ADALÉKOK DEBRECEN VÁROS NÉPOKTATÁSÁHOZ Mervó Zoltánné

Átírás

1 ADALÉKOK DEBRECEN VÁROS NÉPOKTATÁSÁHOZ Mervó Zoltánné Tanulmányunkban az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának debreceni vonatkozásait kívánjuk bemutatni. A népoktatás helyzetének elemzése során vizsgáljuk a klebelsbergi iskolapolitika debreceni eredményeit és tanulságait, valamint azt a körülményt, hogyan valósult meg a debreceni iskolákban a korszak művelődéspolitikai célkitűzése : a tanulók keresztény-valláserkölcsi elvekre épülő nevelése, tudatformálása, valamint a Szent István-i gondolat" ápolása. Debrecennek április 23-án bekövetkezett román megszállása és a gazdasági cső d a tanügyet is megbénította. Az amúgyis túlzsúfolt osztálytermek egy részét lakás céljára foglalták le, emiatt a tanítás nem lehetett zavartalan. Több helyen a tüzelőanyag-hiány miatt kellett hosszabb-rövidebb időre tanítási szünetet elrendelni. A Magyar Statisztikai Évkönyv évi köteteit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tankötelezettség végrehajtása akadozott s ennek következménye- mint táblázatunk mutatja -, hogy városunk e tekintetben más nagyvárosokkal szemben is, de országosan is hátra maradt. Pécsett a 6-11 éveseknek 2,0%-a, a éveseknek 24,0%-a, Székesfehérváron a 6-11 éveseknek 3,4%-a, a éveseknek 58,0%-a, Győrben a 6-11 éveseknek 5,6%-a, a éveseknek 37,4%-a, Budapesten a 6-11 éveseknek 6,8%-a, a éveseknek 32,5%-a, Miskolcon a 6-11 éveseknek 7,5%-a, a éveseknek 41,7%-a, Szegeden a 6-11 éveseknek 24,2%-a, a éveseknek 58,8%-a, Debrecenben a 6-11 éveseknek 26,5%-a, a éveseknek 61,5%-a nem járt iskolába. Az országos átlag a 6-11 évesek esetében 17,2%, a éveseknél 58,3% volt.t De utalhatunk a analfabétára is, akik a város népességének 12,4%-át alkották. Volt tehát b őven tennivalója a városnak, amikor megjelent az évi XXX. tc., mely a beiskolázást szigorította és a tanítást intenzívebbé tette. Tanulók és tanítók Míg a századfordulón Debrecen népoktatásügyét szinte kizárólag a hitfelekezetek irányították, addig az általunk vizsgált időszakban a helyzet megváltozott ben megnyílt a MÁV Kolóniában a 2 tantermes állami elemi iskola. Ezzel megtört az a 1 Sárközi István : Az ellenforradalmi rendszar iskolapolitikájának szegedi eredményei és tanulságai Pedagógiai Szemle sz old. és Magyar Statisztikai Évkönyv az évekrő l. Bp , old.

2 hegemónia, mely szerint a város belterületén addig kizárólag felekezeti iskolák működtek. Szaporodtak a tanyai iskolák is ben Halápon, majd Ondódon, Pacon, Nagycserén, Bánkon, Fancsikón, Szepesen és a Vedres-dűlő ben létesültek tanyai iskolák állami taner őkkel ig 16 tanyai iskolai tanterem állott a külterületek elemi iskolázásának szolgálatában. Minthogy ez a mennyiség semmiképpen sem volt elegendő az évi XXX. tc.-ben előírt beiskolázási kötelezettség végrehajtásához, a város vezet ősége, a református és katolikus egyház akciót indítottak a tantermek szaporítása s a tanítói állások növelése érdekében : Debrecen város elemi iskolái 1923-ban2 Az iskola megnevezése jelleg szerint tanítók tantermek száma tanulók osztálylétszám Róm. kat. zárdai elemi leányiskola között Róm. kat. küls ő elemi népiskola között Gör. kat. elemi népiskola között Ev. ref. elemi népiskola között Ág. evangélikus népiskola között Statusquo izr. hitközség népiskolája között Orth. izr. hitközség népiskolája között Állami iskolák MÁV-munkástelepi áll. iskola nincs adat Debreceni tanyai iskolák nincs adat Pallagpusztai áll. iskola nincs adat Nyulasi barakk áll. menekült iskola nincs adat Összesen Az elemi iskolai tanítók illetménye nem volt egységes. A felekezeti tanítók javadalmának egy részét az egyház fizette és az államtól kapott hozzá különféle címeken kiegészítő államsegélyt. Az egyházközségtől, vagy hitközségtől alapfizetést és ameny nyiben tanítói lakással nem rendelkezett lakbért kapott. Allamsegélyból fedezték a fizetéskiegészítést, ehhez járult még a háborús segély, valamint a drágasági segély és családosoknál a családi pótlék. Az állami elemi iskolai tanítók illetményeit a 7000E ME sz. rendelet szabályozta. A fizetések a szolgálati időtő l függően havi 125 pengő és 260 pengő között váltakoztak. A gazdasági nehézségek és a pénz elértéktelenedése következtében a felekezetek készpénz alapjai csaknem teljesen megsemmisültek, emiatt több helyen gondot okozott a tanítók bérének folyósítása is. Ez csendül ki Baltazár Dezső református püspöknek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez november 20-án kelt előterjesztéséből, melyben panaszolja, hogy az egyház által fenntartott 81 elemi iskolai tanítói állás után a kezdő tanítói illetmény 90~-át tartozik fizetni, s ez elviselhetetlen terhet hárít az egyházra. Az egyházi adóterheket tovább emelni elsősorban politikai okok miatt nem kívánják. A falvak népének békés türelmével ellentétben ugyanis, városunkban sokféle politikai és más irányzattól befolyásolt népesség lakik, melynek egyes rétegei köztudomás szerint kimondott vallás- és egyházellenesek. Így az egyházi adónak százalék szerinti minden emelése alkalmat adna az államra sem kívánatos olyan agitációra, mely a hitéletet megrendítheti." 2 HBML. IV.B. 1414/b.-323/1923. KB.

3 Kéri ezért a minisztert, hogy elemi iskoláink fenntartását és fennmaradását, a tanítói fizetésekhez való egyházi hozzájárulási összegnek leszállitása által lehetővé tenni méltóztassék. Isten őrizzen attól bennünket, hogy Debrecennek, az egyetemi városnak, mely anynyi sok más magasabb iskolával is dicsekedhetik, éppen népoktatásügye sorvadna el, mely minden kultúránk alapja." A miniszter a kérés alapján az iskolafenntartó egyházat között 50-80, majd 1928 novemberétő l ismételten 90~-os helyi javadalom biztosítására kötelezte. 3 Ezzel átmenetileg megoldódott a tanítók javadalma. Adósságok súlya alatt folytonosan pénzügyi zavarokkal küzdött az izraelita hitközség két kitűn ő iskolája is. A VKM-hez írt november 26-i folyamodványban a tandíjpótló államsegély felemelését kérte az iskolaszék s támogatást ahhoz, hogy...e válságos időben népoktatás-ügyünk mélyítésével és intenzív kiépítésével mi is hozzájárulhassunk Csonka-Magyarországnak a körülöttünk lévő nemzetekkel való kultúrfölényünk nyilvánvalóvá tételéhez és emeléséhez." 4 Az iskolákra háruló gazdasági nehézségek a harmincas években sem csökkentek, sőt felvet ődött a város részéről teljesített költségek megvonása is. Súlyos teher zuhanna Debrecen városra, ha redukálná a felekezeti iskolák segélyét, mert az anyagilag kimerült egyházak kénytelenek lennének az elemi iskoláikat átadni a városnak" címen a Debreceni Független Újság hasábjain november 4-én arról olvashatunk, hogy a költségek csökkentése valóban felmerült, de a világi és egyházi hatóságok képviselő i megállapodásra jutottak : a város a takarékossági bizottság esetleges javaslata ellenére sem redukálja az egyházak részére korábban megállapított iskolai segélyeket február 1-jén az izraelita hitközség néhány tanítója panasszal fordult a közigazgatási bizottsághoz, mert illetményeiket a hitközség nem folyósította. Ennek kapcsán az iskolaszék elnöke előadta, hogy a hitközség teherbíró képessége a minimumra csökkent, emiatt...iskoláinkat csak az esetben tudjuk fenntartani, ha az iskola terheinek csökkentését el lehet érni, illetve az állami hozzájárulás mértékének emelésével könnyítenének terheinken. Ha azonban ezt nem érhetjük el, kénytelenek leszünk lemondani iskolafenntartása jogunkról."s 1930-ban a kormány elrendelte, hogy az üres állásokat nem szabad betölteni, s ily módon az állam a felekezeti iskolák tanítóinak államsegélyét igénybe vette. Az szeptember 29-i református egyházi iskolalátogatási jelentés szomorúan állapítja meg a tanítói létszám csökkentését annál is inkább, mert ezt a gyermekek létszámának évről évre történ ő apadása indokolttá is tette református gyermek jár más jellegű iskolába, ezért az egyház vezetőségének mindent meg kell tennie s olyan iskolapolitikát folytatnia, hogy a nagy történelmi egyház minél több gyermekét részesíthesse egyházi iskolai oktatásban"- olvashatjuk a jelentésben: A továbbiakban ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a tarakötelesek összeírását református tanerőkre bízták, akik a szülőkkel való érintkezés folytán arra kerestek választ, miért íratják a gyermekeket állami, vagy más jelleg ű iskolákba. A debreceni református népiskolák elnéptelenedése okainak kivizsgálására az iskolaszék 1941-ben külön bizottságot alakított. Az március 1-jén kelt jelentés az elnéptelenedés okai között a gyermekszaporulat csökkenését, a rossz iskolapolitikát, a szociális körülményeket s végül az egészségügy és felszerelés tekintetében mutatkozó fogyatékosságokat emelte ki. 3 Uo. 2762/1923. KB. 4 Uo. 810/1925. KB. 5 Uo. 398/1935. alapszám, 471/ akt. sz. és HBML VI. 503/1 I721í1937. akt. sz.

4 A református vallású tankötelesek létszámának alakulása évek közötó A református tankötelesek száma Az egyház rossz iskolapolitikájaként említették, hogy az iskolák telepítése nem haladt célirányosan. A református egyház elsősorban a keleti területeken telepített iskolákat az I. világháború után s a város nyugati felén élő lakosok egyházi iskola nem lévén, az állami iskolába íratták gyermekeiket. A szociális okokat és a felszerelésbeli hiányokat a gazdasági viszonyokkal magyarázták: Az iskola padjaiban rendkívül sok vérszegény, tbc-s, rosszul táplált gyermek ül.a kegyetlen nélkülözés sfr le róluk. De nagyon sok a ruhátlan, piszkos, egészségtelen, rongyokba öltöztetett gyermek is... A tantermek nagyrésze sivár, barátságtalan, felszerelésében igen hiányos... Pedig mennyire fontos az, hogy a tanterem kiáltsa, hirdesse a belépő felé már a küszöbrő l, hogy ez református iskola!" Megállapítást nyert már 1938-ban, hogy a más felekezethez iskolába járó református tankötelesek csaknem mind a műveltebb középosztály gyermekei : Hogy ezeket a tanulókat visszaszerezhesse egyháza számára, mintaiskolát szervezett a Baltazár utcai iskolából. A kor kívánalmainak megfelelően rendezték be. Egyedül ebben az iskolában tornaterem is rendelkezésre áll s a tanulókat a kiválók között is kitűnő tanerők oktatják 20 pengős tandíjért? Sok szó esett a gazdasági bajokról, melyek mindenkor gátjai voltak a haladásnak, de segítség mindig érkezett. Ifj. Horváth János ebesi nagybérlő pl, az 1923-as tanév végén koronát adott át az igazgatónak a szorgalmas és jó magaviselet ű tanulók jutalmazására s megígérte, hogy a következő iskolai évben az összes szegénytanulót ellátja tankönyvvel.$ A szegényeken segítő jó szándék, a testvéri szeretet olyan fokra emelkedett a tantestületben - írja 1937-ben az Ispotályi iskolakörzet igazgatója -, hogy önmagukét is kész szívvel odaadják. Fájdalom, hogy a szegények száma évről évre szaporodik, mellyel fordított arányban van a segíteni tudók száma.9 Sokat gyűjtöttek az iskolai vöröskeresztes csoportok, de különösen serények voltak a ref. egyház tanulói. A jótékony célú gyűjtés 3000 peng őt hozott. 562 gyermek cipősegélyben, 409 ruhasegélyben, 570 népkonyhai ebédben, 215 tízórai kenyérben, 340 írószersegélyben részesült. A Sámsoni úti iskola hat osztályának 314 tanulója közül több mint kétszáz gyermek kapott az iskolától olvasókönyvet, füzeteket, hogy a tanításnak ne legyen akadálya. A Kövesdy árvaalapítványból 21 gyermeket ruháztak fel. Ebben az I Református jellegű iskoláua járt 1931/ / / / / / / / / / / TtREL I. 31. h Kiadva Yarga Miklós : A debreceni utcai református elemi iskola története Debrecen, old. 7 TtREL I. 31. h szeptember 3. 8 HBML. IV.B. 1414/b. 1/1923. alapszám 1463/ ikt. sz. 9 TtREL I. 99. i április 30.

5 iskolában különösen a magasabb osztályokban nagy számúak a mulasztások, de a gyermekek nehéz családi, gazdasági viszonyaira tekintettel igazoltnak minősítették a hiányzásokat. A Nyulasi állami népiskolában a Népjóléti Hivatal 6, a MANSZ 48, a református egyház 32 tanulót részesített ruha, illetve cipősegélyben.t Mindezen nehézségek ellenére is megállapíthatjuk, hogy Debrecen város iskolahálózata sokat fejlődött, mellyel együttjárt a tanítói létszám emelkedése és az iskolába járó tankötelesek számának növekedése ban Debrecen város belterületén 27 elemi iskolába 132 tanító vezetéséve15249 mindennapi tanköteles tanult. A külterületen 45 iskolában 6156 tanköteles oktatását 127 tanító végezte. Iskolafenntartók az elemi iskolákban 1938-ban Belterületen : Kűlterületen : 1 állami 6 tanító 123 tanuló 37 állami 95 tanító 4690 tanuló 3 róm. kat. 24 tanító 1060 tanuló 4 róm. kat. 6 tanító 316 tanuló 1 gör. kat. 5 tanító 213 tanuló 4 ref. 26 tanító 1150 tanuló 19 református 73 tanító 3084 tanuló 1 evangélikus 4 tanító 135 tanuló 2 izraelita 20 tanító 634 tanuló A város belterületén 2 mezőgazdasági népiskolában 17 szaktanító 2011 tanuló oktatását végezte. Míg a külterületen a mindennapi iskolával kapcsolt gazdasági és általános irányú továbbképző iskolákban 936 tanuló oktatásáról gondoskodtak.it A református egyházhoz tartozó tanulók létszámmegoszlása 1935-bent Fiúk - Leányok I ; II. III. IV. V. VI. CSssz. I. II. III. IV. V. VI. Össz. Fiúk Leá nyok Beiratkozott ref.tanulók Más vallásúak Évközben jöttek Dec. 31-i létszám Évközben eltávoztak Konfirmáltak Ismétlő isk. tanulók Tanítói könyvtár Ifjúsági könyvtár Segély könyvtár 1035 kötet 3954 kötet 2491 kötet 10 TtREL I. 31. h szept. 3., HBML. VI. 503/4-1359/1943, 412/1943, 3100/1943 ikt. sz~ 11 HBML IV.B. 1414/b.2002/1938. KB. 12 TtREL I. 99. i. 39.

6 Épület és felszerelés A fehérterror szakaszát követő politikai konszolidáció s a népszövetségi kölcsönnel végrehajtott gazdasági szanálás kedvező körülményt teremtett a rendszer iskolapolitikájának kialakításához és bizonyos iskolareformok végrehajtásához. A feladatot Klebelsberg Kunó vállalta, aki között a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Korábban t ől- kultusz miniszteri államtitkárként tevékenykedett, s ilyen min őségében jártas volt a közoktatás politikában. A népnevelés vonatkozásában Eötvös József 1868-as népiskolai törvényének előírásai- az eredmények ellenére is- lassan valósultak meg, s a törvény kiteljesedését a Horthy korszak oktatáspolitikája sem tudta megvalósítani annak ellenére, hogy Klebelsberget a magyar közoktatási rendszer és a magyar művelődés hálózatának jelentős fejlesztőjeként" tartják számon. Kétségtelen, hogy legmaradandóbb sikereit építőként és szervezőként tartják számon évi iskolaépítési programja - melyben 5000 népiskola felépítését irányozta elő - elősegítette a nép műveltségi színvonalának emelését, de ezzel sem érte el az ország a korabeli Európában kitűzött nyolcosztályos népiskola megvalósítását. Hazánkban még a hatosztályos népiskola elvégzésének, a beiskolázás feltételeinek biztosításához is tantermekre, tanítókra volt szükség, s így a klebelsbergi koncepció főként a korábbi mulasztások pótlását célozta s arra irányult, hogy csökkentse a tantermi zsúfoltságot, hogy egy tanító 60-nál több gyermeket ne tanítson. Ars poeticájában 1927-ben a következ őket vallotta : Nekem els ősorban az a hivatásom, hogy a közfigyelem fényszóróját arra a tényre vetítsem, hogy Eötvös József törvénye után 60 évvel a népiskolai törvény kellőképpen végrehajtva még nincs, hogy még 15 millió Peng őre lenne 1928-ban szükség, hogy az 1868-as népiskolai törvény fennállásának 60. évfordulóját szabad legyen megülnünk."ts Ez az összeg pedig nem állt rendelkezésre. Az országos népiskolai programban Debrecenben 58 tanterem és 30 tanítói lakás felépítése szerepelt.ta A következó~ben a terv megvalósítását, eredményeinek, buktatóinak körülményeit kívánjuk bemutatni. Debrecen város vezetősége a kultuszkormány akcióját szerencsés körülménynek min ősítette annál is inkább, mert korábban megindított ilyen irányú elképzeléseit bekapcsolhatta a kormány programjába. Az 1924-től felvett kölcsönök lehetőséget biztosítottak a városnak nagyobb arányú építkezésekhez is október 1-jén 3 tanteremben 3 tanerővel megnyílt a Mikepércsi úti külterületi állami elemi iskola, melyet 102 növendék népesített be. Már átadáskor jelezte a tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak, hogy a létszám növekedni fog, s ezért indokolt az iskolát váltakozó rendszer ű tanítással 6 taner őssé fejlesztenia5 Ugyancsak 1925-ben 3 új állami jelleg ű tanyai iskola felállításáról döntött Debrecen város tanácsa. Az új objektumok felépítését a Tégláskertben, a Köntösgáton és Halápon a Hármashegy nevű határrészen tartották indokoltnak. Ezeken a területeken korábban száz számra nőttek fel a tanköteleskorú gyermekek minden elemi ismeret nélkül, szaporítva az analfabéták amúgy is magas számát. A közigazgatási bizottság indoklása az építkezésekkel kapcsolatosan jelzi, hogy a Tégláskert és a Köntösgát 13 Tőkéczki László : Klebelsberg Kuno - Egy elfelejtett kultúrpolitikus (előtanulmány+cikkválogatás). Századvég, sz old. 14 Magyar Népoktatás Bp old. Közli Sárközi L: i. m. Ped. Szemle old. 15 HBML. IV.B. 1414/b.-1/1925. alapszám 1373/1925. ikt. sz.

7 I sűrű n lakott utcarendszerrel bíró telepekké fejlődtek, lakosai többnyire szegénysorsú napszámosok és munkások, tehát azon néposztályhoz tartozók, mely legkevésbé képes gyermekeit lakóhelyétől távol iskoláztatni, de egyben olyan, mely legszívesebben hajlik arra, hogy gyermeke tanítás nélkül nőjön fel." Hármashegyen elsősorban erdőtelepít ő családok gyermekei voltak iskola nélkül, mert a legközelebbi halápi iskolától 3-8 km távolságra laknak.l6 A közgyűlés - méltányolva a felsorolt indokokat - vállalta, hogy az iskolák dologi kiadásait a város teljesíti, de a tanerő k személyi járandóságának fedezését az államtól kérték. Figyelemre méltó a város hozzájárulása a nagyobbrészt egyházi kézen lévő iskolahálózat fejlesztéséhez. A debreceni református egyház a belterületen és azt közvetlenül környez ő kertségekben és telepeken indított mozgalmat iskolák szaporítására. Indo kai alapján 1929-ben döntés született arról, hogy a Nyilastelepen a meglévő iskola mellett egy 8 tantermes iskolát 1 igazgató és 1 tanítói lakással, a Csapókertben egy 6 tantermes iskolát 1 igazgató és 1 tanítói lakással, míg az Alvinczy Péter téren egy 2 tantermes iskolát 1 igazgatói lakással felépíttet az egyháznak és vállalta a kormány által biztosított 60~-on felüli építési költségek fedezését.l~ Ugyanakkor a VKM előzetes jóváhagyása alapján a római katolikus egyház a Csapókertben, a Tócóskertben, a Nyilastelepen és a Homokkertben kapott lehetőséget egy-egy tanterem és egy-egy tanítói lakás építésére.l8 Megindult az akció a tanyai iskolák fejlesztésére is ban és 1929-ben Állóhegy, Cuca, Dombostanya, Lukaháza, Szata, Mézeshegy, Pipóhegy, valamint a Diószegi út és Hosszúpályi út környéki, valamint a Kádár-dűlői települések lakóinak gyermekei vehették birtokukba az évi VII. tc. megvalósításaként miniszteri típustervek alapján felépült iskolákat.l9 A Nyulasi állami elemi iskola 6 tanteremmel és két lakással épült. Ez az iskola fogadta be az egyetemi klinikákon lakó alkalmazottak gyermekeit is? Az iskolák mellett gondot fordítottak óvodák létesítésére is. Az építési akció megindítása előtt Debrecenben mindössze $ óvoda szolgálta a 3-$ éves korú gyermekek nevelését : 1929-ben öt új városi óvoda felépítésér ől született döntés. A Téglás kertben, a Nyilastelepen, a Pozsonyi és Szotyori út találkozásánál, a Nyulason és a Postakertben épültek az új létesítmények ban a Köntösgáton és a Kincseshegyen kezdték meg az óvoda építkezési munkálatokat. Ezzel a Debrecenben működő óvodák száma 12-re emelkedett.zl A népiskolák, a tanulók és tanerők számának alakulása az 1929/30. tanévben22 Város I Iskola Tanuló Tanerő Szeged 101 1$ $$7 290 Debrecen Pécs Miskolc 16 $ $ Uo. 1/192$. alapszám 1129/192$. ikt. sz, és 1280/1926. alapszám, $49/192$. ikt. sz. 17 HBML. XXI. $0$/a. Iskolaépítés, különcsomó 1$/1929. bkgy és 326/1928 bkgy. Db $ old. 18 Uo. Iktatás nélkül a VKM másolatban kiadott $9 491/1928. sz. rendelete. 19 HBML. 326/1928 bkgy, 204/1929 bkgy és Kecskés László : Debrecen város tanyai iskoláinak története. Iskolatörténeti dolgozatok (Szerk. : Bajkó Mátyás) Db., ~33. old. és Szoboszlai Sándor : Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye Bp HBML.XXI. $0$/a.204/1929 bkgy. Iskolaépítés, különcsomó. 21 Uo. 219/1929. bkgy és 226/1930. bkgy. 22 Sárközi L : Az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának szegedi eredményei... i. m old.

8 Az egy taner őre jutó tanulók száma Pécsen 47, Miskolcon 49, Szegeden 54, Debrecenben 58. A VKM természetesen a későbbiek során sem zárkózott el államsegély biztosításától ban a Sámsoni úti állami népiskola létszámának rohamos emelkedése tette indokolttá az iskolának egy tanteremmel való bővítését, melyhez a város 6000 pengő államsegélyt kapott.a hármashegyi, nagycserei, mézeshegyi állami népiskolák zsúfoltságának megszüntetéséhez pengőt biztosított, míg 1937-ben maga a VKM kezdeményezte a Magyar tanyán, Ondódon a Perec-dűlőben és Szepesen a Jóna tanyán új állami iskolák létesítését? 3 A zsúfoltság, a váltakozó oktatás megszüntetése érdekében vállalta a VKM a MÁV Műhelytelepi iskola bővítésének finanszírozását pengő államsegéllyel, azzal a feltétellel, hogy az építkezésnek a mai viszonyokhoz mért legegyszerűbb keretekben kell történnie". 2 a Az iskolák építése, bővítése még be sem fejeződött, amikor kezdetét vette az iskolának katonai célokra történ ő igénybevétele október 18-án a Mester utcai iskolakörzet 10 tantermébő l hatot foglalt le a katonaság, emiatt a 10 osztály 4 tan teremben felváltva próbált tanulni márciusában pedig már az összes tanterem honvédelmi célokat szolgált. További katonai elszállásolásokra került sor a Köntösgáti, Mikepércsi úti, Vígkedv ű Mihály úti, Nyilastelepi, Homokkerti, Kálvin téri iskolákban, ahol minden termet, míg a Csonka utcai, Nyulasi, Pacsirta utcai, Ispotályi, Eötvös, Csapókerti ref. elemi iskolák, az I. és II. sz. gazdasági iskola, valamint a gör. kat. iskola tantermei részlegesen kerültek lefoglalásra, de tovább folytatódott ez az akció még 1943-ban is, amikor a tanítás csak november 3-án vette kezdetét.ss Az iskolalátogatási jelentések és a statisztikai kimutatások az iskolák felszerelését kielégítőnek minősítették, mindezek ellenére az egyházmegyei tanügyi előadó szeptember 3-i jelentése keser űen állapítja meg : Most már Debrecen sem jelenti, hogy teljes volna iskolai felszerelése. A kb. 25 évvel ezelőtt beszerzett szemléltető képek, természettani és egyéb taneszközök elhasználódtak ső t itt-ott még a szükséges térképek sincsenek meg."z6 Tanulmányi munka A Tanácsköztársaság megdöntése után a pedagógusok felelősségre vonásával egyidej űleg az is vizsgálat tárgyát képezte : sikerült-e az iskolákból a kommunista és vallásellenes eszméket kiirtani? Ormos Lajos a debreceni református tanítók január 23-án tartott konferenciáján előadta, hogy a mai világban fellépett vallástalanság és erkölcstelenség oly fokra hágott, hogy ezeken okvetlenül javítani kell". Felveti a kérdést :...vajon áll hat-e a vallástanítás és az egyéni nevelés szolgálatában az a növendéket vezető tanító, akinek vizsgára kell felkészíteni növendékeit?" A konferencia a vasárnapi iskolákat tartottam alkalmasnak e feladat megvalósítására a hívő lelkű tanító" közreműködésével.2~ Ugyanakkor a központi iskolakörzet igazgatója által készített jelentésből megtudhatjuk, hogy a növendékek szellemi előhaladása tekintetében nagyon észrevehető volt már az elmúlt iskolai évben, hogy a tévtanok nem fertőzhették meg a 23 HBML. IV.B. 1403/a.-422/1936, 276/1937, 259/1937 bkgy. 24 HBML. IV.B. 1414/b /1940 KB. 25 HBML. IV.B. 1414/b.-3052/ KB. TtREL. I. 31. h. 38 és HBML. IV.B. 1414/b.-5660/1943. KB, valamint HBML. VI. 503/4-1696/ TtREL. I. 31. h TtREL. I. 99. i. 38.

9 minden jóra és rosszra egyaránt fogékony lelköket s a rendelkezésünkre álló időt minden tekintetben gyümölcsöztetően használták fel, hisz a vallás és hazaszeretet eszméi csodát műveltek a növendékek lelkében, szívében egyaránt :"Zs Az ellenforradalom győzelme után a népiskolai műveltségi anyag tartalmát az uralkodó osztály érdekei határozták meg. A népiskola szerepe, jelentősége előtérbe került, s bizonyos reformokon esett át. Szükség volt erre annál is inkább, mert 1921 ben már Kornis Gyula, a Horthy rendszer kopárpolitikusa is megállapította, hogy ma már olyan, az életből kiöregedett közoktatási rendszerünk van, amely egyáltalán nem felel meg a nemzet társadalmi rétegeinek s ezek szükségleteinek". Hangsúlyozta, hogy a népiskolai törvényt nem hajtották végre, sok tekintetben üres keret maradt.29 A vallás és közoktatásügyi miniszter 1925 májusában új tantervet adott ki az elemi népiskolák számára. A tanterv az állami, községi és izraelita, valamint a magániskolákra volt kötelező, de a felekezeti iskolák is az állami tanterv kereteinek figye lembevételével tanítottak. Az új tanterv a népiskola célját a következőkben határozta meg : A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni, akik az általános műveltség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék :" 3 Hazánkban ez az iskolatípus biztosította a társadalom nagy többségének a mindennapi élethez szükséges ismeretanyagot. Itt szívták magukba azokat az eszméket, melyek védettséget jelentettek a kommunista ideológia ellen st Érdeke volt tehát a kormánynak, hogy ennek szolgálatába állitsa az iskola nevelési célkitűzéseit. Ami egyébként a tananyagot illeti és a népiskolák célját fogalmazza meg, arról Fejes Kálmán Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város tanfelügyelője a következ őket vallotta 1935-ben : Az iskolából kikerülő gyermek tudjon folyékonyan és értelmesen olvasni, írni, számolni, ismerje hazájának földrajzát és nemzete történetét... mert ha az írási, olvasási és számolási készségeken kívül ismeri nemzete történetét s a hazai földrajz ismeretével kapcsolatban áttekintéssel bír a többi ország földrajzáról s az azokkal való kulturális és gazdasági kapcsolatunkról : a népiskola megfelelt rendeltetésének." Az egyes tantárgyak tanításához kiadott instrukciók között szerepelt pl., hogy... a számtan tanításánál a feladatokat a való életből kell feladni.., földrajznál a IV. osztályban elsősorban Nagymagyarország képét vesse be a gyermek lelkébe a tanító, nem kell külön tanítani a csonkaország tájegységeit. A történelem tanításánál azokat a részeket kell kiemelni, melyek alkalmasak a gyerek lelkében az ősök iránti tisztelet és a haza iránti szeretet felébresztésére. Kézimunkánál a gyakorlati életre való felkészítést tartotta döntőnek, csak olyat tanítsunk, aminek az életben hasznát veszi". Testgyakorlásnál a játékos tornán kívül a rendgyakorlatok során a fegyelem eszközeit kell véleménye szerint begyakoroltatni. Meg kell tanítani a gyermeket állni, menni, megtanítandók az elöljárókkal szemben való helyes viselkedésre... "32 A vallásos nevelés mellett nagy gondot fordított a tanítóság a hazafias nevelésre is. A tanügyi előadó így számol be err ő szeptember 3-i iskolalátogatási jegyzőkönyvében : Nemcsak a történelem, de minden tantárgy s a magyar élet minden meg nyilvánulása, mely az iskolába elhat, alkalmat adott a tanítóságnak a hazafias érzés elmélyítésére. Kivált a felsőbb osztályok tanulói világosan látják országunk mai hely- 28 Uo július Közli Bajkó Mátyás-Vaskó László : Egyetemes és magyar neveléstörténet Bp old. 30 Kornis Gyula: Magyarország közoktatásügye a világháború óta Bp old. 31 Tar Károly : Az ellenforradalmi rendszer művelődéspolitikája. In : Debrecen története (Szerk. : Tokody Gyula) Db old. 32 TtREL. I. 99. i. 39.

10 zetét, s tudják, hogy reájuk történelmi nagy feladat vár. A derék magyar polgárok hazafias érzésvilágát s nemzeti öntudatból fakadó akaraterejét úgy igyekeznek a tanítók előkészíteni, hogy munkájuk méltó legyen a minden magyar közös nagy célja : Nagymagyarország eléréséhez."ss A kormányzatot foglalkoztatta az a gondolat is, milyen az ifjúság és a felnőttek nemzeti érzése és gondolkodása. A tanfelügyelő útján az iskoláktól bekért válaszokból csupán a Tégláskerti iskola igazgatójának 1939 decemberében kelt jelentését is merjük, mely a következőkről tájékoztat :... a Tégláskertben s a környez ő tanyákon úgy a tanuló ifjúság, mint a felnőttek nemzeti érzése és gondolkodása teljesen megfelel a mai helyzetünk kívánta nyugodt felfogásnak és megítélésnek. Néha jelentkeznek bizonyos rémhírek, azonban ezeket megfelelő felvilágosításokkal, főként a Tégláskerti Olvasókörben... tisztázzuk s a kételyeket eloszlatjuk. Örömmel jelenthetem, hogy itt a Kormány iránti bizalom lelkes és egyhangú. Az emberek teljesen bíznak az ország és a város vezetőiben, a hadseregben és abban, hogy az ország igazságos ügye diadalra jut..."3a A ref. egyház iskolaszéki elnöke által 1938-ban a canonica visitáció alkalmával érvényesítendő szempontok nem a tárgyi tudás felmérését, hanem a vallásos nevelés eredményeinek összegzését kívánták a látogatótól. A következ ő kérdésre kellett vá laszt adniuk : a) a gyermek templomba járása, milyen a rendszer ; b) énektudás és szép éneklés követelményei ; c) Van-e bibliájuk a gyermekeknek, olvassák-e, kinek az útmutatása szerint és mely részeket belőle ; d) Van-e vasárnapi iskola. Szeretnek-e a gyermekek arra járni? Ezzel kapcsolatos személyes lelki gondozás történik-e, a vezetők a gyermekeket látogatják-e? A vasárnapi iskolások adakoznak-e? mire, rendszeres-e az? e) Milyen a gyermekek lelkisége ;f) Nincsenek-e bomlasztó környezethatások? g) Milyenek a gyermekek egymás között? h) Nem tapasztalható-e a szülő k és testvérek iránti tiszteletlenség kommunista eszmék hatására? i) Milyen a szülők magatartása az iskolával szemben." 3s Sajnálatos módon a kérdésekre adott válaszokkal nem találkoztunk az irattári anyagban, de a kérdésekbő l arra következtethetünk, hogy a tanulók valláserkölcsi nevelése kiemelt helyet kapott. Fontosnak tartották a szülőkkel való kapcsolattartást, s erre legalkalmasabbnak a szülői értekezlet bizonyult. Az evangélikus tanítótestület véleménye szerint az iskola és a szülő között csak úgy tehetjük közvetlenné munkánkat, ha megismerkedünk egymás nevel ői tevékenységével. Foglalkoztak a munka és igazságszeretetre való nevelés, a vallásos nevelés, az önuralomra nevelés kérdéseivel, a nevelés erkölcsi értékével, de szerepelt a témák között pl. a makacsság és dacosság nevelése, az iskola hatása a gyermek lelki fejlődésére s az engedelmesség mint jellemalakító eszköz, valamint az iskola és a ház közös nevelése cím ű előadás. 15 éves tapasztalat alapján úgy értékelték a szülői értekezleteket, hogy azok érdeklődést keltőek, látogatottak voltak, s a viták során közelebb kerültek egymáshoz a szülők és nevelők.3ó A Nyulasi állami népiskolában a családlátogatást kívánták előtérbe helyezni. Az igazgató a tantestületi értekezleten több esetben kérte kartársait, hogy...látogassák tanítványaikat és azok szüleit, hogy a szülői házzal biztosított legyen a nevelői együttműködés." 3~ 33 TtREL. I. 31. h HBML. VIII. 1911b / TtREL. I. 99. i Elejánty Sándor: A debreceni evangélikus elemi iskola ötvenéves old. 37 HBML. VI. 503/7-3063/ története Db.