Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program"

Átírás

1 Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program Kecskemét, január

2 Tartalom 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA Környezeti adottságok Gazdasági háttér Társadalmi folyamatok A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A szakterület elemzése A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Szakmapolitikai, jogi háttér A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA INDIKÁTOROK A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A megvalósulás helyszíne Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A fejlesztés hatásainak elemzése A. Társadalmi és gazdasági hatások B. Környezeti hatások Pénzügyi terv Kockázatelemzés A. Pénzügyi kockázatok elemzése B. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok Fenntartás RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése Projekt előkészítési tevékenységek Projektmenedzsment működtetése Szakmai megvalósítás szervezése Mozdulj Bács-Kiskun megye Egészségkaraván Egészségtáborok Egészségtudatos háló erősítése a megyében Egészségtudatosság erősítése a munkaerőpiacon A lakosság lelki és fizikai egészségének fejlesztése Egészségkonyha program megvalósítása Kommunikációs szemléletmód-váltást szolgáló kampányok megvalósítása Projektkommunikáció szervezése Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Könyvvizsgálat

3 4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A projektgazda bemutatása A megvalósításban résztvevő partnerek bemutatása Jánoshalmi Egészségügyi Központ Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Jánoshalmi Kistérségi Társulás Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft Egészséges Baja Városért Közalapítvány Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft A projektgazda és partnerei projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

4 1. Helyzetértékelés 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása Bács-Kiskun megye a Kárpát-medence középső részén helyezkedik el, geográfiai pozíciója tehát lényegében centrálisnak tekinthető. Magyarországon belül a megye az Alföld nagytáján, a Duna-Tisza közi síkvidéken található, kiterjedését tekintve az ország legnagyobb megyéje (8445,15 km²). Közigazgatási területét nyugatról Baranya, Tolna és Fejér megye (hosszabb szakaszon maga a Duna folyó) északról Pest, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye, délről a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. A megye egész területe síkság, a felszín azonban valamivel változatosabb, mint az Alföld más vidékein. Ez a heterogenitás, valamint a kisléptékű mozaikosság a megyében szinte valamennyi tényező mind a természeti, mind a társadalmi településkörnyezeti rendszeralkotó elemek esetében fellelhető. A népesség a megye 119 településén él, melyből 22-nek van városi jogállása, így a jelenlegi közép-európai urbanizációs trendekhez hasonlóan a lakosság több mint kétharmada városlakó. A megye területére jutó népességarányból következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (62 fő/km2), mely azt eredményezi, hogy az Európai Unió által is alkalmazott OECD besorolás alapján vidéki térségnek minősül. A megye jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípusa a tanya, mely az országon belül e térségben a legelterjedtebb, hazánk 280 tanyás településéből 62 Bács-Kiskun megyében található, mely adat a térség vidéki jellegét tovább erősíti. Mind a gazdasági, mind a társadalmi mutatók tekintetében jelentős egyenlőtlenségek jellemzik Bács-Kiskun megyét. Míg a megye déli részén országos viszonylatban is elmaradott területek találhatók, a megyeszékhely Kecskemét az egyik legdinamikusabb fejlődő magyar város. Komplex mutatók alapján a 290/2014. (XI. 26) Korm. rendelet szerint 10 járása (a Kecskeméti kivételével az összes) tartozik a kedvezményezett járások közé, ebből kettő (Jánoshalmi és Bácsalmási) komplex programmal fejlesztendő járás Környezeti adottságok A megye adottságait alapvetően meghatározzák a természeti jellemzők. Az éghajlat kontinentális, az érintett Duna-Tisza közi táj egyike az ország napfényben leggazdagabb területeinek, az évi napsütéses órák száma a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát. A magas napfénytartam, a 10-10,5 C-os évi középhőmérséklettel európai mértékkel szemlélve is ideálisan jó feltételeket teremt több mezőgazdasági ágazat számára, valamint a napenergia kiaknázására (a megyében mért szoláris potenciál eléri az kwh/m2/év értéket). Ezzel ellentétben a csapadékviszonyok nem túl kedvezőek, a megye legnagyobb részén évente mindössze mm csapadék hull, ráadásul a csapadék időbeli és területi eloszlása meglehetősen egyenetlen. A legkevesebb esőt, sokéves átlagban, az alacsony fekvésű Tisza- 4

5 völgy menti keleti részek kapják, ahol a csapadék értéke nem éri el az 500 mm-t. Részben ennek következtében a Kárpát-medencéhez, illetve Európa más NUTS 3 régióihoz mérten is jól érzékelhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva a déli határtérségekben, több mint 100 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a megyére jellemző az országos átlagnál is súlyosabb vízhiányt még tovább fokozza. Míg az ESPON 2011-es májusi jelentése szerint a klímaváltozás várható negatív hatása a térségben kevésbé lesz magas, a legtöbb tudományos kutatás és jelentés (pl. FAO; IPTS) szerint a Kárpát-medence ezen régióiban az elmúlt években egyre fokozódó víztelenedési folyamatok figyelhetők meg, az európai vegetációs térképek szerint pedig a térség a sztyeppesedés egyértelmű jeleit mutatja. A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. Mind a lakosságnak, mind a vállalkozási szférának, a gazdasági szereplőknek fel kell tehát készülniük, hogy a jövőben fokozottabban kell alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez és az ezzel együtt járó folyamatokhoz. A térség környezeti értékeinek sorában meg kell említeni a geológiai szerkezet és a kőzettani sajátosságok révén kialakult országos viszonylatban is említésre méltó szénhidrogénvagyont (a megye középső és dél-keleti részén (Szank-Zsana-Kiskunhalas térségében), a feltárt termálvizeket, valamint a geotermikus adottságokat. A földhő-energia szempontjából a középső és a keleti tájegységek adottságai a legkedvezőbbek, míg a porózus medencebeli termálvíztestek Bács-Kiskun nagy részét érintik. Egyes települések környékén a termálkutak vízhőmérséklete 75 C feletti (Tiszakécske), míg a megye más térségében C hőmérsékletűek. A megye nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi vonzereje részben az említett termálvagyonnak, másrészt a természeti-táji értékeknek és a településkörnyezeti adottságoknak köszönhető Gazdasági háttér A megyét mind országos, mind Európai szinten elmaradottnak tekinthetjük az egy főre jutó bruttó hazai termék viszonylatában. A 28 tagú Európai Unió átlagához viszonyítva 2000 és 2011 között mind Magyarország, mind Bács-Kiskun megye produkált valamekkora felzárkózást, a köztük lévő olló egyre inkább kiszélesedett. 5

6 Az egy főre jutó GDP Bács-Kiskun megyében az EU28 átlagához viszonyítva (%) Bács-Kiskun megye Magyarország Forrás: Eurostat Az ágazati folyamatokat tekintve Bács-Kiskun megyében az ipari megújulás egy olyan térségi gazdasági környezetben megy végbe, ahol az erős mezőgazdasági hagyományok és magas szintű agrárspecializáció továbbra is fontos eleme a gazdaságnak. Az ipari megújulásban élenjáró járműipar mellett fontos kiegészítő ágazatok is jelen vannak, ezek között különösen fontosak az élelmiszergazdasági termékpályák feldolgozóipari kapacitásai, a jól elérhető és térben számos más megyével összevetve kiegyenlítetten elérhető szolgáltatások. A jelentősebb ágazatok közül a globális konjunktúrára és a hazai jövedelmi szint alakulására eléggé érzékenynek bizonyult az építőipar, melynek komoly versenyben kell helytállnia mind a belső megyei, mind a külső (hazai és külföldi) piacokon. A turisztikai kapacitások nagyságrendje és területi eloszlása, illetve az erős szezonalitás, mely az idegenforgalmi attrakciókat jellemzi, továbbra is fékezi az ágazat erősödését, s nem oldja a Kecskemét központú struktúráját sem. Továbbra is mérsékelt a tanya, mint idegenforgalmi egyedi tájérték és a hozzá kapcsolódó lehetőségek kihasználása, ezek rendszerbe szervezése. Nem csoda, ha az átlagos eltöltött éjszakák száma és ennek következtében a fajlagos költési szint továbbra is alacsony. A területi innovációs potenciál Bács-Kiskun megyében szerény. Egyrészt maga Magyarország is az európai és a globális innovációs folyamatok peremén helyezkedik le, másrészt az országon belül olyan erős a főváros túlsúlya e területen, hogy még a nagy egyetemi centrumok megyéinek teljesítménye is nagyságrenddel marad le a fővárosé mögött. Komoly veszélyforrás, hogy az agrár innováció bázisai a megyében meggyengültek, de kedvező elem, hogy a gazdasági és kutatási szféra kapcsolatrendszere viszonylag erős Társadalmi folyamatok Bács-Kiskun megye lakónépessége összhangban az ország egészére jellemző folyamatokkal az 6

7 elmúlt bő évtizedben folyamatos csökkenést mutat. E csökkenő tendencia a Kecskeméti járást leszámítva egészen 2011-ig növekedést mutat - a megye minden járására jellemző folyamat. A csökkenés üteme valamennyi járásában és a megye egészében is 2007-től enyhén gyorsul, ami a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egymást erősítő hatásának következménye. A csökkenő lakónépesség az évtized egészére jellemző és a jelen felé egyértelműen erősödő természetes fogyásra és a 2003-tól negatív irányba váltó vándorlási egyenlegre vezethető vissza Bács-Kiskun megye és járásainak népessége (2003,2013) Járások Bácsalmási járás Bajai járás Jánoshalmai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Kiskunmajsai járás Kunszentmiklósi járás Tiszakécskei járás Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star Az egyre rosszabb születési arányszámok és a gyorsuló, fiatalabb korosztályokat érdemben magasabb arányban érintő migráció eredményeként a megye öregségi indexe évről-évre, gyorsuló ütemben növekszik. Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. 7

8 Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program 52,0 51,0 50,0 49,0 48,0 47,0 46,0 45,0 44,0 2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása 2000 és 2013 között (%) Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Forrás: KSH Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. A pályakezdő munkanélküliek aránya a megye egésze és az egyes járások esetében is szintén szorosan követi az országos átlagot. A megye lakosságának jövedelmi viszonyai egészében véve ma is jóval kedvezőtlenebbek az országos átlagnál (2010-ben az egy dolgozóra jutó szja-alap az országos átlag 82%-a, az egy dolgozóra jutó nettó jövedelem az országos átlag 84,3%-a volt), és alacsony maradt az adózók aránya is. (2010-ben 431 fő/ezer lakos). A háztartások jövedelmi viszonyait alapvetően befolyásoló tényezők az iskolázottság, a felhalmozott vagyon, a keresők számát befolyásoló vállalkozási aktivitás és a működő tőkebefektetések egyenlőtlen térbeli eloszlása a megyén belüli területi különbségek, illetve azok újratermelődésének forrásai maradtak az elmúlt bő egy évtizedben A projekt indokoltsága A szakterület elemzése Az Egészségügyi Világszervezet 1998-as Közgyűlése nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az egészségről. Ez alapján, az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak. A lakosság egészségi állapotának és jólétének javítása gazdasági és társadalmi cél, ugyanakkor tény, hogy a lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van az egészségfejlesztésnek, amely a nemzetközi és a hazai gyakorlatban is hatékony módszerekkel segíti ennek a folyamatnak a megvalósítását. 8

9 Az egészségfejlesztés meghatározása az Ottawai Chartában: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentős elmaradás tapasztalható. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében vezető helyet foglalunk el a nemzetközi statisztikákban. Ezen okok miatt nálunk is kiemelt jelentőségűvé vált, hogy helyzetünk gyökeresen javuljon, és közelítsünk az Európai Unió országainak átlagához. Bács Kiskun megyében a helyi hátrányos helyzetű személyek aránya a lakosságon belüli átlagot meghaladó mértékű, ezért látjuk indokoltnak az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program megvalósítását. Az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program olyan egészségfejlesztési programok megvalósításáról szól, amelyek hozzájárulnak lakosságunk egészségkultúrájának emeléséhez, annak tudatosításához, hogy az egészség olyan alapérték, amelyért az egyén is felelősséggel tartozik, önmaga is sokat tehet érte, csökkentve így az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeket. Az egészségfejlesztés színtereire vonatkozó meghatározás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a következő: Színtérként tekinthető minden olyan hely, ahol az ott élők aktívan alakítják a környezetüket annak érdekében, hogy egészségi állapotukkal kapcsolatos problémáikat megoldják. A színterek általában térben jól lehatárolhatóak, stabil szervezeti struktúrával rendelkeznek, amelyhez meghatározott szerepeket betöltő személyek csoportjai tartoznak. A színterek az egészség védelme érdekében is használhatóak azáltal, hogy elérik az ott tartózkodó/dolgozó embereket, biztosítják a megfelelő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a színterek közötti kapcsolat révén a helyi közösség egészét képesek bevonni az egészségmegőrző kezdeményezésekbe. (WHO, (1998): Health Promotion Glossary, Geneva, pp.19.) Mivel a színterek meghatározó szerepet játszanak a mindennapi élet történéseiben, és teremtik meg az egészség alapfeltételeit, ezért projektünkben járási, települési, és munkahelyi színterekre fókuszálunk, azzal a szándékkal, hogy a projektet minél több lakos megismerje és váljon annak aktív résztvevőjévé. 9

10 Fontosnak tartjuk, hogy a projekt hatására minél szélesebb körben tudatosodjon az egészség védelme, az egészség, mint érték hangsúlyozása, amely így bekerül a résztvevők személyes, napi életvitelébe, illetve a különböző koncepciók prioritásai között is megjelenhet. Az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program igazodik a helyi szükségletekhez, igényekhez, lehetőségekhez. Ezt a megye statisztikai adatai, szakmai konzultációk, személyes megkeresések, interjúk alapozták meg. A statisztikai adatok, az egészség felmérések adatai országos, regionális és megyei szinten is igazolják a lakosság rossz egészségügyi állapotát. Ez számos hatás (történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális) következménye, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával mutat összefüggést. Nemzeti, regionális, megyei, közösségi szinten is igaz, hogy: - A táplálkozási szokásaink egészségtelenek a felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, elhízott. - A lakosság alig fordít időt a testmozgásra. - Magas a szenvedélybetegek száma. - A lakosság jelentős része küszködik a lelki egészség zavaraival. Az egészségügyi alapellátás területén a megye ellátottsága országos viszonylatban tehát közepesnek mondható. Az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosság száma (1561) Bács-Kiskun megyében megegyezik az országos átlaggal, de a járások között jelentős különbségek vannak, legjobb helyzetben a Kiskunmajsai, Bácsalmási és Kalocsai járások vannak, míg ebben a tekintetben legrosszabbul teljesítő járások a Kiskunhalasi, Kunszentmiklósi és Tiszakécskei járások. Míg az ezredfordulón 18 olyan település volt, amely nem háziorvosi székhely, ez a szám 2013-ra 22-re emelkedett 1. A háziorvosi rendelés ezeken a településeken csak a hét néhány napjára és azon belül is csak rövid időtartamra korlátozódik. A háziorvosi ügyeletet az önkormányzatok általában a nagyobb települések orvosi rendelőiben önállóan, vagy társulás keretein belül biztosítják. Járóbeteg-szakrendelést a nagyobb városok rendelőintézetei nyújtanak. Ma már minden kistérségben működik szakrendelő, de különböző a felszereltségük. Azokban a városokban, ahol kórház is van, a rendelőintézet általában egy intézményben működik a kórházakkal. Az utóbbi években a TIOP és a DAOP pályázatainak köszönhetően sokat fejlődött a szakellátás. Kiskunmajsán, Lajosmizsén, Dunavecsén, Bácsalmáson, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Kiskörösön EU támogatással építettek, illetve fejlesztettek korszerű 1 Ezek a települések a következők: Bácsszőlős, Mátételke, Bácsszentgyörgy, Kéleshalom, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Ordas, Öregcsertő, Újsolt, Újtelek, Felsőlajos, Fülöpjakab, Kunbaracs, Imrehegy, Páhi, Soltszentimre, Bugacpusztaháza, Gátér, Móricgát, Dunaegyháza, Kunpeszér 10

11 egészségügyi központot, vagy szakrendelőt bővülő és sokoldalú járóbeteg-rendeléssel. Foghíjasak azonban Kunszentmiklós szakrendelői funkciói, és Dunavecse kivételével igen szűk körű a szakellátás valamennyi 2001 után várossá nyilvánított településen. A száz lakosra jutó megjelenési eset a járó-beteg szakellátásban (650) országos és regionális összehasonlításban alacsony (országos átlag 735, regionális átlag 720), ami egyszerre tükrözi a szakorvosi ellátás hiátusait és azt is, hogy a megyében lakók egy része csak a legszükségesebb esetekben, vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. Azokban a községekben, ahol nincs önálló gyermekorvos, vagy fogorvos, az ellátást esetenként mozgó szakorvosi szolgálatok látják el. Bács-Kiskun megye kórházi ellátottsága az országos színvonaltól jóval elmarad. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent as adatok alapján a megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csupán 55 volt, míg a régióban ugyanez a szám 65, országosan pedig 70. Tízezer főre jutó kórházi ágyak száma ( ) 85,00 80,00 75,00 70,00 65,00 60,00 55,00 50,00 45,00 40,00 Magyarország Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star A megyében 2 kiemelt un. súlyponti kórház működött Kecskeméten és Kiskunhalason, az első 2012-ig folyamatosan a megyei önkormányzat kezelésében, a második 2004-től a HospInvest magánszolgáltató, majd 2009 szeptemberétől újra a városi önkormányzat kezelésében. Területi kórházak voltak még Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán, a városi önkormányzat kezelésében. Speciális feladatai mellett 1995-től polgári betegegeket is fogadott a Kecskeméti Repülőkórház. A 2012-es egészségügyet érintő változások a megye kórházait is érintették. Az eddig önkormányzati fenntartású kórházak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alá kerültek, az intézmények fenntartói, operatív irányítási feladatait pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át. Az utóbbiban már 2010 óta csak rehabilitációs és krónikus belgyógyászati osztályok működnek, Kalocsa a fúzióval várhatóan elveszíti önállóságát, de szülészete, nőgyógyászata, csecsemő és gyermekgyógyászata megmarad. A bajai Szent Rókus Kórház továbbra is önálló intézmény marad, ágyszáma nem változott és ellátási területe is bővült. 11

12 Fontos megemlíteni, hogy a megyében az egészségügy területén dolgozókat tekintve állandó hiány mutatkozik. Azonban míg a betöltetlen fő- és részmunkaidős állások száma a kétezres évek első évtizedében folyamatosan csökkent, 2010 óta ez a szám emelkedik. Fokozatosan igaz ez az orvosokra, a betöltetlen álláshelyeik száma 2011 és 2013 között több mint duplájára nőtt. Részben ennek is köszönhető, hogy megyei szinten gondot okoz a prevenciós szolgáltatások hiányossága, továbbá az alapellátás közepes ellátottsága. Ez azt is jelenti, hogy a megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlőtlen. Az egyenlőtlenség viszont tovább növeli a hátrányos helyzetben levők leszakadását, pedig éppen ebben a rétegben a legkedvezőtlenebb az egészségmagatartás. A legkevésbé sem elhanyagolható kérdés Bács-Kiskun megyében a tanyán élők helyzete, szolgáltatásokhoz való hozzájutása. A évi népszámlálás adatai szerint a megyében kiugróan magas a külterületi népesség aránya (12,7%) az országoshoz képest (3,1%). Az érintettek egészségügyi alap- és szakellátáshoz, illetve egészségfejlesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférése messze alulmúlja a települések belterületi lakosságáét. Az egészségfejlesztés területén jelentős előrelépést jelentett a TÁMOP-6.1.1/12/1 Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása c. kiemelt projekt, melynek keretében közel 60 járásban jöttek létre Egészségfejlesztési Irodák (EFI). Az EFI-ben egyebek mellett állapotfelmérést végeznek, bevonják a helyi lakosokat különböző életmódváltó programokba, segítséget nyújtanak a dohányzásról és az alkoholról való leszokáshoz, megelőző-felvilágosító programokat szerveznek. A Bács-Kiskun megyében 7 járásban jött létre EFI, ezek Dunavecsén, Kalocsán, Baján, Jánoshalmán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kiskőrösön találhatók. Annak tudatában, hogy az egészségi állapotot elsődlegesen az egyén mindennapi döntései, közvetlen környezete, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozza meg, projektünk ezeket a színtereket célozza meg, azzal a szándékkal, hogy erősítse az egészséges élet egyéni készségeit, továbbá javítsa a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esélyeit. Nemzetközi és hazai tapasztalatok is azt igazolják, hogy a helyi szintű együttműködések, egészségfejlesztő programok hatékony eszközök az egészséget meghatározó tényezők befolyásolására. A projekt célkitűzése az elsődleges megelőzés érvényesítése a színtereken, így kiemelt figyelmet kapott: - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, - az aktív testmozgás elterjesztése, - a káros szenvedélyek mérséklése, - a lelki egészségvédelem megerősítése. Az egészségi állapotot a genetikai adottságok 27%-ban, a környezeti hatások 19%-ban, az 12

13 életmód 43%-ban, és az egészségügyi ellátó rendszer 11%-ban határozza meg. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a lakosság az egészséggel kapcsolatosan megfelelő információval, magatartásmodellekkel rendelkezzen. Projektünk egyéni szinten szeretné tudatosítani a résztvevőkben, hogy az egészséget a mindennapi életük alakítja, és életmódjukra vonatkozó döntéseikkel ők is felelősek saját egészségi állapotukért. A projekt nélkül milyen változások következnének be, amelyekre a projekt hatással lesz? Tovább romlik a lakosság életminősége, nem csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek, csökken az esélye a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkóztatásának, az egészséges életmód nem válik mintává, így nem változik a lakosság értékrendje és mindennapi életvezetése, nem erősödnek meg a közösségi akciók az egészségfejlesztésben, nem javul a munkaerő minősége, hatékonysága, versenyképessége, nem bővül az egészségre előnyös termékek és szolgáltatásokra való igény A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Az Európai Unió területén élő lakosság számára a minőségi élet legfontosabb feltétele a jó egészségi állapotot. Elvárják, hogy az államok biztosítsák számukra az egészséges élet feltételeit, és védelmet kapjanak az esetleges veszélyektől. Az Unió fontos szerepet tölt be a tagállamok mellett a közegészségügy alakításában, miközben az európai szintű információs kampányok, programok, kutatások segítségével kiemelkedő szerepet vállal a népegészségügyi problémák csökkentésében. A Health at a Glance: Europe (Egészségügyi pillanatkép Európában) ismerteti az egészségügy és az egészségügyi rendszerek kiválasztott mutatóinak összehasonlító adatait. Az európai országok az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést tettek a népesség egészsége terén. A születéskor várható élettartam az Európai Unió (EU) tagállamaiban növekedést mutat, miközben a korai halálozás jelentős mértékben csökkent. A várható élettartam növekedése a jobb élet- és munkakörülményekkel, az egészségre kiható pozitív magatartásformákkal, az ellátás minőségével és jobb elérhetőségével magyarázható. A krónikus betegségek jobb kezelése sok uniós országban már az egészségpolitika prioritásai közé tartozik. A legtöbb európai országban csökkent a dohányáruk fogyasztása, ami a figyelemfelkeltő kampányoknak, a reklámtilalmaknak és a magasabb adóztatásnak tulajdonítható. Magyarországon az EU-átlagot meghaladó a rendszeres dohányosok száma. Sok európai országban az alkoholfogyasztás csökkent, a reklám és értékesítés korlátozás és az 13

14 az adóztatás hatására. Az összes kontinens közül Európában a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás, és a felmérések szerint az alkohol tehető felelőssé a férfi lakosság 12%- ának rokkantságáért/idő előtti haláláért. Sajnos, az Unió országai közül az alkohol fogyasztás terén Magyarország az élbolyban található. Az Európai Unió országaiban a felnőtt lakosság 52%-a túlsúlyos, ebből 17% elhízott. Az egészségi állapotot alapvetően meghatározza a táplálkozás és a testmozgás rendszeressége. Az adatok alapján több európai országban 1990 óta duplájára nőtt az elhízottság aránya, és ez minden népességi csoportot érint. Az elhízottság gyakoribb a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, és különösen nők esetében. A gazdasági mutatóktól függetlenül, a táplálkozás témaköréhez kapcsolódik a cukorbetegség, amely Európában népbetegségének tekinthető. Magyarországon már jelenleg is minden tizedik ember szenved a cukorbetegség valamilyen szintjén. Az EuroBarometer közvéleménykutatása szerint a magyarok Európa "leglustábbjai" közé tartoznak a sportolás és testmozgás tekintetében, hiszen 60 százalékuk sohasem sportol. Az Unió tagállamai átlagosan az egészségügyi kiadások 7%-át költik mentálhigiéniés programokra. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon az EU-átlag dupláját meghaladó a pszichiátriai kezelésben részesülők aránya. Ez egyben társadalmi problémát is jelent, mivel ezek a betegségek a hozzátartozók, a családok életminőségét is negatívan befolyásolják. Magyarország az öngyilkosok számát tekintve is élen jár az uniós tagországokban. Az egészségügyi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása minden uniós tagország alapvető politikai célja. Ez többek között azt követeli meg, hogy megfelelő számú egészségügyi szolgáltató legyen a megfelelő helyszíneken, akik el tudják látni a népesség szükségleteit. Nálunk is aggodalomra ad okot az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók számának csökkenése. Összefoglalva, a magyar lakosság egészségi állapota sokkal rosszabb az európai átlagnál, amelyhez nagy mértékben hozzájárul lakosságunk életvitele. A jelenleg zajló európai egészségügyi kampányok mindegyikének (dohányzás, túlsúlyosság, megelőző vizsgálatok) elsőszámú célközönségének nevezhető a magyar lakosság, amely egyébként tisztában van rossz állapotával: kevesebb, mint a megkérdezettek fele gondolja azt, hogy legalább jónak minősíthető saját egészsége. Társadalmi egyenlőtlenségek a lakosság egészségi és lelki állapota tekintetében A születéskor várható átlagos élettartam az adott populáció halálozási viszonyai tekintetében a legelterjedtebb mutató. Közvetett módon szintetikus indikátora a lakosság egészségi állapotának, életmódjának, életkörülményeinek, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségének és környezet állapotának, amelyek a halandósági viszonyok legfontosabb tényezői. Ebben a tekintetben Bács-Kiskun megye és az Unió között a különbség óriási az 14

15 utóbbi javára, de a megye jelentős lemaradásban van Magyarországhoz és a Dél-Alföldi régióhoz képest is. Születéskor várható átlagos élettartam 2013-ban Területegység Férfi Nő EU ,5 83,1 Magyarország 72 78,7 Dél-Alföld 71,9 78,66 Bács-Kiskun megye 71,7 78,2 Forrás: Eurostat, KSH A leggyakoribb halálokok tekintetében Bács-Kiskun megye helyzete az országoshoz hasonló. A vezető halálokok nálunk is a szív-és érrendszeri megbetegedések, erre vezethető vissza minden második Bács-Kiskun megyei haláleset. Ez az arány az Európai Unióban csak 40%. Az ischaemiás szívbetegség által okozott elhalálozások százalékos aránya nagyjából megegyezik az országos átlaggal, kb. 25%. Tavaly több mint 300 ember életét követelte a magasvérnyomás-betegség, annak ellenére, hogy ez egy viszonylag egyszerűen felismerhető és gyógyszerekkel karbantartható állapot. Második helyen Magyarországhoz hasonlóan Bács-Kiskun megyében is a rosszindulatú daganatos megbetegedések szerepelnek, de arányuk valamivel az országos arány alatt található, Bács-Kiskun megyében 24,4%. További jelentős halálok az agyi érbetegség, melynek különböző típusai országosan és megyei szinten is az elhalálozások tizedét okozzák, és közel másfélszer gyakoribbak a nők körében. A megyében 2013-ban bekövetkezett közel 7000 halálesetből több mint 1000 következett be a dohányzás következményének betudható okból. A különböző mentális és viselkedészavarok 5%-ban tehetők felelőssé a halálozásokért Bács- Kiskun megyében. További riasztó adat, hogy az öngyilkosság és önsértés által okozott halálesetek aránya az országos 1,6%-kal szemben Bács-Kiskun megyében 2,2% volt ban. Az öngyilkos férfiak száma kb. 2,5-szöröse volt a nőkének, és az esetek túlnyomó része 40 éves kor felett következett be. A következő ábra az úgy nevezett elkerülhető halálokok 3 arányát mutatja be korcsoportok szerint Bács-Kiskun megyében. Ez a mutató önmagában nem elegendő az egészségügyi rendszer működési hatékonyságának megítélésére, azonban alkalmas arra, hogy felhívja a 2 Az itt feltüntetett, a 28 tagú Európai Unióra vonatkozó születéskor várható átlagos élettartam 2012-es adat, ez a jelenleg elérhető legfrissebb. 3 Olyan betegségek, melyek gyógymódja ismert és széles körben hozzáférhető, nem túlságosan drága. 15

16 figyelmet bizonyos veszélyekre, hiányzó vagy kihasználatlan szolgáltatásokra ban az összes Bács-Kiskun megyei haláleset több 13%-a következett be elkerülhető okokból, a férfiak esetében 15%, míg a nőknél 11%. 30 éves kor alatt nem állapítható meg semmilyen összefüggés, viszont ezen kor felett az elkerülhető okokból bekövetkezett halálesetek aránya viszonylag stabil, magas és valamelyest emelkedni látszik 74 éves korig. 120 Elkerülhető okok által kiváltott halálesetek aránya Bács-Kiskun megyében 2013-ban (%) Férfi Nő Összes 20 0 Forrás: OEFI 2013-ban a háziorvosi szolgálatra bejelentkezett 19 évesek és idősebbek betegségei közül a leggyakoribbak a magasvérnyomás-betegségek, a bejelentkezettek közül minden harmadik személyt érint. Szintén magas az ischaemiás szívbetegségek aránya, amely tízezer háziorvoshoz bejelentkezett személyből közel 1500 főt érint. Harmadik helyen a diabetes mellitust említhetjük, a maga több mint 10%-kos arányával. Jelentős számban fordultak orvoshoz különböző légúti panaszokkal, például asztmával, illetve a rosszindulatú daganatos megbetegedések különböző fajtáival. A 19 évesnél fiatalabbak körében a leggyakoribbak az asztma, a vashiányos anemia, atópiás dermatitis és a deformáló hátgerinc elváltozások. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 15 évben emelkedett a kalóriatöbblet miatti elhízás a háziorvoshoz illetve házi gyermekorvoshoz forduló 19 év alattiak között a vizsgált területi szinttől függetlenül. Országos, régiós és megyei szinten egyaránt csökkenés indult meg ugyan környékén, azonban az évhez képest 2011-ben még mindig 25%-kal magasabb a kalóriatöbblet miatti elhízások aránya az orvosi vizsgálaton megjelent gyerekek esetében

17 Kalóriatöbblet miatti elhízások száma a házi- illetve házi gyermekorvosi vizsgálaton megjelent 18 év alattiak között Terület Magyarország Dél-Alföldi régió Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star Látható, hogy az országos szinthez hasonlóan Bács-Kiskun megyében is mind a legfőbb halálozási okok, mind a leggyakoribb megbetegedések között előkelő helyet foglalnak el olyan okok illetve betegségek, amelyek jelentős része nagy valószínűséggel vezethető vissza a mozgásszegény életmódra, a nem megfelelő táplálkozásra, ilyen például a kalóriatöbblet miatti elhízás. Néhány betegség, mint a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések illetve a diabetes bekövetkezési gyakorisága pedig a veszélyeztetettek szűréseken való azonosításával és kezelésre irányításával csökkenhető. Társadalmi egyenlőtlenségek a lakosság korösszetételének tekintetében A lakosság korösszetételének vizsgálatához először korfákat használunk. Első ránézésre az országos és a megyei korfák nagyon hasonlónak tűnnek, tüzetesebb vizsgálat után annyi mondható el, hogy a három felnőtt korcsoport aránya kiegyenlítettebb Bács-Kiskun megyében a nők tekintetében. Magyarország korfája (2014) 60 - X Nő Férfi

18 Bács-Kiskun megye korfája (2014) 60 - X éves éves éves 0-14 éves Nő Férfi Forrás: KSH T-Star Ha azonban az öregségi indexet tekintjük, akkor fény derül olyan területi különbségekre, melyeket a megyei adat elfedett. Leginkább elöregedettek 2 feletti mutatóval a Kalocsai, Bácsalmási és Bajai járások, míg ehhez képest a Kecskeméti járás öregségi mutatója 1,5-nél is alacsonyabb. Öregségi index (2014) Terület 0-14 éves 60-X Öregségi index Mindösszesen Terület , Dél-Alföld , Bács-Kiskun megye , Bácsalmási járás , Bajai járás , Jánoshalmai járás , Kalocsai járás , Kecskeméti járás , Kiskőrösi járás , Kiskunfélegyházi járás , Kiskunhalasi járás , Kiskunmajsai járás , Kunszentmiklósi járás , Tiszakécskei járás , Forrás: KSH T-Star A társadalom korösszetételének változása, ezen belül is a megyében is jelentkező és a járásokat nem egyenlő mértékben sújtó elöregedés egy olyan tendencia, amely a jövőben komoly terhet róhat mind a szociális, mind az egészségügyi ellátó rendszerre, ellehetetlenítve 18

19 így az egyébként is hiányos, kötelező feladatellátáson kívüli tevékenységeket, például a prevenciót. Társadalmi egyenlőtlenségek a munkanélküliség és a lakosság korösszetételének tekintetében A modern társadalmakban az emberek számára a munka nem egyszerűen jövedelemszerzési tevékenység, hanem szociális jelentősége is van - a munka híd az egyén és a külvilág között. A munkanélküliek kevésbé tartják magukat a társadalom hasznos tagjainak és kevésbé is érzik magukat megbecsültnek, mint a dolgozók. Ezért a munkanélküliek sokkal alapvetőbb dolgoktól vannak megfosztva, mint a munka jövedelemtől, amikor nincs munkahelyük. A megváltozott élethelyzet hatással van az emberek egészségi állapotára, önértékelésére, társas kapcsolataira és a társadalmi közösségi aktivitásra. Ha a munkanélküliség tartós, akkor súlyos következményeket okoz nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és egyéni szinten is. A munkahelyét elveszítő embereknek ilyenkor nem csak az állástalanság anyagi, de az érzelmi és pszichés következményeivel is szembe kell nézniük. Megszerzett tudásuk elértéktelenedik. Szociálisan visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet. Kulturálisan elszigetelődnek. Mentális és egészségügyi problémákkal küzdenek, elvesztik önértékelésüket, konfliktusba kerülnek környezetükkel, súlyosabb esetben szenvedélybeteggé válnak. Családjukban egyre több a feszültség, konfliktus, az agresszivitás. Ha az apa munkanélkülivé válik, akkor a gyerekek iskolai teljesítménye kimutathatóan romlik. Az apa hangulata átragad a gyerekre is, és az visszahúzódóvá válik, önértékelése romlik és emocionálisan érzékeny lesz. A munkanélküliek és gyermekeik rosszul tápláltak, ha betegek, gyakran nincs pénz gyógyszerre sem. Összegezve megállapítható, hogy a munkanélküliség rendkívül súlyos mértékben veszélyezteti a népegészségügyet Szakmapolitikai, jogi háttér Az egészségfejlesztés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére tűzi valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményei lehetnek az egészségre nézve, és elfogadtatva velük felelősségüket az egészségért. Az egészségfejlesztési közpolitika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket tartalmaz, pl.: jogalkotás, költségvetési intézkedések, adóztatás és szervezeti változások. Összehangolt tevékenységről van szó, amely egészséghez vezet, 19

20 továbbá olyan jövedelem- és szociálpolitikáról, amely előmozdítja a nagyobb esélyegyenlőséget. A közös cselekvés hozzájárul a biztonságosabb és egészségesebb javak és szolgáltatások, az egészségesebb közszolgáltatások, valamint a tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításához. ( OEFI Az egészségfejlesztés alapelvei, 1. módszertani füzet) A projekt tématerületéhez kapcsolódó legfontosabb szakpolitikai dokumentumok, jogszabályok Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai: WHO Egészséget mindenkinek (1977) célkitűzései. Az ALMA-ATAI NYILATKOZAT - Nemzetközi konferencia az egészségügyi alapellátásról Alma-Ata, Szovjetunió, Az alapellátásról rendezett nemzetközi konferencia kifejezte a sürgős cselekvés szükségességét a világ összes kormánya, egészségügyi és fejlesztéssel foglalkozó dolgozói és a világ közössége számára annak érdekében, hogy a Föld minden lakójának egészségét megvédje és továbbfejlessze. Az OTTAWAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CHARTA NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA - Lépés egy újfajta népegészségügy irányába Ottawa (Kanada), Az I. nemzetközi egészségfejlesztési konferencia cselekvésre hívott fel Az egészséget mindenkinek re és azon túl elérése érdekében. A konferencia kiindulási pontjául az Alma-Atában megtartott egészség alapellátási konferencia deklarációja, és az Egészségügyi Világszervezet Egészséget mindenkinek céldokumentuma. II. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Adelaide, Dél-Ausztrália - Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról (WHO/HPR/HEP/95.2) - Az egészséget támogató közpolitika minden területét áthatja az egészséggel és egyenlőséggel való törődés és az egészségre gyakorolt hatása iránti felelősség. Az egészséget támogató politika fő célja az egészséget támogató környezet megteremtése, amely elérhetővé teszi az emberek számára az egészséges életet. Az ilyen politika lehetővé teszi vagy megkönnyíti az embereknek az egészség választását; az egészséget támogatóvá alakítja társadalmi és a fizikai környezetet. III. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Sundsvall, Svédország, Sundsvalli nyilatkozat az egészséget támogató környezetről (WHO/HPR/HEP/95.3) - az első globális szintű egészségfejlesztési konferencia, amely felhívja az emberek figyelmét a világ minden táján arra, hogy aktívan vállaljanak részt a környezetük egészséget támogató átalakításában. IV. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA DZSAKARTAI NYILATKOZAT, Dzsakarta, Egészségmegőrzés a XXI. században. Az egészségfejlesztésről víziót kínál és a jövő század egészségfejlesztésére összpontosít. V. GLOBÁLIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Mexikóváros, Egészségfejlesztés: az egyenlőtlenségek megszüntetése. Mexikói miniszteri nyilatkozat az egészségfejlesztésről: az elképzelésektől a megvalósításig. 20

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben