1937 Tengertánc című elbeszélés a Szép Szó c. folyóiratban

Átírás

1 Örkény István Egyperces novellák Örkény életrajz ápr. 5. Budapest-1979.jún.24. iskolái: műegyetem, vegyészmérnök tud.egyetem, gyógyszerész vegyész diploma 1937 Tengertánc című elbeszélés a Szép Szó c. folyóiratban utazások London, Párizs 1941 Tengertánc című első elbeszélés kötet 1942 munkaszolgálat, doni harctér, hadifogság dec. hazajöhet, elbeszéléskötetek, dramaturg Gönczi Flóra 1. feleség Nagy Angéla 2. feleség 1965-től Radnóti Zsuzsa 3. feleség az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozik 1962-től újra publikálhat 1966 Jeruzsálem hercegnője 1967 Nászutasok a légypapíron 1964 Tóték (kisregény), 1967 Tóték (dráma) 1969 Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, 1974 Vérrokonok 1969 Fekete Humor Nagydíj (Párizs), 1973 Kossuth-díj

2 Örkény írói jellemzői Örkény a kisepika és a magyar drámairodalom megújítója, groteszk jelenségek szatirikus ábrázolója. Ellentmondásokra, sokféleségekre, újszerű minőségekre, ésszerűtlenségekre és a modern lét fenyegetettségére hívja fel a figyelmet. A legkilátástalanabb helyzetekben is a cselekvés szükségességét érezteti, számos műve fejezi ki a reménytelen helyzetben is az élet diadalát. Epikai ábrázolásmódja a tényközlésre redukált narráció, a puszta cselekedtetés és beszéltetés. Mellőzi a részletezést és a pszichikai folyamatok leírását. A jelenségeknek és történéseknek csupán a lényegét ragadja meg. A történetet példázattá sűríti. A hagyományos formákat is alkalmazza (pl. az anekdotát, az életképet), de egy-egy idegen elem beiktatásával vagy meglepő fordulattal azokat is groteszkké változtatja. Banális tárgyból, értelmetlennek látszó mozzanatból is mély igazságok felé mutat. A meghökkentő, ésszerűtlen magatartásról kimutatja, hogy másfajta logikának tökéletesen megfelel. Gyakori logikai minősége a paradoxon (látszólagos lehetetlenség, képtelenség, ellentmondás). Műveiben a groteszk mellett az abszurd (az értelmetlen) is gyakran megjelenik. ( groteszk: olasz, német eredetű szó, furcsa, torz, nevetséges a jelentése, olyan esztétikai minőség, amelyben össze nem illő elemek találkoznak,a komikum fogalomkörébe tartozik abszurd: latin, kellemetlen, ízetlen esztétikában: képtelen, lehetetlen, (nonszensz) esztétikai minőség, melyben a képzeletbeli jelenség elveszti kapcsolatát a valósággal, s képtelenségnek, hihetetlennek, lehetetlen- nek érezzük. Mitikus, mesés, utópisztikus jelenségeket értünk rajta. Hatása meglepő, kiszámíthatatlan, meghökkentő.)

3 Műfajt teremt: az egyperces novellát. A műfaj és a megnevezés Örkény Istvántól származik. A szöveg kifejtettségét a minimumra korlátozza, és az olvasótól maximális értelmező tevékenységet vár el. Ábrázolásmódjának kialakításában Kafka és a pesti fekete humor jelentős szerepet játszott. Az egypercesekben kifejlesztett írói eljárásokat más műfajokban is alkalmazta. Nyelve az élő köznyelv. Az egyes darabok stílusa eltérő: lehet hétköznapi, köznyelvi, de előfordul hivatalos, balladisztikus, lírai is. Drámáinak egy része a kisregények színpadi változata (Tóték, Macskajáték), a magyar dráma kiemelkedő nemzetközi sikerei a XX. század 2. felében. Eredeti drámáinak fő témaköre: a magyar nemzeti lét és a kelet-európaiság paradoxonai (a mozgástér, az életminőség, az értékvilág, a társadalmitörténelmi szerepek), pl. Pisti a vérzivatarban (1969), Kulcskeresők (1975). Műveiből filmek is készültek pl. Isten hozta őrnagy úr!(fábri Zoltán, 1969), Macskajáték (Makk Károly,1972). Az egyperces novellák A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol meg velük, mert nem igényelnek hosszú hetekrehónapokra terjedő figyelmet. (Használati utasítás) Örkény az egypercesekkel a másként látás lehetőségére, fogalmaink és ítéleteink felülvizsgálatára szólít fel; a szatirikus irodalom hagyományait, pl. Karinthy útját követi. A magyar kisepika tradíciói közül élesen elutasítja a szórakoztató történetmondást. Az anekdota nemzeti csapás. Elbutítja az irodalmat, elsekélyesíti a gondolkodást. A valóságban nincsenek homogén minőségek, sőt más környezetbe állítva mindennek más lesz az értéke, jelentése. Az egypercesek meghatározó esztétikai minősége a groteszk: eltérő minőségek egymás mellettisége. A bizarrság, a meghökkentés kényszeríti ki az elgondolkodtatást, az újszerű felismerést. Örkénynél a groteszk a gondolatok katalizátora, az eszmélkedés elindítója.

4 Egymás mellé helyezi, sőt egymással összefonódottnak mutatja (ahogy az életünkben is szerepelnek) a köznapi banalitást és élettörvényt (pl. Mi mindent kell tudni), az illúziót és a földhözkötöttséget (pl. Az apróhirdetés), a dolgok többféle nézőpontú megközelítését (pl. Kettős öröm), az idillt és a tragikumot, az érzelmet és a rációt, a humort és a tragikumot, az életrevalóságot és a jellemtelen alakoskodást. A Mi mindent kell tudni a villamosjegy hátoldalán olvasható szöveget tartalmazza, semmi többet. A szépirodalomba emelése jelentése: életünket előírások, szabályok és tiltások kötik gúzsba - és észre sem vesszük. Az Apróhirdetés már fiktív szövegű. Magyarázatként Örök nosztalgia alcímet kapott. Azt fricskázza meg, hogy vágyaink nem tudnak elszakadni a körülményeinktől. Tükörszövegű a Kettős öröm: két nézőpontot szembesít, a Horgászok Lapja és a Keszegek Lapja hírét állítja párhuzamba, és a minőségek kétféleségét bizonyítja (a horgásztarhonya mint csali és mint ízletes étel). Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéséről gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról. Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd. A német őr és dr. K. H. G. a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító munkát végez ( a lódögnek a gödröt ássa ), de barátságosan beszélgetést kezdeményez, kultúráját igyekszik szóba hozni. A másik csak visszakérdez, de fogalma sincs a saját nemzeti irodalmának nagyjairól, a szellem fölényének elismerését elutasítja, és érvényesíti a fizikait. Az erőszak képviselője megöli a kultúra és a humánum képviselőjét. A végzet kedves, mesestílusban előadott gyilkos történet: a mérgezett pogácsa körforgása, az És most viszi! végtelenítéssel. A Leltár szövege egyetlen lista. Tételeket sorol fel, ezekből (pl. 3 gomolyfelhő ) eleinte egy hangulatos tájkép kibontakozására számítunk, de megjelennek, majd ismétlődnek baljós motívumok (pl. 1 kiáltás ), és az utolsó két tétel már tragédiát sejtet ( 1 becsukódó ablak és Csönd ).

5 Az egypercesek általános jellemzője: a groteszk mozzanat feltárása. A novella csupán leír, közöl, nincs sorsfordulat, nincs tetőpontra való felfuttatás, és nincs megoldás. Némelyek azonban a novella műfaji követelményeinek is eleget tesznek: van cselekmény, felfut a feszültség a tetőpontra, és - ez a legjelentősebb vonásuk - megoldást adnak. A Budapest atomkatasztrófát mond el, az élet megszűnésének konkrét jelenségeit sorolja. Világpusztulást sejtünk, bár Budapest a cím. A teljes megsemmisülés beállta után azonban az örkényi fordulat ( Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné ) a magyarság életképességét hirdeti. A Ballada a költészet hatalmáról témája az emberek egymás iránti érzéketlensége a telefonfülke telítődése érzelmekkel (a fordulat közvetlen előidézője: egy költő négy verssora). Ez a megoldás az emberi értékek fennmaradását is példázza a modern kor minden torzulása és kilátástalansága ellenére is től jelentek meg az egyperces novellák Az 1968-ban megjelent kötetben 6 ciklusba rendezte műveit: Állapotok Korképek Arcképek Visszájáról Változatok Példázatok