A SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon. Készítette: Nyári Diána

Átírás

1 A SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon Készítette: Nyári Diána SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged, 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitűzés 2 2. A geográfus szak 3 3. Előzmények 5 4. Kutatási módszerek 8 5. Eredmények A felsőfokú végzettségekre vonatkozó megállapítások A pályakezdés, akadályok, problémák az elhelyezkedéskor A szakma megítélése Munkahelyi megbecsültség, jövőbeli tervek Összefoglalás Felhasznált irodalom

3 1. Bevezetés, célkitűzés A professzionális geográfusképzés 1993-ban indult Szegeden. Először környezetkutató, valamint terület- és településfejlesztő, később pedig még három szakirány geológia, idegenforgalom és geoinformatika is bekerült a választható szakirányok közé. Az azóta eltelt 17 évben a Szegedi Tudományegyetemen több száz fő szerezett diplomát ezen a szakon különböző szakirányú végzettséggel és került ki a munkaerőpiacra. A szak bevezetését egy professzionális cég által vezetett felmérés előzte meg, majd később kampány keretében igyekeztünk népszerűsíteni a geográfus szakembereket és az egyetemi képzést. Kisebb célcsoportokat megcélozva próbáltunk minél több információt gyűjteni arról, hogyan boldogultak egyetemi éveik után egykori hallgatóink, de teljes körű képet a mai napig nem tudtunk alkotni. Több kezdeményezés is igyekezett elindítani a szakma képviselőinek nagyobb létszámot átfogó kommunikációját először Szegeden a Geoalumni (korábban TFGT Öregdiák) szervezet keretében, amely a Szegeden végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusokat, valamint a földrajz tanárokat próbálta egy közösségbe tömöríteni, később pedig ehhez csatlakozhattak a többi szakirány képviselői is. Majd az Alkotó Alkalmazott Geográfusok Egyesületének (AAGE) megalapozását indítványozó ülés hivatott felszólítani mindenkit akkor már az összes egyetem végzett, az egész országban tevékenykedő szakembereit a geográfus társadalom összefogására. A tanulmány célja, hogy összefoglalja az eddigi eredményeket, és kiemelve azokból, az 1998 és 2009 között Szegeden végzettek kérdőíves felmérését összekapcsolva mélyinterjúk készítésével feltárja a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok munkaerő-piaci helyzetét. A tanulmány a geográfus szak bemutatásával indul, majd a kutatás előzményeinek taglalása, valamint az alkalmazott módszer bemutatása után érkezünk el az érdemi részhez, a felmérések és mélyinterjúk eredményeihez, amelyben megvilágításra kerülnek a szakmabeliek pályakezdéssel, elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatai, szakmai tudásuk megítélése mind saját szemszögükből, mind a munkaadók oldaláról. A munkaadók tájékozottsága a szakmáról, pozitív és negatív véleményük. Feltárulnak a képzés esetleges hiányosságai, valamint az is, hogy más szakmákkal versenyben hogyan szerepelnek a geográfusok a mindennapi munkájuk során. Összefoglalásként pedig néhány zárógondolatot fogalmaztunk meg

4 2. A geográfus szak A 166/1997 (X.3.) Korm. rendelet meghatározása szerint a cél okleveles geográfusok képzése, akik elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet átfogó értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, gyakorlatba átvihető ismeretekkel rendelkeznek a földrajzi környezet rendszereiről, azok működéséről, képesek kutatási mélységű elemzések elvégzésével előkészíteni döntési folyamatokat a szakirányuknak megfelelő témakörökben. A 2006/2/III/1. sz. MAB határozat az egyetemi geográfusképzést A akkreditációs minősítéssel látta el, a jövőre vonatkozóan pedig a következő megjegyzéseket tette: A tanszékcsoport képzései folyamatosak és magas szintűek. Hazánkban a geográfusképzést a szegedi földtudományi tanszékcsoport akkreditáltatta. A képzések folyamatos fejlesztését igazolják a piacképes szakirányok. A terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, a geoinformatika, geológia és az idegenforgalom szakirányok híven tükrözik a tanszékcsoport sokoldalú oktatási arculatát. A két lépcsős képzés felépítése jól biztosítja a szakok és az intézmények közötti átjárhatóságok, és messzemenően megfelel a Bolognai Program kívánalmainak. A Felsőfokú Szakirányok jól épülnek be a BSc. és MSc. képzés kimeneti és bemeneti lehetőségeinek sorába, ezáltal biztosított az oktatási rendszerben történő zökkenőmentes váltás. A hagyományos osztatlan 5 éves geográfusképzésben részt vevő hallgatók, valamint az új kétszintű képzésben tanulók 3+2 éves képzése közti eltérések nem lényegesek, ezért a dolgozatban a szak bemutatásánál elsősorban a geográfus mesterképzés létesítéséhez, indításához készült szakmai anyagokat használjuk fel, korábban ugyanis jól használható és hivatkozható dokumentumok alig készültek. Az SZTE-n a geográfusképzés/kutatás jelentős hagyományokkal rendelkezik óta folyik földrajzos képzés, kutatás Szegeden. A professzorok közül a nemzetközi tekintélyű Kogutowitz Károly, a tájföldrajz, Koch Sándor, az ásványtan tekintélye, Prinz Gyula, vagy Jakucs László, a geomorfológia elismert tudósa volt. A geográfus mesterképzési szak közvetlen előzménye a Magyarországon 1992-ben alapított és indított egyetemi geográfusképzés. Ezek a szakok külföldön általában az 1970-es évek óta sikeresen működnek (pl. Németországban a Diplomgeograph szak). Az alapítást az SZTE (illetve jogelődje a JATE) kezdeményezte, dolgozta ki és valósította meg, amihez 1993-ban az ELTE, 1994-ben a Debreceni Egyetem jogelődje, - 3 -

5 a KLTE, 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem (akkor JPTE), majd 1998-ban a Miskolci Egyetem csatlakozott. Azóta ezen az öt egyetemen folyik az 5 éves geográfusképzés. A JATE/SZTE-n alapvetően a munkaerő-piaci igényeknek (valamint a kapacitásnak és a profilnak) megfelelően fogalmazódtak meg a szakirányok. A szakindítás tartalmát is professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg ben. Kezdetben a terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, később a geoinformatika és geológia, majd az idegenforgalom is válaszható szakirányok lettek (Geográfus (MSc) szak létesítési követelményeinek meghatározása 2006). Jelen tanulmányban elsősorban a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok munkaerő-piaci helyzetét kívántuk alaposabban feltárni, összefoglalva az eddigi eredményeket, kiegészítve újabbakkal, ezért alább a geográfusokra vonatkozó általános megállapítások után e két szakirány jellemzésére térünk ki. A képzés célja olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai gondolatok kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására, emellett biztos és magas szintű szakmai tudásuk képessé teszi őket az ismeretek integrálására, komplex földrajzi szituációk kezelésére, eredményes kutatási munka végzésére (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007). A geoinformatika szakirányon végzettek képesek az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni. Az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe tudják rendezni, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon képesek rendszerezni. A rendezett adatbázisokban, műveleteket tudnak végezni és ezen műveletek segítségével modellalkotásra képesek. Készségszinten alkalmazzák és használják az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftvereket (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.). Ezekre a hallgatókra jól kirajzolódó társadalmi igény van. Az informatika egyik legszélesebb körű alkalmazási területe a tér/geoinformatika, ebből adódóan napjaink geográfiájának legpiacképesebb tudományterületévé vált. Hasznosítási területei: önkormányzatok, kistérségi társulások, térinformatikai cégek, kutatóközpontok, FÖMI, VÁTI, oktatási intézmények (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007). A táj- és környezetkutatás (a korábbi 5 éves képzésben környezetkutató) szakirányon végzettek képesek a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak - 4 -

6 komplex elemzésére, tervezésére. A táj- és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző indikátorok meghatározására, a modern térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazására, valamint a táj- és környezet-monitoring megszervezésére. Képesek a táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására, a települési környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésére. Képesek átlátni a táj- és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és EU intézményrendszer kompetenciáját ill. a gyakorlatba átültetni ezek intézkedéseit. Az oktatási, kutatási, közigazgatási, hatósági tevékenységeket végző és a környezeti iparban tevékenykedő vállalkozások számára ismereteiket a gyakorlatban tudják használni. Ezek a hallgatók a közigazgatás különböző szintjein mutatkozó munkaerő-piaci igények kielégítésére lesznek képesek, pl. önkormányzatoknál (települési, kistérségi, megyei, regionális szinteken) a környezetvédelemmel összefüggő feladatkörök ellátására. El tudnak helyezkedni hatósági jogkört is ellátó állami szervezeteknél (környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok igazgatóságai stb.), kutatóintézetek szakembergárdáját erősíthetik, illetve oktatási intézményekben mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés kulcsfigurái lehetnek. Mindemellett a környezeti ipar, vagy általánosságban a vállalkozások lehetnek még felvevői a végzetteknek, pl. a környezeti auditálás, hatástanulmányok készítése révén, illetve a környezetvédelmi referensi rendszer részeként (Geográfus (MSc) szakindítási kérelme 2007) 3. Előzmények A geográfus szak indítását egy professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg ben, melynek célja több rétű volt, egyrészt megtalálni azokat a foglalkozási területeket, amelyeken a geográfus szak ismeretanyaga hasznosítható, másrészt meg kellett ismertetni a munkaadókat az új szakmával. A települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parki, vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, regionális fejlesztési szervezetek, területfejlesztéssel foglalkozó intézetek, vállalkozások folyamatosan, s növekvő mértékben igényelnek a térbeli adatfeldolgozásra is alkalmas munkaerőt. A szakma marketingjének keretében ezt a régió 1000 megkérdezett munkaadójának 650 válasza alapján szűrtük le. A szakot, illetve a szakirányokat ennek alapján igyekeztünk pozícionálni (Geográfus (MSc) szak indítási kérelme 2007)

7 A képzés bevezetése után 7 évvel a piac állapotáról megbízható információk szerzése céljából újabb felmérés készült, amely kiterjedt a cégeknél felmerülő problémák és a geográfus ismeretanyag kapcsolhatóságának vizsgálatára, illetve a geográfus szakma ismertségére. Ebből megállapítható volt, hogy a piac igényli a földrajzi információt, de a szakemberekről nem tud. Ezt követően kampány indult a piac befolyásolása érdekében, melynek keretében több mint ötven kiemelten ígéretes cég került meglátogatásra annak reményében, hogy ők a részletes információk birtokában geográfus szakember alkalmazása mellett döntenek Ezt kiegészítve speciális célcsoportú lapokban hirdetések kerültek elhelyezésre. A kampány szakaszt egy hatásmérés zárta. A felmérés és kampány eredményeképpen a megkérdezett munkaadók körében látványosan nőtt a szakma ismertsége (Mezősi et al. 2001) ban annak érdekében, hogy a pályakezdő geoinformatikusok tapasztalatai napvilágra kerüljenek, beszámolókban fiatal szakemberek osztották meg álláskeresésük történetét és pályakezdésük tapasztalatait (Bódis 2007) ban pedig elindítottunk egy munka sorozatot, melynek keretében 2008-ban, majd 2010-ben kérdőíves felmérést végeztünk az itt diplomát szerezett földrajz tanárok, valamint a környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok körében, illetve a második felmérés folyamán igyekeztünk kiterjeszteni a felmérést más szakirányokat végzettek körében is. Értékelhető mennyiségű adat azonban csak a tanár szakosok, és a már említett két szakirány tekintetében van (Sipos et al. 2010). Az első felmérés után több fórumon igyekeztünk elindítani a szakma képviselőinek kommunikációját. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakma kompetenciái még mindig nem egyértelműen elfogadottak és megfogalmazottak. Ez egyrészt adódhat abból, hogy a geográfus szakma egy igen szerteágazó tudást jelent, a tudomány komplexitásából fakadóan, másrészt a szakmában dolgozók kapcsolati hálózata nem alakult ki, érdekérvényesítő képessége gyenge. Korábban nálunk végzett geográfus hallgatók első találkozóján 2009 februárjában a vitát a szakmai kompetenciák meghatározása, a volt hallgatók munkahelyi tapasztalatainak megosztása uralta. A jelenlévők többsége úgy értékelte, hogy a munkaadók kezdenek tisztában lenni a geográfusok kompetenciáival, de a szakma körültekintő definiálására továbbra is hatalmas szükség lenne a szakirányú elhelyezkedést és az érdekérvényesítést megkönnyítendő. Emellett sokan utaltak a más szakmákkal (mérnöki, környezetvédelmi) folytatott sokszor nem egyenrangú munkaerőpiaci versenyre, ahol nem feltétlenül az egyén felkészültsége a döntő tényező. Néhányan - 6 -

8 azt is megemlítették, hogy a szakmai versenyszféra mindennapjaiban időnként geográfus végzettségük elhallgatására kényszerülnek, hogy egyenrangú félként kezeljék őket (Sipos 2009). A találkozón az egybegyűltek megállapodtak egy Geográfus Karta kidolgozásában (Péti et al. 2009), melyben rögzítésre kerültek a geográfustársadalom alábbi szervezőelvei: kívánatos társadalmi szerepvállalás; feladatellátása során követendő geográfiai-szakmai vezérelvek; követendő szakmai-etikai értékrend; a geográfusok által végzett legfontosabb tevékenységi körök. A Karta tartalmából kiemelve a geográfusok által végzett tevékenységeket és feladatköröket, 32 olyan tevékenység fogalmazódott meg, melyek elsősorban, vagy fokozottan geográfus szaktudást igényelnek. Területi elemzés, értékelés, területi statisztikai és területi monitoring szolgáltatások Településkutatás, településhálózati elemzések Területfejlesztés, vidékfejlesztés, komplex térségfejlesztés Fejlesztéspolitika, közösségi jövőalkotás, koncepcionálás, programozás A közszféra tervezési tevékenységei Fejlesztési programok végrehajtása, támogatásbonyolítás, pályáztatás Projektfejlesztés, pályázatírás, projektértékelés Területrendezés Településfejlesztés, várostervezés Településmenedzsment, települési és régió marketing Turisztikai menedzsment és információszolgáltatás, turisztikai desztinációmenedzsment Turizmusfejlesztés, turisztikai termékfejlesztés, tanácsadás Közlekedéstervezés és menedzsment Területi adatbázisok építése, területi információszolgáltatás Térinformatikai fejlesztés, alkalmazás Térképészeti és topográfiai szakterületek Környezetvédelemi tanácsadás, hulladék- és szennyvízkezelés, zaj- és levegővédelem Környezeti tervezés, programozás - 7 -

9 Környezeti állapotfelmérés, környezeti hatásvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat Természetvédelem és szakterületei Fenntarthatósági tervezés, fenntarthatósági vizsgálat Tájökológiai elemzés és tervezés, tájtervezés Földrajzi és környezetismereti közoktatás, földrajzi felsőoktatás, továbbképzés Földrajzi ismeretterjesztés, szemléletformálás Területi információk disszeminációja, újságírás, kommunikációs és média tevékenység Földrajzi, térségi, települési vonatkozású rekreációs és kulturális szolgáltatás Térségi, helyi termékmenedzsment és közösségi szolgáltatások szervezése Környezettudatos és helyi identitásképző szemléletformálás, közösségfejlesztés Területi természet- és társadalomtudományi kutatás-fejlesztés, kutatásszervezés Partnerség és hálózatszervezés Nemzetközi kapcsolatok, programok, segélyezés Minőségirányítás és környezetirányítás, társadalmi felelősségvállalási stratégiaépítés Ezután, 2010 márciusában kezdeményezés született egy országos szintű együttműködés létrehozására. A találkozón a hozzászólók többsége a geográfusság és a hozzá kacsolódó szakmai tudományos identitás vállalását alapvető fontosságúnak tartotta, valamint azt is jelezték, hogy jól körülírható kompetenciáknak kellene kapcsolódnia a geográfus szakmához, hogy piacképes lehessen, s hogy a jövőben több és jobb szakmai alappal munkálkodhassanak (Csatári 2010). Láthatjuk, hogy a szak bevezetése után 17 évvel a fő kérdés még mindig az, hogy mik a szakma kompetenciái, hogy mitől geográfus a geográfus? 4. Kutatási módszerek A karrierkövetés, a végzett hallgatók életpályájának figyelemmel kísérése egyre fontosabbá vált az elmúlt évtizedekben. Számos felmérés készült nemzetközi (CHEERS projekt), országos szinten (DPR), majd az intézményi szintű kutatások is egyre jelentősebbé váltak. Az utóbbi években pedig hivatalosan is oktatáspolitikai elvárás az, - 8 -

10 hogy a felsőoktatási intézmények a náluk diplomát szerezettek munkapiaci helyzetét figyelemmel kísérjék (Fábri 2010).Magyarországon két vizsgálat készült eddig, az első a Fiatal Diplomások Életpálya (FIDÉV) vizsgálata volt a 2000-es évek elején, a második a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) központi adatgyűjtése (Varga 2010). Ezek mellett az intézményi szintű kutatások egyre fontosabbak, hiszen egy-egy ország felsőoktatásával kapcsolatos elemzések nem érzékeltetik a sokféleséget (Kürtösi Hetesi 2007). Ezek az egyetemi szintű felmérések ban váltak általánossá az új Felsőoktatási Törvénynek megfelelően. Az egyetemi szintű felmérések esetében azonban a rendkívül alacsony válaszolási arány és a nem válaszolások szisztematikus jellege miatt nehéz a felmérésekből torzítatlan következtetéseket levonni (Berde 2010). Az általunk elvégzett felmérés olyan szűk kört célzott meg, hogy az alkalmazott módszerek segítségével, a kérdőíves felmérésben elért válaszolási arány és a nagy számú mélyinterjú mellett a geográfus szakma két szakirányára vonatkozóan megalapozottnak látjuk a következtetéseket. A képzés bevezetése óta 2009-ig összesen 192-en szereztek diplomát geoinformatika, valamint környezetkutató szakirányos geográfusként. Igyekeztünk a felmérések során minden végzett hallgatót elérni, közösségi fórumon, elektronikus levélben vagy személyesen minden egykori hallgatóhoz eljuttattuk a kérdőívet. Két időpontban 2008 és 2010 folyamán végeztük el a felmérést, mindkét alkalommal ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. 122 fő, a végzettek 63, 5 %-a válaszolt, ami nagyon jónak tekinthető, ezzel a két szakirányra vonatkozóan reprezentatív mintát dolgozhattunk fel. A válaszadók szakirányok szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Meg kell említenem, hogy a felmérés nem terjedt ki a professzionális geográfus szakma másik három szakirányára a geológia, az idegenforgalom, valamint a terület-és településfejlesztő szakirányokra. Így a geográfus szakma csak egy részéről alkothatunk képet, további felmérésekre lesz szükség, hogy a teljes kínálatra vonatkozóan tehessünk megállapításokat. geoinformatikus környezetkutató végzettek száma válaszadók száma válaszadók összesen 122 (N) 1. táblázat: Az összes válaszadó szakirányonkénti megoszlása - 9 -

11 Az egyes kérdéseknél nem csak a teljes sokaságra vonatkozóan értékeltük ki a válaszokat, hanem azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes szakirányoknál milyen különbségek adódnak, valamint különböző kérdéseknél megnéztük, hogyan változott a megítélés a két felmérés időpontja között. A kérdőíves felmérésben arra voltunk kíváncsiak, hogy: a nálunk végzettek milyen más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek? pályakezdéskor mikor, hol helyezkedtek el? jelenleg hol dolgoznak? mennyire értékelték szakmainak első állásukat, és hogyan ítélik meg a jelenlegi állásukat ebből a szempontból? hogyan ítélik meg szaktársaik munkavállalási esélyeit? feltétel volt-e munkaadójuk részéről a geográfus végzettség, ha nem, előny volte, hogy ilyen diplomával rendelkeznek? véleményük szerint hogyan változott a szakma elismertsége és az elhelyezkedés esélyei? használják-e az egyetemen szerzett tudást és szemléletet? megfelelőek voltak-e az egyetemi évek alatt elsajátított alapok? hogyan érzik magukat jelenlegi munkahelyükön, milyen megbecsültségnek örvendenek? stabilnak érzik-e jelenlegi állásukat? terveznek-e állásváltoztatást? terveznek-e külföldi munkavállalást, A kérdőíves empirikus kutatás eredményei mögött meghúzódó okokra, mélyebb összefüggésekre mélyinterjúk készítésével próbáltunk rálelni. Mind a munkavállalói oldalt, tehát az egyetemről kikerült és munkába állt egykori hallgatóinkat, mind a munkaadói oldalt, tehát a munkaerőpiacon geográfusokat alkalmazókat is megkerestük, hogy a geográfusok munkaerő-piaci helyzetét a geográfus szakma megítélését mindkét szemszögből nézve feltárjuk. Összesen 19 mélyinterjú készült el, több mint 7 órányi hanganyag felvételével, 10 munkavállalóval, vegyesen geoinformatika és környezetkutató szakirányosokkal. 9 munkaadót is megkerestünk, itt is vegyítve azokat a cégeket, akik környezetkutató szakirányosokat és/vagy geoinformatika

12 szakirányosokat foglalkoztatnak. Fontosnak tartottuk szem előtt tartani azt is, hogy közszférában és versenyszférában egyaránt tevékenykedő cégeket is megkeressünk. A mélyinterjúk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak a munkavállalók esetében, hogy mikor és hogyan tudtak álláshoz jutni, milyen problémákkal találták szembe magukat munkakereséskor. Jelenlegi munkahelyükön miért alkalmazzák őket, mik a feladataik. Hasonló munkakörben kik dolgoznak még, hozzájuk képest mennyire alkalmasak munkájuk elvégzésére, milyen előnyökkel és/vagy hátrányokkal rendelkeznek végzettségükből fakadóan. Képzésükre vonatkozóan kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire felelt meg geográfus végzettségük a munkaerőpiac elvárásainak, elegendő-e a tudásuk, azt mennyire használják, kell-e és ha igen milyen irányban kell tovább képezniük magukat és miért? Mennyire érzik piacképesnek diplomájukat, mit kellene változtatni a képzésen, hogy még piacképesebb legyen, milyen előnyöket, illetve milyen hiányosságokat tapasztaltak, ami az elhelyezkedést és a munkavégzést segíti, illetve gátolja. A munkaadók megkérdezésekor hasonlóan a munkavállalókhoz az elhelyezkedés, illetve ebben az esetben az alkalmazás körülményeire voltunk kíváncsiak, hogy miért alkalmazzák a geográfusokat, milyen feladatokra. Hogy más szakmákkal összevetve, akikkel még dolgoznak mik az előnyei annak, ha geográfusokat alkalmaznak, miben jobbak vagy többek, esetleg rosszabbak vagy kevesebbek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire ismerték és ismerik a geográfusok kompetenciáit, hogy utasítottak-e el geográfus álláspályázót, és, ha igen miért. Hogy milyen tapasztalataik vannak a geográfusok felkészültségéről, mennyire elegendő az egyetemen elsajátított tudás, milyen specialitásokat kell elsajátítaniuk, ha kell, hogy munkájukat elvégezhessék. Ha ismerik az egyetemi geográfusképzést, mit tartanak pozitívnak és negatívnak, mivel kellene kiegészíteni a képzést, hogy piacképesebb diplomát kapjanak az itt végzett hallgatók ban a Bologna-folyamat bevezetése eredményeképpen az 5 éves geográfusképzés felbomlott 3 éves Földrajz BSc és 2 éves Geográfus MSc képzésre. A bevezetés óta még nem kerültek ki ebben a rendszerben képzettek a munkaerő-piacra, az első MSc-s évfolyam hallgatói 2011-ben végeznek, az alapképzésesek, pedig továbbtanultak mesterképzésben vagy még nem végezték el az alapképzést. Kíváncsiak voltunk mind a korábban végzettek, mind a munkaadók véleményére a 3 éves Földrajz BSc-t végzettek munkavállalási esélyeit tekintve, a mélyinterjúk során ezt a kérdéskört is érintettük

13 5. Eredmények A felsőfokú végzettségekre vonatkozó megállapítások A válaszadók 36 %-a legalább kétdiplomás, 12 % érkezett valamilyen diplomával és 24 % képezte tovább magát végzése után. A diplomák tudományterületi megoszlását az 1. ábra mutatja be. Angliai felmérések szerint az ottani hallgatók 23 %-a végzésük után az első hat hónapon belül továbbtanul (Rothwell et al. 2002), 70%-uk pedig rendelkezik valamilyen más végzettséggel (Clark Higgitt 1997). Ennek tükrében a geográfusokra vonatkozó számadatok, megállapítások alapvetően optimizmusra is okod adhatnak. bölcsész term.tudományos közgazdasági műszaki egyéb 26% 11% 13% 4% 46% 1. ábra: A geográfusok további felsőfokú végzettségének tudományterületi megoszlása Ki kell emelni, hogy az általános eredmények mögött lényegi különbségek mutatkoznak a szakirányok tekintetében (2. ábra). Végzésük után a környezetkutató geográfusok jóval nagyobb számban tanultak tovább, 26 % szerzett valamilyen diplomát. Felmerül a kérdés, hogy vajon azért kénytelenek-e újabb diplomát megszerezni a környezetkutatók, mert geográfus végzettségükkel, környezetkutató szakiránnyal kevésbé tudnak boldogulni a munkaerőpiacon, ha szakmában akarnak elhelyezkedni. Erre a kérdésre a mélyinterjúk világítottak rá % geoinformatikus szakirány környezetkutató diplomával érkezett újabb diplomát szerezett

14 2. ábra: A másoddiplomák elvégzésének aránya az egyes szakirányok tekintetében. A mélyinterjúk során megkérdezett geográfusok mindegyike képezte tovább magát, leginkább saját indíttatásból, munkaadóik részéről nem volt elvárás, hogy tovább tanuljanak. Fontosnak tartják a több lábon állást, ami növeli az elhelyezkedési esélyeket. A környezetkutatókra inkább jellemző, hogy azért képezik tovább magukat, mert így esélyesebbnek tartják magukat a szakmai munkaerő-piacon. Elsősorban mérnöki diplomákat igyekeztek megszerezni, ebben nagy szerepe van annak is, hogy a közszférában különböző állásokat jogszabályi előírások szerint geográfus végzettséggel nem lehet betölteni, pedig szakmába vágóak és ismereteikkel el is tudják végezni, de szükség van hozzá mérnöki végzettségre, illetve az is szerepet játszik ebben, hogy geográfusok nem végezhetnek szakértői tevékenységet. Mérnöki szakirányultság felé gondolkodom, pont abból fakadóan, hogy a geográfus szakma nem annyira megbecsült. - válaszolta az egyik megkérdezett. A fent vázolt probléma mind a környezetkutató, mind a geoinformatika szakirányos geográfusokat egyaránt jelentős mértékben érinti, ami mindkét csoport mélyinterjúiban több helyen felmerült. Kormányrendelet írja le, hogy milyen végzettségűek alkalmazhatók, amit az élet már meghaladott. Mi folyamatos jogsértésben vagyunk, mert bizonyos embereket fel sem vehetnénk, de az élet, a képzések meghaladták a kormányrendeletet. A földhivatalban a geográfus diploma nem besorolható köztisztviselőnek, földmérő, jogász igen, ingatlan nyilvántartó szintén, agrár jellegű diplomák is, de a geográfus nem. Ezen túlmenően a székesfehérvári geoinformatika posztgraduális képzést még elfogadják. Amit nem ajánlok, mert azt gondoltam, hogy szakirányként tanulva a geoinformatikát nem tanultam annyit, mint szakkén fogok, de nem így van. hangzott el egyik geoinformatikus tapasztalata. Ezt erősíti a következő munkaadói vélemény is: Probléma, hogy a nálunk dolgozó geográfusokat nem számítja a szakma mérnöknek, így nem tudnak olyan jogosultságot szerezni, amivel előre tudnának lépni. Keressük a lehetőséget a Kamaránál, mert a térinformatika szakirányos geográfusokra, akik szakmailag elég jó szinten vannak, azokra szükség lenne a szakmában. Bizonyos szakmai ismeretekben megelőzik a hazai földmérő és térinformatika szakirányos mérnököket. Ezekkel a kollégákkal az a gond, hogy nem tudnak szakirányú földmérő és térinformatikai végzettségnek megfelelő jogosultságot szerezni, mert nem Mérnök

15 Kamara tagok. Hiába van szélesebb rálátásuk a szakmára, a kamaránál háttérben vannak, és ez gondot okoz. Az ott dolgozók úgy tudják ezt megoldani, hogy doktorálnak, így fel van oldva ez a gordiuszi csomó. A nemzetközi és a hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy a térinformatikus még nincs megfelelő elismertségi szinten. Ezért nincs is kiemelve, mint térinformatikus szakértő, pedig úgy gondolom, hogy a Szegedi Egyetem ilyen irányú képzése messze fölötte van a többi iskolának. Úgy tűnik, hogy geográfusként többet kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon, hiába a tudás, a jelenlegi jogszabályi és szakmai elfogadottság-nem elfogadottság körülményei között. Pozitív azonban az, hogy már a munkaadók oldaláról is megfogalmazódott az a szándék, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez mutatja, hogy a szakmailag kompetens, használható tudással rendelkező geográfusok egyre nagyobb számban történő alkalmazása és nem utolsó sorban a velük kapcsolatos pozitív tapasztalatok feszegetik a meglévő struktúrákat. A mélyinterjúk során a munkaadók arra a kérdésre, hogy kell-e a munkavállalóiknak tovább képezniük magukat, esetleg elvárás-e, hogy valamilyen más felsőfokú végzettséget megszerezzenek, egyöntetű választ adtak. Nem elvárás a munkaadók részéről, hogy újabb képesítéseket szerezzenek a geográfusok. Az egyes munkahelyek specialitásából fakadóan helyben kell megtanulni, amit az egyetemről nem hoznak magukkal, esetleg belső képzéseken kell részt venniük. Az alapok elegendőek, utána kell adott munkahelyen a speciális szaktudást megtanulni. Azoknak a geográfusoknak, akik közszférában, köztisztviselőként dolgoznak közigazgatási szakvizsgát kell tenniük, de ebben a tekintetben nem különböznek más végzettséggel rendelkezőktől, ez nem geográfus mivoltukból fakadó elvárás. A munkaadók azt tartják fontosnak, hogy munkavállalóik folyamatosan képezzék magukat, hogy ismerjék a legfrissebb szakmai megoldásokat, amiben a személyes indíttatásnak nagy szerepet tulajdonítanak. Alapjában véve a képzés egy fontos dolog, de nem azon van igazából a hangsúly, hanem az adott személy személyiségén. Akar-e dolgozni, vagy nem. Ilyen egyszerű A pályakezdés, akadályok, problémák az elhelyezkedéskor A végzettek 95 %-a szeretett volna szakmában elhelyezkedni. Egy hazai kutatás eredményei szerint a természettudomány területén végzetteknél ez az arány 84, 9%

16 (Fábri 2010). A végzettek 71 %-a érzi úgy, hogy szakmában is talált állást. Ez az eredmény összevág más kutatások eredményeivel, amelyben kimutatták, hogy a természettudományok területén diplomát szerzettek találnak legkisebb százalékban (70-75%) eredeti képzettségeiknek megfelelő állást (Galasi et al. 2001). Ebben a kérdésben jelentős a különbség a két szakirány képviselői között (3. ábra). Láthatjuk, hogy a geoinformatikusok inkább érzik szakmainak első munkájukat (83% szerint szakmába vágó állása van), ami idővel növekedést is mutat az utolsó munkahely tekintetében. A környezetkutatók úgy érzik, kevésbé tudtak szakmában elhelyezkedni, itt kevesebb, 64 % érzi úgy, hogy szakmában talált állást. Náluk kis mértékben jellemző a szakma elhagyása is a pályakezdés és az utolsó munkahely tekintetében. De mit is jelent geográfusok esetében a szakmaiság? % első munkahely szakmaiság utolsó munkahely geoinformatikus környezetkutató 3. ábra: A munkahelyek szakmaisága az első és utolsó munkahelyek viszonylatában A megkérdezettek válasza arra kérdésre, hogy találtak-e geográfusoknak kiírt álláslehetőségeket nem szorul további elemzésre, a válasz minden esetben a nem volt. Bár a geográfus szakma lassan kievickélni látszik az ismeretlenségből, még mindig alig vagy egyáltalán nincs geográfus állás. A megkérdezettek valamilyen tevékenység elvégzése céljából kerültek munkahelyeikre, van köztük térinformatikus, projektmenedzser, környezetvédelmi felügyelő, informatikai osztályvezető, természetés környezetvédelmi referens, városfejlesztési osztályvezető, földmérő, tájvédelmi referens stb. Angliai felméréssel összevetve hazánk geográfusai ennek ellenére még mindig szakmaibb állásokkal dicsekedhetnek, mint szigetországi társaik, ahol a leggyakrabban előforduló foglalkozások a földrajzot végzettek körében a tanítás, pénzügyi tevékenység, projektmenedzsment körében jelenik meg, valamint térképészet,

17 adminisztráció, HR, marketing, menedzsment területén, továbbá van köztük rendőr, pilóta, jógaoktató, stb. (Gedye et al. 2011). Mindezek mellett interjúalanyaink kérdései nagyon is megállják helyüket: És itt jön be a kérdés, hogy mitől geográfus a geográfus? Egyszerre minden szakirányhoz magas szinten nem fog érteni egy geográfus, mert az azt jelenti, hogy valamiben nem mélyült el annyira, nem választott specializációt. Akkor meddig geográfus a geográfus? Mivel nem azonosítható a geográfusság, ezért a megbecsültség sem folyamatos. Sokan kérdezik tőlem is mi az hogy geográfus? Nehezen tudok rá válaszolni. Ez ugyanis egy gyűjtőfogalom, attól függ, ki mit csinál. Jól hangzik az, hogy geográfus, de nagyon elméletinek hangzik. A kiemelt problémákon túl a megkérdezettek, rövidebb hosszabb átmeneti időszak után, kisebb kitérőkkel, két kivétellel mindannyian szakmában vagy szakmához közel tudtak elhelyezkedni. Egy végzett környezetkutató szakirányos hallgatónk a következő tapasztalatról számolt be: Regisztráltam a Munkaügyi Központban, ahol az volt a reakció, hogy: Na, még egy geográfus. Tehát több geográfus képződött, mint amennyit ez az ország tud foglalkoztatni, nem könnyű ezzel a szakkal elhelyezkedni. Geoinformatika szakirányos társa, pedig az alábbiakat mondta: Úgy tudom, csoporttársaim mindegyike a szakmában helyezkedett el, ez magáért beszél. Láthatjuk, hogy a két szakirányt végzettek között több tekintetben is vannak különbségek, amit a kérdőíves felmérés eredményei is feltártak, a mélyinterjúk pedig még inkább rávilágítottak a különbségre. Geoinformatikusaink speciálisabb, szűkebb területre kiterjedő, mélységeiben jelentősebb tudásuknak köszönhetően könnyebben tudják definiálni szakmai önmagukat, ami segíti a pályakezdést, míg a környezetkutatók széles rálátásukat, több tudományterületet összefogó ismereteiket nehezebben tudják kamatoztatni. Volt, aki gyakorlati feladat megoldásával bizonyította tudását, mások diplomamunkájuk eredményeképpen kerültek első munkahelyükre. Sok esetben kiemelték a megkérdezettek, hogy a kapcsolatrendszereknek óriási jelentősége van az elhelyezkedés esélyei tekintetében

18 Az a tapasztalatom, hogy a szakmában a munkavállalók ajánlásokkal jutnak el munkaadójukhoz. Az én évfolyamomban végzettek mind ajánlásokon keresztül tudtak elhelyezkedni. Kapcsolatrendszereken keresztül töltődnek be a pozíciók. Az ismereti faktor nagyon jelentős, olyan helyeken, ahol már dolgozik geográfus, ott keresik a geográfusokat. A kérdőíves felmérés szerint a végzettek 79 %-a még diplomaszerzés előtt, néhány héttel a diplomaszerzés után, de legkésőbb pár hónapon belül munkába állt. A környezetkutatók inkább közszférában, a geoinformatikusok inkább versenyszférában helyezkedtek el és idővel ez a tendencia nem változott, az utolsó munkahelyek esetében is a geoinformatikusok körében a versenyszféra, a környezetkutatóknál, pedig a közszféra túlsúlya jellemző (4. ábra) % geoinformatikusok környezetkutatók közszféra versenyszféra 4. ábra: Az utolsó munkahely jellege A mélyinterjúk tanúsága alapján, azok a cégek, amelyek valamilyen környezetvédelmi területen, versenyszférában tevékenykednek, sokkal kevésbé tudják alkalmazni a környezetkutató geográfusok ismereteit, termelő tevékenységükhöz olyan szakembergárdára van szükségük, ahol a dolgozók egy egy kiemelt tevékenységet magas fokon tudnak művelni, és geográfust csak, mondhatjuk, kiegészítésképpen alkalmaznak. Az ilyen cégeknél elsősorban mérnököket foglalkoztatnak, építőmérnököket, vízmérnököket, környezetmérnököket, bár itt is hangsúlyozva volt a személyes kompetenciák jelentősége. Környezetmérnököket alkalmazunk. A cég környezetvédelmi területen tevékenykedik, ebből a szempontból a szakmai mélység hiánya hátrányt jelent a geográfusoknál. A cég profiljától függ, hogy inkább mérnököket alkalmazunk. Olyan feladatokat látnak el, ahol bizonyos méretezéseket kell tudni alkalmazni. Amely méretezésnek erős matematikai, kémiai, fizikai alapjai kell, hogy legyenek. És ezen alapokat ideálisan kell

19 tudni összehangolni a napi igényeket megjelenítő gyakorlati problémamegoldó képességgel, ami alapját képezheti, hogy valaki egy mérnöki jellegű dokumentumot el tudjon készíteni, aminek az ismérve az, hogy egy problémát tudjon értelmezni, tudományos igénnyel arra megoldást produkálni, amely megoldás valamilyen méretezett számítási megközelítésen alapul. Ez a mérnöki megközelítésnek egy nagyon fontos eleme. De ez nem csupán a képzéstől függ, hanem az adott személy belső késztetésétől is. Ha valakinek ez megvan, hogy igényesen akar elvégezni egy munkát, akkor szinte teljesen mindegy, hogy geográfus végzettségű, vagy egy környezetmérnök. Az első félév tekintetében jelenthet csak érdemi különbséget. Belső indíttatásból fakadóan mindenki el tudja végezni a feladatot, ha hajlandó arra, hogy megismerje, hogy pontosan az adott szituációban milyen jogszabályi, szakmai elvárások fogalmazhatók meg. Befolyásolja a végzettek pályakezdését az is, hogy mennyire ismerik a munkaadók a geográfus szakmát, a geográfusok kompetenciáit. Erre a kérdésre vegyes válaszokat adtak a mélyinterjú alanyai. Többek szerint nem igazán ismerik, más szakmákkal azonosítják, térképészekkel veszik egy kalap alá, vagy geológust, esetleg geodétát értenek alatta, vagy valami mással azonosítják, attól függően milyen munkaerőre van szükségük. A munkaadók nincsenek tisztában a szakma előnyeivel. Amikor sikerült elhelyezkednem, azért, mert beskatulyáztak korábbi munkám alapján természetvédőnek, és akkor pont ilyen embert kerestek, tehát nem a geográfus szakmai végzettségem miatt vettek fel, hanem azért mert korábban természetvédelmi kérdésekben dolgoztam, így azt gondolták, hogy természetvédő vagyok. Mások arról számoltak be, hogy azon a területen, ahol ők dolgoznak, a cégek tudják, hogy kit keresnek, tudják, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek, ahol pedig már dolgoztak geográfusok természetszerűleg nem ismeretlen a szakma. A munkavállalók legtöbbje akkor találkozott először geográfus végzettségűvel, amikor álláshelyre pályázatok érkeztek be, illetve, amikor először alkalmaztak cégeiknél ilyen szakembert. Vannak olyan cégek, akik már alkalmazás előtt ismerték, tájékozódtak, önéletrajzok és személyes kontaktus alapján informálódtak, amiből kiderült, hogy milyen oktatást kaptak, milyen gyakorlaton vettek részt. Nem volt korábban információnk a geográfusok kompetenciájáról. A felvételi beszélgetéskor próbáltuk értelmezni, hogy milyen tématerületeket merít ki a geográfusok tudása, és azért is vettük fel munkára, mert úgy gondoltuk, hogy az

20 általános megközelítés, ami a képzés keretében megjelenik, alkalmazható, felhasználható lehet a napi gyakorlat kapcsán. Felmerül a gondolat mindezek alapján, hogy talán újabb kampánynak is elérkezett az ideje, hogy népszerűsítsük a szakmát. A megkérdezett munkaadók örömmel vették a kapcsolatfelvételt részünkről, még, ha csak egy mélyinterjú keretében is, fontosnak és nagyon követendő példának tartják, hogy próbálunk tájékozódni a munkaerőpiac alakulásáról, és igyekszünk visszajelzéseket gyűjteni. Kiemelten fontosnak tartják a népszerűsítésben mind a munkavállalók mind a munkaadók a szakmai fórumokon geográfusként való megjelenést, nyitást az önkormányzatok, polgármesterek felé, a cégek által szervezett konferenciákon, szakmai napokon való szereplést. Például az ATIKTVF-nél is lesz most környezetvédelmi cégeknek összejövetel, és az ilyenekre bejelentkezni, ahol bemutatnánk a szakmát, megmutatni mit tudnak az itt végzett geográfus szakemberek. Meg kell jelenni szimpóziumokon, ahol térinformatikai, földrajzi, földmérési, vidékfejlesztési szimpóziumok vannak, azokon érdemes lenne meg megjelenni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nálunk végzetteket hová sodorta az élet. A kérdőívben megkérdezettek többsége Budapesten és Szegeden talált állást, ebben a kérdésben az első és utolsó munkahelyeknél megfigyelhető egy kis mértékű Budapestre és külföldre irányuló mozgás (5. és 6. ábra), azaz a végzettek nagy része csak a fővárosban tudta megtalálni számításait. Pesten van nagyon sok lehetőség geoinformatikusként. Vidéken kevés az ilyen álláslehetőség 18% 30% 19% 32% 21% 20% 2% 4% 25% 4% 5% 20% Budapest Szeged Megyeszékhelyek Külföld egyéb nem válaszolt Budapest Szeged Megyeszékhelyek Külföld egyéb nem válaszolt 5. ábra: Pályakezdés helye 6. ábra: Utolsó munkahely helye