Vízminőségvédelem km18
|
|
- Albert Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízminőségvédelem km /2005-es tanév I. félév 2. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás mezőgazdasági vízhasznosítás ipari vízgazdálkodás ivóvízellátás szennyvíztisztítás vízminőség-védelem hévízhasznosítás stb. Folyó- és tószabályozás Célja: az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulásának biztosítása a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljából történő vízkivételek és vízbevezetések feltételeinek megteremtése a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése a víziszállítás és közlekedés érdekében a kívánt méretű hajóút előállítása vízügyi szolgálat kezelésében lévő folyóhálózat hossza: 2801 km szabályozott vízfolyások hossza: 940 km nagyhajózásra alkalmas vízi utak hossza: 1622 km dombvidéki kisvízfolyások hossza: km
2 Folyószabályozási korszakok Ókori folyóvölgyi civilizációk 1. szakasz: naturális (ártéri vizes) gazdálkodás környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás halászat, öntözés, fokszabályozás érdekellentétek: pl. hajózás halászat, vízimalmok Forrás: Molnár G A Kárpát-medence tartósan vagy időszakosan elöntött területei a folyószabályozások előtt forrás: OKTVF 2
3 Folyószabályozási korszakok 2. szakasz: 19. szd. új célok: népesség nő, árutermelés nő biztonságos lakóhely, mg-i művelés, áruszállítás változó társadalmi megítélés: folyó = veszélyforrás 19. szd.-tól mederszabályozás és árvízmentesítés Európában Tisza szabályozása: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál úttörő munka Európában elsődleges cél: sikerült A Tisza szabályozásának mellékhatásai az Alföld deficites vízháztartási mérlege fajgazdagság csökkent egyhangú mg-i kultúrtájak folyórövidülés folyók esése megnő fokozódó eróziós tevékenység túlmélyülés (pl. Tisza: 1211 km 758 km, Szamos: 187 km 108 km, Berettyó: 269 km 91 km) Forrás: OKTVF
4 3. szakasz: 20. szd. duzzasztóművek, csatornarendszerek, völgyzáras tározók, vízlépcsők A Tisza alföldi szakaszának mederrövidülése és esésnövekedése a szabályozások hatására Folyóduzzasztás álló gátak (felső szakaszokon) mozgó gátak (alsó szakaszokon) időben folyamatos (energia-termelés) vagy időszakos (öntözés) kedvezőtlen hatások: megemelkedő talajvízszint tavak feltöltődése gátak alatt nagyobb erózióra képes vízfolyás medermélyítés, partfalomlás, mederfal-alámosás, pusztuló deltatorkolatok Tigris-Eufrátesz, Nílus (asszuáni gát) elmaradó árvizek: föld termékenysége csökken (EU Víz Keretirányelv besorolás szerint: erősen módosított víztest) (EU Víz Keretirányelv besorolás szerint: mesterséges víztest)
5 Rába: Nick-i duzzasztó Rába: Nick-i duzzasztó A folyószabályozási művek csoportosítása Párhuzamművek és keresztirányú művek Párhuzamművek (hosszirányú művek): a mederszélességet csökkentik, a partok állékonyságát biztosítják vezetőmű elzáró művek mellékág partvédőmű főmeder Keresztirányú művek: szűkítik a medret, a lefolyó vízhozamokat egységes mederbe terelik partvonal terelőművek (sarkantyúk) sodorvonal szabályozási vonal
6 Párhuzamművek (1) Párhuzamművek (2) Partvédőmű kőszórás burkolattal természetes part Partvédőmű lábazati kőhányás burkolattal szabályozási kisvízszint kotrás természetes part kőburkolat szűrőrétegen szabályozási kisvízszint szegélyszórás mederfenék kőterítés mederfenék kőburkolat szűrőrétegen lábazati kőszórás Forrás: Obserator Kft Párhuzamművek (3) Partvédőmű háttöltéssel szabályozási kisvízszint természetes part kőburkolat szűrőrétegen kavics háttöltés mederfenék lábazati kőszórás Partvédőművek
7 Párhuzamművek (4) Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (1) Vezetőmű szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés vezetőmű elkészült szakasza Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (2) Keresztirányú művek (1) Sarkantyú szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés Vezetőmű építése
8 Sarkantyúk Sarkantyúk Keresztirányú művek (2) Medvei híd Mederelzárás szabályozási kisvízszint burkolat új sarkantyúk mellékági vízszint fenékszint kőszórás fenékbiztosítás
9 Folyószabályozási kotrások - Szabályozási kotrás: a művek mederalakító hatásának meggyorsítása, a szabályozás kiegészítése. - Gázlókotrás: a hajózási viszonyok javítása. Nagybajcsi mellékág A mellékág hosszú távú megőrzése és rehabilitálása érdekében végzett beavatkozások: áteresszel kombinált bukó hajózási és szabályozási kisvízszint partél hajóút szélessége partél hajóút hajóút mélysége mederkotrás átvágás kotrás Mellékágak vízpótlása A vízpótlás érdekében a mellékágak megnyitásra kerülnek Mederkotrás Az erősebben feliszapolódott mellékágakban mederkotrást végeznek SZLOVÁKIA Duna áteresszel kombinált bukó átvágás mederkotrás MAGYARORSZÁG mellékág Nagybajcsi mellékág
10 Átvágás a mellékág alsó végén Áteresszel kombinált bukó bukó Áteresz (acélcső átmérő 1,0 m) medervédelem Kisvizek idején 2-3 m 3 /s vízhozam áramlik a mellékágba. Áteresszel kombinált bukó Folyószabályozási korszakok 4. szakasz: áteresz bukó 3. szakasz fejlődésének megtorpanása mg, E-termelés, szállítás szerkezeti változásai környezetvédelmi problémák a régi célokat új módszerekkel kell elérni továbblépés: múltba fordulás, korabeli életmód visszaállítása (?) fenntartható fejlődés
11 fenntartható fejlődés ökológia-ökonómia-szociológia cél megváltozott: nem az árvizek minél gyorsabb levezetése egy minél szűkebb mederben, hanem a folyók többfunkciós használatának (ö-g-t) és a folyórendszer természetközeli állapotának helyreállítása a vizek visszatartása és sokszoros hasznosítása A folyógazdálkodás jelenlegi igényei természetvédelmi igények: természetközeli vízszintek és vízjárás, zöld folyosó, kék folyosó, vizes élőhelyek társadalmi és gazdasági igények: árvízi és belvízi biztonság, aszály elleni védekezés, vízellátás, hajózás, EU irányelvekhez való alkalmazkodás érdekegyeztetés szükséges! Szűkület, többszöri beavatkozással kell számolni Zöld folyosó kialakítása Mesterséges mű, tartós emberi jelenlét Kék folyosó kialakítása Hallépcső, a vízszintkülönbség áthidalását elősegítő mű kialakítása Hullámtér Hullámtér Hullámtér Hullámtér Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal A vízhez kötődő szárazföldi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása. Kialakításában számolni kell a mentett oldali területekkel is. Rehabilitált élőhely átjárható kapcsolatának biztosítása a folyóhoz A vízi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása Kialakításához biztosítani kell a mederben, a vízi útvonalban lévő művek átjárhatóságát
12 Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Árvízvédelmi töltés Folyó Keresztirányú átjárhatóságot biztosító mű Régi holtág, mellékág Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Ellenőrzött elöntés lehetősége, az árvízi hozamok tározóképességének növelése Élőhely rekonstrukció Árvízvédelmi töltés Szélsőséges vízjárás hatásainak csökkentése a rehabilitált területeken Kisvízfolyások szabályozása Tószabályozás Rehabilitáció Revitalizáció a tavak számos igényt elégítenek ki hidrológiai szabályozás: optimális vízszint biztosítása szabályozási művek: partvédő művek, mólók, kikötők, vízfolyások torkolati művei hordaléklerakódás, feliszapolódás kiküszöbölése, igényeknek megfelelő partvonal kialakítása
13 Árvizek ~: a folyó kilép medréből a kialakulás oka: vízgyűjtő terület lefolyása megnő bő csapadék hóolvadás vízfolyások jege lefolyási viszonyok megváltozása
14 Árvízmentesítés ~: azon munkálatok, melyek célja a folyók árterének mentesítése az időszakos elöntésektől (megelőző tevékenység) Mo-on már a 15. szd.-tól; 1845-ig 800 km védvonal Mo területének 1/4-e a mértékadó árvízszintek alatt, csaknem 21 ezer km 2 veszélyeztetett (2,5 M ember, 700 település) az árterület 97 %-a ármentesített Az árvízmentesítés módszerei 1. Gátak építése 1. gátak építése 2. vízgyűjtőterület rendezése 3. tározás 4. részleges ármentesítés öblözet, hullámtér, véderdő, gátmagasság, mértékadó árvízszint, gátak anyaga, építése, vízzárás fokozása, talpszivárgó, gyepszőnyeg, kiegészítő létesítmények Mo: ~ 4200 km töltés, folyamatos rekonstrukció és fejlesztés
15 vízgyűjtő terület szélessége töltés ártér hullámtér magaspart mentesített terület nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder Árvédelmi gátak vonalvezetése ideális esetben a gátak enyhe ívben követik a folyó kanyarulatait a hullámtér szélessége nem változik lényegesen a folyó medre nem közelíti meg túlságosan a gátakat Hullámtéri erdősávok
16 Hajózás biztosítása a töltés mentén Árvédelmi gátak jellemző keresztszelvényei töltések anyaga: vízzáró anyagból: 2/3 rész homok + 1/3rész kötött talaj gát alatti talaj humuszos rétegének eltávolítása A töltések vízzárásának fokozása Talpszivárgó beépítése a mentett oldalon: a szivárgási vonal mentett oldali végének elszállítása csökken a töltésátázás veszélye
17 Magyarország árvízvédelmének néhány statisztikai adata árvizekkel veszélyeztetett terület ebből még nem ármentesített ártér aránya az ország területéhez képest árvízvédelmi fővédvonalak hossza hossza ebből földgát árvízvédelmi fal magaspart előírt mérete kiépült töltéshossz km km 2 22,3 % 4181 km 3920 km 23 km 238 km 2447 km (62,4%) Forrás: OKTVF 2. Vízgyűjtőterület rendezése 3. Tározás cél: a lefolyási tényező csökkentése erdősítés, lejtőre merőleges szántás, sáncolás, árkolás mesterséges tó, szükségtározók síkvidéki szükségtározók: 11 db, 389 millió m 3 árapasztó csatorna (Rába - Répce)
18 árvízvédelmi töltés nyári gátak körgátak 4. Részleges ármentesítés mezőgazdasági művelés hullámtér mértékadó árvízszint középvízi meder nyári gát Az ármentesítés negatív hatásai a gátak közé zárt folyók a hullámtéren kénytelenek lerakni hordalékukat az Alföld nem töltődik fel, mint a múltban (viszont nagy része ma is süllyed, de a folyóvízi hordalék nem tudja feltölteni!) hullámterek viszont feliszapolódnak gátak folyamatos magasítása szükséges ( árvízszint nő!) medertalpak egyre magasabban helyezkednek el növekvő talajvízszint gátrendszeren belül a fenékszint magasabb, mint a gátakon kívül medermélyülés is lehet (gyorsabb a folyó bevágódhat) szélsőséges vízjárás kis- és középvízállások csökkennek árvízszintek nőnek Emberi hatások A meder feltöltődése, és annak hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása Kis-, közép- és árvízszintek növekedése A jelenség oka: a folyó hordalék-elragadó ereje kevés az érkező hordalék továbbszállítására a feltöltődés az ártér lecsökkenése miatt felgyorsul árvízvédelmi töltés mellékág árvízvédelmi töltés A jelenség következményei: a főmeder és a hullámtér egyaránt feltöltődik emelkedő árvízszintek emelkedő talajvízszintek, függőmeder kialakulása főmeder
19 Vízszint tendenciák Dunaremete térségében Duna - Dunaremete A főmeder berágódásának és a hullámtér feltöltődésének hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása A vízjárás szélsőségessé válik, a vízszintváltozások felgyorsulnak Árvízszintek növekedése, kis és középvízszintek csökkenése H (cm) 400 Főmeder berágódása Évek árvízvédelmi töltés mellékág főmeder árvízvédelmi töltés A jelenség oka: kis és középvízhozamok esetén a folyó hordalékelragadó kapacitása nagyobb, mint az érkező hordalék mennyisége, a felesleges energia a meder erodálására, mélyítésére fordítódik árvíz idején a folyó szétterül a hullámtéren, a hullámtér töltődik Vízszint tendenciák Ásványráró térségében Éves jellemző vízállások trendvizsgálata Ásványráró A jelenség következményei: a főmeder berágódik, a hullámtér feltöltődik emelkedő árvízszintek süllyedő kis- és közép- és talajvízszintek hevesebb vízjárás drágább vízkészletgazdálkodás H (cm ) év
20 Vízszint tendenciák Komárom térségében Duna - Komárom A mértékadó árvízszintek növekedése H (cm) Idő (év) Mértékadó árvízszint Árvízvédelem a 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz, kivéve: Győr, Bp, Szeged és az algyői olajmező védvonalai: 1000 éves visszatérési idő és Esztergomtól a D-i országhatárig tartó Duna-szakasz: az eddig előfordul legmagasabb jegyes árvizek ~: az a tevékenység, amelyet az árvíz ideje alatt végeznek annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények megfelelően lássák el a feladatukat magassági biztonság: mértékadó árvízszintek felett 1,5m
21 Árvízvédelem gátak karbantartása, hibák kiküszöbölése töltésátázás töltésszakadás fakadó vizek, buzgárok hullámverés töltésmagasítás veszélyeztetett területek kiürítése kikerült víz lokalizációja árvízvédekezési készültség, I., II., II. fokozat Védekezés töltésátázásnál Védekezés buzgár kialakulásakor
22 Folyóink árvizei Duna árvizei: tavaszi, kora nyári (zöldár), jeges árvíz Tisza árvizei: magas és hosszan tartó a gátak további emelése nem lehet megoldás Árvizeink okai csapadék: nagy mennyiség, rövid idő alatt kontinentális éghajlaton ez nem ritka, nem meglepő! az árvízszintek növekednek, mert a folyók töltések közé vannak szorítva (gyorsan, szűk keresztmetszetben vezetik le a vizeket) a vízgyűjtőkön végrehajtott területhasznosítási változások (erdőirtás nő a lefolyási tényező!), de nem olyan jelentős hatás, mint korábban gondolták! Kárpátalja: eredetileg 90-95%-os erdősültség, ma kb. 50 %, de nem az utóbbi években történt ez a nagy változás, sőt! ma már telepítések is a vízfolyások vízszállító képessége csökken a hullámterek feliszapolódása és a hullámtéri elburjánzó növényzet akadályozó hatása miatt A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a Tiszára és környezetére vonatkozó komplex tájgazdálkodási program a töltések folyamatos magasítása a növekvő mértékadó árvízszintek miatt nem megoldás!!! cél: a Tiszán levonuló árvízszintek magasságának csökkentése megoldás: az árhullám nagy mennyiségű vizének szétterítése eszközök: síkvidéki árvíztározás (14 db, 1,5 milliárd m 3 víz) a nagyvízi vízszállító képesség javítása kisebb szakaszokon a töltések emelése nemzetközi vízügyi együttműködés erősítése forrás: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program I. üteme ( )
23 Az I. ütemben megvalósuló tározók adatai tározó Szamos- Kraszna közi Cigánd- Tiszakarádi tározási szint mbf 112,65 99,00 tározótérfogat millió m tározófelület km ,7 Hanyi-Tiszasülyi 90, ,5 Nagykunsági 88, ,5 Tiszaroffi 89, ,8 Nagykörüi 85,00 23,7 25,7 Összesen 760,7 240,2
24 A nagyvízi vízszállító képesség javítása 9 1. az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése 2. az árvízvédelmi töltések magasítása 3. a hullámtér magasságának csökkentése kotrással 4. a folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása 5. a főmeder mélyítése, kotrása 6. mellékágak kotrása, rehabilitálása, új, párhuzamos medrek kialakítása a hullámtéren 7. épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérről 8. a hullámtéri területhasználat, művelési ág megváltoztatása, optimalizálása 9. nyári gátak eltávolítása a hullámtérből Belvizek létrejötte: 1. a magas talajvízszint hóolvadás, esőzés miatt megemelkedik, felszínre jut 2. a csapadék vagy hóolvadék nem tud beszivárogni a talajba (összegyülekezési típusú belvíz, talajvízzel nincs kapcsolatban) Mo területének t.m. 1/3-át veszélyezteti védekezés: belvízlevezető csatornák (kettős funkció) Magyarország belvízvédelmének néhány statisztikai adata belvízvédelmi rendszerek száma összes kiterjedésük belvízcsatornák hossza szivattyútelepek összkapacitása mértékegység db km 2 km m 3 /s 2000-ben 85 ~44500 ~ állagromlás, feliszapolódás, szállító kapacitás csökken nyáron vizük betöményedik: szikesedést okozó öntözés
Vízvédelem. Vízgazdálkodás. Folyó- és tószabályozás. Folyószabályozási korszakok
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 4. rész: Vízrendezés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás
RészletesebbenVízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 4. rész: Vízrendezés
Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 4. rész: Vízrendezés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA Váli-völgy vízrendezési feladatai
A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
RészletesebbenKözponti beruházások projekt adatai
Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
Részletesebben21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a
RészletesebbenAZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN
AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenÁrvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban
Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
Részletesebbenés s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
Részletesebben2013. júniusi Duna-árvíz
2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
Részletesebben8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő
8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
Részletesebbenmérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél
TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles
RészletesebbenKészítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.
Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Pekáryné Mindszenti Csilla Előterjeszti:
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Részletesebben