I. POLIMEREK ATOMOS ÉS MOLEKULÁRIS SZERKEZETE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. POLIMEREK ATOMOS ÉS MOLEKULÁRIS SZERKEZETE"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimer anyagtudomány BMEGEPTMG20, 2+0+1v, 4 krp I. POLIMEREK ATOMOS ÉS MOLEKULÁRIS SZERKEZETE Vas László Mihály Követelményrendszer Előadások: : minden oktatási héten: Kedd 12:15-14:0014:00 MT. ép. PT-Labor előadó Előadásanyag (prezentáció) letölthető: Labor: : páros vagy páratlan oktatási heteken: Szerda 12:15-14:0014:00 MT ép. PT-Labor 7x2 óra mérőcsoportokban végzett önálló laborgyakorlat Önálló laborfeladat: egy kiválasztott termoplasztikus polimer termoanalízise és komplex mechanikai vizsgálata. Útmutatók és mérésadatok letölthetők: Vizsgára bocsátás feltétele: Részvétel az önálló laborgyakorlatokon Részvétel a csoport-jegyzőkönyv elkészítésében (beadási határidő: az utolsó oktatási héten péntek 12:00 óra)

2 Felhasznált források Irodalom 1. Bodor G.-Vas L.M.: Polimerek szerkezettana. Műegyetemi Kiadó, Bp Halász L.-Zrínyi M.: Bevezetés a polimerfizikába. Műszaki K., Bp Bodor G.: A polimerek szerkezete. Műszaki K. Bp Bodor G.-Vas L.M.: Polimer anyagtudomány. Kézirat. BME, Bp Ehrenstein G.W.: Polymerwerkstoffe. Struktur und mechanische Verhalten. C.Hanser Verlag, München, Pukánszky B.: Műanyagok. Műegyetemi Kiadó, Bp Oswald T.A.-Menges G.: Materials Science of Polymers for Engineers. Hanser Pub., New York, Menges G.: Werkstoffkunde der Kunststoffe. C.Hanser Verlag, München, Ajánlott irodalom 9. Ward I.M.-Hadley D.W.: An Introduction to the Properties of Solid Polymers. J.Wiley&Sons, Chichester, Strobl G.: The Physics of Polymers. Concepts of Understanding their Structures and Behaviour. Springer Verlag, Berlin Eisele U.: Introduction to Polymer Physics. Springer-Verlag Verlag, Berlin Vas László M. 3 Anyagtudomány Szerkezeti anyagok főbb osztályai Fémek (M) Kerámiák (C) Polimerek (szerves) (P) A fentiek keverékei, kompozitjai M M: acél Al; C C: : kavics cement; P P: PES-szál PVC M C: acél beton; C M: kerámia Al; C P: : üvegszál UP; P M:??? P C: Cell.rost agyag M P: acél gumi M C P Monomer = 1 egység/tag Oligomer = Néhány egység/tag Polimer = Sok egység/tag

3 Szerkezeti anyagok és arányaik a civilizáció fejlődése során Kondratyev--féle fejlődési ciklusok Kondratyev Ny.D. Kondratyev ( ) orosz-szovjet közgazdász prof. hosszútávú ciklusok Ciklus hajtóereje: új találmány(családok) bevezetése, elterjedése és kifutása Ciklusok (K-hullámok: 50 év (40-80) ) és fejlődési területek: biotechnológia

4 Kondratyev-féle fejlődési ciklusok A fejlődési ciklusok és az USA tényleges áruforgalma Polimer anyagok kidolgozásának története : Vulkanizált lágygumi (1839), az ebonit (keménygumi, 1851), az első termoplasztikus polimer: a celluloid (cellulóz-nitrát, 1869), viszkóz : Az első szintetikus polimer: a bakelit (fenolgyanta, 1907), PVC : Akril polimerek, PS, PVAC, PA (nylon), melamin gyanták, PU, PET : PE, PTFE (teflon), EP és UP gyanták, szilikon polimerek, SBR, ABS), az első termoplasztikus polimerkeverék (PVC/NBR); : ipp, PAC, PC, PAN, POM, LDPE, HDPE; polifenilénoxid (PPO); : Aromás poliamid (aramid, Kevlar), létrapolimerek, klórozott poliéterek, EPDM, PI, poliszulfonok, ionomerek, PAN-alapú szénszálak; : Polifenilénszulfid, poliéterszulfon, poliéterketonok, PAI, PBT, polimerkeverékek (blendek) és ötvözetek térhódítása, folyadékkristályos (önerősítő) polimer (LCP vagy SRF); : PEI, poliariléter, aromás poliéterkarbonát, poliimidszulfon, HPPE : Polimeranyagok tulajdonságainak javítása, új polimer keverékek, polimer ötvözetek, társított anyagok kidolgozása, PBO Intelligens anyagok, nanoszerkezetű anyagok, nanokompozitok

5 Polimer termelés dinamikája Polimerek, mint szerkezeti anyagok mennyiség és teljesítmény (de.wikipedia.org) Polimer termelés dinamikája A nyersacél és a szintetikus polimerek termelése a nyugati világban Czvikovszky T.: Periodica Polytechnica Mech. Eng. Vol.38. No.4. (1994)

6 POLIMEREK OSZTÁLYOZÁSA Termoplasztikus ( Hőre lágyuló) (lineáris) Amorf szerkezetű PVC, PC, PMMA, PS, ABS Részbenkristályos szerkezetű PE, PP, POM, PA, PET(P) Nem termoplasztikus ( Hőre keményedő) Amorf szerkezetű (térhálós) > Gyengén/ritkán térhálós (gumik): NR, CR, SBR, PUR > Sűrűn térhálós (gyanták): UP, EP, VE Részbenkristályos szerkezetű > Lineáris (Pl. cellulóz, fehérje, PAN, Kevlár, PTFE, szénszál) > Részben térhálós (gyapjúkeratin, utólagosan térhálózott, pl. XPE) Polimerek felhasználása Hajók (polimer kompozit)

7 Polimerek felhasználása Lopakodók (polimer kompozit) Polimerek felhasználása Hidak, egyéb szerkezetek (polimer kompozit)

8 Polimerek felhasználása Repülőgépek (polimer kompozit) Polimerek felhasználása Szélturbina - lapátok (polimer kompozit)

9 Polimerek felhasználása Szélfarm (Polimer kompozit) Polimerek felhasználása Űrrepülőgép (tervezett) (Polimer kompozit)

10 Anyagszerkezet és tulajdonság Monomer (M) Polimer (PA) Termék (PT) lánc Monomer Polimer elõállítás Polimer/oligomer anyag Polimer feldolgozás Polimer termék M PA PT Szerkezet Technológia Szerkezet Tulajdonság Feldolgozhatóság Technológia Szerkezet Tulajdonság Kérdés: Mi a tulajdonságok anyagszerkezettani magyarázata? Polimerek szerkezeti szintjei Szerkezeti gráf PE szerkezeti szintjei Polimer test Gráf-pont: szerkezeti szint Kristálycella Szferolit Fibrilla Krisztallit Makromolekula Monomerek Atomok Gráf-él: átmenet a szerkezeti szintek között (él mentén: rendezés és egyesítés műveletek) Krisztallit Fibrilla Szferolit Elemi részecskék Polimer test Menges G.: Werkstoffkunde der Kunstsstoffe Hanser Verlag, München,

11 Polimer anyagtudomány Szerkezet, tulajdonság és kapcsolatuk Polimerek szerkezete (mikroszintek) Atomos szerkezet Molekuláris szerkezet Morfológiai vagy finomszerkezet Polimerek tulajdonságai (makroszint) Mechanikai tulajdonságok Hőmérséklet hatása Légnedvesség hatása Egyéb tulajdonságok (fizikai, kémiai) Polimer anyagtudomány tárgy felépítése Polimer anyagok, tipikus anyagosztályok, polimer keverékek és ötvözetek szerkezete Polimerek szerkezetvizsgálati módszerei Polimer anyagok mechanikai viselkedése Polimerek viselkedése a hőmérséklet és más környezeti tényezők változása mellett Polimerek szilárdsági és törésmechanikai tulajdonságai Szilárd polimerek mechanikai viselkedésének fenomenológiai modellezése Polimerek statisztikus szerkezeti-mechanikai modellezése

12 Polimereket felépítő atomok A periódusos rendszer első 18 eleme Növények: cellulóz-váz C,H,O Állatok: vázfehérje, kitin C,H,O,N Ásványok: szilikátok Si,O, Kationok(+) < Fémes elemek Nemfémes elemek > Anionok(-) Rendszám: protonok száma Néhány atom szerkezete Hidrogén (H) és Hélium (He) n=1 Főkvantumszám: n=1: max. 2 elektron n=2: max. 8 elektron n=3: max. 18 elektron n=4: max. 32 elektron Szénatom (C) n=1 Főkvantumszám (1 n 7): elektronhéj jele Mellékkvantumszám (l): elektron energiaszintje (0 n-l) (s, p, d, f, állapotok) Mágneses kvantumszám (-l m l) (pályaformák térbeli iránya) Spinkvantumszám (elektron impulzusnyomatéka : ±1/2) 1.Pauli elv: 1 atom elektronjai min. 1 kvantumszámban különböznek. 2. Pauli elv: 1 atompályán maximum 2 elektron tartózkodhat. n=

13 Elektronhéj Állapotfüggvény, tartózkodási valószínűség Schrödinger időfüggetlen hullámegyenlete egy energia-sajátértékegyenlet, amely az egy részecske alkotta kvantumrendszer E energiáját, a H (Hamilton-féle) differenciáloperátor sajátértékeiként határozza meg, míg a ψ megoldások az E sajátértékekhez tartozó sajátfüggvények: 2 h H ψ = Eψ : H = + U 8πm x y z h= Planck állandó; m=részecske tömege; U(x,y,z)=a mozgást meghatározó potenciál = A ψ(x,y,z) hullámfüggvény (megoldás) a részecske (kvantum)állapotát írja le. Állapotok szuperpozíciója: Ha ψ 1 és ψ 2 a részecske két lehetséges állapota ezek lineáris kombinációja is lehetséges állapot. Orbitál=Atompálya: a lehetséges elektronhelyzetek összessége Az elektronfelhő lokális sűrűségét az elektron tartózkodási valószínűsége határozza meg Elektronhéj Állapotfüggvény, tartózkodási valószínűség 1s atompálya dv(r)= 4πr 2 dr A ψ 2 pontsűrűségfüggvény, így ψ(x,y,z) 2 dv annak valószínűsége, hogy az elektron az adott (x,y,z) pont körüli kis, dv térfogatú tartományban található; A ψ 2 4πr 2 radiális sűrűségfüggvény, így ψ(r) 2 4πr 2 dr annak valószínűsége, hogy az elektron az r sugarú, dr vastagságú gömbrétegben található. A maximum a Bohr sugárnál található, ahol az elektronnak alapállapotban keringenie kellene

14 Elektronhéj Állapotfüggvény, tartózkodási valószínűség Atompálya: Az atommag körüli térnek az a része, ahol az elektronok 90%-os valószínűséggel megtalálhatók. Alhéj: az elektronok közel azonos energiaállapotban vannak. Ezeket s,p,d,f, betűkkel jelöljük. Elektronhéj: Az azonos energiaszintű alhéjak összessége. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 lehet, amennyi a periódusok (sorok) száma a periódusos rendszerben. Atompályák s-elektronok: gömbszimmetrikus pályaforma p-elektronok: súlyzóformájú pályaforma A szén rendezett szerkezetformái 1. Kristályos módosulatok s-elektronok: gömbszimmetrikus pályaforma p-elektronok: súlyzóformájú pályaforma Gyémánt Grafit Kötésben: molekulapálya σ-kötés: max. elektronsűrűség az x-kötéstengelyen (s-s, s-p, p x -p x pályák kapcsolódása) π-elektronok: max. eletronsűrűség az x- kötéstengelyen kívül (p y -p y, p z -p z pályák kapcsolódása) 4 σ kötés Kötéstávolság Atomok között Gyémánt Grafit 0,154 nm 0,142 nm Rétegek között - 0,339 nm 3 σ kötés + π-elektronok

15 A szén rendezett szerkezetformái 2. Kristályos módosulatok Grafén egy atom vastagságú grafitrács A szén rendezett szerkezetformái 3. Fullerének

16 A szén rendezett szerkezetformái 4. Fullerének Fullerén (C60) kubán (C8H8) heteromolekuláris kristály (Nature, Pekker S. és tsi.) Molekuláris motor: Kubán kocka: álló rész Fullerén gömb: forgó elem A szén rendezett szerkezetformái 5. Nanocsövek Átmérő: Néhány nm

17 Atomok közötti kötések 1. Kötés energiája és a vonzó-taszító erők Két részecske alkotta rendszer Kötés potenciálja U(r) r o = kötéstávolság U o = kötési energia Lenard-Jones potenciál n m α β m ro n ro m U = + = U m n o ~ αr r r n m r n m r 1 α( n m) nβ n m U o = ro = m m nr α o r o Taszító erõk U o Vonzó erõk r r o csökken U o nő r o /2= van der Waals távolság Atomok közötti kötések 2. Primer kötések 1. Kovalens kötés 2. Ionos kötés 3. Fémes kötés Intramolekuláris Makromolekulán belüli atomok között Jellemzők Kisszámú közös elektronpár Elektronleadás és -felvétel Nagyszámú közös elektron Jelentőség polimereknél alapvető kicsi nincs Kovalens kötés jellemzése: Elektronegativitás (EN) különbség, Dipólusmomentum (µ=δr o ), dipólusindex (DI=µ/er o =δ/e) Elektron tartózkodási valószínűsége (p)

18 Atomok közötti kötések 3. Kovalens kötés (σ-kötés kötés: rotációképes > π-kötés: nincs rotáció) (Többszörös kötésnél az egyik mindig σ kötés.) δ+=δ-=0 Dipólus - δ p 1 =p 2 =1/2 p 1 >p 2 δ p i =1/6 Ion-kötés δ-=1 - δ+=1 1 2 p 1 =1 p 2 =0 Fémes kötés i 3 p i =1/n, i=1,...,n n Rendelkezik ionos és kovalens jelleggel is Atomok közötti kötések 4a. Kovalens kötések molekulapályák Atompályák Molekulapályák σ-kötés π-kötés

19 Atomok közötti kötések 4b. Kovalens kötés kvázi- és állandó dipólus tartózkodási valószínűség δ+=δ-=0 Dipólus - δ δ+ p 1 =p 2 =1/2 p 1 >p 2 n k n k P( X1 = k, X 2 = n k ) = p1 ( p ) k qn, k = 1 1 P(1,1)=P(2,0)+P(0,2) 2 E( δ) = δk q2, k = 1 q2,0 + 0 q2,1 + ( 1) q2,2 k = 0 p1=0.9 E(δ)=-0.8 P(2,0)=P(1,1) P(2,0)=P(1,1)+P(0,2) Atomok közötti kötések 5. Kovalens kötések Atomok elektronegativitása (EN) az atomok elektronszívási képességének mértéke Pauling-féle relatív skála: EN(Cs)=0,7; ; EN(Ca) = 1,0 EN(F) = 4,0 Nemfémes jellegű elemek Fémes és félfémes jellegű elemek Elektronegativitás Elektronegativitás Hidrogén (H) Foszfor (P) Szén (C) Kén (S) Bróm (Br) Nitrogén (N) Klór (Cl) Oxigén (O) Fluor (F) 2,1 2,1 2,5 2,5 2,8 3,0 3,0 3,5 4,0 Cézium (Cs) Kálium (K) Nátrium (Na) Litium (Li) Kálcium (Ca) Magnézium (Mg) Alumínium (Al) Cink (Zn) Vas (Fe) Szilicium (Si) Réz Bór (B) 0,7 0,8 0,9 1,0 1,0 1,2 1,5 1,6 1,8 1,8 1,9 2,

20 Atomok közötti kötések 5.a. Kovalens kötések Atomok elektronegativitása (EN) Ionic Pl. Ionos kötésű: NaCl MgO Al 2 O 3 Kerámiák (karbid és egyéb típusú fémkerámiák,) Megj.: Pl. az Fe 3 C vaskarbid (cementit), ill. a TiC intersticiós fémötvözet. Pl. Kovalens kötésű: H 2, O 2, F 2, Cl 2 P 4, S 8 H 2 O, HF, HCl SiO 2 SiC, B 4 C Kerámiák (oxid és nitrid típusú kerámiák) Σ Két atom közötti kötés típusát meghatározza elektronegativitásuk összege (ΣEN) és különbsége ( EN): ΣEN kicsi és EN kicsi fémes kötés jön létre. Ha EN=0 akkor apoláris kovalens kötés ΣEN nagy és EN kicsi kovalens kötés jön létre. 0< EN<2 akkor poláris kovalens kötés EN nagy ( EN 2 ) ionos kötés jön létre Atomok közötti kötések 6. Kovalens kötés C N C C C=O C=N C=C Kötéstávolság [nm] 0,115 0,120 0,121 0,127 0,134 Disszociációs energia [kj/mol] C-F O-H C-H N-H Si-O C-O C-C C-Cl C-N C-Si C-S O-O 0,132 0,139 0,096 0,110 0,101 0,164 0,146 0,154 0,177 0,147 0,187 0,181 0,

21 Atomok közötti kötések 7. Szekunder kötések Intermolekuláris Makromolekulák között Jellemzők Polimer jellege, amiben található 1. Dipólus (orientációs) kötés 2. Hidrogén kötés 3. Diszperziós kötés Állandó, vagy indukált dipólusok Legerősebb dipólus kötés Leggyengébb szekunder kötés Kissé poláris Erősen poláris Apoláris Minden polimerben van! (poláris, vagy apoláris polimerben is) Atomok közötti kötések 8. Szekunder kötés példák Kötéstípus Ionkötés (pl. ionomerek) O O C C Zn C C O O Szerkezet O Na O C C C O H O 100%-an ionizált 50%-an ionizált C Disszociációs energiasűrűség [kj/mol] H-kötés (pl. cell., fehérje, PA, PVA, PU) C O H O C N H O C ( 40) Dipólus kötés (pl. PVC, PVF, PAN, poliészterek) Diszperziós v. van der Waals kötés (pl. PE, PP) C C N N C C CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 O O C O O C 6 17 (indukciós: 4 8) 2 4 (8)

22 Atomok közötti kötések 9. Hidrogén kötések (A legnagyobb elektronegativitású elemek, az F, O,, és N képesek erre.) Hidrogén kötés Kötéstávolság [nm] Disszociációs energia [kj/mol] C-H---N O-H---N O-H---O O-H---Cl N-H---N N-H---O N-H---Cl N-H---F F-H---F 0,28 0,26 0,28 0,31 0,31 0,29 0,30 0,32 0,28 0, Atomok közötti kötéstípusok 10. Szekunder kötések jelentősége: A víz folyékony a szobahőmérsékleten Polimer folyadék (oldat, olvadék) viszkozitása Lineáris polimer szilárdsága pl. szuperszilárd PE (HPPE) és szénszál

23 Atomok közötti kötéstípusok 11. A víz 20 o C-on folyadék H-kötések Oxigénmolekula: O 2 m(o 2 )=32 m(h)=1 m(o)=16 Vízmolekula: H 2 O m(h 2 O)=18 O O H O H Gáz Szobahõmérséklet 20 oc Folyadék Atomok közötti kötéstípusok 12. Gyenge PE fólia Szuperszilárd HPPE 2000: R=428 km PBO szál: R=450 km, E=270 GPa, σ B =5,8 GPa Acél szál: R=25-35 km, E=210 GPa, σ B =1,5-2,7 GPa HPPE

24 Különböző anyagok sűrűség- és szilárdság jellemzői Anyag Sűrűség [g/cm 3 ] E rug.mod. [GPa] Szak. szil. [MPa] Szak. hossz [km] Ütő-h. szil. [J/cm 2 ] Acél 7,8-7, Alumínium 2,7-2, Beton* 1-3,5 Kerámia 1,9/3, Fa** 0,3-0, PU-gumi 1,1-1,3 0,006-0, nem törik PE-HD 0,95-0,96 0, PP 0,91 1, PA 1,05-1,15 1,2-8, Kevlár szál 1,44-1, PE-HP szál 0, Szénszál Grafitszál 1,7-1,9 2, Molekuláris szerkezet 1. Polimer előállítása M A átalakulással Polimerizáció: kettõskötés felbontásával Monomer (M) Ismétlõdõ egység (A) Polikondenzáció: funkciós csoportok leválásával Kondenzátum Pl.: PE, PP, PS, PVC, PVDC, PTFE PMMA, PAN, PVAL Pl.: PA, PET, PBT, PC Monomer (M) Ismétlõdõ egység (A) Poliaddíció: atom-áthelyezõdéssel Pl.: PU, PUR Monomer (M) Ismétlõdõ egység (A)

25 Molekuláris szerkezet 2. Polimer lánc (P) szerkezete Ismétlődő egység (A) Monomer Ismétlődő egység (konstitúciós): {M} P = -[A] n - M -A- Egyalkotós polimer: M A = -Γ 1 -X-Γ 2 Kétalkotós polimer: (M) (M 1,M 2 ) A = - Γ 1 -X 1 -Γ 1 - Γ 2 -X 2 -Γ 2 - R 11 R 21 W 1 W 2 R 12 R 22 (M 1 ) (M 2 ) Wi = vázatom (C,O,N,S,Si) Rij = oldalcsoport (C,O,N,H,Cl,F) X szénvázú magcsoport Γ=-Γ 2 -Γ 1 - kötővagy hídcsoport Γ 1,Γ 2 - hídfelek Molekuláris szerkezet 3. Kötő-, vagy hídcsoportok a polimerekben Hídcsoport elnevezése Γ Hídcsoport szerkezete Γ 1 Hídfél Γ 2 Hídfél Üres csoport (csak kötés) = -- Karbonil gyök, keton tag -CO- -CO- Oxigénhíd, éter- vagy acetáltag -O- -O- Amin csoport -NH- -NH- Kénhíd, szulfid tag -S- -S- Észtercsoport -CO-O- -CO- -O- Karbonát kötőcsoport -O-CO-O- -O- -CO-O- Amidcsoport, peptidcsoport -NH-CO- -NH- -CO- Urea csoport -NH-CO-NH- (láncmol.) =N-CO-N= (hálóág) Imid csoport -N=(CO) 2 = vagy -CO-N-CO N=(CO) 2 = Szulfon kötőcsoport -SO 2 - -SO 2 - Uretán csoport -NH-CO-O- -NH- -CO-O- -NH-CO- =N-CO- -NH- -N= 25

26 Molekuláris szerkezet 4. Zárócsoportok a polimerekben Zárócsoport elnevezése Zárócsoport szerkezete Metilcsoport -CH 3 Hidroxil csoport Karboxil csoport Metilalkohol gyök -OH -COOH -CH 2 OH Amino csoport -NH 2 Acetát gyök -OCOCH 3 Iniciátor maradék Különböző lehet Molekuláris szerkezet 5. Polimer anyagosztályok a kötőcsoportok szerint Homogén szénvázú szerves polimerek: Γ=Ø 1. Etilénbázisúak (PE, PP, PS, PVC, PVDC, PVF, PTFE, PMMA) 2. Nem etilénbázisúak (NR, BR, SBR, CR) Heterogén szénvázú szerves polimerek: Γ Ø={ ={-} 1. Poliéterek, cellulóz: Γ=-O- (étercsoport, oxigénhíd) 2. Poliészterek: 3. Poliamidok, vázfehérjék: 4. Poliuretánok: Γ=-CO-O- (észter-csoport) Γ=-NH-CO- (amid csoport) Γ=-NH-CO-O- (uretán csoport) Heterogén sziliciumvázú szervetlen polimerek: Γ Ø Szilikátok (üveg, bazalt, szilikon): Γ=-O

27 Molekuláris szerkezet 6. Homogén szénvázú polimerek (Γ=Ø) Etilénbázisúak R 1 R 3 Vinil-polimerek Vinilidén-polimerek C R 2 C R 4 R1=R2=R3=-H R4=-H PE -CH3 PP -Cl PVC -F PVF -CN PAN - PS R1=R2=-H R3=R4=-Cl PVDC -F PVDF Egyéb R3=-CH3; R4=-COOCH3 PMMA R1=R2=R3=R4=-F PTFE Nem etilénbázisúak (pl. a gumi alapanyagok) H H H H BR C C C C H H Polivinil polimerek Molekuláris szerkezet 7. Oldalcsoportokban: C,H (szénhidrogén jellegűek) PE (polietilén) -H PP (polipropilén) -CH 3 PMB (polimetilbutén) -C 3 H 7 PMP (TPX) (polimetilpentén) -C 4 H 9 R 4 oldalcsoport PS (polisztirol) -C 6 H 5 = ο (benzol gyűrű) Oldalcsoportokban: C,H,O (szénhidrát jellegűek) PVA(L) (polivinilalkohol) PVAA (polivinilakrilsav) -OH -COOH PVA(C) (polivinilacetát) -OCOCH 3 PMA (polimetakrilát/polimetilakrilát)) -COOCH 3 PVB (polivinilbutirát) -OCO(CH 2 ) 3 Oldalcsoportokban: C,H,(O),N (N és esetleg O tart.) PAN (poliakrilnitril/polivinilcianid) -CN PAA (poliakrilamid) -CO-NH 2 Oldalcsoportokban: C,H,Cl,F (halogén tartalmúak) PVC (polivinilklorid) -Cl PVF (polivinilfluorid) -F

28 Molekuláris szerkezet 8. Polivinilidén polimerek Oldalcsoportokban: C,H (szénhidrogén jellegűek) R 3 = R 4 oldalcsoportok PIB (poliizobutilén) -CH 3 Oldalcsoportokban: C,H,O (szénhidrát jellegűek) PVDA(L) (polivinilidénalkohol) -OH Oldalcsoportokban: C,H,N (nitrogén tartalmúak) PVDCN (polivinilidéncianid) -CN Oldalcsoportokban: C,H,Cl,F (halogén tartalmúak) PVDC (polivinilidénklorid) -Cl PVDF (polivinilidénfluorid) -F Molekuláris szerkezet 9. Egyéb etilénbázisú polimerek R 1 R 2 R 3 R 4 Oldalcsoportokban: C,H,O (szénhidrát jellegűek) PMMA (polimetilmetakrilát) (plexi) -H -H -CH 3 -COOCH 3 HEMA (polihidroxietilmetakrilát) (>>gél) -H -H -CH 3 -COO(CH 2 ) 2 OH PMAA (polimetakrilsav) -H -H -CH 3 -COOH Oldalcsoportokban: C,H,O,N PECA (polietilcianoakrilát) -H -H -CN -COO(CH 2 ) 2 Oldalcsoportokban: C,H,Cl,F (halogén tartalmúak) P3FE (politrifluoretilén) -H -F -F -F PTFE (politetrafluoretilén) (teflon) -F -F -F -F PTFCE (politrifluormonoklóretilén) -F -F -F -Cl PHFP (polihexafluorpropilén) -F -F -F -CF

29 Molekuláris szerkezet 10. Egyéb, homogén főláncú polimerek (szénhidrogén jellegűek) Diéntartalmúak (vulkanizálva: gumi =R): Szerkezete Ismétlődő egység: -A- = -X- Oldalcsoportokban: H B (polibutadién)(gumi: BR) -CH=CH-(CH 2 ) 2 - Oldalcsoportokban: C,H I (1,4 poliizoprén) (ld ábra: cisz/transz) (kaucsuk, term. anyag: IR - cisz forma) (gutta-percha, term. anyag - transz forma) Oldalcsoportokban: C,H, Cl -C(CH 3 )=CH-(CH 2 ) 2 - C (polikloroprén) (gumi: CR) -CCl=CH-CH 2 - Aromásak: Poli(p-xilén) -CH 2 ο CH Molekuláris szerkezet 11. Heterogén szénvázú polimerek (Γ Γ Ø) Poliéterek H C H POM O POE H H C C O H H Poliészterek PET: x=2; PBT: x=4 H O C H O O O C C x Poliamidok PAx PAx.y (Pl. PA6.6) Aramid H H O H H H O H O H N C C N C N C C C N H x-1 H x H y-2 (Pl. PA6) Poliuretánok H N O C Kevlar O C H H H O H O N C N C O C O C H x H y

30 Biopolimerek Molekuláris szerkezet 12. Poliszacharid alapúak Cellulóz és hemicellulóz (β-glükóz glükóz) Keményítő (burgonyából) (α-glükóz) Fehérje alapúak (aminosav) Növényi eredetűek (kukorica zein) Állati eredetűek (tej kazein; bőr kollagén) Lineáris, alifás poliészterek Keményítő Poliglikolsav (PGA = polyglicolic-acid) (glikolsavból polikondenzációval) Politejsav (PLA = polylactic-acid, polilaktid)( )(laktidból polikondenzációval, vagy keményítőből fermentációval) Keményítő Glükóz (fermentáció) (fermentáció) Tejsav Politejsav Molekuláris szerkezet 13. Szerves polimerek: Poliéterek POM (polioximetilén, poliformaldehid poliacetál) Magcsoport X -CH 2 - Hídcsoport Γ Oxigénhidas, egykomponensű polimerek Ism. egység: -A- = -X-Γ- -O- POE (polioxietilén, polietilénoxid, polietilénglikol) -(CH 2 ) 2 - POP (polioxipropilén) -CH 2 -CH(CH 3 )- PAC (poliacetaldehid) -CH(CH 3 )- CPE (klórozott poliéter) -CH 2 -C(CH 2 -Cl) 2 -CH 2 - PPO (polifenilénoxid), vagy PPE (polifenilénéter) ο PECH (poliepiklorohidrin) (elasztomer) -CH(CH 2 Cl)- Polikarbonátok -O-CO-O- PC (polikarbonát) -(CH 2 ) 2 ο vagy ο C(CH 2 ) 2 ο Szervetlen polimerek: Szilikonok Polisziloxán -Si(CH 3 ) 2 - -O

31 Molekuláris szerkezet 14. Oxigénhidas, többkomponensű polimerek Lineáris poliészterek: PET, PETP PBT, PBTP Poliéterketonok PEK PEEK PEKK POB (polioxibenzoat) PPE (polifenilénéter) Q = aromás gyűrű Cellulózalapú anyagok Cellulóz (C) Cellulózacetát (CA) Cellulóznitrát (CN) Etilcellulóz (EC) Cellulózpropionát (CP) Cellulózacetátbutirát (CAB) Cellulózacetátpropionát (CAP) Ismétlődő egység (-A-) m = 2 m = 4 -Γ 1 -(CH 2 ) m -Γ 1 -Γ 2 ο Γ 2 - -[ ο Γ 1 -] m -[ ο Γ Γ 2 -] n - m = 1, n = 1 m = 2, n = 1 m = 1, n = 2 m = 2, n = 2 Γ 1 Híd(fél) -O- -O- Γ 2 Híd(fél) -CO- -CO- -G-Γ 1 -G -Γ 2 - G=G = -C 5 O[H 5 R 1 R 2 R 3 ]- R 3 = -CH 3 R 1 R 1 =R 2 = -OH R 1 =R 2 = -OCOCH 3 R 1 =R 2 = -ONO 2 R 1 =R 2 = -O(CH 2 ) 2 R 1 =R 2 = -OCOCH 2 CH 3 R 1 = -OCOCH 3 R 2 = -OCO(CH 2 ) 2 CH 3 R 1 = -OCOCH 3 R 2 = -OCOCH 2 CH 3 O R 3 O R 2 -O- R 1 O R 2 R 1 O R Polimer N a főláncban: Poliamidok (PA) Egyalkotósak: PAx (x=m+1=4,6,7,11) pl. PA6 polikaprolaktám Kétalkotósak: PAx.y x=m=6; y=n+2=6,10,12 pl. PA6.6 polihexametilén-adipamid Aramidok (aromás amidok) Para-aramid, Q = ο (pl. Kevlár) Meta-aramid, Q=Q : (pl. Nomex) Molekuláris szerkezet 15. Ismétlődő egység (-A-) -Γ 1 -(CH 2 ) m -Γ 2 - -Γ 1 -(CH 2 ) m -Γ 1 -Γ 2 -(CH 2 ) n -Γ 2 - Γ 1 Hídfél Γ 2 Hídfél NH- -Q(CH 3 ) 2 -Γ 1 -Q(CH 3 ) 3 -Γ 2 - -O- -O- -O- -CO- -Γ 1 -Q-Γ 1 -Γ 2 -Q-Γ 2 - -NH- -CO- Polikarbamidok -(CH 2 ) m - -NH-CO- -NH- Fehérjék (polipeptid) (sokalkotós biopolimer) Poliimidek (PI) Q = ο Poliamidimid (PAI) Q = ο R = változó tag -Γ 1 =Q -Γ 2 -Q-R-Q- -N(CO) 2 = -NH-COp-para m-meta -Γ 1 -CHR i -Γ 2 - -NH- -CO- -Γ 1 =Q =Γ 1 -Q- -N(CO) 2 = =(CO) 2 N- 31

32 Molekuláris szerkezet 16. Imid-kötés N O C O C N C C O O Polimer Ismétlődő egység (-A-) Γ 1 Hídfél Γ 2 Hídfél N és O a főláncban: Poliimidek (PI) Q = ο -Γ 1 =Q =Γ 1 -Q-Γ 2 -Q- -N(CO) 2 = =(CO) 2 N- Poliuretánok (PU) -Γ 1 -(CH 2 ) m -Γ 1 -Γ 2 -(CH 2 ) n -Γ 2 - -NH-CO- -O- -O- Poliéterimid (PEI) Q = ο -Q-Γ 1 =Q -Γ 2 -Q-C(CH 3 ) 2 -Q- -Γ 2 -Q--Γ 1 - -N(CO) 2 = -O- Polibismaleinimid (PBI) Q = ο R = változó tag -(CH 2 ) 2 =Γ 1 -Q-R-Q-Γ 2 =(CH) 2 - -N=(CO) 2 = Molekuláris szerkezet 17. Polimer S atom a főláncban: Polifenilénszulfid (PPS) Q = ο S és O a főláncban Poliszulfonok (PSU) Q = ο Poliéterszulfon (PESU) Q = ο Ismétlődő egység (-A-) Γ 1 Hídfél Γ 2 Hídfél ο Γ 1 - -S- -Q-Γ 1 -Q-Γ 2 -Q-C(CH 3 ) 2 -Q-Γ 2 - -SO 2 - -O- ο Γ 1 ο Γ 2 ο -SO 2 - -O

33 Molekuláris szerkezet 18. Az ismétlődő egység (A) szerkezeti izomériái Cisz-transz izoméria Cisz Transz Pl. cisz-izoprénizoprén = kaucsuk transz-izoprén = gutta-percha a) b) C C C C CH H 6 atomos gyűrű (5xC, 1xO) szék (a) és kád (b) formájú izomériája (pl. cellulóz) C C 3 CH 3 a) b) H C C Molekuláris szerkezet 19. Konfigurációs izomerek: Aszimmetrikus C-atomos molekulalánc PE H C H H C H pl. PP: R=-CH 3 PP H C H H C H C H H f ~ ~ l a. Izotaktikus b. Szündiotaktikus c. Ataktikus

34 Molekuláris szerkezet 20. Láncmenti térbeli szabályosság Konfigurációs izomerek (primer térszerkezet) Konfigurációs ismétlődő egység (K) Fej-láb kapcsolódás módja Szabályos (f-l, f-f-l-l) (K=A, K=AA) Szabálytalan Taktikusság Szabályos (izotaktikus, szündiotaktikus ) (K=A, K=AA) Szabálytalan (ataktikus) Jelentőség A kristályosodás feltétele a láncmenti térbeli szabályosság Molekuláris szerkezet 21. Molekulák alaktípusai Topológiai alak Lineáris Elágazó fa Lineáris (a) (HDPE, LLDPE) fa-(b), fésű-(c) és csillag-alakú alakú (d) (LDPE) Hurkos létra-alakú alakú (e), Hurkos hurkos-elágazó (f) alakú Térhálós (g) a) b) c) d) e) f) g) Konformáció C-C-C C rotáció révén konformációs izomerek

35 Molekuláris szerkezet 23. Konformáció: : rotáció a C-C C kötések körül Pl. N-bután molekula rotációs helyzetei és energiaszintjei: CH 2 (CH 3 ) CH 2 (CH 3 ) Cisz-állás (1,7): globális energia maximum Transz-állás (4): globális energia minimum Fedő-állás (3, 5): lokális energia maximum Ferde-állás (2,6): lokális energia minimum Molekuláris szerkezet 24. Rotációs energiagát értékek egyes kötéseknél Vázatomok kötése Vegyület Konstitúció Rotációs energiagát [kj/mol] C-C Aceton Cisz-butén Metil-acetát Propilén Transz-butén Etán Izobután Izopentán Hexaklor-etán H 3 C-CO-CH 3 H 3 C-CH=CH-CH 3 H 3 C-CO-O-CH 3 H 3 C-C(CH 3 )=CH 2 H 3 C-CH=CH-CH 3 H 3 C-CH 3 H 3 C-CH(CH 3 ) 2 H 3 C-C(CH 3 ) 3 Cl 3 C-CCl 3 2,09 2,51 3,18 6,28 8,16 11,72 16,32 20,10 42,00 C-O Metil-alkohol H 3 C-OH 4,48 C-N Metil-amin Dimetil-formamid H 3 C-NH 2 H-OC-N(CH 3 ) 2 7,95 92,11 Szekunder kötések disszociációs energiája: 2 30 (..40) kj/mol

36 Molekuláris szerkezet 25. Polimerlánc konformációs térszerkezetei Szekunder térszerkezetek a) Nyújtott b) Spirál c) Statisztikus a) b) c) Van der Waals távolság atomsugár: Atom H C O F Cl Br J CH 3 - r 0 /2 [nm] 0,12 0,17 0,14 0,135 0,18 0,195 0,215 0,20 Spirál: Identitási távolság = Konformációs ismétlődő egység Tercier térszerkezetek 3/1 7/2 4/1 4/1 PP a) b) c) Bobeth W.: Textile Faserstoffe. Springer-Verlag, Köteges Hajtogatott Szuperhélix Berlin Molekuláris szerkezet 26. Térhálós szerkezetek Vulkanizált kaucsuk (NR gumi) (-SSSS- is lehet) CH2-C(CH3)-CH-CH2 S S CH2-C(CH3)-CH-CH2 Fenol-formaldehid gyanta (Bakelit) Urea-formaldehid (karbamid) gyanta N-CH2-N-CH2-N C=O C=O N-CH2-N-CH2-N Telítetlen poliészter (UP) gyanta -OX1-OOC-X2-COO-X1-OOC-CH-CH-COO-X1-O- [CH-CHR]n -OX1-OOC-X2-COO-X1-OOC-CH-CH-COO-X1-O- Egymásbahatoló térháló (IPN) A B

37 Molekuláris szerkezet 27. Térhálós szerkezetek Epoxi gyanta (EP) előpolimerje (0<n<25) Megfelelő katalizátor, vagy térhálósító esetén, a epoxigyűrű O atomjai leválása révén, térhálókötések jönnek létre. Tipikus addíciós térhálósító a TETA (trietilén-tetramin) Vinilészter gyanta (VE) a poliészter gyanta egy hibrid, epoxi molekulákkal szívósított formája, pl. az epoxi észterizálásával kapják. en.wikipedia.org Molekuláris szerkezet 28. Térhálós szerkezetek Sűrűn térhálós polimerek (STH) Telítetlen poliészter (UP) gyanta megszilárdulási folyamata Gélesedés: : gél állapotba jutás összefüggő molekula Hidegen - lassabb Czvkikovszky-Nagy-Gaál: A polimertechnika alapjai. Műegyetemi Kiadó, Bp Melegen - gyorsabb

38 Molekuláris szerkezet 29. Térhálós szerkezetek Gyengén térhálós elasztomerek (GTE) Kaucsuk vulkanizálása és térhálósodási folyamata Molekuláris szerkezet 30. Homopolimer egyféle ismétlődő egység (A) Kopolimerek többféle ismétlődő egység (A,B, ) (polimerképző monomerekből: M1 A, M2 B) 1. Szabályos (periodikus) szerkezetű van ismétlődő egysége Alternáló kopolimer (-AB-) Blokk-kopolimerkopolimer (rövidblokkos) (pl. -AABBB-) 2. Szabálytalan (aperiodikus) szerkezetű nincs ismétlődő egysége Statisztikus kopolimer szabálytalan hosszúságú blokkok 3. Hosszúblokkos kopolimer Tömb-kopolimer lineáris (-AA A AA A-BB B-) Ojtott kopolimer elágazó

39 Molekuláris szerkezet 31. Sztirol kopolimerek szerkezete az összetevők hatása Császi F. Gaál J.: Segédlet a Műanyagok c tárgyhoz. Tankönyvkiadó Bp Molekuláris szerkezet 32. Polimerlánc molekulatömege és jellemzői Polimerláncok felépítése: P k = Z 1 -[A] n(k) -Z 2 (k=1,,n) Z 1, Z 2 zárótagok, végcsoportok Az k-adik lánc tömege: m(p k )=m(z 1 )+n k m(a)+m(z 2 ) n k a k-adik lánc polimerizációs foka Átlagos molekulatömeg (szám-szerinti): szerinti): M n = m(z 1 )+DP m(a)+m(z 2 ) DP = a polimer átlagos polimerizációs foka

40 1 n m i n 1 Molekuláris szerkezet 33. Molekulatömeg számszerinti jellemzői Számszerinti átlag: 1 n r mi ni M n = mk mi fk = = : M n k = 1 i= 1 ni S n Számszerinti négyzetes szórás: n = ( mk M n ) = m M n n k = Molekuláris szerkezet 34. Átlagos molekulatömeg jellemzők Súlyozott molekulatömeg átlag: Polidiszperzitás indexe/foka: Általában: PI 3, de lehet akár 50 is; Monodiszperz polimer: PI 1, 1,1 Mérési módszerek M g = mi gi gi M 2 PI = Pd = m = 1+ Vn M n Végcsoportok száma/tömege mérése (M n ) Fényszóródás mérés (M n ) Ultracentrifugás mérés (M m, M z ) Viszkozitás mérés (M v ) g i = súlyozó osztályjellemző M n : g i =n i M m : g i =n i m i M z : gi=n i m 2 i M n < M v < M m < M z Egyéb módszerek (diffúziós, gőz-, ozmózisnyomás mérés)

41 Molekuláris szerkezet 35. Viszkozitás-szerinti szerinti molekulatömeg átlag és mérése η o (c), η osz = polimer oldat és oldószer viszkozitása c = polimer koncentrációja [η] = határviszkozitás Mark-Kuhn-Howink-Sakurada összefüggés az i-edik polimer molekulatömeg frakcióra és a teljes oldatra: [ η] i = KM α i Viszkozitás-szerinti átlag: α [ η] = KM v Flexibilis polimer: 0.5<α<0.8 Merev láncú: 0.8< α < α < 1 M 1 v < M m α+ [ ] α α+ α α α 1 η 1 [ η] c α = = = ( ) α = n M = M M i i i i v M i ci Ha K K α = 1 M v = M m ni Mi M α > 1 M v > M m n = im c i i nim i 81 Molekuláris szerkezet 36. GPC készülék molekulatömeg-eloszlás eloszlás méréséhez Régen: frakcionálással

42 Molekuláris szerkezet 37. GPC mérés eredménye Molekuláris szerkezet 38. Molekulatömeg hatása a polimer tulajdonságaira PE állaga és tulajdonságai a molekulatömeg függvényében

43 Molekuláris szerkezet 39. Molekulatömeg hatása a polimer tulajdonságaira Szilárdság átlagos móltömeg Ömledékviszkozitás átlagos móltömeg (polidimetilsziloxán, 20 o C-on) PP szál Oldhatóság, elegyíthetőség 1. Jelentősége Nem termoplasztikus, lineáris polimerek feldolgozása oldatból: Természetes anyagok: cellulóz, vázfehérjék Mesterséges anyagok: HPPE, PAN (C-szál), Kevlar, Teflon Polimer keverékek, ötvözetek előállítása

44 Oldhatóság, elegyíthetőség 2. Kohéziós energia [ J/részecske] Kohéziós energiasűrűség: CED [ J/cm 3 ] Alapfunkció Elasztomer- képző Plasztomer Szálképző Polimer PE, NR PS, PVC PET, PA6, PAN CED [J/cm 3 ] < < < < Oldhatóság, elegyíthetőség 3. Oldódás/elegyedés feltétele: Kezdõ állapot Komponens_1 o o o o o o o o o o o o o o o Komponens_2 x x x x x x x x x x x H o, S o, G o x T = állandó Végállapot Keverék o x o x o x x o x o o o x o x o x x o o x o o x o x H, S, G S = S - S o > 0 G Gibbs-féle szabadenergia H entalpia (hőtartalom) S entrópia T abszolút hőmérséklet H oldódási hő H<0 exoterm folyamat H>0 endoterm folyamat Hildebrand-Scott: Diszperziós kölcsönhatásoknál H=v 1 v 2 (δ 1 -δ 2 ) 2 Elegyedés: G = H - T S < 0 v i térfogathányad (i=1,2) δ i = CED oldhatósági paraméter (i=1,2)

45 Oldhatóság, elegyíthetőség 4. Oldhatósági paraméterértékek OLDÓSZER ρ 1 [J/cm 3 ] 1/2 POLIMER ρ 2 [J/cm 3 ] 1/2 n-hexán Polietilén (PE) 16.2 Dekalin Polisztirol (PS) 18.9 Ciklohexán Poli(metil-metakrilát) (PMMA) 18.6 Szén-tetraklorid Poli(vinilklorid)(PVC) Butanon Poli(etilén-tereftalát) (PETP) 21.9 Benzol Nylon 66 (PA6.6) 27.8 Kloroform 18.9 Poliakrilnitril (PAN) 26.3 Tetrahidrofurán Aceton Dimetil-formamid Pontosabb beállításhoz: oldószer keverékek Metanol Ciklohexanon Oldhatóság, elegyíthetőség 5. Polimerek oldódása (1) Duzzadás (amorf részekben) (a térhálós csak duzzad!) (2) A duzzadt polimer a gél állapoton áthaladva oldódik Empirikus oldhatósági szabályok Hasonló hasonlót old A móltömeg növekedésével az oldhatóság csökken Az olvadáspont növekedésével az oldhatóság csökken Menges G.: Werkstoffkunde de Kunststoffe. Hanser V. München

46 Oldhatóság, elegyíthetőség 6. Keveredés entrópiája Flory-Huggins-féle rácsmodell (n=n 1 +n 2 számú, V o térfogatú részecskének megfelelő rácspont) Kismolekulájú oldószer (1) és oldandó (2) V 1 = n 1 V o V 2 = n 2 V o Kismolekulájú oldószer (1) + polimer (2) V 1 = n 1 V o V 2 = n 2 N 2 V o Polimer oldószer (1) + polimer (2) V 1 = n 1 N 1 V o V 2 = n 2 N 2 V o N 1 =polimerizációs fok; φ i = V i /V=térfogattört; V=V 1 +V Oldhatóság, elegyíthetőség 8. Az oldódás/keveredés fajlagos szabadentalpiája G g = kt( n N + n φ = 1 N ) N 2 1 lnφ 1 φ + N 2 2 lnφ 2 +χ φ φ G Gibbs-féle szabadenergia k Boltzmann állandó T abszolút hőmérséklet n 1, n 2 részecskék száma N 1, N 2 polimerizációs fokok φ 1, φ 2 térfogati részarányok χ 1 =χ 1 (p,t) Flory-Huggins-féle oldószer-polimer kölcsönhatási állandó Boltzmann: S=k lnw Stirling: ln n! n ln n

47 Oldhatóság, elegyíthetőség 9. A Flory-Huggins Huggins-féle kölcsönhatási állandó (χ 1 ) Polimer oldat (kismolekulájú oldószer) esetén: Hosszútávú (kizárttérfogat) kölcsönhatások vonzás/taszítás jó/rossz oldószer Rossz oldószer: χ 1 >0,5 Semleges, θ-állapotban: χ 1 =0,5 Jó oldószer: χ 1 <0,5 χ krit = Polimer oldatoknál általában: 0.25<χ 1 <0.6 FKH AKH Felső- és Alsó Kritikus Hőmérséklet Oldhatóság, elegyíthetőség 10. Elegyíthetőség feltétele egy koncentráció tartományban: Egy (φ 1, φ 2 ) tartományban teljesülnie kell: (1) g < 0 (2) g(φ) alulról konvex Korlátlan elegyíthetőség: A fentiek a teljes (0,1) tartományban teljesülnek φ 0 = (1 α) φ1 + αφ2 (0 α 1) g0 < g0 = (1 α) g1 + α g

48 Oldhatóság, elegyíthetőség 10. Korlátlan elegyíthetőség feltétele: Korlátlan elegyedés, ha 0<φ<1-re: " ( g) φφ > 0 χ1 < + = : p( φ) 2 N1φ N2(1 φ) p(φ)-nek minimuma van a φ krit -nál: φkrit = N2 N1 + N2 1 0 < χ1, krit = min p( φ) = p( φkrit ) = 0 φ N , max( N1, N ) < χ krit < 2 min( N1, N2) 2, N = N1 = N 2 2 N 1 = 0.5, N1 = 1, N2 N2 0, min( N, ) 1 N2 Polimer oldat Spinodális pont = inflexiós pont a g(φ) görbén Két egybeeső spinodális pont: χ 1 χ 1,krit Korlátlan elegyedés Két különálló spinodális pont: χ 1 > χ 1,krit Részleges elegyedés Oldhatóság, elegyíthetőség 10.a. Keveredési szabad entalpiagörbék: Kismolekulájú oldat 1 χ1, krit = N1 2 1 N2 Két egybeeső spinodális pont χ1 χ1, krit Korlátlan elegyedés Két különálló spinodális pont χ1 > χ1, krit Részleges elegyedés χ1, krit = 2 : : A Flory-Huggins elmélet feltevései mellett a g(φ) függvény speciális tulajdonsága: A φ=0, illetve φ=1 értékeknél a meredekség, illetve + Minden (reális) χ 1 értéknél van olyan δ>0, hogy a (0,δ), ill. (1-δ,1) kicsiny φ tartományokban oldódás/elegyedés jön létre

49 Oldhatóság, elegyíthetőség 10.b. Keveredési szabad entalpiagörbék: Polimer oldat 1 χ1, krit = N1 2 1 N2 2 egybeeső, vagy 0 spinodális pont : χ1 χ1, krit Korlátlan elegyedés 2 különálló, vagy 1 spinodális pont : χ1 > χ1, krit Részleges elegyedés χ1, krit = 0,605 χ1, krit 0,5 N Oldhatóság, elegyíthetőség 10.c. Keveredési szabad entalpiagörbék: Polimer keverék 1 χ1, krit = N1 2 1 N2 2 egybeeső, vagy 0 spinodális pont : χ1 χ1, krit Korlátlan elegyedés 2 különálló, vagy 1 spinodális pont : χ1 > χ1, krit Részleges elegyedés χ1, krit = 0,

50 Oldhatóság, elegyíthetőség 10.d. Keveredési szabad entalpiagörbék: Polimer keverék 1 χ1, krit = N1 2 1 N2 2 egybeeső, vagy 0 spinodális pont : χ1 χ1, krit Korlátlan elegyedés 2 különálló, vagy 1 spinodális pont : χ1 > χ1, krit Részleges elegyedés χ1, krit = 0, Oldhatóság, elegyíthetőség 11. Elegyedés/szételegyedés és az átmenet tartományai Konvex burkoló görbe Binodális pontok Spinodális pontok Irányérzékeny átmenetek: B i S i, S i B i (i=1,2) Keverékek fázisdiagramja AKH alsó kritikus szétválási hőmérséklet (polimer keverékeknél) FKH felső kritikus szétválási hőmérséklet

51 Oldhatóság, elegyíthetőség 12. Egyéb típusú fázisdiagramok FKH: Polimer oldatoknál (kismolekulájú oldószer) AKH és FKH: Kismolekulájú oldatoknál Speciális, ritka esetek Oldhatóság, elegyíthetőség 13. Polimer keverékek Elegyedő komponensek Pl.1. PA/PA (móltömeg különböző) Pl.2. PMMA/PVDF, PPO/PS Nem elegyedő komponensek Polimer ötvözet készítése kompatibilizálással (Pl. ABS/PC Bayblend) Technológiai alkalmazások nem kompatibilis komponensekkel (Pl. mikroszálgyártás)

52 Oldhatóság, elegyíthetőség 14. Kompatibilizálás módszerei Kötő kopolimerek bekeverése Kötő kopolimerek in situ generálása Ionomerek adalékolása Olyan polimer adalékolása, amely a fázishatárokon csökkenti a felületi feszültséget Fázishatáron kötő kopolimer Fázishatár B B B B B A A AA A A A A A X B B B B B B B B B B B Oldhatóság, elegyíthetőség 15. Polimerkeverék Elegyedők PPO/PS = PPE/PS PMMA/PVDF Közel elegyedők PVC/PMMA A komponensek keverékben érvényesülő tulajdonságai PPO=PPE szilárdság, hőállóság PS - olvadékos megmunkálás, degradáció nélkül PMMA merevség PVDF - lángállóság, megmunkálhatóság PVC - lángállóság, merevség, alacsony költség PMMA merevség Nem elegyedők kompatibilizált keverékek, ötvözetek ABS/PC PC/PETP PC/PBTP PVC/ABS PBTP/EPDM SMA/ABS POM/PTFE PVC/NBR PE/PA ABS megmunkálhatóság, alacsony költség PC - szívósság, hőállóság PETP vagy PBTP vegyszerállóság, megmunkálhatóság PVC - lángállóság, merevség, alacsony költség PBTP megmunkálhatóság, merevség EPDM elasztomer ütésállóság SMA megömleszthetőség ABS - mechanikai tulajdonságok, festhetőség POM - mechanikai tulajdonságok, megmunkálhatóság PTFE - belső vagy önkenés PVC - lángállóság, megmunkálhatóság, vegyszerállóság NBR elasztomer flexibilitás PE-mátrix alacsony költség, megmunkálhatóság PA-rétegképző záróréteg a tartályfalban Utracki L.A.: Polymer Alloys and Blends. Hanser Pub., New York,

53 Folyadékkristályos szerkezetek Folyadékkristályos szerkezet = anizotróp folyadék Mezofázisú szerkezet Feltétele: merev (pálcikaszerű) molekulaláncok Lyotróp LCP: Polimer oldatban (c 1, c 2 ) koncentráció tartományban; pl. Kevlar Termotróp LCP: Polimer olvadékban (T 1, T 2 ) hőfoktartományban; pl. Vectran (LCP poliészter) Szmektikus Nematikus Koleszterikus Lyotróp LCP Bobeth W.: Textile Faserstoffe. Springer Verlag, Berlin, Feldolgozható polimerek előállítása 1. HŐRE LÁGYULÓ POLIMER TERMÉK GYÁRTÁSA TÉRHÁLÓS POLIMER TERMÉK GYÁRTÁSA 1. Monomerek Művelet: Polimerizálás 2. Nagy móltömegű szilárd polimer Művelet: Keverés, elegyítés (kompaundálás) 3. Feldolgozható polimer alapanyag Művelet: Olvadékos formaképzés lehűtés 4. Hőre lágyuló polimer termék 1. Monomerek Művelet: Polimerizálás 2. Kis móltömegű polimer (oligomer, előpolimer) Művelet: Keverés, elegyítés (kompaundálás) 3. Feldolgozható polimer alapanyag Művelet: Formakitöltés melegítés térhálósítás 4. Térhálós polimer termék

54 Feldolgozható polimerek előállítása 2. Adalékanyagok 1. Szerkezetmódosítás Nukleáló szerek Stabilizátorok Lágyítók Szerkezetátalakítás Habosítószerek Ütésálló adalékok Térhálósítók és katalizátorok Térhálósodást gyorsítók/lassítók Töltő- és erősítőanyagok Tapadást elősegítő anyagok Adalékanyagok 2. Feldolgozhatóság Csúsztatók (belső/külső) Kenőanyagok Formaleválasztók Alkalmazhatóság Égésgátlók Lángállóságot növelők Antioxidánsok Antisztatikumok Színezékek, optikai fehérítők Szag- és illatanyagok Polimergyártás Magyarországon Néhány nagyobb gyártó: TVK: (etilén) LDPE, HDPE, LLDPE; (propilén) PP BorsodChem: (vinilklorid) PVC, PF (fenolgyanta fenolgyanta) BorsodChem: Dunamont (Dunastyr): (sztirol) HIPS, Zoltek Rt.: EPS (extendable=habosítható PS) Rt.: (akrilnitril) PAN szálak, Pyron szálak (oxidált PAN), PANEX (szén) szálak

Polimer anyagtudomány

Polimer anyagtudomány Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimer anyagtudomány BMEGEPTMG20, 2+0+1v, 4 krp I. POLIMEREK ATOMOS ÉS MOLEKULÁRIS SZERKEZETE Vas László Mihály 2017.03.30. 1 Követelményrendszer

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimerek anyagszerkezettana és technológiája AG0P 3+0+2v, 6 krp Előadók: Czvikovszky Tibor, Czigány Tibor, Gaál János, Vas László

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők sztöchiometria és móltömeg (x n ) reakciók Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban

Részletesebben

Szerkezet és tulajdonságok

Szerkezet és tulajdonságok Szerkezet és tulajdonságok Bevezetés Molekulaszerkezet és tulajdonságok Kristályos polimerek a kristályosodás feltétele, szabályos lánc kristályos szerkezet kristályosodás, gócképződés kristályosodás,

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák

Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. Morlin Bálint Dr. Tábi Tamás Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák 2016. Szeptember 9. Természetes polimer szerkezeti anyagok - Természetes polimer szerkezeti

Részletesebben

R nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport

R nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport 1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation

Részletesebben

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok DR Hargitai Hajnalka 2011.10.19. Polimerek

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok

Részletesebben

R nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport

R nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport 1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját!

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját! Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját! Bevezetés A makromolekuláris anyagok (polimerek) az élettel egyidősek a földön.

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc Kész polimerek reakciói 8. hét Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok Térhálósítási folyamatok A cellulóz szabad alkoholos

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció Polimerek Alapfogalmak Természetes polimerek: Poliszacharidok (keményít, cellulóz) Polipeptidek, fehérjék Kaucsuk, gumi Mesterséges polimerek, manyagok Monomer: építegység Polimer: fképp szénlánc, különböz

Részletesebben

Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató

Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató 3 Miért használjunk Loctite és Teroson ragasztóanyagot más kötési eljárások helyett? Ez az útmutató alapvető iránymutatásokkal ismerteti meg a felhasználókat,

Részletesebben

Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó

Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

A felületi kölcsönhatások

A felületi kölcsönhatások A felületi kölcsönhatások 3. hét Adhézió: különbözı, homogén testek közötti összetartó erı ragasztóanyag faanyag; bevonat faanyag Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erı elsırendő

Részletesebben

Polimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil

Polimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil Polimerizáció Bevezetés Gyökös polimerizáció alapvető lépések kinetika mellékreakciók Ionos polimerizáció kationos polimerizáció anionos polimerizáció Sztereospecifikus polimerizáció Kopolimerizáció Ipari

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006674T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7326 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Társított és összetett rendszerek

Társított és összetett rendszerek Társított és összetett rendszerek Bevezetés Töltőanyagot tartalmazó polimerek tulajdonságok kölcsönhatások szerkezet Polimer keverékek elegyíthetőség összeférhetőség Többkomponensű rendszerek Mikromechanikai

Részletesebben

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás Szigetelőanyagok Műanyagok; fajták és megmunkálás Mi a műanyag? Minden rövidebb láncolatú (kis)molekulából mesterségesen előállított óriásmolekulájú anyagot így nevezünk. természetben nem fordul elő eleve

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai

Az anyagszerkezet alapjai Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

Polimerek anyagszerkezettana és technológiája

Polimerek anyagszerkezettana és technológiája Polimerek anyagszerkezettana és technológiája -Javított változat- 2014/2015/2 félév vizsgakérdések kidolgozása Készítette: Mr. GMA Sziasztok! Ez az előző feltöltött polimerek kidolgozás javítása, volt

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

Szálerősített anyagok fröccsöntése Dr. KOVÁCS József Gábor

Szálerősített anyagok fröccsöntése Dr. KOVÁCS József Gábor Szálerősített anyagok fröccsöntése Dr. KOVÁCS József Gábor 2015. november 18. Előadásvázlat 2 / 32 Fröccsöntés (szálas) Ciklus (kiemelve a száltöltés szerepét) Anyagok (mátrix, szál, adhézió) Rövidszálas

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) MEGOLDÁSOK I. 1. A hidrogén, a hidridek 1s 1 EN=2,1 izotópok: 1 1 H, 2 1 H deutérium 1 H trícium, sajátosságai eltérőek A trícium,- atommagja nagy neutrontartalma

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Szerkezet és tulajdonságok

Szerkezet és tulajdonságok Szerkezet és tulajdonságok Bevezetés Molekulaszerkezet és tulajdonságok Kristályos polimerek a kristályosodás feltétele, szabályos lánc kristályos szerkezet kristályosodás, gócképződés kristályosodás,

Részletesebben

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ragasztás, ragasztóanyagok

Ragasztás, ragasztóanyagok 9. hét Kötés kialakulása fizikai úton kötı oldószeres diszperziós olvadék-ragasztók kémiai úton kötı oldószeres természetes polimer alapú ragasztók fehérje, szénhidrát, szénhidrogén alapú oldószeres ragasztó

Részletesebben

Analitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI

Analitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI Analitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI 2016. január 28. csomagolás építőipar kereskedelem mezőgazdaság számítástechnika kommunikáció orvostudomány űrkutatás Ami körbevesz minket

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok kiválasztásának szempontjai A műanyagok típusválasztéka ma már olyan széles, hogy az adott alkalmazás követelményeit gazdaságosan teljesítő alapanyag kiválasztása komoly

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Textilmechanikai technológia

Textilmechanikai technológia uapesti Műszaki és Gazaságtuományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Textilmechanikai technológia SZÁLAK ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 2/17/2016 Szálak alkalmazásának, előállításának története Természetes szálak:

Részletesebben

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés ANYAGISMERET A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB Polimerek Polimernek nevezzük az ismétlődő egységekből felépülő nagyméretű molekulákat, melyekben az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze. Az ismétlődő egység neve monomer. A polimerek óriásmolekulái

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán

Részletesebben

A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA. az orvostechnikában A PEEK

A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA. az orvostechnikában A PEEK A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 4.4 1.3 A PEEK és más high-tech műanyagok az orvostechnikában Tárgyszavak: hőálló műszaki műanyag; PEEK; összehasonlítás más polimerekkel; tulajdonságok; feldolgozhatóság; sterilizálhatóság;

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné dr.

Részletesebben

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Etalon a műanyagfeldolgozásban.

Etalon a műanyagfeldolgozásban. Etalon a műanyagfeldolgozásban. Kopáscsökkentő bevonatainkkal nagyobb termelékenységet és hatékonyságot érhet el a fröccsöntés és az etrudálás területén. Műanyagfeldolgozás Fröccsöntés és etrudálás a legjobb

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

A POLIMERKÉMIA ESZKÖZTÁRA, AVAGY HOGYAN ÁLLÍTHATÓK BE EGY ÓRIÁSMOLEKULA TULAJDONSÁGAI?

A POLIMERKÉMIA ESZKÖZTÁRA, AVAGY HOGYAN ÁLLÍTHATÓK BE EGY ÓRIÁSMOLEKULA TULAJDONSÁGAI? A POLIMERKÉMIA ESZKÖZTÁRA, AVAGY HOGYAN ÁLLÍTHATÓK BE EGY ÓRIÁSMOLEKULA TULAJDONSÁGAI? Szabó Ákos Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Polimer Kémiai

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

A nagytermi gyakorlat fő pontjai

A nagytermi gyakorlat fő pontjai ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2008/09 Fe-C állapotábra Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Fe-C 1 A nagytermi gyakorlat fő pontjai A Fe-C állapotábra felépítése Stabil (grafit) rendszer Metastabil

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK. Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, szeptember 9. Dr.

Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK. Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, szeptember 9. Dr. Vízálló faragasztók TÍPUSOK, TULAJDONSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK Aktualitások a faragasztásban 2016 Sopron, 2016. szeptember 9. Dr. Daku Lajos Faipari ragasztók vizsgálata (vízállóság EN 204, hőállóság: WATT

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Orvostechnikai alkalmazások 1. Egyszer használatos orvosi fecskendő gyártása, sterilezése. 2. Vérvételi szerelék gyártása,

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

Fémorganikus kémia 1

Fémorganikus kémia 1 Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid

Részletesebben

Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Varga Csilla*, Miskolczi Norbert*, Bartha László*, Falussy Lajos** *Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki

Részletesebben

POLIMERTECHNIKA SZEKCIÓ

POLIMERTECHNIKA SZEKCIÓ BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA SZEKCIÓ Helyszín: Polimertechnika Tanszék Könytár T. ép. 301. Időpont: 2012. november 14. 8:30 Elnök: Dr. Vas László Mihály,

Részletesebben

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok Nem fémes szerkezeti anyagok Kompozitok Kompozitok A kompozitok vagy társított anyagok olyan szerkezeti anyagok, amelyeket két vagy több különböző anyag pl. fém- kerámia, kerámia - műanyag, kerámia - kerámia,

Részletesebben

MŰANYAGOK A GÉPJÁRMŰIPARBAN

MŰANYAGOK A GÉPJÁRMŰIPARBAN MŰANYAGK A GÉPJÁRMŰIPARBAN A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKLA BUDAPESTI MŰSZAKI

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Polimerek szerkezete és tulajdonságai Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet Vázlat Bevezetés

Részletesebben