Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program"

Átírás

1 Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program Kecskemét, január

2 Tartalom 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA Környezeti adottságok Gazdasági háttér Társadalmi folyamatok A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A szakterület elemzése A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Szakmapolitikai, jogi háttér A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA INDIKÁTOROK A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A megvalósulás helyszíne Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A fejlesztés hatásainak elemzése A. Társadalmi és gazdasági hatások B. Környezeti hatások Pénzügyi terv Kockázatelemzés A. Pénzügyi kockázatok elemzése B. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok Fenntartás RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése Projekt előkészítési tevékenységek Projektmenedzsment működtetése Szakmai megvalósítás szervezése Mozdulj Bács-Kiskun megye Egészségkaraván Egészségtáborok Egészségtudatos háló erősítése a megyében Egészségtudatosság erősítése a munkaerőpiacon A lakosság lelki és fizikai egészségének fejlesztése Egészségkonyha program megvalósítása Kommunikációs szemléletmód-váltást szolgáló kampányok megvalósítása Projektkommunikáció szervezése Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Könyvvizsgálat

3 4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A projektgazda bemutatása A megvalósításban résztvevő partnerek bemutatása Jánoshalmi Egészségügyi Központ Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Jánoshalmi Kistérségi Társulás Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft Egészséges Baja Városért Közalapítvány Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft A projektgazda és partnerei projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

4 1. Helyzetértékelés 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása Bács-Kiskun megye a Kárpát-medence középső részén helyezkedik el, geográfiai pozíciója tehát lényegében centrálisnak tekinthető. Magyarországon belül a megye az Alföld nagytáján, a Duna-Tisza közi síkvidéken található, kiterjedését tekintve az ország legnagyobb megyéje (8445,15 km²). Közigazgatási területét nyugatról Baranya, Tolna és Fejér megye (hosszabb szakaszon maga a Duna folyó) északról Pest, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye, délről a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. A megye egész területe síkság, a felszín azonban valamivel változatosabb, mint az Alföld más vidékein. Ez a heterogenitás, valamint a kisléptékű mozaikosság a megyében szinte valamennyi tényező mind a természeti, mind a társadalmi településkörnyezeti rendszeralkotó elemek esetében fellelhető. A népesség a megye 119 településén él, melyből 22-nek van városi jogállása, így a jelenlegi közép-európai urbanizációs trendekhez hasonlóan a lakosság több mint kétharmada városlakó. A megye területére jutó népességarányból következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (62 fő/km2), mely azt eredményezi, hogy az Európai Unió által is alkalmazott OECD besorolás alapján vidéki térségnek minősül. A megye jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípusa a tanya, mely az országon belül e térségben a legelterjedtebb, hazánk 280 tanyás településéből 62 Bács-Kiskun megyében található, mely adat a térség vidéki jellegét tovább erősíti. Mind a gazdasági, mind a társadalmi mutatók tekintetében jelentős egyenlőtlenségek jellemzik Bács-Kiskun megyét. Míg a megye déli részén országos viszonylatban is elmaradott területek találhatók, a megyeszékhely Kecskemét az egyik legdinamikusabb fejlődő magyar város. Komplex mutatók alapján a 290/2014. (XI. 26) Korm. rendelet szerint 10 járása (a Kecskeméti kivételével az összes) tartozik a kedvezményezett járások közé, ebből kettő (Jánoshalmi és Bácsalmási) komplex programmal fejlesztendő járás Környezeti adottságok A megye adottságait alapvetően meghatározzák a természeti jellemzők. Az éghajlat kontinentális, az érintett Duna-Tisza közi táj egyike az ország napfényben leggazdagabb területeinek, az évi napsütéses órák száma a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát. A magas napfénytartam, a 10-10,5 C-os évi középhőmérséklettel európai mértékkel szemlélve is ideálisan jó feltételeket teremt több mezőgazdasági ágazat számára, valamint a napenergia kiaknázására (a megyében mért szoláris potenciál eléri az kwh/m2/év értéket). Ezzel ellentétben a csapadékviszonyok nem túl kedvezőek, a megye legnagyobb részén évente mindössze mm csapadék hull, ráadásul a csapadék időbeli és területi eloszlása meglehetősen egyenetlen. A legkevesebb esőt, sokéves átlagban, az alacsony fekvésű Tisza- 4

5 völgy menti keleti részek kapják, ahol a csapadék értéke nem éri el az 500 mm-t. Részben ennek következtében a Kárpát-medencéhez, illetve Európa más NUTS 3 régióihoz mérten is jól érzékelhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva a déli határtérségekben, több mint 100 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a megyére jellemző az országos átlagnál is súlyosabb vízhiányt még tovább fokozza. Míg az ESPON 2011-es májusi jelentése szerint a klímaváltozás várható negatív hatása a térségben kevésbé lesz magas, a legtöbb tudományos kutatás és jelentés (pl. FAO; IPTS) szerint a Kárpát-medence ezen régióiban az elmúlt években egyre fokozódó víztelenedési folyamatok figyelhetők meg, az európai vegetációs térképek szerint pedig a térség a sztyeppesedés egyértelmű jeleit mutatja. A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. Mind a lakosságnak, mind a vállalkozási szférának, a gazdasági szereplőknek fel kell tehát készülniük, hogy a jövőben fokozottabban kell alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez és az ezzel együtt járó folyamatokhoz. A térség környezeti értékeinek sorában meg kell említeni a geológiai szerkezet és a kőzettani sajátosságok révén kialakult országos viszonylatban is említésre méltó szénhidrogénvagyont (a megye középső és dél-keleti részén (Szank-Zsana-Kiskunhalas térségében), a feltárt termálvizeket, valamint a geotermikus adottságokat. A földhő-energia szempontjából a középső és a keleti tájegységek adottságai a legkedvezőbbek, míg a porózus medencebeli termálvíztestek Bács-Kiskun nagy részét érintik. Egyes települések környékén a termálkutak vízhőmérséklete 75 C feletti (Tiszakécske), míg a megye más térségében C hőmérsékletűek. A megye nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi vonzereje részben az említett termálvagyonnak, másrészt a természeti-táji értékeknek és a településkörnyezeti adottságoknak köszönhető Gazdasági háttér A megyét mind országos, mind Európai szinten elmaradottnak tekinthetjük az egy főre jutó bruttó hazai termék viszonylatában. A 28 tagú Európai Unió átlagához viszonyítva 2000 és 2011 között mind Magyarország, mind Bács-Kiskun megye produkált valamekkora felzárkózást, a köztük lévő olló egyre inkább kiszélesedett. 5

6 Az egy főre jutó GDP Bács-Kiskun megyében az EU28 átlagához viszonyítva (%) Bács-Kiskun megye Magyarország Forrás: Eurostat Az ágazati folyamatokat tekintve Bács-Kiskun megyében az ipari megújulás egy olyan térségi gazdasági környezetben megy végbe, ahol az erős mezőgazdasági hagyományok és magas szintű agrárspecializáció továbbra is fontos eleme a gazdaságnak. Az ipari megújulásban élenjáró járműipar mellett fontos kiegészítő ágazatok is jelen vannak, ezek között különösen fontosak az élelmiszergazdasági termékpályák feldolgozóipari kapacitásai, a jól elérhető és térben számos más megyével összevetve kiegyenlítetten elérhető szolgáltatások. A jelentősebb ágazatok közül a globális konjunktúrára és a hazai jövedelmi szint alakulására eléggé érzékenynek bizonyult az építőipar, melynek komoly versenyben kell helytállnia mind a belső megyei, mind a külső (hazai és külföldi) piacokon. A turisztikai kapacitások nagyságrendje és területi eloszlása, illetve az erős szezonalitás, mely az idegenforgalmi attrakciókat jellemzi, továbbra is fékezi az ágazat erősödését, s nem oldja a Kecskemét központú struktúráját sem. Továbbra is mérsékelt a tanya, mint idegenforgalmi egyedi tájérték és a hozzá kapcsolódó lehetőségek kihasználása, ezek rendszerbe szervezése. Nem csoda, ha az átlagos eltöltött éjszakák száma és ennek következtében a fajlagos költési szint továbbra is alacsony. A területi innovációs potenciál Bács-Kiskun megyében szerény. Egyrészt maga Magyarország is az európai és a globális innovációs folyamatok peremén helyezkedik le, másrészt az országon belül olyan erős a főváros túlsúlya e területen, hogy még a nagy egyetemi centrumok megyéinek teljesítménye is nagyságrenddel marad le a fővárosé mögött. Komoly veszélyforrás, hogy az agrár innováció bázisai a megyében meggyengültek, de kedvező elem, hogy a gazdasági és kutatási szféra kapcsolatrendszere viszonylag erős Társadalmi folyamatok Bács-Kiskun megye lakónépessége összhangban az ország egészére jellemző folyamatokkal az 6

7 elmúlt bő évtizedben folyamatos csökkenést mutat. E csökkenő tendencia a Kecskeméti járást leszámítva egészen 2011-ig növekedést mutat - a megye minden járására jellemző folyamat. A csökkenés üteme valamennyi járásában és a megye egészében is 2007-től enyhén gyorsul, ami a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egymást erősítő hatásának következménye. A csökkenő lakónépesség az évtized egészére jellemző és a jelen felé egyértelműen erősödő természetes fogyásra és a 2003-tól negatív irányba váltó vándorlási egyenlegre vezethető vissza Bács-Kiskun megye és járásainak népessége (2003,2013) Járások Bácsalmási járás Bajai járás Jánoshalmai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Kiskunmajsai járás Kunszentmiklósi járás Tiszakécskei járás Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star Az egyre rosszabb születési arányszámok és a gyorsuló, fiatalabb korosztályokat érdemben magasabb arányban érintő migráció eredményeként a megye öregségi indexe évről-évre, gyorsuló ütemben növekszik. Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. 7

8 Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program 52,0 51,0 50,0 49,0 48,0 47,0 46,0 45,0 44,0 2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása 2000 és 2013 között (%) Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Forrás: KSH Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. A pályakezdő munkanélküliek aránya a megye egésze és az egyes járások esetében is szintén szorosan követi az országos átlagot. A megye lakosságának jövedelmi viszonyai egészében véve ma is jóval kedvezőtlenebbek az országos átlagnál (2010-ben az egy dolgozóra jutó szja-alap az országos átlag 82%-a, az egy dolgozóra jutó nettó jövedelem az országos átlag 84,3%-a volt), és alacsony maradt az adózók aránya is. (2010-ben 431 fő/ezer lakos). A háztartások jövedelmi viszonyait alapvetően befolyásoló tényezők az iskolázottság, a felhalmozott vagyon, a keresők számát befolyásoló vállalkozási aktivitás és a működő tőkebefektetések egyenlőtlen térbeli eloszlása a megyén belüli területi különbségek, illetve azok újratermelődésének forrásai maradtak az elmúlt bő egy évtizedben A projekt indokoltsága A szakterület elemzése Az Egészségügyi Világszervezet 1998-as Közgyűlése nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az egészségről. Ez alapján, az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak. A lakosság egészségi állapotának és jólétének javítása gazdasági és társadalmi cél, ugyanakkor tény, hogy a lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van az egészségfejlesztésnek, amely a nemzetközi és a hazai gyakorlatban is hatékony módszerekkel segíti ennek a folyamatnak a megvalósítását. 8

9 Az egészségfejlesztés meghatározása az Ottawai Chartában: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentős elmaradás tapasztalható. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében vezető helyet foglalunk el a nemzetközi statisztikákban. Ezen okok miatt nálunk is kiemelt jelentőségűvé vált, hogy helyzetünk gyökeresen javuljon, és közelítsünk az Európai Unió országainak átlagához. Bács Kiskun megyében a helyi hátrányos helyzetű személyek aránya a lakosságon belüli átlagot meghaladó mértékű, ezért látjuk indokoltnak az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program megvalósítását. Az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program olyan egészségfejlesztési programok megvalósításáról szól, amelyek hozzájárulnak lakosságunk egészségkultúrájának emeléséhez, annak tudatosításához, hogy az egészség olyan alapérték, amelyért az egyén is felelősséggel tartozik, önmaga is sokat tehet érte, csökkentve így az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeket. Az egészségfejlesztés színtereire vonatkozó meghatározás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a következő: Színtérként tekinthető minden olyan hely, ahol az ott élők aktívan alakítják a környezetüket annak érdekében, hogy egészségi állapotukkal kapcsolatos problémáikat megoldják. A színterek általában térben jól lehatárolhatóak, stabil szervezeti struktúrával rendelkeznek, amelyhez meghatározott szerepeket betöltő személyek csoportjai tartoznak. A színterek az egészség védelme érdekében is használhatóak azáltal, hogy elérik az ott tartózkodó/dolgozó embereket, biztosítják a megfelelő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a színterek közötti kapcsolat révén a helyi közösség egészét képesek bevonni az egészségmegőrző kezdeményezésekbe. (WHO, (1998): Health Promotion Glossary, Geneva, pp.19.) Mivel a színterek meghatározó szerepet játszanak a mindennapi élet történéseiben, és teremtik meg az egészség alapfeltételeit, ezért projektünkben járási, települési, és munkahelyi színterekre fókuszálunk, azzal a szándékkal, hogy a projektet minél több lakos megismerje és váljon annak aktív résztvevőjévé. 9

10 Fontosnak tartjuk, hogy a projekt hatására minél szélesebb körben tudatosodjon az egészség védelme, az egészség, mint érték hangsúlyozása, amely így bekerül a résztvevők személyes, napi életvitelébe, illetve a különböző koncepciók prioritásai között is megjelenhet. Az Egészséges Bács-Kiskunért komplex emberi erőforrás fejlesztési program igazodik a helyi szükségletekhez, igényekhez, lehetőségekhez. Ezt a megye statisztikai adatai, szakmai konzultációk, személyes megkeresések, interjúk alapozták meg. A statisztikai adatok, az egészség felmérések adatai országos, regionális és megyei szinten is igazolják a lakosság rossz egészségügyi állapotát. Ez számos hatás (történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális) következménye, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával mutat összefüggést. Nemzeti, regionális, megyei, közösségi szinten is igaz, hogy: - A táplálkozási szokásaink egészségtelenek a felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, elhízott. - A lakosság alig fordít időt a testmozgásra. - Magas a szenvedélybetegek száma. - A lakosság jelentős része küszködik a lelki egészség zavaraival. Az egészségügyi alapellátás területén a megye ellátottsága országos viszonylatban tehát közepesnek mondható. Az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosság száma (1561) Bács-Kiskun megyében megegyezik az országos átlaggal, de a járások között jelentős különbségek vannak, legjobb helyzetben a Kiskunmajsai, Bácsalmási és Kalocsai járások vannak, míg ebben a tekintetben legrosszabbul teljesítő járások a Kiskunhalasi, Kunszentmiklósi és Tiszakécskei járások. Míg az ezredfordulón 18 olyan település volt, amely nem háziorvosi székhely, ez a szám 2013-ra 22-re emelkedett 1. A háziorvosi rendelés ezeken a településeken csak a hét néhány napjára és azon belül is csak rövid időtartamra korlátozódik. A háziorvosi ügyeletet az önkormányzatok általában a nagyobb települések orvosi rendelőiben önállóan, vagy társulás keretein belül biztosítják. Járóbeteg-szakrendelést a nagyobb városok rendelőintézetei nyújtanak. Ma már minden kistérségben működik szakrendelő, de különböző a felszereltségük. Azokban a városokban, ahol kórház is van, a rendelőintézet általában egy intézményben működik a kórházakkal. Az utóbbi években a TIOP és a DAOP pályázatainak köszönhetően sokat fejlődött a szakellátás. Kiskunmajsán, Lajosmizsén, Dunavecsén, Bácsalmáson, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Kiskörösön EU támogatással építettek, illetve fejlesztettek korszerű 1 Ezek a települések a következők: Bácsszőlős, Mátételke, Bácsszentgyörgy, Kéleshalom, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Ordas, Öregcsertő, Újsolt, Újtelek, Felsőlajos, Fülöpjakab, Kunbaracs, Imrehegy, Páhi, Soltszentimre, Bugacpusztaháza, Gátér, Móricgát, Dunaegyháza, Kunpeszér 10

11 egészségügyi központot, vagy szakrendelőt bővülő és sokoldalú járóbeteg-rendeléssel. Foghíjasak azonban Kunszentmiklós szakrendelői funkciói, és Dunavecse kivételével igen szűk körű a szakellátás valamennyi 2001 után várossá nyilvánított településen. A száz lakosra jutó megjelenési eset a járó-beteg szakellátásban (650) országos és regionális összehasonlításban alacsony (országos átlag 735, regionális átlag 720), ami egyszerre tükrözi a szakorvosi ellátás hiátusait és azt is, hogy a megyében lakók egy része csak a legszükségesebb esetekben, vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. Azokban a községekben, ahol nincs önálló gyermekorvos, vagy fogorvos, az ellátást esetenként mozgó szakorvosi szolgálatok látják el. Bács-Kiskun megye kórházi ellátottsága az országos színvonaltól jóval elmarad. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent as adatok alapján a megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csupán 55 volt, míg a régióban ugyanez a szám 65, országosan pedig 70. Tízezer főre jutó kórházi ágyak száma ( ) 85,00 80,00 75,00 70,00 65,00 60,00 55,00 50,00 45,00 40,00 Magyarország Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star A megyében 2 kiemelt un. súlyponti kórház működött Kecskeméten és Kiskunhalason, az első 2012-ig folyamatosan a megyei önkormányzat kezelésében, a második 2004-től a HospInvest magánszolgáltató, majd 2009 szeptemberétől újra a városi önkormányzat kezelésében. Területi kórházak voltak még Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán, a városi önkormányzat kezelésében. Speciális feladatai mellett 1995-től polgári betegegeket is fogadott a Kecskeméti Repülőkórház. A 2012-es egészségügyet érintő változások a megye kórházait is érintették. Az eddig önkormányzati fenntartású kórházak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alá kerültek, az intézmények fenntartói, operatív irányítási feladatait pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át. Az utóbbiban már 2010 óta csak rehabilitációs és krónikus belgyógyászati osztályok működnek, Kalocsa a fúzióval várhatóan elveszíti önállóságát, de szülészete, nőgyógyászata, csecsemő és gyermekgyógyászata megmarad. A bajai Szent Rókus Kórház továbbra is önálló intézmény marad, ágyszáma nem változott és ellátási területe is bővült. 11

12 Fontos megemlíteni, hogy a megyében az egészségügy területén dolgozókat tekintve állandó hiány mutatkozik. Azonban míg a betöltetlen fő- és részmunkaidős állások száma a kétezres évek első évtizedében folyamatosan csökkent, 2010 óta ez a szám emelkedik. Fokozatosan igaz ez az orvosokra, a betöltetlen álláshelyeik száma 2011 és 2013 között több mint duplájára nőtt. Részben ennek is köszönhető, hogy megyei szinten gondot okoz a prevenciós szolgáltatások hiányossága, továbbá az alapellátás közepes ellátottsága. Ez azt is jelenti, hogy a megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlőtlen. Az egyenlőtlenség viszont tovább növeli a hátrányos helyzetben levők leszakadását, pedig éppen ebben a rétegben a legkedvezőtlenebb az egészségmagatartás. A legkevésbé sem elhanyagolható kérdés Bács-Kiskun megyében a tanyán élők helyzete, szolgáltatásokhoz való hozzájutása. A évi népszámlálás adatai szerint a megyében kiugróan magas a külterületi népesség aránya (12,7%) az országoshoz képest (3,1%). Az érintettek egészségügyi alap- és szakellátáshoz, illetve egészségfejlesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférése messze alulmúlja a települések belterületi lakosságáét. Az egészségfejlesztés területén jelentős előrelépést jelentett a TÁMOP-6.1.1/12/1 Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása c. kiemelt projekt, melynek keretében közel 60 járásban jöttek létre Egészségfejlesztési Irodák (EFI). Az EFI-ben egyebek mellett állapotfelmérést végeznek, bevonják a helyi lakosokat különböző életmódváltó programokba, segítséget nyújtanak a dohányzásról és az alkoholról való leszokáshoz, megelőző-felvilágosító programokat szerveznek. A Bács-Kiskun megyében 7 járásban jött létre EFI, ezek Dunavecsén, Kalocsán, Baján, Jánoshalmán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kiskőrösön találhatók. Annak tudatában, hogy az egészségi állapotot elsődlegesen az egyén mindennapi döntései, közvetlen környezete, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozza meg, projektünk ezeket a színtereket célozza meg, azzal a szándékkal, hogy erősítse az egészséges élet egyéni készségeit, továbbá javítsa a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esélyeit. Nemzetközi és hazai tapasztalatok is azt igazolják, hogy a helyi szintű együttműködések, egészségfejlesztő programok hatékony eszközök az egészséget meghatározó tényezők befolyásolására. A projekt célkitűzése az elsődleges megelőzés érvényesítése a színtereken, így kiemelt figyelmet kapott: - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, - az aktív testmozgás elterjesztése, - a káros szenvedélyek mérséklése, - a lelki egészségvédelem megerősítése. Az egészségi állapotot a genetikai adottságok 27%-ban, a környezeti hatások 19%-ban, az 12

13 életmód 43%-ban, és az egészségügyi ellátó rendszer 11%-ban határozza meg. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a lakosság az egészséggel kapcsolatosan megfelelő információval, magatartásmodellekkel rendelkezzen. Projektünk egyéni szinten szeretné tudatosítani a résztvevőkben, hogy az egészséget a mindennapi életük alakítja, és életmódjukra vonatkozó döntéseikkel ők is felelősek saját egészségi állapotukért. A projekt nélkül milyen változások következnének be, amelyekre a projekt hatással lesz? Tovább romlik a lakosság életminősége, nem csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek, csökken az esélye a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkóztatásának, az egészséges életmód nem válik mintává, így nem változik a lakosság értékrendje és mindennapi életvezetése, nem erősödnek meg a közösségi akciók az egészségfejlesztésben, nem javul a munkaerő minősége, hatékonysága, versenyképessége, nem bővül az egészségre előnyös termékek és szolgáltatásokra való igény A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Az Európai Unió területén élő lakosság számára a minőségi élet legfontosabb feltétele a jó egészségi állapotot. Elvárják, hogy az államok biztosítsák számukra az egészséges élet feltételeit, és védelmet kapjanak az esetleges veszélyektől. Az Unió fontos szerepet tölt be a tagállamok mellett a közegészségügy alakításában, miközben az európai szintű információs kampányok, programok, kutatások segítségével kiemelkedő szerepet vállal a népegészségügyi problémák csökkentésében. A Health at a Glance: Europe (Egészségügyi pillanatkép Európában) ismerteti az egészségügy és az egészségügyi rendszerek kiválasztott mutatóinak összehasonlító adatait. Az európai országok az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést tettek a népesség egészsége terén. A születéskor várható élettartam az Európai Unió (EU) tagállamaiban növekedést mutat, miközben a korai halálozás jelentős mértékben csökkent. A várható élettartam növekedése a jobb élet- és munkakörülményekkel, az egészségre kiható pozitív magatartásformákkal, az ellátás minőségével és jobb elérhetőségével magyarázható. A krónikus betegségek jobb kezelése sok uniós országban már az egészségpolitika prioritásai közé tartozik. A legtöbb európai országban csökkent a dohányáruk fogyasztása, ami a figyelemfelkeltő kampányoknak, a reklámtilalmaknak és a magasabb adóztatásnak tulajdonítható. Magyarországon az EU-átlagot meghaladó a rendszeres dohányosok száma. Sok európai országban az alkoholfogyasztás csökkent, a reklám és értékesítés korlátozás és az 13

14 az adóztatás hatására. Az összes kontinens közül Európában a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás, és a felmérések szerint az alkohol tehető felelőssé a férfi lakosság 12%- ának rokkantságáért/idő előtti haláláért. Sajnos, az Unió országai közül az alkohol fogyasztás terén Magyarország az élbolyban található. Az Európai Unió országaiban a felnőtt lakosság 52%-a túlsúlyos, ebből 17% elhízott. Az egészségi állapotot alapvetően meghatározza a táplálkozás és a testmozgás rendszeressége. Az adatok alapján több európai országban 1990 óta duplájára nőtt az elhízottság aránya, és ez minden népességi csoportot érint. Az elhízottság gyakoribb a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, és különösen nők esetében. A gazdasági mutatóktól függetlenül, a táplálkozás témaköréhez kapcsolódik a cukorbetegség, amely Európában népbetegségének tekinthető. Magyarországon már jelenleg is minden tizedik ember szenved a cukorbetegség valamilyen szintjén. Az EuroBarometer közvéleménykutatása szerint a magyarok Európa "leglustábbjai" közé tartoznak a sportolás és testmozgás tekintetében, hiszen 60 százalékuk sohasem sportol. Az Unió tagállamai átlagosan az egészségügyi kiadások 7%-át költik mentálhigiéniés programokra. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon az EU-átlag dupláját meghaladó a pszichiátriai kezelésben részesülők aránya. Ez egyben társadalmi problémát is jelent, mivel ezek a betegségek a hozzátartozók, a családok életminőségét is negatívan befolyásolják. Magyarország az öngyilkosok számát tekintve is élen jár az uniós tagországokban. Az egészségügyi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása minden uniós tagország alapvető politikai célja. Ez többek között azt követeli meg, hogy megfelelő számú egészségügyi szolgáltató legyen a megfelelő helyszíneken, akik el tudják látni a népesség szükségleteit. Nálunk is aggodalomra ad okot az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók számának csökkenése. Összefoglalva, a magyar lakosság egészségi állapota sokkal rosszabb az európai átlagnál, amelyhez nagy mértékben hozzájárul lakosságunk életvitele. A jelenleg zajló európai egészségügyi kampányok mindegyikének (dohányzás, túlsúlyosság, megelőző vizsgálatok) elsőszámú célközönségének nevezhető a magyar lakosság, amely egyébként tisztában van rossz állapotával: kevesebb, mint a megkérdezettek fele gondolja azt, hogy legalább jónak minősíthető saját egészsége. Társadalmi egyenlőtlenségek a lakosság egészségi és lelki állapota tekintetében A születéskor várható átlagos élettartam az adott populáció halálozási viszonyai tekintetében a legelterjedtebb mutató. Közvetett módon szintetikus indikátora a lakosság egészségi állapotának, életmódjának, életkörülményeinek, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségének és környezet állapotának, amelyek a halandósági viszonyok legfontosabb tényezői. Ebben a tekintetben Bács-Kiskun megye és az Unió között a különbség óriási az 14

15 utóbbi javára, de a megye jelentős lemaradásban van Magyarországhoz és a Dél-Alföldi régióhoz képest is. Születéskor várható átlagos élettartam 2013-ban Területegység Férfi Nő EU ,5 83,1 Magyarország 72 78,7 Dél-Alföld 71,9 78,66 Bács-Kiskun megye 71,7 78,2 Forrás: Eurostat, KSH A leggyakoribb halálokok tekintetében Bács-Kiskun megye helyzete az országoshoz hasonló. A vezető halálokok nálunk is a szív-és érrendszeri megbetegedések, erre vezethető vissza minden második Bács-Kiskun megyei haláleset. Ez az arány az Európai Unióban csak 40%. Az ischaemiás szívbetegség által okozott elhalálozások százalékos aránya nagyjából megegyezik az országos átlaggal, kb. 25%. Tavaly több mint 300 ember életét követelte a magasvérnyomás-betegség, annak ellenére, hogy ez egy viszonylag egyszerűen felismerhető és gyógyszerekkel karbantartható állapot. Második helyen Magyarországhoz hasonlóan Bács-Kiskun megyében is a rosszindulatú daganatos megbetegedések szerepelnek, de arányuk valamivel az országos arány alatt található, Bács-Kiskun megyében 24,4%. További jelentős halálok az agyi érbetegség, melynek különböző típusai országosan és megyei szinten is az elhalálozások tizedét okozzák, és közel másfélszer gyakoribbak a nők körében. A megyében 2013-ban bekövetkezett közel 7000 halálesetből több mint 1000 következett be a dohányzás következményének betudható okból. A különböző mentális és viselkedészavarok 5%-ban tehetők felelőssé a halálozásokért Bács- Kiskun megyében. További riasztó adat, hogy az öngyilkosság és önsértés által okozott halálesetek aránya az országos 1,6%-kal szemben Bács-Kiskun megyében 2,2% volt ban. Az öngyilkos férfiak száma kb. 2,5-szöröse volt a nőkének, és az esetek túlnyomó része 40 éves kor felett következett be. A következő ábra az úgy nevezett elkerülhető halálokok 3 arányát mutatja be korcsoportok szerint Bács-Kiskun megyében. Ez a mutató önmagában nem elegendő az egészségügyi rendszer működési hatékonyságának megítélésére, azonban alkalmas arra, hogy felhívja a 2 Az itt feltüntetett, a 28 tagú Európai Unióra vonatkozó születéskor várható átlagos élettartam 2012-es adat, ez a jelenleg elérhető legfrissebb. 3 Olyan betegségek, melyek gyógymódja ismert és széles körben hozzáférhető, nem túlságosan drága. 15

16 figyelmet bizonyos veszélyekre, hiányzó vagy kihasználatlan szolgáltatásokra ban az összes Bács-Kiskun megyei haláleset több 13%-a következett be elkerülhető okokból, a férfiak esetében 15%, míg a nőknél 11%. 30 éves kor alatt nem állapítható meg semmilyen összefüggés, viszont ezen kor felett az elkerülhető okokból bekövetkezett halálesetek aránya viszonylag stabil, magas és valamelyest emelkedni látszik 74 éves korig. 120 Elkerülhető okok által kiváltott halálesetek aránya Bács-Kiskun megyében 2013-ban (%) Férfi Nő Összes 20 0 Forrás: OEFI 2013-ban a háziorvosi szolgálatra bejelentkezett 19 évesek és idősebbek betegségei közül a leggyakoribbak a magasvérnyomás-betegségek, a bejelentkezettek közül minden harmadik személyt érint. Szintén magas az ischaemiás szívbetegségek aránya, amely tízezer háziorvoshoz bejelentkezett személyből közel 1500 főt érint. Harmadik helyen a diabetes mellitust említhetjük, a maga több mint 10%-kos arányával. Jelentős számban fordultak orvoshoz különböző légúti panaszokkal, például asztmával, illetve a rosszindulatú daganatos megbetegedések különböző fajtáival. A 19 évesnél fiatalabbak körében a leggyakoribbak az asztma, a vashiányos anemia, atópiás dermatitis és a deformáló hátgerinc elváltozások. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 15 évben emelkedett a kalóriatöbblet miatti elhízás a háziorvoshoz illetve házi gyermekorvoshoz forduló 19 év alattiak között a vizsgált területi szinttől függetlenül. Országos, régiós és megyei szinten egyaránt csökkenés indult meg ugyan környékén, azonban az évhez képest 2011-ben még mindig 25%-kal magasabb a kalóriatöbblet miatti elhízások aránya az orvosi vizsgálaton megjelent gyerekek esetében

17 Kalóriatöbblet miatti elhízások száma a házi- illetve házi gyermekorvosi vizsgálaton megjelent 18 év alattiak között Terület Magyarország Dél-Alföldi régió Bács-Kiskun megye Forrás: KSH T-Star Látható, hogy az országos szinthez hasonlóan Bács-Kiskun megyében is mind a legfőbb halálozási okok, mind a leggyakoribb megbetegedések között előkelő helyet foglalnak el olyan okok illetve betegségek, amelyek jelentős része nagy valószínűséggel vezethető vissza a mozgásszegény életmódra, a nem megfelelő táplálkozásra, ilyen például a kalóriatöbblet miatti elhízás. Néhány betegség, mint a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések illetve a diabetes bekövetkezési gyakorisága pedig a veszélyeztetettek szűréseken való azonosításával és kezelésre irányításával csökkenhető. Társadalmi egyenlőtlenségek a lakosság korösszetételének tekintetében A lakosság korösszetételének vizsgálatához először korfákat használunk. Első ránézésre az országos és a megyei korfák nagyon hasonlónak tűnnek, tüzetesebb vizsgálat után annyi mondható el, hogy a három felnőtt korcsoport aránya kiegyenlítettebb Bács-Kiskun megyében a nők tekintetében. Magyarország korfája (2014) 60 - X Nő Férfi

18 Bács-Kiskun megye korfája (2014) 60 - X éves éves éves 0-14 éves Nő Férfi Forrás: KSH T-Star Ha azonban az öregségi indexet tekintjük, akkor fény derül olyan területi különbségekre, melyeket a megyei adat elfedett. Leginkább elöregedettek 2 feletti mutatóval a Kalocsai, Bácsalmási és Bajai járások, míg ehhez képest a Kecskeméti járás öregségi mutatója 1,5-nél is alacsonyabb. Öregségi index (2014) Terület 0-14 éves 60-X Öregségi index Mindösszesen Terület , Dél-Alföld , Bács-Kiskun megye , Bácsalmási járás , Bajai járás , Jánoshalmai járás , Kalocsai járás , Kecskeméti járás , Kiskőrösi járás , Kiskunfélegyházi járás , Kiskunhalasi járás , Kiskunmajsai járás , Kunszentmiklósi járás , Tiszakécskei járás , Forrás: KSH T-Star A társadalom korösszetételének változása, ezen belül is a megyében is jelentkező és a járásokat nem egyenlő mértékben sújtó elöregedés egy olyan tendencia, amely a jövőben komoly terhet róhat mind a szociális, mind az egészségügyi ellátó rendszerre, ellehetetlenítve 18

19 így az egyébként is hiányos, kötelező feladatellátáson kívüli tevékenységeket, például a prevenciót. Társadalmi egyenlőtlenségek a munkanélküliség és a lakosság korösszetételének tekintetében A modern társadalmakban az emberek számára a munka nem egyszerűen jövedelemszerzési tevékenység, hanem szociális jelentősége is van - a munka híd az egyén és a külvilág között. A munkanélküliek kevésbé tartják magukat a társadalom hasznos tagjainak és kevésbé is érzik magukat megbecsültnek, mint a dolgozók. Ezért a munkanélküliek sokkal alapvetőbb dolgoktól vannak megfosztva, mint a munka jövedelemtől, amikor nincs munkahelyük. A megváltozott élethelyzet hatással van az emberek egészségi állapotára, önértékelésére, társas kapcsolataira és a társadalmi közösségi aktivitásra. Ha a munkanélküliség tartós, akkor súlyos következményeket okoz nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és egyéni szinten is. A munkahelyét elveszítő embereknek ilyenkor nem csak az állástalanság anyagi, de az érzelmi és pszichés következményeivel is szembe kell nézniük. Megszerzett tudásuk elértéktelenedik. Szociálisan visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet. Kulturálisan elszigetelődnek. Mentális és egészségügyi problémákkal küzdenek, elvesztik önértékelésüket, konfliktusba kerülnek környezetükkel, súlyosabb esetben szenvedélybeteggé válnak. Családjukban egyre több a feszültség, konfliktus, az agresszivitás. Ha az apa munkanélkülivé válik, akkor a gyerekek iskolai teljesítménye kimutathatóan romlik. Az apa hangulata átragad a gyerekre is, és az visszahúzódóvá válik, önértékelése romlik és emocionálisan érzékeny lesz. A munkanélküliek és gyermekeik rosszul tápláltak, ha betegek, gyakran nincs pénz gyógyszerre sem. Összegezve megállapítható, hogy a munkanélküliség rendkívül súlyos mértékben veszélyezteti a népegészségügyet Szakmapolitikai, jogi háttér Az egészségfejlesztés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére tűzi valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményei lehetnek az egészségre nézve, és elfogadtatva velük felelősségüket az egészségért. Az egészségfejlesztési közpolitika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket tartalmaz, pl.: jogalkotás, költségvetési intézkedések, adóztatás és szervezeti változások. Összehangolt tevékenységről van szó, amely egészséghez vezet, 19

20 továbbá olyan jövedelem- és szociálpolitikáról, amely előmozdítja a nagyobb esélyegyenlőséget. A közös cselekvés hozzájárul a biztonságosabb és egészségesebb javak és szolgáltatások, az egészségesebb közszolgáltatások, valamint a tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításához. ( OEFI Az egészségfejlesztés alapelvei, 1. módszertani füzet) A projekt tématerületéhez kapcsolódó legfontosabb szakpolitikai dokumentumok, jogszabályok Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai: WHO Egészséget mindenkinek (1977) célkitűzései. Az ALMA-ATAI NYILATKOZAT - Nemzetközi konferencia az egészségügyi alapellátásról Alma-Ata, Szovjetunió, Az alapellátásról rendezett nemzetközi konferencia kifejezte a sürgős cselekvés szükségességét a világ összes kormánya, egészségügyi és fejlesztéssel foglalkozó dolgozói és a világ közössége számára annak érdekében, hogy a Föld minden lakójának egészségét megvédje és továbbfejlessze. Az OTTAWAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CHARTA NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA - Lépés egy újfajta népegészségügy irányába Ottawa (Kanada), Az I. nemzetközi egészségfejlesztési konferencia cselekvésre hívott fel Az egészséget mindenkinek re és azon túl elérése érdekében. A konferencia kiindulási pontjául az Alma-Atában megtartott egészség alapellátási konferencia deklarációja, és az Egészségügyi Világszervezet Egészséget mindenkinek céldokumentuma. II. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Adelaide, Dél-Ausztrália - Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról (WHO/HPR/HEP/95.2) - Az egészséget támogató közpolitika minden területét áthatja az egészséggel és egyenlőséggel való törődés és az egészségre gyakorolt hatása iránti felelősség. Az egészséget támogató politika fő célja az egészséget támogató környezet megteremtése, amely elérhetővé teszi az emberek számára az egészséges életet. Az ilyen politika lehetővé teszi vagy megkönnyíti az embereknek az egészség választását; az egészséget támogatóvá alakítja társadalmi és a fizikai környezetet. III. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Sundsvall, Svédország, Sundsvalli nyilatkozat az egészséget támogató környezetről (WHO/HPR/HEP/95.3) - az első globális szintű egészségfejlesztési konferencia, amely felhívja az emberek figyelmét a világ minden táján arra, hogy aktívan vállaljanak részt a környezetük egészséget támogató átalakításában. IV. NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA DZSAKARTAI NYILATKOZAT, Dzsakarta, Egészségmegőrzés a XXI. században. Az egészségfejlesztésről víziót kínál és a jövő század egészségfejlesztésére összpontosít. V. GLOBÁLIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Mexikóváros, Egészségfejlesztés: az egyenlőtlenségek megszüntetése. Mexikói miniszteri nyilatkozat az egészségfejlesztésről: az elképzelésektől a megvalósításig. 20

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÉLETÚT. Lelki Megújulás Program terv

ÉLETÚT. Lelki Megújulás Program terv Lelki Megújulás Program terv Közösségi Lelki Egészség Eszmecsere Dr. Csányi Péter EMMI 2013. október 8. A kihívás A magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, melyben az egészségtelen életmód mellett

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Iskolai egészségfejlesztés

Iskolai egészségfejlesztés Iskolai egészségfejlesztés Dr. Simich Rita (OEFI, Életciklus Osztály) 2010. március 11. Egy hatékony iskolai egészségnevelési program az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA ... napirendi pont BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Tisztelt Közgyűlés! A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztály arányának növekedése

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 17. (22.11) (OR. en) 16708/11 SAN 238 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH

A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH A szív-érrendszeri prevenció és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dr. Sági Zsolt igazgató NFÜ HEP IH ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

OECD Multilingual Summaries Health at a Glance: Europe 2012 ÖSSZEFOGLALÓ. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul

OECD Multilingual Summaries Health at a Glance: Europe 2012 ÖSSZEFOGLALÓ. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul OECD Multilingual Summaries Health at a Glance: Europe 2012 Summary in Hungarian Olvassa el a teljes könyvet az alábbi témában: 10.1787/9789264183896-en Összefoglalás magyarul ÖSSZEFOGLALÓ Az európai országok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok B komponens

TÁMOP-6.1.2/11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok B komponens TÁMOP-6.1.2/11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok B komponens Alapvető cél: A konstrukció alapvető céljai: a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

2.1.2 Egészségi állapot

2.1.2 Egészségi állapot 2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) Verzió 2.0 Megyei/MJV

Részletesebben

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok és az NDI kapcsolata Az NDI feladata, hogy az országban található összes

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben