Bevezető gondolatok a CEBC X. Telecom Liberalizációs konferenciához szeptember 14. Bárányné dr. Sülle Gabriella

Átírás

1 Bevezető gondolatok a CEBC X. Telecom Liberalizációs konferenciához szeptember 14. Új technológiák, régi kérdések Bárányné dr. Sülle Gabriella Alig néhány év alatt, elsősorban az internet piaci nyomására, digitálissá változott a hírközlés világa: a digitális hálózatokon digitális szolgáltatásokként lehet igénybe venni mindenfajta kommunikációs kapcsolatot. Ma a távközlési liberalizáció új kérdései a gazdasági verseny hatásaira, a technológiai innovációk sokaságára, a szolgáltatások integrációjára és konvergenciájára vonatkoznak. A digitális szolgáltatások alkalmazások, amelyek hálózaton keresztül, tipikusan számítógépek közötti kapcsolat útján nyújtott szolgáltatáselemek kombinációi. Az internet protokollok, mint technológiák, igazi jelentősége éppen ez, hogy megváltoztatták az emberi kommunikáció módját, mivel az internetes alkalmazások sokféleképpen kombinálhatók, például az elektronikus levelezésben, az elektronikus kereskedelemben, interaktív játékokban. A keresőgépek pedig a számítógépek közötti kommunikáció lehetőségeit terjesztették ki az emberi kapcsolatokra. A legnépszerűbb keresőszolgáltatások üzleti modellje például a hirdetők és kereskedők által megbízott kapcsolati bróker tevékenységen alapul. Mindezt úgy érthetjük, hogy az internet - elektronikus hírközlési szempontból - rugalmasan meghatározott, gyakran változó műszaki előírásokkal, címzési és irányítási definíciókkal, és szoftver-specifikációkkal kormányozott világméretű kommunikációs automataként működik. A világ legnagyobb kommunikációs automatája a mobil telefónia. Ez év végére várhatóan legalább két és fél milliárd mobil használó lesz. Elsősorban a fejlődő 1/6

2 országokban gyarapodik gyors ütemben az előfizetők száma. A fejlett országokban pedig már nem ritka a száz százalékot meghaladó elterjedtség sem. Hamarosan a hazai penetráció is átlépheti e bűvösnek tartott küszöböt. Az univerzális elfogadottság nem meglepő: elsősorban a személyes és közvetlen emberi kommunikáció iránti igény vitte sikerre a digitális mobil telefóniát. Még sokáig a beszélgetések hálózaton keresztüli közvetítése, a telefónia a legfontosabb alkalmazás valamennyi hálózat-technológia esetében. A digitalizálás, a mobilitás, és az internet technológiáinak elterjedése és üzleti sikerei figyelmeztető piaci tanulságokat is hoztak. A túlzott technológiai és üzleti optimizmus képviselői a szolgáltatások iránti keresletek kialakulásának legfontosabb eleméről, a társadalmi elfogadásról is megfeledkeztek, amikor rövid időre, néhány évre tették az internet hálózatok megtérülését. Ezzel szemben az internet technológia társadalmi szintű megismertetése, bevezetése, általánossá tétele már eddig is évtizednél több időt vett igénybe. A hálózatok megtérülését pedig öt-tíz évre szokás tervezni, megfelelő forgalmak és árbevételek mellett. Évről-évre megerősítést kap az a nézet, amely szerint még sokáig a beszélgetések hálózaton keresztüli közvetítése, a telefónia a legfontosabb alkalmazás valamennyi hálózat-technológia esetében. A telefóniára jól illik a mondás: minél jobban változik, annál inkább ugyanaz marad: a személyes és közvetlen kommunikáció eszköze. Nem meglepő tehát, hogy a telefonbeszélgetések dinamikája a világban erőteljes növekedést jelez előre a következő 8-10 évre. Akkorra eléri a 4 milliárdot a telefonhasználók száma, akik akkor már évente a jelenleginél kétszer több percet beszélgetnek majd, persze a 2/6

3 mindenkori versenyképes árakon. A verseny és a liberalizáció hatására ezek az árak a maiaknál sokkal alacsonyabbak lesznek. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy akkor már nem is percdíjakkal számolunk majd, mert a percdíjra épülő díjazási logika helyébe néhány éven belül a havidíjas árképzés kerül. Konvergencia és egyszerűség Voltak már korai megállapítások, amelyek figyelmeztettek arra, hogy az internet csak a csomagolás, a lényeg a hálózat összekötő és közvetítő funkciója, az, hogy médiaként hat. És nem is az internet maga a figyelemfelkeltő jelenség, hanem a társadalmi hatások sokasága, amelyet felszínre segített és kibontakoztatott. A nemzetközi bemutatókon megcsodáltak közül láthatóan kevés személyes kommunikációs termék jut el a tömeges használatig. Azok a termékek sikeresek ebben az értelemben, amelyek meggyőzően hasznosak, s a tömeges elfogadásuk akadályait kellően elemezték a fejlesztés és tesztelés során. Itt most nem említjük sem az árak elfogadhatóságának, sem pedig a piacravitel üzleti szempontjainak és költségeinek a jelentőségét. Ezek az üzleti stratégiai elemek külön eszmefuttatást érdemelnek. A meggyőző hasznosság a konvergencia egyik kulcsa. A meggyőző hasznosság és a tömeges elfogadás a digitális gazdaság üzleti világában világosan láthatóvá vált a gazdasági előnyök bemutatásával. Különös elemekkel bővül azonban ez a két jellemző a személyes kommunikációs eszközök és szolgáltatások esetében. Az egyik többlet a digitalizált tartalom, mint jeltermék. A másik többlet az online szolgáltatások igénybe vétele esetében az anonimitásra, a magánélet védelmére, az üzenetek titkosságára vonatkozik. A harmadik 3/6

4 csoportba az egyszerű használat elvárásai kerülnek. Láthatóan összetett ennek az innovációnak a környezete, s így érthetővé válik, miért olyan sok a próbálkozás. A legismertebb alkalmazások a mobil sms küldés, vagy a japán mobil internet szolgáltatás, az i-mode. Különböző indíttatásuk ellenére közös bennük a viszonylagos egyszerűség, ugyanakkor erősen kötődnek életkori és kulturális környezeti meghatározottságokhoz is. A legnehezebben az egyszerűség szempontjai ragadhatók meg. Az egyszerű használat, egyáltalán, az egyszerűség, különös figyelmet érdemel a személyes kommunikációs szolgáltatások esetében. Elfogadva azt a tényt, hogy a használók tömegei számára a technológia maga érdektelen, érdemes észrevenni, hogy a technológia fejlődésével nem lett sokkal egyszerűbb a személyes kommunikációra szánt szolgáltatások tömeges használata. A mérnökök által a konvergencia folyamatok körében kezelhető megoldásokat és azok előnyeit is nagyon sok félreértés veszi körül. A konvergencia költségeinek, illetve a lehetséges költségcsökkentések becslését alaposan megnehezíti az évtizedet meghaladó élettartamú hálózatépítési elemek vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek kezelése. Ehhez adódnak a népszerűségükkel ható mítoszok a csomagkapcsolás nagyon alacsony költségeiről, és az internet költséghatékony szállítási képességeiről. Valójában ezek a költségek a szolgáltatási minőségtől, a forgalom típusától és eloszlásától függenek. Az élő párbeszédre alkalmas internet telefónia szempontjából például nagyon kicsi a hatékonyság különbsége a hagyományos hálózatokhoz mérve, mert a nagy sávszélesség jelentős része elpazarlódik az ismételt átvitel és az elveszett csomagok miatt. 4/6

5 Akár a digitalizált tartalmak, akár az online szolgáltatások fogyasztóit nézzük, a konvergencia folyamattól az elektronikus hírközlésben várt egyik eredmény az, hogy az adott tartalmat vagy szolgáltatást többféle eszközzel is el lehessen érni, illetve, az eszközök többféle hozzáférési hálózaton keresztül legyenek használhatók. Ez a kiterjesztett hordozhatóság vagy mobilitás, mint egyszerűségi elvárás, a notebook számítógépekkel és digitális személyi asszisztensekkel, a mobil telefonokkal és a média lejátszókkal kapcsolatban kézenfekvő. Bármelyik, sőt, akármelyik eszköz lehet egy egyszerű, konvergált személyes kommunikációs szolgáltatás eszköze. Az internet beszédszolgáltatás mobilizálására alkalmas, új, kétmódú mobil telefonkészülék piaci bevezetésének nehézségei mutatják az Egyesült Királyságban, hogy nagyon sok műszaki és üzleti buktatóval jár ez az egyszerű innováció, pedig csak egy mobil telefonhálózat és egy szélessávú internet hozzáférési hálózat (pontosabban a Wi-Fi vagy Bluetooth szabványú vezetéknélküli hálózat) között hordozható, beszédszolgáltatásra is alkalmas eszközről van szó. A szektorszabályozás inkább bátorítsa a versenyt, az innovációt és a növekedést, ugyanakkor kerülje el az új technológiák értelmezését, minősítését, a sikerről a piac döntsön. A konvergens technológiák nem feltétlenül vezetnek konvergált üzletekhez, pláne nem képeznek konvergált piacokat, és valószínűleg nem is a legjobb, hanem a legalkalmazkodóbb termék lesz sikeres. A konvergencia fejleményeit látva ezért, a szektorszabályozás valószínűleg akkor találja meg a fogyasztók és az iparág érdekei között az egyensúlyt, ha bátorítja a 5/6

6 versenyt, az innovációt és a növekedést, ugyanakkor elkerüli az új technológiák értelmezését, minősítését. A konvergens technológiák ugyanis nem feltétlenül vezetnek konvergált üzletekhez, pláne nem konvergált piacokhoz, és valószínűleg nem a legjobb, hanem a legalkalmazkodóbb termék lesz sikeres. Ezt pedig a piac, a verseny döntheti el, nem a szabályozó hatóság. Ezért állítják a fejlett piacgazdaságokban, hogy a szabályozás inkább minden esetben komolyan mérlegelje a nem-beavatkozás lehetőségét is. Néha ugyanis a piaci működés hibáit látva azonnal a közvetlen szabályozási beavatkozást tartják indokoltnak. A piacok ugyan soha nem működnek hibátlanul, de a szabályozás hatásai, és nem kívánt következményei még súlyosabbak is lehetnek, mint a tökéletlen piacé. Idézet: The option of not intervening should always be seriously considered. Sometimes the fact that a market is working imperfectly is used to justify taking action. But no market ever works perfectly, while the effects of regulation and its unintended consequences, may be worse than the effect of the imperfect market. The UK Better Regulation Task Force, September, 2003; 6/6