A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE"

Átírás

1 Iustum Aequum Salutare III. 2007/ A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE HORVÁTH E. ÍRISZ doktorjelölt (PPKE JÁK) I. Bevezetés a közigazgatási bíráskodás elméleti alapjai Életünk során számos alkalommal kerülünk szembe különbözõ hivatalokkal, hatóságokkal amelyek számunkra a hatályos jogszabályok alapján jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Ezek a hivatalok, hatóságok a közigazgatási szervezetrendszer részei, s a végrehajtó hatalom gyakorlói. A közigazgatással szemben általános igényként fogalmazódik meg egyrészt az önkormányzati közigazgatás, másrészt pedig a közigazgatás jogszerûségének a védelme. Ez utóbbi megvalósításának egyik elõfeltételeként tekinthetünk az igazgatás feletti bírósági kontrollra, ami egyes országokban önálló közigazgatási bíráskodás, míg más országokban a polgári bíráskodás keretében valósul meg. Magyarországon de lege lata nincsen közigazgatási bíráskodás 1 : a közigazgatási határozatok felülvizsgálata a polgári igazságszolgáltatás része. A közigazgatási szervek jellegüknél is fogva legtöbbször önmaguk részére állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket. Nincs olyan tökéletes állam, amely belsõ kontrollal ki tudná küszöbölni, hogy az intézkedések között részrehajlóan jogsértõ ne legyen. A jogsértés megszüntetését nem lehet az érdekeltre bízni: a jogalkalmazásban elõforduló törvénysértések kiküszöbölését külsõ ellenõrzéssel kell biztosítani. Ez a szerv pedig csak kívülálló, független ítélkezõ szerv lehet. 2 A jogfejlõdés tanulsága szerint ez az ellenõrzés a leghatékonyabban akkor valósul meg, ha a független bíróságok kapják meg a közigazgatás aktusainak felülvizsgálatát. Mindemellett az is fontos, hogy a közigazgatási határozatok bírói kontrollja ne csak 1 PATYI ANDRÁS: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról. Budapest: Logod Bt., KOZMA GYÖRGY PETRIK FERENC: Közigazgatási perek a gyakorlatban. Budapest: A Deák Ferenc Jogakadémia könyvei KOTK Kft.,

2 162 HORVÁTH E. ÍRISZ az ügyek egy meghatározott körére terjedjen ki, hanem fogja át az ügyek zömét, különösen azokat, amelyek jelentõsek a polgárok szempontjából. 3 Ez a közigazgatási bíráskodás lényege. A jogállamiság fokmérõje, hogy egy állam engedi-e, és ha igen, milyen mértékben a már fent említett független bíróság ellenõrzésének alávetni magát, hiszen a jogállam három legalapvetõbb ismérve: az államhatalom megosztása, a törvények feltétlen uralma, és e két követelménybõl következõen az állam önkorlátozása. 4 A harmadik követelmény megvalósulása feltételezi a közigazgatási bíráskodás létezését. Ennek jelentõsége legalább akkora, mint az Alkotmánybíróságé, a polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása pedig még ennél is nagyobb. Ez nem tekinthetõ egyszerûen államszervezeti megoldásnak, sokkal inkább a civil társadalom újszerû felfogása a törvényekrõl, a jogról, illetve a hatóságokról, hiszen mára már nem bûn kimondani egy törvényrõl, hogy alkotmánysértõ, sem pedig egy közigazgatási határozatról, hogy törvénysértõ, s azokat meg kell semmisíteni. 5 A közigazgatási bíráskodás tehát az állampolgári jogbiztonság egyik garanciája. Azonban mint minden jogi garancia kialakulásához meg kell érnie egy államnak. Az igazgatás feletti bírósági kontroll kialakulásának Stipta István nyomán három elõfeltételét határozhatjuk meg: a végrehajtás és a törvénykezés egymástól szervezeti értelemben különüljön el, a közigazgatásra vonatkozó normák szokásjogi jellege szûnjön meg: az állami cselekvés kereteit törvények szabályozzák, mûködését pedig legalább rendeleti szintû normák határozzák meg, és alakuljon ki társadalmi igény az állampolgári jogok védelmére, szoruljon háttérbe az állami érdek elsõdlegességét valló felfogás. 6 A fenti feltételek az egyes országokban különbözõ idõszakokban és különbözõ formákban valósultak meg, ennek következtében elmondhatjuk, hogy minden államot egyedi struktúrájú és mûködésû közigazgatási bíráskodás jellemez. II. Közigazgatási bíráskodás a rendi Magyarországon Az igazgatás feletti bírósági kontroll kialakulásának három elõfeltételének, amelyet az elõzõ fejezetben Stipta István nyomán ismertettem, természetesen Magyarországon is meg kellett valósulnia ahhoz, hogy egyáltalán felvetõdhessen a közigazgatási bíráskodás gondolata. 3 Uo. 4 KOZMA PETRIK i. m Uo. 6 STIPTA ISTVÁN: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen: Multiplex Media Debrecen University Press, (a továbbiakban: 1997a)

3 A magyar közigazgatási bíráskodás története 163 Történelmünk meglehetõsen hosszú rendi korszakában mindhárom elõfeltétel hiányzott, hiszen a közigazgatás központi feladatait ellátó dikasztériumok bírói fórumként is szolgáltak, a vármegyék, szabad királyi városok igazgatási és ítélkezési tevékenységet egyaránt elláttak; az állami igazgatást alapvetõen a közjogi szokások, kormányszéki rendelkezések, utasítások és a municípiumok szabályozták (tehát a végrehajtás törvényi meghatározottságának követelménye még elvi síkon sem merült fel); valamint a rendi korlátok miatt a társadalom szabadságigénye nem fejlõdhetett ki, az állami szervek döntése ellen állampolgári jogon biztosított általános fellebbezési jog ismeretlen volt. 7 Tekintettel e feltételek hiányára, 1848 elõtt nem beszélhetünk még csíráiban sem közigazgatási bíráskodásról, mint az állampolgárok jogainak a közigazgatás cselekményeivel szemben való védelmének biztosítékáról. III. Az 1848-as változások Az 1848-as változások a közigazgatási intézkedésekkel szembeni jogvédelem fontos feltételét teremtették meg, hiszen a jogegyenlõség kimondásával a korábbi idõk renden kívüli elemei is igényt támaszthattak az állam nevében született intézkedésekkel szembeni bírói védelemre. Csak részben teljesült azonban a másik követelmény, hiszen az államhatalmi ágak elválasztása nem történt meg, így nem tisztázódott a közigazgatás és a bíráskodás viszonya, a két hatalmi ág szervezeti elkülönítésére még csak kísérlet sem történt. Természetesen nem kerülhetett sor a végrehajtás alkotmányos szabályozására sem. 8 Az 1848-as áprilisi törvények néhány rendelkezése azonban már tartalmazott olyan szabályokat, amelyek a közigazgatás feletti bírósági kontroll elvi lehetõségét, általános kereteit foglalták magukba. 9 Az évi III. tc. szükségesnek tartotta a közügyek intézésénél egy állami tanács létrehozását: 19. -a az ország közügyei felett [ ] tartandó értekezés végett Buda-Pesten egy álladalmi tanács felállítását tervezte. A törvény a testület összetételérõl csak annyi eligazítást adott, hogy a magyar kir. udv. kancellária elõadó tanácsosai ebben a testületben kapnak helyet. (1848:III. tc. 22. ) Ezen reformra vonatkozóan számos értelmezés született. A kevésbé bizakodók szerint e tanács csupán egy új, Magyarországra telepített kamarilla lett volna. 10 Az átszervezésben érintett kancelláriai fõtisztviselõk szerint ezen új fórumnak a korábban hatáskörükbe tartozó semmisségi ügyek elbírálása vonatkozásában részben egyfajta közjogi bírósági funkciója is lett volna. Az értelmezõk egy másik csoportja szerint a törvény szövegezõi már 17 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m GERGELY ANDRÁS: Az 1848-as magyar polgári államszervezet. In PÖLÖSKEI FERENC RÁNKI GYÖRGY (szerk.): A magyarországi polgári államrendszerek. Budapest: ELTE,

4 164 HORVÁTH E. ÍRISZ 1848-ban arra gondoltak, hogy e testület az állami szervek közötti feladatütközés esetén ügydöntõ hatáskört gyakorolt volna. A dualizmus kezdetén egyes politikusok ezt a fórumot a polgárok állammal szembeni jogvédelmére is alkalmasnak találták. 11 Pulszky Ferenc az 1870-es parlamenti viták során kijelentette, hogy a közigazgatási és közjogi jogvédelem érdekében csak az 1848:III. tc. államtanácsról szóló rendelkezéseit kellene végrehajtani, hiszen ez a testület kellõ alkotmányos garanciát nyújtana a végrehajtással szemben, és felhasználható lenne a kormány parlament elé terjesztett javaslatainak véleményezésére is. 12 Az évi V. tc. a központi választmányoknak biztosított bizonyos keretek között bíráskodási jogkört: a létrehozni rendelt középponti választmányokat egyes esetekben ítélkezési jogkörrel is felruházta. A törvénycikk 19. -a szerint jónéhány közigazgatási döntés elleni panaszról (pl. a választói névjegyzékbõl való kihagyás miatt) ez a testület döntött. A középponti választmányok az eléjük utalt ügyekben véglegesen határoztak, a hozott határozatok megváltoztatására a kormánynak nem volt lehetõsége. 13 Az ügydöntõ testület a korabeli értelemben vett népképviseleti elv szerint állt össze, képviselte a választókerületeket, helyet kaptak benne a községi elöljárók. Fontos közigazgatási ügykörökben ez volt az elsõ, ténylegesen mûködõ, bírói jogkört gyakorló testület. 14 E két törvény azonban a forradalom és a szabadságharc államának rövid ideig tartó fennállása miatt nem fejthetett ki komoly hatást, így a közigazgatási bíráskodás ügyében is csak a kereteket, az elvi igényt teremtette meg. IV. Törekvések a közigazgatási bíráskodás létrehozására a kiegyezést követõen A kiegyezést követõ években kerülhetett sor elõször az 1848-as törvények végrehajtására, az államszervezeti elképzelések konkretizálására. A korabeli kormánypárt akkor még nem tervezte a közigazgatási bíráskodás bevezetését. Attól féltek ugyanis, hogy a közigazgatási bíróság gyengíti az állami akaratot, korlátozza a miniszteri önállóságot, valamint szeparációs folyamatot erõsít pont akkor, amikor az ország nemzetiségi, politikai szempontból végletesen megosztott. A magát közjogiként definiáló ellenzék sem követelte teljes odaadással a kormány hatalmának korlátozásával járó intézmény bevezetését, inkább a súlyosabbnak vélt kérdésekre 15 koncentrált. Nagy volt az e kérdés körüli elméleti bizonytalanság is, hiányoztak a tisztázó tudományos viták. Ausztria példája 16 sem 11 STIPTA ISTVÁN: A közigazgatási bíráskodás elõzményei Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 1997/ (a továbbiakban: 1997b) 12 PULSZKY FERENC felszólalása. Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett Országgyûlés Képviselõházának Naplója, Pest X. kötet A közigazgatási bíróságokról szóló 510. sz. törvényjavaslat elõzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése. Országos Levéltár K2, ( sz.) CSIZMADIA ANDOR: A magyar választási rendszer ben. Az elsõ népképviseleti választások. Budapest: ELTE, Pl. a kiegyezés bírálata, a megyei autonómia és a választás elve. 16 Ausztriában 1869-ben állították fel a Birodalmi Bíróságot, amely az alkotmányban biztosított állampolgári alapjogok megsértése esetén járt el, de a közigazgatás törvénysértõ határozatainak felülvizsgálata nem tartozott a hatáskörébe.

5 A magyar közigazgatási bíráskodás története 165 ösztönzött ezen jogintézmény bevezetésére. 17 Természetesen az sem segíthette elõ a közigazgatási bíráskodás létrejöttét, hogy számos, mai szemmel is sokkal fontosabbnak mondható jogállami berendezkedés 18 hiányzott. A bírósági szervezeti törvény (1869:IV.tc.) meghozatalával a közigazgatási bíráskodás bevezetésének fontos elõfeltétele teljesült: megtörtént az igazságszolgáltatás és a végrehajtás szétválasztása. A törvény elõkészítése során egy bizottsági indítvány erejéig felmerült a közigazgatási bíráskodás gondolata is, amely javasolta a rendes bírói hatáskör kiterjesztését a közigazgatási intézkedések elleni jogvédelemre is, ám ezen indítvány erõs ellenállásba ütközött, így nem került sor a megvalósítására. A bírósági szervezeti törvény 1. -a meglehetõsen elodázta a rendes bírói hatáskör kiterjesztését a vitás adminisztratív ügyekre, 21 amikor leszögezte: a közigazgatási és a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. 22 Az 1869:IV. tc. nyilvánvalóan elõremutató volt abban a tekintetben is, hogy megerõsítette a bíráskodás szerepét a végrehajtással szemben, és a 19. -ával a közigazgatást is a törvények alá rendelte. Ezen szakasz szerint a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek [ ] szerint tartozik eljárni és ítélni. A kérdés tehát a korabeli jogállamiság követelményeinek megfelelõen rendezõdött, viszont változatlanul nyitva maradt a legnagyobb gyakorlati kérdés, azaz a diszkrecionális közigazgatási cselekvés feletti ítélkezés problémája. 23 A bírósági szervezeti törvény 25. -a a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközések rendezésével nagyon szerencsétlen módon az igazságügyi minisztériumot bízta meg. 24 A köztörvényhatóságokról szóló 1870:XLII. tc. parlamenti vitájában már igen fontos szerepet töltött be a közigazgatási bíráskodás kérdése. Tisza Kálmán önálló indítványban vetette fel egy független, semmi elõléptetést bármely kormánypárttól nem várható, párton fölüli bírói hatóság létrehozatalát. Az ellenzék is úgy vélte, hogy a végrehajtó hatalom fölött nem a parlamentnek, hanem a független bíróságnak kell döntenie. A kormánypárti többség azonban ellenezte az állambíróság felállítását. 25 Az 1871-es községi törvényjavaslat általános vitájában folytatódott a korábban megkezdett vita. 26 Végül is egy igen szoros szavazás (119:116) eredményeként elvetették a közigazgatási bíráskodás létrehozásának szükségességét. 17 STIPTA (1997a) i. m Pl. a kor követelményeinek megfelelõ bírósági rendszer, a központi közigazgatás és az alsóbb szintû adminisztráció viszonyának tisztázása, az állampolgári jogok törvényben való rögzítése. 19 A bírósági szervezeti törvény vitájában Horváth Boldizsár igazságügyminiszter ígéretet tett arra, hogy az államtörvényszék kérdésében hamarosan törvényjavaslatot terjeszt elõ. Erre 1880-ban került sor. 20 STIPTA (1997b) i. m Ráadásul sajátos ellentmondást is teremtett, hiszen egyes törvények (1869:III. tc. 8. -a, 1871:XXXI. tc ai, 1871:XXXII. tc. 2. -a, 1874:XXXIII. tc a, 1890:XXV. tc. 3. -a, 1891:XVII. tc ai) késõbb lehetõvé tették a közigazgatási határozat rendes bíróság elõtti megtámadását. 22 STIPTA (1997a) i. m Uo. 24 STIPTA (1997a) i. m Képviselõházi Napló X. kötet , Képviselõházi Napló XV. kötet , 121.

6 166 HORVÁTH E. ÍRISZ A polgári kori közigazgatás két alaptörvénye, az 1870:XLII. tc. és az 1871:XVIII. tc. a kormány számára széles cselekvési lehetõséget biztosított. A helyi testületek mûködési köre szûkült, a területi szintû önkormányzatok törvényes mozgástere minimálisra csökkent, hiszen a kormányt képviselõ fõispánok törvényes befolyást nyertek a helyi ügyekre. A tisztviselõket csak akkor lehetett felelõsségre vonni, ha mulasztásukkal vagy intézkedésükkel egyben bûncselekményt is megvalósítottak. Láthatjuk tehát, hogy ebben a közjogi szervezetrendszerben különösen fontos lett volna az eljáró hatóság minden törvényellenes intézkedésével vagy mulasztásával szemben védelmet nyújtó közigazgatási bíróság létesítése, ám erre még több mint tíz évet kellett várni. A korai dualizmus idején egyetlen fontos intézkedés történt a közjogi védelem terén: az 1874:XXXIII. tc a a választói jogok megsértése esetén lehetõvé tette a Curiához való fellebbezést. 27 A közigazgatási bizottságokról szóló 1876:VI. tc. is megpróbálta rendezni a közigazgatási bíráskodás kérdését. Ezen az állami és önkormányzati szervek közötti koordinációt ellátó testület a törvényhatóságok területén az egész közigazgatás felett felügyeletet gyakorolt és ellenõrzési joggal bírt. Az új testület a közigazgatási bíráskodás hagyományos feladatkörét ellátva egész sok ügyben (cselédügy, népiskolai, gyámügyi, vízjogi viták) fellebbviteli jogkört gyakorolt. A törvény nyomán a közigazgatási bizottság vagy a tevékenysége támogatására alakított külön albizottságok is dönthettek fellebbezési és panaszügyekben állampolgári kérelmek alapján. A közigazgatási bizottság azonban nem pótolhatta a közigazgatási bíróságot. Eljárása nem volt kontradiktórius, a fellebbezést gyakran ugyanazok a tisztségviselõk bírálták el, akik az elsõ fokú határozatot hozták. 28 V. Tudományos fejtegetések a közigazgatási bíráskodás kapcsán A korai dualizmus parlamenti vitái során tudományos szempontok alig játszottak szerepet. Nyilvánvalóan így volt ez a közigazgatási bíráskodás témakörében is, hiszen az 1870-es évekig e kérdéskörnek sem volt számottevõ hazai tudományos irodalma. A képviselõházban a közigazgatási bíráskodás kapcsán leggyakrabban Eötvös József bírói hatalom elsõdlegességét valló mondatait idézték. 29 Eszerint a bírói hatalom [ ] döntvényeinek az állam és egyes részei közt elõforduló kérdésekben ugyanazt az erõt kell tulajdonítanunk, amely minden bírói ítéletet a dolog természete szerint illet. A bírói hatalom e fensõségének, az ítélõszékek üdvös befolyásának lehet tulajdonítani az észak-amerikai unió fenntartását, és az észak-amerikai alkotmány nagyszerû eredményeit. A legfõbb törvényszék nélkül az egyes államok közötti soknemû ellentétek és önállóság után való erõs törekvések mellett rég felbomlott volna az unió köteléke, vagy a szövetséges államok helyébe központosított állam lépett volna. 30 Kossuth Lajos híres kütahyai alkotmánytervezetében felvetette a közigazgatási bíróság szükségességét is, amely jogintézmény védené a községi önkormányzati hatás- 27 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997b) i. m Uo. 30 EÖTVÖS JÓZSEF: A XIX. század uralkodói eszméinek befolyása az államra. II. Budapest,

7 A magyar közigazgatási bíráskodás története 167 kört a kormány önkényes intézkedéseivel szemben, döntene a megyék és a miniszterek közötti, a rendeletek törvényességét és alkotmányosságát érintõ vitákban. Az alkotmánytervezet azonban nem tisztázta le a testület összetételét, kapcsolatát a szintén létrehozandónak ítélt alkotmánybírósággal, valamint azt sem, hogy azt a rendes bírói szervezeten belül vagy attól függetlenül képzelte-e el. Valószínûleg ez lehetett az oka annak, hogy az alkotmánykoncepció ezen része visszhang nélkül maradt. 31 A közigazgatási bíráskodás témakörében született elsõ szaktanulmány Concha Gyõzõ munkája volt, amely A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában címmel 1877-ben jelent meg. Concha az angol mintát 32 tartotta alkalmazandónak, de fontosnak tartotta, hogy azt a magyar viszonyoknak megfelelõen alakítsák ki. Concha Gyõzõ a közigazgatási bíráskodást a törvényhozás és a végrehajtás közötti egyensúly megteremtése érdekében tartotta fontosnak, hiszen az szisztematikus hatással van az államra. Hangsúlyozta továbbá az egyéni jogok védelmét az állammal szemben, melynek a legfõbb biztosítéka a független bíróság kell, hogy legyen. 33 Concha elsõként mutatott rá a bírósági szervezeti törvény azon sajátos ellentmondására, amely elválasztotta ugyan a törvénykezést a közigazgatástól, de csak a büntetõ és a magánügyek esetében: tehát a közigazgatási jogi ügyek elbírálása továbbra is a végrehajtó szervek hatáskörében maradt. 34 Concha fenti mûvének megjelenésével egyidejûleg jelent meg, és nyert egyre nagyobb teret a közigazgatási szakbíróságok létesítésére vonatkozó igény is. A tudományos élet további két szereplõje, Kuncz Ignác és Gruber Lajos jelentetett meg e témakörben mûveket. Gruber 1877-ben tanulmányában megállapította, hogy a rendes bíróságok azért nem képesek betölteni egy közigazgatási bíróság szerepét, mert egyrészt nincs szakértelmük, másrészt nem ismerik a közigazgatási jogot, harmadrészt pedig eljárásukban teljes magánjogi szemlélet uralkodik az állam helyzetét illetõen. 35 VI. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság létrejöttének közvetlen elõzményei 1880-ban a közigazgatási reformok tárgyalására a Belügyminisztériumban összeült szaktanácskozás úgy döntött, hogy létre kell hozni az általános közigazgatási bíráskodás intézményét. Ez volt az elsõ alkalom, amikor kormányzati tényezõk komolyan 31 SPIRA GYÖRGY: Kossuth és alkotmányterve. Debrecen, , Az angol minta szerint egy viszonylagos önállósággal bíró, de az egységes bírósági szervezet keretében mûködõ bíróság látja el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát. 33 CONCHA GYÕZÕ: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. Budapest, RUHMANN EMIL: A közigazgatási bíráskodás. In MÁRTONFFY KÁROLY (szerk.): Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog körébõl. Emlékkönyv Némethy Károly születésének 70. évfordulójára. Budapest, GRUBER LAJOS: A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai, különös tekintettel Magyarországra és e kérdés parlamentáris sorsának történetére hazánkban. Budapest: Athaeneum Nyomda,

8 168 HORVÁTH E. ÍRISZ foglalkoztak a leendõ megoldás részleteivel. Emellett egy, a pénzügyi bizottság javaslatára született képviselõházi határozat utasította a kormányt, hogy [ ] amennyiben a közigazgatási bíróság egyhamar nem volna szabályozható, úgy a pénzügyi bíráskodás tárgyában mielõbb terjesszen a ház elé javaslatot. 36 Az 1881-ben megnyílt országgyûlés trónbeszédében is szerepelt a közigazgatási bíráskodás ügye. Az uralkodói elvárás szerint [ ] a közigazgatás érdekében teendõ egyéb törvénykezési intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása lehetõleg mielõbb eszközölendõ. Az államfõ álláspontjából kiderült, hogy a törvényhozás több, egymással hierarchikus viszonyban levõ szerv létesítésére kapott elõszentesítést. 37 A kormány még 1881-ben két tervezetet készített. Az január 31-én nyilvánosságra hozott változat szerint a létrehozandó szakbíróság közigazgatási tisztviselõkbõl, ítélõtáblai bírákból és laikusokból állt volna. Ez a javaslat a közvélemény kemény ellenállásába ütközött. A másik, szeptember 24-i elképzelés szerint a kormányzat a pénzügyi jellegû viták eldöntésére fõhivatású, független bíróságot kívánt szervezni. E javaslat került a képviselõház elé július 13-án szentesítették, július 21-én hirdették ki a Pénzügyi Közigazgatási Bíróságról szóló évi XLIII. törvénycikket, amely a Magyar Királyi Kúria bíráival egyenlõ ranggal és jelleggel bíró budapesti székhelyû, önálló pénzügyi bíróság felállításáról rendelkezett. A törvénycikk legfõbb vívmánya, hogy meghatározott ügykörökben elõször engedte meg a közigazgatási döntés ellen a bírói felülvizsgálatot, azaz elõször fogadta el a végrehajtás bírói kontrolljának elvét. A modern felfogásnak megfelelõen a polgárok közigazgatás elleni egyéni kereseti jogát, és a pénzügyek egy részének a legtöbb vitára okot szolgáltató adó- és illetékügy terén hatékony jogvédelmét biztosította. 39 A hatásköri szabályokat tekintve a törvénycikk 1. -a nem alkalmazta a taxációt, általánosságban utalt arra, hogy a bírósághoz tartoznak mindazon ügyek, amelyeket adókezelési vagy más törvény oda rendel. A pontos hatásköri rendelkezések csak a közadók kezelésérõl szóló 1883:XLIV. tc. szabályainak figyelembe vételével voltak megállapíthatók. 40 A tisztán adminisztratív jellegûnek minõsített ügyek (adófizetési halasztások, a községi közegek bírságolása, a behajthatatlanság körülményeinek megállapítása) változatlanul állami érdekkörben maradtak, ezekben legfelsõbb fórumként továbbra is a pénzügyminiszter döntött. A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság hatásköre nem terjedt ki a közvetett adókra, és speciális volt abban a tekintetben is, 36 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m Uo. 39 STIPTA (1997a) i. m E szerint az adókivetés mértéke, az adómentességek, adóelengedések, az adóbehajtás körüli eljárás, az adózók bírságolása, községi, városi és adófelügyelõi közegek kártérítési kötelezettségeire vonatkozó határozatok ügyében végsõ fórumként a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság járt el. Ide tartozott adóügyekben a kivetéstõl a végrehajtásig felmerülõ közigazgatási eljárásból eredõ panaszok döntõ többsége, az illetékek tekintetében pedig nem csupán a mérték és kiszabás, hanem a végrehajtás és bírságolás állampolgárok által sérelmezett közigazgatási döntései is.

9 A magyar közigazgatási bíráskodás története 169 hogy csupán a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai, az egyenesadó-felszólalási bizottságok és a királyi pénzügyigazgatóságok döntéseinek felülvizsgálatára kapott hatáskört. A Bíróságnak nem volt lehetõsége a pénzügyminisztériumi intézkedések és rendeletek megváltoztatására, normáinak célszerûségi ellenõrzésére. Az esetleges hatásköri viták eldöntésére a minisztertanács kapott felhatalmazást. 41 A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság eljárására az írásbeliség volt a jellemzõ, 42 az eléje kerülõ ügyekben nem csupán megsemmisítõ jogköre volt, hanem érdemben is határozhatott. 43 A Pénzügyi Közigazgatási Bíróság létrehozását követõen természetesen továbbra is folyamatosan zajlottak az általános közigazgatási bíráskodás megteremtését célzó elõmunkálatok. Ennek eredményeként született meg az évi XXVI. törvény nyomán a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, melybe a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság is beleolvadt. VII. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság mûködése ( ) A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság legfelsõbb fokú bírói fórumként jött létre, két ügyszakban: általános közigazgatási és pénzügyi osztályban mûködött. Élén az elnök állt, aki a Kúria elnökével egyenrangú volt, bíráival szemben magas szakmai követelményt támasztottak. A Közigazgatási Bíróság a közigazgatási hatóságoknak a törvény által felsorolt intézkedései és határozatai ellen emelt panaszok tárgyában legfelsõ fokon, végérvényesen határozott, ítéletét öttagú tanácsban, írásbeli eljárásban hozta. 44 Az egyfokú, reformatórius jogkörrel felruházott Közigazgatási Bíróság feladatkörét taxációval határozták meg. A Közigazgatási Bíróság hatásköre a jogszabályokban taxatíve körülírt következõ kérdéseket ölelte fel: a) a községi, törvényhatósági, közegészségi, vallási és népoktatási, vízjogi, közúti és útvám-, vasúti mezõgazdasági és mezõrendõrségi, állategészségügyi, erdészeti, vadászati, halászati, házi cseléd-, munkás és napszámos ügyeket, illetve a házközösségi ügyeket; b) törvényhatóságok ún. garanciális panaszügyeit (1907:LX. tc.); c) az állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak számos illetmény- és nyugdíjügyét, valamint a katonai személyek számos ellátási ügyét; d) az állami egyenes és forgalmi adók és illetékek, a törvényhatósági és községi adók, különbözõ kamarai illetékek jogossága és mérve körüli jogvitákat; e) a hadirokkantak részére biztosított közszolgálati kedvezményeket; f) iparügyeket; g) sajtóügyeket; h) a tengerhajózás állami segélyezése ügyeit; 41 STIPTA (1997a) i. m STIPTA (1997a) i. m GÁSPÁRDY LÁSZLÓ WOPERA ZSUZSA KORMOS ERZSÉBET CSERBA LAJOS NAGY ANDREA HARSÁGI VIKTÓRIA: Polgári perjog különös rész. Budapest: KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., STIPTA (1997a) i. m. 150.

10 170 HORVÁTH E. ÍRISZ i) clearing-ügyeket; j) a biztosító magánvállalatok állami felügyeletével kapcsolatos kérdéseket; k) az állam és a Magyar Nemzeti Bank közt felmerülõ vitás ügyeket; l) a Magyar Nemzeti Múzeum, a Mérnöki és Orvosi Kamara önkormányzatával kapcsolatos ügyeket; m) az országgyûlési képviselõválasztások és a felsõházi választások ügyeit. (Az e pontba foglalt hatáskör miatt nevezik a Közigazgatási Bíróságot alkotmányjogi bíróságnak is.) Ezt a taxációt a késõbbiekben közel száz törvény módosította. Összességében azt lehet elmondani, hogy a XIX. században a közigazgatási határozatok mintegy 80%-a ellen lehetett felülvizsgálatot kérni. 45 Az ügyek túlnyomó részét az adó- és illetékügyek, valamint a tisztviselõk illetmény- és nyugdíjjogosultságainak a kérdései tették ki. 46 Az évi XXVI. tc. több módosítást is megért, ezek közül a legfontosabbak: az évi LX. tc. bevezette az ún. garanciális panaszt, amely által az alacsonyabb szintû közigazgatási szervek is kereseti jogot kaptak a hierarchiában felettük levõ szerv ellen, az évi XXVI. tc. a Közigazgatási Bíróság hatáskörét kiterjesztette a választójogi bíráskodásra is, az évi XXX. tc. lehetõvé tette, hogy a törvényhatóság a Közigazgatási Bírósághoz fordulhasson a kormánynak a törvényhatósági bizottságot feloszlató intézkedése ellen. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság mûködésének több mint ötven éve alatt egyfokú, legfelsõbb bírósági szintû bíróságként mûködött. Története során szinte folyamatosan jelen voltak azok a törekvések, amelyek a közigazgatási bíráskodást többfokúvá kívánták tenni, illetve a rendes bírósági rendszerhez kívánták kapcsolni. Az alsó bíróságok megteremtésére irányuló javaslatok azonban a XX. század elsõ felének történelmi viharaiban sorra elbuktak ben a szocialista állami és társadalmi berendezkedés kialakításáért folytatott harc eredményeként az egypárti diktatúra felszámolta az önálló Közigazgatási Bíróságot. 47 VIII. A közigazgatási bíráskodás 1949 és 1989 között 1949 és 1957 között a közigazgatási bíráskodás kontinuitása mindössze néhány területen maradhatott fenn. Így például a közadók jogalapjával és összegszerûségével, illetve bizonyos illetményekkel kapcsolatos jogviták esetében a Pénzügyminisztériumon belül szervezett pénz- és illetményügyi döntõbizottságok jártak el. Néhány esetben ugyan megengedték a jogszabályok a közigazgatási határozatok polgári bíróság 45 KISS DAISY: A közigazgatási perek. In NÉMETH JÁNOS (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, KENGYEL MIKLÓS: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris Kiadó, Uo.

11 A magyar közigazgatási bíráskodás története 171 elõtti megtámadását, de az 1950-es években az állami és a politikai hatalomnak olyan koncentrációja következett be, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a végrehajtó szervek tevékenysége feletti bírói kontrollt. 48 Az államigazgatási határozatokkal szembeni bírósági jogorvoslat kérdése ben, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (Áe.) megalkotásával kapcsolatosan került újra napirendre. Az Áe. ebben a körben két szempontból hozott lényeges változást: ekkor adott a törvény elõször határozott lehetõséget a bírósági jogorvoslatra olyan államigazgatási határozattal szemben, amely államigazgatási jogviszonyt hoz létre, és meghatározta felülvizsgálható államigazgatási határozatok legfontosabb eseteit. 49 A jogalkotó folyamatosan bõvítette a taxatíve meghatározott, rendes bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatok körét, majd 1973-tól az Áe. vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a Pp. III. Novellájával a Pp-be egy új fejezetet iktatott be, ami a XX. fejezetszám alatt Az államigazgatási határozat megtámadása iránti perek címet kapta. E körben lényeges eltérést jelentett a perek általános szabályaitól az a lehetõség, amely szerint a bíróság a mind ténybelileg, mind jogilag egyszerû megítélésû jogvitákat ezáltal egyesbíróként tárgyaláson kívül bírálhatta el. 50 Az államigazgatási eljárást korszerûsítõ évi I. törvény nem hozott lényeges változást a bírósági felülvizsgálat tekintetében: az ügyfél akkor kérhette a másodfokon eljárt közigazgatási szerv határozatának a bíróság általi felülvizsgálatát, ha a határozat az alapvetõ személyi és vagyoni jogait, illetve kötelezettségeit érintette [Áe. 72. (1) bekezdés]. Ám azt, hogy mi minõsült alapvetõ jognak vagy kötelezettségnek, a jogalkotó határozta meg, miután a 63/1981. (XII.5.) MT rendeletben tételesen felsorolta a bíróság által felülvizsgálható határozatokat: a 23 ügycsoportból azonban hiányoztak az alapvetõ emberi jogok gyakorlásával kapcsolatban hozott hatósági határozatok. 51 IX. A politikai rendszerváltás idején felmerülõ kérdések a közigazgatási bíráskodásról Az Alkotmány október 18-i, az évi XXXI. törvénnyel történõ módosítása többek között megteremtette a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját. Nevezetesen az Alkotmány 50. (2) bekezdése szerint a bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, az Alkotmány 57. (5) bekezdése pedig kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmány 70/K. -a pedig úgy rendelkezik, hogy az alapvetõ jo- 48 KENGYEL i. m KISS i. m GÁSPÁRDY WOPERA KORMOS CSERBA NAGY HARSÁGI i. m KENGYEL i. m. 425.

12 172 HORVÁTH E. ÍRISZ gok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk. A módosított Alkotmány rendelkezéseivel így ellentétben állt, hogy rendelet sorolta fel a bíróság által felülvizsgálható határozatok körét. Ennek nyomán az Alkotmánybíróság december 11-én kelt 32/1990. (XII.22) AB határozatában úgy rendelkezett, hogy ezt az alkotmányellenességet csak egy olyan új törvény megalkotásával lehet megszüntetni, ami az Alkotmány 50. (2) bekezdésével összhangban áll. Az Alkotmánybíróság az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló jogszabályi rendelkezéseket tehát az Áe. 72. (1) bekezdését és a 63/1981. (XII.5.) MT rendeletet március 31-i hatállyal megsemmisítette, és egyidejûleg felhívta a Kormányt, hogy január 31-ig terjesszen az Országgyûlés elé egy olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági ellenõrzését az Alkotmánynak megfelelõen szabályozza. 52 Ilyen elõzmények után született meg az évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl, amely tartalmát tekintve nem egy önálló jogszabály, hanem három törvénynek (Bsz., Áe., Pp.) az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban történt módosítása. 53 Ezen törvény hatályba lépéséig, azaz július 27-ig az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kérdésében az Alkotmány rendelkezései szerint kellett eljárni: ez azt jelentette, hogy a bírói felülvizsgálatnak nem volt korlátja. 54 Az évi XXVI. törvény csaknem kimerítõen szabályozta a közigazgatási pereket: meghatározásra került a Pp-ben a felülvizsgálható határozatok köre, illetve magának az eljárásnak a részletes szabályai, az Áe-ben pedig rögzítésre kerültek az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatához szükséges konjunktív feltételek. Ezek: az ügyfél, illetve a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél megítélése szerint a határozat jogszabálysértõ és erre az ügyfél hivatkozik az ügy érdemében döntött a hatóság az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél az államigazgatási eljárásban a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés eleve kizárt a felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétõl számított harminc napon belül elõterjesztették a felülvizsgálni kért államigazgatási határozat nem szerepel a bírósági felülvizsgálatból kizárt ügytípusok között A fenti törvénynek köszönhetõen az elmúlt csaknem másfél évtizedben általánossá vált Magyarországon a bírósági határozatok felülvizsgálata. X. A közigazgatási hatósági eljárás új szabályai 1991-tõl kezdõdõen természetesen a Pp. és az Áe. is több módosításon átesett, ám ezen módosítások lényeges mértékben nem változtattak a közigazgatási bíráskodás szabályain. 52 KISS i. m KENGYEL i. m KISS i. m

13 A magyar közigazgatási bíráskodás története decemberében az országgyûlés elfogadta a évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.): ezen jogszabály az Áe. helyébe lépett és alapvetõen új irányt szabott a közigazgatási eljárásoknak. A Ket. legtöbb rendelkezése így a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályai is november 1-én lépett hatályba. A Ket. számos ponton megváltoztatta az Áe-nek a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályait: önálló fellebbezési jogot biztosít az eljárást felfüggesztõ, valamint megszüntetõ végzések, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárási bírságot kiszabó végzés, illetõleg az eljárási költség viselésének kérdésében hozott végzés esetén szélesebb körben zárja ki a fellebbezési jogot, mint ahogyan az korábban szabályozva volt 55 közvetlen jogot biztosít a felülvizsgálatra az eljárás egyéb résztvevõje számára a reá vonatkozó rendelkezés, illetve a reá vonatkozó elsõfokú végzéssel szemben megengedi a végzések esetében, hogy törvény lehetõvé tegye az azok elleni felülvizsgálati kérelem nemperes eljárásban történõ elintézését megszünteti a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a végrehajtásra, azonban a végrehajtás felfüggesztése kérhetõ a keresetlevélben pontosítja az ügyészi óvás korábbi szabályait és eljárási határidõket jelöl meg e vonatkozásban Természetesen ezen új szabályok megkövetelték a Pp. rendelkezéseinek a módosítását is: ezzel sem maradt adós a jogalkotó, hiszen a Ket a rögzíti a polgári perjogi kódexünkben eszközölendõ módosításokat: a korábbi államigazgatási jelzõket a közigazgatási jelzõvel cseréli fel a keresetlevelet csak az elsõ fokú határozatot meghozó szervhez lehet benyújtani és az egyes fórumok közötti felterjesztések vonatkozásában igen aprólékosan kidolgozott eljárási határidõket jelöl meg Láthatjuk tehát, hogy a Ket. komoly újításokat hozott Hazánk közigazgatásának, s így a közigazgatási bíráskodásnak történetében is. Mikor ez az értekezés íródik a Ket. még a kezdeti gyermekbetegségek korában van, így nehéz egyelõre megjósolni, hogy mennyire lesznek hatékonyak, illetve napjaink elvárásainak megfelelõek az eszközölt módosítások. 55 Ket Nincs helye fellebbezésnek a) ha az ügyben törvény az elsõfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetõvé, b) az ügyfelek részérõl, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, c) hat. kív. d) a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.

14

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR 1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA A jelen folyamatszabályozás a helyi adók kivetésével, beszedésével, a nem adózók felkutatásával, továbbá az önkormányzat adóhátralékainak és az

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Jogorvoslati rendszer

Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján Tárgy: közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelem Tisztelt Bíróság! Alulírott dr. Kádár András Kristóf

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Elfogadva: 1/2015. ügyvezetői határozattal Hatályba lépés napja: 2015. január 01. 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3 2. DEFINÍCIÓK 4 3. PANASZOK TÍPUSAI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók ELLENŐRZÉS www.apeh.hu Az adózókat terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, valamint a költségvetési támogatások jogszerű igénybevételéhez - különösen az áfa visszaigénylések tekintetében -

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 03/892-1/2011. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt.szám: 30.989/2012 Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 5. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. január 17., hétfõ. Tartalomjegyzék. 4/2010. PJE határozat

MAGYAR KÖZLÖNY. 5. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. január 17., hétfõ. Tartalomjegyzék. 4/2010. PJE határozat MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. január 17., hétfõ 5. szám Tartalomjegyzék 4/2010. PJE határozat 1008/2011. (I. 17.) Korm. határozat 5/2011. (I. 17.) ME határozat A Magyar Köztársaság

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására ELŐTERJESZTÉS a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására Tárgy: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1108-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: engedély kiadása iránti kérelmet

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Pk.50.052/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Gera Annamária Ügyvédi Iroda (székhelycíme) által képviselt Kiss Róbert (lakcím) kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

2011.Vez.III.A.1/2. Ügyelosztási rend

2011.Vez.III.A.1/2. Ügyelosztási rend 2011.Vez.III.A.1/2. Ügyelosztási rend 2012. április 2-től Szervezeti egység megnevezése Közigazgatási Kollégium bírói tanács száma Bíró neve Tárgyalt ügyek jellege 1.K. Dr. Garáné dr. Horváth Diána a)

Részletesebben

Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete

Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben