Komédia: drámai műfaj; kisszerű emberek illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással illetve a körülményekkel. Megoldása többnyire

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komédia: drámai műfaj; kisszerű emberek illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással illetve a körülményekkel. Megoldása többnyire"

László Jónás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Komédia: drámai műfaj; kisszerű emberek illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással illetve a körülményekkel. Megoldása többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus. Értékszerkezete: önmagukat valódi értéknek feltüntető álértékek pusztulása.

2 Helyzetkomikum: rászedés, kijátszás, álöltözet... Jellemkomikum: lényege a megszokottól való eltérés az általános világképet nem érintő kérdésben. Nyelvi komikum: szinonimák, homonimák (=azonos alakú szó), szófacsarás, szójátékok...

1622-ben született polgári családban. Az apja udvari kárpitos volt. Eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin. Jogot végez Orleansban. 1643-ban belép a Bejart-társulatba (vándorszínészek).

3 1622-ben született polgári családban. Az apja udvari kárpitos volt. Eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin. Jogot végez Orleansban ban belép a Bejart-társulatba (vándorszínészek). Több mint 10 évig járják az országot. Moliere itt szerzi meg mint dramaturg és mint színész azokat a tapasztalatokat, melyekre majd életművét építi. A legfontosabb ezek közül az, hogy a komédia demokratikus műfaj, a nevetés nem függvénye a származásnak, sőt a műveltségnek sem.

4 1658-ban tarthatják első bemutatójukat a király előtt. Ettől kezdve Moliere XIV. Lajos egyik kedvence, sőt kegyence ben feleségül veszi Armande Bejartt, szeretője (Madeleine Bejart) lányát. Támadások kereszttüzébe kerül. A király menti ki azzal, hogy első gyermekük keresztapja lesz ban a Képzelt beteg egyik előadásán rosszul lesz, még végig játssza a darabot és maghal.

5 Római komédiaírók: Plautus és Terentius A commedia dell arte-ből veszi az állandó szerepköröket. commedia dell arte = olasz rögtönzéses vígjáték cselekmény vázlathoz szereplők rögtönöznek, szereplők állandó jellemek, típusok pl. zsugori kalmár, fösvény, gyámoltalan szerelmesek jellemkomikum jellemzi

6 A farce-ból veszi a vaskosabb nyelvi humort. farce = francia vásári komédia, helyzetkomikum jellemző rá, amelynek általában alapja félreértés vagy személycsere Beépíti műveibe a kor népszerű műfajait: balett, olasz zenés játék, opera. Onnan merítek, ahonnan tudok. Ars poeticája: Az igazi komédia tárgya mindigis a társadalmi torzulások javítása kell legyen. A gúny ostorával kell javítani a hibákat.

7 eltérés a józan mértéktől Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében" Célja (mint a klasszicistáké általában): gyönyörködtetés (= a néző megnevettetése) tanítás (a bűnök leleplezésével az emberek jobbítása)

8 a képmutató (Tartuffe), a csábító (Don Juan), a pénz rabja (A fösvény), a hipochonder (a képzelt beteg), a kompromisszumra képtelen ember (Az embergyűlölő =A mizantróp)

9 A mű középpontjában olyan alak szerepel, aki egy jellemvonásában eltér a józan ész kívánalmaitól. Ez a vonás gyakran már a mű címében is jelentkezik. Ez a jellemhiba egyre inkább elhatalmasodik a hősön, és veszélyezteti a környezetében élők boldogságát, nyugalmát. Leggyakrabban a fiatal szerelmesek addig biztosnak látszó jövőjét rombolja szét. Moliere-nél a fiatalok a legkevésbé megrajzolt alakok. Személyiségük abban merül ki, hogy egymást szeretik. Valójában egyik darabból a másikba vándorolnak.

10 A főhős környezetében mindig van olyan alak, aki próbálja a józan ész nevében a főhős véleményét megváltoztatni ő a rezonőr, az író szócsöve. Régi komédiahagyomány a szolgák szerepeltetése. Egyik típusa a maga természetességével, józanságával szemben áll urával, s a fiatalok boldogulását segíti. A másik típus a lusta, alamuszi, az urának behódoló szolga.

11 A Moliere-művek mivel alapvetően jellemvígjátékok, gyakran közelebb állnak a tragikomédiához. Művészi hibának szokták felróni a látszólag megoldhatatlan konfliktusok könnyű feloldását. Ezek a megoldások nem a mű logikájából következnek, hanem külsődlegesek.

12 a műfaj kívánalmai a király iránti lojalitás (=megértés, hűség), hiszen a komédia moliere-i befejezése azt sugallja, hogy a társadalomban és emberben lévő problémák megoldhatók, az erkölcsi világ helyreállítható a jó és megértő uralkodó segítségével (a deus ex machina helyett rex ex machina).

13 Az első változatát Párizs érseke betiltatta (1664), s a király nem is állt ki Moliere mellett május 12. Versailles-ban bemutatják az első, 3 felvonásos változatot király betiltotta február 5. király engedélyével bemutatták, majd nyomtatásban is megjelent

14 egyetlen helyszín (Orgon lakása) egyetlen nap (nem egyértelmű; a botrány híre bejárta a várost egy nap alatt ez képtelenség) egy eset, ill. egy konfliktus (az ostorozott bűn: a képmutatás) A szerkesztés sajátossága: a főszereplő csak a harmadik felvonásban lép színre

15 Továbbá,egy másik fájl tartalmazza a feldolgozáshoz szükséges kérdéseket.

Hasonló dokumentumok

Felvilágosodás és klasszicizmus

Felvilágosodás és klasszicizmus A felvilágosodás 17-18. századi eszmeáramlat józan ész világossága sötét középkor cél: tudatlanság leküzdése, tudományok fejlesztése, felvilágosítás, nevelés filozófiai