A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE"

Átírás

1 Iustum Aequum Salutare III. 2007/ A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE HORVÁTH E. ÍRISZ doktorjelölt (PPKE JÁK) I. Bevezetés a közigazgatási bíráskodás elméleti alapjai Életünk során számos alkalommal kerülünk szembe különbözõ hivatalokkal, hatóságokkal amelyek számunkra a hatályos jogszabályok alapján jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Ezek a hivatalok, hatóságok a közigazgatási szervezetrendszer részei, s a végrehajtó hatalom gyakorlói. A közigazgatással szemben általános igényként fogalmazódik meg egyrészt az önkormányzati közigazgatás, másrészt pedig a közigazgatás jogszerûségének a védelme. Ez utóbbi megvalósításának egyik elõfeltételeként tekinthetünk az igazgatás feletti bírósági kontrollra, ami egyes országokban önálló közigazgatási bíráskodás, míg más országokban a polgári bíráskodás keretében valósul meg. Magyarországon de lege lata nincsen közigazgatási bíráskodás 1 : a közigazgatási határozatok felülvizsgálata a polgári igazságszolgáltatás része. A közigazgatási szervek jellegüknél is fogva legtöbbször önmaguk részére állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket. Nincs olyan tökéletes állam, amely belsõ kontrollal ki tudná küszöbölni, hogy az intézkedések között részrehajlóan jogsértõ ne legyen. A jogsértés megszüntetését nem lehet az érdekeltre bízni: a jogalkalmazásban elõforduló törvénysértések kiküszöbölését külsõ ellenõrzéssel kell biztosítani. Ez a szerv pedig csak kívülálló, független ítélkezõ szerv lehet. 2 A jogfejlõdés tanulsága szerint ez az ellenõrzés a leghatékonyabban akkor valósul meg, ha a független bíróságok kapják meg a közigazgatás aktusainak felülvizsgálatát. Mindemellett az is fontos, hogy a közigazgatási határozatok bírói kontrollja ne csak 1 PATYI ANDRÁS: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról. Budapest: Logod Bt., KOZMA GYÖRGY PETRIK FERENC: Közigazgatási perek a gyakorlatban. Budapest: A Deák Ferenc Jogakadémia könyvei KOTK Kft.,

2 162 HORVÁTH E. ÍRISZ az ügyek egy meghatározott körére terjedjen ki, hanem fogja át az ügyek zömét, különösen azokat, amelyek jelentõsek a polgárok szempontjából. 3 Ez a közigazgatási bíráskodás lényege. A jogállamiság fokmérõje, hogy egy állam engedi-e, és ha igen, milyen mértékben a már fent említett független bíróság ellenõrzésének alávetni magát, hiszen a jogállam három legalapvetõbb ismérve: az államhatalom megosztása, a törvények feltétlen uralma, és e két követelménybõl következõen az állam önkorlátozása. 4 A harmadik követelmény megvalósulása feltételezi a közigazgatási bíráskodás létezését. Ennek jelentõsége legalább akkora, mint az Alkotmánybíróságé, a polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása pedig még ennél is nagyobb. Ez nem tekinthetõ egyszerûen államszervezeti megoldásnak, sokkal inkább a civil társadalom újszerû felfogása a törvényekrõl, a jogról, illetve a hatóságokról, hiszen mára már nem bûn kimondani egy törvényrõl, hogy alkotmánysértõ, sem pedig egy közigazgatási határozatról, hogy törvénysértõ, s azokat meg kell semmisíteni. 5 A közigazgatási bíráskodás tehát az állampolgári jogbiztonság egyik garanciája. Azonban mint minden jogi garancia kialakulásához meg kell érnie egy államnak. Az igazgatás feletti bírósági kontroll kialakulásának Stipta István nyomán három elõfeltételét határozhatjuk meg: a végrehajtás és a törvénykezés egymástól szervezeti értelemben különüljön el, a közigazgatásra vonatkozó normák szokásjogi jellege szûnjön meg: az állami cselekvés kereteit törvények szabályozzák, mûködését pedig legalább rendeleti szintû normák határozzák meg, és alakuljon ki társadalmi igény az állampolgári jogok védelmére, szoruljon háttérbe az állami érdek elsõdlegességét valló felfogás. 6 A fenti feltételek az egyes országokban különbözõ idõszakokban és különbözõ formákban valósultak meg, ennek következtében elmondhatjuk, hogy minden államot egyedi struktúrájú és mûködésû közigazgatási bíráskodás jellemez. II. Közigazgatási bíráskodás a rendi Magyarországon Az igazgatás feletti bírósági kontroll kialakulásának három elõfeltételének, amelyet az elõzõ fejezetben Stipta István nyomán ismertettem, természetesen Magyarországon is meg kellett valósulnia ahhoz, hogy egyáltalán felvetõdhessen a közigazgatási bíráskodás gondolata. 3 Uo. 4 KOZMA PETRIK i. m Uo. 6 STIPTA ISTVÁN: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen: Multiplex Media Debrecen University Press, (a továbbiakban: 1997a)

3 A magyar közigazgatási bíráskodás története 163 Történelmünk meglehetõsen hosszú rendi korszakában mindhárom elõfeltétel hiányzott, hiszen a közigazgatás központi feladatait ellátó dikasztériumok bírói fórumként is szolgáltak, a vármegyék, szabad királyi városok igazgatási és ítélkezési tevékenységet egyaránt elláttak; az állami igazgatást alapvetõen a közjogi szokások, kormányszéki rendelkezések, utasítások és a municípiumok szabályozták (tehát a végrehajtás törvényi meghatározottságának követelménye még elvi síkon sem merült fel); valamint a rendi korlátok miatt a társadalom szabadságigénye nem fejlõdhetett ki, az állami szervek döntése ellen állampolgári jogon biztosított általános fellebbezési jog ismeretlen volt. 7 Tekintettel e feltételek hiányára, 1848 elõtt nem beszélhetünk még csíráiban sem közigazgatási bíráskodásról, mint az állampolgárok jogainak a közigazgatás cselekményeivel szemben való védelmének biztosítékáról. III. Az 1848-as változások Az 1848-as változások a közigazgatási intézkedésekkel szembeni jogvédelem fontos feltételét teremtették meg, hiszen a jogegyenlõség kimondásával a korábbi idõk renden kívüli elemei is igényt támaszthattak az állam nevében született intézkedésekkel szembeni bírói védelemre. Csak részben teljesült azonban a másik követelmény, hiszen az államhatalmi ágak elválasztása nem történt meg, így nem tisztázódott a közigazgatás és a bíráskodás viszonya, a két hatalmi ág szervezeti elkülönítésére még csak kísérlet sem történt. Természetesen nem kerülhetett sor a végrehajtás alkotmányos szabályozására sem. 8 Az 1848-as áprilisi törvények néhány rendelkezése azonban már tartalmazott olyan szabályokat, amelyek a közigazgatás feletti bírósági kontroll elvi lehetõségét, általános kereteit foglalták magukba. 9 Az évi III. tc. szükségesnek tartotta a közügyek intézésénél egy állami tanács létrehozását: 19. -a az ország közügyei felett [ ] tartandó értekezés végett Buda-Pesten egy álladalmi tanács felállítását tervezte. A törvény a testület összetételérõl csak annyi eligazítást adott, hogy a magyar kir. udv. kancellária elõadó tanácsosai ebben a testületben kapnak helyet. (1848:III. tc. 22. ) Ezen reformra vonatkozóan számos értelmezés született. A kevésbé bizakodók szerint e tanács csupán egy új, Magyarországra telepített kamarilla lett volna. 10 Az átszervezésben érintett kancelláriai fõtisztviselõk szerint ezen új fórumnak a korábban hatáskörükbe tartozó semmisségi ügyek elbírálása vonatkozásában részben egyfajta közjogi bírósági funkciója is lett volna. Az értelmezõk egy másik csoportja szerint a törvény szövegezõi már 17 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m GERGELY ANDRÁS: Az 1848-as magyar polgári államszervezet. In PÖLÖSKEI FERENC RÁNKI GYÖRGY (szerk.): A magyarországi polgári államrendszerek. Budapest: ELTE,

4 164 HORVÁTH E. ÍRISZ 1848-ban arra gondoltak, hogy e testület az állami szervek közötti feladatütközés esetén ügydöntõ hatáskört gyakorolt volna. A dualizmus kezdetén egyes politikusok ezt a fórumot a polgárok állammal szembeni jogvédelmére is alkalmasnak találták. 11 Pulszky Ferenc az 1870-es parlamenti viták során kijelentette, hogy a közigazgatási és közjogi jogvédelem érdekében csak az 1848:III. tc. államtanácsról szóló rendelkezéseit kellene végrehajtani, hiszen ez a testület kellõ alkotmányos garanciát nyújtana a végrehajtással szemben, és felhasználható lenne a kormány parlament elé terjesztett javaslatainak véleményezésére is. 12 Az évi V. tc. a központi választmányoknak biztosított bizonyos keretek között bíráskodási jogkört: a létrehozni rendelt középponti választmányokat egyes esetekben ítélkezési jogkörrel is felruházta. A törvénycikk 19. -a szerint jónéhány közigazgatási döntés elleni panaszról (pl. a választói névjegyzékbõl való kihagyás miatt) ez a testület döntött. A középponti választmányok az eléjük utalt ügyekben véglegesen határoztak, a hozott határozatok megváltoztatására a kormánynak nem volt lehetõsége. 13 Az ügydöntõ testület a korabeli értelemben vett népképviseleti elv szerint állt össze, képviselte a választókerületeket, helyet kaptak benne a községi elöljárók. Fontos közigazgatási ügykörökben ez volt az elsõ, ténylegesen mûködõ, bírói jogkört gyakorló testület. 14 E két törvény azonban a forradalom és a szabadságharc államának rövid ideig tartó fennállása miatt nem fejthetett ki komoly hatást, így a közigazgatási bíráskodás ügyében is csak a kereteket, az elvi igényt teremtette meg. IV. Törekvések a közigazgatási bíráskodás létrehozására a kiegyezést követõen A kiegyezést követõ években kerülhetett sor elõször az 1848-as törvények végrehajtására, az államszervezeti elképzelések konkretizálására. A korabeli kormánypárt akkor még nem tervezte a közigazgatási bíráskodás bevezetését. Attól féltek ugyanis, hogy a közigazgatási bíróság gyengíti az állami akaratot, korlátozza a miniszteri önállóságot, valamint szeparációs folyamatot erõsít pont akkor, amikor az ország nemzetiségi, politikai szempontból végletesen megosztott. A magát közjogiként definiáló ellenzék sem követelte teljes odaadással a kormány hatalmának korlátozásával járó intézmény bevezetését, inkább a súlyosabbnak vélt kérdésekre 15 koncentrált. Nagy volt az e kérdés körüli elméleti bizonytalanság is, hiányoztak a tisztázó tudományos viták. Ausztria példája 16 sem 11 STIPTA ISTVÁN: A közigazgatási bíráskodás elõzményei Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 1997/ (a továbbiakban: 1997b) 12 PULSZKY FERENC felszólalása. Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett Országgyûlés Képviselõházának Naplója, Pest X. kötet A közigazgatási bíróságokról szóló 510. sz. törvényjavaslat elõzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése. Országos Levéltár K2, ( sz.) CSIZMADIA ANDOR: A magyar választási rendszer ben. Az elsõ népképviseleti választások. Budapest: ELTE, Pl. a kiegyezés bírálata, a megyei autonómia és a választás elve. 16 Ausztriában 1869-ben állították fel a Birodalmi Bíróságot, amely az alkotmányban biztosított állampolgári alapjogok megsértése esetén járt el, de a közigazgatás törvénysértõ határozatainak felülvizsgálata nem tartozott a hatáskörébe.

5 A magyar közigazgatási bíráskodás története 165 ösztönzött ezen jogintézmény bevezetésére. 17 Természetesen az sem segíthette elõ a közigazgatási bíráskodás létrejöttét, hogy számos, mai szemmel is sokkal fontosabbnak mondható jogállami berendezkedés 18 hiányzott. A bírósági szervezeti törvény (1869:IV.tc.) meghozatalával a közigazgatási bíráskodás bevezetésének fontos elõfeltétele teljesült: megtörtént az igazságszolgáltatás és a végrehajtás szétválasztása. A törvény elõkészítése során egy bizottsági indítvány erejéig felmerült a közigazgatási bíráskodás gondolata is, amely javasolta a rendes bírói hatáskör kiterjesztését a közigazgatási intézkedések elleni jogvédelemre is, ám ezen indítvány erõs ellenállásba ütközött, így nem került sor a megvalósítására. A bírósági szervezeti törvény 1. -a meglehetõsen elodázta a rendes bírói hatáskör kiterjesztését a vitás adminisztratív ügyekre, 21 amikor leszögezte: a közigazgatási és a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. 22 Az 1869:IV. tc. nyilvánvalóan elõremutató volt abban a tekintetben is, hogy megerõsítette a bíráskodás szerepét a végrehajtással szemben, és a 19. -ával a közigazgatást is a törvények alá rendelte. Ezen szakasz szerint a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek [ ] szerint tartozik eljárni és ítélni. A kérdés tehát a korabeli jogállamiság követelményeinek megfelelõen rendezõdött, viszont változatlanul nyitva maradt a legnagyobb gyakorlati kérdés, azaz a diszkrecionális közigazgatási cselekvés feletti ítélkezés problémája. 23 A bírósági szervezeti törvény 25. -a a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközések rendezésével nagyon szerencsétlen módon az igazságügyi minisztériumot bízta meg. 24 A köztörvényhatóságokról szóló 1870:XLII. tc. parlamenti vitájában már igen fontos szerepet töltött be a közigazgatási bíráskodás kérdése. Tisza Kálmán önálló indítványban vetette fel egy független, semmi elõléptetést bármely kormánypárttól nem várható, párton fölüli bírói hatóság létrehozatalát. Az ellenzék is úgy vélte, hogy a végrehajtó hatalom fölött nem a parlamentnek, hanem a független bíróságnak kell döntenie. A kormánypárti többség azonban ellenezte az állambíróság felállítását. 25 Az 1871-es községi törvényjavaslat általános vitájában folytatódott a korábban megkezdett vita. 26 Végül is egy igen szoros szavazás (119:116) eredményeként elvetették a közigazgatási bíráskodás létrehozásának szükségességét. 17 STIPTA (1997a) i. m Pl. a kor követelményeinek megfelelõ bírósági rendszer, a központi közigazgatás és az alsóbb szintû adminisztráció viszonyának tisztázása, az állampolgári jogok törvényben való rögzítése. 19 A bírósági szervezeti törvény vitájában Horváth Boldizsár igazságügyminiszter ígéretet tett arra, hogy az államtörvényszék kérdésében hamarosan törvényjavaslatot terjeszt elõ. Erre 1880-ban került sor. 20 STIPTA (1997b) i. m Ráadásul sajátos ellentmondást is teremtett, hiszen egyes törvények (1869:III. tc. 8. -a, 1871:XXXI. tc ai, 1871:XXXII. tc. 2. -a, 1874:XXXIII. tc a, 1890:XXV. tc. 3. -a, 1891:XVII. tc ai) késõbb lehetõvé tették a közigazgatási határozat rendes bíróság elõtti megtámadását. 22 STIPTA (1997a) i. m Uo. 24 STIPTA (1997a) i. m Képviselõházi Napló X. kötet , Képviselõházi Napló XV. kötet , 121.

6 166 HORVÁTH E. ÍRISZ A polgári kori közigazgatás két alaptörvénye, az 1870:XLII. tc. és az 1871:XVIII. tc. a kormány számára széles cselekvési lehetõséget biztosított. A helyi testületek mûködési köre szûkült, a területi szintû önkormányzatok törvényes mozgástere minimálisra csökkent, hiszen a kormányt képviselõ fõispánok törvényes befolyást nyertek a helyi ügyekre. A tisztviselõket csak akkor lehetett felelõsségre vonni, ha mulasztásukkal vagy intézkedésükkel egyben bûncselekményt is megvalósítottak. Láthatjuk tehát, hogy ebben a közjogi szervezetrendszerben különösen fontos lett volna az eljáró hatóság minden törvényellenes intézkedésével vagy mulasztásával szemben védelmet nyújtó közigazgatási bíróság létesítése, ám erre még több mint tíz évet kellett várni. A korai dualizmus idején egyetlen fontos intézkedés történt a közjogi védelem terén: az 1874:XXXIII. tc a a választói jogok megsértése esetén lehetõvé tette a Curiához való fellebbezést. 27 A közigazgatási bizottságokról szóló 1876:VI. tc. is megpróbálta rendezni a közigazgatási bíráskodás kérdését. Ezen az állami és önkormányzati szervek közötti koordinációt ellátó testület a törvényhatóságok területén az egész közigazgatás felett felügyeletet gyakorolt és ellenõrzési joggal bírt. Az új testület a közigazgatási bíráskodás hagyományos feladatkörét ellátva egész sok ügyben (cselédügy, népiskolai, gyámügyi, vízjogi viták) fellebbviteli jogkört gyakorolt. A törvény nyomán a közigazgatási bizottság vagy a tevékenysége támogatására alakított külön albizottságok is dönthettek fellebbezési és panaszügyekben állampolgári kérelmek alapján. A közigazgatási bizottság azonban nem pótolhatta a közigazgatási bíróságot. Eljárása nem volt kontradiktórius, a fellebbezést gyakran ugyanazok a tisztségviselõk bírálták el, akik az elsõ fokú határozatot hozták. 28 V. Tudományos fejtegetések a közigazgatási bíráskodás kapcsán A korai dualizmus parlamenti vitái során tudományos szempontok alig játszottak szerepet. Nyilvánvalóan így volt ez a közigazgatási bíráskodás témakörében is, hiszen az 1870-es évekig e kérdéskörnek sem volt számottevõ hazai tudományos irodalma. A képviselõházban a közigazgatási bíráskodás kapcsán leggyakrabban Eötvös József bírói hatalom elsõdlegességét valló mondatait idézték. 29 Eszerint a bírói hatalom [ ] döntvényeinek az állam és egyes részei közt elõforduló kérdésekben ugyanazt az erõt kell tulajdonítanunk, amely minden bírói ítéletet a dolog természete szerint illet. A bírói hatalom e fensõségének, az ítélõszékek üdvös befolyásának lehet tulajdonítani az észak-amerikai unió fenntartását, és az észak-amerikai alkotmány nagyszerû eredményeit. A legfõbb törvényszék nélkül az egyes államok közötti soknemû ellentétek és önállóság után való erõs törekvések mellett rég felbomlott volna az unió köteléke, vagy a szövetséges államok helyébe központosított állam lépett volna. 30 Kossuth Lajos híres kütahyai alkotmánytervezetében felvetette a közigazgatási bíróság szükségességét is, amely jogintézmény védené a községi önkormányzati hatás- 27 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997b) i. m Uo. 30 EÖTVÖS JÓZSEF: A XIX. század uralkodói eszméinek befolyása az államra. II. Budapest,

7 A magyar közigazgatási bíráskodás története 167 kört a kormány önkényes intézkedéseivel szemben, döntene a megyék és a miniszterek közötti, a rendeletek törvényességét és alkotmányosságát érintõ vitákban. Az alkotmánytervezet azonban nem tisztázta le a testület összetételét, kapcsolatát a szintén létrehozandónak ítélt alkotmánybírósággal, valamint azt sem, hogy azt a rendes bírói szervezeten belül vagy attól függetlenül képzelte-e el. Valószínûleg ez lehetett az oka annak, hogy az alkotmánykoncepció ezen része visszhang nélkül maradt. 31 A közigazgatási bíráskodás témakörében született elsõ szaktanulmány Concha Gyõzõ munkája volt, amely A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában címmel 1877-ben jelent meg. Concha az angol mintát 32 tartotta alkalmazandónak, de fontosnak tartotta, hogy azt a magyar viszonyoknak megfelelõen alakítsák ki. Concha Gyõzõ a közigazgatási bíráskodást a törvényhozás és a végrehajtás közötti egyensúly megteremtése érdekében tartotta fontosnak, hiszen az szisztematikus hatással van az államra. Hangsúlyozta továbbá az egyéni jogok védelmét az állammal szemben, melynek a legfõbb biztosítéka a független bíróság kell, hogy legyen. 33 Concha elsõként mutatott rá a bírósági szervezeti törvény azon sajátos ellentmondására, amely elválasztotta ugyan a törvénykezést a közigazgatástól, de csak a büntetõ és a magánügyek esetében: tehát a közigazgatási jogi ügyek elbírálása továbbra is a végrehajtó szervek hatáskörében maradt. 34 Concha fenti mûvének megjelenésével egyidejûleg jelent meg, és nyert egyre nagyobb teret a közigazgatási szakbíróságok létesítésére vonatkozó igény is. A tudományos élet további két szereplõje, Kuncz Ignác és Gruber Lajos jelentetett meg e témakörben mûveket. Gruber 1877-ben tanulmányában megállapította, hogy a rendes bíróságok azért nem képesek betölteni egy közigazgatási bíróság szerepét, mert egyrészt nincs szakértelmük, másrészt nem ismerik a közigazgatási jogot, harmadrészt pedig eljárásukban teljes magánjogi szemlélet uralkodik az állam helyzetét illetõen. 35 VI. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság létrejöttének közvetlen elõzményei 1880-ban a közigazgatási reformok tárgyalására a Belügyminisztériumban összeült szaktanácskozás úgy döntött, hogy létre kell hozni az általános közigazgatási bíráskodás intézményét. Ez volt az elsõ alkalom, amikor kormányzati tényezõk komolyan 31 SPIRA GYÖRGY: Kossuth és alkotmányterve. Debrecen, , Az angol minta szerint egy viszonylagos önállósággal bíró, de az egységes bírósági szervezet keretében mûködõ bíróság látja el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát. 33 CONCHA GYÕZÕ: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. Budapest, RUHMANN EMIL: A közigazgatási bíráskodás. In MÁRTONFFY KÁROLY (szerk.): Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog körébõl. Emlékkönyv Némethy Károly születésének 70. évfordulójára. Budapest, GRUBER LAJOS: A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai, különös tekintettel Magyarországra és e kérdés parlamentáris sorsának történetére hazánkban. Budapest: Athaeneum Nyomda,

8 168 HORVÁTH E. ÍRISZ foglalkoztak a leendõ megoldás részleteivel. Emellett egy, a pénzügyi bizottság javaslatára született képviselõházi határozat utasította a kormányt, hogy [ ] amennyiben a közigazgatási bíróság egyhamar nem volna szabályozható, úgy a pénzügyi bíráskodás tárgyában mielõbb terjesszen a ház elé javaslatot. 36 Az 1881-ben megnyílt országgyûlés trónbeszédében is szerepelt a közigazgatási bíráskodás ügye. Az uralkodói elvárás szerint [ ] a közigazgatás érdekében teendõ egyéb törvénykezési intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása lehetõleg mielõbb eszközölendõ. Az államfõ álláspontjából kiderült, hogy a törvényhozás több, egymással hierarchikus viszonyban levõ szerv létesítésére kapott elõszentesítést. 37 A kormány még 1881-ben két tervezetet készített. Az január 31-én nyilvánosságra hozott változat szerint a létrehozandó szakbíróság közigazgatási tisztviselõkbõl, ítélõtáblai bírákból és laikusokból állt volna. Ez a javaslat a közvélemény kemény ellenállásába ütközött. A másik, szeptember 24-i elképzelés szerint a kormányzat a pénzügyi jellegû viták eldöntésére fõhivatású, független bíróságot kívánt szervezni. E javaslat került a képviselõház elé július 13-án szentesítették, július 21-én hirdették ki a Pénzügyi Közigazgatási Bíróságról szóló évi XLIII. törvénycikket, amely a Magyar Királyi Kúria bíráival egyenlõ ranggal és jelleggel bíró budapesti székhelyû, önálló pénzügyi bíróság felállításáról rendelkezett. A törvénycikk legfõbb vívmánya, hogy meghatározott ügykörökben elõször engedte meg a közigazgatási döntés ellen a bírói felülvizsgálatot, azaz elõször fogadta el a végrehajtás bírói kontrolljának elvét. A modern felfogásnak megfelelõen a polgárok közigazgatás elleni egyéni kereseti jogát, és a pénzügyek egy részének a legtöbb vitára okot szolgáltató adó- és illetékügy terén hatékony jogvédelmét biztosította. 39 A hatásköri szabályokat tekintve a törvénycikk 1. -a nem alkalmazta a taxációt, általánosságban utalt arra, hogy a bírósághoz tartoznak mindazon ügyek, amelyeket adókezelési vagy más törvény oda rendel. A pontos hatásköri rendelkezések csak a közadók kezelésérõl szóló 1883:XLIV. tc. szabályainak figyelembe vételével voltak megállapíthatók. 40 A tisztán adminisztratív jellegûnek minõsített ügyek (adófizetési halasztások, a községi közegek bírságolása, a behajthatatlanság körülményeinek megállapítása) változatlanul állami érdekkörben maradtak, ezekben legfelsõbb fórumként továbbra is a pénzügyminiszter döntött. A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság hatásköre nem terjedt ki a közvetett adókra, és speciális volt abban a tekintetben is, 36 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m Uo. 39 STIPTA (1997a) i. m E szerint az adókivetés mértéke, az adómentességek, adóelengedések, az adóbehajtás körüli eljárás, az adózók bírságolása, községi, városi és adófelügyelõi közegek kártérítési kötelezettségeire vonatkozó határozatok ügyében végsõ fórumként a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság járt el. Ide tartozott adóügyekben a kivetéstõl a végrehajtásig felmerülõ közigazgatási eljárásból eredõ panaszok döntõ többsége, az illetékek tekintetében pedig nem csupán a mérték és kiszabás, hanem a végrehajtás és bírságolás állampolgárok által sérelmezett közigazgatási döntései is.

9 A magyar közigazgatási bíráskodás története 169 hogy csupán a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai, az egyenesadó-felszólalási bizottságok és a királyi pénzügyigazgatóságok döntéseinek felülvizsgálatára kapott hatáskört. A Bíróságnak nem volt lehetõsége a pénzügyminisztériumi intézkedések és rendeletek megváltoztatására, normáinak célszerûségi ellenõrzésére. Az esetleges hatásköri viták eldöntésére a minisztertanács kapott felhatalmazást. 41 A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság eljárására az írásbeliség volt a jellemzõ, 42 az eléje kerülõ ügyekben nem csupán megsemmisítõ jogköre volt, hanem érdemben is határozhatott. 43 A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság létrehozását követõen természetesen továbbra is folyamatosan zajlottak az általános közigazgatási bíráskodás megteremtését célzó elõmunkálatok. Ennek eredményeként született meg az évi XXVI. törvény nyomán a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, melybe a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság is beleolvadt. VII. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság mûködése ( ) A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság legfelsõbb fokú bírói fórumként jött létre, két ügyszakban: általános közigazgatási és pénzügyi osztályban mûködött. Élén az elnök állt, aki a Kúria elnökével egyenrangú volt, bíráival szemben magas szakmai követelményt támasztottak. A Közigazgatási Bíróság a közigazgatási hatóságoknak a törvény által felsorolt intézkedései és határozatai ellen emelt panaszok tárgyában legfelsõ fokon, végérvényesen határozott, ítéletét öttagú tanácsban, írásbeli eljárásban hozta. 44 Az egyfokú, reformatórius jogkörrel felruházott Közigazgatási Bíróság feladatkörét taxációval határozták meg. A Közigazgatási Bíróság hatásköre a jogszabályokban taxatíve körülírt következõ kérdéseket ölelte fel: a) a községi, törvényhatósági, közegészségi, vallási és népoktatási, vízjogi, közúti és útvám-, vasúti mezõgazdasági és mezõrendõrségi, állategészségügyi, erdészeti, vadászati, halászati, házi cseléd-, munkás és napszámos ügyeket, illetve a házközösségi ügyeket; b) törvényhatóságok ún. garanciális panaszügyeit (1907:LX. tc.); c) az állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak számos illetmény- és nyugdíjügyét, valamint a katonai személyek számos ellátási ügyét; d) az állami egyenes és forgalmi adók és illetékek, a törvényhatósági és községi adók, különbözõ kamarai illetékek jogossága és mérve körüli jogvitákat; e) a hadirokkantak részére biztosított közszolgálati kedvezményeket; f) iparügyeket; g) sajtóügyeket; h) a tengerhajózás állami segélyezése ügyeit; 41 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m GÁSPÁRDY LÁSZLÓ WOPERA ZSUZSA KORMOS ERZSÉBET CSERBA LAJOS NAGY ANDREA HARSÁGI VIKTÓRIA: Polgári perjog különös rész. Budapest: KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., STIPTA (1997a) i. m. 150.

10 170 HORVÁTH E. ÍRISZ i) clearing-ügyeket; j) a biztosító magánvállalatok állami felügyeletével kapcsolatos kérdéseket; k) az állam és a Magyar Nemzeti Bank közt felmerülõ vitás ügyeket; l) a Magyar Nemzeti Múzeum, a Mérnöki és Orvosi Kamara önkormányzatával kapcsolatos ügyeket; m) az országgyûlési képviselõválasztások és a felsõházi választások ügyeit. (Az e pontba foglalt hatáskör miatt nevezik a Közigazgatási Bíróságot alkotmányjogi bíróságnak is.) Ezt a taxációt a késõbbiekben közel száz törvény módosította. Összességében azt lehet elmondani, hogy a XIX. században a közigazgatási határozatok mintegy 80%-a ellen lehetett felülvizsgálatot kérni. 45 Az ügyek túlnyomó részét az adó- és illetékügyek, valamint a tisztviselõk illetmény- és nyugdíjjogosultságainak a kérdései tették ki. 46 Az évi XXVI. tc. több módosítást is megért, ezek közül a legfontosabbak: az évi LX. tc. bevezette az ún. garanciális panaszt, amely által az alacsonyabb szintû közigazgatási szervek is kereseti jogot kaptak a hierarchiában felettük levõ szerv ellen, az évi XXVI. tc. a Közigazgatási Bíróság hatáskörét kiterjesztette a választójogi bíráskodásra is, az évi XXX. tc. lehetõvé tette, hogy a törvényhatóság a Közigazgatási Bírósághoz fordulhasson a kormánynak a törvényhatósági bizottságot feloszlató intézkedése ellen. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság mûködésének több mint ötven éve alatt egyfokú, legfelsõbb bírósági szintû bíróságként mûködött. Története során szinte folyamatosan jelen voltak azok a törekvések, amelyek a közigazgatási bíráskodást többfokúvá kívánták tenni, illetve a rendes bírósági rendszerhez kívánták kapcsolni. Az alsó bíróságok megteremtésére irányuló javaslatok azonban a XX. század elsõ felének történelmi viharaiban sorra elbuktak ben a szocialista állami és társadalmi berendezkedés kialakításáért folytatott harc eredményeként az egypárti diktatúra felszámolta az önálló Közigazgatási Bíróságot. 47 VIII. A közigazgatási bíráskodás 1949 és 1989 között 1949 és 1957 között a közigazgatási bíráskodás kontinuitása mindössze néhány területen maradhatott fenn. Így például a közadók jogalapjával és összegszerûségével, illetve bizonyos illetményekkel kapcsolatos jogviták esetében a Pénzügyminisztériumon belül szervezett pénz- és illetményügyi döntõbizottságok jártak el. Néhány esetben ugyan megengedték a jogszabályok a közigazgatási határozatok polgári bíróság 45 KISS DAISY: A közigazgatási perek. In NÉMETH JÁNOS (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, KENGYEL MIKLÓS: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris Kiadó, Uo.

11 A magyar közigazgatási bíráskodás története 171 elõtti megtámadását, de az 1950-es években az állami és a politikai hatalomnak olyan koncentrációja következett be, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a végrehajtó szervek tevékenysége feletti bírói kontrollt. 48 Az államigazgatási határozatokkal szembeni bírósági jogorvoslat kérdése ben, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (Áe.) megalkotásával kapcsolatosan került újra napirendre. Az Áe. ebben a körben két szempontból hozott lényeges változást: ekkor adott a törvény elõször határozott lehetõséget a bírósági jogorvoslatra olyan államigazgatási határozattal szemben, amely államigazgatási jogviszonyt hoz létre, és meghatározta felülvizsgálható államigazgatási határozatok legfontosabb eseteit. 49 A jogalkotó folyamatosan bõvítette a taxatíve meghatározott, rendes bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatok körét, majd 1973-tól az Áe. vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a Pp. III. Novellájával a Pp-be egy új fejezetet iktatott be, ami a XX. fejezetszám alatt Az államigazgatási határozat megtámadása iránti perek címet kapta. E körben lényeges eltérést jelentett a perek általános szabályaitól az a lehetõség, amely szerint a bíróság a mind ténybelileg, mind jogilag egyszerû megítélésû jogvitákat ezáltal egyesbíróként tárgyaláson kívül bírálhatta el. 50 Az államigazgatási eljárást korszerûsítõ évi I. törvény nem hozott lényeges változást a bírósági felülvizsgálat tekintetében: az ügyfél akkor kérhette a másodfokon eljárt közigazgatási szerv határozatának a bíróság általi felülvizsgálatát, ha a határozat az alapvetõ személyi és vagyoni jogait, illetve kötelezettségeit érintette [Áe. 72. (1) bekezdés]. Ám azt, hogy mi minõsült alapvetõ jognak vagy kötelezettségnek, a jogalkotó határozta meg, miután a 63/1981. (XII.5.) MT rendeletben tételesen felsorolta a bíróság által felülvizsgálható határozatokat: a 23 ügycsoportból azonban hiányoztak az alapvetõ emberi jogok gyakorlásával kapcsolatban hozott hatósági határozatok. 51 IX. A politikai rendszerváltás idején felmerülõ kérdések a közigazgatási bíráskodásról Az Alkotmány október 18-i, az évi XXXI. törvénnyel történõ módosítása többek között megteremtette a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját. Nevezetesen az Alkotmány 50. (2) bekezdése szerint a bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, az Alkotmány 57. (5) bekezdése pedig kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmány 70/K. -a pedig úgy rendelkezik, hogy az alapvetõ jo- 48 KENGYEL i. m KISS i. m GÁSPÁRDY WOPERA KORMOS CSERBA NAGY HARSÁGI i. m KENGYEL i. m. 425.

12 172 HORVÁTH E. ÍRISZ gok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk. A módosított Alkotmány rendelkezéseivel így ellentétben állt, hogy rendelet sorolta fel a bíróság által felülvizsgálható határozatok körét. Ennek nyomán az Alkotmánybíróság december 11-én kelt 32/1990. (XII.22) AB határozatában úgy rendelkezett, hogy ezt az alkotmányellenességet csak egy olyan új törvény megalkotásával lehet megszüntetni, ami az Alkotmány 50. (2) bekezdésével összhangban áll. Az Alkotmánybíróság az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló jogszabályi rendelkezéseket tehát az Áe. 72. (1) bekezdését és a 63/1981. (XII.5.) MT rendeletet március 31-i hatállyal megsemmisítette, és egyidejûleg felhívta a Kormányt, hogy január 31-ig terjesszen az Országgyûlés elé egy olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági ellenõrzését az Alkotmánynak megfelelõen szabályozza. 52 Ilyen elõzmények után született meg az évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl, amely tartalmát tekintve nem egy önálló jogszabály, hanem három törvénynek (Bsz., Áe., Pp.) az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban történt módosítása. 53 Ezen törvény hatályba lépéséig, azaz július 27-ig az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kérdésében az Alkotmány rendelkezései szerint kellett eljárni: ez azt jelentette, hogy a bírói felülvizsgálatnak nem volt korlátja. 54 Az évi XXVI. törvény csaknem kimerítõen szabályozta a közigazgatási pereket: meghatározásra került a Pp-ben a felülvizsgálható határozatok köre, illetve magának az eljárásnak a részletes szabályai, az Áe-ben pedig rögzítésre kerültek az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatához szükséges konjunktív feltételek. Ezek: az ügyfél, illetve a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél megítélése szerint a határozat jogszabálysértõ és erre az ügyfél hivatkozik az ügy érdemében döntött a hatóság az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél az államigazgatási eljárásban a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés eleve kizárt a felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétõl számított harminc napon belül elõterjesztették a felülvizsgálni kért államigazgatási határozat nem szerepel a bírósági felülvizsgálatból kizárt ügytípusok között A fenti törvénynek köszönhetõen az elmúlt csaknem másfél évtizedben általánossá vált Magyarországon a bírósági határozatok felülvizsgálata. X. A közigazgatási hatósági eljárás új szabályai 1991-tõl kezdõdõen természetesen a Pp. és az Áe. is több módosításon átesett, ám ezen módosítások lényeges mértékben nem változtattak a közigazgatási bíráskodás szabályain. 52 KISS i. m KENGYEL i. m KISS i. m

13 A magyar közigazgatási bíráskodás története decemberében az országgyûlés elfogadta a évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.): ezen jogszabály az Áe. helyébe lépett és alapvetõen új irányt szabott a közigazgatási eljárásoknak. A Ket. legtöbb rendelkezése így a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályai is november 1-én lépett hatályba. A Ket. számos ponton megváltoztatta az Áe-nek a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályait: önálló fellebbezési jogot biztosít az eljárást felfüggesztõ, valamint megszüntetõ végzések, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárási bírságot kiszabó végzés, illetõleg az eljárási költség viselésének kérdésében hozott végzés esetén szélesebb körben zárja ki a fellebbezési jogot, mint ahogyan az korábban szabályozva volt 55 közvetlen jogot biztosít a felülvizsgálatra az eljárás egyéb résztvevõje számára a reá vonatkozó rendelkezés, illetve a reá vonatkozó elsõfokú végzéssel szemben megengedi a végzések esetében, hogy törvény lehetõvé tegye az azok elleni felülvizsgálati kérelem nemperes eljárásban történõ elintézését megszünteti a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a végrehajtásra, azonban a végrehajtás felfüggesztése kérhetõ a keresetlevélben pontosítja az ügyészi óvás korábbi szabályait és eljárási határidõket jelöl meg e vonatkozásban Természetesen ezen új szabályok megkövetelték a Pp. rendelkezéseinek a módosítását is: ezzel sem maradt adós a jogalkotó, hiszen a Ket a rögzíti a polgári perjogi kódexünkben eszközölendõ módosításokat: a korábbi államigazgatási jelzõket a közigazgatási jelzõvel cseréli fel a keresetlevelet csak az elsõ fokú határozatot meghozó szervhez lehet benyújtani és az egyes fórumok közötti felterjesztések vonatkozásában igen aprólékosan kidolgozott eljárási határidõket jelöl meg Láthatjuk tehát, hogy a Ket. komoly újításokat hozott Hazánk közigazgatásának, s így a közigazgatási bíráskodásnak történetében is. Mikor ez az értekezés íródik a Ket. még a kezdeti gyermekbetegségek korában van, így nehéz egyelõre megjósolni, hogy mennyire lesznek hatékonyak, illetve napjaink elvárásainak megfelelõek az eszközölt módosítások. 55 Ket Nincs helye fellebbezésnek a) ha az ügyben törvény az elsõfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetõvé, b) az ügyfelek részérõl, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, c) hat. kív. d) a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.

14

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján 1 Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR 1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

1. Intézményrendszer az új törvényben A Tanács jövője

1. Intézményrendszer az új törvényben A Tanács jövője A közbeszerzési intézményrendszer változása, régi és új Dr. Kovács László főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa 2011. november 24. A közbeszerzési intézményrendszer változása, régi és új 1 1. Intézményrendszer

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI 944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1441/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1441/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1441/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása Az AJB-6780/2012. számon folytatott ombudsmani vizsgálat során észleltem, hogy a közigazgatási

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA A jelen folyamatszabályozás a helyi adók kivetésével, beszedésével, a nem adózók felkutatásával, továbbá az önkormányzat adóhátralékainak és az

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Magyarország Alaptörvényének ismerete valamennyi tételhez szükséges. Szükséges továbbá Magyarország Alaptörvényének átmeneti

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

Javaslat a tényállás tisztázása érdekében szükséges eljárási cselekmények végrehajtására történő felhatalmazásra

Javaslat a tényállás tisztázása érdekében szükséges eljárási cselekmények végrehajtására történő felhatalmazásra Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának JEGYZŐJE 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a tényállás tisztázása érdekében szükséges eljárási cselekmények

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján Tárgy: közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelem Tisztelt Bíróság! Alulírott dr. Kádár András Kristóf

Részletesebben

A végrehajtási eljárás

A végrehajtási eljárás Végrehajtás A végrehajtási eljárás Végrehajtás döntések gyakorlati érvényesülése Nem minden hatósági ügyben Aktusban rögzített kötelezettség kikényszerítése Közigazgatási szervek (Állami) kényszer Viszonylagos

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1464/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1464/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA Iktatószám: MN/15130-10/2012. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: Melléklet: személyes adat a hatósági eljárás tárgyát képező honlap másolata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. május E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. május havi

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

Jogorvoslati rendszer

Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló

Részletesebben

Tárgy: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 54/2015. (I.13.) számú HATÁROZATA

Tárgy: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 54/2015. (I.13.) számú HATÁROZATA Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző: Melléklet: MN/30592-7/2014. a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése személyes adat a hatósági eljárás tárgyát képező sajtótermék másolata

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 03/892-1/2011. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai

Részletesebben

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók ELLENŐRZÉS www.apeh.hu Az adózókat terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, valamint a költségvetési támogatások jogszerű igénybevételéhez - különösen az áfa visszaigénylések tekintetében -

Részletesebben

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Elfogadva: 1/2015. ügyvezetői határozattal Hatályba lépés napja: 2015. január 01. 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3 2. DEFINÍCIÓK 4 3. PANASZOK TÍPUSAI

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben