HealthPortalsAudit 2010/2. A laikusok online egészségügyi információszerzési szokásai 2010-ben

Átírás

1 HealthPortalsAudit 2010/2 A laikusok online egészségügyi információszerzési szokásai 2010-ben

2 Tartalomjegyzék Előszó 3 E-health trendriport 4 A kutatás háttere, módszertan 5 Egészségügyi trendek a neten 6 Az internet, mint egészségügyi információs forrás 8 Az online egészségügyi információszerzés mértéke 10 Online keresett egészségügyi információk 12 Az online egészségügyi információk hatása 14 Az online egészségportálok hitelességének megítélése 15 2 Az e-dm-ek megítélése kedvező 17 A közösségi honlapok szerepe egyelőre nem jelentős 18 Egészségportálok orvosi szemmel 19 HáziPatika.com 22 WEBBeteg.hu 23 Videoklinika.hu 24 Vital.hu 25 InforMed.hu 26 Napidoktor.hu 27 Egészségkalauz.hu 28 DrInfo.hu 29 Medizóna.hu 30 Ötvenentúl.hu 32 Babaszoba.hu 33 50plusz.hu 34 KamaszPanasz.hu 35 Fogalomtár 36 Impresszum 40

3 Előszó Előszó Legfrissebb HealthPortalsAudit tanulmányunkban igyekeztünk a dolgok mélyére ásni: a korábbi kiadvánnyal ellentétben ez az anyag elsősorban nem a hazai egészségportálok ismertségére, megítélésére fókuszál. Külön fejezetben természetesen bemutatjuk a honlapok működése szempontjából lényeges legfrissebb mutatókat, de sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk arra, hogy megértsük, hogyan keres online egészségügyi információt egy laikus, és hogyan vélekedik a tájékozódás ezen formájáról a szakma. Hány percet fordítanak egészségügyi információszerzésre a felhasználók a világhálón? Milyen témában és kinek keresnek tanácsokat, megbeszélik azokat valakivel? És mitől lesz egy egészségportál igazán hiteles? Néhány kérdés, amelyekre biztosan választ adunk, de írásunkból az is kiderül, hogy a lakosság és az orvosok egészen mást gondolnak arról, milyen tartalom szükséges egy egészségportálon. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az internetnek nagyon komoly szerepe és felelőssége (!) van az egészséggel kapcsolatos felvilágosításban, a tudatosabb gondolkodás alakításában. Írásunk hasznos információkkal szolgálhat az egészségügyi online kommunikációban érintett minden piaci szereplőnek beleértve nem csak a gyógyszeripart, de az orvosokat is! 3

4 E-health trendriport 4 E-health trendriport Az interneten történő egészségügyi információszerzés egyre elterjedtebb a laikusok körében, az online tájékozódók aránya gyors ütemben növekedik, és a netezők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a tájékozódás ezen formájára ben az összes internetezéssel eltöltött idő minden 4. perce egészségügyi információszerzésre fordítódott. Az e-helath user-ek egyszerre több egészségportálon vannak jelen, több forrásból néznek utána az információknak. Az online hitelessége a laikusok megítélése alapján sokat javult az elmúlt időszakban. Az egészségügyi rendszer működése (várólisták és a rendelőben tapasztaltható hosszú várakozási idő, személyes találkozás esetén kevés idő a betegre) jelentősen támogatja az online csatorna előtérbe kerülését, elsősorban annak gyorsasága miatt különösen az középkorú, idősebbek (jellemzően krónikus betegek) körében! Ugyanakkor a laikusok keresik a személyességet az egészségügyi információszerzés során: az egészségportálok hitelességét jelentős mértékben az határozza meg, hogy a cikkeket írók, a kérdésekre válaszolók névvel megjelölt orvosok, szakértők legyenek. Az internetnek egészségformáló szerepe van, amely pozitív és negatív hatásokkal (veszélyekkel) egyaránt bír. Az interneten olvasott információk jelentős hatással vannak az egyén egészségi állapotára. A tanácsok nagyban segítik a laikust abban, mit kérdezzen az orvostól. Az online egészségügyi információk hatására jelentősen változik az emberek egészséghez kapcsolódó hozzáállása, gondolkodásmódja. Az internetnek komoly felelőssége van az orvos-beteg kapcsolat alakulásában, a beteg-együttműködés kialakításában. Sokan a webes írások alapján maguk (!) döntik el, mikor forduljanak orvoshoz, vagy milyen legyen az adott tünet, betegség kezelésének módja. Az orvosok alapvetően pozitívan ítélik meg a laikus egészségportálok szerepét az edukáció tekintetében. Ugyanakkor a két célcsoport véleménye nagyon különbözik abban, milyen tartalmat kell kínálnia egy egészségportálnak! Míg a doktorok szerint a betegségek részletezése, a kezelési lehetőségek ismertetése inkább orvosi hatáskörbe tartozik, addig az e-health user-ek éppen ezen témák webes elérhetőségét tartják legfontosabbnak. Az egészségportálok működése szempontjából a jövőben a közösségi média szerepe várhatóan felértékelődik. A netező laikusok jelentős többsége saját és hozzátartozó részére keresi az egészségügyi információkat. A talált javaslatokat, tanácsokat a laikusok megbeszélik, sokan egészségügyi szakemberekkel. Az e-health user-ek nagyon szívesen fogadják az egészség-tartalmú elektronikus hírleveleket (e-dm). Különösen a krónikus betegek körében magas a betegtársak írásait olvasók aránya.

5 A kutatás háttere, módszertan A kutatás háttere, módszertan A tanulmány első része az online piaccal kapcsolatos általános trendeket, az egészségportálok hazai helyzetét mutatja be szekunder adatok segítségével. Az összefoglaló második részében a lakosság webes alapú, egészségügyi információszerzési szokásait, illetve a szakma egészségportálokkal szembeni attitűdjét vizsgáljuk a Szinapszis Kft. legfrissebb, online (CAWI) kérdőíves módszerrel végzett felméréseinek eredményein keresztül. A kutatások alapjait online egészségügyi információk iránt nyitott laikusok (mintegy 700 fő) és heavy user, vagyis aktív internetező orvosok (közel 500 fő) megkérdezési alkotják, amelyet a piackutató cég 2010 novemberében készített. Az Audit utolsó fejezete a hazai egészségportálok főbb mutatóit összegzi. A kutatás során a témában érintett legnagyobb weboldalak képviselőit személyesen kerestük meg adatkérés céljával. A felkért résztvevők a működéssel kapcsolatos alapadatokon túl megadott szempontok szerint rendezett statisztikai és egyéb mutatókat szolgáltattak. Összességében 9 önálló portált és 2 honlap-csoportot kerestünk meg adatkérés céljával, melyek közül végül 10-en vettek részt a kutatásban. WEBBeteg csoport ( *A vizsgált egészségportálok közül az Ötvenentúl.hu némileg speciális helyzetben van. Habár a weboldalon az egészség a legnépszerűbb és legtöbb látogatót vonzó témakör, az internetezők az Ötvenentúl.hu weboldalt sokkal inkább egy szélesebb témakört kínáló életmód oldalnak és nem kizárólag egészség-sitenak tekintik. Ugyanakkor a portál látogatottsági adatai alapján az Ötvenentúl.hu a piac egyik meghatározó szereplője, így az elemzésbe ezt a honlapot is bevontuk. Adatot szolgáltató egészségportálok: HáziPatika.com csoport (

6 Egészségügyi trendek a neten Egészségügyi trendek a neten Az egészséggel, betegséggel kapcsolatos informálódásában az internet szerepe jelentősen nőtt az elmúlt években. Csak szemléltetésképpen érdemes megvizsgálni, hogy az egészségportálok visit forgalmi adatai hogyan változtak 2008 óta. Fontos hangsúlyozni, hogy az ábra illusztráció, és csak a legforgalmasabb egészségügyi portálok adatai alapján mutat képet a piac döntő részéről. (Az egyéb, kisebb forgalmú egészségportálok részaránya kevésbé szignifikáns.) megfigyeljük a portálokon regisztráltak demográfiai összetételét, az esetek döntő többségében a gyengébbik nem képviselői magasabb arányban képviseltetik magukat. Ezt a tényt erősíti az NRC VMR.women 2009-es jelentése is, amely szerint a 18 és 69 év között hölgyek leggyakrabban egészséggel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos információkat keresnek a weben! 6 Az online egészségügyi információszerzés szinte minden korcsoportban elterjedt, de fokozottan igaz ez a legidősebbekre, akik egyre gyakrabban választják a tájékozódás ezen formáját! Nemek tekintetében a hölgyek némileg nyitottabbak: ha

7 Egészségügyi trendek a neten Az egészségportál piac szereplőit tekintve elmondható, hogy a HáziPatika.com második félévében is megőrizte vezető pozícióját, de a meghatározó szereplők között kell megemlíteni a WEBBeteget és a Videoklinikát. Az InforMed Orvosi portál és a Vital.hu az utóbbi években megjelent számos egészségüggyel foglalkozó weboldal mellett is megőrizte népszerűségét. A látogatószám (visit) adatok alapján a Napidoktor, az Egészségkalauz és a DrInfo szintén jelentős pozíciót tölt be. Az NRC-TNS VMR Silver 2009/decemberi, kifejezetten 50+-os körben készített felmérése alapján e piac meghatározó szereplője az Ötvenentúl.hu, amelyet az 50 év feletti netezők 35 százaléka ismer, illetve 13 százalékos az 50plusz.hu, és 8 az Anyugdíjas.hu ismertsége. Ugyancsak széles és kiemelt célcsoportot jelentenek a kismamákat, anyukákat megcélzó tematikus site-ok, amelyek közül a HáziPatika.com csoporthoz tartozó Babaszoba.hu portált kell mindenképpen megemlítenünk. A legfiatalabbak, kamaszok számára létrehozott weblapok közül a WEBBeteg csoport KamaszPanasz.hu portálja érdemel említést, amely egyre népszerűbb a fiatalok körében, 2010-ben megduplázta látogatottságát. 7 Az ábrán fel nem tüntetett, de a piac szempontjából említést érdemel még be a Gyógyhír, Patika Magazin és a Szimpatika egészségnevelő honlapja is. Az egészségportálok piacán külön szegmenst jelentenek a meghatározott célcsoportokhoz szóló portálok, amelyek közül mindenképpen szólni kell a legidősebbeket és jellemzően krónikus betegeket megszólító kommunikációs felületekről.

8 Az internet, mint egészségügyi információs forrás 8 Az internet, mint egészségügyi információs forrás Az online egészségügyi információk iránt nyitott laikusok (a továbbiakban e-health user-ek) körében az egészséggel kapcsolatos információszerzés során alkalmazott források közül az internet abszolút első helyen szerepel. A világhálót első helyen megnevezők aránya 45 százalék, vagyis közel minden második felhasználó először többnyire az weben keres ilyen típusú adatokat. Érdekes tény, hogy az említők aránya nemek vagy életkor tekintetében is az átlag körül alakul, míg iskolázottság alapján az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében lényegesen alacsonyabb (29 százalék), esetükben inkább az orvos szerepe kiemelt. Mindemellett életkor szerinti bontásban megfigyelhető, hogy annak emelkedésével mérsékelten, de nő az internetet első helyen megnevezők aránya: míg a 31 év alattiak körében 43 százalékot mutat ez az érték, 50 év felett közel minden második válaszadó (49 százalék) nevezi meg a világhálót első helyen. A webet, mint egészségügyi célú, alkalmazott eszközt, összességében a válaszadók 75 százaléka emelte ki, második helyen az orvosok (55 százalék), harmadik helyen pedig a barátok, ismerősök (31 százalék) állnak az információs források rangsorában. Az e-health user-ek mintegy 40 százaléka teljes mértékben, 36 százalékuk pedig döntően ért egyet azzal az állítással, hogy az interneten keresztül történő tájékozódást az információszerzés fontos forrásának tekinti. A felhasználók közel 60 százaléka véli úgy, hogy a neten elérhető, egészséggel kapcsolatos információk minősége jelentősen javult az elmúlt években, illetve ugyanekkora arányukra igaz az is, hogy jobban támaszkodik a világhálón történő információszerzésre, mint korábban.

9 Az internet, mint egészségügyi információs forrás Az internet legfőbb előnye, hogy gyors információszerzési lehetőség (38 százalék), és praktikus, egyszerű módon széles körben elérhető információkat tesz lehetővé (24 százalék). További, a net választását motiváló tényező az is, hogy átfogó, részletes tájékoztatást ad (21 százalék) és kényelmes, bármikor bárki által elérhető (19 százalék). A válaszadók közel 20 százaléka emelte ki, hogy a weben tárgyilagos, hiteles információkat olvashat, míg 13 százalékuk elsősorban azért választja az információszerzésnek ezen módját, mert az orvosnál nincs, vagy csak nagyon kevés idő jut a megfelelő tájékoztatásra, tájékozódásra. Ez utóbbi indok említése egyébként mintegy kétszer magasabb (közel 20 százalék) az idősebb, krónikus betegek körében! 9

10 Az online egészségügyi információszerzés mértéke Az online egészségügyi információszerzés mértéke Az e-health userek 20 százaléka szerint jelentősen, további 42 százalékuk szerint többnyire nőtt az egészséggel, betegségekkel kapcsolatos online információszerzésre fordított idő az elmúlt egy évben. Növekedést leginkább a nők (24 százalék) és az alapfokú végzettségűek (29 százalék) érzékelnek, ugyanakkor életkor szerinti bontás alapján kevéssé jellemző, hogy szignifikáns különbséget tapasztalunk. Az internetezéssel eltöltött idő átlagosan egynegyede (25 százalék) fordítódik egészségügyi tartalmak böngészésére, és ez az arány még demográfiai bontások szerint sem tér el szignifikánsan az átlagtól! Az e-health user-ek 20 százaléka naponta olvas a neten valamilyen egészségügyi témájú cikket, anyagot, de sokan (8 százalék) naponta többször is látogatnak ilyen típusú oldalakat. A netezők jelentős többsége hetente többször (36 százalék), de legalábbis egy héten egyszer (21 százalék) biztosan találkozik ilyen tartalmú írással. Egy-egy látogatás alkalmával a legtöbben (közel 50 százalék) percet töltenek az oldalon, közel 30 százalékuk fél-egy órát böngészget egészségügyi site-okon. 10

11 Az online egészségügyi információszerzés mértéke Az online egészségügyi információszerzés gyakoriságának és mértékének ismeretében hozzávetőlegesen megbecsülhető, hogy naponta átlagosan hány percet töltenek a laikusok ilyen tartalmak olvasásával. A hazai user-ekre vonatkozóan ez az érték megközelítőleg 28 perc, de az átlagos időtartam lényegesen eltérő a különböző demográfiai csoportokban! (Ez az eredmény erősen korrelál a korábbiakban jelölt 25 százalékos alkalmazási aránnyal. Az NRC mérései szerint ugyanis a lakosság hétköznap és hétvégén átlagosan közel 3 órát internetezik, amelyből az említett arányt figyelembe véve közel 40 percre becsülhető a neten egészségügyi információszerzésre fordított idő.) Ahogyan az ábrán is látható, az online egészségügyi tájékozódás napi-perc mértékegységben kifejezett értéke az idős, jellemzően krónikus betegek körében a legmagasabb (36 perc), és a legaktívabb, heavy user felhasználók esetében pedig akár 1-2 óra is lehet! A fenti átlagos eredmények arra engednek következtetni, hogy a laikusok az egészséggel kapcsolatos információk böngészése során egy alkalommal több oldalra is ellátogatnak, több forrásból is utána néznek egy-egy keresett kérdésnek, témának. 11

12 Online keresett egészségügyi információk Online keresett egészségügyi információk A keresett egészségügyi információk jellegét tekintve a legtöbben betegséggel, orvoslással kapcsolatos információkat (82 százalék) keresnek, de nagyon népszerűen az életmóddal, egészség megőrzéssel (67 százalék), a gyógyszerek hatásával, mellékhatásaival, stb. (63 százalék) foglalkozó írások is. Sokan olvasnak szívesen a hasonló betegségben szenvedő betegtársak tapasztalatairól (54 százalék) vagy a vizsgálati módszerekről (49 százalék). A demográfiai bontások alapján: Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó cikkek iránti érdeklődés foka az életkor emelkedésével nő (50 év felett már 72 százalék). A tesztek, kalkulátorok népszerűsége fiatal korban kedvezőbb (30 év alatt 52 százalék), míg a laborértéteket inkább az idősebbek elemezgetik (43 százalék). A betegtársak írásait olvasók aránya a krónikus betegek körében lényegesen magasabb (68 százalék), mint az egészségesek esetében (43 százalék). A patikai beszerzéshez igazodva a nők esetében közel kétszer magasabb (46 százalék) a gyógyszerek árát figyelők aránya, mint a férfiaknál (27 százalék), míg életkor alapján ez leginkább a fiatalokra jellemző (esetükben 53 százalék, szemben az idősekkel, akiknél 30 százalék körül van arányuk). A tabletták térítési díját figyelők aránya a jövedelem növekedésével is csökken. Az e-health user-ek 20 százaléka orvosoknak szóló tartalmat szokott a neten böngészni, ugyanakkor az érdeklődők köre lényeges különbséget mutat életkor szerint. (31 év alatt 6, év között 11, év között már 27, míg 50 év felett 32 százalék arányuk!) Orvos-szakmai írásokat a legtöbben inkább csak kíváncsiságból nézegetnek, de mindössze az olvasók egyötöde nyilatkozott úgy, hogy minden abban leírt információ egyértelműen érthető is számára. 12

13 Online keresett egészségügyi információk 13 Az interneten keresett információkat a felhasználók mindössze 23 százaléka keresi jellemzően saját részre, döntő többségük (72 százalék) ugyanis mind önmaga, mind másvalaki (rokon, ismerős) egészségi állapotához kapcsolódóan teszi azt. E tekintetben jelentősebb eltérést csak nemek alapján tapasztaltunk: a férfiakra nagyobb arányban (36 százalék) jellemző, hogy csak saját problémáik után kutakodnak a világhálón (a nők esetében ez 18 százalék). Ugyanakkor az is igaz, hogy 10-ből közel 9 beteg (86 százalék) meg szokta beszélni valakivel a neten talált, egészséggel kapcsolatos információkat és fokozottan igaz ez a hölgyekre! A legtöbben házastársukkal, partnerükkel (62 százalék) vagy barátokkal, ismerősökkel (53 százalék) beszélik meg az olvasottakat, de sokan vannak, akik egészségügyi dolgozókkal jellemzően orvosokkal - (42 százalék) osztják meg, esetleg kérnek tanácsot. Relatíve nagyobb arányban hagyatkoznak az érintett terület szakembereinek véleményére a nők (46 százalék) és az idősebbek, krónikus betegek (48 százalék).

14 Az online egészségügyi információk hatása Az online egészségügyi információk hatása Az interneten saját vagy ismerős részére megszerzett, egészséggel, betegséggel kapcsolatos információt, tanácsot a válaszadók fele (51 százalék) értékelte úgy, hogy azok jelentős hatással voltak az egészségi állapotra, míg további 32 százalékuk kisebb hatást tulajdonított azoknak. A fokozott pozitív hatást érzékelők száma az életkor emelkedésével jelentősen nő: 31 év alatt 43 százalék, míg 50 év felett közel 60 százalék arányuk. Hatás tekintetében a neten olvasottak leginkább abban adtak iránymutatást a laikusoknak, hogy mit kérdezzenek az orvostól, illetve miben kérjék ki a szakember véleményét (80 százalék), de sokakat támogattak a tanácsok annak eldöntésében is, hogy a tapasztalt tünetekkel mikor forduljanak a szakemberhez (80 százalék). Igen jelentős (75 százalék) azok aránya is, akiknek az egészséghez kapcsolódó hozzáállásukat változtatta meg az online információk tömege, vagy a betegség, egészségügyi probléma kezelésére vonatkozó döntésüket befolyásolta számottevő mértékben (74 százalék). A válaszadók közel fele érzékelte, hogy a netes egészségügyi tanácsok bizonyos életmódbeli kérdésekkel kapcsolatos gondolkodásmódban is komolyabb elmozdulást hoztak, de sokaknál a krónikus állapot vagy fájdalom kezelésének módjában eredményezett az információ jelentősebb változást (51 százalék). Ez utóbbi hatás érzékelése az életkor emelkedésével jelentősen nő: 50 év felett már több, mint 60 százalék tapasztalja. 14

15 Az online egészségportálok hitelességének megítélése 15 Az online egészségportálok hitelességének megítélése A laikusok megítélése alapján az egészségportálok hitelességét, megbízhatóságát leginkább az befolyásolja, hogy a tartalomért, válaszokért kik felelnek: a megkérdezettek 33 százaléka spontán jelölte meg, hogy az orvos, szakember szerepe meghatározó ebből a szempontból. 15 százalék szerint az adatok tárgyilagos, tényszerű stílusú közlése is jelentősen támogathatja a hitelességet, de fontos szempont lehet, hogy milyen a rovatokat vezető orvosok ismertsége (13 százalék) ez utóbbi tényező a laikusok számára jellemzően abban nyilvánul meg, hogy a válaszadó orvosok neve mellett elérhetőségük és életrajzuk is szerepel. A válaszadók mintegy egytizede számára bizalomépítő, ha a témákról kellő részletességgel olvashatnak, és a cikkek nyelvezete az egyszerű ember számára is jól érthetően megfogalmazott. Az egészségportálok hitelessége kapcsán vizsgáltuk, hogy bizonyos - általunk támogatott módon - megadott szempontok fontosságát tízes skálán hogyan értékelik a laikusok. Az átlagos osztályzatok alapján elmondható, hogy a bizalomépítés legfontosabb elemei, hogy az oldal nyelvezete érthetően megfogalmazott legyen (9,2), illetve a cikkek elismert orvosoktól, szakértőktől származzanak (9,2). Mindemellett fontos szempont, hogy az oldalon olvasott tanácsok egyénileg is hasznosíthatók legyenek (9,1), de nem elhanyagolandó az az elvárás sem, hogy az adatok, információk gyorsan frissüljenek (9,0), illetve a tartalom kellően áttekinthető, jól tagolt legyen (9,0). Alacsony bizalmi indexet kapott, vagyis csak kevésbé lényeges szempont a laikusok számára, hogy az oldalt patikusok (7,4) vagy ismerősök (7,0) ajánlják-e, de csekély mértékben befolyásolja a hitességet az is, hogy milyen a portál megjelenése (7,0). Az e-health user-ek 21 százaléka véli úgy, hogy egy egészségügyi információ, tartalom hitelességét pozitív irányba befolyásolhatja, ha annak megjelenése gyógyszergyár által támogatott. A felhasználók 35 százaléka szerint ez nem döntő a cikk megítélése szempontjából, míg 27 százalékuk azon a véleményen van, hogy az írás ezáltal teljesen hiteltelenné válhat, és inkább csak marketingcélokat szolgál....valódi orvosok válaszolnak a betegek kérdéseire, tüneteire és ha nincs is mersze felkeresni az orvosát, így legalább választ kaphat a bajaira......ha a készítőinek van neve, az önmagában bizalmat kelt......elismert szakorvosok adják hozzá a nevüket, ill. rendelkezzenek minősítéssel vagy ajánlásokkal (pl. Magyar Fogorvosok Egyesülete)......Egy egészségügyi portálon elengedhetetlen, hogy például a válaszadó orvosok neve, elérhetősége szerepeljen. Ez már magában biztonságot ad arra, hogy a portál, amit nézek, hiteles információt ad......őszintén, egyértelműen, mindenféle mellébeszélés nélkül tájékoztat......az orvos válaszok egyenesek, nem mellébeszélőek, a hétköznapi ember nyelvén íródnak és nem szükséges szótár a megértésükhöz......szerintem attól hiteles, hogy részletesen le vannak írva egy-egy betegség tünetei és teendői, hogy hová kell fordulni...

16 Az online egészségportálok hitelességének megítélése laikusok számára is érthető megfogalmazás Információk, cikkek elismert szakértőtől, orvostól hasznosság (személyesen hasznosítani tudom) naprakész információk logikusan felépített, áttekinthető kereshetőség (betegség kereső, orvos, gyógyszerkereső) a kérdéseimet orvosoktól is megkérdezhetem az egyes cikkekhez kapcsolódó témák könnyű megtalálhatósága témák sokfélesége, szinte minden megtalálható cikkek, témák kifejtésének részletessége tartalom (informatív cikkek, adatok) orvos által ajánlott hasonló betegek tapasztalatairól is olvashatok patikus által ajánlott ismerősök által ajánlott megjelenés (tetszetős színek, formák) 16

17 Az e-dm-ek megítélése kedvező Az e-dm-ek megítélése kedvező Az egészségügyi témájú hírlevelek megítélése a vizsgált célcsoportban rendkívül pozitív, a laikusok szívesen fogadják ezeket. Az e-health user-ek mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eddig sem regisztrált hírlevélre, és a jövőben sem szeretne ilyeneket kapni. Az e-dm-ek iránti magas érdeklődi ráta eredményeként az sem jellemző, hogy e leveleket olvasás nélkül kitörölnék. Az olvasók 41 százaléka részletesen áttanulmányozza az elektronikus feladványok tartalmát - fokozottan igaz ez a legidősebb, jellemzően krónikus betegségben szenvedő korosztályra, akiknek több, mint fele kíváncsi részletesen az írásokra (54 százalék). Az olvasók másik nagy tábora (33 százalék) jellemzően szelektál, és csak átfutja a levelek tartalmát. Az e-dm-ek gyakoriságát tekintve a felhasználók többsége (44 százalék) jellemzően hetente egyszer tart igényt ilyen jellegű értesítésekre, míg 25 százalékuk főként alacsonyabb végzettségűek gyakrabban, akár heti 2-3 alkalommal is szívesen venne kézhez ilyen leveleket. Az egészségügyi témájú hírlevelek legfőbb előnyeként a laikusok elsősorban annak rugalmasságát emelték ki: vagyis, hogy az őket érdeklő témáknak akkor és ott nézhetnek részletesebben utána, amikor ők szeretnék. További fontos előnye még ezeknek a feladványoknak a hasznosság, hiszen összehangolt kommunikáció esetén a levél tartalma jól kiegészítheti, hangsúlyozhatja az orvos által elmondottakat. Az e-dm-eket személytelennek csak nagyon kevesen, a netezők legfeljebb 25 százaléka tartja. 17

18 A közösségi honlapok szerepe egyelőre nem jelentős A közösségi honlapok szerepe egyelőre nem jelentős Általánosságban az e-health user-ek egyharmadára jellemző, hogy fórumokon fordul meg: 21 százalékuk rendszeres olvasó, hozzászólásokat 14 százalékuk szokott írni. Krónikus betegeknél az aktív (író) fórumozók aránya relatíve magas, 18 százalék (!). A blogolási szokások a fentiekhez hasonlóan alakulnak. A felhasználók mindössze 3 százaléka vezet webes naplót és csupán 9 százalékuk rendszeres olvasója mások internetes írásainak. Ugyanakkor a 30 év alattiaknál ezek az arányok rendre 9 illetve 11 százalék. Nem meglepő, hogy a fórumozók és blogozók aránya jelentősen emelkedik az internetezés mértékének emelkedésével. A neten egészségügyi Fórumozási, blogolási szokások információszerzéssel, több mint 2 órát töltők körében például 18 százalék a blogot vezetők aránya, míg fórumokhoz 36 százalékuk szokott hozzászólni! 10-ből 9 e-health user (91 százalék) tagja valamilyen közösségi portálnak. Legnépszerűbbek az iwiw (85 százalék) és a Facebook (63 százalék), míg YouTube tagsága 19 százalékuknak van. Mindhárom oldal esetében igaz, hogy a legfiatalabbak körében a legnépesebb a felhasználói tábor, de azért a legidősebbek körében is átlag körüli a tagsággal rendelkezők aránya. A közösségi portálokat egészséggel kapcsolatos információk szerzésre egyelőre nem használják a fogyasztók, ilyen céllal legfeljebb 4-5 százalékuk vesz igénybe közösségi oldalakat. 18

19 Egészségportálok orvosi szemmel 19 Egészségportálok orvosi szemmel Az orvosok 40 százaléka kedvezőnek ítéli, hogy a betegek online módon is tájékozódhatnak betegségükről, terápiájukról, de összességében közel 20 százalékuk ért egyet azzal, hogy a felvilágosítás ezen módja hiteles és megbízható. A laikus egészségportálok fontossága, szerepe a hazai internetező orvosok körében összességében pozitív ben az orvosok 65 százaléka vélte úgy, hogy hasznosak ezek az oldalak, és az internet elterjedésével az elmúlt években jelentősen csökkent azok aránya, akik nem tudják megítélni ezen oldalak jelentőségét: míg 2007-ben 31 százalék volt arányuk, 2010-ben már csak 12 százalék. Szakterületek szerint a laikus egészségportáloknak leginkább pozitív megítélése a hematológusok, a gasztroenterológusok és a pulmonológusok körében van. Az egészségügyi honlapok mellett szóló, leggyakrabban kiemelt orvosi érvek, hogy az ilyen site-ok jellemzően hasznos információkat összegeznek (13 százalék), támogatják a betegedukációt, felvilágosítást (12 százalék), de ugyanakkor időt is spórolnak az orvosnak, azáltal, hogy a képzés révén a beteg is jobban tud kérdezni (6-6 százalék). Ellenérvként hangzott ugyanakkor el, hogy a weboldalak sokszor felületes információkat közölnek (9 százalék) és túl sok téves, álhírt tartalmaznak (5 százalék), amelyek tisztázása rengeteg időt igényel az orvos és beteg személyes találkozása során (7 százalék). A Szinapszis 2010-es MedNetTrack jelentése szerint összességében az orvosok egynegyede (25 százalék) szokott ilyen oldalt ajánlani betegének, de egyes szakterületeken (pl. bőrgyógyászat, diabetológia, gasztroenterológia) közel százalék körül alakul az ajánlati ráta. A pácienseknek portált ajánló orvosok aránya lényegesen magasabb (33 százalék) az ún. heavy user internetező doktorok körében is. Érdekes különbözőség figyelhető meg abban a tekintetben, hogy milyen tartalmat javasolnak az orvosok az egészségportálokra, és ezzel szemben mit igényelnek a laikusok....széleskörű betegtájékoztatás... Pótolni igyekszik a be nem pótolható, kihagyott gyermekkori ismeretanyagot a nem létező egészségkultúránkhoz... Sajnos egyben a hypochondria és a bölcs szomszédasszonyi jó tanácsok melegágya......nagyon tág határok között mozog a minőség. Számos esetben a közölt információk félreérthetőek és pontatlanok ezért veszélyesek. Mindig azt mondom a betegeimnek, hogy engem kérdezzenek meg, mielőtt bármit csinálnának......maximálisan ellenzem a betegtájékoztatás ilyen formáját, nagyon megnehezíti a munkánkat, a betegek úgy gondolják, hogy az interneten keresztül még az orvostól is jobban ismerik a betegségeket és terápiájukat, sokszor e miatt igen elhanyagolt, szövődményes állapotban jönnek hozzám......általában véve hasznosak, mert adott pillanatban a betegnek segít eligazodni. Sokszor nem hasznos, mert a páciens úgy érzi a szakmai egyszerűen az internetből megtanulható és ezáltal a szemében csökken az orvos értékmegítélése. A páciens gyakran kész diagnózisokkal és rögzült félelmekkel jelentkezik, ez nem kedvez a beteg-orvos kapcsolatnak......a betegedukáció szempontjából hasznos, az emberek egészségügyi kultúráltsága nőtt, bár a betegek nem minden esetben értenek meg mindent az on-line információkból, néha felesleges aggodalmat keltő félreértések is előfordulnak...

20 Egészségportálok orvosi szemmel A doktorok véleménye alapján az online betegportálon elsősorban egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket (90 százalék), egészségügyi programajánlót (89 százalék) kellene közölni, de sokak szerint orvos válaszol rovat (61 százalék) is helyet kaphat egy ilyen site-on. Ugyanakkor a részletes betegségleírásokat, kezelési lehetőségek bemutatását, a gyógyszer-információkat vagy a laborérték-értelmezéseket mellőzni kellene ezekről az oldalakról, mert ezek ismertetése, magyarázata döntően a kezelőorvos hatásköre. A fentiekkel szemben a laikusok körében éppen a szakemberek által legkevésbé preferált tartalmak iránt van a legnagyobb érdeklődés! Az átfogó problémaismertetés vagy a terápiás lehetőségekről szóló leírás szükségességét 10-ből 9 felhasználó nevezte meg. 20

21 Az egészségportálok statisztikai mutatóit a következő fejezetben összegezzük. Az egyes weblapok adatlapjainak sorrendisége a látogatottsági adatokat követi. Az adatlapok a portálok által szolgáltatott adatokon, kisebb részben saját adatgyűjtésen alapulnak. Az adatlapok összeállításánál arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint auditált és publikus mérésekre, objektív adatokra vagy reprezentatív kutatásokra támaszkodjunk. A forgalmi adatok közlésénél elsősorban a Median Webaudit és a Gemius Traffic eredményeit tartalmazta az adatszolgáltatás, a látogatók összetételénél az előzőek mellett az NRC Visitors Media Research kutatását használtuk, míg az oldalra mutató linkek számánál egységesen a Yahoo.com január 20.-i állapot szerinti adatait tüntettük fel. Az auditált adatoknál nem használtunk megkülönböztető jelzést az adatlapokon. Az adatok egy részéről ugyanakkor nem állnak rendelkezésre hiteles és megbízható számok. Ezeknél vagy a portálok által megadott, belső statisztikákon alapuló adataira, vagy a Google AdPlanner szolgáltatására támaszkodtunk, és *-gal jelöltük az egyes adatlapokon (ugyanakkor feltüntetésben nem tettünk különbséget az egyes nem auditáltnak számító források között). (A portálok statikus adatai a december 31.-i állapotra vonatkoznak.) 21