MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS szeptember

Átírás

1 Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 1. szeptember

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az eltelt negyedévben a világgazdaság növekedési kilátásai valamelyest romlottak, mindenekelőtt a számunkra mérvadó európai gazdaság kilábalása húzódik a vártnál sokkal inkább el. A közvetlen szomszédságukban zajló orosz-ukrán konfliktus és annak gazdasági következményei tovább mélyítik a külső környezet gyengébb húzóerejéből származó problémákat, bár a hatást enyhíti, hogy az EKB a korábban gondoltnál is enyhébb monetáris kondíciókat kész fenntartani, ráadásul akár 1-ig is, ami kedvező finanszírozási környezetet jelent. Összességében azonban a külső kereslet az előzetesen vártnál így is valamivel gyengébb: az év elején még robusztusnak tűnő német gazdaság lendülete is kifulladt valamelyest, így kevésbé képes a magyar gazdasági növekedés támogatására. Szerencsére azonban a belső kereslet továbbra is egyértelműen erősödőben van: a továbbra is növekvő reáljövedelmek valamint a javuló munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a fogyasztás bővülését, de a legjelentősebb szerepet most egyértelműen a beruházások játsszák. A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiugróan magas növekedésében, persze, komoly jelentősége van az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az NHP (növekedési hitel program) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is. Ezek mellett is látványos azonban a versenyszféra növekvő beruházási aktivitása, amire az üzleti/intézményi környezet javítására irányuló gazdaságpolitikai lépések esetén tartósan is lehet számítani. Ez utóbbiak igen fontosak lennének annak biztosítására, hogy a jelenleg még komoly egyedi tényezőktől is megtámogatott növekedési ütem ne csökkenjen jelentősebben az elkövetkező években. Mindenesetre a második negyedévi,9%-os éves növekedési ütem (amivel Magyarország a második leggyorsabb ütemű növekedését érte el az Európai Unió tagországai között) csúcsértéknek látszik, mivel a bázishatások enyhülésével még az NHP felpörgése és a fogyasztásnak a devizahitelesek helyzetének rendezésével előálló, főként a jövő év első felében várható megugrása ellenére is valamelyest csökkenni fog a GDP növekedése az elkövetkező negyedévekben. Azonban még így is azt várjuk, hogy 1-ben az egy negyedévvel ezelőtt várt,1%-kal szemben,5%-os ütemben bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása miatt,9%-os növekedésre számítunk a korábban várt,% helyett, míg 1-ban, amikor már nem számítunk a növekedést támogató lényeges egyedi hatásokra, a GDP-növekedés a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-ot érhet el. Az infláció 1-havi üteme több hónapon keresztül tartózkodott negatív tartományban, de a júniusi -,%-os mélypont után bázishatások valamint a szolgáltatások árnövekedése felgyorsulásának következtében visszakerült pozitív tartományba. A maginfláció,5%-os értéke világosan mutatja, hogy számos, a monetáris politika szempontjából külső tényező (leginkább a rezsicsökkentés valamint a világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) tartja továbbra is alacsonyan a fogyasztói árak alakulásának fő mutatóját. Lassú mértékben egyébként a maginfláció is enyhül, azaz inflációs nyomás továbbra sincs a gazdaságban. Mindez 1 hátralévő hónapjaira is igaz marad, így az év átlagában mindössze,1%-os inflációt várunk. Még a jövő évben is csak fokozatosan közelíti meg az infláció a jegybank középtávú célsávját (±,5%), 15- ben átlagos mértéke %-os, 1-ban viszont már,%-os lehet. Inflációs félelmek miatt tehát egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 15 második felében. A jelenleg,1%-ig leszállított alapkamat addig változatlan maradhat, a jövő év végéig pedig jelenlegi várakozásaink szerint legfeljebb,75%-ig visszaemelkedő kamatszintet várunk, amennyiben nem történik olyan változás a külső finanszírozási környezetben, amely ennél erőteljesebb beavatkozást kényszerítene ki. A munkaerőpiac immár egyértelműen javulónak tekinthető, noha továbbra jelentős a szerepe az aktív állami foglalkoztatáspolitikának és a szabályozási környezet változásainak.

3 Egyértelmű azonban, hogy az elmúlt hónapok javulásában a versenyszektor növekvő munkakereslete is lényegesen komolyabb tényezőnek bizonyult. Továbbra sem számolunk a közmunkaprogram intenzitásának csökkenésével, hiszen a teljes foglalkoztatottság megközelítése a kormány deklarált stratégiai célja, ennek megközelítése pedig csak a magánszektorra támaszkodva még sokáig irreális lenne. Így továbbra is jelentős marad a közfoglalkoztatás, ami nyár közepére 7,5% közelébe is leviheti a munkanélküliségi rátát, 1 egészének átlagában pedig %-ra, és innen lassúbb ütemben tovább csökkenhet 15 és 1 folyamán is. A korábban előrejelzettnél is magasabb gazdasági növekedés miatt kimondottan alacsonynak látjuk annak kockázatát, hogy akár idén, akár 15-ben meghaladná a %-os küszöbértéket az államháztartás hiánya, bár a mozgásteret nem gondoljuk különösebben szélesnek. A GDP-arányos államadósságot valószínűleg idén is éppen csak sikerül csökkenteni, de a gyorsuló gazdasági növekedés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegíti az elkövetkező két év folyamán. Így várakozásaink szerint 1 végére már 75% közelébe eshet az államadósság a GDP arányában, bár ez erősen függvénye további állami tulajdonszerzéseknek is. Bár a fizetési mérlegből csak egyetlen negyedév mutatói állnak még rendelkezésre, s azok is új módszertan szerint, elég egyértelműen folytatódik a külső egyensúlyi helyzet további javulása. Ugyan a GDP-arányos többlet kezdetben enyhe, később nagyobb mértékű csökkenése várható, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli, de így is jelentős marad (még 1-ban is a GDP több mint %-ára rúg) az ország nettó külföldi finanszírozási képessége. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 1 végére már a GDP 1%-ára csökkenhet. A meglévő részben belföldi (devizahitelesek helyzetének rendezése nagyrészt a bankszektorra kényszerített veszteségek mellett), részben külső eredetű (orosz-ukrán konfliktus, Fed várható lépései) kockázatok miatt a forint árfolyamában még hosszabb ideig nem fog tükröződni a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása. Több szempontot is mérlegelve egyelőre továbbra sem látjuk reálisnak, hogy a nagy hitelminősítő cégek 15 előtt érdemben javítanák Magyarország besorolását. Így egészen 15 végéig nem látjuk esélyét érdemi forinterősödésnek, bár azt gondoljuk, hogy a jelenlegi szintekről már további gyengülés sem törvényszerű. Az idei és a jövő év átlagában egyaránt 1 körüli árfolyammal számolunk az euróval szemben. Az általunk előrejelzett növekedési pálya realizálódása esetén a piacok számára vélhetően világossá válik, hogy az eddig gondoltnál azért lényegesen nagyobb tartalék van a magyar gazdasági növekedésben. Ez 1-ban már a forint nominális erősödésében is megmutatkozhat majd.

4 ELŐREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA TÉNY ELŐREJELZÉS GDP (%) 1,1 1, -1,7 1,1,5,9,5 Lakossági fogyasztás (%) -,, -1,7, 1,9,,1 Közösségi fogyasztás (%),7 -,1,1, 1,7 1, 1,1 Beruházások (%) -,5-5,9 -,7 5, 1, 5,7, Export (%) 11,, 1,7 5,,7 5, 5, Import (%) 1,9, -,1 5, 7,, 5, Infláció (%),9,9 5,7 1,7,1,, Munkanélküliségi ráta (%) 11, 1,9 1,9 1,, 7, 7,7 Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) -,, -, -, -,9 -,7 -, Államadósság (GDP %-a),,1 79, 79, 79, 77,1 75,5 Külkereskedelmi mérleg (millió euró) Folyó fizetési mérleg * (GDP %-a),,5 1,,1,5,9,1 Külső finanszírozási képesség * (GDP %-a),,,,,7 5,, Bruttó külföldi adósság ** (GDP %-a) 1,7 1, 1, 1, 11, 15,1 1,1 Jegybanki alapkamat (év vége, %) 5,75 7, 5,75,,1,75,75 EUR-HUF (éves átlag) 75,1 79,1 9, 9,9 1, 11,1 99,5 EUR-HUF (év vége) 7,75 11,1 91,9 9,91 1, 7,5 95, * Tartalmazza a külföldi közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke állományát

5 II. RÉSZLETES MAKROGAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Gazdasági növekedés A hazai gazdaság az idei második negyedévben a várakozásoknál gyorsabban bár a Takarékbank várakozásaihoz közeli mértékben, egy év alatt,9%-kal, az előző negyedévhez képest pedig,%-kal bővült. Ennek köszönhetően folytatódott a magyar gazdaság növekedési kilátásainak javulása, amelyek hátterében immár elsősorban belső tényezők hatásai állnak, de szerepet játszottak egyszeri tényezők is. Különösen örömteli, hogy a gazdasági növekedést a beruházások húzzák, míg néhány kivétellel szinte az összes szektor, ill. ágazat bekapcsolódott a növekedésbe, amely így jóval kiegyensúlyozottabb képet mutathat a közeljövőben. A kedvező első féléves adatok, valamint az ipari termelés és a kivitel júliusi gyorsulásának köszönhetően az idei növekedési előrejelzésünket a korábbi,1%-ról,5%-ra emeltük. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása miatt,9%-os növekedésre számítunk a korábban várt,% helyett, míg 1-ban, amikor már nem számítunk a növekedést támogató lényeges egyedi hatásokra, a GDP-növekedés a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-ot érhet el. A második negyedéves növekedés nem csupán nyolcéves csúcsot jelent, hanem egyúttal azt is, hogy hosszú idő után stabilizálódott a hazai gazdaság felzárkózása az európai átlaghoz. A hazai gazdaság növekedési üteme ugyanis mind éves, mind negyedéves összehasonlításban továbbra is jócskán meghaladja az EU és az Euró-övezet növekedésének átlagát. Éves összevetésben a második, negyedéves összevetésben pedig a negyedik leggyorsabb növekedést mutatta a hazai gazdaság. A legszűkebb, ún. visegrádi régióban pedig igen hosszú idő után a hazai gazdaság újra az élmezőnybe került. Gyorsuló ütemű felzárkózásra még nem számítunk, ugyanis egyelőre inkább a korábbi években kialakult negatív kibocsátási rés záródása zajlik, a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben még kevés jele látható számottevő javulásnak, azonban fokozatos javulásra lehet számítani középtávon. A felzárkózási folyamat így lassú ütemben ugyan, de tartós maradhat. 1. ábra: Az EU tagállamainak negyedéves növekedése (negyedéves növ. ütem %-ban), 1,5 1,,5, -,5-1, -1,5 Írország Málta Lettország Magyarország Nagy-Britannia Litvánia Lengyelország Szlovákia Spanyolország Portugália Bulgária Észtország Hollandia Ausztria EU Svédország Finnország Belgium Szlovénia EZ1 Franciaország Csehország Németország Olaszország Dánia Ciprus Románia Forrás: Eurostat. ábra: Az EU tagállamainak éves növekedése (éves növ. ütem %-ban) Írország Magyarország Lettország Lengyelország Nagy-Britannia Litvánia Málta Csehország Észtország Szlovákia Szlovénia Svédország Bulgária Románia Németország Spanyolország Eu Belgium Ausztria Hollandia Portugália EZ1 Franciaország Dánia Finnország Görögország Olaszország Horvátország Ciprus Forrás: Eurostat A második negyedévi növekedést az első negyedévhez hasonlóan jelentős mértékben az ipari termelés élénkülése húzta. Az ipar hozzáadott értéke 7,%-kal, a felfutó autóipari kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar kibocsátása pedig 9%-kal emelkedett. Az ipari termelés összesen 1, százalékponttal növelte a GDP-t. Az EU-források felhasználásának és egyes állami beruházások érdemi növekedése, valamint a feldolgozóipari beruházások felfutása miatt az építőipar teljesítménye kiemelkedően, 19,1%-kal nőtt, ami, százalékponttal járult 5

6 hozzá a GDP növekedéséhez. A kedvező tavaszi időjárásnak köszönhetően a mezőgazdaság teljesítménye 5,%-kal nőtt a második negyedévben, így, százalékponttal növelte a GDP-t. Két ágazat kivételével a szolgáltatások minden ágazatban növekedést mutattak, így a szolgáltatói ágazatok hozzáadott értéke együttesen,1%-kal növekedett, 1, százalékponttal növelve a GDP-t. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye,7%-kal növekedett, tükrözve a kiskereskedelmi forgalom, valamint a vendégforgalom élénkülő növekedését. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye,5%-kal, az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye,%-kel emelkedett. A pénzügyi szolgáltatók kibocsátása azonban a növekedési hitelprogram pozitív hatásai ellenére is 1,%-kal csökkent, mivel a lakossági hitelállomány jelentősen mérséklődött. A lakáspiacon megfigyelhető pozitív trendforduló ellenére az ingatlanügyletek teljesítménye,%-kal mérséklődött. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye 1,9%-kal, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység teljesítménye,5%-kal, a művészet, szórakoztatás hozzáadott értéke,%-kal nőtt.. ábra: A GDP és a belföldi felhasználás komponenseinek alakulása (éves növ. ütem %-ban). ábra: A GDP negyedéves és éves növekedési ütemei (%-ban) GDP Lakossági fogyasztás Bruttó állóeszköz-felh. Közösségi fogyasztás (jobb) GDP né/né (bal) GDP Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP felhasználási oldalán a lakosság fogyasztási kiadásai,%-kal, tényleges fogyasztása 1,%-kal növekedett, összesen 1 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A háztartások fogyasztását a dinamikusan növekvő reálbérek és a javuló foglalkoztatás támogathatta. A közösségi fogyasztás,%-kal emelkedett, ami a GDP-re semleges hatással volt. A vártnál gyorsabb GDP növekedést azonban legnagyobb részben a bruttó állóeszközfelhalmozás kimagasló, 1,7%-os növekedése okozta, így a beruházások, százalékponttal növelték a GDP-t. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezés beruházások erőteljesen emelkedtek. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében a beruházási teljesítmény növekedett. A készletek visszaesése ezzel szemben, százalékponttal mérsékelte a GDP-t. Ez részben együtt járhat azzal, hogy a magas beruházási dinamika mögött olyan korábban megkezdődött projektek készre jelentése áll, melyek korábban nem-aktivált beruházásként a készletek között voltak nyilvántartva. Mivel az elmúlt években igen mélyre süllyedt a készlete szintje, ennek a tételnek az alakulása a későbbiekben pozitív meglepetést is hozhat a növekedésben. A külkereskedelem összességében semleges hatással volt a GDP-re: míg az export,7%-kal, az import 7,%-kal nőtt. A külkereskedelmen belül az áruforgalom kivitele,7%-kal, behozatala,%-kal nőtt, a szolgáltatások exportja,7%-kal, importja pedig 1,%-kal emelkedett.

7 5. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%). ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Nettó export Készletváltozás, egyéb Szolgáltatások -9 Bruttó állóeszköz-felh. Építőipar - - Közösségi fogyasztás Ipar -1 Lakossági fogyasztás Mezőgazdaság GDP GDP Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az év második felétől bázishatás miatt a GDP növekedési üteme lassulhat, azonban a növekedés így is folytatódik, ami döntő mértékben az autógyártás folytatódó felfutásának köszönhető, amit a júliusi, jelentős gyorsulást mutató ipari és kiviteli statisztikák is tükröznek. Az új feldolgozóipari kapacitásoknak, ill. a már átadásra került kapacitások felfutásának köszönhetően azonban más iparágak is hozzájárulhatnak a növekedéshez. A külső kereslet ugyanakkor a várakozásoknál gyengébben alakul, mivel az euró-övezet gazdaságának kilábalási folyamata lényegesen lelassult. Ez nagyrészt az elmélyülő és elhúzódó orosz-ukrán konfliktusnak, ill. a bevezetett szankcióknak és ellen-szankcióknak köszönhető, ami már az európai és német üzleti hangulatra is negatív hatással van. Ezt azonban ellensúlyozhatják az EKB által bejelentett monetáris enyhítési intézkedések. A beruházási aktivitás élénk maradhat, nagyrészt az EU-s források fokozott ütemű lehívásának, valamint az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetően. A javuló belső és külső keresleti kilátások szintén növelhetik a vállalkozások beruházási szándékát. A fogyasztás növekedése folytatódhat, amit a kiskereskedelmi forgalom növekedése is tükröz. A reálbérek növekedése a tavalyi,5% után idén a közfoglalkoztatottak nélkül számolva elérheti az 5%-ot, emellett további javulás várható a munkaerőpiacon. A fogyasztói bizalom az elmúlt hónapokban az áprilisban elért éves csúcsa közelében tartózkodott, ami szintén a lakossági fogyasztás növekedését jelzi előre. Mindezek hatására az erősödő bázis mellett a GDP éves növekedési üteme a harmadik negyedévben,%-ra, a negyedikben,1%-ra lassulhat. Így idén összességében kiegyensúlyozott szerkezetű,,5%-os növekedésre számítunk. A növekedésre negatív kockázatot jelenthet az orosz-ukrán konfliktus, ill. ezen országok recessziója, valamint az európai gazdaság kilábalásnak lassulása. Ezzel szemben felfelé mutató kockázatot az első becslésekhez képesti jobb mezőgazdasági teljesítmény, valamint a növekedési hitelprogram második félévi felfutása jelenthet. Jövőre a beruházási dinamika lassulására számítunk, egyrészt a magasabb bázis, másrészt a kifutó 7-1-as EU támogatási ciklus miatt. A várakozásunk szerint jövőre élénkülő lakásépítési aktivitás azonban némileg ellensúlyozhatja az előbbi negatív hatását. A fogyasztás ugyanakkor jelentősen élénkülhet a devizahitelek törlesztő részletének várható markáns csökkenése, a folytatódó reálbér növekedés és bővülő munkaerőpiac együttes hatására. A belső felhasználás élénkülése azonban valamelyest ronthatja a külkereskedelmi mérleget, így ennek hozzájárulása a növekedéshez jövőre negatív lehet. A termelési oldalon a növekedést támogatja az új ipari kapacitások felfutása, valamint az élénkülő fogyasztás miatt a szolgáltatások gyorsuló 7

8 növekedése. Az építőipar kibocsátásának növekedése azonban lényegesen lassulhat, ám így is pozitív maradhat. Így összességében jövőre,9%-os gazdasági növekedésre számítunk. A rövidtávú kilátások alapján tehát reális lehet annak az esélye, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára áll. A kérdés ezért inkább az, hogy fenntartható lesz-e, mennyire lesz gyors, illetve fokozható-e a növekedés üteme. Közismert, hogy beruházások nélkül nincs (gyors) növekedés, a gyenge potenciális növekedés beruházások nélkül aligha ad esélyt a felzárkózásra. A beruházások növekedési fordulata a tavalyi év második negyedévétől bekövetkezett, ez azonban eleinte az EU források hatásának, a bővülő állami beruházásoknak volt köszönhető, a tavalyi év második felétől azonban már a magánszféra beruházásai is növekedési pályára álltak. A beruházási ráta az idei második negyedévben a GDP,%-ára emelkedett a 1-es 17,%-os mélypontról, azonban a következő években továbbra is tartósan a GDP növekedését meghaladó mértékű beruházás növekedésre van szükség, annak érdekében, hogy magasabb szintet érjen el a beruházási ráta. A beruházások pedig nagymértékben összefüggenek a hitelezéssel. Mivel a hazai gazdaság a válság előtti években az elégtelen hazai megtakarítások miatt külső hitelek bevonására kényszerült, az ország külső adóssága fenntarthatatlan méretűre nőtt. Ennek leépítése szükségszerű, így a hazai gazdasági szereplőknek csökkentenie kell az adósságát (tőkeáttételét), miközben a háztartásoknak a megtakarítások növelésére kell törekedniük. Ez vezethet el ahhoz az ideális helyzethez, hogy a hazai adósság/hitelállományok hazai megtakarításokból legyenek finanszírozva, ami minimálisra csökkenthetné gazdaságunk külső sérülékenységét. Mivel ezen folyamatok a válság kitörése óta elkezdődtek, a növekedés valószínűleg fenntartható pályára kerülhet. A probléma azonban az, hogy ameddig az egyes szereplők adósságtörlesztéssel valamint a megtakarítások növelésével vannak elfoglalva, addig kevesebb jut fogyasztásra, beruházásra. Hosszabb távon azonban éppen a megtakarítások növekedése szükséges a beruházások növeléséhez. A hosszabb távú kilátások szempontjából az sem közömbös, hogy mely szereplők mérsékeljék adósságukat, ezért az MNB növekedési hitelprogramjának azon célzottsága, hogy kis- és közepes vállalatokat lásson el forrással, kifejezetten kedvező. A jelenlegi folyamatok alapján reális lehet a fogyasztás és a beruházások növekedésének tartóssá válása, mivel a mérlegkiigazítási folyamat a következő években már előrehaladott állapotba kerül, amelyet a devizahitelek elszámolása is nagymértékben támogat. A hazai gazdaság szempontjából azonban továbbra is kulcsfontosságú, hogy mennyire tudják húzni a külső keresleti tényezők. Hazánk legfontosabb exportpiacai, így az Euróövezet a tavalyi év során kilábalt a recesszióból, a német gazdaság pedig stabil növekedést ért el, azonban a kilábalási folyamat a második negyedévben megtorpant, és várhatóan jóval lassabb folyamat lesz a korábbi várakozásokhoz képest. Ennek hátterében az elmélyülő orosz-ukrán konfliktus, szankciók és ellen-szankciók, a periféria országainak továbbra is erőtlen és egyenlőtlen kilábalása, valamint ezek hatására romló üzleti hangulat áll. Az európai gazdasági kilátásokat azonban érdemben javíthatja, hogy egyes államok egyre kisebb fiskális kiigazítási kényszerrel szembesülnek, ahogy közelednek a Brüsszelben kijelölt hiánycélok eléréséhez, más államok pedig lehetőséget kaptak arra, hogy hosszabb időszak alatt teljesítsék az elvárásokat. Az európai gazdasági kilátásokon, különösen az ún. periféria országok helyzetén segíthetnek az EKB közelmúltban bejelentett intézkedései is. Az európai növekedés a felhalmozott adósságok leépítési kényszere miatt ugyanakkor szerény mértékű lehet, miközben a beruházások az európai országok többségében szintén visszaestek, csökkentve potenciális növekedési kilátásukat. A régió országaiban szintén nincs sok esély a válság előtt látott gyors növekedés és felzárkózás visszatérésére. Így a következő években egy fenntarthatóbb, de alapvetően lassúbb növekedésre lehet számítani mind Európában, mind a régióban, mind belföldön.

9 Ezalatt az Egyesült Államok a rendkívül zord téli időjárás okozta átmeneti visszaesést követően kimagasló növekedést ért el a második negyedévben. A munkaerőpiac, valamint a lakáspiac fokozatosan épülnek fel. Míg a foglalkoztatás már elérte, a lakásépítések még nem közelítették meg a válság előtti szintjeiket. A Fed eszközvásárlási programjának, azaz lényegében a pénznyomtatásnak a szűkítése, majd októberben várható leállása nem okozott zavarokat a reálgazdaságban. A korábban erőteljes növekedést felmutató feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, India, Törökország és Oroszország jelentős lassulást, egyes esetekben recessziót mutatnak. Utóbbi esetében az orosz-ukrán konfliktus miatt szintén nem zárható ki egy átmeneti recesszió. Lassulást mutat a kínai növekedés is, azonban egyrészt még mindig robusztusnak nevezhető, másrészt mind a kínai monetáris, mind fiskális politikának jelentős mozgástér áll rendelkezésre a gazdaság ösztönzése érdekében. Mindezek alapján ellentétes ciklusok, eltérő trendek jellemzik a világgazdaságot. Egyes régiókban javulás, más régiókban lassulás jellemző. Míg az elmúlt években a megszorítások terhe alatt az európai gazdaságok számára a feltörekvő piacok gyors gazdasági növekedése jelentett exportvezérelt kiutat, az EKB bejelentett intézkedései és a csökkenő fiskális kiigazítási kényszer pozitív hatással lehet a növekedésre, amik részben ellensúlyozhatják a feltörekvő gazdaságok lassulásának negatív hatását. Az amerikai gazdaság élénkülése és európai piacok stabilizálódása pedig megállíthatja a feltörekvő piacok hanyatlását, így kiegyensúlyozottabb növekedésre lehet számítani a globális gazdaságban. 7. ábra: GDP-növekedés a visegrádi térségben (év/év %) magyar lengyel cseh szlovák Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) ábra: GDP-növekedés a főbb euró-övezeti országokban (év/év %) német EZ francia olasz Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A magyar gazdaság a második negyedévben kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind negyedéves, mind éves összehasonlítás alapján európai, valamint régiós összevetésben is. A térségben a szlovák GDP,%-kal nőtt, míg egy negyedév alatt,%-kal bővült. A cseh GDP az első negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest, éves szinten ugyanakkor,7% volt a növekedési ráta. Igen jelentősen, 1,5%-ra lassult a román GDP növekedése, amely technikai recesszióba került két egymást követő negyedéves visszaesés következtében. Lengyelország növekedése,%-ra lassult az előző negyedévben mért,5%-ról, a negyedéves növekedés pedig,% volt. A lengyel gazdaság számára kifejezetten negatív az orosz-ukrán konfliktus éleződése, amit már a visszaeső ipari adatok is tükröznek Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye jelenleg a régió élmezőnyébe tartozik. Az EU gazdasága,%-kal nőtt, az Euró-övezeté stagnált az első negyedévhez képest, így az egy évvel ezelőttihez képest az EU gazdasága 1,%-os, az euró-övezeté pedig,7%-os növekedést mutatott. Németország gazdasága,%-kal zsugorodott egy negyedév alatt, 9

10 míg 1,%-kal nőtt egy év alatt, ami jelentős lassulás az előző negyedévben mért,%-hoz képest. A német gazdaság visszaesését részben egyszeri tényezők okozták, mivel az első negyedévben tapasztalt enyhe téli időjárás következtében megugrottak a beruházások, ami a második negyedévben lefelé korrigálódott. A német gazdaság azonban feltehetően profitálhat a dinamikusan növekvő foglalkozatásból és élénkülő reálbérekből, így a fogyasztás növekedése miatt újra növekedési pályára állhat a német gazdaság. A brit gazdaság növekedése tovább gyorsult, ráadásul egyes konjunktúramutatók a gyors növekedési ütem fenntartását jelzik előre. Alulmúlta a várakozásokat a francia gazdaság teljesítménye, amely stagnált az előző negyedévhez képest, miközben a legfrissebb konjunktúramutatók sem túl bíztatóak. Csalódást okozott, hogy a válságból éppen csak kijutó olasz gazdaság újra zsugorodást mutatott az előző negyedévhez képest, így a válság kitörése óta immár harmadszor is technikai értelembe véve recesszióba került. Éves szinten a legnagyobb növekedést Írország érte el 7,7%-os növekedéssel, míg a legnagyobb visszaesést a ciprusi gazdaság szenvedte el,5%-os zsugorodással. A görög GDP visszaesése,%-ra mérséklődött. Infláció,%-kal emelkedtek a fogyasztói árak augusztusban az egy évvel korábbihoz képest, míg,%-kal csökkentek júliushoz képest. A maginfláció kismértékben,,5%-ra csökkent, azonban a maginflációban továbbra is megjelennek egyedi hatások, amelyek az év során kiesnek, így az év hátralevő részében a maginfláció tovább mérséklődhet. A forint árfolyamának év eleji gyengülése nem okozott lényegesebb inflációs hatást az elmúlt hónapokban. A háztartási energia (-1%), a tartós fogyasztási cikkek (-,%), az élelmiszerárak (-,1%), a ruházkodási cikkek (-,%), valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok (-,%) árai csökkentek, ezzel szemben a szeszes italok, dohányáruk (,%), és a szolgáltatási árak (,7%) drágultak. A legnagyobb meglepetést a szolgáltatások árainak, ezen belül is az üdülési szolgáltatások árainak augusztusi megugrása okozta. Az élelmiszerárak egy év alatti,1%-os csökkenése az idei kedvezőbb szezonális élelmiszertermésnek is köszönhető. 9. ábra: A 1-havi infláció alakulása (növ. ütem %-ban) 1. ábra: Mezőgazdasági termelői árak és fogyasztói élelmiszerárak havi fogyasztói árindex - Élelmiszer fogyasztói árak - Maginfláció -1 Mezőgazdasági termelői árak (jobb) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A következő hónapokban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti magas bázisa tarthatja alacsonyan az inflációt, kiesik a dohánytermékek árrésének tavalyi emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása. Szeptember-októbertől újabb áram- és távhőár csökkentés lesz, így az őszi hónapokban átmenetileg újra % alá csökkenhet az infláció, így a következő hónapokban -,-,% között ingadozhat az infláció, majd decemberben 1,% közelébe ugrik a háztartási energiaárak csökkentésének második körének kiesése, valamint az élénkülő belső kereslet miatt. Így az eves átlagos infláció,1% lehet, jövőre pedig a háztartási energiaárak idei

11 csökkentéseinek kiesése miatt % közelébe emelkedhet az átlagos infláció. Az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszer beviteli korlátozások, amik lefelé szoríthatják az európai, és ezen keresztül a hazai árakat. Szintén lefelé mutató kockázatot jelenthet a nemzetközi búza és kukoricaárak négyéves mélypontja. Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (1 előtt nem számítunk a %-os inflációs cél elérésére), így az MNB a jövő év második feléig tarthatja a,1%-os alapkamatot, amennyiben a forint gyengülés nem okoz pénzügyi stabilitási kockázatot. Monetáris politika, jegybanki alapkamat A várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa,1%-on tartotta az alapkamatot. Az alapkamat tartása nem okozott meglepetést, miután az egy hónappal ezelőtti kamatdöntés után az MNB sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy a kamatcsökkentési ciklus véget ért, az MNB huzamosabb ideig, de legalábbis 15 végéig a jelenlegi,,1%-on kívánja tartani az alapkamatot. Mivel az infláció a várakozásunk szerint a jövő év közepéig nem haladja meg a %-ot, valamint a Fed első kamatemelésére is a jövő év közepén kerülhet sor a jelenlegi várakozások szerint, a jövő év közepéig nem számítunk az alapkamat változására. A jövő év második felében azonban elkezdődhet az alapkamat lassú, fokozatos emelése, így 15 végére,75%-ra emelkedhet az alapkamat. A hazai kamatpálya alakulására ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthet az EKB mennyiségi lazítása, ami az európai kamatszinteken keresztül nyomás alatt tarthatja a hazai kamatszintek alakulását is. Az EKB a szeptember eleji ülésén váratlanul 1 bázisponttal,5%-ra csökkentette az irányadó rátát,,%-ra az egynapos hitelrátát és -,%-ra az egynapos betétrátát. Ezen túlmenően bejelentették, hogy már októberben elkezdődik az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) és kötvények vásárlása. Az új, célzott hosszú távú refinanszírozási program (T-LTRO) első tenderén ugyan a várakozások alatti érdeklődést mutattak az euró-övezeti bankok, azonban a piac ezt úgy értékelte, hogy így fokozódhat a nyomás az EKB-ra további lépések megtételére. A bejelentések meredek hozamesést váltottak ki a periférikus és az európai feltörekvő piacokon, így hazánkban is, miközben szignifikánsan csökkentek a törlesztéskockázati felárak. 11. ábra: A hónapos DKJ-hozam és a jegybanki alapkamat alakulása (%) 1. ábra: A 1 havi infláció és az MNB alapkamat alakulása 7 5 hónapos DKJ Alapkamat Forrás: ÁKK, MNB Forrás: KSH, MNB infláció MNB kamat Mivel jelenleg a hazai gazdaság minden szereplője a mérlegkiigazítási folyamat közepén van, a kamattranszmissziós csatorna csak részben működik, ezért nem kell attól tartani, hogy a kamatcsökkentések következtében romlanának az inflációs kilátások, mivel a kamatcsökkentések önmagukban csak mérsékelten járulnak hozzá a gazdaság, a belső kereslet élénküléséhez. Az elmúlt hónapokban azonban már érzékelhető a hitelkereslet javulása mind a vállalatok, mind a háztartások részéről. Az előbbi szektor esetében ezt részben a növekedési hitelprogram, az 11

12 utóbbiak részéről pedig a lakáshitel kamatok korábban nem látott alacsony szintre való csökkenése okozza. Az alacsonyabb kamatok ugyanakkor mérséklik a forintban eladósodott vállalatok és háztartások terheit, a mérlegkiigazítási folyamat költségeit, így nőhet a szabadon elkölthető jövedelmük, ami további pozitív hatással lehet a gazdaságra. Az MNB a hagyományos monetáris politikai eszközök mellett új eszközökkel igyekszik javítani a transzmissziós csatornák működésén, különösen a kis- és középvállalati szektor hitelellátásának javítását megcélozva. Ennek érdekében tavaly áprilisban jelentette be a növekedési hitelprogramot, amely során a megfelelő vállalkozások a piacinál számottevően alacsonyabb finanszírozási költséggel,,5%-on juthatnak hitelhez, illetve válthatják ki devizahitelüket. A kétpilléres program eredetileg tervezett 5 milliárd forintos keretét az igen jelentős érdeklődésre tekintettel 75 milliárd forintra emelték. A program jelentős sikerére való tekintettel az MNB újabb növekedési és hitelprogramot (nhp) hirdetett meg, ezúttal. milliárd forint keretösszeggel, ami 1. december 1-ig nyitva áll. Ennek 9%-át kell új hitelekre, 1%-át hitelkiváltásra fordítani. Augusztus végéig a program második szakaszában 7, milliárd forint értékben születtek szerződések, amelyből 7,5 milliárd forintot folyósítottak. A második program ugyan mérsékelt érdeklődéssel indult, azonban az év hátralevő részében élénkülhet az érdeklődés, részben szezonális okok, részben a határidő közeledése, részben pedig annak hatására, hogy a vállalatok a 1- közötti EU-s pályázatok meghirdetésére várnak. Foglalkoztatás, munkanélküliség és béralakulás A munkaerő-felmérés adatai szerint 7,9%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta május-július között. A szezonális hatásoktól elmaradó mértékben, 5, ezer fővel bővült a foglalkoztatás az április-júniusi átlaghoz képest, ami a téli közfoglalkozatási programok kifutásának hatása, azonban egy év alatt 1, ezerrel,,17 millióra növekedett a foglalkoztatás. A munkanélküliek száma, ezer fővel csökkent az április-július közötti átlaghoz képest, míg 91,7 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 7,9%-ra csökkent az egy évvel korábbi 1,1%-ról, amire a válság kitörése óta nem volt példa. A téli közmunkaprogram kifutását a tavasztól felfutó szezonális foglalkoztatás és a gazdaság élénkülése ellensúlyozták a tavaszi-kora nyári hónapokban, amit tükröz, hogy a második negyedévben foglalkoztatás 19 ezres növekedését csupán kisebb részben magyarázza a közfoglalkoztatás, mivel a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 17 ezerrel emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül, ezerrel nőtt a létszám. A legdinamikusabb növekedést továbbra is az ipari foglalkoztatás mutathatja. Az idei év során tartósan,1 millió felett alakulhat a foglalkoztatás, azonban a közmunkaprogramok újabb gyors felfutása esetén a, milliót is megközelítheti. Bíztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Idén átlagosan %-os munkanélküliségi rátára számítunk a tavalyi 1,%-os átlag után, míg jövőre 7,9%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta. A közfoglalkoztatottak 179 ezres átlagos állományát (ez az alkalmazotti viszonyban lévőkről készített statisztikából származik) az aktuálisan aktív népességre vetítve közel %-os közfoglalkoztatotti hányadot kapunk, de azt nem állíthatjuk, hogy közfoglalkoztatás hiányában ennyivel lenne magasabb a munkanélküliségi ráta, hiszen azok egy része, akik a közfoglalkoztatás keretében jutottak álláslehetőséghez, az inaktívak (a munkaerőpiacon nem jelenlévők) számát gyarapítaná. Tény azonban, hogy a közfoglalkoztatás felfuttatása hiányában a munkaerőpaici adatok lényegesen kisebb javulásról tanúskodnának. Kisebb mértékben egyébként a külföldi telephelyen munkát vállaló magyar állampolgárok száma is növekedett, ami szintén a valósnál kicsit kedvezőbb színben tünteti fel a munkaerőpiaci helyzet alakulását. 1

13 Bár még nincsenek mértékadó felmérések arról, hogy a közfoglalkoztatás kiterjesztése mennyire segíti a programban részvevőknek a munkaerőpiacon való tartós megmaradását és esetleg teljes értékű állásban való elhelyezkedését, nyilvánvaló, hogy a gazdaságpolitikának továbbra is prioritása marad a foglalkoztatás bővítése, ami a jelen piaci helyzetben továbbra is szükségessé teszi a közfoglalkoztatás legalább jelenlegi szinten történő fenntartását, de akár további bővítését is. Viszont a legfrissebb üzleti felmérésekből kirajzolódó kép is megerősíti azt, hogy immár a magánszektor munkahelyteremtése is erőteljesebb fokozatba lépett (közfoglalkoztatottak nélkül 1 január-júliusa között a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az alkalmazotti létszám bővülésének éves mértéke elérte a,%-ot), így a közeljövőben a gazdaság élénkülésének és szezonális hatásoknak is köszönhetően tovább bővül a foglalkoztatás. 1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 1. ábra: A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása 1 11 Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb) Munkanélküliségi ráta Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés Júliusban %-kal nőttek a bruttó és a nettó bérek, az alacsony növekedést azonban a közmunkaprogramok felfutása okozta, mivel erőteljesen nőtt a közmunkások súlya az átlagban, ami lefelé torzítja az átlagos adatokat. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés,% volt, így a reálbérek a júliusi,1%-os infláció mellett,%-kal nőttek. A versenyszférában,%-os bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés % volt, ami lassulást mutat az előző havi,, ill. 5,%-os növekedéshez képest, azonban ez az egy évvel ezelőtti magasabb bázis hatása. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés 7% volt. Igen kedvező, hogy az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban,%-kal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül is elérte a,%-ot, míg a vállalkozásoknál,%-kal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi. Az idén,5%-os bruttó és nettó bérnövekedésre számítunk, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérek 5-5,5%-kal emelkedhetnek, ami a várakozásunk szerinti,1%-os infláció mellett 5%-ot meghaladó reálbér növekedést eredményezhet. A reálbérek növekedése, valamint a munkaerőpiacon várható további javulás miatt idén a háztartások fogyasztásának %-hoz közeli növekedésére számítunk, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem. Jövőre a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így a fogyasztás növekedésének némi gyorsulására számítunk, ami megközelítheti a %-ot. 1

14 Költségvetési folyamatok 1-re az elfogadott költségvetési törvény alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium,9%-os hiányt célzott elő, amit %-os GDP-növekedésre és,%-os éves inflációra alapozott. Úgy véljük, hogy a növekedés üteme ennél még magasabb is lesz (emlékeztetőül a saját előrejelzésünk,5%), viszont az inflációt jóval alacsonyabbra (,1%-osra) várjuk. A ténylegesnél magasabbra tervezett infláció okozhat problémákat egyes bevétel-oldali tételeknél (pl. forgalmi adók), de a magasabb növekedés ezt jórészt ellensúlyozza. Az idén ugyan jóval kisebb beépített tartalékokkal rendelkezik a központi költségvetés az esetleges elcsúszások kezelésére, azonban a kockázatok is jóval kisebbek az előző évekhez képest. A bevételi oldalt támogatja, hogy idén már a teljes évben fizetik az elektronikus útdíjat az arra kötelezettek, valamint a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötése már gyakorlatilag lezárult, ami az áfa-bevételek kedvező alakulásában is látható. Összességében alacsonynak véljük a hiány túllépésének kockázatát, azonban nem tartjuk kizártnak, hogy az előző két évhez hasonlóan idén is alacsonyabb lesz a hiány a tervezettnél. Ezt még abban az esetben is lehetségesnek tartjuk, ha sor kerül a nyári hónapokban elrendelt 11 milliárdnyi kiadászárolás feloldására. Az idei év augusztusában a hiány mindössze 7, milliárd forint volt, ez több mint 1 éve a legalacsonyabb havi deficit. Így összességében az államháztartás központi alrendszerének hiánya a januártól augusztusig tartó időszakában 5, milliárd forint volt, ami az éves hiányterv 7,%-a. A tavalyi év azonos időszakában a deficit 91, milliárd forint volt. A tavalyihoz képest lényegesen kedvezőbben alakultak a költségvetés bevételei, ami elérte,%-ot, köszönhetően a főbb adóbevételek kedvező alakulásának. Eközben a nettó kamatkiadások 11,9 milliárd forinttal múlják alul a tavalyi szintet a hozamok kedvező alakulásának köszönhetően. Mivel az adóbevételek az év utolsó hónapjaiban, különösen decemberben jelentősen növekednek, valamint a mobilfrekvencia díjak befizetése is az utolsó hónapokban várható, nem zárható ki, hogy a költségvetés hiánya alulmúlja az előirányzatot. Pozitív kockázatot jelenthet a költségvetésre, amennyiben újraindulnak az EU-s támogatások kifizetései, amelyet a költségvetés megelőlegezett a nyertes pályázóknak. 15. ábra: Az államháztartás fő mutatószámai (a GDP %-ában) 1. ábra: Költségvetés bevételei és kiadásai (a GDP %-ában) Államháztartás adósságállománya (jobb) Költségvetési egyenleg Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az államadósság csökkentése keményebb diónak bizonyul az államháztartási egyenleg meghatározott mederben tartásánál, ugyanis a még mindig jelentős devizahányad miatt az árfolyamváltozások jelentős átértékelődést tudnak eredményezni, konkrétan a forint gyengülése az állomány forintban kifejezett értékére felfelé irányuló nyomást jelent. Emiatt már a tavalyi év végén is manőverezésre, a forintkibocsátások időleges csökkentésére volt szükség ahhoz, hogy a 1. év végi GDP-arányos adósságállomány az adósságszabályban lefektetettek szerint alatta maradjon a 1. év végi 79,%-nak. 1

15 1 erősen indult a forintkibocsátások tekintetében, ami miatt a fiskális tartalékok komoly gyarapodásnak indultak, lehetőséget teremtve arra, hogy a későbbiekben nagyobb piaci kilengések esetében se keletkezzenek (re)finanszírozási problémák. A külföldiek forint állampapír-állománya az év elején megfigyelt csökkenés után magasabb szinten stabilizálódott. Örömteli, hogy folytatódik a lakosság állampapír állományának dinamikus növekedése, ami csökkenti az államadósság finanszírozásának sérülékenységét. Az ÁKK március 1-án öt- és tízéves dollár benchmark-kötvényeket dobott piacra összesen milliárd dollár értékben, ezzel az éves Eurokötvény kibocsátási terv kétharmadát biztosította. A maradék közel 1, milliárd euró kibocsátására már nem került sor, ugyanis a kormány úgy döntött, hogy a további devizalejáratokat forintforrásból biztosítja. Mindeközben az MNB bejelentette, hogy jelentős mértékben átalakítja forrásszerkezetét, mivel a külföldi befektetők által is vásárolható kéthetes kötvényeket kéthetes betétté alakítja, így a külföldi befektetők nem tarthatnak állományt az MNBnél. Ezen túlmenően az MNB arra ösztönzi a hazai pénzügyi intézményeket, hogy a felesleges likviditást állampapírok vásárlására használja, így a várhatóan megnövekvő forintkötvény kereslet hatására a lejáró devizaadósságok forintadósságokból finanszírozhatók, ami szignifikánsan csökkentheti az ország sérülékenységét. Az MNB közleményét követően az ÁKK bejelentette, hogy nem bocsát ki idén több devizakötvényt, ehelyett jelentősen növeli a forintkötvény kibocsátásokat. A bejelentések óta hatalmas kereslet látszik az állampapír aukciókon, aminek hatására az államadósság devizaaránya valóban csökkenhet. Összességében a 1-es (re)finanszírozást mérsékelt kockázatúnak látjuk, mivel azonban a forint az év végére legfeljebb a tavalyi év végi szintjére erősödik vissza, az államadósság csökkenése ismét csak jelképes lesz: az év végére 79,%-ot várunk a tavalyi 79,% után. 15-ben viszont a stabilizálódó forint, a továbbra is jó ütemű gazdasági növekedés és a valamivel magasabb infláció (és GDP-deflátor) már fajsúlyosabb csökkenésre is lehetőséget ad, így annak az évnek a végére 77,1%-ig jöhet le a GDP-arányos államadósság. Külső egyensúlyi helyzet 97, millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben júliusban, ami millió euróval magasabb az egy évvel korábbihoz képest. Míg az export euróban számított értéke,%-kal, az importé 7,95%-kal emelkedett, a forgalom mindkét irányban érdemi élénkülést mutat. Az első hét hónapban,7 milliárd euróra nőtt a külkereskedelem többlete, ami 5 millió euró javulást jelent az egy évvel ezelőttihez képest. Az export növekedése döntően a járműgyártás felfutásának köszönhető, ami a következő hónapokban is húzni fogja a kivitelt. Az exportkilátásokat azonban beárnyékolhatja a mélyülő orosz-ukrán konfliktus és recesszió, valamint az orosz kormány által bejelentett szankciók egyes termékek importjára (ezen relációkban már az első öt hónapban mintegy 1-1%-kal csökkent a kivitel, az orosz-ukrán piacok összesített súlya kivitelünkben mintegy 5,5%). Az import növekedése a belső kereslet, így a háztartások fogyasztásának és a beruházások folytatódó élénkülésére utal, azonban a gáztározók feltöltése is növeli az importot. A külső, ezen belül is az európai kereslet a korábbi várakozásokhoz képest lassabb ütemben javul, az euró-övezeti és német gazdasági kilátásokat szintén rontja a mélyülő orosz-ukrán krízis. Az érdemben felfutó autógyártás ugyanakkor ellensúlyozhatja a belső kereslet élénküléséből származó importnövekedést, így a külkereskedelmi többlet 7 milliárd euró közelébe nőhet a tavalyi revideált,,55 milliárd euró után, jövőre azonban a tovább élénkülő belső kereslet hatására újra, milliárd euróra mérséklődhet a külkereskedelem többlete. 15

16 17. ábra: A külkereskedelmi egyenleg alakulása 1. ábra: A külső finanszírozási kapacitás és komponenseinek alakulása (GDP %-a) havi egyenleg (j.t.) görgetett egyenleg Áruk Szolgáltatások Jövedelmek Transzferek Külső fin. kapacitás Folyó fiz. mérleg Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A második negyedévben 9 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami kevesebb az első negyedévi 17 milliós, ill. az egy évvel ezelőtti millió euróhoz képest. A külfölddel szembeni finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 157 millió euró volt, ami a szezonális hatások kiszűrésével a GDP 7,7%-a. Miközben az áruk és szolgáltatások egyenlege 177 millió euróra csökkent a tavalyi 151 millióról, az elsődleges jövedelmek negatív egyenlege - millió euróra javult az egy évvel ezelőtti -9 millióról, ugyanakkor a másodlagos egyenleg hiánya -1 millió euróra romlott a tavalyi -9 millióról. Az MNB jelentősen módosította a folyó fizetési mérleg statisztikai módszertanát, ami jelentős változást okozott a múltbeli adatokban, így a 1. évi folyó fizetési mérleg többlete.1 millió euróra emelkedett a korábban közölt.91 millióról, a 1-es 1.7 millió euróra emelkedett a korábban közölt millióról, a 11-es pedig 75 millió euróra módosult az eddig közölt 19 millió euróról.. A felhasznált EU-s források 1-ben is intenzív beáramlását feltételezve a tőkemérlegen keresztül mindez azt jelentheti, hogy Magyarország nettó külső finanszírozási kapacitása a GDP 7%-a közelében maradhat (a 1-as,%-ot követően). Az idei évben további javulást várunk a folyó fizetési mérlegben, elsősorban az áruk és a jövedelmek egyenlegének köszönhetően, jövőre azonban csökkenhet a folyó fizetési mérleg többlete a háztartások fogyasztásának élénkülése miatt, amit csak kismértékben ellensúlyoz, hogy a devizahitelek forintosításának hatására szignifikánsan csökken a külső adósság, ami hosszabb távon csökkentheti a jövedelemegyenleg hiányát. Így a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a GDP mintegy 5%-a alá esik vissza. A nettó külső finanszírozási képesség ilyen nagyfokú javulásában még mindig szerepet játszik a -9-es pénzügyi válság előtt felhalmozott jelentős adósságok csökkentése (többek között a jövedelemegyenleg javulásán keresztül), ami viszont a pénzügyi mérlegen keresztül masszív tőkekiáramlás formájában jelentkezik. A 1. évi, milliárd eurót követően tavaly ugyan a pénzügyi mérleg deficitje csökkent, de még így is milliárd euróra rúgott, amiben az egyéb befektetések körébe tartozó éven túli lejáratú adósságok visszafizetése vitte a prímet, meghaladva a 1 milliárd eurót. Viszonylag szerény mértékű volt a nettó közvetlen tőkebefektetés: alig haladta meg a millió eurót, miközben mind a nem-rezidensek által Magyarországon megvalósított, mind a rezidensek által külföldön megvalósított közvetlen tőkebefektetések mennyisége jelentősen csökkent 1-höz képest. Egyértelműen növekedtek azonban a külföldiek magyarországi portfolió befektetései, főként a kötvények során, ennek azonban részben az a magyarázata, hogy 1-ben a magyar állam nem jelent meg fix kamatozású papírral az Eurokötvény-piacon, míg 1 februárjában,5 milliárdnyi dollár kötvényt bocsátott 1

17 ki. Az idei évtől arra számítunk, hogy a külföldi adósságok törlesztése valamint a bankrendszer tőkeáttételének csökkentése már csak lassúbb ütemben zajlik, viszont élénkül a működőtőkebeáramlás és tovább erősödik a portfolió befektetések körében a nettó beáramlás. A magas nettó külső finanszírozási kapacitással együtt ez lehetővé teszi a tartalékok növekedését; ennek törlesztési célú felhasználása esetén pedig a külföldi adósság további enyhítését. 19. ábra: A finanszírozás komponenseinek alakulása (GDP %-a). ábra: A bruttó és nettó külföldi adósság alakulása (GDP %-a) 15 1 FDI Egyéb bef. Tartalékok Portfolió bef. Derivatívák és NEO* Külső fin. kapacitás Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A bruttó külföldi adósságállomány (amely a közvetlen befektetéseken belüli hitelviszonyt megtestesítő befektetéseket is tartalmazza) a GDP 119%-ára (11, milliárd euróra) csökkent 1 végére, ami százalékponttal alacsonyabb a 9. év végi állománynál (Hasonló csökkenést tapasztalhatunk, ha a közvetlen befektetéseken belüli hiteleket nem vesszük figyelembe, de ekkor a GDP-arányos bruttó külföldi adósság mértéke csak,%-os). 1-ben és 15-ben is folytatódik a bruttó külső adósságállomány jelentős csökkenése: az idei év végére 11,%-os, 15 végére 15%-os GDP-arányos mutatót várunk. A csökkenés akár erőteljesebb is lehet, ha az általunk számítottnál alacsonyabb tartalékszintet is biztonságosnak lát a pénzügyi vezetés. A nettó külföldi adósság GDP-arányos értéke mindenesetre már 1 végén is csak %- os volt (a közvetlen befektetésen belüli hitelek nélkül csak 5%-os), és ez a mutató 15 végéig akár a %-os (%-os) szint alá süllyedhet az általunk előrejelzett külső egyensúlyi folyamatok mellett. A rövid lejáratú adósságok aránya most kifejezetten alacsony (kicsivel % alatti), amire a tartalékok elegendő fedezetet jelentenek, így véleményünk alapján Magyarország külső sebezhetősége jelentősen kisebb a pár évvel ezelőttinél, és ezen folyamat további folytatódását várjuk. Ipar 1,%-kal nőtt az ipari termelés júliusban az előző évihez képest, munkanaphatással megtisztítva a növekedés megegyezett a kiigazítatlan indexszel, ami 11. február óta a legmagasabb növekedést jelenti. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés igen dinamikusan, 1,%-kal nőtt. Így összességében az első hét hónapban 9,%-kal bővült az ipari termelés az egy évvel ezelőttihez képest. Az ipari termelés gyorsulása döntően a járműgyártás felfutásának köszönhető, de a KSH közleménye szerint minden feldolgozóipari alágazatban szignifikáns növekedés volt. Az idei év továbbra is bíztatónak ígérkezik, bár beárnyékolhatja a külső kereslet megtorpanása, valamint a mélyülő orosz-ukrán krízis. Ezzel szemben a belső kereslet a fogyasztás és a beruházások növekedésének folytatódása miatt élénkülhet, amihez hozzájárul egyes autóipari kapacitások érdemi felfutása, a hazai autógyártás mintegy 5-%-kal növekedhet a tavalyi 17

18 évhez képest. Kedvező teljesítményt nyújthat a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar is, valamint az év második felétől két új üzem átadásának köszönhetően a gumigyártás. Az ipari termelés a következő hónapokban is kétszámjegyű növekedést mutathat az autógyártás folytatódó felfutásának hatására. Az ipar idei várható kedvező teljesítményét a mérséklődő, de még mindig magas német, európai, valamint hazai konjunktúramutatók alátámasztják, csakúgy, mint az elmúlt hónapokban meredeken emelkedő új megrendelések és rendelésállományi adatok, így idén 1% körüli növekedést várunk az ipar kibocsátásában. Az ipari termelés gyors ütemű növekedését a feldolgozóipari beruházások második negyedéves kiugróan magas, % feletti növekedése is alátámasztja. A júliusi, valamint a következő hónapokban várható ipari adatoknak köszönhetően a GDP a harmadik negyedévben a vártnál kisebb mértékben lassulhat. Jövőre egyes ágazatokban folytatódhat a kapacitások felfutása, ill. jobb kihasználása, így -,5%-os ipari termelés növekedésre számítunk. 1. ábra: Az ipari termelés alakulása. ábra: Ipari termelés és bizalom (éves növekedési ütem %-ban) Ipari termelés Exportértékesítés - Belföldi értékesítés IFO (jobb) ipari termelés - ipari bizalom (jobb skála) Forrás: KSH, Ifo, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Európai Bizottság, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A részletes adatok szerint júliusban az ipar exportértékesítése 15,%-kal emelkedett, míg a belföldi eladások,%-kal nőttek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez utóbbin belül azonban a feldolgozóipari eladások 7,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az ipar ágai közül a feldolgozóipari termelés 1%-kal nőtt, a bányászat 11,%-kal csökkent, míg az energiaipar kibocsátása 1,%-kal bővült. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben csökkent a termelés, ami az ipar egyre szélesebb körében jelez növekedést. A járműipar kibocsátása 1,9%-kal, ezen belül a közúti gépjármű gyártása %-kal nőtt. Örömteli, hogy több éves visszaesés után a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 9,9%-kal emelkedett.,%-os növekedést mutatott az élelmiszeripar, 1,%-so növekedést a textil-, ruházati ipar, 9,9%-os növekedést a fa-, papíripar, 11,5%-os növekedést a kokszgyártás, kőolaj finomítás,,9%-os növekedést a gyógyszergyártás,,%-os növekedést a gumiipar,,%-os növekedést a fémipar, 11,%-os növekedést a villamos berendezés gyártása,,%-os növekedést a gépipar, valamint az orvosi eszközök gyártásának kiemelkedő exportteljesítményének köszönhetően 1,%-os bővülést mutatott az egyéb feldolgozóipar. Ezzel szemben minimális,,%-os visszaesés volt a vegyipar területén. Az új megrendelések júliusban 17,5%-kal emelkedtek, ezen belül az új exportrendelések 1,%-kal nőttek, a belső kereslet élénkülésére utal az új belföldi rendelések 1,5%-os növekedése. A rendelésállomány 19,%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. 1

19 Beruházások Folytatódott a beruházások kiemelkedő ütemű növekedése a második negyedévben, a bővülés elérte a 1,%-ot az előző évihez képest, így összességében az első félévben a növekedés 1,7% volt. Kifejezetten bíztató, hogy ezen belül a versenyszféra beruházásai 1,7%-kal, míg az állami beruházások 1,%-kal nőttek, azaz a beruházásokat döntő mértékben a versenyszféra húzta. A gép- és berendezés beruházások,%-kal, míg az építési beruházások 1,%-kal emelkedtek. Az ágazatok többségét kiemelkedő mértékű beruházás növekedés jellemezte, így a feldolgozóiparban,%-os, a mezőgazdaságban,%-os, az energiaiparban,%-os, a vízellátás, szennyvízgyűjtés területén 5,%-os, az építőiparban,5%-os, a szállítás, raktározás területen (nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, a járműparkok bővítése, valamint a vasútépítések, felújítások, alsóbbrendű útvonalak és egyéb útépítések),1%-os növekedés volt. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül 1,9%-kal nőtt a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye, ami egyedi nagy beruházások eredménye. Jelentősen nőttek a beruházások a lízinget is tartalmazó adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (,%), az egyéb szolgáltatás (7,%) és az információ és kommunikáció (9,%) nemzetgazdasági ágakban. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban,%-kal nőtt a beruházások volumene. A feldolgozóipar beruházásainak kiemelkedő növekedése elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatok (gumi, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása, textília, bőrtermékek, számítógép, elektronikai optikai termékek gyártása) beruházásainak köszönhető. Az alágak közül számottevően nőttek még a beruházások az élelmiszeriparban és az egyéb feldolgozóipar területén is.. ábra: A beruházási ráta alakulása a GDP százalékában. ábra: A beruházások volumenindexei (éves növekedési ütem %-ban) 5% % % % 1% % 19% 1% 17% beruházási ráta, né-ves mozgóátlag 1% szezonálisan és naptárhatással kiigazított 15% Forrás: KSH 1-1 Beruházások Építés - Gép Feldolgozóipar Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A beruházások második negyedéves, igen dinamikus emelkedése azért is kedvező, mivel a tavalyi második negyedéves bázis már magasabb volt. A következő negyedévekben bázishatások miatt a beruházások éves dinamikája feltehetően lassulni fog, azonban a növekedés folytatódhat az EUforrások továbbra is gyors ütemű lehívása, a javuló külső és belső kereslet, valamint az MNB növekedési hitelprogramjának hatására. A következő években pedig fokozatosan felfuthatnak a lakóingatlan és kereskedelmi ingatlan beruházások is, így ezek némileg ellensúlyozhatják a 7-1 közötti EU támogatások kifutásának negatív hatását. Így idén összességében kétszámjegyű növekedést mutathat a beruházások növekedése. 19

20 Kiskereskedelem,%-kal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom júliusban az előző havi,1% után, naptárhatással való kiigazítás nélkül a növekedés szintén,% volt. Az adatok értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 1 hónapban a dohányforgalmat érintő módszertani változás miatt (a korábbi becslések helyett a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományait használja) az adatok felfelé torzultak. Enélkül számolva a kiskereskedelmi forgalom növekedése gyorsult az előző havi 1,%-os éves növekedéshez képest, a két módszertannal számolt adatsor azonban összezárt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,7%-kal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben,%-kal emelkedett az értékesítés volumene júliusban. A foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedésének hatására -,5% között stabilizálódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, így idén,%-kal növekedhet a kiskereskedelmi forgalom, a módszertani változást kiszűrve pedig % lehet a növekedés. Mivel a devizahitelek elszámolása érdemben növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, a háztartások fogyasztása, így a kiskereskedelmi forgalom a jelenlegi várakozásunkat meghaladó mértékben gyorsulhat az elszámolást követően. Az adatokat szintén felfelé torzítja, hogy az online pénztárgép-rendszer hatására a bevallott forgalom is megnőtt. Ettől függetlenül is a kiskereskedelmi forgalom növekedése hozzájárulhat a GDP növekedés idei kedvező alakulásához ábra: Kiskereskedelmi forgalom. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbér Reálbér közfoglalkoztatás nélkül Fogyasztói bizalom (jobb) Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelem korábbi számbavétel szerint Fogyasztói bizalom (jobb) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Autópiac A Datahouse Kft. adatai szerint augusztusban.7 személygépjármű került az utakra, 1,%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 1 első hónapjában összesen.9 új személygépkocsit helyeztek forgalomba,,7%-kal többet, mint 1 január-augusztusban. Augusztusban 1.9 új kishaszonjárművet helyeztek forgalomba,,%-kal többet mint 1 augusztusában. Az első havi adat is jelentős, 7%-os növekedést mutat: idén januáraugusztusban 9.5 jármű került forgalomba. A forgalomba helyezett új nagyhaszonjárművek száma,%-kal, -re emelkedett augusztusban 1 azonos hónapjához képest. Az első nyolc hónapban összesen.91 új nagyhaszonjármű került forgalomba, 7,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az értékesítéseket kínálati oldalról a források beszűkülése, keresleti oldalról a jövedelmek csökkenése és a bizonytalanság a munkanélküliségtől való félelem és a bizonytalan vállalati kilátások korlátozták a válság kitörését követő években. A korábbi évek vásárlási szerkezete a hitelezési és lízingpiaci aktivitás zuhanásának köszönhetően a készpénzes vásárlások arányának növekedése irányába tolódott, a szerkezeti arány gyakorlatilag megfordult. Az eladásokat a