19/2010. (OT 9.) ORFK utasítás. a kényszerítő eszközök rendszeresítési, illetve alkalmazásba vételi eljárásának részletszabályairól

Átírás

1 19/2010. (OT 9.) ORFK utasítás a kényszerítő eszközök rendszeresítési, illetve alkalmazásba vételi eljárásának részletszabályairól Szám: 19/2010. A Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), a Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról szóló 32/2009. (VIII. 19.) IRM rendeletben (a továbbiakban: IRM rendelet), a közbeszerzésekhez kapcsolódó, valamint a kényszerítő eszközökre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározottak egységes végrehajtása céljából kiadom az alábbi utasítást. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre, valamint az IRM rendeletben felsorolt kényszerítő eszközökre (a továbbiakban: kényszerítő eszközök) terjed ki. 2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a rendőri szerveknek jelen utasításban leírtakat kell alkalmazni a kényszerítő eszközök rendszeresítésének, illetve alkalmazásba vételének lefolytatása során. 3. Az utasítás alkalmazásában: a) alkalmazásba vétel: a már rendszeresített kényszerítő eszköz típusához képest műszaki paramétereiben - különösen méretében, tömegében, színében, űrtartalmában, anyagminőségében - kismértékben módosított, a kényszerítő hatás kiváltásában, illetve az alkalmazástaktikájában nem eltérő típusváltozat (altípus) használatának engedélyezése; b) alkalmazásba vételi határozat: az arra jogosult döntéshozó által jóváhagyott, az alkalmazásba vétel sikeres lefolytatását igazoló, az a) pontban meghatározott esetben a kényszerítő eszköz használatát és ezzel együtt az egységes ellátást engedélyező dokumentum; c) alkalmazásba vételi javaslat: az alkalmazásba vétel alapokmánya; d) kezdeményező átirat: kényszerítő eszköz rendszeresítését, alkalmazásba vételét kérelmező értesítés; e) kezdeményező szerv vezetője: az Országos Rendőr-főkaptányság szervezeti egységének és szervezeti elemeinek, valamint a Rendőrség azon szervének a vezetője, ahol az eszköz alkalmazásának igénye felmerül; f) rendőrszakmai vezető: az ORFK bűnügyi vagy rendészeti főigazgatója; g) rendszeresítési eljárás: a rendőri állomány egységes felszerelése (ellátása) érdekében végzett olyan összetett folyamat, amely már a rendszeresítés és ezzel együtt a beszerzés igényének megfogalmazásával elkezdődik; magába foglalja a feladat ellátásához szükséges kényszerítő eszköz rendőrszakmai-műszaki követelményeinek meghatározását, a beszerzés végrehajtását, a próbahasználat elvégzését, a szükséges minősítések, szakvélemények, megfelelőségi tanúsítványok elkészíttetését, a rendőrségi alkalmazhatóság, a korábban rendszeresített, illetve beszerzett felszerelésekkel való együtthasználhatóság megállapítását, a kezelési, a használati és karbantartási előírásokat tartalmazó szabályok kidolgozását, a kiképzéssel összefüggő feladatok meghatározását; az eljárás folyamata tartalmazza továbbá a rendszeresítési javaslat elkészítését és felterjesztését, valamint a rendszeresítési döntés (határozat) meghozatalát is; h) rendszeresítési határozat: az arra jogosult döntéshozó által jóváhagyott, a rendszeresítési eljárás lefolytatását igazoló, a kényszerítő eszköz használatát és ezzel együtt az egységes ellátást engedélyező dokumentum; i) rendszeresítési javaslat: a rendszeresítési eljárás alapokmánya. II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK Kényszerítő eszköz rendszeresítésének, alkalmazásba vételének megindítása

2 4. A kezdeményező szerv vezetője a rendszeresítés megindítását szolgálati úton - az érintett rendőrszakmai vezető egyetértésével és az ORFK gazdasági főigazgatójának ellenjegyzésével - az országos rendőrfőkapitánynál kezdeményezi. 5. A kezdeményező átirat tartalmi elemei: a) a rendszeresítést, alkalmazásba vételt kezdeményező szerv megnevezése; b) a kényszerítő eszköz rövid leírása és a vele szemben elvárt legfontosabb jellemzők; c) a kényszerítő eszközzel végrehajtható szolgálati feladatok meghatározása, valamint a rendőrszakmai szükségesség rövid indoklása; d) meg kell nevezni az esetlegesen kiváltásra kerülő kényszerítő eszközt, illetve jelezni kell, ha nincs kiváltandó termék; e) meg kell határozni, hogy mely rendőri szerv hány darab eszközzel történő ellátására vonatkozik a kezdeményezés, ennek megfelelően meg kell adni az alapellátás és az arra számított tartalékok mennyiségét, a beszerzés költségeit és ezzel együtt a tervezett költségvetési forrásait; f) meg kell jelölni, hogy a rendszeresítésre, alkalmazásba vételre javasolt kényszerítő eszköz rendszeresítésével milyen járulékos (üzemeltetési, fenntartási, állagmegóvási, karbantartási, munka-, egészségügyi-, tűz-, környezetvédelmi stb.) költségek merülnek fel; g) amennyiben a kezdeményező szerv a beszerzést saját (nem ORFK központi) költségvetési forrásból tervezi végrehajtani, úgy a kezdeményező átirathoz a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójának, a Köztársasági Őrezred esetén a gazdasági igazgatónak, a Készenléti Rendőrség esetén a támogató igazgatónak a pénzügyi ellenjegyzése is szükséges; h) meg kell határozni, hogy a rendszeresítéssel, alkalmazásba vétellel párhuzamosan beszerzésre kerülő kényszerítő eszközök tervezett mennyisége mennyire elégíti ki a kezdeményező szerv ellátási igényeit, ennek megfelelő mennyiségi bővítés során milyen mértékű további beszerzések várhatók; i) a kényszerítő eszköz használatára, kezelésére történő felkészítés, illetve a folyamatos kiképzések végrehajtásáért felelős szerv vezetőjének megnevezése, a kiképzendő állomány, a kiképzés módja és eszközei, valamint annak tervezett költsége és időigénye. 6. A kezdeményező átirathoz csatolni kell a kényszerítő eszköz próbahasználati tervét. 7. Abban az esetben, ha az érintett rendőrszakmai vezető a javaslatot megalapozottnak találja, intézkedik a kezdeményező átirat és a próbahasználati terv ORFK gazdasági főigazgatójának történő továbbítására. A dokumentumokhoz csatolja a rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottság összetételére, tagjaira és az elnökének személyére vonatkozó javaslatát. Amennyiben indokolt, a rendőrszakmai vezető a rendszeresítés, alkalmazásba vétel további rendőri szervekre történő kiterjesztésére is javaslatot tehet. 8. A rendszeresítés, alkalmazásba vétel további rendőri szervekre történő kiterjesztése esetén a kezdeményező átiratot ki kell egészíteni a többi érintett rendőri szerv számára beszerzésre tervezett alapellátás és az arra számított tartalékok mennyiségével, annak beszerzési költségeivel és a tervezhető költségvetési forrásokkal. 9. A kezdeményező átiratot az ORFK gazdasági főigazgatója ellenjegyzi, amennyiben a beszerzéshez a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll. Az ellenjegyzés megtörténtéről, vagy elmaradásának okairól írásban tájékoztatja a kezdeményező szerv vezetőjét, illetve az érintett rendőrszakmai vezetőt. 10. Ellenjegyzése esetén az ORFK gazdasági főigazgatója felterjeszti az országos rendőrfőkapitány részére a kezdeményező átiratot, ezzel egy időben - figyelembe véve a rendőrszakmai vezető javaslatát - előterjesztést tesz a rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottság kirendelt és meghívott tagjainak személyére. 11. A rendszeresítési eljárás, alkalmazásba vétel megindításának országos rendőr-főkapitányi jóváhagyását követően az ORFK gazdasági főigazgatója intézkedik a rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottság által összeállított rendőrszakmai-műszaki követelmények alapján történő beszerzési eljárás lefolytatására, a megkívánt ajánlati dokumentáció előkészítésére, meghatározza a beszerzési eljárásba - a rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottságból - bevont szakértők és az elnök felelősségi körét. A rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottság összetétele 12. A rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottság kirendelt tagjai: a) elnöke a rendőrszakmai vezető által javasolt vezető beosztású személy; b) titkára az ORFK gazdasági főigazgatója által kijelölt személy; c) a kezdeményező, illetve a kényszerítő eszköz használatában érintett, valamint a próbahasználat végrehajtására kijelölt rendőri szervek képviselői; d) fegyverzeti-műszaki szakértő; e) állomány kiképzéséért felelős szerv képviselője;

3 f) orvosi, munkavédelmi, munkaegészségügyi szakértő; g) tűz- és környezetvédelmi szakértő. 13. Indokolt esetben meghívott tagok: a) ORFK Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF) Közgazdasági Főosztály képviselője; b) ORFK Hivatala Jogi Főosztály képviselője; c) minőségbiztosítást, valamint a minősítést, az összehasonlító, illetve az ellenőrző vizsgálatokat végző szerv szakértője; d) felkért független szakértő; e) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Magyar Honvédség, Büntetés-végrehajtási Szervezet, Vám- és Pénzügyőrség képviselői. 14. A rendszeresítés, alkalmazásba vétel kezdeményezésével egyetértő rendőrszakmai vezető, valamint az ORFK gazdasági főigazgatója és az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője felelős, hogy a vezetésük alatt lévő állományból a szakértői bizottságba kirendelt tagként az adott szakterületen felkészült, kompetens szakember kerüljön delegálásra. A szakértői bizottság feladatai és működése 15. A beszerzési eljárást megelőzően a szakértői bizottság feladata: a) a használattal összefüggő általános és speciális jogszabályokban előírtak figyelembe vételével a kényszerítő eszközzel szemben elvárt rendőrszakmai, műszaki és egyéb (élet-, egészség-, baleset-, munka-, környezet-, tűzvédelmi) követelmények, valamint a minősítő, a szükségszerűen elvégzendő összehasonlító, illetve ellenőrző szakértői vizsgálatok meghatározása; b) a próbahasználat lefolytatásával kapcsolatos feladatok megjelölése, ezzel együtt a próbahasználati terv áttekintése és a nélkülözhetetlen módosítások, kiegészítések megtétele, a próbahasználatot végrehajtó rendőri szerv megjelölése, szükség esetén a társszervek által végrehajtott próbahasználat, csapatpróba dokumentált eredményeinek, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása során szerzett használati tapasztalatainak, referenciáinak bekérése; c) a rendszeresítési, alkalmazásba vételi javaslathoz csatolandó dokumentumok, valamint azok bekérési lehetőségeinek megjelölése. 16. A közbeszerzési eljárás során, a rendszeresítést, alkalmazásba vételt előkészítő szakértői bizottságból a közbeszerzési eljárásba bevont szakértőknek és az elnöknek figyelemmel kell lenni: a) a kényszerítő eszközzel szemben támasztott rendőrszakmai, műszaki és egyéb (élet-, egészség-, baleset-, munka-, környezet- és tűzvédelmi) követelmények érvényesítésére; b) a rendőrségi alkalmazhatóság megállapítása érdekében elvégzett különféle vizsgálati eljárások (akkreditált hazai, vagy más EGT-államban működő, a feladat jellegéhez igazodó feltételekkel rendelkező szerv vagy szakértő személy által kiállított tanúsítványok, vizsgálati jegyzőkönyvek, szakvélemények, igazolások, engedélyek stb.) megállapításaira, a próbahasználat tapasztalataira, a korábban rendszeresített, illetve beszerzett felszerelésekkel való együtthasználhatóság értékeléseire; c) a társszervek, valamint más EGT-állam dokumentált vizsgálati eredményeire, tapasztalataira és referenciáira, ha az erről készült iratokat a Rendőrség rendelkezésére bocsátják; d) a beszerzéshez rendelkezésre álló költségvetési fedezetre, valamint - amennyiben a rendszeresítésre, alkalmazásba vételre tervezett kényszerítő eszköz élettartam költségek alakulására objektív adatok, értékelhető információk állnak rendelkezésre - a gyártó által garantált élettartam alatt felmerülő járulékos (az alkalmazhatósági követelmények teljesítését biztosító kiképzési, üzemeltetési, fenntartási, állagmegóvási, karbantartási, munka-, egészségügyi-, tűz-, környezetvédelmi feltételek megteremtéséhez szükséges) költségekre. 17. A beszerzési eljárás sikeres lefolytatását követően a szakértői bizottság feladata: a) a kényszerítő eszköz alaprendeltetése, illetve hatásmechanizmusa függvényében az élet-, egészség-, baleset-, munka-, környezet- és tűzvédelmi szakvéleményeknek a rendszeresítési vagy az alkalmazásba vételi javaslathoz való csatolása; b) az engedélyezési eljárások megállapításainak, valamint a beszerzési eljárás során elvégzett különféle vizsgálatok, próbahasználati tapasztalatok elemzése, a szükséges dokumentumok rendszeresítési vagy alkalmazásba vételi javaslathoz való csatolása; c) az elemzések során felvetődő, valamint a kényszerítő eszközöket használó személyi állomány kiképzésével kapcsolatos kérdések tisztázása, a szükséges javaslatok megtétele; d) a rendőrségi alkalmazhatóság megállapítása érdekében végzett vizsgálatok, eljárások megállapításaiból fakadó feladatok elvégzése;

4 e) javaslat a kényszerítő eszköz alkalmazási szabályaira, az üzemeltetésre, a kezelésre, a tárolásra, a technikai kiszolgálásra, a karbantartásra és a javításra vonatkozó feladatok szükségszerű előírásaira; f) a korszerűség szintjének és ezzel összefüggésben - a gyártó által garantált élettartam figyelembe vételével - a rendszerben tartás tervezett idejének megjelölése, valamint a rendőri szervek folyamatos ellátása érdekében a kényszerítő eszköz pótlására, illetve a mennyiségi bővítésére vonatkozó feladatok meghatározása; g) összegzett értékelés, tények és tapasztalatok - a szakértői bizottság döntésének megfelelően a 3. pont a), valamint g) pontjában meghatározottak alapján - javaslatba történő foglalása, amely lehet; ga) rendszeresítési javaslat, gb) alkalmazásba vételi javaslat, h) rendszeresítési vagy alkalmazásba vételi javaslat a beszerzési eljárás eredményeként létrejött szállítási szerződés megkötését követő, a jóváhagyó döntésre jogosult vezető részére történő felterjesztése. 18. A szakértői bizottsági ülések előkészítéséért, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek vezetéséért a bizottság titkára, a rendszeresítési eljárás, illetve alkalmazásba vétel szakszerű és jogszerű lefolytatásáért, a rendszeresítési vagy az alkalmazásba vételi javaslat és az alkalmazásba vételi határozat szövegszerű előkészítéséért, ezek jóváhagyásra történő felterjesztéséért a bizottság elnöke a felelős. A szakértői bizottság által elfogadott próbahasználati terv és az azt végrehajtó rendőri szerv kijelölésére tett javaslat országos rendőr-főkapitányi jóváhagyásra történő felterjesztése a szakértői bizottság elnökének feladata. 19. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az alkalmazásba vételi javaslatot a bizottsági munka befejezését követően a bizottság elnöke és tagjai írják alá. 20. Az ORFK GF Információtechnológiai és Műszaki Főosztály Műszaki és Építési Osztály (a továbbiakban: Műszaki és Építési Osztály) a rendszeresítési vagy az alkalmazásba vételi határozatok kézhezvételét követően 3 munkanapon belül gondoskodik az érintett szervek tájékoztatásáról, a rendszeresítési vagy az alkalmazásba vételi határozatok Rendőrségi Intranet Portálon történő elektronikus közzétételéről, valamint azok egy példányának irattárban történő elhelyezéséről. Próbahasználat 21. A próbahasználatnak a korábban rendszeresített, illetve beszerzett felszerelésekkel való együtthasználhatóság, a gazdaságos üzemeltetés, a megóvás és a kezelhetőség feltételrendszerének megteremtési lehetősége mellett olyan vizsgálatokra kell irányulnia, amelyeket a minősítő, a szükségszerűen elvégzendő összehasonlító vagy ellenőrző vizsgálat nem tartalmaz, illetve olyanokra, amelyek alapvetően a szolgálati feladatok végrehajtását utánzó körülmények között kerülnek végrehajtásra. 22. A próbahasználat a szolgálat teljesítése során az eszközzel végrehajtásra tervezett feladatok, tevékenységek (gépjárműből történő ki- és beszállás, málházás, szállítási helyzetből alkalmazási helyzetbe történő telepítés, kezelés biztonság stb.) minél szélesebb elemzésére terjed ki. 23. A beszerzési ajánlatok értékelésének szakaszában végrehajtásra tervezett próbahasználat feltételeit, szempontjait, menetét, vizsgálati eljárásait és követelményeit, az értékelés módját a kezdeményező szerv határozza meg úgy, ahogy az a beszerzési eljárást megindító felhívásra jelentkező ajánlattevőkkel szemben rendőrszakmai szempontból indokolt. 24. Próbahasználati terv tartalmi elemei: a) a próbahasználati tervet előkészítő szerv megnevezése; b) a kényszerítő eszköz leírása és a használatával összefüggő legfontosabb jellemzői; c) a kényszerítő eszközzel végrehajtható szolgálati feladatok meghatározása; d) a próbahasználat elvégzéséhez szükséges mintapéldányok mennyisége; e) a próbahasználat tervezett költségei, és annak forrásai; f) a próbahasználat során betartandó munka-, tűz- és környezetvédelmi rendszabályok, óvintézkedések meghatározása; g) a végrehajtás terjedelmére, helyére, idejére, feltételeire, menetére, a vizsgálat szempontjaira, eljárásaira és követelményeire tett javaslatok; h) a kényszerítő eszközzel történő szolgálati feladat-végrehajthatóság értékelési módszerének meghatározása. 25. A próbahasználati jegyzőkönyv - a próbahasználati terv tartalmi elemein túl - az elvégzett vizsgálatok követelményeit, következtetéseit és az értékelés eredményeit foglalja magába. Minősítő, összehasonlító és ellenőrző vizsgálatok

5 26. A minősítő, a szükségszerűen elvégzendő összehasonlító, illetve ellenőrző vizsgálatokat a beszerzési ajánlatok elbírálásának (értékelésének) szakaszában kell végrehajtani. 27. A minősítő, összehasonlító és ellenőrző vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos költségek Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium általi - számla alapján történő - megtérítésére az ORFK GF Közgazdasági Főosztály intézkedik. Rendszerből történő kivonás 28. Amennyiben a rendszeresített, illetve alkalmazásba vett kényszerítő eszköz használata során olyan kockázat merül fel, amely alapján a kényszerítőhatás előidézését (mozgás és szabad helyváltoztatás korlátozása, fájdalom keltése, sérülés, magatehetetlen állapot vagy halál okozása) és az alaprendeltetését tekintve a kényszerítő eszköz súlyosabb következmény kiváltására alkalmas, úgy azt az észlelőnek a szolgálati út betartásával soron kívül jelentenie kell a rendőri szerv vezetőjének. 29. A rendőri szerv vezetője intézkedik a kényszerítő eszköztípus szakszerű használatának és műszaki állapotának felülvizsgálatára, amely a biztonságos alkalmazást befolyásoló hiányosság (hiba) egy vagy több alkalommal való előfordulására, a felmerült alkalmazási kockázat csökkentésének lehetőségeire, majd ennek eredményként a rendszerből történő kivonás kezdeményezésének szükségességére, valamint indokaira is terjedjen ki. 30. A kényszerítő eszköz - Korm. rendeletben, illetve a 28. és 29. pontokban meghatározottak szerinti - rendszerből történő kivonását szolgálati úton, az érintett rendőrszakmai vezető egyetértésével és az ORFK gazdasági főigazgatójának ellenjegyzésével, az országos rendőrfőkapitánynál kell kezdeményezni. 31. A rendszerből történő kivonást kezdeményező átiratba bele kell foglalni az eszköz megnevezését, a kivonás indokait, a kivont kényszerítő eszközök további hasznosításának lehetőségét, az új és a régi eszköztípus, illetve fajta esetleges párhuzamos használatának (az átmeneti időszak működési) rendjét, a kivonásban érintett szervek feladatait, a rendszerből történő kivonással összefüggő környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére vonatkozó javaslatokat, a kivonás költségeinek, tervezett forrásainak, a költségek viselőjének megjelölését. 32. Az igazságügyi és rendészeti miniszteri döntést követő rendszerből történő kivonási határozat kézhezvételét követően a Műszaki és Építési Osztály gondoskodik az érintett rendőri szervek tájékoztatásáról, a rendszeresítési, vagy az alkalmazásba vételi határozatok Rendőrségi Intranet Portálról történő törléséről, valamint a kényszerítő eszközök használatból történő bevonásáról. 33. A rendszerből kivont kényszerítő eszközök rendőri szervektől történő összegyűjtésének feladatai végrehajtására az ORFK gazdasági főigazgatója - együttműködve az érintett rendőri szervekkel - intézkedési tervet készít. 34. Az intézkedési terv minden olyan tevékenységet, feladatot tartalmaz, amely a kényszerítő eszköz kivonásának feltételeit biztosítja (elgondolást a kivonás végrehajtására, ütemezésére, a kivonásban érintett szervek feladatait és a határidőket, a használatból történő kivonás utáni felhasználást és annak költségeit, valamint ezzel összefüggésben az állami vagyonnal való gazdálkodás feladatait stb.). III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. Jelen utasítás a közzétételt követő 8. napon lép hatályba. 36. Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett rendszeresítési vagy alkalmazásba vételi és rendszerből történő kivonási eljárásoknál kell alkalmazni.