Választható tantárgy. Mozgóképkultúra és médiaismeret 5-8. évfolyam

Átírás

1 1. Tantárgyi címoldal Választható tantárgy Mozgóképkultúra és médiaismeret 5-8. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a választható tantárgy oktatása a Sarkadi Általános Iskola Kossuth utcai székhelyintézményében, (5720 Sarkad, Kossuth utca 17.) a Sarkadi Általános Iskola Gyulai úti telephelyén (5270 Sarkad, Gyulai út 17.) és a Sarkadi Általános Iskola Kötegyáni Tagintézményében (5275 Kötegyán, Táncsics utca 9-11.) történik, 5-8. évfolyamig mindegyik évfolyamon. A tantárgy órakerete: Évfolyam Heti órakeret Helyi tervezésű órakeret A mozgóképkultúra és médiaismeret választható tantárgy helyi tantervét az iskola pedagógusai készítették el, felhasználva iskolánk Nevelési programját és a 2000 évi Kerettanterv vonatkozó részeit. A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: Juhász Kitti pedagógus A tantárgy helyi tantervét véleményezte, a nevelőtestület számára elfogadásra javasolta: Pappné Szabó Erzsébet igazgató 1

2 2. Tantárgyi bevezető Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret, mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Fejlesztésikövetelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énképkialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a médiaközpontú kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a 2

3 kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejező kedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. 3

4 3. A mozgóképkultúra és médiaismeret választható tantárgy órakerete 5. évfolyam Tematikai egység rövid címe Témakör időkerete Bevezetés a médiába 4 Kommunikáció 4 A mozgókép típusainak megismerése 12 A médiapiac és szükségletei, az eladhatóság tervezése 6 Nézőpont, a képregények világa 10 Összesen évfolyam Tematikai egység rövid címe Témakör időkerete A tömegkommunikáció és a média világa 2 Az internet világa és a Facebook 6 Interneten kívüli társas kapcsolatok és lehetőségek 3 A televízió 10 A sztárok és a közönség 2 Média és etika 1 A televízió befolyásoló hatása 6 Az internet befolyásoló hatása 6 Összesen évfolyam Tematikai egység rövid címe Témakör időkerete A fényképezés története 5 Optikai illúziók 1 Saját fotóstúdiónk. Én, a fotós. 4 Az állóképtől a mozgóképig. 3 Saját filmstúdió 8 A rádiózás kora. Egy rádióállomás tervezése, szervezése és 6 bemutatása Az elkészült alkotásokból kiállítás szervezése, a kiállítás 9 lebonyolítása Összesen 36 4

5 8. évfolyam Tematikai egység rövid címe Témakör időkerete A kommunikáció fejlődése 4 Médiaetika 1 Mozgókép és film 9 A média két oldalán, a sztár és a közönség 2 Filmgyárunk 2 A reklám 6 A sajtó 6 A fotó 6 Összesen 36 5

6 4. Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként 5. évfolyam egység nevelési-fejlesztési Bevezetés a médiába Az emberek közötti kommunikáció. Az írásbeliség és a szóbeliség megkülönböztetése. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó alapműfajainak ismerete. A tantárgy megismerése, bevezetése. A média és a tömegkommunikáció fogalmának tisztázása. Az írásbeliség és a szóbeliség elkülönítése. Az írásbeli és a szóbeli médiaműfajok megismerése. Betekintés a média világába. 4 óra - A tantárggyal való A tanuló: ismerkedés. - egyértelműen elhatárolja az irodalom: az írás - A taneszközökkel való írásbeliség és a szóbeliség története ismerkedés. fogalmát, - törekszik az igényes szóbeli történelem: az írás - A tárgy tanulásának, és írásbeli kommunikációra, kialakulása tevékenységi formáinak, a - tisztában van az írásbeli és a számonkérés módjának szóbeli kommunikáció vizuális kultúra: a képi ismertetése. jellemzőivel, világ értelmezése, a - A tanulók előzetes - tisztában van a képi ábrázolásmód ismereteinek, érdeklődésének kommunikáció és a felmérése. tömegkommunikáció etika: a média - Ismétlés ( fogalmával, manipuláló hatása kommunikáció): a - kritikusan szemléli a média kommunikációról eddig által közvetített tanultak ismétlése, az írás információkat. történetéről eddig tanultak ismétlése, az írásfajták ismétlése. - A képi és az írásos kifejezésmód, annak értelmezése. - A média manipuláló hatása. - Ismeretbővítés: média, médium, tömegkommunikáció. / fogalmak kommunikáció, média, médium, tömegkommunikáció, írásbeliség, szóbeliség 6

7 egység nevelési-fejlesztési Kommunikáció 4 óra Az emberek közötti kommunikáció, a tömegkommunikáció jellemzőinek az ismerete. Az írásbeliség és a szóbeliség megkülönböztetése. Az írás kialakulása. A kommunikáció fogalmának és folyamatának megismerése. A verbális és nonverbális kommunikáció fogalmának megismerése. Az írott és a szóbeli szövegek megértése és alkotás. Az audiovizuális kommunikáció értelmezése és elemzése. - A kommunikáció fogalmának A tanuló: tisztázása. - rendelkezzen az irodalom: az írás és a - Alapfogalmak tisztázása: a alapfogalmak ismeretével kommunikáció kommunikáció tényezői: adó, (kommunikáció, nonverbális története kommunikáció, verbális vevő, csatorna, kód, üzenet. kommunikáció) történelem: az írás - A kommunikációfejlődés - képes legyen írásbeli és kialakulása, a lépéseinek meghatározás: rajz, írás, nyomtatás. szóbeli szövegalkotásra különböző instrukciók kommunikáció fejlődése - Az íráskép fontossága: az írott alapján, szöveg képe, a nyomtatott - értelmezze az olvasott, vizuális kultúra: a képi vallott szöveget, világ értelmezése, a szöveg betűtípusa, a - kritikusan szemlélje és képi ábrázolásmód betűméret, szövegtipológia. értékelje saját és társai - A verbális és non-verbális alkotásait. etika: a képi világ kommunikáció manipuláló hatása megkülönböztetése, a közvetett és a közvetlen kommunikáció jellemzői. - Írásbeli és szóbeli szövegek értelmezése és alkotása. A saját alkotásaik előadása, értelmezése, megbeszélése. - Szövegek alkotása egyénileg és csoportban. A közös munka, a csoportmunka gyakorlása. - Az audiovizuális kommunikáció értelmezése és elemzése. - A képi világ manipulatív szerepének megfigyelése. 7

8 / fogalmak egység nevelési-fejlesztési - A mozgóképi szövegek rendszerezését segítő néhány alapszempont (megjelenési felület mozi, televízió, internet; a hossz, mint forgalmazási kategória; a valóságanyag természete dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás műfaj) ismétlése, pontosítása, kiegészítése. - A különböző műfajok megismerése: animáció, rajzfilm, bábfilm, árnyfilm, homok és szénporfilm, fotóanimáció. - Az életkornak megfelelő filmek megbeszélése és értelmezése. kommunikáció; közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú, nonverbális/verbális/képi, kommunikációs modell A mozgókép típusainak alapos megismerése 12 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, a médiaszövegek fikciós vagy dokumentáris jellegének megfigyelése Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. A tanuló: Magyar nyelv és képes a különböző filmes irodalom: a filmek műfajokat felismerni és elemzése és a megkülönböztetni, műelemzés közti képes a látott filmeket hasonlóság. értelmezni, elemezni. / fogalmak vizuális kultúra: a képi világ értelmezése - Dokumentum, fikció, műfaj, western, sci-fi, animáció, rajzfilm, bábfilm, árnyfilm, homok és szénporfilm, fotó animáció. egység nevelési-fejlesztési A médiapiac és szükségletei, az eladhatóság tervezése 6 óra A képek és a mozgóképek kommunikációs szerepe, azok értelmezésének képessége. A reklámok szerepe a mindennapjainkban. A képi világ fontosságának, meggyőző erejének, manipulatív szerepének a felismerése. A reklám, az emblémák, az arculatok értelmezésének gyakorlás, a tanulók saját képi kifejezésmódjának 8

9 fejlesztése. - A reklám hatása és szerepe. A tanuló: - Reklámok értelmezése és elemzése, a manipulációs eszközök felismerése. - tisztában van az alapfogalmakkal (reklám, embléma, monogram, irodalom: a képi világ értelmezése, az elemző képesség. - Egy reklám forgatókönyvének arculat), elkészítése. - értelmezni tudja a vizuális kultúra: a képi - Az arculat, a monogram, az embléma fogalmának reklámokat, felismeri manipulatív szerepüket, világ értelmezése megismerése. - tépes önálló alkotásokat - Saját arculat, monogram, embléma tervezése, azok létrehozni, vagy annak tervét elkészíteni, bemutatása a többieknek. - tisztában van a kép világ - A saját és mások alkotásainak kritikai elemzése, értelmezése. manipulatív szerepével. / fogalmak reklám, embléma, arculat/design, monogram egység nevelési-fejlesztési Nézőpont, a képregények világa A képregények formai és tartalmi elemei. 10 óra A képregény jellemzőinek a megismerése. A képregény és a mozgófilm összehasonlítása. A kép és a szöveg kapcsolata a képregényekben. Saját képregény megtervezése, majd elkészítése és bemutatása. - A nézőpont vizsgálata több A tanuló: szemszögből. - tisztában van a nézőpont irodalom: a képregény - A képregény fogalmának, fogalmával, szövegének jellemzőinek a megismerése. - megérti a képregényt, megfogalmazása, és - A képregény és a mozgófilm összehasonlítása. - képes saját képregény alkotására a tervezés annak kapcsolódása a képekhez. - A képregényben megjelenő szöveg jellemzőinek összefoglalása, a kép és a szöveg kapcsolata. fázisainak betartásával. vizuális kultúra: egy történet elmesélése képekben, a képek - Saját képregény megtervezése: a szereplők kitalálása, jellemzése, a történet megfogalmazása, a tervezés, a produktum létrehozása. értelmezése - A művek bemutatása. 9

10 / fogalmak Nézőpont, képregény, tervezés A fejlesztés várt eredményei azötödik évfolyam végén A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élmény- és ismeretforrások között. 10

11 6. évfolyam A tömegkommunikáció és a média világa 2 óra A kommunikáció és a tömegkommunikáció fogalma. A kommunikáció modellje, a kommunikáció tényezői. A média és a médium fogalma. A korábbi ismeretek felelevenítése és rendszerezése: kommunikáció, tömegkommunikáció, média, kommunikációs modell, a kommunikáció tényezői, fajtái. - A korábbi ismeretek A tanuló: Vizuális kultúra: a felelevenítése és rendszerezése: kommunikáció, tömegkommunikáció, média, - tisztában van a tömegkommunikáció alapfogalmaival, műfajaival, jellemzőivel, képi világ értelemzése Magyar nyelv és irodalom: a kommunikációs modell, a kommunikáció tényezői, fajtái. - képes értelmezni és elemezni a különböző médiaműfajok alkotásait, különböző műfajok jellemzői és értelmezése - A kép mint közvetett - tisztában van a képi világ kommunikáció eszköze. A képi világ megjelenési formái, értelmezése. manipulatív hatásával. Történelem: a kommunikáció kialakulása és a - A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményeinek a rendszerezése. története - A polgári nyilvánosság. A modern távközlés kialakulása. - A mozgókép és a mozi a mozgás fotografikus ábrázolása. - A mozgókép kezdetei. A modern nyilvánosság kialakulása. - A tömegkommunikáció meghatározó jegyeinek megbeszélése. A tömegkommunikációs közlés egyirányúsága. - A médiaipar Kereskedelmi és közszolgálati média. - A műsoridő a műsorrend. - A tömegkommunikáció hatása. 11

12 - A valóság médiareprezentációja - A reklám. - A hír és fogalma kommunikáció, tömegkommunikáció, média, médium, reklám, hír, műsor, műsorrend, mozgókép, film Az internet világa és a Facebook A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. 6 óra Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása. Az Internet problémái, előnyei, hátrányai. A közösségi oldalak veszélyforrásai lehetőségei. - Az Internet problémái, A tanuló: informatika: az előnyei, hátrányai: - felismeri az internet és a internetes keresők és problémalehetőségek, az közösségi oldalak beszélyeit, böngészők használata, - törekszik a biztonságos a közösségi oldalak. álszemélyek, az átverések, a internethasználatra, csalók világa. - tudja használni az internetes - Mennyi időt egészséges a keresőket, biztonságos gép előtt tölteni? helyről keres információkat, - Az internet veszélyei: ellenőrzi az információk letöltések, chatszobák, hitelességét. vírusok, internetes tartalmak. - A veszélyek kivédésének lehetőségei. - A közösségi oldalak, a Facebook veszélyforrásai, kivédési lehetőségei. - Gyakorlás, internetes keresés, az információk ellenőrzése. - Az internetes böngészők, kereső oldalak megismerése, használata. internet, internetes keresés 12

13 Az interneten kívüli társas kapcsolatok és lehetőségek 3 óra Az internet hátrányi és előnyei. Az ember mint társas lény. Szabadidős programlehetőségek, és a baráti kapcsolatok ápolása az internetes lehetőségeken kívül. - Szabadidős A tanuló: etika: a család és a programlehetőségek, és a baráti kapcsolatok ápolása az internetes lehetőségeken kívül. - felismeri, hogy az internet nem az egyetlen kapcsolatteremtési eszköz, barátok szerepe az életünkben - A társas kapcsolatok fontossága, az internet veszélyeinek megbeszélése. - egyéb szabadidős tevékenységeket is ismer, és szórakozási irodalom: a jövőkép megfogalmazása - Az ember mint társas lény: a lehetőséget lát benne, informatika: az család, a barátok fontossága. - felismeri az emberi internet előnyei és - Fogalmazás írása az emberi kapcsolatok fontosságát, hátrányai kapcsolatok, barátság témakörben. - jövőképet alkot, amiben a számára fontos értékek és - Hogyan képzeled a jövődet? Tervek a jövőről. emberek szerepelnek. internet A televízió 10 óra A tömegkommunikáció, a média világa. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó elkülönítése. A televízió, a mozgókép jellemzői. Televíziózási szokások. A képernyő világa. Közönség és televízió. Műsortípusok felismerése Valószerűség és hitelesség a filmen, a szappanoperákban és a hírműsorokban. A televíziós műsortípusok. - Beszélgetés a televíziózási A tanuló: szokásokról Az egy főre jutó televíziózás adatainak - reális képet kap a televíziózási szokásokról, irodalom: a műsorok elemzése vizsgálata. - felülvizsgálja a saját - A diák családjának televíziózási szokásai beszámolók. tévénézési szokásait, összehasonlítja a többiekével és a vizuális kultúra: a kép világ fontossága - A tévé és a nyomtatott sajtó magyarországi átlaggal, etika: a televíziózási 13

14 viszonya az osztály tagjainak sajtófogyasztási szokásai. - Film és valóság viszonya a dokumentumfilmen, a kibeszélő és a valóságshowkban. - Televíziós műsortípusok megismerése, jellemzőinek megismerése bemutatott filmrészletek segítségével: a krimik, a krimisorozatok, a rajzfilmek, a rajzfilmsorozatok, a szappanoperák, a tévésorozatok, dokumentumfilmek, a hírműsorok, a szórakoztató műsorok, a gyerek- és ifjúsági műsorok, a sportműsorok - felismeri a televíziós műfajokat, ismeri a jellemzőit, képes róluk véleményt alkotni, tudja, melyik a hiteles és melyik a valószerű, - tudja, honnan szerezhet hiteles információt. szokások hatása az emberi kapcsolatokra elektronikus sajtó, film, televízió, televíziós műfajok: a krimik, a krimisorozatok, a rajzfilmek, a rajzfilmsorozatok, a szappanoperák, a tévésorozatok, dokumentumfilmek, a hírműsorok, a szórakoztató műsorok, a gyerek- és ifjúsági műsorok, a sportműsorok A sztárok és a közönség A hiteles és a valószerű információforrások. A televízió reális és irreális világa. A sztár fogalma, a sztárkultusz. A televíziók közönsége: mire van igény? 2 óra - A sztár fogalma, a hős és az A tanuló: ikon. - tisztában van a média irodalom: fogalmazás - A sztár funkciója a tömegtársadalomban. hatásával, és azzal, hogy a sztárokról alkotott kép csak a kedvenc sztárról - A mozisztár mint hőstípus. fikció, - A médiasztár, a sztárjelenség és a modern piacgazdaság. - meg tudja fogalmazni, ki szimpatikus számára a - Befogadás-elméletek. sztárvilágból, és miért, - A közönség mint állampolgár: a közszolgálati média közönsége. A - el tudja választani a valóságot a televízió által alkotott világtól, 14

15 közönség mint a globális és a lokális médiaintézmények közönsége, médiaimperializmus, civil társadalom. - Női és férfi közönség, társadalmi nemi szerep és a média. - A sztárok hatása a mindennapjainkra. - Kivel találkoznál szívesen? fogalmazás írása a kedvenc médiaszemélyiségről. sztár, ikon, hős, közönség - tisztán látja a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módját, - képes az önálló és kritikus attitűd kialakítására, - fejlődik a kritikai médiatudatossága, - átértékeli a naiv fogyasztói szemlélet. - fejlődik kritikai képessége. Médiaetika A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. 1 óra Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása. Alkotmányos alapjogok.a média "őrkutya" szerepe.újságírói etika, hiteles médiaszemélyiség, intézményi etika. A médiatörvény. A médiaerőszak és annak etikai ill. jogi szabályozása. - Alkotmányos alapjogok. A tanuló: jogi ismeretek: - A média "őrkutya" szerepe. - tisztán látja a média, médiajog - Újságírói etika, hiteles médiaszemélyiség, intézményi etika. kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, - A médiatörvény működési módját, - A médiaerőszak és annak etikai ill. jogi szabályozása. - képes az önálló és kritikus attitűd kialakítására, - fejlődik a kritikai médiatudatossága, - átértékeli a naiv fogyasztói szemlélet. - fejlődik kritikai képessége. őrkutya, médiaetika, intézményi etika, médiatörvény, médiaerőszak 15

16 A televízió befolyásoló hatása A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. 6 óra Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása. Az énkép a személyiség, a szükségletek változása a televízió hatására. A tanuló: vizuális kultúra: a - A média társadalmi szerepének, működési - reális képet kap a képi világ értelmezése módjának tisztázása. televíziózási szokásokról, - Alapszintű, a média - felülvizsgálja a saját művelődéstörténetére tévénézési szokásait, vonatkozó tájékozottság összehasonlítja a összefoglalása és többiekével és a rendszerezése. magyarországi átlaggal, - Az önálló és kritikus attitűd - felismeri a televíziós kialakítása, a kritikai műfajokat, ismeri a médiatudatosság fejlesztése, jellemzőit, képes róluk a naiv fogyasztói szemlélet véleményt alkotni, tudja, átértékelése. melyik a hiteles és melyik a - A résztvevő és aktív valószerű, állampolgári szerep - tudja, honnan szerezhet elsajátítása, kritikai hiteles információt. képességek fejlesztése. - Napirend-kialakítás. Hogyan változott az emberek napirendje az évek során? - Tervezés: Tervezd meg egy hetedet úgy, hogy nem szerepel benne a televízió! televízió, média, tömegkommunikáció Az internet befolyásoló hatása A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a 6 óra 16

17 hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása. Az énkép a személyiség, a szükségletek változása a televízió hatására. - Az Internet problémái, A tanuló: informatika: az előnyei, hátrányai. - felismeri az internet és a internethez szükséges - Az internet hatása az közösségi oldalak beszélyeit, számítógépes életünkre. A napirend - törekszik a biztonságos alapismeretek megváltozása. internethasználatra, - Az információszerzés - tudja használni az internetes elsődleges médiuma az keresőket, biztonságos internet. helyről keres információkat, - Az önálló és kritikus attitűd ellenőrzi az információk kialakítása, a kritikai hitelességét. médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. - A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. - Napirend-kialakítás. Hogyan változott az emberek napirendje az évek során? - Tervezés: Hogyan telne egy heted internet nélkül? internet, böngészők A fejlesztés várt eredményei a hatodik évfolyam végén A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élmény- és ismeretforrások között. 17

18 7. évfolyam A fényképezés története 6 óra A kép és a szöveg kapcsolata. A kommunikáció története. A képi világ ismerete. A fényképezés története, a technikai változások és a fejlődés szükségessége és állomásai.camera obscura. - A nézőpont vizsgálata több A tanuló: szemszögből. - ismerje az alapfogalmakat, irodalom, vizuális - Tanulói fotó-gyűjtés alapján vita arról: a fényképezés a fényképezés kialakulásának állomásait, kultúra: a kép és a szöveg kapcsolata reprodukál és/vagy ábrázol. - értelmezze, elemezze a - Családi fotó és a riportfotó látottakat: mit mond a kép?, tanulói gyűjtőmunka. - ismerje fel a kép és a - Ismeretbővítés: camera szöveg kapcsolatát, obscura, dagerrotípia, fényképezés. - jellemezze, elemezze a látott képet, - A kép fogalma. - olyan képet tudjon - Az ábrázolás fejlődése: barlangrajz, freskó, táblakép. készíteni, amin látszik az általa kijelölt nézőpont, a - A hírközlés állomásai, a legfontosabb találmányok, feltalálók. lényeg kerül a fókuszba. - Fény- és árnyjátékok. - Történetmesélés képekkel. - Képsorok, képanimáció, fényképezés. - Mit mond a kép?beszédes képek, jelentős tárgyak, gesztusok párbeszéde az életben és a képeken. - Szavak és képek viszonya. kép, fénykép, camera obscura, dagerrotípia, mozgókép, képsorozat egység nevelési- Optikai illúziók 1 óra A kép és a szöveg kapcsolata. A kommunikáció története. A képi világ ismerete. Minden igaz-e amit látunk? Hiszem ha látom? 18

19 fejlesztési - Optikai illúziók A tanuló: bemutatása. Mit mond a kép? Mit látsz a képen? - értelmezze, elemezze a látottakat: mit mond a kép?, irodalom, vizuális kultúra: a kép és a - Hogyan lehet a képet manipulálni? - ismerje fel a kép és a szöveg kapcsolatát, szöveg kapcsolata - Minden igaz-e, amit látunk? - jellemezze, elemezze a látott képet. - Fényképek bemutatásával a kép manipulatív hatásainak bemutatása. kép, fénykép Saját fotóstúdiónk. Én a fotós. 4 óra A kép és a szöveg kapcsolata. A kommunikáció története. A képi világ ismerete. Kreatív fotók készítése a közel és távol, kicsi és nagy problémák felvetésével. - Fotók készítése különböző A tanuló: vizuális kultúra: az instrukciókkal (portré, természetábrázolás, - képes kifejezni saját elképzeléseit a fotókon, önkifejezés képekben pillanatkép. - a fényképezésnél követi az - A közel-távol, kicsi-nagy ellentétek ábrázolása a instrukciókat, a megfelelő tartalmat fotózza le, képen. A megfelelő fókusz kiválasztása. - megfelelően használja a tanultakat a fókusz - A képek elkészítése, szerkesztése, fotósorozat összeállítása. kiválasztásánál. fénykép, fotósorozat Állóképtől a mozgóképig 3 óra A kép és a szöveg kapcsolata. A kommunikáció története. A képi világ ismerete. 19

20 Mozgókép és a mozi a mozgás fotografikus ábrázolása. A mozgókép kezdetei. A modern nyilvánosság kialakulása. Hatalom és társadalmi nyilvánosság - Ismeretbővítés: A tanuló: vizuális kultúra: a - A mozgókép kialakulásának fázisai: a sorozatkép, a mozgókép, a mozi. - elsajátítja a mozgókép kialakulásával és a filmkészítéssel kapcsolatos képi világ értelmezése - A filmtörténet nagy alapfogalmakat, irodalom: a kép és a korszakai: a némafilm, a burleszk, a hangosfilm, a filmgyártás mint iparág, - felismeri a gyakorlatban a különböző műfajokat a jellemzőik alapján, szöveg kapcsolata történelem: a Hollywood. - értelmezi, elemzi a látottakat, mozgókép történeti - Amozgóképi, filmelméleti alapfogalmak megismerése: némafilm, hangosfilm, beszélő film, szinkron, szinkronizálás, burleszk, inzert, trükk, humor, groteszk, abszurd, komikus, tragikomikus, filmműfaj, tömegfilm, western. - kritikus szemlélettel közelít a filmekhez. áttekintése - A különböző műfajok szemléltetése filmrészleteken. Az első filmek bemutatása. A filmgyártással kapcsolatos fogalmak szemléltetése. sorozatkép, mozgókép, mozi, némafilm, burleszk, hangosfilm, némafilm, hangosfilm, beszélő film, szinkron, szinkronizálás, burleszk, inzert, trükk, humor, groteszk, abszurd, komikus, tragikomikus, filmműfaj, tömegfilm, western Saját filmstúdió 8 óra Mozgókép és a mozi a mozgás fotografikus ábrázolása. A mozgókép kezdetei. A modern nyilvánosság kialakulása. Hatalom és társadalmi nyilvánosság A filmkészítés lépései, saját film készítése, plakátjának megtervezése, a filmek bemutatása - A film formanyelvének A tanuló: vizuális kultúra és elsajátítása: a film - elsajátítja a filmkészítéssel 20

21 plasztikus eszközei, a filmkép, a képkivágás, a kamera, a kameramozgás, a megvilágítás, a hang és a zene, a film dinamikus eszközei, a képvezetés, a vágás, a montázs - Történetmesélés a filmben: történetmesélés, a történetmesélés fajtái kapcsolatos alapfogalmakat, és alkalmazza azokat, - ki tudja fejezni magát a sajátkészítésű filmmel, - létre tud hozni csoportban egy önálló alkotást, amely egy történetet mesél el, - ismeri azokat a trükköket, amelyek segítik a megfelelő képi megjelenés elérését. irodalom: a kép és a szöveg kapcsolata a film plasztikus eszközei, a filmkép, a képkivágás, a kamera, a kameramozgás, a megvilágítás, a hang és a zene, a film dinamikus eszközei, a képvezetés, a vágás, a montázs, történetmesélés A rádiózás kora 3 óra A tömegkommunikáció, a média világa. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó elkülönítése. A rádiózás kora. A rádióadók. A közszolgálati és a kereskedelmi rádió. - Beszélgetés a rádiózási A tanuló: szokásokról. - elsajátítja a rádiózással irodalom: a hallás - A diák családjának televíziózási szokásai beszámolók. kapcsolatos fogalmakat, a rádió kialakulásának történetét, utáni szövegértés fejlesztése - A rádió és a nyomtatott sajtó viszonya az osztály - képes megkülönböztetni a rádiós műfajokat, tagjainak sajtófogyasztási szokásai. - megérti és elemzi a hallott szöveget. - Ismeretbővítés: - A rádiózás kora, a rádiózás története, kialakulása. - A rádióadók. - A közszolgálati és a kereskedelmi rádió közti különbségek, a közszolgálati és a kereskedelmi rádiócsatornák, a rádióműsorok jellemzői, csoportosítása. - A rádió előnyeinek megbeszélése. - A rádiós műsortípusok megbeszélése. - Közszolgálati, kereskedelmi, 21