A Zentai Úti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 A Zentai Úti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA...3 AZ ISKOLA ALAPADATAI...5 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA...8 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL A szülői szervezet A tanulók közösségei...14 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSÖ KAPCSOLATAI...18 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE...19 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...22 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK...23 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI...27 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ...41 ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE...41 Tankötelezettség...42 A tanulók jutalmazásának elvei, fegyelmező intézkedések...42 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE...45 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI...46 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA...47 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)...47 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK...49 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE...52 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI...53 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT, A RENDEZVÉNYEK IDŐPONTJÁT ÉS SZERVEZŐJÉT AZ ÉVES MUNKATERVÜNK TARTALAMZZA...54 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...56 Legitimációs záradék:

2 ELŐSZÓ Egy szervezet zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele, hogy feladatainak ellátása során a vele szemben megfogalmazott elvárások tisztán megmutatkozzanak, a célkitűzések megvalósításához vezető út, a tevékenység szabályozott legyenek, s olyan mechanizmust sikerüljön felépíteni, amely a döntési akaratot a lehető leghatékonyabban közvetíti és viszi át a végrehajtás szintjére. A szabályozással szemben alapvető elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között a szervezet a szerepkörét betölti. Messzemenően figyelembe kell venni azokat az előírásokat, amelyek az össztársadalmi szabályozás keretében elvárásként megjelennek mint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM és az ezt módosító 8/2000. (V.4.) OM, vagy a 217/1998. (XII.30.) Korm. ill. a módosító 327/2008. (XII.30.) Korm. rendelet. Utóbbiakkal és a többi jogszabályi háttér anyaggal - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - 10/1994.(V.13.) MKM rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM- rendelet (továbbiakban: R.) - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) az évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak végrehajtásáról szóló a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) Munka Törvénykönyv 92. évi XXII. Tv. a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/

3 (VI. 24.) MKM-rendelet 100/1997.(VI.13.) Korm. rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a 193/ ( XI. 26. ) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet évi CV. Státusztörvény Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (december 19) Kormányrendelet A költségvetési szerv szabályzatai 20. (MK száma ) való szinkron a működés törvényességének garanciája. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Zentai Úti Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2011 év szeptember hó 19. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet, valamint a Közalkalmazotti Tanács. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 3

4 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. Az SzMSz felülvizsgálatának rendje: Az SzMSz módosítását kezdeményezheti: - az igazgató - az iskolai nevelői-oktató munka közösségei - a szülői szervezet - DÖK útján a tanulók közössége Az SzMSz nyilvánossága, elhelyezési rendje: A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános okmány. Az iskola alapdokumentumaként a Pedagógiai Program, a Minőségirányítási Program, valamint a Házirenddel együtt megtekinthető a tanári szobában. Az SzMSz hatálya: - Az intézmény vezetőire - Az intézmény dolgozóira - Az intézményben működő közösségekre - Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre Az SzMSz a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes Különös közzétételi lista: Az SzMSz az intézmény honlapjára is felkerül, az intézmény legfontosabb adataival: - pedagógusok száma, végzettsége - országos mérés-értékelés eredménye - intézményi éves statisztika - szakkörök igénybevételének lehetősége - iskolai osztályok száma, létszáma 4

5 AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Zentai Úti Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: Székesfehérvár Zentai út Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Székesfehérvár Zentai út 8. Az intézmény vezetője: Hekeliné Halmos Marianna igazgató, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogot gyakorolja. Az intézmény jogállása: jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv Az intézmény besorolása: a. Tevékenységének jellege szempontjából (típusa): Közoktatási feladatot ellátó intézmény. b. Feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (gazdálkodási jogkör): Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. c. Szakágazati besorolás: Alapfokú oktatás Az intézmény fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának száma: 205/2009.(IV.23) kelte: május június 03. Az intézmény működési köre: Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik. Az intézmény vezetőjének megbízása: Az intézmény igazgatóját nyilvános pályázati eljárás útján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése bízza meg határozott időre. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az igazgató képviseli. Az intézmény típusa: Általános Iskola Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 412 fő. Az intézmény alapításának éve: 1955 Az intézmény tevékenységei: 5

6 Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészüljön középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény évfolyamainak száma 8. Az intézmény az elfogadott és érvényben levő Pedagógiai Program alapján végzi oktatónevelő munkáját, ezen belül: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó integrált oktatása 1-8. évfolyamon, akik a. testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. b. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. E célból az intézmény az alábbi állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi szakfeladat szerint: A szakfeladat megnevezése Száma Iskolai intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése kiegészítő tevékenység Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - alaptevékenység Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - alaptevékenység Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - alaptevékenység Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - alaptevékenység Általános iskolai napközi otthoni nevelés - alaptevékenység Általános iskolai tanulószobai nevelés alaptevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

7 Szabad kapacitás kihasználásra érdekében végzett alaptevékenység: Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Az intézmény az alaptevékenysége során a kötelezően végzett feladatainak ellátására létrehozott dologi és humán-erőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitásainak kihasználása érdekében, nem haszonszerzési céllal tevékenységet végezhet. Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: adóalany, negyedévente bevallásra kötelezett Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény üzemeltetői joga kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő 9501 hr. számú, az intézmény kizárólagos használatában levő ingatlanra. Az ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza. A használatra adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingatlan és ingóságok tulajdonjoga Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésére álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre (egy oktatási évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. 7

8 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek a gazdasági vezető, Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, belső fejlesztő munkát irányító igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól, azaz visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. b) Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke a reprezentatív szakszervezetek vezetője Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 8

9 c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata IGAZGATÓ IGAZGATÓ- HELYETTESEK GAZDASÁGI VEZETŐ DIÁK- ÖNKORMÁNYZAT SEGÍTŐ MUNKA- KÖZÖSSÉG- VEZETŐK MINŐSÉGI KÖRÖK KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZAKSZERVEZET TANTESTÜLET TECHNIKAI DOLGOZÓK 9

10 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló örvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és az iskola gyermekvédelmi felelőse. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület (KT. 57. ) Dönt: - Nevelési, illetve a Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása - SzMSz. elfogadása, jóváhagyása - éves munkaterv - értékelések, beszámolók, elemzések elfogadása - nevelőtestület képviselőjének kiválasztása - Házirend elfogadása - tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása 10

11 - tanulók fegyelmi ügyei - tanulók osztályozó vizsgára bocsátása - intézményvezető vezetési programjának szakmai véleményezése Véleményt nyilvánít: - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - a tantárgyfelosztás elkészítése - igazgatóhelyettesi megbízások, visszavonás - egyes pedagógusok külön megbízása ügyében. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a következő ügyeket átruházza a következő célcsoportra: feladat célcsoport tantárgyfelosztás véleményezése munkaközösség-vezetők pedagógusok külön megbízatásainak, elosztásának munkaközösség-vezetők véleményezése tanulók átvételének véleményezése egy osztályban tanítók közössége a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása egy osztályban tanítók közössége tanulók osztályozóvizsgára bocsátása egy osztályban tanítók közössége tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés egy osztályban tanítók közössége projektmunka a projektre szervezett munkacsoport A jogkörök átruházásából adódó feladatok ellátásáról a megbízottak évente egyszer, a tanévzáró tantestületi értekezleten számolnak be a nevelőtestületnek. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, a tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással dönthet. 11

12 A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.) b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: humán (felsős pedagógiai) reál (felsős módszertani) alsós (alsós pedagógiai) napközis (alsós módszertani) A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 12

13 c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet a KT a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. 13

14 Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a törvény szerint az alábbi véleményezési és egyetértési jogokkal ruházza fel a Szülői Szervezetet: - Kezdeményezheti a Szülői Szervezet az Iskolaszék létrehozását. - A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). - Egyetértési jogot gyakorol: - A Házirend elfogadásakor - Az SzMSz elfogadásakor - Véleményezési joga van: - A nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - A Pedagógiai Program elfogadása előtt Javaslattételi jogkörrel rendelkezik: - A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel: a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, vagy az 50 főnél több tanulót érintő kérdésekben. 5. A tanulók közösségei a.)az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe b) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. 14

15 Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés két tanévre a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ. b/1. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Intézményünk helységeit és infrastruktúráját, előzetes egyeztetés után, tanári felügyelettel diákjaink használhatják. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, a munkaközösség-vezetők segítségével közvetlenül, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. 15

16 b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről. az aktuális feladatokról az igazgató a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az iskola igazgatósához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a szülői szervezettel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, a időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón, az iskola honlapján keresztül az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten fogadóórán tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái. a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, esetmegbeszélések A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben 16

17 érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, az intézmény beiskolázási körzetében található alsóbb fokú közoktatási intézményekben az iskola honlapján (a technikai feltétel megteremtése folyamatban) A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend és a Zentais etikai kódex egy-egy példánya megtekinthető : az iskola portáján az iskola irattárában az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél az iskola honlapján A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 17

18 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSÖ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvár Városház tér 1. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Székesfehérvár Városház tér 1. A megyei Pedagógiai Intézettel Székesfehérvár III.Béla király tér 1. Mátyás király krt. Piac tér A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval Székesfehérvár Salétrom u A Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság Székesfehérvár Kikindai u. Mátyás király krt. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős, Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával: Zentai Iskolánk Megújulásáért Alapítvány Székesfehérvár Zentai u. 8. Közművelődési intézmények: ALCOA Köfém Művelődési Ház Székesfehérvár Verseci u A város valamennyi múzeuma, művelődési háza, kulturális intézménye Társadalmi szervezetek: Öreghegyi Karitász Székesfehérvár Budai u Gazdálkodó szervezetek: ALCOA Köfém Kft. Székesfehérvár Verseci u Cerbona Rt. Székesfehérvár Váralja sor 1-3. Egyházak helyi szervezetei: Római Katolikus Plébánia Székesfehérvár Budai u Református Plébánia Budai u Kodolányi János Főiskola Szociális Munkás Tanszék Székesfehérvár Szabadságharcos u. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti iskolaorvosi rendelővel (Székesfehérvár Fiskális u. 65.), valamint a körzeti iskolafogászati rendelővel (Székesfehérvár Széchenyi u. 10.) és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 18

19 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal (Székesfehérvár Tolnai u ). A munkakapcsolat fe1ügyeletéért az igazgató és az általános igazgatóhelyettes a felelős. A közoktatási törvény 39. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután óra között az iskola igazgatójának, egyik helyettesének, vagy a gazdaságvezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató, a helyettesei, vagy a gazdaságvezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8. óra és 14 óra között kell megszervezni. 19

20 Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Tanórák és csengetések rendje Sorszám Megnevezés Idő Percben 0. szünet tanóra szünet tanóra szünet tanóra szünet tanóra szünet tanóra szünet tanóra szabad foglalkozás Eü. szünet tanóra uzsonna összevont csoport összevont csoport Az iskolában reggel 7.15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 7 (5+2) fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Felső tagozat: 2 nagyszünetben udvaron, szünetekben az emeleti folyosón: leküldi a gyerekeket, felügyel az italautomata rendeltetésszerű használatára. Az ebédlőben 2 kolléga felügyel tízóraizás alatt. Alsó tagozat: reggel 7.15-től a folyosókon, napközben a folyosókon, délután a napköziben. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár 20

21 írásos engedélyével hagyhatja el az. iskola épületét. Rendkívüli esetben -- szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületei helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó diák feljegyzi a belépő nevét, a belépés célját, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola teljes területén, a gyerekek jelenlétében tilos a dohányzás. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 21

22 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, 1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat. képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 22

23 A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 2 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola Pedagógiai Programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, 23

24 hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 3. Az ellenőrzött dolgozó köteles: Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszűntetni A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét 24

25 tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszűntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét - a hiányosságok megszűntetését újra ellenőriznie kell A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát Összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági vezető: - folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizető képességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; tanulók és, a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket; a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 25

26 Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a gazdaságvezető látja el. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzat és a FEUVE szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendjének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve az általa megbízott igazgató-helyettes feladata. A tartós helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja. 26

27 Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A kijelölt dolgozók köre megegyezik a leltárfelelősökkel Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az iskola vezetőinek az intézményben tartózkodásának rendje: Az intézményben a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell az alatt az idő alatt, amelyben tanulók az intézményben tartózkodnak, (az ügyeleti idő kivételével) a következők szerint: az intézményvezető vagy helyettesei közül az egyik tartózkodjon az iskolában! Ha betegség vagy más ok nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatban alább meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért. Az igazgatót és helyetteseit távollétükben a gazdasági vezető, ha ő sincs, akkor a fenti személyek által kijelölt pedagógus, lehetőleg munkaközösség vezető helyettesíti. A helyettesítő felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség vagy hiányzás miatt a vezető vagy helyettesei benttartózkodása szerint nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozóan kell eljárni. Az iskola igazgatójának munkaideje 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel az igazgatói feladatainak teljesítésére. Az igazgatóhelyettes munkaideje szintén 40 óra, munkaidő-beosztását úgy kell megállapítani, hogy az iskola fő működési idejében - hétfőtől péntekig óra között, az igazgatót is beszámítva valamelyik vezető az iskolában tartózkodjon. 27