nem tartalmazó TD-LRIC költségszámítási modelljét és az annak alkalmazásával kiszámított a november 13. napján elõterjesztett hívásvégzõdtetési díjjal megegyezõ mértékû hívásvégzõdtetési díjat is benyújtotta a Tanács számára. Ugyan a Magyar Telekom Nyrt. Beadványában hangsúlyozta, hogy azt, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokat nem a megindított eljárásban a Tanács felszólítása alapján teljesítendõ hiánypótlás keretében terjeszti elõ, a Tanács november 30. napján kelt felhívását részben mégis teljesítette. A Kötelezett Beadványa mellékleteként egy december 6. napján kelt könyvvizsgálói nyilatkozatot csatolt, amely részben teljesíti a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. a) b) pontjaiban foglaltakat, hiszen a mérlegadatok, az eszközállomány-adatok, az amortizációadatok és a költségadatok egyezõségét hitelesíti. Ugyanakkor megállapítható, hogy a könyvvizsgálói nyilatkozat a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. b) pontjában meghatározottaktól eltérõen a szerzõdéses árak, valamint az 58. c) és d) pontjában szereplõ volumen adatok és a vetítési alapokhoz használt kiinduló adatok vonatkozásában hitelesítést nem tartalmaz, vagyis ebben a tekintetben a Magyar Telekom Nyrt. által ismételten elõterjesztett TD-LRIC költségmodell a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének vonatkozó pontjaiban foglaltakat továbbra sem teljesíti. Az ismételten benyújtott modell részletes vizsgálatát követõen a Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a Tanács eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a Tanács felszólítása ellenére sem fizette meg, holott arra az IHM rendeletben foglaltak szerint köteles. A Magyar Telekom Nyrt. Beadványában azon kifogását fogalmazta meg, mely szerint a Határozat módosítása, illetve kijavítása hiányában a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében meghatározott költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklete tizenötödik bekezdése értelmében a Határozat közlését követõ 121. napon lép hatályba, vagyis jelenleg nem hatályosak. Ez a Magyar Telekom Nyrt. érvelése szerint azzal a körülménnyel is jár, hogy a Magyar Telekom Nyrt-t a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség körében jelenleg a Tanács DH /2005. ügyszámú, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó DH /2005. és DH /2005. ügyszámon hozott határozatokban foglalt kötelezettség terheli. Fentiek szerint a Magyar Telekom Nyrt. a Határozat tárgyi rendelkezése szerinti költségalapúság és díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség tekintetében azt az álláspontot képviseli, mely szerint a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának egésze a Határozat közlésétõl számított 121. napig nem hatályos. A Kötelezett fenti álláspontja kialakításának alapjául a Határozat rendelkezõ részében foglalt jogalkalmazói rendelkezés, hatósági akarat-kijelentés, és az abból következõ jogi hatás tartalmának teljes félreértelmezése szolgált. A hatósági határozatok formai és tartalmi követelményeinek, azaz jogszerûségi, érvényességi elemeinek lényege és egyik alapvetõ szabályozási indoka, hogy a hatósági határozatban foglalt döntés világosan és egyértelmûen értelmezhetõ legyen. Ennek a követelménynek teljes mértékben megfelelve a Határozat világosan és áttekinthetõen rendezi a rendelkezõ rész I.E. pontban foglalt anyagi jogi hatású kötelezettségek hatályát, teljesítési rendjét. Egyértelmû és világos, hogy a Határozat közlését követõ 121. napra vonatkoztatott hatálybalépés a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt érdemi, kötelezettség tartalmú rendelkezések körében értelemszerûen csak azokra terjed ki, amelyek tekintetében a Határozat nem rendelkezik külön, világosan, egyértelmûen és kifejezetten a Határozat közléséttõl számított 121. naptól eltérõ idõpontban bekövetkezõ hatálybalépésrõl, vagy a kötelezettség teljesítésének határidejérõl. Fentiekre is tekintettel rögzítendõ, hogy a Határozat rendelkezõ része tekintetében érdemi, közvetlenül közigazgatási (hatósági) anyagi jogviszonyt keletkeztetõ anyagi jogi hatással bíró rendelkezésnek a Kötelezett szolgáltató azon kötelezettsége minõsül, mely szerint a beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatást költségalapú

11 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 11 hívásvégzõdtetési díj ellenében köteles nyújtani. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E pontjában foglalt egyéb kötelezettségek (TD-LRIC költségmodell, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj, vagy a BU-LRIC költségmodell alapján megállapított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékének és alkalmazásának elfogadására irányuló nyilatkozat elõterjesztése) tartalmukban, jogi hatásukban eltérnek költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazására vonatkozó említett kötelezettségtõl. Ezen egyéb kötelezettségek ugyanis bár érdemi anyagi jogi hatású jogosításnak és kötelezettségnek minõsülnek, de anyagi jogi hatásuk tartalma egyrészrõl i) nem közigazgatási anyagi jogviszonyt közvetlenül keletkezetõ, hanem jogot és kötelezettséget egyaránt megállapító aktus, másrészrõl ii) az anyagi jogi hatással rendelkezõ, anyagi jogviszonyokat keletkezetõ fõkötelezettség teljesíthetõsége, érvényesülése érdekében teljesítendõek, amelybõl következõen harmadrészt iii) önálló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását eredményezik. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglaltaknak nyelvtani értelmezésén túlmenõen, valamennyi kötelezettség egyidejû hatálybalépése logikailag is kizárt. A Határozat rendelkezõ részének I.E. pontja két esetben kifejezetten rendelkezik az I.E. pont tekintetében általánosan meghatározott, közléstõl számított 121. napon történõ hatálybalépéstõl eltérõ teljesítési határidõrõl, mégpedig: a) hogy a Kötelezett a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak kialakításához alkalmazott TD-LRIC költségszámítási módszert a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül köteles a Tanácshoz benyújtani (I.E. 2. bekezdés); b) a szolgáltató mérlegelése szerint, akként is nyilatkozhat, hogy elfogadja a Tanács által meghatározott BU-LRIC költségszámítási módszerrel megállapított költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazását. Ebben az esetben azonban e nyilatkozatot a Kötelezett szolgáltató a Határozat közlésétõl számított ugyancsak 40 napon belül köteles elõterjeszteni a Tanács számára (I.E. 4. bekezdés). Ezen esetekben tehát a Ket. hatósági döntés közlésére vonatkozó általános szabályai érvényesülnek, amelyek szerint a döntésben foglalt jogok és kötelezettségek a közléssel válnak hatályossá, és kötelezettség esetében a határozatban elõírt teljesítési határidõben teljesíthetõk jogszerûen. Ennek megfelelõen a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának 2. és 4. bekezdéseiben foglalt [fenti a) és b) pont] rendelkezések a Határozat közlésével hatályosak és ellenkezõ megállapításig érvényesek. A Határozat közlésétõl hatályos, fenti kötelezettséget tartalmazó rendelkezések a költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazására vonatkozó kötelezettség Határozat közlésétõl számított 121. napon történõ hatálybalépésére is tekintettel a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül teljesíthetõek jogszabályszerûen, biztosítva ezzel annak lehetõségét, hogy a Kötelezett által elõterjesztett TD-LRIC költségmodell, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj vizsgálatára, és a díj jóváhagyására irányuló kérelem tárgyában az érdemi döntéshez elegendõ idõ álljon a Tanács rendelkezésére. A fenti rendelkezések [fenti a) és b) pont] körén kívül esõ, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt kötelezettség az I.E. pontban egyértelmûen általánosan rendezett közléstõl számított 121. napon lép hatályba és azon határnaptól teljesítendõ. Ennek megfelelõen a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglaltak szerint a Kötelezett szolgáltató a beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat közlésétõl számított 121. naptól köteles költségalapú hívásvégzõdtetési díj ellenében nyújtani. A világos és áttekinthetõ, nyelvtanilag értelmezhetõ megszövegezés követelményében megállapítható, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt rendelkezés egyértelmû, hiszen az általánosan meghatározott Ket. szabályaitól az Eht., mint különös eljárási szabály alapján a Határozatban megállapított eltérõ hatálybalépés (121. nap) alól az I.E. pontban foglalt tartalmilag és formailag világosan elkülöníthetõek, a költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítésének elõzetes hatósági beavatkozáson alapuló érvényesítésére irányuló kivételt képezõ rendelkezések köre. A Kötelezett rögzítve ugyan azon álláspontját, mely szerint a Magyar Telekom Nyrt-t a fentiek szerint jelenleg sem a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra történõ benyújtásának kötelezettsége, sem annak alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem terheli, azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatása díjának üzleti titok mértékét hagyja jóvá. Fentiekhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a Tanács értesítésében foglaltakkal ellentétben a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyására irányuló kérelmet korábban nem terjesztett és a Beadványban sem terjeszt elõ, mivel az a hívásvégzõdtetési díj tekintetében csupán bizonyítási eszköznek minõsül, melynek jóváhagyására a Tanács hatáskörrel nem rendelkezik. Erre való tekintettel azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyása tárgyában indított hatósági eljárást a Tanács szüntesse meg. Nem megalapozott a Kötelezett eljárás megszüntetésére irányuló kérelme, mivel a tárgyi eljárás esetében a Ket. 31. rendelkezéseiben foglalt feltételek nem teljesülnek. A Tanács a tárgyi ügyben történõ eljárásra az Eht. 10. g) pontja által biztosított hatásköre alapján jogosult, hiszen az egyértelmûen összefüggésben áll a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató számára megállapított kötelezettségek teljesítésével. A Kötelezett fenti kérelmét a tárgyi eljárás megindításáról szóló értesítésben tárgyként megjelölt elnevezésre alapozza, mellyel kapcsolatban azonban rögzítendõ, hogy arra vonatkozólag a Ket. a Hatóság szá-

12 12 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám mára kötelezettséget nem határoz meg. A tárgyi eljárásban hatáskörrel rendelkezõ Tanács beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díjának jóváhagyása tárgyában lefolytatandó eljárásának alapját, központi elemét a Kötelezett által elõterjesztett TD-LRIC költségmodell képezi, mivel annak végeredménye adja a Kötelezett által jóváhagyni kért költségalapú hívásvégzõdtetési díjat. A modell és a költségalapú hívásvégzõdtetési díj szoros kapcsolatára figyelemmel nyilvánvaló, hogy az értesítésben tárgyként meghatározott elnevezés alatt a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás értendõ. A Magyar Telekom Nyrt. a fentieken túlmenõen Beadványában rögzíti, hogy álláspontja szerint az Eht (3) bekezdése a költségalapúság tekintetében a bizonyítási terhet ugyan megfordítja, de ezzel a Ket. 50. (4) bekezdésében foglaltak szerint felhasználható bizonyítási eszközök körét nem szûkíti le, és ilyen jogkört a Tanács számára sem biztosít. Ebbõl kifolyólag a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében meghatározott, a Tanács által az értesítésben kötelezõ bizonyítási eszköznek minõsített dokumentáció, valamint a TD-LRIC modell nem minõsül kizárólagos bizonyítási eszköznek. Fentieken túlmenõen a Magyar Telekom Nyrt. kijelenti, hogy a Tanács a Beadványban foglalt kérelem alapján az Eht. 45. (1) bekezdés g) pontja szerinti érdemi határozatot hozhat, melyben vagy jóváhagyja a Kötelezett által kialakított hívásvégzõdtetési díjat, vagy elutasítja azt. Ez utóbbi esetben a Kötelezett álláspontja szerint a Tanácsnak csak egy újabb kérelem alapján indított eljárásban lenne lehetõsége a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú hívásvégzõdtetési díjának jóváhagyására, vagy az Eht (5) bekezdése alapján hivatalból eljárva állapíthatná azt meg. Ezzel kapcsolatban a Kötelezett kifejti, hogy mivel a Magyar Telekom Nyrt-t a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség körében jelenleg a DH /2005. ügyszámon hozott határozat terheli, melynek teljesítése körében a Kötelezett által elõterjesztett kérelmet a Tanács már érdemben elbírálta, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának hatályba lépése elõtt a Ket. 30. e) pontja szerint ebben a tárgyban újabb eljárás nem folytatható, illetve a folyamatban lévõ eljárást meg kell szüntetni. A Kötelezett azon fenti álláspontja, mely szerint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárást a Ket. 30. e) pontjában foglaltakra tekintettel meg kell szüntetni, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt kötelezettségek hatálybalépésével kapcsolatban fentebb kifejtettek szerint ugyancsak megalapozatlan. A bizonyítási eszközökkel kapcsolatban a Tanács a Határozat indokolásában foglaltakra kíván utalni, mely szerint Tanács a TD-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárásában kizárólag azt vizsgálja, hogy a benyújtott költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra alkalmas-e vagy sem. Ebbõl az következik, hogy amennyiben az jóváhagyásra nem alkalmas, a Tanács a Határozatban rögzített BU-LRIC költségmodell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazásának kötelezettségét írja elõ az érintett kötelezett szolgáltató számára. Ez a megoldás azon a jóváhagyási aktushoz fûzõdõ eljárásjogi alapon nyuszik, mely szerint a Tanács a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás keretében a releváns bizonyítékok körét elõre meghatározva (hiszen a Ket. 50. (5) bekezdése a Hatóság számára az adott eljárásban alkalmazható bizonyítási eszközök körének megválasztására mérlegelési jogkört biztosít) a modell benyújtását követõen további, a tényállás tisztázására irányuló eljárási cselekményt, további bizonyítási lehetõséget biztosító felhívást, vagy egyéb, a benyújtott költségmodell szolgáltatónak felróható jóváhagyásra alkalmatlansága folytán annak jóváhagyásra alkalmas elkészítését, kijavítását elõsegítõ eljárási cselekményt nem tesz. Miután a TD-LRIC modell a Határozat alapján egy, a szolgáltató által önkéntes jogkövetési alapon szabadon elkészíthetõ, saját gazdasági viszonyaira vetítve értelmezhetõ eszköz, a Tanács a Határozatban megjelenõ következetes jogértelmezése szerint a jóváhagyó aktus egy jogalkalmazói jellegû, de tartalmát tekintve tulajdonképpen formai döntés, amellyel a Tanács mindössze elfogadja, vagyis a hírközlési piacon alkalmazhatónak tartja a Kötelezett által saját érdekkörében, de a Határozat alapján elkészített TD-LRIC költségmodellje alapján meghatározott beszédcélú hívásvégzõdtetési szolgáltatás ellenértékét. Eljárási szempontból ugyanezek a megállapítások vonatkoznak arra az esetre is, ha a kötelezett szolgáltató által benyújtott költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj nem hagyható jóvá. A Tanács ugyanis az Eht (5) bekezdésében biztosított ármegállapító hatáskörét (annak mérlegelési szempontjait, eszközrendszerét és a megállapított díjat) teljes egészében a Határozat meghozatalára irányuló eljárás garanciális keretébe építette. Ebbõl következõen az ármegállapító hatáskörrel kapcsolatos, annak sajátosságaihoz igazodó ügyféli alanyi jogok, bizonyítási cselekmények, egyéb eljárási jogok és kötelezettségek a piacelemzési eljárásban illeték meg az ügyfeleket. Tekintettel arra a körülményre, hogy az önkéntes jogkövetéssel megfelelõen elkészítendõ modell alapján kialakított hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra alkalmasságának vizsgálatán túlmenõen egyéb releváns eljárási cselekményre nincs és az eljárási, illetve az anyagi joghatás fogalmának szempontjából nem is lehet szükség, amennyiben a szolgáltató által kialakított díj az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem felel meg, a Tanács egyszerûen megállapítja az elõzetesen, pontosan meghatározott jogkövetkezményt, kiváltja a Határozatba foglalt kötelezettségek rendszerében rendezett egyik jogi hatást, azaz a BU-LRIC költségmodell alapján meghatározott költségalapú beszédcélú hívás-

13 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 13 végzõdtetési díj érvényesülését, alkalmazásának kötelezettségét a szolgáltató jogviszonyainak vonatkozásában. A Tanács a Kötelezett által benyújtott költségszámítási modellt, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat részletesen megvizsgálta és megállapította, hogy a költségszámítási modell az alábbiakban részletezettek szerint az elektronikus hírközlési szabályoknak nem felel meg, ezért a Tanácsnak a modell alkalmazásával kialakított hívásvégzõdtetési díj üzleti titok mértékét nem hagyja jóvá. Ezzel egyidejûleg a Tanács a tárgyi hatósági eljárásban a Határozatban rögzített BU-LRIC költségmodell alapján meghatározott költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj alkalmazására kötelezi a Magyar Telekom Nyrt-t. 1. Könyvvizsgálói nyilatkozat hiányossága A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette teljes körûen a Határozat rendelkezõ részének II. számú melléklet E/ pontjában foglalt kötelezettségét, mivel az általa elõterjesztett könyvvizsgálói nyilatkozat a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. b) pontjában meghatározottaktól eltérõen a szerzõdéses árak, valamint az 58. c) és d) pontjában szereplõ volumen adatok és a vetítési alapokhoz használt kiinduló adatok vonatkozásában hitelesítést nem tartalmaz 2. Átértékelés nem megfelelõ dokumentáltsága A Magyar Telekom Nyrt. által elõterjesztett LRIC költségmodell vizsgálata során a Tanács megállapította, hogy az eszközök átértékeléséhez tartozó dokumentáció nem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/ és az E/ ba) pontjainak, mivel a számításokat a Kötelezett nem mellékelte. A modellben csak a számítások végeredménye jelent meg, amely körülmény az átértékelést ellenõrizhetetlenné tette üzleti titok 3. Költségek homogén költségkategóriákba sorolásának hibái A Tanács megállapította, hogy a Magyar Telekom Nyrt. a mûködési költségek (OPEX) felosztása során a költségek egy részénél homogén csoportokat alakított ki, melyeket meghatározott százalékos értékeknek megfelelõen a kialakított homogén költségkategóriák között felosztott üzleti titok A százalékos értékek forrása azonban a modellbõl nem derült ki, mivel az azokat alátámasztó költséghelyi besorolást a Kötelezett nem mellékelte. A benyújtott LRIC modell így nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/ ba) pontjának. A felhasznált százalékos arányokról azonban így is megállapítható volt, hogy azok a számviteli szétválasztás mellé benyújtott költséghelyi felosztás alapján adódó megoszlási arányokkal nem egyeznek meg. 4. Költségek homogén költségkategóriából hálózati elemre osztásának hibái A Kötelezett a dokumentáció szerint a költségfüggvények kialakítása során meghatározta a költség-meghatározó tényezõk eloszlási arányait, amelyekhez mûszaki almodelleket, statisztikai elemzéseket és szakértõi interjúkat használt. Az eloszlási arányok ellenõrzéséhez szükséges és a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/ pontja által is elõírt dokumentációt azonban nem nyújtotta be. Az eloszlási arányok ellenõrzése a Tanács számára így nem volt lehetséges. Megállapításra került továbbá, hogy a Kötelezett a minimumhálózathoz kapcsolódó költségeket is EPMU módszer alkalmazásával osztotta fel (holott ezekre vonatkozóan a felosztási arányok rendelkezésre álltak). A Határozat rendelkezõ része II. melléklet 11. pontjában szereplõ definíció szerint a közös költségek felosztása lehetséges EPMU módszer használatával, a minimumhálózathoz kapcsolódó költségek tekintetében azonban rendelkezésre állnak a felosztási arányok, így megállapítható, hogy a Kötelezett eljárása nem volt helyes. 5. A költségek hálózati elemekrõl szolgáltatásra osztásának hibái A Tanács eljárása során megállapította, hogy az útvonaltényezõk számítása több ponton nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/11. pontjában foglaltaknak. A Kötelezett által az MSC útvonaltényezõjének számítása során használt módszer nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/ pontjában leírtaknak, mivel a üzleti titok A Kötelezett által elvégzett számítás nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/ pontjának, mivel az a forgalmi adatok esetében csak a beszédcélú hívásvégzõdtetés esetében tartalmazott a tárgyévre vonatkozó elõrejelzést. Így a routing faktorok számítása nem vette figyelembe a forgalom várható változásait (pl. a hálózaton belüli hívások arányának fokozatos növekedését). A Kötelezett által a forgalommérés, számlázás hálózati elem költségeinek megosztása során felhasznált routing faktor forrása és számításának menete nem derült ki a dokumentációból. A Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/ pontja elõírja, hogy a számítás teljes menetének ellenõrizhetõnek kell lennie, ami azonban a fentiek miatt nem teljesült. üzleti titok 6. Költségrelevancia A Kötelezett LRIC modelljében foglaltak alapján megállapítható, hogy az nem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 7. pontjában foglaltaknak, mivel a költségalap nagy tömegben tartalmazott nem releváns költségeket. Az alábbi figyelembe vett költségkategóriák részben vagy teljes egészében nem releváns költségeket tartalmaztak. Az Egyéb_jutalékok_OPEX_npay költségkategóriában található költségek a kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódnak és a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem relevánsak. Üzleti titok A Beruházási szolgáltatások közvetített értéke_opex_npay költségkategóriában található költségek közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódnak és a beszéd-

14 14 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám célú hívásvégzõdtetés szempontjából szintén nem relevánsak. Üzleti titok A Mobil rádiótelefon_opex_npay költségkategóriában található költségek, amelyek az elõfizetõknek értékesített mobil készülékek ELÁBÉ értékét takarják, a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem relevánsak, amit a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 7. pontja külön is nevesít. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során tévesen ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok A Postai és nyomdaköltségek_opex_npay költségkategóriában található költségek a felmerülésük helyét tekintve szinte teljes egészében kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységhez tartoznak, így a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem releváns költségnek minõsülnek. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során tévesen ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok A SIM_OPEX_npay költségkategória az elõfizetõknek értékesített SIM-kártyák ELÁBÉ- értékét tartalmazza, amely nem releváns a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során tévesen ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok Az Ügyfélmegtartás_egyéb_költségek_OPEX_npay költségkategóriába közvetlenül osztott költségek a Magyar Telekom Nyrt. kiskereskedelmi tevékenységeihez tartoznak és a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem vehetõk figyelembe. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során tévesen ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok Fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy a Kötelezett a felsorolt költségkategóriák teljes költségtömegét felosztotta a hálózati elemek között, és így azt a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során annak ellenére figyelembe vette, hogy a felsorolt költségek egyértelmûen kiskereskedelmi területeken (marketing, PR, logisztika, ügyfélmegtartás, értékesítés) merültek fel. Üzleti titok A Kötelezett a felsorolt költségkategóriák esetében a költségkategóriák teljes tömegét felosztotta a hálózati elemek között, majd ezt a költségtömeget csak a hálózati szolgáltatásokra terhelte. Ez ahhoz vezetett, hogy a Magyar Telekom Nyrt. más, nem alaphálózati tevékenységei (így pl. a kiskereskedelmi tevékenység) szempontjából releváns költségrészek is tévesen figyelembe vételre kerültek a beszédcélú hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során. Üzleti titok A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a számlázás teljes költségtömegét a hálózati elemek között osztotta fel, majd ezt a költségtömeget csak a hálózati szolgáltatásokra terhelte. Ez ahhoz vezetett, hogy a kiskereskedelmi számlázás költségei a Hálózati szolgáltatások forgalommérõ/számlázó rendszere hálózati elemen keresztül az alaphálózati szolgáltatások között felosztásra kerültek. Az Egyéb bevételek és ráfordítások_opex_npay költségkategóriába a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem releváns költségelemek (többek között a vevõk értékvesztése, behajthatatlan vevõkövetelések értéke) is kerültek. Ez ahhoz vezetett, hogy a közös költségek felosztásán keresztül a Magyar Telekom Nyrt. más, nem alaphálózati tevékenységei (így pl. a kiskereskedelmi tevékenység) szempontjából releváns költségrészek is tévesen figyelembe vételre kerültek a beszédcélú hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során. Fentieken túl a Kötelezett az Aktivált saját teljesítmények értékét nem vette figyelembe a költségalap számítása során, holott azt a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/ pontja egyértelmûen elõírja számára. 7. Tõkeköltség-szorzó A Tanács a LRIC költségszámítási modell jóváhagyására irányuló eljárása során megállapította, hogy a Kötelezett az elõterjesztett modellben üzleti titok mértékû tõkeköltség-szorzót alkalmazott a Határozat rendelkezõ része II. melléklet C. pontjában elõírt 13,7% helyett. 8. Berendezés optimalizálás, hatékonyság A Magyar Telekom Nyrt. által benyújtott modell nem tartalmaz berendezés optimalizálást, hatékonysági kiigazítást, melyek hiányát a Kötelezett hálózatának átlagon felüli hatékonyságával indokolta, és ennek alátámasztására egy összehasonlítást is becsatolt. A hálózat hatékony mûködése az összehasonlítás alapján elvileg igazolható lenne, azonban a Kötelezett által a dokumentációban ismertetett összehasonlítás nem volt ellenõrizhetõ, mivel a Kötelezett a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének E/2. 3. pontja alapján elõírt vizsgálati dokumentációt nem csatolta be. A dokumentációban foglaltakból ebbõl következõen nem derült ki többek között, hogy - mely országok és milyen szolgáltatók kerültek összehasonlításra? - mi volt az a meghatározó szempont, melynek alapján ezek, és csak ezek az országok kerültek kiválasztásra? - az összehasonlítás mennyire veszi figyelembe az országok közötti különbségeket? - vizsgálta-e az összehasonlítás az összehasonlításba bevont szolgáltatók elõfizetõinek jellemzõit? stb A mobil hálózatok mechanikus összehasonlítása nem vezet helyes eredményre, hiszen az egyes országok sajátosságai (pl. földrajzi, domborzati különbségek) vagy az elõfizetõi szokások (pl. forgalom-eloszlási, forgalom-ván-

15 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 15 dorlási körülmények) nagy különbségeket eredményezhetnek két hatékonynak tekinthetõ hálózat eszközigénye között. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. beadványából nem állapítható meg, hogy az összehasonlítás során a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/2. 4. pontjában elõírtaknak megfelelõen a felhasznált adatkészletet a szolgáltatók közötti releváns különbségekhez igazította-e, a Kötelezett hatékonyságra vonatkozó megállapításait nem tekintette a Tanács megalapozottnak, ezért azokat a LRIC modell vizsgálata során nem fogadta el. 9. Mûködõ tõkéhez kapcsolódó tõkeköltség felosztása A Kötelezett a mûködõ tõkéhez kapcsolódó tõkeköltség értékét egyetlen, összevont homogén költségkategóriában jelenítette meg, majd pedig a HCC költségtömegét közös költségként osztotta szét. A Kötelezett eljárása emiatt nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/ pontjában foglaltaknak, amely a mûködõ tõkét alkotó mérlegtételek külön-külön történõ besorolását írja elõ. A Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében, amennyiben a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyására benyújtott kérelem hiányos, nem bírálható el, továbbá, ha a kötelezett szolgáltató által kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, a Tanács az érintett kötelezett szolgáltató által alkalmazandó költségalapú hívásvégzõdtetési díjat a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltakra tekintettel a BU-LRIC költségszámítási módszer alkalmazásával a Határozatban rögzített táblázatban foglaltak szerint határozza meg. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kötelezett által jóváhagyásra elõterjesztett LRIC költségszámítási modell egyrészt hiányos, másrészt hibásan felépített. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kötelezett által elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem felel meg, így a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja továbbá a Magyar Telekom Nyrt. figyelmét, hogy a beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén a változást 30 nappal megelõzõen honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. (1) bekezdésén és az Eht. 47. (1) bekezdésén alapul. A Tanács döntését az Eht 39. (1) bekezdése alapján teljes ülés keretében hozta meg. Budapest, december 19. Bánhidi Ferenc s. k., Hidasi István s. k., Pataki Dániel s. k., elnök Debreczeni Sándor s. k., dr. Nyevrikel Emília s. k., dr. Rozgonyi Krisztina s. k., DH /2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat *A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH /2006. sz. határozat tartalmazza. Ügyiratszám: DH /2006. Tárgy: A Vodafone Magyarország Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díja A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban Tanács ) a Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH /2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban Határozat ) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség teljesítése körében a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 1062 Budapest, Váci út 1-3.; cégjegyzékszám: Cg ; a továbbiakban Vodafone Magyarország Zrt. vagy Kötelezett ) által november 13. napján elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat nem hagyja jóvá. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltak alapján január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Vodafone Magyarország Zrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni.

16 16 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám február 02. napjától december 31. napjáig január 01. napjától december 31. napjáig január 01. napjától Vodafone Magyarország Zrt. 26,16 Ft/perc 20,99 Ft/perc 16,84 Ft/perc A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ. A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Tanács eleget téve az Eht. 57. (1) bekezdésében foglaltaknak az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárását. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Vodafone Magyarország Zrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja értelmében a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettséget írta elõ. A Vodafone Magyarország Zrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében november 13. napján a Tanács részére benyújtotta TD-LRIC költségszámítási modelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat. A modell elõterjesztésével egyidejûleg azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyása tárgyában kérelemre indult közigazgatási hatósági eljárást függessze fel. Kérelmének indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a tárgyi jóváhagyásra irányuló eljárás megindítását a Vodafone Magyarország Zrt. a Határozat rendelkezõ része I.E pontjában, valamint a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében foglaltakra tekintettel köteles kérni. Kifejtette továbbá, hogy megítélése szerint a Vodafone Magyarország Zrt. fenti kötelezettsége a Határozat végrehajtásának bíróság által jogerõsen elrendelt felfüggesztéséig áll fenn. Tekintettel arra, hogy a Kötelezett a Fõvárosi Bíróságon a Határozat bírósági felülvizsgálata iránt folyamatban lévõ perben a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is elõterjesztett, álláspontja szerint a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmének elbírálása olyan kérdés, melynek eldöntésétõl a tárgyi eljárás lefolytathatósága jelentõs mértékben függ, így az eljáró bíróság döntésének bevárása álláspontja szerint indokoltnak mutatkozik. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 32. (3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eljárás felfüggesztését kérte. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által a tárgyi eljárás felfüggesztése tárgyában elõterjesztett kérelmében foglaltak vizsgálata során megállapította, hogy a TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás érdemi befejezéséhez a Tanácsnak minden releváns bizonyíték rendelkezésére áll, melyek értékelése alapján a tényállás teljes egészében feltárható. Ennek megfelelõen megállapítható, hogy a tárgyi ügy érdemi eldöntése semmilyen kérdés elõzetes elbírálásától nem függ, vagyis a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelem elbírálása a TD-LRIC költségszámítási modell elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelõségét semmiben nem befolyásolja. Fentiekre való tekintettel a Tanács a Kötelezett kérelmét végzésben utasította el. Fentiekkel összefüggésben megemlítendõ, hogy a Fõvárosi Bíróság a Vodafone Magyarország Zrt. és a másik két mobil szolgáltató által a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmet elutasította. Indokolásában a Fõvárosi Bíróság kifejtette, hogy a bírósági eljárás elhúzódása esetén a Határozat végrehajtásának felfüggesztése a Hatóság teljes piacszabályozói tevékenységét és munkáját állítaná le, és konzerválná a jelenlegi szabályozási viszonyokat. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által elõterjesztett költségszámítási modellt, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat részletesen megvizsgálta és megállapította, hogy a költségszámítási modell az alábbiakban részletezettek szerint az elektronikus hírközlési szabályoknak nem felel meg, ezért a Tanácsnak az elõterjesztett TD-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj mértékét nem áll módjában jóváhagyni. A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett TD-LRIC modelljében alkalmazott tõkeköltségszorzó (WACC) értéke üzleti titok jelentõsen eltér a Határozat rendelkezõ részének II. számú melléklet C. pontjában elõírt 13,7 százalékos értéktõl, így az az elektronikus hírközlési szabályban foglalt elõírásnak nem felel meg. Megállapította a Tanács továbbá, hogy a Kötelezett által kiszámított hívásvégzõdtetési egységköltség a 3G-s rendszer költségeit (pl. 3G-s rendszer koncessziós díja, illetve hálózat bõvítési költségek) is tartalmazza, melynek következtében a kiszámított hívásvégzõdtetési egységköltség értéke növekszik. Ezzel kapcsolatban a Tanács ki-

17 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 17 jelenti, hogy a 3G-s rendszer költségeit a hívásvégzõdtetés egységköltségének számításánál költségnövelõ hatással nem lehet figyelembe venni. A Határozat indoklásának [77] pontja a BU-LRIC költségmodellel összefüggésben is rögzíti, hogy a 3G-s hálózatokon ugyan a mobil beszédcélú hívásvégzõdtetés lehetséges, de a 3G-s rendszer a vizsgált piac szempontjából csak egy olyan technológiának tekinthetõ, amely nem ennek a szolgáltatásnak az érdekében jött létre, és amely nélkül a mobil beszédcélú hívásvégzõdtetés szolgáltatás maradéktalanul teljesíthetõ. A szolgáltatás tartalma változatlan és független attól, hogy az a mobil szolgáltatás 2G-s vagy 3G-s hálózaton jön-e létre. A hang hívásvégzõdtetés biztosítása a 3G-s hálózatokon kizárólag az egyes mobil szolgáltatók döntése. A szolgáltatást igénybe vevõknek nincs ráhatásuk arra, hogy az általuk indított forgalom a mobil szolgáltató 2G vagy 3G hálózatán végzõdjék. Mindezek alapján indokolatlan és a mobil hívásvégzõdtetés szolgáltatást igénybe vevõk szempontjából méltánytalan volna a 2G-s hálózatok költségénél magasabb költségeket elismerni. Fentieken túlmenõen rögzíthetõ, hogy a mobil szolgáltatóktól elvárható logikus gazdasági döntés is az lehet, hogy kísérleti és tapasztalatszerzési célokat leszámítva a 3G hálózataikat akkor alkalmazzák beszédcélú hívásvégzõdtetésre, ha azokon ez a szolgáltatás gazdaságosabban megvalósítható, mint a rendelkezésre álló 2G-s hálózatokon, vagyis a szolgáltatás fajlagos költsége alacsonyabb 3G-n, mint 2G-n. Ez azt igazolja, hogy a 2G-s rendszer költségeit felsõ határnak kell tekinteni, mely költségek a 3G-s rendszer terjedésével csak csökkenhetnek, tehát a 3G-s hálózatok megjelenése nem okozhat díjnövekedést a nagykereskedelmi beszédcélú hívásvégzõdtetésben. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által elõterjesztett TD-LRIC költségmodell vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a Kötelezett a tartási nyereség és a kiegészítõ értékcsökkenés számítását, valamint ezzel együtt a folyóáras értékcsökkenést nem a Határozat rendelkezõ részének mellékletében meghatározottaknak megfelelõen végezte el, hanem ezektõl a benyújtott modell dokumentációjának oldalainak tanúsága szerint eltérõ módon saját megoldásokat alkalmazott az alábbiak szerint: Üzleti titok. A Tanács az elõterjesztett TD-LRIC költségmodell vizsgálata során megállapította, hogy a fenti számítások egyike sem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének B. 41. és 45. pontjában foglaltaknak, ezért azokat a Tanácsnak nem fogadta el. A Vodafone Magyarország Zrt. által kialakított TD-LRIC modell tekintetében a Tanács megállapította, hogy üzleti titok Fentiekre tekintettel a Tanács megállapította, hogy az alkalmazott vetítési alapot a Kötelezett nem megfelelõen képzete, ezért az torzító hatású, és a végzõdtetési egységköltség indokolatlan növekedéséhez vezetett. Fentieken túlmenõen a benyújtott modell vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Kötelezett modelljében a tõkeköltség számításánál nem a nettó (NRC), hanem a bruttó helyettesítési értéket (GRC) vette figyelembe, melynek következtében megszegte a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének E/ pontjában szereplõ elõírásokat, indokolatlanul növelve ezzel a hívásvégzõdtetési egységköltséget. A Vodafone Magyarország Zrt. modelljében a BTS- BSC áramfogyasztásának vetítési alapja a BTS-ek és BSC-k GRC értékeinek aránya alapján üzleti titok került meghatározásra. üzleti titok Ezzel kapcsolatban a Tanács megállapította, hogy a Kötelezett fenti álláspontját megfelelõen nem bizonyította, ezért nem elfogadható, hogy a fenti eszközök áramfogyasztása az eszközök bruttó helyettesítési értékeitõl függ. A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a TD-LRIC költségmodell felépítése során a számhordozhatósággal kapcsolatos eszközköltségeket olyan szolgáltatásokra is osztotta, amelyek nem összekapcsolási forgalmi szolgáltatások (pl. on-network hívások). A Kötelezett ezáltal nem tett eleget a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének F/2. 6. pontjában foglaltaknak, mely szerint a számhordozhatóság megvalósításával kapcsolatos költségeket az összekapcsolási forgalmi szolgáltatások között egyenlõ arányban kell osztani. A Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében, amennyiben a TD-LRIC költségszámítási modell alapján meghatározott költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló kérelem hiányos, nem bírálható el, továbbá, ha a kötelezett szolgáltató által kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, a Tanács az érintett kötelezett szolgáltató által alkalmazandó költségalapú hívásvégzõdtetési díjat a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltakra tekintettel a BU-LRIC költségszámítási módszer alkalmazásával a Határozatban rögzített táblázatban foglaltak szerint határozza meg. Fentiek alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja a Vodafone Magyarország Zrt. figyelmét, hogy a beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén a változást 30 nappal megelõzõen honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. (1) bekezdésén és az Eht. 47. (1) bekezdésén alapul.

18 18 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám A Tanács döntését az Eht 39. (1) bekezdése alapján teljes ülés keretében hozta meg. Budapest, december 19. Bánhidi Ferenc s. k., Hidasi István s. k., Pataki Dániel s. k., elnök Debreczeni Sándor s. k., dr. Nyevrikel Emília s. k., dr. Rozgonyi Krisztina s. k., DH /2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat *A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH /2006. sz. határozat tartalmazza. Ügyiratszám: DH /2006. Tárgy: a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (cím: 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6., Cg.: ) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ határozatot. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2005/2006. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását nem hagyja jóvá. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa kötelezi a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt -t, hogy a jelen határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet terjesszen elõ jóváhagyásra. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén bírságot szab ki, melynek mértéke a szolgáltató elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5 %-áig terjedhet. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítését követõ 15 napon belül - a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott keresettel a Fõvárosi Bíróságtól lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, kérik-e tárgyalás tartását. Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (a továbbiakban: Kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettségét a Kötelezett a Tanács DH /2005. sz. határozatának (a továbbiakban: Határozat) rendelkezõ részének IV. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A Kötelezett a szeptember 29.-én érkezett, DH-17249/2006. számon iktatott beadványában benyújtotta kimutatását és egyben, elsõdlegesen kérte a 2005/2006. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 32. (1) bekezdése alapján. A Tanács az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet október 12-én kelt, DH /2006. számú határozatában elutasította és a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást és a kapcsolódó dokumentumokat áttekintette. A Tanács az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási beadványt és a tényállás tisztázása körében október 27-én kelt, DH /2006.számú levelében hiánypótlásra hívta fel a Kötelezettet. A Kötelezett a hiánypótlási felhívásban foglaltakra a november 10-én érkezett, DH / számú beadványában válaszolt. A Tanács a lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A hiánypótlást követõen sem felel meg a modell az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, így az Eht. 62. (5) bekezdésére figyelemmel a rendelkezõ részben foglaltak szerint a részletes indokolásban kifejtettek alapján a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást a Tanács nem hagyta jóvá és a Kötelezettet új tervezet benyújtására kötelezte. A Tanács az Eht. 62. (5) bekezdésében meghatározott részletes indokolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: Üzleti titok. Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezettek szerint a Tanács a benyújtott számviteli kimutatást nem hagyta jóvá, a Kötelezett az Eht. 62. (6) bekezdése értelmében e határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet köteles a Tanácshoz benyújtani. E kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén a Tanács az Eht. 62. (6) bekezdése alapján, a 33. (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértékû a Kötelezett elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5%-áig terjedõ bírságot szab ki.

19 1. szám HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 19 Az Eht. 45. (5) bekezdése alapján a Tanács a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzéteszi. A Tanács határozatát az Eht. 62. (2) bekezdésének megfelelõen, figyelemmel az Eht. 39. (1) bekezdésében foglaltakra teljes ülés keretében hozta meg. A jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. (1)-(2) bekezdések és a 47. (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, november 27. Bánhidi Ferenc s. k., Hidasi István s. k., Pataki Dániel s. k., elnök dr. Rozgonyi Krisztina s. k. alelnök Debreczeni Sándor s. k., Dr. Nyevrikel Emília s. k., dr. Rácz Zsolt s. k., A határozatt kapják: 1./ Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) 2./ Irattár Bírósági ítéletek 3.K.33421/2006/6. számú végzés, melyben a Fõvárosi Bíróság a DH /2006. sz. határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert megszüntette Fõvárosi Bíróság 3.K.33421/2006/6. (DH /2006.) Végzés Monor Telefontársaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 2.) felperesnek Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (1015 Budapest, Ostrom u ) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság a pert megszünteti. Kötelezi a bíróság felperest, hogy az Illetékhivatal külön felhívása alapján fizessen meg 1650,- Ft (azaz Egyezer-hatszázötven forint) mérsékelt eljárási illetéket. E végzés ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül ennél a bíróságnál 3 példányban elõterjesztett a Fõvárosi Ítélõtáblához címzett fellebbezéssel elehet élni. Indokolás : Felperes a per során a keresetétõl elállt. Alperes az erre irányuló bírói felhívásra a kitûzött határidõn belül nem nyilatkozott, ezért a bíróság a Pp c) pontja, illetve az évi XCIII. tv. 58. (1)-e alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. Budapest, november hónap 21. napján Közlemények Az alábbi határozatok bírósági felülvizsgálatát kérték: - DH /2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. - DH /2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Pannon GSM Távközlési Zrt. - DH /2006. számú, a Vodafone Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. - DH /2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt Mobil üzletága LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt. - DH /2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt. - DH /2006. számú, a Vodafone Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt.

20 20 HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 1. szám III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõk adatai 1. Név: Dr. Angyal Zoltán Elérhetõség: Budapest, Rozália u A/7 Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: július 20-ig 2. Név: Erdõsi Péter Máté Elérhetõség: 3100 Salgótarján, Bem út 2. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: július 20-ig 3. Név: Landy Kornél Elérhetõség: Budapest, Bakáts tér 9. V/4 Engedély száma: MH /2002 Engedély érvényességi ideje: július 20-ig 4. Név: Brehel József Elérhetõség: 2051 Biatorbágy, Meggyfa u. 23. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: július 19-ig 5. Név: Dr. Balázs István Elérhetõség: Budapest, Böröndös u. 30. VII. 19. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: július 23-ig 6. Név: Dr. Tuzson Tibor Elérhetõség: 1191 Budapest, Toldy u. 6. III. em. 6. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: augusztus 21-ig 7. Név: Dr. Bognár Gábor Elérhetõség: 1031 Budapest, Reviczky ezredes u. 14. I/1 Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: augusztus 22-ig 8. Név: Dr. Szabó István Elérhetõség: 1125 Budapest, Nógrádi u. 10. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: augusztus 21-ig 9. Név: Papp Pál Elérhetõség: 1163 Budapest, Lõcs u. 6. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: szeptember 1-ig 10. Név: Dr. Kenyeres Sándor Elérhetõség: 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 11. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: október 22-ig 11. Név: Várhalmi A. Miklós Elérhetõség: 1073 Budapest, Kertész u. 27. I. em. 7/B Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: január 8-ig 12. Név: Gerencsér András Elérhetõség: 1124 Budapest, Fodor u. 99/C Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: január 14-ig 13. Név: Farkas László Elérhetõség: 2030 Érd, Avar u. 58. Engedély száma: MH /2002 Engedély érvényességi ideje: január 14-ig 14. Név: Dr. Molnár Bálint Elérhetõség: 2071 Páty Mocsai Gyula u. 15. Engedély száma: MH /2002. Engedély érvényességi ideje: január 15-ig