A SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon. Készítette: Nyári Diána

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon. Készítette: Nyári Diána"

Átírás

1 A SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon Készítette: Nyári Diána SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged, 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitűzés 2 2. A geográfus szak 3 3. Előzmények 5 4. Kutatási módszerek 8 5. Eredmények A felsőfokú végzettségekre vonatkozó megállapítások A pályakezdés, akadályok, problémák az elhelyezkedéskor A szakma megítélése Munkahelyi megbecsültség, jövőbeli tervek Összefoglalás Felhasznált irodalom

3 1. Bevezetés, célkitűzés A professzionális geográfusképzés 1993-ban indult Szegeden. Először környezetkutató, valamint terület- és településfejlesztő, később pedig még három szakirány geológia, idegenforgalom és geoinformatika is bekerült a választható szakirányok közé. Az azóta eltelt 17 évben a Szegedi Tudományegyetemen több száz fő szerezett diplomát ezen a szakon különböző szakirányú végzettséggel és került ki a munkaerőpiacra. A szak bevezetését egy professzionális cég által vezetett felmérés előzte meg, majd később kampány keretében igyekeztünk népszerűsíteni a geográfus szakembereket és az egyetemi képzést. Kisebb célcsoportokat megcélozva próbáltunk minél több információt gyűjteni arról, hogyan boldogultak egyetemi éveik után egykori hallgatóink, de teljes körű képet a mai napig nem tudtunk alkotni. Több kezdeményezés is igyekezett elindítani a szakma képviselőinek nagyobb létszámot átfogó kommunikációját először Szegeden a Geoalumni (korábban TFGT Öregdiák) szervezet keretében, amely a Szegeden végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusokat, valamint a földrajz tanárokat próbálta egy közösségbe tömöríteni, később pedig ehhez csatlakozhattak a többi szakirány képviselői is. Majd az Alkotó Alkalmazott Geográfusok Egyesületének (AAGE) megalapozását indítványozó ülés hivatott felszólítani mindenkit akkor már az összes egyetem végzett, az egész országban tevékenykedő szakembereit a geográfus társadalom összefogására. A tanulmány célja, hogy összefoglalja az eddigi eredményeket, és kiemelve azokból, az 1998 és 2009 között Szegeden végzettek kérdőíves felmérését összekapcsolva mélyinterjúk készítésével feltárja a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok munkaerő-piaci helyzetét. A tanulmány a geográfus szak bemutatásával indul, majd a kutatás előzményeinek taglalása, valamint az alkalmazott módszer bemutatása után érkezünk el az érdemi részhez, a felmérések és mélyinterjúk eredményeihez, amelyben megvilágításra kerülnek a szakmabeliek pályakezdéssel, elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatai, szakmai tudásuk megítélése mind saját szemszögükből, mind a munkaadók oldaláról. A munkaadók tájékozottsága a szakmáról, pozitív és negatív véleményük. Feltárulnak a képzés esetleges hiányosságai, valamint az is, hogy más szakmákkal versenyben hogyan szerepelnek a geográfusok a mindennapi munkájuk során. Összefoglalásként pedig néhány zárógondolatot fogalmaztunk meg

4 2. A geográfus szak A 166/1997 (X.3.) Korm. rendelet meghatározása szerint a cél okleveles geográfusok képzése, akik elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet átfogó értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, gyakorlatba átvihető ismeretekkel rendelkeznek a földrajzi környezet rendszereiről, azok működéséről, képesek kutatási mélységű elemzések elvégzésével előkészíteni döntési folyamatokat a szakirányuknak megfelelő témakörökben. A 2006/2/III/1. sz. MAB határozat az egyetemi geográfusképzést A akkreditációs minősítéssel látta el, a jövőre vonatkozóan pedig a következő megjegyzéseket tette: A tanszékcsoport képzései folyamatosak és magas szintűek. Hazánkban a geográfusképzést a szegedi földtudományi tanszékcsoport akkreditáltatta. A képzések folyamatos fejlesztését igazolják a piacképes szakirányok. A terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, a geoinformatika, geológia és az idegenforgalom szakirányok híven tükrözik a tanszékcsoport sokoldalú oktatási arculatát. A két lépcsős képzés felépítése jól biztosítja a szakok és az intézmények közötti átjárhatóságok, és messzemenően megfelel a Bolognai Program kívánalmainak. A Felsőfokú Szakirányok jól épülnek be a BSc. és MSc. képzés kimeneti és bemeneti lehetőségeinek sorába, ezáltal biztosított az oktatási rendszerben történő zökkenőmentes váltás. A hagyományos osztatlan 5 éves geográfusképzésben részt vevő hallgatók, valamint az új kétszintű képzésben tanulók 3+2 éves képzése közti eltérések nem lényegesek, ezért a dolgozatban a szak bemutatásánál elsősorban a geográfus mesterképzés létesítéséhez, indításához készült szakmai anyagokat használjuk fel, korábban ugyanis jól használható és hivatkozható dokumentumok alig készültek. Az SZTE-n a geográfusképzés/kutatás jelentős hagyományokkal rendelkezik óta folyik földrajzos képzés, kutatás Szegeden. A professzorok közül a nemzetközi tekintélyű Kogutowitz Károly, a tájföldrajz, Koch Sándor, az ásványtan tekintélye, Prinz Gyula, vagy Jakucs László, a geomorfológia elismert tudósa volt. A geográfus mesterképzési szak közvetlen előzménye a Magyarországon 1992-ben alapított és indított egyetemi geográfusképzés. Ezek a szakok külföldön általában az 1970-es évek óta sikeresen működnek (pl. Németországban a Diplomgeograph szak). Az alapítást az SZTE (illetve jogelődje a JATE) kezdeményezte, dolgozta ki és valósította meg, amihez 1993-ban az ELTE, 1994-ben a Debreceni Egyetem jogelődje, - 3 -

5 a KLTE, 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem (akkor JPTE), majd 1998-ban a Miskolci Egyetem csatlakozott. Azóta ezen az öt egyetemen folyik az 5 éves geográfusképzés. A JATE/SZTE-n alapvetően a munkaerő-piaci igényeknek (valamint a kapacitásnak és a profilnak) megfelelően fogalmazódtak meg a szakirányok. A szakindítás tartalmát is professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg ben. Kezdetben a terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, később a geoinformatika és geológia, majd az idegenforgalom is válaszható szakirányok lettek (Geográfus (MSc) szak létesítési követelményeinek meghatározása 2006). Jelen tanulmányban elsősorban a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok munkaerő-piaci helyzetét kívántuk alaposabban feltárni, összefoglalva az eddigi eredményeket, kiegészítve újabbakkal, ezért alább a geográfusokra vonatkozó általános megállapítások után e két szakirány jellemzésére térünk ki. A képzés célja olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai gondolatok kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására, emellett biztos és magas szintű szakmai tudásuk képessé teszi őket az ismeretek integrálására, komplex földrajzi szituációk kezelésére, eredményes kutatási munka végzésére (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007). A geoinformatika szakirányon végzettek képesek az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni. Az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe tudják rendezni, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon képesek rendszerezni. A rendezett adatbázisokban, műveleteket tudnak végezni és ezen műveletek segítségével modellalkotásra képesek. Készségszinten alkalmazzák és használják az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftvereket (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.). Ezekre a hallgatókra jól kirajzolódó társadalmi igény van. Az informatika egyik legszélesebb körű alkalmazási területe a tér/geoinformatika, ebből adódóan napjaink geográfiájának legpiacképesebb tudományterületévé vált. Hasznosítási területei: önkormányzatok, kistérségi társulások, térinformatikai cégek, kutatóközpontok, FÖMI, VÁTI, oktatási intézmények (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007). A táj- és környezetkutatás (a korábbi 5 éves képzésben környezetkutató) szakirányon végzettek képesek a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak - 4 -

6 komplex elemzésére, tervezésére. A táj- és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző indikátorok meghatározására, a modern térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazására, valamint a táj- és környezet-monitoring megszervezésére. Képesek a táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására, a települési környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésére. Képesek átlátni a táj- és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és EU intézményrendszer kompetenciáját ill. a gyakorlatba átültetni ezek intézkedéseit. Az oktatási, kutatási, közigazgatási, hatósági tevékenységeket végző és a környezeti iparban tevékenykedő vállalkozások számára ismereteiket a gyakorlatban tudják használni. Ezek a hallgatók a közigazgatás különböző szintjein mutatkozó munkaerő-piaci igények kielégítésére lesznek képesek, pl. önkormányzatoknál (települési, kistérségi, megyei, regionális szinteken) a környezetvédelemmel összefüggő feladatkörök ellátására. El tudnak helyezkedni hatósági jogkört is ellátó állami szervezeteknél (környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok igazgatóságai stb.), kutatóintézetek szakembergárdáját erősíthetik, illetve oktatási intézményekben mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés kulcsfigurái lehetnek. Mindemellett a környezeti ipar, vagy általánosságban a vállalkozások lehetnek még felvevői a végzetteknek, pl. a környezeti auditálás, hatástanulmányok készítése révén, illetve a környezetvédelmi referensi rendszer részeként (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007) 3. Előzmények A geográfus szak indítását egy professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg ben, melynek célja több rétű volt, egyrészt megtalálni azokat a foglalkozási területeket, amelyeken a geográfus szak ismeretanyaga hasznosítható, másrészt meg kellett ismertetni a munkaadókat az új szakmával. A települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parki, vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, regionális fejlesztési szervezetek, területfejlesztéssel foglalkozó intézetek, vállalkozások folyamatosan, s növekvő mértékben igényelnek a térbeli adatfeldolgozásra is alkalmas munkaerőt. A szakma marketingjének keretében ezt a régió 1000 megkérdezett munkaadójának 650 válasza alapján szűrtük le. A szakot, illetve a szakirányokat ennek alapján igyekeztünk pozícionálni (Geográfus (MSc) szak indítási kérelme 2007)

7 A képzés bevezetése után 7 évvel a piac állapotáról megbízható információk szerzése céljából újabb felmérés készült, amely kiterjedt a cégeknél felmerülő problémák és a geográfus ismeretanyag kapcsolhatóságának vizsgálatára, illetve a geográfus szakma ismertségére. Ebből megállapítható volt, hogy a piac igényli a földrajzi információt, de a szakemberekről nem tud. Ezt követően kampány indult a piac befolyásolása érdekében, melynek keretében több mint ötven kiemelten ígéretes cég került meglátogatásra annak reményében, hogy ők a részletes információk birtokában geográfus szakember alkalmazása mellett döntenek Ezt kiegészítve speciális célcsoportú lapokban hirdetések kerültek elhelyezésre. A kampány szakaszt egy hatásmérés zárta. A felmérés és kampány eredményeképpen a megkérdezett munkaadók körében látványosan nőtt a szakma ismertsége (Mezősi et al. 2001) ban annak érdekében, hogy a pályakezdő geoinformatikusok tapasztalatai napvilágra kerüljenek, beszámolókban fiatal szakemberek osztották meg álláskeresésük történetét és pályakezdésük tapasztalatait (Bódis 2007) ban pedig elindítottunk egy munka sorozatot, melynek keretében 2008-ban, majd 2010-ben kérdőíves felmérést végeztünk az itt diplomát szerezett földrajz tanárok, valamint a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok körében, illetve a második felmérés folyamán igyekeztünk kiterjeszteni a felmérést más szakirányokat végzettek körében is. Értékelhető mennyiségű adat azonban csak a tanár szakosok, és a már említett két szakirány tekintetében van (Sipos et al. 2010). Az első felmérés után több fórumon igyekeztünk elindítani a szakma képviselőinek kommunikációját. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakma kompetenciái még mindig nem egyértelműen elfogadottak és megfogalmazottak. Ez egyrészt adódhat abból, hogy a geográfus szakma egy igen szerteágazó tudást jelent, a tudomány komplexitásából fakadóan, másrészt a szakmában dolgozók kapcsolati hálózata nem alakult ki, érdekérvényesítő képessége gyenge. Korábban nálunk végzett geográfus hallgatók első találkozóján 2009 februárjában a vitát a szakmai kompetenciák meghatározása, a volt hallgatók munkahelyi tapasztalatainak megosztása uralta. A jelenlévők többsége úgy értékelte, hogy a munkaadók kezdenek tisztában lenni a geográfusok kompetenciáival, de a szakma körültekintő definiálására továbbra is hatalmas szükség lenne a szakirányú elhelyezkedést és az érdekérvényesítést megkönnyítendő. Emellett sokan utaltak a más szakmákkal (mérnöki, környezetvédelmi) folytatott sokszor nem egyenrangú munkaerőpiaci versenyre, ahol nem feltétlenül az egyén felkészültsége a döntő tényező. Néhányan - 6 -

8 azt is megemlítették, hogy a szakmai versenyszféra mindennapjaiban időnként geográfus végzettségük elhallgatására kényszerülnek, hogy egyenrangú félként kezeljék őket (Sipos 2009). A találkozón az egybegyűltek megállapodtak egy Geográfus Karta kidolgozásában (Péti et al. 2009), melyben rögzítésre kerültek a geográfustársadalom alábbi szervezőelvei: kívánatos társadalmi szerepvállalás; feladatellátása során követendő geográfiai-szakmai vezérelvek; követendő szakmai-etikai értékrend; a geográfusok által végzett legfontosabb tevékenységi körök. A Karta tartalmából kiemelve a geográfusok által végzett tevékenységeket és feladatköröket, 32 olyan tevékenység fogalmazódott meg, melyek elsősorban, vagy fokozottan geográfus szaktudást igényelnek. Területi elemzés, értékelés, területi statisztikai és területi monitoring szolgáltatások Településkutatás, településhálózati elemzések Területfejlesztés, vidékfejlesztés, komplex térségfejlesztés Fejlesztéspolitika, közösségi jövőalkotás, koncepcionálás, programozás A közszféra tervezési tevékenységei Fejlesztési programok végrehajtása, támogatásbonyolítás, pályáztatás Projektfejlesztés, pályázatírás, projektértékelés Területrendezés Településfejlesztés, várostervezés Településmenedzsment, települési és régió marketing Turisztikai menedzsment és információszolgáltatás, turisztikai desztinációmenedzsment Turizmusfejlesztés, turisztikai termékfejlesztés, tanácsadás Közlekedéstervezés és menedzsment Területi adatbázisok építése, területi információszolgáltatás Térinformatikai fejlesztés, alkalmazás Térképészeti és topográfiai szakterületek Környezetvédelemi tanácsadás, hulladék- és szennyvízkezelés, zaj- és levegővédelem Környezeti tervezés, programozás - 7 -

9 Környezeti állapotfelmérés, környezeti hatásvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat Természetvédelem és szakterületei Fenntarthatósági tervezés, fenntarthatósági vizsgálat Tájökológiai elemzés és tervezés, tájtervezés Földrajzi és környezetismereti közoktatás, földrajzi felsőoktatás, továbbképzés Földrajzi ismeretterjesztés, szemléletformálás Területi információk disszeminációja, újságírás, kommunikációs és média tevékenység Földrajzi, térségi, települési vonatkozású rekreációs és kulturális szolgáltatás Térségi, helyi termékmenedzsment és közösségi szolgáltatások szervezése Környezettudatos és helyi identitásképző szemléletformálás, közösségfejlesztés Területi természet- és társadalomtudományi kutatás-fejlesztés, kutatásszervezés Partnerség és hálózatszervezés Nemzetközi kapcsolatok, programok, segélyezés Minőségirányítás és környezetirányítás, társadalmi felelősségvállalási stratégiaépítés Ezután, 2010 márciusában kezdeményezés született egy országos szintű együttműködés létrehozására. A találkozón a hozzászólók többsége a geográfusság és a hozzá kacsolódó szakmai tudományos identitás vállalását alapvető fontosságúnak tartotta, valamint azt is jelezték, hogy jól körülírható kompetenciáknak kellene kapcsolódnia a geográfus szakmához, hogy piacképes lehessen, s hogy a jövőben több és jobb szakmai alappal munkálkodhassanak (Csatári 2010). Láthatjuk, hogy a szak bevezetése után 17 évvel a fő kérdés még mindig az, hogy mik a szakma kompetenciái, hogy mitől geográfus a geográfus? 4. Kutatási módszerek A karrierkövetés, a végzett hallgatók életpályájának figyelemmel kísérése egyre fontosabbá vált az elmúlt évtizedekben. Számos felmérés készült nemzetközi (CHEERS projekt), országos szinten (DPR), majd az intézményi szintű kutatások is egyre jelentősebbé váltak. Az utóbbi években pedig hivatalosan is oktatáspolitikai elvárás az, - 8 -

10 hogy a felsőoktatási intézmények a náluk diplomát szerezettek munkapiaci helyzetét figyelemmel kísérjék (Fábri 2010).Magyarországon két vizsgálat készült eddig, az első a Fiatal Diplomások Életpálya (FIDÉV) vizsgálata volt a 2000-es évek elején, a második a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) központi adatgyűjtése (Varga 2010). Ezek mellett az intézményi szintű kutatások egyre fontosabbak, hiszen egy-egy ország felsőoktatásával kapcsolatos elemzések nem érzékeltetik a sokféleséget (Kürtösi Hetesi 2007). Ezek az egyetemi szintű felmérések ban váltak általánossá az új Felsőoktatási Törvénynek megfelelően. Az egyetemi szintű felmérések esetében azonban a rendkívül alacsony válaszolási arány és a nem válaszolások szisztematikus jellege miatt nehéz a felmérésekből torzítatlan következtetéseket levonni (Berde 2010). Az általunk elvégzett felmérés olyan szűk kört célzott meg, hogy az alkalmazott módszerek segítségével, a kérdőíves felmérésben elért válaszolási arány és a nagy számú mélyinterjú mellett a geográfus szakma két szakirányára vonatkozóan megalapozottnak látjuk a következtetéseket. A képzés bevezetése óta 2009-ig összesen 192-en szereztek diplomát geoinformatika, valamint környezetkutató szakirányos geográfusként. Igyekeztünk a felmérések során minden végzett hallgatót elérni, közösségi fórumon, elektronikus levélben vagy személyesen minden egykori hallgatóhoz eljuttattuk a kérdőívet. Két időpontban 2008 és 2010 folyamán végeztük el a felmérést, mindkét alkalommal ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. 122 fő, a végzettek 63, 5 %-a válaszolt, ami nagyon jónak tekinthető, ezzel a két szakirányra vonatkozóan reprezentatív mintát dolgozhattunk fel. A válaszadók szakirányok szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Meg kell említenem, hogy a felmérés nem terjedt ki a professzionális geográfus szakma másik három szakirányára a geológia, az idegenforgalom, valamint a terület-és településfejlesztő szakirányokra. Így a geográfus szakma csak egy részéről alkothatunk képet, további felmérésekre lesz szükség, hogy a teljes kínálatra vonatkozóan tehessünk megállapításokat. geoinformatikus környezetkutató végzettek száma válaszadók száma válaszadók összesen 122 (N) 1. táblázat: Az összes válaszadó szakirányonkénti megoszlása - 9 -

11 Az egyes kérdéseknél nem csak a teljes sokaságra vonatkozóan értékeltük ki a válaszokat, hanem azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes szakirányoknál milyen különbségek adódnak, valamint különböző kérdéseknél megnéztük, hogyan változott a megítélés a két felmérés időpontja között. A kérdőíves felmérésben arra voltunk kíváncsiak, hogy: a nálunk végzettek milyen más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek? pályakezdéskor mikor, hol helyezkedtek el? jelenleg hol dolgoznak? mennyire értékelték szakmainak első állásukat, és hogyan ítélik meg a jelenlegi állásukat ebből a szempontból? hogyan ítélik meg szaktársaik munkavállalási esélyeit? feltétel volt-e munkaadójuk részéről a geográfus végzettség, ha nem, előny volte, hogy ilyen diplomával rendelkeznek? véleményük szerint hogyan változott a szakma elismertsége és az elhelyezkedés esélyei? használják-e az egyetemen szerzett tudást és szemléletet? megfelelőek voltak-e az egyetemi évek alatt elsajátított alapok? hogyan érzik magukat jelenlegi munkahelyükön, milyen megbecsültségnek örvendenek? stabilnak érzik-e jelenlegi állásukat? terveznek-e állásváltoztatást? terveznek-e külföldi munkavállalást, A kérdőíves empirikus kutatás eredményei mögött meghúzódó okokra, mélyebb összefüggésekre mélyinterjúk készítésével próbáltunk rálelni. Mind a munkavállalói oldalt, tehát az egyetemről kikerült és munkába állt egykori hallgatóinkat, mind a munkaadói oldalt, tehát a munkaerőpiacon geográfusokat alkalmazókat is megkerestük, hogy a geográfusok munkaerő-piaci helyzetét a geográfus szakma megítélését mindkét szemszögből nézve feltárjuk. Összesen 19 mélyinterjú készült el, több mint 7 órányi hanganyag felvételével, 10 munkavállalóval, vegyesen geoinformatika és környezetkutató szakirányosokkal. 9 munkaadót is megkerestünk, itt is vegyítve azokat a cégeket, akik környezetkutató szakirányosokat és/vagy geoinformatika

12 szakirányosokat foglalkoztatnak. Fontosnak tartottuk szem előtt tartani azt is, hogy közszférában és versenyszférában egyaránt tevékenykedő cégeket is megkeressünk. A mélyinterjúk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak a munkavállalók esetében, hogy mikor és hogyan tudtak álláshoz jutni, milyen problémákkal találták szembe magukat munkakereséskor. Jelenlegi munkahelyükön miért alkalmazzák őket, mik a feladataik. Hasonló munkakörben kik dolgoznak még, hozzájuk képest mennyire alkalmasak munkájuk elvégzésére, milyen előnyökkel és/vagy hátrányokkal rendelkeznek végzettségükből fakadóan. Képzésükre vonatkozóan kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire felelt meg geográfus végzettségük a munkaerőpiac elvárásainak, elegendő-e a tudásuk, azt mennyire használják, kell-e és ha igen milyen irányban kell tovább képezniük magukat és miért? Mennyire érzik piacképesnek diplomájukat, mit kellene változtatni a képzésen, hogy még piacképesebb legyen, milyen előnyöket, illetve milyen hiányosságokat tapasztaltak, ami az elhelyezkedést és a munkavégzést segíti, illetve gátolja. A munkaadók megkérdezésekor hasonlóan a munkavállalókhoz az elhelyezkedés, illetve ebben az esetben az alkalmazás körülményeire voltunk kíváncsiak, hogy miért alkalmazzák a geográfusokat, milyen feladatokra. Hogy más szakmákkal összevetve, akikkel még dolgoznak mik az előnyei annak, ha geográfusokat alkalmaznak, miben jobbak vagy többek, esetleg rosszabbak vagy kevesebbek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire ismerték és ismerik a geográfusok kompetenciáit, hogy utasítottak-e el geográfus álláspályázót, és, ha igen miért. Hogy milyen tapasztalataik vannak a geográfusok felkészültségéről, mennyire elegendő az egyetemen elsajátított tudás, milyen specialitásokat kell elsajátítaniuk, ha kell, hogy munkájukat elvégezhessék. Ha ismerik az egyetemi geográfusképzést, mit tartanak pozitívnak és negatívnak, mivel kellene kiegészíteni a képzést, hogy piacképesebb diplomát kapjanak az itt végzett hallgatók ban a Bologna-folyamat bevezetése eredményeképpen az 5 éves geográfusképzés felbomlott 3 éves Földrajz BSc és 2 éves Geográfus MSc képzésre. A bevezetés óta még nem kerültek ki ebben a rendszerben képzettek a munkaerő-piacra, az első MSc-s évfolyam hallgatói 2011-ben végeznek, az alapképzésesek, pedig továbbtanultak mesterképzésben vagy még nem végezték el az alapképzést. Kíváncsiak voltunk mind a korábban végzettek, mind a munkaadók véleményére a 3 éves Földrajz BSc-t végzettek munkavállalási esélyeit tekintve, a mélyinterjúk során ezt a kérdéskört is érintettük

13 5. Eredmények A felsőfokú végzettségekre vonatkozó megállapítások A válaszadók 36 %-a legalább kétdiplomás, 12 % érkezett valamilyen diplomával és 24 % képezte tovább magát végzése után. A diplomák tudományterületi megoszlását az 1. ábra mutatja be. Angliai felmérések szerint az ottani hallgatók 23 %-a végzésük után az első hat hónapon belül továbbtanul (Rothwell et al. 2002), 70%-uk pedig rendelkezik valamilyen más végzettséggel (Clark Higgitt 1997). Ennek tükrében a geográfusokra vonatkozó számadatok, megállapítások alapvetően optimizmusra is okod adhatnak. bölcsész term.tudományos közgazdasági műszaki egyéb 26% 11% 13% 4% 46% 1. ábra: A geográfusok további felsőfokú végzettségének tudományterületi megoszlása Ki kell emelni, hogy az általános eredmények mögött lényegi különbségek mutatkoznak a szakirányok tekintetében (2. ábra). Végzésük után a környezetkutató geográfusok jóval nagyobb számban tanultak tovább, 26 % szerzett valamilyen diplomát. Felmerül a kérdés, hogy vajon azért kénytelenek-e újabb diplomát megszerezni a környezetkutatók, mert geográfus végzettségükkel, környezetkutató szakiránnyal kevésbé tudnak boldogulni a munkaerőpiacon, ha szakmában akarnak elhelyezkedni. Erre a kérdésre a mélyinterjúk világítottak rá % geoinformatikus szakirány környezetkutató diplomával érkezett újabb diplomát szerezett

14 2. ábra: A másoddiplomák elvégzésének aránya az egyes szakirányok tekintetében. A mélyinterjúk során megkérdezett geográfusok mindegyike képezte tovább magát, leginkább saját indíttatásból, munkaadóik részéről nem volt elvárás, hogy tovább tanuljanak. Fontosnak tartják a több lábon állást, ami növeli az elhelyezkedési esélyeket. A környezetkutatókra inkább jellemző, hogy azért képezik tovább magukat, mert így esélyesebbnek tartják magukat a szakmai munkaerő-piacon. Elsősorban mérnöki diplomákat igyekeztek megszerezni, ebben nagy szerepe van annak is, hogy a közszférában különböző állásokat jogszabályi előírások szerint geográfus végzettséggel nem lehet betölteni, pedig szakmába vágóak és ismereteikkel el is tudják végezni, de szükség van hozzá mérnöki végzettségre, illetve az is szerepet játszik ebben, hogy geográfusok nem végezhetnek szakértői tevékenységet. Mérnöki szakirányultság felé gondolkodom, pont abból fakadóan, hogy a geográfus szakma nem annyira megbecsült. - válaszolta az egyik megkérdezett. A fent vázolt probléma mind a környezetkutató, mind a geoinformatika szakirányos geográfusokat egyaránt jelentős mértékben érinti, ami mindkét csoport mélyinterjúiban több helyen felmerült. Kormányrendelet írja le, hogy milyen végzettségűek alkalmazhatók, amit az élet már meghaladott. Mi folyamatos jogsértésben vagyunk, mert bizonyos embereket fel sem vehetnénk, de az élet, a képzések meghaladták a kormányrendeletet. A földhivatalban a geográfus diploma nem besorolható köztisztviselőnek, földmérő, jogász igen, ingatlan nyilvántartó szintén, agrár jellegű diplomák is, de a geográfus nem. Ezen túlmenően a székesfehérvári geoinformatika posztgraduális képzést még elfogadják. Amit nem ajánlok, mert azt gondoltam, hogy szakirányként tanulva a geoinformatikát nem tanultam annyit, mint szakkén fogok, de nem így van. hangzott el egyik geoinformatikus tapasztalata. Ezt erősíti a következő munkaadói vélemény is: Probléma, hogy a nálunk dolgozó geográfusokat nem számítja a szakma mérnöknek, így nem tudnak olyan jogosultságot szerezni, amivel előre tudnának lépni. Keressük a lehetőséget a Kamaránál, mert a térinformatika szakirányos geográfusokra, akik szakmailag elég jó szinten vannak, azokra szükség lenne a szakmában. Bizonyos szakmai ismeretekben megelőzik a hazai földmérő és térinformatika szakirányos mérnököket. Ezekkel a kollégákkal az a gond, hogy nem tudnak szakirányú földmérő és térinformatikai végzettségnek megfelelő jogosultságot szerezni, mert nem Mérnök

15 Kamara tagok. Hiába van szélesebb rálátásuk a szakmára, a kamaránál háttérben vannak, és ez gondot okoz. Az ott dolgozók úgy tudják ezt megoldani, hogy doktorálnak, így fel van oldva ez a gordiuszi csomó. A nemzetközi és a hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy a térinformatikus még nincs megfelelő elismertségi szinten. Ezért nincs is kiemelve, mint térinformatikus szakértő, pedig úgy gondolom, hogy a Szegedi Egyetem ilyen irányú képzése messze fölötte van a többi iskolának. Úgy tűnik, hogy geográfusként többet kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon, hiába a tudás, a jelenlegi jogszabályi és szakmai elfogadottság-nem elfogadottság körülményei között. Pozitív azonban az, hogy már a munkaadók oldaláról is megfogalmazódott az a szándék, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez mutatja, hogy a szakmailag kompetens, használható tudással rendelkező geográfusok egyre nagyobb számban történő alkalmazása és nem utolsó sorban a velük kapcsolatos pozitív tapasztalatok feszegetik a meglévő struktúrákat. A mélyinterjúk során a munkaadók arra a kérdésre, hogy kell-e a munkavállalóiknak tovább képezniük magukat, esetleg elvárás-e, hogy valamilyen más felsőfokú végzettséget megszerezzenek, egyöntetű választ adtak. Nem elvárás a munkaadók részéről, hogy újabb képesítéseket szerezzenek a geográfusok. Az egyes munkahelyek specialitásából fakadóan helyben kell megtanulni, amit az egyetemről nem hoznak magukkal, esetleg belső képzéseken kell részt venniük. Az alapok elegendőek, utána kell adott munkahelyen a speciális szaktudást megtanulni. Azoknak a geográfusoknak, akik közszférában, köztisztviselőként dolgoznak közigazgatási szakvizsgát kell tenniük, de ebben a tekintetben nem különböznek más végzettséggel rendelkezőktől, ez nem geográfus mivoltukból fakadó elvárás. A munkaadók azt tartják fontosnak, hogy munkavállalóik folyamatosan képezzék magukat, hogy ismerjék a legfrissebb szakmai megoldásokat, amiben a személyes indíttatásnak nagy szerepet tulajdonítanak. Alapjában véve a képzés egy fontos dolog, de nem azon van igazából a hangsúly, hanem az adott személy személyiségén. Akar-e dolgozni, vagy nem. Ilyen egyszerű A pályakezdés, akadályok, problémák az elhelyezkedéskor A végzettek 95 %-a szeretett volna szakmában elhelyezkedni. Egy hazai kutatás eredményei szerint a természettudomány területén végzetteknél ez az arány 84, 9%

16 (Fábri 2010). A végzettek 71 %-a érzi úgy, hogy szakmában is talált állást. Ez az eredmény összevág más kutatások eredményeivel, amelyben kimutatták, hogy a természettudományok területén diplomát szerzettek találnak legkisebb százalékban (70-75%) eredeti képzettségeiknek megfelelő állást (Galasi et al. 2001). Ebben a kérdésben jelentős a különbség a két szakirány képviselői között (3. ábra). Láthatjuk, hogy a geoinformatikusok inkább érzik szakmainak első munkájukat (83% szerint szakmába vágó állása van), ami idővel növekedést is mutat az utolsó munkahely tekintetében. A környezetkutatók úgy érzik, kevésbé tudtak szakmában elhelyezkedni, itt kevesebb, 64 % érzi úgy, hogy szakmában talált állást. Náluk kis mértékben jellemző a szakma elhagyása is a pályakezdés és az utolsó munkahely tekintetében. De mit is jelent geográfusok esetében a szakmaiság? % első munkahely szakmaiság utolsó munkahely geoinformatikus környezetkutató 3. ábra: A munkahelyek szakmaisága az első és utolsó munkahelyek viszonylatában A megkérdezettek válasza arra kérdésre, hogy találtak-e geográfusoknak kiírt álláslehetőségeket nem szorul további elemzésre, a válasz minden esetben a nem volt. Bár a geográfus szakma lassan kievickélni látszik az ismeretlenségből, még mindig alig vagy egyáltalán nincs geográfus állás. A megkérdezettek valamilyen tevékenység elvégzése céljából kerültek munkahelyeikre, van köztük térinformatikus, projektmenedzser, környezetvédelmi felügyelő, informatikai osztályvezető, természetés környezetvédelmi referens, városfejlesztési osztályvezető, földmérő, tájvédelmi referens stb. Angliai felméréssel összevetve hazánk geográfusai ennek ellenére még mindig szakmaibb állásokkal dicsekedhetnek, mint szigetországi társaik, ahol a leggyakrabban előforduló foglalkozások a földrajzot végzettek körében a tanítás, pénzügyi tevékenység, projektmenedzsment körében jelenik meg, valamint térképészet,

17 adminisztráció, HR, marketing, menedzsment területén, továbbá van köztük rendőr, pilóta, jógaoktató, stb. (Gedye et al. 2011). Mindezek mellett interjúalanyaink kérdései nagyon is megállják helyüket: És itt jön be a kérdés, hogy mitől geográfus a geográfus? Egyszerre minden szakirányhoz magas szinten nem fog érteni egy geográfus, mert az azt jelenti, hogy valamiben nem mélyült el annyira, nem választott specializációt. Akkor meddig geográfus a geográfus? Mivel nem azonosítható a geográfusság, ezért a megbecsültség sem folyamatos. Sokan kérdezik tőlem is mi az hogy geográfus? Nehezen tudok rá válaszolni. Ez ugyanis egy gyűjtőfogalom, attól függ, ki mit csinál. Jól hangzik az, hogy geográfus, de nagyon elméletinek hangzik. A kiemelt problémákon túl a megkérdezettek, rövidebb hosszabb átmeneti időszak után, kisebb kitérőkkel, két kivétellel mindannyian szakmában vagy szakmához közel tudtak elhelyezkedni. Egy végzett környezetkutató szakirányos hallgatónk a következő tapasztalatról számolt be: Regisztráltam a Munkaügyi Központban, ahol az volt a reakció, hogy: Na, még egy geográfus. Tehát több geográfus képződött, mint amennyit ez az ország tud foglalkoztatni, nem könnyű ezzel a szakkal elhelyezkedni. Geoinformatika szakirányos társa, pedig az alábbiakat mondta: Úgy tudom, csoporttársaim mindegyike a szakmában helyezkedett el, ez magáért beszél. Láthatjuk, hogy a két szakirányt végzettek között több tekintetben is vannak különbségek, amit a kérdőíves felmérés eredményei is feltártak, a mélyinterjúk pedig még inkább rávilágítottak a különbségre. Geoinformatikusaink speciálisabb, szűkebb területre kiterjedő, mélységeiben jelentősebb tudásuknak köszönhetően könnyebben tudják definiálni szakmai önmagukat, ami segíti a pályakezdést, míg a környezetkutatók széles rálátásukat, több tudományterületet összefogó ismereteiket nehezebben tudják kamatoztatni. Volt, aki gyakorlati feladat megoldásával bizonyította tudását, mások diplomamunkájuk eredményeképpen kerültek első munkahelyükre. Sok esetben kiemelték a megkérdezettek, hogy a kapcsolatrendszereknek óriási jelentősége van az elhelyezkedés esélyei tekintetében

18 Az a tapasztalatom, hogy a szakmában a munkavállalók ajánlásokkal jutnak el munkaadójukhoz. Az én évfolyamomban végzettek mind ajánlásokon keresztül tudtak elhelyezkedni. Kapcsolatrendszereken keresztül töltődnek be a pozíciók. Az ismereti faktor nagyon jelentős, olyan helyeken, ahol már dolgozik geográfus, ott keresik a geográfusokat. A kérdőíves felmérés szerint a végzettek 79 %-a még diplomaszerzés előtt, néhány héttel a diplomaszerzés után, de legkésőbb pár hónapon belül munkába állt. A környezetkutatók inkább közszférában, a geoinformatikusok inkább versenyszférában helyezkedtek el és idővel ez a tendencia nem változott, az utolsó munkahelyek esetében is a geoinformatikusok körében a versenyszféra, a környezetkutatóknál, pedig a közszféra túlsúlya jellemző (4. ábra) % geoinformatikusok környezetkutatók közszféra versenyszféra 4. ábra: Az utolsó munkahely jellege A mélyinterjúk tanúsága alapján, azok a cégek, amelyek valamilyen környezetvédelmi területen, versenyszférában tevékenykednek, sokkal kevésbé tudják alkalmazni a környezetkutató geográfusok ismereteit, termelő tevékenységükhöz olyan szakembergárdára van szükségük, ahol a dolgozók egy egy kiemelt tevékenységet magas fokon tudnak művelni, és geográfust csak, mondhatjuk, kiegészítésképpen alkalmaznak. Az ilyen cégeknél elsősorban mérnököket foglalkoztatnak, építőmérnököket, vízmérnököket, környezetmérnököket, bár itt is hangsúlyozva volt a személyes kompetenciák jelentősége. Környezetmérnököket alkalmazunk. A cég környezetvédelmi területen tevékenykedik, ebből a szempontból a szakmai mélység hiánya hátrányt jelent a geográfusoknál. A cég profiljától függ, hogy inkább mérnököket alkalmazunk. Olyan feladatokat látnak el, ahol bizonyos méretezéseket kell tudni alkalmazni. Amely méretezésnek erős matematikai, kémiai, fizikai alapjai kell, hogy legyenek. És ezen alapokat ideálisan kell

19 tudni összehangolni a napi igényeket megjelenítő gyakorlati problémamegoldó képességgel, ami alapját képezheti, hogy valaki egy mérnöki jellegű dokumentumot el tudjon készíteni, aminek az ismérve az, hogy egy problémát tudjon értelmezni, tudományos igénnyel arra megoldást produkálni, amely megoldás valamilyen méretezett számítási megközelítésen alapul. Ez a mérnöki megközelítésnek egy nagyon fontos eleme. De ez nem csupán a képzéstől függ, hanem az adott személy belső késztetésétől is. Ha valakinek ez megvan, hogy igényesen akar elvégezni egy munkát, akkor szinte teljesen mindegy, hogy geográfus végzettségű, vagy egy környezetmérnök. Az első félév tekintetében jelenthet csak érdemi különbséget. Belső indíttatásból fakadóan mindenki el tudja végezni a feladatot, ha hajlandó arra, hogy megismerje, hogy pontosan az adott szituációban milyen jogszabályi, szakmai elvárások fogalmazhatók meg. Befolyásolja a végzettek pályakezdését az is, hogy mennyire ismerik a munkaadók a geográfus szakmát, a geográfusok kompetenciáit. Erre a kérdésre vegyes válaszokat adtak a mélyinterjú alanyai. Többek szerint nem igazán ismerik, más szakmákkal azonosítják, térképészekkel veszik egy kalap alá, vagy geológust, esetleg geodétát értenek alatta, vagy valami mással azonosítják, attól függően milyen munkaerőre van szükségük. A munkaadók nincsenek tisztában a szakma előnyeivel. Amikor sikerült elhelyezkednem, azért, mert beskatulyáztak korábbi munkám alapján természetvédőnek, és akkor pont ilyen embert kerestek, tehát nem a geográfus szakmai végzettségem miatt vettek fel, hanem azért mert korábban természetvédelmi kérdésekben dolgoztam, így azt gondolták, hogy természetvédő vagyok. Mások arról számoltak be, hogy azon a területen, ahol ők dolgoznak, a cégek tudják, hogy kit keresnek, tudják, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek, ahol pedig már dolgoztak geográfusok természetszerűleg nem ismeretlen a szakma. A munkavállalók legtöbbje akkor találkozott először geográfus végzettségűvel, amikor álláshelyre pályázatok érkeztek be, illetve, amikor először alkalmaztak cégeiknél ilyen szakembert. Vannak olyan cégek, akik már alkalmazás előtt ismerték, tájékozódtak, önéletrajzok és személyes kontaktus alapján informálódtak, amiből kiderült, hogy milyen oktatást kaptak, milyen gyakorlaton vettek részt. Nem volt korábban információnk a geográfusok kompetenciájáról. A felvételi beszélgetéskor próbáltuk értelmezni, hogy milyen tématerületeket merít ki a geográfusok tudása, és azért is vettük fel munkára, mert úgy gondoltuk, hogy az

20 általános megközelítés, ami a képzés keretében megjelenik, alkalmazható, felhasználható lehet a napi gyakorlat kapcsán. Felmerül a gondolat mindezek alapján, hogy talán újabb kampánynak is elérkezett az ideje, hogy népszerűsítsük a szakmát. A megkérdezett munkaadók örömmel vették a kapcsolatfelvételt részünkről, még, ha csak egy mélyinterjú keretében is, fontosnak és nagyon követendő példának tartják, hogy próbálunk tájékozódni a munkaerőpiac alakulásáról, és igyekszünk visszajelzéseket gyűjteni. Kiemelten fontosnak tartják a népszerűsítésben mind a munkavállalók mind a munkaadók a szakmai fórumokon geográfusként való megjelenést, nyitást az önkormányzatok, polgármesterek felé, a cégek által szervezett konferenciákon, szakmai napokon való szereplést. Például az ATIKTVF-nél is lesz most környezetvédelmi cégeknek összejövetel, és az ilyenekre bejelentkezni, ahol bemutatnánk a szakmát, megmutatni mit tudnak az itt végzett geográfus szakemberek. Meg kell jelenni szimpóziumokon, ahol térinformatikai, földrajzi, földmérési, vidékfejlesztési szimpóziumok vannak, azokon érdemes lenne meg megjelenni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nálunk végzetteket hová sodorta az élet. A kérdőívben megkérdezettek többsége Budapesten és Szegeden talált állást, ebben a kérdésben az első és utolsó munkahelyeknél megfigyelhető egy kis mértékű Budapestre és külföldre irányuló mozgás (5. és 6. ábra), azaz a végzettek nagy része csak a fővárosban tudta megtalálni számításait. Pesten van nagyon sok lehetőség geoinformatikusként. Vidéken kevés az ilyen álláslehetőség 18% 30% 19% 32% 21% 20% 2% 4% 25% 4% 5% 20% Budapest Szeged Megyeszékhelyek Külföld egyéb nem válaszolt Budapest Szeged Megyeszékhelyek Külföld egyéb nem válaszolt 5. ábra: Pályakezdés helye 6. ábra: Utolsó munkahely helye

A Szegedi Tudományegyetemen végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerőpiacon

A Szegedi Tudományegyetemen végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerőpiacon A Szegedi Tudományegyetemen végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerőpiacon Bevezetés A karrierkövetés, a végzett hallgatók életpályájának figyelemmel kísérése egyre

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a természettudományi szakos hallgatók esetében Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar NyME Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Márkus Béla mb@geo.info.hu GEO 00 GEO 00 Főiskolai szintű képzés Földmérő szak Mérő szakirány Térinformatika szakirány Földrendező szak Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika Kari körkérdés A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika A válaszadók megoszlása a képzés jellege alapján (%) A képzés jellege

Részletesebben

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság Oktatási területeink Informatika Agrárgazdaság Szak- és közigazgatás Üzleti közgazdaság Vidékfejlesztés Felvételt nyert hallgatók száma Államilag finanszírozott hallgatók száma Költségtérítéses hallgatók

Részletesebben

Geográfus Hírlevél 25.

Geográfus Hírlevél 25. Geográfus Hírlevél 25. Következő szám várható megjelenése: 2012. június közepe Hírzárás: 2012. június eleje Szeged, 2012. március 13. Tartalom Glossza A Szegedi Tudományegyetemen végzett környezetkutató

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Tanácsadók álláskeresési álmai Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Cél Megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a friss diplomások elhelyezkedési esélyeit. Ezek

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Kredit tanfolyam a GEO-ban

Kredit tanfolyam a GEO-ban Kredit tanfolyam a GEO-ban IX. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád 2017 Földmérő Szakmai Nap Salgótarján, 2017. április 04. ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A BME matematikus képzése bemutatkozik

A BME matematikus képzése bemutatkozik A BME matematikus képzése bemutatkozik Kiknek ajánljuk a szakot? NEM CSAK A VERSENYEK GYŐZTESEINEK! Logikai feladatok iránti érzék Stabil középiskolai teljesítmény Matematika fakultáció Lehetőleg emelt

Részletesebben

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

FÖLDTUDOMÁNY SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Földtudomány alapszak (BSc) Földtudomány mesterszak (MSc)

FÖLDTUDOMÁNY SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Földtudomány alapszak (BSc) Földtudomány mesterszak (MSc) SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FÖLDTUDOMÁNY Földtudomány alapszak (BSc) Földtudomány mesterszak (MSc) www.ttik.hu/felvi A Földrajzi és Földtudományi Intézet célja olyan

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER BESZÁMOLÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP 4.1.1.

Részletesebben

D i p l o m á s P á l y a k ö v e t ő R e n d s z e r

D i p l o m á s P á l y a k ö v e t ő R e n d s z e r D i p l o m á s P á l y a k ö v e t ő R e n d s z e r PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM A kiválóságnem öröklődik, a szakértelem nem velünk születik A katolikus egyetemi képzés a munkaerő-piac visszajelzése

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

FÖLDRAJZ. Földrajz alapszak (BSc) Geográfus mesterszak (MSc) Földrajz-X tanárszak (osztatlan)

FÖLDRAJZ. Földrajz alapszak (BSc) Geográfus mesterszak (MSc) Földrajz-X tanárszak (osztatlan) Földrajz alapszak (BSc) Geográfus mesterszak (MSc) Földrajz-X tanárszak (osztatlan) www.ttik.hu/felvi A Földrajzi és Földtani Tanszékcsoporton folyó földrajzképzés a sokszínű geográfusképzés hagyományaira

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2014-ben végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2014-ben végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 4-ben végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Mit tudott a szakról? Honnan volt ez az információja? (Itt rákérdezni: az egyetem informálta őt bármiről?)

Mit tudott a szakról? Honnan volt ez az információja? (Itt rákérdezni: az egyetem informálta őt bármiről?) DIÁKOK Előzmények a múlt: az egyetem előtti időszak Hol született? Meséljen a családjáról! (szülei foglalkozása, iskolai végzettsége, lakóhely típusa, testvérek száma) Hova járt középiskolába? (Milyen

Részletesebben

MATEMATIKA. www.ttik.hu/felvi

MATEMATIKA. www.ttik.hu/felvi Matematika alapszak (BSc) Matematika-X tanárszak (osztatlan) Matematikus mesterszak (MSc) Alkalmazott matematikus mesterszak (MSc) Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola (PhD) www.ttik.hu/felvi

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés

Részletesebben

GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények

GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Építőmérnökök képzése Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 o Építőmérnöki Kar o Gépészmérnöki Kar o Építészmérnöki Kar o Vegyészmérnöki

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Képzési beszámoló június - július

Képzési beszámoló június - július 2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA Elfogadva: 2016. szeptember 20, hatályba lép: 2016. szeptember 22-én A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,

Részletesebben

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA TARTALOM 1. BEVEZET... 1 2. A KUTATÁS LEFOLYTATÁSA... 2 3. VÉGZETTEK FELMÉRÉSE... 4 4. ÖSSZEGZÉS... 8 1. BEVEZET A külföldön

Részletesebben

Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska

Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska 2015. március 17. Duális képzés kecskeméti modellje definíció 1. A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A felsőoktatási kibocsátás mérése

A felsőoktatási kibocsátás mérése A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Geográfus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A szegedi fizika alapszak

A szegedi fizika alapszak A szegedi fizika alapszak SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Dr. Varga Zsuzsa 2005. december 16. Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 projekt támogatásával. A Bologna-folyamat 1999 Bologna, 2001 Prága,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő ségfejlesztés rendszerének és eredményeinek értékelése. 2013. 1. Általános minőségbiztosítási elvek A Kar szakjainak minőségbiztosítási tevékenységei 2013-ig

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Képzéseinkről. Mesterképzések (4 félév) Alapképzés (6 félév)

Képzéseinkről. Mesterképzések (4 félév) Alapképzés (6 félév) alapszak (BSc) MATEMATIKUS mesterszak (MSc) ALKALMAZOTT MATEMATIKUS mesterszak (MSc) TANÁR mesterszak (MA) - ÉS SZÁMÍTÁSTUDOMÁNYOK Doktori Iskola (PhD) A BSc képzés célja: olyan elméleti és alkalmazott

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

KÉRDŐÍV Felsőoktatási rangsor (RANKING)

KÉRDŐÍV Felsőoktatási rangsor (RANKING) Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 1134 Budapest, Váci út 37. Tel.: 477-31-00 KÉRDŐÍV Felsőoktatási rangsor (RANKING) 2007. április május Kérdező neve:

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak

Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Toborzási helyzetkép

Toborzási helyzetkép Toborzási helyzetkép 2016. második negyedév Az OnlineToborzas.hu felmérésének eredményei Felmérésünket alapvetően a 100 dolgozónál többet foglalkoztató cégek HR vezetőinek a körében végeztük, kérdőívekkel

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban. SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság

A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban. SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság A duális képzés bevezetésének indokai 2 A jelenlegi képzés hiányosságai A hazai ipar szereplői közülük is

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben