Vízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 4. rész: Vízrendezés
|
|
- Amanda Kerekesné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 4. rész: Vízrendezés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás mezőgazdasági vízhasznosítás ipari vízgazdálkodás ivóvízellátás szennyvíztisztítás vízminőség-védelem hévízhasznosítás stb. 1
2 Folyó- és tószabályozás Célja: az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulásának biztosítása a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljából történő vízkivételek és vízbevezetések feltételeinek megteremtése a terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése a víziszállítás és közlekedés érdekében a kívánt méretű hajóút előállítása vízügyi szolgálat kezelésében lévő folyóhálózat hossza: 2801 km szabályozott vízfolyások hossza: 940 km nagyhajózásra alkalmas vízi utak hossza: 1622 km 2
3 Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km (egyes irodalmak szerint 1567 km). Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. Vízi úthálózatunk hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. 5&id=78&page=14 nagyhajó - olyan vízijármű vagy úszó munkagép, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m, továbbá az a kishajó, amely nagyhajót továbbít, vagy amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték (Hajózási szabályzat 9. fejezet, 9.01 cikk, c) bekezdés) Folyószabályozási korszakok Ókori folyóvölgyi civilizációk 1. szakasz: naturális (ártéri vizes) gazdálkodás környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás halászat, öntözés, fokszabályozás érdekellentétek: pl. hajózás halászat, vízimalmok 3
4 A Kárpát-medence tartósan vagy időszakosan elöntött területei a forrás: OKTVF folyószabályozások előtt 4
5 Forrás: Molnár G Folyószabályozási korszakok 2. szakasz: 19. szd. új célok: népesség nő, árutermelés nő biztonságos lakóhely, mg-i művelés, áruszállítás változó társadalmi megítélés: folyó = veszélyforrás 19. szd.-tól mederszabályozás és árvízmentesítés Európában Tisza szabályozása: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál úttörő munka Európában elsődleges cél: sikerült 5
6 6
7 7
8 Forrás: OKTVF A Tisza szabályozásának mellékhatásai az Alföld deficites vízháztartási mérlege fajgazdagság csökkent egyhangú mg-i kultúrtájak folyórövidülés folyók esése megnő fokozódó eróziós tevékenység túlmélyülés (pl. Tisza: 1211 km 758 km, Szamos: 187 km 108 km, Berettyó: 269 km 91 km) 8
9 A Tisza alföldi szakaszának mederrövidülése és esésnövekedése (3,6 6 cm/km) a szabályozások hatására 3. szakasz: 20. szd. duzzasztóművek, csatornarendszerek, völgyzáras tározók, vízlépcsők Folyóduzzasztás álló gátak (felső szakaszokon) mozgó gátak (alsó szakaszokon) időben folyamatos (energia-termelés) vagy időszakos (öntözés) kedvezőtlen hatások: megemelkedő talajvízszint tavak feltöltődése gátak alatt nagyobb erózióra képes vízfolyás medermélyítés, partfalomlás, mederfal-alámosás, pusztuló deltatorkolatok Tigris-Eufrátesz, Nílus (asszuáni gát) elmaradó árvizek: föld termékenysége csökken 9
10 A Hoover-gát a nagy amerikai válság idején épült (1935-ben) a Colorado folyón Nevada, Arizona és Dél-Kalifornia egyes részein még ma is ez a hatalmas szerkezet biztosítja az áramot és a vizet. A gát minden mérnöki rekordot megdöntött: ez volt az addigi legmagasabb gát, a legdrágább és legnagyobb vízerőmű. Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) 10
11 Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) 11
12 Asszuáni gát 12
13 az elárasztott területen számos ókori műemlék állt leghíresebb: Abu Szimbel temploma (Kr. e. 13. század) pár kilométerrel nyugatra, egy magaslatra költöztették át Három-szurdok-gát (Three Gorges Dam) Kína, Jangce folyó Névleges, beépített teljesítményét tekintve ( MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipú-gát után között épült, ember 185 m magas 13
14 Három-szurdok-gát Három-szurdok-gát 14
15 Három-szurdok-gát Csinping-1 gát, Kína (305 m magas) 15
16 Itaipu gát, Parana folyó Brazília és Paraguay határán lévő Paraná folyón a világ legnagyobb üzemelő vízerőműve összteljesítménye 12,6 GW (20 darab 750 MW-os generátor) ez a kapacitás Paraguay energiaszükségletének 93, míg Brazíliáénak mintegy 20 százalékát fedezi Forrás: ÉDUKÖVIZIG Rába: Nick-i duzzasztó 16
17 Rába: Nick-i duzzasztó Forrás: ÉDUKÖVIZIG Dunakiliti 17
18 Dunakiliti Dunakiliti: nyitott és zárt zsilip 18
19 Dunakiliti hajózsilip A folyószabályozási művek csoportosítása Párhuzamművek (hosszirányú művek): a mederszélességet csökkentik, a partok állékonyságát biztosítják Keresztirányú művek: szűkítik a medret, a lefolyó vízhozamokat egységes mederbe terelik 19
20 Párhuzamművek és keresztirányú művek partvédőmű vezetőmű elzáró művek mellékág főmeder partvonal terelőművek (sarkantyúk) sodorvonal szabályozási vonal Forrás: Observator Kft Párhuzamművek (1) Partvédőmű kőszórás burkolattal természetes part kotrás szabályozási kisvízszint kőterítés kőburkolat szűrőrétegen szegélyszórás mederfenék Forrás: Obserator Kft 20
21 Párhuzamművek (2) Partvédőmű lábazati kőhányás burkolattal természetes part szabályozási kisvízszint kőburkolat szűrőrétegen mederfenék lábazati kőszórás Forrás: Observator Kft Párhuzamművek (3) Partvédőmű háttöltéssel szabályozási kisvízszint természetes part kőburkolat szűrőrétegen kavics háttöltés mederfenék lábazati kőszórás Forrás: Observator Kft 21
22 Partvédőművek Párhuzamművek (4) Vezetőmű szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés Forrás: Observator Kft 22
23 Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (1) vezetőmű elkészült szakasza Forrás: Observator Kft Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (2) Vezetőmű építése Forrás: Observator Kft 23
24 Keresztirányú művek (1) Sarkantyú szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés Forrás: Observator Kft Sarkantyúk Forrás: Observator Kft 24
25 Sarkantyúk Forrás: Observator Kft Medvei híd új sarkantyúk Forrás: Observator Kft 25
26 Keresztirányú művek (2) Mederelzárás szabályozási kisvízszint burkolat mellékági vízszint fenékszint kőszórás fenékbiztosítás Forrás: Observator Kft Fenékküszöb Dunakiliti 26
27 Fenékküszöb Dunakiliti A vízszint megnövelésével lehetővé vált a mellékágak vízpótlása Fenékküszöb Dunakiliti vízszintkülönbség a fenékküszöb fölött és alatt 27
28 Fenékküszöb Dunakiliti a fenékküszöb alatt igen sekély a víz Folyószabályozási kotrások - Szabályozási kotrás: a művek mederalakító hatásának meggyorsítása, a szabályozás kiegészítése. - Gázlókotrás: a hajózási viszonyok javítása. hajózási és szabályozási kisvízszint partél hajóút szélessége partél hajóút hajóút mélysége kotrás Forrás: Observator Kft 28
29 Nagybajcsi mellékág A mellékág hosszú távú megőrzése és rehabilitálása érdekében végzett beavatkozások: áteresszel kombinált bukó mederkotrás átvágás Forrás: Observator Kft Mellékágak vízpótlása A vízpótlás érdekében a mellékágak megnyitásra kerülnek SZLOVÁKIA Duna áteresszel kombinált bukó mellékág mederkotrás átvágás MAGYARORSZÁG Forrás: Observator Kft 29
30 Mederkotrás Az erősebben feliszapolódott mellékágakban mederkotrást végeznek Forrás: Observator Kft Nagybajcsi mellékág Átvágás a mellékág alsó végén partvédelem Forrás: Observator Kft 30
31 Áteresszel kombinált bukó bukó Áteresz (acélcső átmérő 1,0 m) Kisvizek idején 2-3 m 3 /s vízhozam áramlik a mellékágba. Forrás: Observator Kft Áteresszel kombinált bukó bukó áteresz Forrás: Observator Kft 31
32 Folyószabályozási korszakok 4. szakasz: 3. szakasz fejlődésének megtorpanása mg, E-termelés, szállítás szerkezeti változásai környezetvédelmi problémák a régi célokat új módszerekkel kell elérni továbblépés: múltba fordulás, korabeli életmód visszaállítása (?) fenntartható fejlődés fenntartható fejlődés ökológia-ökonómia-szociológia cél megváltozott: nem az árvizek minél gyorsabb levezetése egy minél szűkebb mederben, hanem a folyók többfunkciós használatának (ökológia-gazdaság-társadalom) és a folyórendszer természetközeli állapotának helyreállítása a vizek visszatartása és sokszoros hasznosítása 32
33 A folyógazdálkodás jelenlegi igényei természetvédelmi igények: természetközeli vízszintek és vízjárás, zöld folyosó, kék folyosó, vizes élőhelyek társadalmi és gazdasági igények: árvízi és belvízi biztonság, aszály elleni védekezés, vízellátás, hajózás, EU irányelvekhez való alkalmazkodás érdekegyeztetés szükséges! Zöld folyosó kialakítása Szűkület, többszöri beavatkozással kell számolni Mesterséges mű, tartós emberi jelenlét Hullámtér Hullámtér Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal A vízhez kötődő szárazföldi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása. Kialakításában számolni kell a mentett oldali területekkel is. Forrás: ÉDUKÖVIZIG 33
34 Kék folyosó kialakítása Hallépcső, a vízszintkülönbség áthidalását elősegítő mű kialakítása Hullámtér Hullámtér Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal A vízi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása Rehabilitált élőhely átjárható kapcsolatának biztosítása a folyóhoz Kialakításához biztosítani kell a mederben, a vízi útvonalban lévő művek átjárhatóságát Forrás: ÉDUKÖVIZIG Denkpáli hallépcső 34
35 vízszint emelő duzzasztás Denkpáli hallépcső a halak kék folyosója Denkpáli hallépcső 35
36 a halak számára létesített kikerülő út: a hallépcső Denkpáli hallépcső A halak számára elkerülő utat létesítettek, amely hosszabb szakaszon győzi le ugyanazt a magasságkülönbséget, mint ami a duzzasztó két oldalán van Denkpáli hallépcső 36
37 a kőrakás elzárja a felfelé tartó halak útját oxigén-dúsítás: a halak csalogatására a hallépcső (elkerülő kék folyosó) felé 37
38 38
39 Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Árvízvédelmi töltés Folyó Keresztirányú átjárhatóságot biztosító mű Régi holtág, mellékág Élőhely rekonstrukció Árvízvédelmi töltés Forrás: ÉDUKÖVIZIG 39
40 Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Ellenőrzött elöntés lehetősége, az árvízi hozamok tározóképességének növelése Szélsőséges vízjárás hatásainak csökkentése a rehabilitált területeken Forrás: ÉDUKÖVIZIG Kisvízfolyások szabályozása Rehabilitáció Revitalizáció Forrás: ÉDUKÖVIZIG 40
41 Tószabályozás a tavak számos igényt elégítenek ki hidrológiai szabályozás: optimális vízszint biztosítása szabályozási művek: partvédő művek, mólók, kikötők, vízfolyások torkolati művei hordaléklerakódás, feliszapolódás kiküszöbölése, igényeknek megfelelő partvonal kialakítása (fürdőterület, vízkivételi hely) Árvizek ~: a folyó kilép medréből a kialakulás oka: vízgyűjtő terület lefolyása megnő bő csapadék hóolvadás vízfolyások jege lefolyási viszonyok megváltozása 41
42 42
43 43
44 Árvízmentesítés ~: azon munkálatok, melyek célja a folyók árterének mentesítése az időszakos elöntésektől (megelőző tevékenység) Mo-on már a 15. szd.-tól; 1845-ig 800 km védvonal Mo területének 1/4-e a mértékadó árvízszintek alatt, csaknem 21 ezer km 2 veszélyeztetett (2,5 M ember, 700 település) az árterület 97%-a ármentesített 44
45 Az árvízmentesítés módszerei 1. gátak építése 2. vízgyűjtőterület rendezése 3. tározás 4. részleges ármentesítés 1. Gátak építése öblözet, hullámtér, véderdő, gátmagasság, mértékadó árvízszint, gátak anyaga, építése, vízzárás fokozása, talpszivárgó, gyepszőnyeg, kiegészítő létesítmények Mo: ~ 4200 km töltés, folyamatos rekonstrukció és fejlesztés 45
46 vízgyűjtő terület szélessége töltés ártér hullámtér magaspart mentesített terület nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder Forrás: Observator Kft 46
47 Árvédelmi gátak vonalvezetése ideális esetben a gátak enyhe ívben követik a folyó kanyarulatait a hullámtér szélessége nem változik lényegesen a folyó medre nem közelíti meg túlságosan a gátakat Hullámtéri erdősávok 47
48 Hajózás biztosítása a töltés mentén Árvédelmi gátak jellemző keresztszelvényei töltések anyaga: vízzáró anyagból: 2/3 rész homok + 1/3 rész kötött talaj gát alatti talaj humuszos rétegének eltávolítása 48
49 49
50 A töltések vízzárásának fokozása 50
51 Talpszivárgó beépítése a mentett oldalon: a szivárgási vonal mentett oldali végének elszállítása csökken a töltésátázás veszélye 51
52 Magyarország árvízvédelmének néhány statisztikai adata árvizekkel veszélyeztetett terület km 2 ebből még nem ármentesített 622 km 2 ártér aránya az ország területéhez képest 22,3% árvízvédelmi fővédvonalak hossza ebből földgát árvízvédelmi fal magaspart 4220 km 3920 km 23 km 238 km előírt mérete kiépült töltéshossz 2447 km (62,4%) 52
53 Forrás: OKTVF 2. Vízgyűjtőterület rendezése cél: a lefolyási tényező csökkentése erdősítés, lejtőre merőleges szántás, sáncolás, árkolás 53
54 3. Tározás mesterséges tó, szükségtározók síkvidéki szükségtározók árapasztó csatorna (Rába - Répce) 4. Részleges ármentesítés árvízvédelmi töltés hullámtér mértékadó árvízszint nyári gát mezőgazdasági művelés középvízi meder nyári gátak körgátak Forrás: Observator Kft 54
55 Az ármentesítés negatív hatásai a gátak közé zárt folyók a hullámtéren kénytelenek lerakni hordalékukat az Alföld nem töltődik fel, mint a múltban (viszont nagy része ma is süllyed, de a folyóvízi hordalék nem tudja feltölteni!) hullámterek viszont feliszapolódnak gátak folyamatos magasítása szükséges ( árvízszint nő!) medertalpak egyre magasabban helyezkednek el növekvő talajvízszint gátrendszeren belül a fenékszint magasabb, mint a gátakon kívül medermélyülés is lehet (gyorsabb a folyó bevágódhat) szélsőséges vízjárás kis- és középvízállások csökkennek árvízszintek nőnek Emberi hatások A meder feltöltődése, és annak hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása Kis-, közép- és árvízszintek növekedése árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés mellékág Forrás: ÉDUKÖVIZIG főmeder 55
56 A jelenség oka: a folyó hordalék-elragadó ereje kevés az érkező hordalék továbbszállítására a feltöltődés az ártér lecsökkenése miatt felgyorsul A jelenség következményei: a főmeder és a hullámtér egyaránt feltöltődik emelkedő árvízszintek emelkedő talajvízszintek, függőmeder kialakulása Vízszint tendenciák Dunaremete térségében Duna - Dunaremete H (cm) Forrás: ÉDUKÖVIZIG Évek 56
57 A főmeder berágódásának és a hullámtér feltöltődésének hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása A vízjárás szélsőségessé válik, a vízszintváltozások felgyorsulnak Árvízszintek növekedése, kis és középvízszintek csökkenése Főmeder berágódása árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés mellékág Forrás: ÉDUKÖVIZIG főmeder A jelenség oka: kis és középvízhozamok esetén a folyó hordalékelragadó kapacitása nagyobb, mint az érkező hordalék mennyisége, a felesleges energia a meder erodálására, mélyítésére fordítódik árvíz idején a folyó szétterül a hullámtéren, a hullámtér töltődik A jelenség következményei: a főmeder berágódik, a hullámtér feltöltődik emelkedő árvízszintek süllyedő kis- és közép- és talajvízszintek hevesebb vízjárás drágább vízkészletgazdálkodás 57
58 Vízszint tendenciák Ásványráró térségében 700 Éves jellemző vízállások trendvizsgálata Ásványráró H (cm) év Forrás: ÉDUKÖVIZIG Vízszint tendenciák Komárom térségében Duna - Komárom H (cm) Forrás: ÉDUKÖVIZIG Idő (év) 58
59 A mértékadó árvízszintek növekedése Mértékadó árvízszint a 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz, kivéve: Győr, Bp, Szeged és az algyői olajmező védvonalai: 1000 éves visszatérési idő és Esztergomtól a D-i országhatárig tartó Duna-szakasz: az eddig előfordult legmagasabb jeges árvizek magassági biztonság: mértékadó árvízszintek felett 1,5 m 59
60 Árvízvédelem ~: az a tevékenység, amelyet az árvíz ideje alatt végeznek annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények megfelelően lássák el a feladatukat Árvízvédelem gátak karbantartása, hibák kiküszöbölése töltésátázás töltésszakadás fakadó vizek, buzgárok hullámverés töltésmagasítás veszélyeztetett területek kiürítése kikerült víz lokalizációja árvízvédekezési készültség, I., II., III. fokozat 60
61 Védekezés töltésátázásnál 61
62 Védekezés buzgár kialakulásakor 2013-as nagy dunai árvíz Fényképeket megnézni, külön mappa: Árvíz Győrújfalu
63 Folyóink árvizei Duna árvizei: tavaszi, kora nyári (zöldár), jeges árvíz Tisza árvizei: magas és hosszan tartó a gátak további emelése nem lehet megoldás A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Célok: a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtése a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatai A VTT elemei: árvízvédelmi fejlesztés érintett települések infrastrukturális fejlesztése (belterületi vízrendezés, szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, kerékpárutak építése) az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése (tájgazdálkodás) 63
64 VTT: árvízvédelmi fejlesztés a töltések folyamatos magasítása a növekvő mértékadó árvízszintek miatt nem megoldás!!! cél: a Tiszán levonuló árvízszintek magasságának csökkentése megoldás: az árhullám nagy mennyiségű vizének szétterítése eszközök: síkvidéki árvíztározás (10-14 db, 1,5 milliárd m 3 víz) a nagyvízi vízszállító képesség javítása kisebb szakaszokon a töltések emelése nemzetközi vízügyi együttműködés erősítése Árvizeink okai csapadék: nagy mennyiség, rövid idő alatt kontinentális éghajlaton ez nem ritka, nem meglepő! az árvízszintek növekednek, mert a folyók töltések közé vannak szorítva (gyorsan, szűk keresztmetszetben vezetik le a vizeket) a vízgyűjtőkön végrehajtott területhasznosítási változások (erdőirtás nő a lefolyási tényező!), de nem olyan jelentős hatás, mint korábban gondolták! Kárpátalja: eredetileg 90-95%-os erdősültség, ma kb. 50%, de nem az utóbbi években történt ez a nagy változás, sőt! ma már telepítések is a vízfolyások vízszállító képessége csökken a hullámterek feliszapolódása és a hullámtéri elburjánzó növényzet akadályozó hatása miatt 64
65 A VTT tervezett beavatkozásai, tározói (I. ütem) Megnevezés Sorszám Tározófelület (km 2 ) Tározótérfogat (M m 3 ) Tározási szint (mbf) Becsült költség (M Ft) Építés alatt álló tározók 1. Cigánd-tiszakarádi 24,7 94,0 99, Tiszaroffi 22,8 97,0 89, Beruházási előkészítés alatt álló tározók 3. Szamos-Kraszna közi 51,1 126,0 112, Nagykunsági 39,9 99,4 88, Hanyi-Tiszasülyi 55,7 247,0 90, Beregi 42,0 60,0 109, Javasolt további tározók 7. Hanyi-Jászsági 37,0 145,0 90, Szegedi 61,0 306,0 89, Vizsgálatra javasolt tározók 9. Szamosközi 47,0 130,0 112, Tiszakarádi 36,8 11,0 99, Dél-borsodi 29,8 72,8 92, Hortobágy középső 65,8 178,5 91, Köröszugi 68,0 160,0 83, Nagykörüi tájgazdálkodás 2,3 1,5 84, Összesen : 583, , A táblázat az összes javasolt tározót tartalmazza, de ezekből megfelelően kiválasztott 8-11 tározó megépítésével már teljesíthető az előirányzott vízszintcsökkentés. (Kertész-Káldosi, 2008) Tározók: 2008-as állapot 65
66 Tározók a terveknek megfelelően a Tisza mentén összesen hat árapasztó tározó épül meg Cigánd-Tiszakarádi (2008) és Tiszaroffi (2009) Hanyi-Tiszasülyi tározó (2012) Szamos-Kraszna környéki tározó: kivitelezés alatt Beregi tározó: kivitelezés alatt együttesen mintegy cm-rel képesek csökkenteni a mederben a víz szintjét (1,5 millió ember biztonsága) a tározók ideiglenesek: csak rendkívüli árvizek idején, indokolt esetben nyitják meg azokat az elárasztások közötti időben a gazdák termelhetnek földjeiken a föld a tulajdonukban marad csak annyi földterületet kell a gazdáknak eladniuk az államnak, ami a tározó gátjainak megépítéséhez szükséges ha a tározókat egy rendkívüli árvíz idején el kell árasztani, akkor a terméskiesésért minden esetben kártérítést fizetnek a termelőknek 66
67 67
68 A nagyvízi vízszállító képesség javítása 9 1. az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése 2. az árvízvédelmi töltések magasítása 3. a hullámtér magasságának csökkentése kotrással 4. a folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása 5. a főmeder mélyítése, kotrása 6. mellékágak kotrása, rehabilitálása, új, párhuzamos medrek kialakítása a hullámtéren 7. épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérről 8. a hullámtéri területhasználat, művelési ág megváltoztatása, optimalizálása 9. nyári gátak eltávolítása a hullámtérből Forrás: ÉDUKÖVIZIG 68
69 Belvizek létrejötte: 1. a magas talajvízszint hóolvadás, esőzés miatt megemelkedik, felszínre jut 2. a csapadék vagy hóolvadék nem tud beszivárogni a talajba (összegyülekezési típusú belvíz, talajvízzel nincs kapcsolatban) Mo területének t.m. 1/3-át veszélyezteti védekezés: belvízlevezető csatornák állagromlás, feliszapolódás, szállító kapacitás csökken nyáron vizük betöményedik: szikesedést okozó öntözés 69
70 70
71 Magyarország belvízvédelmének néhány statisztikai adata mértékegység 2000-ben belvízvédelmi rendszerek száma db 85 összes kiterjedésük km 2 ~44500 belvízcsatornák hossza km ~46700 ebből öntözési célú is km ~3000 szivattyútelepek összkapacitása m 3 /s
Vízvédelem. Vízgazdálkodás. Folyó- és tószabályozás. Folyószabályozási korszakok
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 4. rész: Vízrendezés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 2. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás mezőgazdasági vízhasznosítás
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenA Váli-völgy vízrendezési feladatai
A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenKözponti beruházások projekt adatai
Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenKészítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.
Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
RészletesebbenA Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása
Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebbenés s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
Részletesebben21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C
Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenÁrvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban
Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
Részletesebbenmérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél
TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenAZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN
AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
Részletesebben2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenVíztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén
Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén Hidrológiai viszonyok Vízfolyás: Slatina folyó Hossza: 55 km Vízgyűjtő terület 71,6 km2 Évi átlagos csapadékmennyiség: 957 mm Vízhozamok a gáttest (41,1
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
Részletesebben