c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

Átírás

1 c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki. Belgiumban 187 békítő bíróság van. Bírósági körzetenként egy békítő bíróság van (a Polgári perrendtartás 59. cikke). Egy bírósági körzet egy vagy több települést is magában foglalhat, kivéve a nagy városokat. A békítő bíró egyesbíróként jár el. A békítő bíróság polgári igazságszolgáltatási szerv. A fő feladata a polgári és kereskedelmi jogvitákban való döntés. A békítő bíróság hatásköre általános és különös hatáskörre bontható. Az általános hatáskörén belül minden olyan keresetről határozhat, amelynek összege nem haladja meg az eurót, valamint azokban, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal, és különösen a Polgári perrendtartás , 574. és cikkében meghatározott kereseteket. Ugyanezen törvény 590. cikke így a békítő bíróságnak általános jellegű hatáskört juttat polgári és kereskedelmi ügyekben, de azt az eurót meg nem haladó összegű ügyekre korlátozza. A különös hatáskör tekintetében a békítő bíróság számos más hatáskörrel rendelkezik, tekintet nélkül a kereset összegére. A békítő bíróság hatásköreinek listáját a Polgári perrendtartás 591. és cikke tartalmazza. 2. Rendőrbíróság A rendőrbíróság egy vagy több bírája a tevékenységét a Polgári perrendtartás mellékletében jelzett területi határok között gyakorolja. A rendőrbíróságokon egy vagy több tanács van (a Polgári perrendtartás 60. cikke). Polgári ügyekben a rendőrbíróság bármely közlekedési balesetből eredő kár megtérítésére vonatkozó keresetről határozhat az összegtől függetlenül akkor is, ha a baleset a nyilvánosság számára nem megközelíthető helyen történt (a Polgári perrendtartás 601a. cikke). 3. Elsőfokú bíróság Bírósági kerületenként egy elsőfokú bíróság van (a Polgári perrendtartás 73. cikke). A Polgári perrendtartás 568. cikkének első albekezdése értelmében az elsőfokú bíróság bármely ügyben dönthet, kivéve azokban, amelyek közvetlenül a fellebbviteli bíróság vagy a Semmítőszék hatáskörébe tartoznak. Ezen elv szerint az elsőfokú bíróság a külön bíróságok mint a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság és a békítő bíróság mellett rendes bíróság Az elsőfokú bíróság általános hatáskörrel rendelkezik, így olyan ügyekben dönt, amelyeket a jogalkotó nem utal más bíróság hatáskörébe. Az elsőfokú bíróságnak egy vagy több polgári, egy vagy több büntető, és egy vagy több fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsa van. E tanácsok három szekciót alkotnak: - polgári bíróság;

2 - büntetőbíróság és - fiatalkorúak bírósága (a Polgári perrendtartás 76. cikkének első és második albekezdése). Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó polgári ügyeket az egyesbíróként eljáró tanácsokhoz utalják, kivéve a törvény által meghatározott esetekben (a Polgári perrendtartás 91. cikkének első albekezdése). Azonban a Polgári perrendtartás 92. cikkének (1) bekezdése értelmében bizonyos számú eljárást a három bíróból álló tanács elé kell utalni, különösen a személyi állapot megváltoztatására irányuló polgári pereket, a sajtóvétség miatt átváltoztatott polgári eljárásokat, valamint a békítő bíróság és a rendőrbíróság által hozott ítéletek elleni fellebbezéseket. Az cikk az elsőfokú bíróság hatásköréről szól. Polgári ügyekben az elsőfokú bíróság határoz tekintet nélkül a jogvita értékére a külföldi bíróságok által hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó kérelem esetén, a Polgári perrendtartás 570. cikkének első albekezdésével összhangban. 4. Munkaügyi bíróság Bírósági kerületenként egy munkaügyi bíróság van (a Polgári perrendtartás 73. cikke). A munkaügyi bíróság szociális ügyekben, első fokon szakosított igazságügyi szervként működik. A munkaügyi bíróság hivatásos bírákból és laikus bírákból áll. A munkaügyi bíróság elnöke, az elnökhelyettes(ek) és a bíróság tanácsaiban elnöklő bírák hivatásos bírák. Mellettük tevékenykednek a laikus bírák. Ők a hivatásos bírák elnökletével vesznek részt az eljárásban határozat meghozatala céljából (a Polgári perrendtartás cikke). A laikus bírákat a munkáltatók, a kétkezi munkások, az alkalmazottak és a független munkavállalók képviseleti szervezetei által benyújtott jelentkezések alapján nevezik ki (a Polgári perrendtartás 199. cikkének első albekezdése). A munkaügyi bíróság hatásköreinek felsorolása a Polgári perrendtartás cikkében szerepel. Így a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel a társadalombiztosítással vagy a szociális támogatással kapcsolatos egyéni szociális jogvitákban. Szintén dönt a munkahelyi balesetekre, a foglakozási megbetegedésekre vonatkozó jogvitákban. A hatásköre kiterjed a létfenntartási minimumra (minimex), a nyugellátásra, stb. vonatkozó bizonyos jogszabályok alkalmazására is. A Polgári perrendtartás cikkében említett törvények és rendeletek által előírt és az egyes szociális törvények megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók alkalmazása szintén a határkörébe tartozik. 5. Kereskedelmi bíróság A Polgári perrendtartás 73. cikkének megfelelően minden bírósági kerületben van egy kereskedelmi bíróság. A kereskedelmi bíróság szakosított igazságszolgáltatási szerv. Az elnöke hivatásos bíró. Az összetétele vegyes, azaz hivatásos és laikus bírákból áll, akik az üzleti élet gyakorlati szakemberei. A kereskedelmi bíróságon egy vagy több tanács van. Minden tanácsban a kereskedelmi bíróság egy bírája (hivatásos bíró) elnököl, és rajta kívül még két laikus bíró tagja van (a

3 Polgári perrendtartás 84. cikkének első és második albekezdése, és a 85. cikk első albekezdése). A laikus bírákat a király nevezi ki öt évre, a megbízatásuk meghosszabbítható (a Polgári perrendtartás 203. cikkének első albekezdése). A kinevezésük a törvény által meghatározott bizonyos feltételektől függ. Különösen kereskedelmi gyakorlattal kell rendelkezniük, vagy valamely belgiumi székhelyű kereskedelmi társaság vezetésében kellett részt venniük, illetve akár szakmai vagy szakmák közötti, kereskedelmi vagy ipari képviseleti szervezet vezetésében kellett közreműködniük, illetve vállalatvezetési vagy könyvelési gyakorlatuknak kell lennie (a Polgári perrendtartás 205. cikkének első albekezdése). A kereskedelmi bíróság a Polgári perrendtartás 573. cikke értelmében általános hatáskörű bíróság. Így különösen a kereskedők közötti olyan jogvitákban határoz, amelyeket a törvény kereskedelmi ügynek tart, és amelyek nem a békítő bíróságok (a kérelem tárgyának értéke alapján) vagy a rendőrbíróságok [a Polgári perrendtartás 573. cikkének (1) bekezdése] általános hatáskörébe tartoznak. Ezen általános hatáskörön kívül a kereskedelmi bíróság különös hatáskörrel is rendelkezik, amelyet a jogvita jellege határoz meg. Így bizonyos ügyekben akkor is ez a bíróság dönt, ha a felek nem kereskedők (a Polgári perrendtartás 574. cikke). Szintén a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak a békítő bíróság által első fokú eljárás során, a kereskedők közötti jogvitában, valamint a törvény által kereskedelmi jellegűnek tekintett eljárásokban, illetve a váltókra vonatkozó eljárásokban, és a rendőrbíróság által a Polgári perrendtartás 601a. cikkében meghatározott ügyekben hozott határozatok elleni fellebbezések (a Polgári perrendtartás 577. cikkének első és második albekezdése). 6. Az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság és a kereskedelmi bíróság elnökének hatásköre Az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság és a kereskedelmi bíróság elnöke egyedül jár el, és elnöki minőségüknél fogva hatáskörrel rendelkeznek ideiglenes eljárásra, és ideiglenesen határoznak az eléjük benyújtott sürgős kérelmekről. a) A Polgári perrendtartás 584. cikkének első albekezdése értelmében az elsőfokú bíróság elnöke ideiglenesen határoz olyan ügyekben, amelyeket bármely tárgyban sürgősnek ismer el, kivéve azokat, amelyeket a törvény kivon a bírói hatalom hatásköréből. Így az elnök előtti, ideiglenes eljárás végrehajtásának feltétele a sürgősség fennállása [ Sürgősségről van szó, ha bizonyos súlyosságú jogsértés vagy akár súlyos hátrány amelytől tartani kell egy határozat meghozatalát azonnal szükségessé tesz. (Cass., május 21., 1160)]. A munkaügyi és a kereskedelmi bíróság elnökének ideiglenes eljárásra vonatkozó hatásköre azonban az elsőfokú bíróság elnökéhez képest, aki teljes hatáskörrel rendelkezik azon tárgyakra korlátozódik, amelyek a hatáskörébe tartoznak (a Polgári perrendtartás 584. cikkének második albekezdése). Ideiglenes határozat meghozatala azt jelenti, hogy az elnöknek az ideiglenes eljárás során hozott határozata nem köti az alapeljárás bíráját, akihez az ügyet benyújtják. (a Polgári perrendtartás cikkének első albekezdése). Az elnök előtt folyó ideiglenes eljárást a gyorsaság jellemzi. Az elnökhöz fő szabály szerint idézéssel fordulnak, amelynek benyújtási határidői rövidek. Az idézési határidő legalább két nap (a Polgári perrendtartás cikkének második albekezdése). Az ideiglenes eljárás iránti kérelem önkéntes megjelenéssel is kezdeményezhető. b) Szükséghelyzet esetén a kérelmet a Polgári perrendtartás 584. cikke harmadik albekezdésének megfelelően egyoldalú keresettel is be lehet nyújtani (a Polgári perrendtartás 585., 586 és cikke).

4 c) Ezenkívül, ha az elnökhöz kereset útján fordulnak, akkor ő különösen külföldi ítélet végrehatása vagy vízum iránti kérelmekről határoz: - a Belgiumban vagy külföldön hozott választottbírósági ítéletek, kivéve a Polgári perrendtartás 606. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ítéleteket; - külföldi országokban kiadott közokiratok, amelyekben Belgiumban található tulajdonokat jelzáloggal terhelnek, vagy amelyek az ilyen jelzálog törlésére vagy csökkentésére vonatkozó megegyezést tartalmaznak; - minden más, külföldön kiállított közokirat, amennyiben létezik az ilyen jogi aktusok végrehajtását szabályozó szerződés (a Polgári perrendtartás 586. cikke). 7. Fellebbviteli bíróság Belgiumban öt fellebbviteli bíróság működik (az Alkotmány 104. cikke). Ez az öt fellebbviteli bíróság a következő városokban található: - Antverpen, amelynek illetékessége Antverpen és Limbourg megyére terjed ki; - Brüsszel, amelynek illetékessége vallon Brabant, flamand Brabant megyére és Brüsszel kétnyelvű régiójára terjed ki; - Gent, amelynek illetékessége Nyugat-Flandria és Kelet-Flandria megyére terjed ki; - Liège, amelynek illetékessége Liège, Namur és Luxembourg megyére terjed ki; - Mons, amelynek illetékessége Hainaut megyére terjed ki. Az illetékesség fogalmát területi illetékességnek kell érteni. Minden elsőfokú bíróságon polgári, büntető tanács és fiatalkorúak tanácsa működik (a Polgári perrendtartás 101. cikkének első albekezdése). A fellebbviteli bíróság elnökből, tanácselnökökből és fellebbviteli bírákból áll. A fellebbviteli bíróság tanácsai hármas bírói tanácsban - az elnökkel együtt -, vagy egyesbíróként - a tanács elnöke vagy valamely bíró - jár el (a Polgári perrendtartás 101. cikkének második és harmadik albekezdése). A fellebbviteli bíróság másodfokú bíróság, és különösen a következő fellebbezésekről határoz (a Polgári perrendtartás 602. cikke): - az elsőfokú bíróság és a kereskedelmi bíróság által első fokú eljárásban hozott határozatok; - az elsőfokú bíróság elnöke és a kereskedelmi bíróság elnöke által első fokú eljárásban hozott határozatok; - a belga konzulok által külföldön hozott határozatok; - az alpolgármesterek és ülnökök kollégiuma, és a fő hivatalok által választási ügyekben hozott határozatok. A fellebbviteli bíróság határoz az állampolgárság elvesztése és a csőd utáni helyreállítási kérelmek ügyében is (a Polgári perrendtartás 604. és 605. cikke). Lásd a Polgári perrendtartás 603. és 606. cikkében meghatározott eseteket is. 8. Munkaügyi fellebbviteli bíróság

5 Minden fellebbviteli bíróság illetékességi területén van munkaügyi fellebbviteli bíróság (a Polgári perrendtartás 103. cikkének első albekezdése), így Belgium területén öt munkaügyi fellebbviteli bíróság van. A munkaügyi fellebbviteli bíróság szociális ügyekre szakosított másodfokú igazságszolgáltatási szerv. A munkaügyi fellebbviteli bíróságnak négy tanácsa van, amelyek egyes bíróként üléseznek, és a tanácsban alkalmanként kettő vagy négy laikus bíró vesz részt (a Polgári perrendtartás 104. cikkének első albekezdése). A munkaügyi fellebbviteli bíróság összetétele a munkaügyi bíróságéhoz hasonlóan vegyes. Az hivatásos bírákból és laikus bírákból áll. A munkaügyi fellebbviteli bíróságot így az elnök, a tanácselnökök, a munkaügyi fellebbviteli bíróság bírái és a laikus bírák alkotják (a Polgári perrendtartás 103. cikkének második albekezdése). A laikus bírákat munkáltatóként, kétkezi munkásként vagy alkalmazottként nevezik ki a szóban forgó dolgozó minősége szerint, amennyiben e laikus bírák olyan tanácsban üléseznek, amely a Polgári perrendtartás 578. cikkének 1., 2., 3. és 7. cikkében meghatározott ügyekben határoz (a Polgári perrendtartás 104. cikkének második albekezdése). A laikus bírák száma a szóban forgó tanácshoz benyújtott ügy jellegétől függ (a Polgári perrendtartás 104. cikke). A munkaügyi fellebbviteli bíróság a munkaügyi bíróságok határozatai és a munkaügyi bíróságok elnökei által első fokon hozott határozatok elleni fellebbezések ügyében határoz (a Polgári perrendtartás 607. cikke). 9. Semmítőszék Belgiumban egy Semmítőszék működik. A Semmítőszék nem határoz az ügyek érdeméről (az Alkotmány 147. cikke). Az igazságszolgáltatási rendszer minden bíróságát ellenőrzi, és nem harmadfokú bíróság. A Semmítőszéknek három tanácsa, és minden tanácsnak két, egy holland és egy francia szekciója van. E szekciók mindegyike öt bírából áll, beleértve az elnököt is (a Polgári perrendtartás 128. cikke). A Semmítőszék első elnökből, elnökből és a Semmítőszék bíráiból áll. A Semmítőszék bírái közül négy szekcióelnöket jelölnek ki (a Polgári perrendtartás 129. cikke). A Polgári perrendtartás 608. cikke értelmében a Semmítőszék dönt a jogerősen meghozott határozatok esetében, amelyeket előtte a törvény vagy akár lényeges, akár semmisség terhe melletti formai követelmények megsértése miatt nyújtottak be. Így bármely bíróság által bármely ügyben hozott jogerős ítélet esetén határoz (a Polgári perrendtartás 609. cikkének 1. pontja). E hatáskörön kívül a bíróság más keresetekről - mint a Polgári perrendtartás 609. cikkének további albekezdéseiben, valamint cikkében meghatározottak is határoz. A hozzá benyújtott bírósági határozatok jogszerűségének ellenőrzésével és a törvénysértések szankcionálásával a Semmítőszék ellenőrző és koordinációs feladatot lát el (az ítélkezési gyakorlat egységessége). Meg kell jegyezni, hogy a Semmítőszék nem határoz az elé benyújtott ügy ténykérdéseiről, és nem működik harmadik fokként.