Előadó: Spilákné Kertész Márta

Átírás

1 Előadó: Spilákné Kertész Márta Bevételek összesen: ,873 Milliárd Ft Kiadások összesen: ,277 Milliárd Ft Hiány: 877,404 Milliárd Ft Államadósság: ,4 Milliárd Ft. (230,2 Ft/USD, 310,2 Ft/EUR, 255,2 Ft/SCH árfolyam mellett) Államadóssági mutató: dec.31-i (várható) értéke 76,4 % dec.31-i tervezett értéke 75,4 % 1. Alaptörvény (2012. január 1-től hatályos) évi CXCIV. számú Stabilitási törvény Államadóssági mutató = Államadósság konszolidált összeg *100/ GDP 2015.évi terv: (25.055,4/33.227,6)*100=75,4 % Az adórendszer változásának jellemzői: előtérben áll a családok támogatása a kkv-k adóterheinek csökkentése maradnak a különadók (2015-ben) a munkát terhelő adók csökkentése az adórendszer súlypontja a jövedelemtípusú adókról a fogyasztási/forgalmi típusú adókra helyezi hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi és egészségvédelmi célú adók. az adócsalók, adóelkerülők mozgásterének szűkítése 1

2 2015 a törvény alapelvei a törvény felépítése, szerkezete az adó alanya az adó alapja az adó mértéke az adókötelezettség évi CXVII. törvény Fogalmi rendszerben (3. 14.,34.,39.,40.,41.,50.,66.,67.,68.,83.,93., 99.) Kedvezmények szabályaiban (29. ) Adóelőleg nyilatkozatok szabályozásában (48., 49. ) Mentességek szabályaiban (1.melléklet) Cafeteria szabályozásában ( ) Kiküldetések elszámolásában Munkáltató (3..14.): a) akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő kölcsönzés esetén a közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a kölcsönvevő (a kölcsönadó és vevő közötti megállapodás alapján) től új elem c) iskolaszövetkezeti tag szolgáltatás keretében,a szolgáltatás nyújtónak juttatott közvetlen ellenérték tekintetében a szolgáltatás fogadója. 2

3 Értékpapír: (3. 34.) - minden olyan okirat, - elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá - Kkt-ban és Bt-ben fennálló részesedés - Kft üzletrésze és a - szövetkezeti üzletrész Ptk. Hatálybalépésével függ össze (2014.III.15), megállapította a évi CCLII. Tv (1). Uniós támogatásokkal kapcsolatos fogalmak: Kis és középvállalkozások támogatása (3. 39.) Agrár csoportmentességi támogatás (3. 40.) Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (3. 41.) Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás (3. 50.) A definiálás valamely EU működéséről szól szerződés és kapcsolódó rendelet adott cikkére való hivatkozással történik. Pl.: EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke, valamint a junius 17-ei 651/2014/EU rendelet és 17. cikke Az őstermelői adókedvezmény, és a kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítésénél alkalmazzuk Alapkutatás (3. 66.) Alkalmazott kutatás (3. 67.) Kísérleti fejlesztés (3. 68.) A vállalkozói jövedelem kiszámításához és kedvezmények érvényesítéséhez szükséges Üzleti nyugdíjbiztosítás (korábbinál részletesebb fogalom) (3. 93.): ÚJ!!! Olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére a halálesetet kivéve a szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a A definíció a Tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (röviden Innovációs tv.) foglaltakra hivatkozik. Régi!!! Biztosítói teljesítést a biztosított a) halála b) saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot) c) egészségi állapotának 40 %-os mértéket elérő károsodása d) Öregségi nyugdíjkorhatár elérése váltja ki. Feltétel, hogy szerződéskötéstől a teljesítésig legalább 10 év eltelik. 3

4 -Szja Tv. 29/A és B rendelkezik róla -Mértéke maradt, de tervezetten változni fog -Fogalomrendszer változott, de minimális mértékben -Elszámolása alapvetően változatlan - Új elem Első házasok kedvezménye 29/C. A családi kedvezmény mértéke 2014 Eltartottak számától függ!!!! Nem változott!!! Két gyermeknél változik, de csak 2016-tól Évente növekvő mértékben 2016-ban forint ( Ft/hó adóból) 2017-ben forint ( Ft/hó adóból) 2018-ban forint ( Ft/hó adóból) 2019-ben és ezt követő években forint ( Ft/hó adóból) (Négy év alatt az idei 10 ezer Ft-ról 20-ra nő az adókedvezmény.) Az egy gyerekre, ill. 3 vagy annál több gyermekre vonatkozó mérték nem változik! A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult jogosultsági hónaponként az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. 4

5 Családi adólap-kedvezményre jogosult: az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,(2015-től a közös háztartásban élő házastársa is.) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult személy; a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. (A saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy a döntésük szerinti minősül jogosultnak.) kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség nevelőszülő azaz a családban nevelt gyermek(ek) él(nek), akkor a kedvezmény szempontjából a férj is jogosultnak minősül. Így lehetőség van arra, hogy év közben közösen érvényesítsék nem csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is. Eltartottak 1. az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, 2. a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91.napjától megszületéséig), 3. az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, 4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély,, továbbá 5. azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni). Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár): az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 5

6 Az élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következőena családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak. Családi járulékkedvezményre jogosult (már 2014-től): a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő, családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély. Élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. (Emiatt esetükben az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet. Fontos!!! A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét A családi járulékkedvezmény feltétele: - a családi kedvezményt az összevont adóalap csak részben fedezi -nem érvényesíthető vélelmezett járulékalap esetén (például egyéni vállalkozói kivét hiányában) A családi járulékkedvezmény mértéke: a családi kedvezmény 16 százalékának az a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet. A családi járulékkedvezmény érvényesítése: - A családi járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőlegnyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben 1. a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, 2. a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, 3. majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Fontos! A munkaerő-piaci járulékból családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. 6

7 Munkáltatói adminisztrációs kötelezettség: 1. Nyilatkozatot kell kérni az alkalmazottól az családi járulékkedvezmény igénybevételéről. 2.A magánszemély éves elszámolási kötelezettsége miatt a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles az egyes járulékok mellett feltüntetni azt is, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített az szja előleg megállapításánál, illetve a nettó bér meghatározásánál. (Nyomtatvány letölthető) Lásd Tbj. 47. (3) és 50. (6) bekezdését. - a jogosultság 29/A (3) szerinti jogcímről - a megosztás ill. közös érvényesítés tényéről, melyben fel kell tüntetni : -- eltartottak adóazonosító jelét, -- ők az adóév mely hónapjaiban eltartottak, (ideértve a magzatot is), -- másik fél adóazonosító jelét tól változás lesz, ezt a 2015.évi Szja tv. hatályos szövege rögzíti! Átmeneti szabály: (Szja törvény 84/ZS. (5) bekezdés) az adóelőleg nyilatkozatban csak január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak a magzat kivételével adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel. (Szja tv. 48. (3) bekezdés b) pontja) évben igen, január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is változatlanul érvényesítheti, előlegnyilatkozat alapján, amennyiben az adóelőleget a)munkáltató illetve b) január 1-jétől kifizető állapítja meg. KIFIZETŐ: a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató (pl. tartós megbízás alapján teljesített kifizetést) A kifizető fogalma az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény pontjában került meghatározásra s eszerint jellemzően belföldi illetőségű jogi személyről, egyéb szervezetről, egyéni vállalkozóról van szó. Újdonság, hogy abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez! 7

8 A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőlegalap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőlegalap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőlegalapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni. A vállalkozók csak a tényleges jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek járulékkedvezményt ; Ez a jövedelem lehet: - a vállalkozói kivét - személyes közreműködésből származó jövedelem - átalányban megállapított jövedelem A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény Első házasok kedvezménye 29/C. Összevont adóalap csökkentő kedvezmény A családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető, szintén megosztható (nyilatkozat kötelező) Kedvezményezett az a házaspár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti Mértéke:Jogosultsági hónaponként Ft,(=5.000 Ft/hó) Jogosultsági hónap az esküvő utáni hónaptól követtő maximum 24 hó, ill. max. addig, amíg nem áll fenn családi kedvezményre való jog. 8

9 Betegségek után járó adókedvezmény Orvosi igazolás alapján (Eü. Min. rendelet) Minden megkezdett hónap után Érintett hónapban érvényes minimálbér 5%-a, jelenleg *0,05= Ft/hó A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Önkéntes nyugdíjpénztár (befizetés 20 %-a max ) Önkéntes egészségpénztár (befizetés 20 %-a max ) Önsegélyező pénztár (max ) Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)(befizetés 20 %, max Ft Nyugdíjbiztosítóval kötött szerződés(befizetés 20 %, max Ft) Béren kívüli juttatások 71. Adó 1,19 16% EHO 1,19 14% Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 70. Adó 1,19 16% SZOCHO (1,19*27%) 71. Kedvezményes a- dózású juttatások: - Üdülési szolgáltatás (Minimálbérig) - Étkezés támogatása (8, ill 12.5 ezer Ft-ig) - SZÉP kártya (450eFt-ig) - Iskolakezdési támogatás (min.bér 30%, max Ft) - Helyi utazási bérlet - Iskolarendszerű képzés költgsége (Min.bér 2,5 szerese, max ) Nem változtak 70. Egyes meghatározott juttatások: - Hivatali utazás étkezési költségtérítése - Magáncélú telefonhasználat - reprezentáció, üzleti ajándék, - Béren kívüli juttatások korláton felüli része - stb. Nem változtak 9

10 71.. Béren kívüli juttatás Ft-ig nem változott (összességében 35,7 %), Ft között 27 % Szocho is lesz, (összességében 51,17 %) Kivéve: SZÉP kártya SZÉP-kártyára utalt összeg szintén kedvező adózású (35,7%) Változott 70. Egyes meghatározott juttatás Sem tartalmilag, sem mértékében nem változott. (összességében 51,17%) Nem változott Egy munkavállaló havi Ft étkezési támogatást kap Erzsébet utalvány formájában, emellett egyszeri Ft összegű iskolakezdési támogatást, valamint Ft támogatást kap, mert munkáltatója átvállalta az iskolarendszerű képzés költségeit. 1.Mekkora a közteher összege? 2. Hogyan változna a közteher, ha az iskolázási támogatás egy részét SZÉP-kártyára fizetnék ki? /1 2015/2 1. Erzsébet utalvány Iskola kezd.tám Iskolarsz. képzés Széchenyi kártyára Juttatások össz Kedv.adózású e feletti rész Béren kívüli juttatás adója Egyes meghat.juttatás adója Munkáltatói EHO (14%) Munkáltatói SzOCHO (27%) Munkáltató közteher ÚJ CAFETERIA ELEM!! 2014.től vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak minősül a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel elengedése mellett az is, ha a munkáltató korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, valamint а hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, stb.) megfizetéséhez nyújt segítséget a munkavállalója részére. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó feltételrendszer ebben az esetben is irányadó. 10

11 1. lakáscélú felhasználáshoz (Szja tv. 1. számú melléklet alpontja szerint): - visszterhes vagyonszerzéshez (vásárláshoz, pénzügyi lízing), - építéséhez, építtetéséhez, - bővítéshez, mely a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő növelését eredményezi, - korszerűsítéshez (mely a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott a lakás szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, a munkavállaló átadja a rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat(függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak. A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma egy-két együttköltöző családtag esetében 1-3 három együttköltöző családtag esetében 1,5-3,5 négy együttköltöző családtag esetében 2-4 ( (azaz legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba). Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő 11

12 amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter; Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni; A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni; Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni; A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik. A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia. Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja. az élettárs, kiskorú (18 év alatti) gyermek, az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg szülők (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszülők, testvérek is [Korm. rendelet 3. és 7. ] a házastárs, A munkavállalónak legkésőbb - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, vagy - lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia. 12

13 Lakás mérete: 86 nm, 3 szoba Lakásértéke: 18 millió forint Tulajdoni hányad: % Család mérete: 2 felnőtt, 2 kiskorú gyerek Hitel értéke: 8 millió Ft forint Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás: 2 éve folyósított 3 millió Ft vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, melyet hitelintézet útján nyújtottak A lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek, hisz - együttköltözők száma 4 fő, ilyenkor a - lakószobák száma 2-4 db - a maximálisan folyósítható támogatás 5 millió Mivel már van korábbról (megelőző 4 éven belüli) támogatása 3 millió Ft, most még 2 millió Ft támogatásra áll fenn jogosultság. A folyósítás időpontjában kell figyelni az öt éves megfelelést, minden esetben a megelőző négy évre visszatekintve. Lakás mérete: 130 nm, 3 db 6nm-nél nagyobb, de 12 nm alatti szoba, egy 35 nm területű nagyszoba, és egy 32 nm amerikai konyhás nappali, 2 fürdőszoba, tároló. A nappali olyan falakkal határolt, melyek egyikén sincs legalább 2 nm összefüggő falfelület. Lakás építési költsége: 30 millió forint Tulajdoni hányad: 100 % Együttköltöző család: 2 szülő, 2 kiskorú gyermek A lakáson fennálló hitel: 15 millió Ft értékű svájci frank Korábbi munkáltatói lakhatási támogatást még nem kapott - Négyen költöznek, ez esetben 2-4 lakószoba lehet méltányolható - lakásigénye méltányolható, hiszen házuk (2+3*0,5=)3,5 szobás - az értékét maximum 5 millió Ft-ban lehet figyelembe venni, mert lakás építési költségének 30 %-a, 9 millió forint meghaladja a lehetséges 5 milliós maximumot. -5 éven Ha a támogatás összegét hiteltörlesztésre fordítaná, ez havi részletekre elosztva Ft kedvezményt (vissza nem térítendő támogatást) jelentene számára. 13

14 Az utalvány formájában adott juttatás MENTES ha: január 1-jétől a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül adómentes. A juttatást nem saját sportolásukra költhetik a munkavállalók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. a.) az utalványnak egyetlen felhasználási módja, meghatározott termékek vagy szolgáltatások megvásárlása; Például a számítógép-használatra, illetve sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet megvásárlására felhasználható utalvány. [Szja tv. 1. számú melléklet 9.1. pontja] b.) nem lehet az utalványt visszaváltani, azt más típusú utalványra vagy más vagyoni értékre cserélni; Ellenkező esetben nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének (Szja tv. 1. (4) bekezdésében foglalt alapelv) Példa a gyakorlati értelmezésre: Az utalványra vonatkozó (általános) szerződési feltételek, az utalvány kibocsátójának hirdetése vagy más megismerhető gyakorlata (pl. a kibocsátó által, annak internetes felületén működtetett ún. utalványtőzsde) alapján megállapítható, hogy a magánszemély jogosult az utalvány visszaváltani vagy becserélni, akkor az utalvány formájában adott juttatás már az utalványt juttató személy és a magánszemély viszonylatában adókötelessé válik. Ha az utalványt a magánszemély az utalvány kibocsátójánál visszaválthatja vagy más utalványra cserélheti, akkor a munkáltató által utalvány formájában adott juttatás ADÓ ÉS JÁRULÉKKÖTELES BÉRJÖVEDELEMNEK minősül. A kulturális szolgáltatás juttatása változatlan feltételek mellett - 50 ezer forintot meg nem haladó értékben önállóan adómentességet élvez. [Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/11611/2014., NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ] 14

15 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról szóló Január 1-jétől - az egyes sertéstermékekhez hasonlóan - 27 %-ról 5 %- ra mérséklődött a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske) élő és feldolgozott formában történő értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs.(áfa tv. 82. (2) és (3) bekezdése, és 3. és 3/A. számú mellékletében) 27 % 5 % Január 1-től fordított adózás alá tartozik az - építési munkákhoz, építési szerződés keretében épített ingatlanok kivitelezéséhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, - személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatás, valamint - iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele akkor is, ha nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódik. Pontosították az egyes acélipari termékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás alá eső ügyletek körét is. A fordított adózás alkalmazásának feltételei a korábbi szabályokhoz képest nem változtak, ennek megfelelően fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha - az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alany, és - az érintett felek egyikének sincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése nem követelhető (pl. alanyi adómentesség), s - a szolgáltatás - Áfa tv. szerinti - teljesítési időpontja január 1-jére vagy azt követő napra esik. 15

16 A főszabálytól eltérően azonban nem kell a fordított adózást alkalmazni az olyan január 1-jén illetve azt követően teljesített szolgáltatások esetében, amelyeknél a számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése január 1-jét megelőző időpontra esik. Az olyan szolgáltatások esetében, amelyekhez január 1-jét megelőzően előleg kapcsolódott (előleget írtak jóvá, vettek kézhez), az előleg a korábbi szabályok alapján egyenesen adózik, a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó. A vevő adószámát csoportos forgalmiadóalanyiság esetén csoportazonosító számát a fordított adózáson kívül - tavaly akkor kellett feltüntetni a számlán, ha az adóalanyra áthárított adó elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot Január 1-től már az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa-tartalmú ellenérték esetében is szükség van a vevő adószámára a számlán ahhoz, hogy a bizonylat formailag szabályos, és így az adólevonási jog tárgyi feltételeként elismerhető legyen. Fontos!!! Az előző dián szereplő követelmény csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója belföldi adóalany, azaz gazdasági céllal Magyarországon telepedett le, vagy ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van az országban. A közösségi ügyletek esetében is elvárt kelléke a számlának a vevő adószáma, de akkor a közösségi adószámról beszélünk.) Az adószám első nyolc számjegyét kell feltüntetni a bizonylaton ez a kötőjeleket megelőző számsor -, de az adószám további számjeleinek megadása természetesen nem tilos. 16

17 Abban az esetben, ha az 1 millió forintot elérő, de 2 millió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát 2014-ben állították ki, és annak teljesítési időpontja év (például időszakos elszámolású ügyletnél), akkor az adólevonási jogot nem érinti az, ha hiányzik a bizonylatról a vevő adószáma. A számla törvényileg elvárt adattartalmának változása, az adólevonási jog szempontjából is lényeges. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy - az adóalany személyes rendelkezésére álljon az ügylet teljesítését igazoló számla, mely - szabályosnak, a törvény által előírt adatokat, az ügylet jellegét is figyelembe véve teljes körűen tartalmazó bizonylatnak kell lennie. Ha a számla olyan, belföldi adóalanyok közti beszerzést igazol, amelynek adótartalma kevesebb, mint 1 millió forint, akkor a bizonylat akkor is szabályos lehet, ha a vevő adószámát nem tüntették fel rajta. Az ezt meghaladó összegű áfa esetében azonban 2015-től már elengedhetetlen kelléke az adótörvény értelmezésében szabályos bizonylatnak a vevő adószáma is. Fontos, hogy abban az esetben, ha az adóhatóság ellenőrzései különösen a kiutalás előtti ellenőrzések során a számlát hibásnak minősíti, az még nem jelenti azt, hogy az adóalany adólevonási joga véglegesen megkérdőjeleződött. Ezt maga a hatóság mondja : a kiutalás előtti ellenőrzések elvégzésének elősegítésére címmel kiadott 7006/2008. (AEÉ. 12.) APEH irányelv IV. pontja alapján ugyanis a számlát rövid határidő kitűzésével- javíttatnia kell a számlát az ilyen típusú hibák esetében. FONTOS!!!! A számlát csak annak kibocsátója javíthatja, akkor is, ha nem a saját nevét, székhelyét, stb. érinti az elírás, vagy adathiány, hanem a vevő adatai szorulnak korrekcióra, kiegészítésre a bizonylaton. 17

18 Az adóalany az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától nem gyakorolhatja adólevonási jogát, ha az állami adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli, illetve felfüggesztését annak törlésével szünteti meg. A tételes, belföldi összesítő jelentésben január 1-jétől szerepeltetni kell az 1 millió forint áfa összeget elérő számlákat is (korábban 2 millió forint volt az értékhatár). Ugyanakkor értékhatár nélkül jelenteni lehet minden számlát az összesítő jelentésben. A jogelőd nélkül újonnan alakult adózóknak a megalakulásuktól számított adóévet követő év utolsó napjáig havonta kell bevallást benyújtaniuk a korábbi negyedéves gyakoriság helyett, továbbá bizonyos esetekben az éves áfa-bevallásra kötelezett adózók kötelesek negyedéves bevallási gyakoriságra áttérni. Az online pénztárgépek esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató az állami adóhatóságot tájékoztatni köteles, amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított szolgáltatása szünetel, illetve megszűnik. 18

19 A tavalyi elhalasztott bevezetés után módosult tartalommal, lépcsőzetesen bevezetésre kerül az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó változás, amely két lépésben fog hatályba lépni: - a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében az új szabályokat az olyan június 30-át követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is június 30. utánra esik; - a többi időszakos elszámolású ügylet esetén az olyan december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is december 31. utánra esik. Az új szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. Két esetben is lesznek azonban kivételes szabályok, a következők szerint: - amennyiben fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának időpontja lesz, - amennyiben pedig a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap lesz től kezdve előlegnek minősül a teljesítés előtt, ám nem pénzben vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott vagyoni előny is, aminek a csereügyleteknél lesz jelentősége Január 1-től akkor is keletkezik előleg kapcsán áfa fizetési kötelezettség, ha csereügylet keretében szerez vagyoni előnyt az értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél. A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos portfoliókezelés január 1-jétől áfa-köteles szolgáltatás lett. Mentes ugyanakkor az áfa alól a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfoliókezelése. 19

20 évi LXXXI. törvény ÚJ SZABÁLY!!! Lényege az, hogy - felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén a juttatás adóévében az adományozó az adomány összegét egyrészt költségként veheti figyelembe (Tao. tv. 3. számú melléklet B fejezete a 22. pont) továbbá - csökkentheti az adózás előtti eredményét (Tao tv. 7. (1) bekezdés z) pontja) a szerződésben megállapodott és fizetett összeg 50 százalékának erejéig. A támogatás összege - a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és közhasznú szervezeteknek juttatott összeggel együttesen - nem haladhatja meg az adózási előtti eredményt. Csökkenthető az adózás előtti eredmény - a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény (Civil tv.) szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, vagy - a Magyar Kármentő Alapnak, illetve - a Nemzeti Kulturális Alapnak, vagy - a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének meghatározott százalékával. A csökkentés mértéke a támogatás - 20 százaléka, amennyiben a kedvezményezett közhasznú szervezet; tartós adományozás keretében ez a kedvezmény 40 %, - 50 százalék a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtott támogatásnál, - 50 százalék a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. 20