Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Barbacs, Horváth István és fia, Előadó: Dr. Kokas Edit Anna Hegedüsné Lengyel Eszter

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Barbacs, Horváth István és fia, Előadó: Dr. Kokas Edit Anna Hegedüsné Lengyel Eszter Melléklet: sertéstelep 2600 férőhelyes hízlaldával történő bővítésének egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a megkeresett szakhatóságok hozzájárulásával Horváth István és fia (székhelye: 9169 Maglóca, Széchenyi u. 4.) számára a Penta-Plan Bt. (9012 Győr, Vadvirág u. 24.) által elkészített és benyújtott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció alapján a 9169 Barbacs 07/23 és 07/26 hrsz.-ú sertéstelep 2600 férőhellyel történő bővítésére az alábbiak szerint: egységes környezethasználati engedélyt ad Az engedélyes adatai: Név: Horváth István és fia Horváth András István Székhely: 9169 Maglóca, Széchenyi u. 4. Statisztikai azonosító: TEÁOR szám: (vegyes mezőgazdasági termelés) A fő tevékenység TEÁOR kódja: 0146 ( sertéstenyésztés) Telephely: 9169 Barbacs, 07/23 és 07/26. hrsz.-ú sertéstelep NOSE-P kód: Felszín alatti vízminőség védelmi érzékenységi besorolás: érzékeny A tervezett tevékenység adatai: II. A tervezett bővítéssel az eddigi sertéstartási tevékenység volumene fog növekedni 2600 férőhellyel, hízók számára. A telephelyen az alább felsorolt különböző kor-, ill. súlycsoportú sertések tartása folyik, zárt, automataszellőzésű és etető-itató rendszerű, valamint zárt, lagúnás hígtrágya elvezetésű épületekben: malac: kg-ig (az istállóban, vagy annak egy leválasztott részén ezek a kismalacok az anyjuktól már elválasztva növekednek) tenyészsüldő, vagy hízó: /120 kg (az azonos súlycsoportba tartozó sertések közül a tenyész süldők a telephelyen maradnak, a hízók elszállításra kerülnek) koca: > 120 kg (a koca lehet vemhes, vagy szoptatós, az istállót kocaszállásnak, és elletőnek hívják)

2 tenyészkan ( kg) csupán 1-3 db tartása történik a telephelyen; az istállóhoz kifutó tartozik. A tervezett bővítményben 1 db, 2332,5 m2-es, 3 m magasságú, 12 termes istállóban - hízókat fognak nevelni, Big Dutchman technológiával, amely az egész telephelyen bevezetésre került. A 07/26-os hrsz-ú területen az új, 2600 férőhelyes hizlalda megépítése után, a meglévő hizlaldával együtt összesen 4600 férőhely kerül kialakításra hízók számára. A 07/23-as hrsz-ú területen található további, meglévő 558 férőhely kocák számára, 1840 férőhely kismalacok számára és 100 férőhely tenyészsüldők számára. Így a telephelyen az összes állatlétszám 7000 fölé emelkedik, a tervezettel, és a meglévő állománnyal együtt: 7098 db. Jelenleg 4500 db sertést tartanak a telephelyen. A 07/26-os telek területe, amelyen az új hizlalda létesül 1 ha 4676 m2, a telephely a két telek (07/ /26) együttes területéből adódik: 3 ha 1662 m2. Az új hizlalda épület helyigénye: 2332,5 m2. Az új hizlalda központi koordinátái: EOV X: , EOV Y: III. A.) A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: 1. A jelenlegi és a megnövekedett állatlétszám itatásához szükséges vizet a meglévő saját kút nem képes biztosítani a /2004.-I. számú határozattal módosított /1996.-I. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély szerint. Ezért kérni kell a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását legkésőbb december 31-ig. Új kút fúrása esetén vízjogi létesítési engedélyt kell kérni felügyelőségünktől a hatályos jogszabályban előírt tartalmi követelményekkel. 2. A megnövekedő létszámú sertéstartás során a keletkező hígtrágya mezőgazdasági elhelyezésére új területek bevonása szükséges. A területek kijelölését és az elhelyezhető hígtrágya mennyiségét a talajvédelmi hatóság engedélyezi. A hatóság által kiadott engedélyt az új tevékenység megkezdéséig felügyelőségünknek meg kell küldeni. 3. A levegővédelmi védőövezetet 340 m-ben kell kijelölni, a felépítendő épületek homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 340 m sugarú, EOV koordinátákkal kijelölt szabálytalan sokszögben. A védelmi övezet kialakításának költségei a beruházót terhelik. 4. A védőövezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, vagy egyéb építmény. 5. A levegő védelméről szóló január 15-én hatályba lépett kormányrendelet szerint az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató üzemeltetőket adatszolgáltatási kötelezettség terheli aszerint, hogy az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a hatályos jogszabályban előírt adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 6. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 7. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. 8. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 9. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 11. A telephely teljes üzemelésének (bővítmény üzembe helyezését követően) megkezdését be kell jelenteni. 12. A telephely bővítésének üzembe helyezését követően a telephely egészének környezeti zajkibocsátását a tényeleges hatásterület lehatárolással méréssel kell alátámasztani. A mérésről készült dokumentációt az üzemelés megkezdését követő 90 napon belül meg kell küldeni Felügyelőségünknek. 13. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni

3 Felügyelőségünknek. 14. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és azok hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról engedéllyel rendelkező szervezetnek való átadással gondoskodni kell. 15. A települési hulladékokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó nem veszélyes hulladékokat zárt gyűjtő edényzetben, illetve zárt szivárgásmentes műtárgyban kell gyűjteni. 16. A sertéstartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 17. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 18. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 19. A keletkező veszélyes hulladékok a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, vagy a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemi gyűjtőhelyen gyűjthetők legfeljebb egy évig. 20. A telep területén folytatott tevékenységek során esetlegesen bekövetkező haváriát, környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 21. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szó jogszabályban foglaltak szerint EWC kódokkal kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást a hulladékkeletkezés bejelentő HT lapon a tárgyévet követő március 1-ig kell teljesíteni. 22. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1-ig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. B.) Szakhatósági állásfoglalások: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1016-2/2011. számú és a 17.2/1016-4/2011. számon kiegészített állásfoglalása: Az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Kiegészítés: Amennyiben az állatlétszám bővítése megvalósul, a növekvő hígtrágya kibocsátást az ügyfél kérelmére indított eljárás során engedélyeztetni kell a talajvédelmi hatóságnál. 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala Csornai Körzeti Földhivatal /2011. számú állásfoglalása: A Csornai Körzeti Földhivatal, mint I.fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentumok alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon, a mellékelt anyagban is megfogalmazott általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását, vagy deponálást is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételére kerüljön sor. 3. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ /2011. számú állásfoglalása: Barbacs község 07/23-07/26 hrsz.-ú ingatlanán lévő sertéstelep bővítéseként tervezett 2600 férőhelyes hízlalda létesítését megelőző környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok. 4. Barbacs-Acsalag-Dör Körjegyzője /2011. számú állásfoglalása:

4 A Barbacs-Acsalag-Dör Községek Körjegyzőjéhez intézett megkeresése szerint előterjesztett Horváth István és fia Barbacs 07/23 és 07/26 hrsz.-ú ingatlanon megvalósítandó sertéstelep 2600 férőhelyes hízlaldával történő bővítésének környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyhez szükséges szakhatósági hozzájárulásomat a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megadom az alábbi feltétellel: - A község ingatlan telekhatárához legközelebb lévő belterületi határonaltól ( lakott területtől) a település külterületén 1000 méter védőtávolság betartása mellett lehet a hígtrágyát, trágyát elhelyezni. A hígtrágya, trágya elhelyezéséhez szükséges engedélyeket be kell szerezni. - A hígtrágyát, trágyát elhelyezni külterületen csak hétköznapokon lehet. IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek kell kezdeményeznie teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával. V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számlájára. INDOKOLÁS A Penta-Plan Tervező, Kivitelező és Ingatlanértékesítő Bt. (9012 Győr, Vadvirág u. 24.) Horváth István és fia megbízásából kérelmet nyújtott be a Barbacs 07/23 és 07/26 hrsz. alatti sertéstéstelep bővítése kapcsán. A bővítést a 07/26 hrsz-ú területen tervezik egy további 2600 férőhelyes hízlalda megvalósításával, melynek eredményeképpen összesen 4600 férőhely kerül kialakításra hízók számára. A dokumentáció benyújtásával egyidejűleg kérték a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását is. A hatóság megállapította, hogy a tervezett bővítés a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. sz. mellékletének 2. pontja és a 2. sz. melléklet 11.b.pontja alapján környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély köteles. A hatóság az ügyfél kérelme alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan folytatta le a Kormányrendelet 1. (4) bekezdése alapján a 24. -ban foglaltak szerint. A hatóság H /2011. számú felhívására a beruházó megfizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet II. fejezet 1.pontja, a II. fejezet 7. pontja és az V. fejezetben foglaltak szerinti Ft, valamint a szakhatósági eljárásért fizetendő szolgáltatási díjat.

5 A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció tartalmi vizsgálata során hiánypótlást tartott szükségesnek hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság- védelmi szempontból H /2011. számú felhívásában, melyet az ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül megválaszolt. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció és kiegészítése megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Rendelet) 6. és 7. és 8. számú mellékletében foglaltaknak. A hatóság a dokumentáció és kiegészítése alapján a következőket állapította meg : A tevékenység helye: A sertéstelep Győr-Moson-Sopron megyében, Barbacs település külterületén, a 07/23 és 07/26 hrsz-ú területen található, amely terület a kérelmező és családtagjai tulajdonában van. A település belterületi határától m-re DK-re, a 85-ös sz. főközlekedési úttól 2-2,5 km-re ÉNy-ra található a telep. A terület határától DK-i irányban, m távolságban folyik a Keszeg-ér. A telephelyen évtizedek óta állattartási tevékenységet folytatnak: korábban a termelőszövetkezet szarvasmarhatartást, a 90- es évek közepétől kezdve pedig engedélykérő - sertéstartást végez. A tervezési terület rendezési terv szerinti besorolása: Gip SZ I. A telephely 3 db KTJ objektum kóddal rendelkezik: a hígtrágya tároló: az állati hullatároló: a hígtrágya gyűjtő lagúnák: A telephely közvetlen szomszédságában, a 07/22, és 07/24 hrsz-ú telkeken szintén állattartás folyik. Ezen a telephelyen fácánokat tartanak és néhány lovat. A telephelyet körülvevő többi területen mindenhol mezőgazdasági, szántó művelési ágú terület található. A vizsgált terület nem esik üzemelő sérülékeny, vagy távlati vízbázis felszíni védőterületére. A technológia bemutatása Tartástechnológia A sertéstelepen nagy létszámú állattartás történik, amely hízó alapanyag előállítást ill. hízlalást foglal magában. A hízó alapanyag előállítás első láncszeme a tenyész süldők tartása, amelyből továbbtenyésztésre alkalmas vemhes, ill. szoptatós kocák válnak. Elválasztás után a kismalacok a neveldébe (battériába) kerülnek, ahonnan a kg-os súly elérése után vagy a hizlaldába, vagy a tenyészsüldők közé kerülnek. A tartás un. Big Dutchman technológiával történik, amely lagúnás rendszerű, teljes rácspadozatú hígtrágyakezelést, automatizált takarmányozási, itatási és szellőztetési rendszert foglal magában. Takarmányozás, itatás A telepen az állatok etetése száraztakarmánnyal, számítógéppel vezérelt, automatikusan működő rendszerrel történik. A telephelyre a takarmány már bekeverve érkezik - a közelben lévő (2-300 m) takarmánytárolóból, ill. keverőből, amely szintén az engedélyes tulajdonában van teherautókon. A teherautóról a kész takarmányt az istállók mellett felállított takarmánysilókba ürítik, zárt csővezetéken keresztül. A silókban 4 napra elegendő takarmánymennyiség tárolható. A takarmányba gyógyszereket nem kevernek, a keverék gabonafélékből, premixekből, koncentrátumokból és szójából készül. Az állatok itatása szintén automatikus, önitatós, szopókás rendszerű. A vízellátását saját, 70 m talpmélységű mélyfúrású kút (K-2) biztosítja, a tartalék vízmennyiséget a hidroglóbusz. Szellőztetés, fűtés, világítás A telephely istállói közül fűtés csak az elletőkben és a malacneveldében van. A fűtést októbertől márciusig a bejárathoz legközelebb eső 1-es istállóban lévő elletőben 1 db lébényi, fatüzelésű, 30 kw-os kazán, a víztorony melletti elletőben és malacnevelőben 1 db 32 kw-os gázkazán és 2 db, egyenként 45 kw-os faelgázosító kazán biztosítja. Az istállók szellőzését istállónként állandó és változtatható fordulatszámú ventilátorok biztosítják. A ventilátorok külső és belső hőmérséklettől függő szabályozó automatikával ellátottak. Az automatizált

6 rendszernek köszönhetően a szellőzés-technikai rendszer energiafogyasztása optimális. A telephelyen Big Dutchman típusú, kürtőbe épített ventilátorokat használnak, viszonylag nagy átmérő és alacsony nyomás mellett, kis fordulaton is nagy légszállítást biztosítanak. A ventilátorok beépítéséhez speciális függőleges kürtőket alkalmaztak, melyek nagy hangcsillapítással rendelkeznek. A kürtők a tetősík fölött a tetőgerinccel párhuzamosan helyezkednek el. A világítás jellemzően energiatakarékos fénycsövekkel (40 lux) történik. Állandó világítás csak a fiaztatóban szükséges, a többi istállóban, ahol természetes fényforrás nincs, napi 8 óra elegendő. Hígtrágyakezelés, tárolás, hasznosítás Az istállókban és a tervezett hizlaldában a korcsoportnak megfelelő kialakítású, az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, műanyag és beton rácspadlós, trágyalagúnás, csővezetékes hígtrágya elvezetés történik. A rácspadló könnyen tisztítható, ellenáll a mechanikai és vegyi hatásoknak. A rácspadló alatt 1,3 m mély trágyatároló lagúnarendszer található, ill. kerül kiépítésre. A trágyatároló lagúna rendszer saválló vasbeton szerkezetű, amelyből a hígtrágya 250 mm-es KG vezetékeken keresztül kerül gyűjtő, átemelő, homogenizáló aknába, majd a 4000 m 3 -es hígtrágya tárolóba. A tároló fél éves mennyiséget biztonságosan tárolni tud. Az évente keletkező hígtrágya mennyisége várhatóan (a 2600 férőhelyes hizlalda üzembe helyezése után) tonna/év lesz, jelenleg pedig: tonna/év. A tárolóból saját szippantós-injektálós autóval kerül kiszállításra a saját tulajdonban lévő, Barbacs 073/1, 036/6, 042/22, 042/23 hrsz.-ú termőföldekre, hetente 2-3 alkalommal, a tilalmi időszakot (dec-jan- febr.) kivéve. A hígtrágya kihelyezésre a talajvédelmi hatóság 17.2/4666-3/2008. számon adott engedélyt. Ez az engedély a bővítmény üzembe helyezéséig módosításra kerül. A silókból automatikusan, számítógéppel vezérelve, csővezetéken át kerül a szükséges mennyiségű tápanyag az egyedileg tartott állatoknál az etetővályúba, a csoportos kutricáknál a takarmányfogyást érzékelő keverék etetőbe. Jelenlegi és tervezett termelési adatok A meglévő, és a tervezett tevékenység termelési adatat az alábbiak: jelenlegi adatok sertés db adatszolg szám szerint (l/d) istállónként napi (l/d) éves m3/év takarmány szükséglet (kg/d/db) napi összes takarmány szükséglet (kg/d) keletkező hígtrágya (kg/d) keletkező hígtrágya (tonna/év) malac 0, ,44 0,8 1324, hízó, süldő , koca , várható adatok sertés db adatszolg szám szerint (l/d) istállónként napi (l/d) éves m3/év takarmány szükséglet (kg/d/db) napi összes takarmány szükséglet (kg/d) keletkező hígtrágya (kg/d) keletkező hígtrágya (tonna/év) malac 0, ,44 0,8 1324, hízó, süldő , koca , előállított termék súly (kg) db/hét kg/év tonna/év tervezett hízósertés hízósertés jelenleg malac összesen 767 A beruházáshoz kapcsolódó műveletek ismertetése: Energiaellátás: A telephely működtetéséhez elektromos áram és gázfelhasználás kapcsolódik. elektromos energia felhasználási helyei: épületek világítása épületek szellőztetése

7 szivattyúk (víz, átemelő, keverő, stb.) működtetése automatavezérlő rendszerek működtetése szociális épület A jelenlegi energia felhasználás kwh/hó, az új hizlalda beüzemelése után ennek kb %-os növekedése várható. A gázfelhasználás helye: A kazánházban lévő 1 db 32 kw-os gázkazán a malacnevelde és ellető fűtését szolgálja. Az éves gázfogyasztás mennyisége: 30 m3. Ez a mennyiség nem fog növekedni, mert az új hizlaldában nem lesz fűtés. Fűtésre szolgál még a 3 db kisteljesítményű fatüzelésű kazán (30, 45, 45 KW), ezek a malacneveldék és az elletők fűtését szolgálják, október és március között. Éves fogyasztásuk egyenként: 100 q tűzifa. Vízellátás, vízfelhasználás: Technológiai és szociális vízellátás: A vízellátást saját mélyfúrású kút biztosítja (K-2), a meglévő hidroglóbusz segítségével. A vízellátásra korábban kiadott üzemeltetési engedélyek: /1996.-I. vízjogi üzemeltetési engedély, melyet az Északdunántúli Vízügyi Felügyelet /2004.-I. számon módosított. Az engedély az akkori vízfelhasználást 2,0 m 3 /nap, 730 m 3 /évben határozta meg. Jelenleg ez a vízmennyiség már nem elegendő, így a szomszédos telekről átvezetett hálózati ivóvízből pótolják. A vízjogi engedély módosítását jelen eljárás lezárulta után kezdeményezik. A kút felújítása, vagy új kút fúrása is tervbe van véve. Itató víz felhasználás jelenleg: jelenlegi adatok adatszolg szerint (l/d) sertés db szám istállónként napi (l/d) éves m3/év malac 0, ,44 hízó, süldő koca , Az állatok összes e jelenleg: m 3 /év Itató víz felhasználás az új hizlalda üzembe helyezése után: várható adatok adatszolg szerint (l/d) sertés db szám istállónként napi (l/d) éves m3/év malac 0, ,44 hízó, süldő koca , Az állatok összes e a jövőben: m 3 /év Takarító víz felhasználás jelenleg: 1-2 m3/alkalom, 100 m3/év, a bővítés után: 130 m 3 /év. Ivó és szociális víz felhasználás jelenleg és a jövőben: l/d, 30 m 3 /év (az alkalmazottak száma 2-4 fő, amely nem változik.) Tűzi vízellátás: Tűzivíz tározó tó került kiépítésre a 07/19 hrsz-ú területen lévő magtárnál, ill. takarmánykeverőnél, amely alig 150 m-re található a sertésteleptől. A 300 m 3 -es, fóliával bélelt tározó tóból a tűzivíz átvezethető a sertéstelepre.

8 Ezen kívül lehetőség van tűzi víz kivételére a hidroglóbuszból, ill. kivételes esetben a szintén pár 100 m-re folyó Keszeg-érből. Szennyvízkeletkezés, kezelés, gyűjtés: A sertéstelepen szennyvíz csak a szociális épületben (fekete-fehér öltöző, mosdó, WC) és a szúró boncolóban (kétmedencés mosogató, kézmosó, falikút, padlóösszefolyó) keletkezik. A keletkező szennyvizeket a főbejárat mellett létesített, 5 m 3 -es földalatti, zárt, vízzáróan kialakított beton szennyvízgyűjtő aknába vezetik, melyet igény szerint szippantó kocsival szállíttatnak el. Csapadékvíz keletkezés, elvezetés: A sertéstelepen (a 07/23 és 07/26 hrsz-on egyaránt) az elfolyó, ill. lefolyó csapadékvíz a sertéstartási tevékenységből származó szennyező anyaggal a hígtrágyával - nem érintkezik. A telep területére hulló és ott összegyűlő csapadékvizet felszíni csapadékvíz elvezető árok gyűjti össze. Az árok a telep felvonuló útja mellett, az egyik oldalon lett kialakítva. Fenékszélessége 40 cm, rézsűje 1:1,5, mélysége cca. 30 cm. A telepről a vizet saját használatú szántóföldre vezeti ki, ahol elszikkad. Hígtrágya keletkezés, gyűjtés, kezelés: A telepen un. Big Dutchman lagúnás rendszerű hígtrágya kezelő rendszer került kialakításra, ami 2010 évtől már üzemel. Természetesen az új istálló is ezen rendszerrel épül. A keletkező hígtrágya mennyisége jelenleg 3496 tonna/év, a bővítés után várhatóan 5470 tonna/év lesz. NA 250 mm átmérőjű csőrendszer került a föld alatt kiépítésre, amely mindegyik istálló alatt kiépített lagúnát érinti és összeköti, a hígtrágyát pedig egy 4000 m 3 -es vízzáró, félig földbe süllyesztett tárolóba juttatja, egy 80 m 3 -es homogenizáló, átemelő akna közbeiktatásával. Az istállók alatt lévő, zárt, saválló betonból épített lagúnák az istállók méretéhez igazodva különböző mennyiségű hígtrágyát képesek tárolni, amelyekből általában 3 havonta vezetik ki a hígtrágyát a tárolóba. A lagúnák összes tároló kapacitása jelenleg 3750 m 3, amely az új hizlalda felépítése után 1500 m 3 -rel fog növekedni. A 4000 m 3 -es hígtrágya tároló a bővítés után is biztonsággal képes lesz befogadni a fél év alatt keletkező hígtrágya mennyiséget. (A téli hónapokban nem lehet kijuttatni mezőgazdasági területre hígtrágyát). Méretei: d= 37,40 m=4,00 m, területe: 928,94 m 2, falmagassága cca. 4,0 m, a falak 30 cm vtg. víz-és szulfátálló betonból készültek. A tevékenység környezeti hatásai Vízvédelmi, zajvédelmi, levegővédelmi és hulladékgazdálkodási hatások: Barbacs település a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország többi területe kategóriába van sorolva. A sertéstelep üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és jelentős bűzhatással kell számolni. A legközelebbi ház több mint 400 m-re található. A telephelyen tervezett bejelentés köteles légszennyező pontforrás nincs és nem is tervezett. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. A benyújtott LAL adatlapok LAIR rendszerünkben rögzítésre kerültek. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete a benyújtott dokumentáció és hiánypótlás alapján 340 méterben határolható le. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen zavaró mértékű lehet. A hatásterület ingatlanokat nem érint. A sertéstelepen jelenleg az istállók szellőző ventilátorai és a telephely szállítási és rakodási tevékenységének zajkibocsátásával lehet számolni. Az új létesítmény építése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely időszakos és átmeneti. Az építési tevékenység során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az új hizlalda üzembe helyezését követőn a telephely zajforrásai az állattartó épület szellőző ventilátoraival bővül. A zajforrások nappali és éjjeli időszakban is működnek. A benyújtott számítások alapján, az állattartó tevékenység során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység hatásterülete várhatóan nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A fentieket figyelembe véve a telephelynek jelenleg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie.

9 A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került megállapításra, számítással. Az alkalmazott korszerű tartástechnológiának, a szigorú állategészségügyi előírásoknak, és a minimális alkalmazotti létszámnak köszönhetően a telephelyen, a hígtrágya kivételével csupán néhány típusú, kis mennyiségű hulladék keletkezik. Sem a haszongépjárművek karbantartása, tankolása, sem a takarmány bekeverése nem ezen a telephelyen történik. Az állatok gyógykezelését állatorvos végzi, aki a kezelés után a gyógyszeres fiolákat, tűket és egyéb hulladékokat magával viszi. A sertéstelepen fentiekből következően veszélyes hulladékok csak a gyógyászati tevékenység során keletkeznek, ezeknek a gyűjtésére azonban nem kerül sor. A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok kezelése o Az állatelhullásból származó állathullát a hullatárolóban lévő 0,5 m 3 -es konténerben gyűjtik, ahonnan az ATEV Zrt. szállítja el szerződés szerint. o A hígtrágya gyűjtése az istállók alatti lagúnákban és a 4000 m 3 -es szigetelt beton tárolóban történik, ahonnan heti 2-3 alkalommal szállítják ki (a tilalmi időszakot kivéve) a saját tulajdonú szántóföldekre, ahol injektálják. o a műanyag és papír hulladékokat közszolgáltató hulladéklerakóba szállítja o a fém és fa hulladékokat a telephelyen újrahasznosítják A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok kezelése o a vegyes kommunális hulladékot a bejárat előtt lévő 0,5 m 3 -es fedett műanyag konténerben gyűjtik, és közszolgáltató hulladéklerakóba szállítja o a kommunális szennyvizet 5 m 3 -es zárt szennyvíztározóba vezetik, ahonnan engedéllyel rendelkező vállalkozás tengelyen, szennyvíztisztítóba szállítja. Az építés során az alábbi hulladékok keletkezhetnek: A hulladék anyagi minősége EWC kódszámok szerinti csoportosítás Kitermelt talaj , Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladékok , , , , , , , Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyaghulladékok , , , , , Ezen hulladékok mennyiségét előre pontosan nem meghatározható, de várhatóan nem éri el a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében megállapított küszöbértéket. Az üzemelés időszaka alatt szilárd és folyékony hulladékok keletkeznek. EWC Megnevezés Mennyiség Várható kezelési mód kód t/év mennyiség hígtrágya szántóföldi injektálás állati tetemek 16,6 26,2 ATEV Zrt. elszállítja papír és karton 0,08 0,1 Hulladékkezelő elszállítja üveg 0,07 0,09 Hulladékkezelő elszállítja fémek 0,2 0,25 hasznosítás fa 0,09 0,12 hasznosítás (fűtés) műanyagok 0,08 0,1 Hulladékkezelő elszállítja

10 Kevert települési hulladék Hulladékkezelő elszállítja Szennyvíz vállalkozó szennyvíz tisztítóba szállítja * állatgyógyászati hulladék nem ismert 30%-os növekedés állatorvos elviszi A tevékenység folytatása során más hulladék keletkezése nem várható. Természet- és tájvédelmi hatások : A tervezési terület országosan nem védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak és az Országos Ökológiai Hálózatnak sem. Az építés természetvédelmi érdekeket nem sért, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, így a beruházás természet - és tájvédelmi érdekeket nem sért. Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A sertéstartási tevékenység előírásoknak megfelelő folytatása, a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásával a BAT követelmények betartását lehetővé teszi. Az automatizált takarmányozási rendszer, a takarékos vízfelhasználás, a felhasznált energiamennyiség csökkentése, a bűzhatás csökkentése rácspadozat kialakításával, az ammónia kibocsátás csökkentése a takarmánykeverék nyers fehérje tartalmának csökkentésével, a hígtrágya kezelésének optimalizálása, nappali munkavégzés, a felhasznált anyagok, a hígtrágya mennyiségének lecsökkentése, megfelelő tárolása, a keletkezett hulladékok kezelésének nyomon követése, nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség betartása az elérhető legjobb technika követelményeinek való megfelelést biztosítja. A hatóság eljárása megindításáról a H /2011. számú Közleményben értesítette - napilapban, ügyfélszolgálati irodáján és honlapján - a nyilvánosságot a Rendelet 24. ( 7) bekezdése szerint a 8. (1) bekezdése alapján, valamint a 8. (2) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot - Barbacs-Acsalag -Dör Körjegyzőjét - azzal, hogy gondoskodjon a Közlemény közhírré tételéről és tájékoztassák a lakosságot a kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségéről. A Közlemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazta a Rendelet 9. (1) szakasza szerint tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követően a közmeghallgatás időpontjáig észrevétellel lehet élni. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházás kapcsán országon átterjedő hatás nem várható. A hatóság Közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy a fentiek alapján - nincs folyamatban nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A közmeghallgatás helyszíneként a hatóság Barbacs Község Kultúrházát jelölte meg. A Felügyelőség a évi CXL tv.( a továbbiakban Ket.) 15. (5) bekezdése és a 29. (3) bekezdés b.) pontja és az évi LIII. tv. 98. (1) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a névjegyzékben szereplő társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, valamint arról, hogy amennyiben ügyfélként kívánnak részt venni az eljárásban, ezen szándékukat 8 napon belül a hatóság felé jelezze. A társadalmi szervezetek részéről nem érkezett megkeresés. A hatóság H /2010. számú levelében megkereste a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján a szakhatóságokat azzal, hogy az adott beruházás kapcsán adják meg állásfoglalásukat, egyben tájékoztatást adott a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról. A GyMSM Kormányhivatal NSZSZ állásfoglalása kialakítása során az alábbi jogszabályokat vette figyelembe: - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

11 - 16/2002. (IV. 10.) EüM. Rendelet - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet - 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet. Illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóó (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg. A GYMSM Kormányhivatal Csornai Körzeti Földhivatala a termőföldről szóló évi LV. tv., valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. (Tfvt.) előírásai alapján adta meg a állásfoglalását, döntése a Ket 45/A. (3) bekezdésén, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. r. 32/A. (1) bekezdésén, és a 4. sz. melléklet 6.pontján alapul. Hatásköre a Tfvt. 7. (1) bekezdésében és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében foglaltakon, illetékessége a 3. (4) bekezdése alapján az 1.sz. mellékleten alapul. Állásfoglalásának Indokolásában az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A bemutatott intézkedések előrevetítik, hogy a kivitelezés során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, stb.) is sor kerülhet az egyes célkitűzések megvalósítása érdekében. Mivel ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben értelemszerűen a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tvtf.9. (1) bek.). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak eljárását fel kell függesztenie (Tvft. 9. (2 bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom továbbá arról, hogy az évi LXXVI.tv. 20. (2) és (3) bekezdése alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. GyMSM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalásában megállapította, hogy a tárgyi sertéstelep érinti Barbacs külterület 07/23 hrsz.-ú a alrészlet: kivett gazdasági épület és udvar, b alrészlet: rét, c alrészlet: fásított terület, d alrészlet : kivett saját használatú út, f alrészlet: szántó, A Barbacs külterület 07/26 hrsz.-ú kivett gazdasági épület, udvar művelési ágú ingatlanokat, A sertéstelep termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A telepen képződő hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosításának engedélyezéséhez a hatóság a 17.2/4666-3/2008. számú határozatot adta. Állásfoglalása a Ket. 21. (1) bek. c.) pontján, a 22. (1) bekezdésén, a 44. (1),(2), (9) bekezdésén, a termőföld védelmérő szóló évi CXXIX.tv. 1. (1) bekezdésén a 41., a 43. -án, a 48. (1),(2) bekezdésén, a 49. d.) pontján, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A Felügyelőség H /2011. számon megkereste Barbacs-Acsalag-Dör Körjegyzőjét (továbbiakban: Jegyző), hogy a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adjon szakhatósági állásfoglalást a helyi természet és környezetvédelemre kiterjedően. A Jegyző 581-5/2011. számú május 27-én iktatott végzésében az ügyintézési határidőt 15 nappal meghosszabbította, a tényállás tisztázására, valamint arra hivatkozva, hogy a közlemény közzététele során

12 felmerülhet olyan információ, adat, tény, amely a kialakításra kerülő szakhatósági állásfoglalás tartalmát befolyásolja augusztus 18-án postázott H /2011. számú levelében a Felügyelőség kérte a Jegyzőt, hogy a hatóság H /2011. számú megkeresése alapján adja meg szakhatósági állásfoglalását. A tértivevény tanúsága szerint a Jegyző ezen megkeresést augusztus 22-én átvette. A hiányolt szakhatósági állásfoglalás szeptember 15-i iktatással, /2011. számon beérkezett a Felügyelőségre. A hatóság álláspontja szerint a fenti állásfoglalás azon kívül, hogy a Jegyző által meghosszabbított ügyintézési határidőt követően több mint egy hónap csúszással a hatóság felhívására született meg - nem felelt meg a szakhatósági állásfoglalással szemben támasztott tartalmi követelményeknek, ezért H /2011. számú megkeresésében a Felügyelőség kérte a Jegyzőt, hogy a hatáskörébe tartozó kérdésekben adja meg állásfoglalását, valamint egyedi előírásait. A fenti számú megkeresést a Jegyző szeptember 29-én átvette, azonban válasz nem érkezett a Felügyelőségre. A fentiek miatt a Felügyelőség a évi CXL. tv. 45. (3) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatósággal szemben felügyeleti eljárást kezdeményezett a GyMSM Kormányhivatalnál, illetőleg az eljárást felfüggesztette. A Kormányhivatal GYH/2270-2/2011. számú végzésében a vitatott szakhatósági állásfoglalást megsemmisítette, és az I. fokú szakhatóságot új eljárás lefolytatására utasította, a végzésben foglaltak szerint. Barbacs Acsalag-Dör Községek Körjegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a trágya kihelyezésre szabott feltételek közlése mellett hozzájárulását megadta. Állásfoglalása a Ket 21. (1) bekezdés c.) pontján, a 22. (1) bekezdésén, a 44. (1),(2),(9) bekezdésén, a Barabacs Község Képviselő-Testületének a köztisztaságról, a települési környezetvédelméről és az állatok tartásáról szóló 2/1993. (III. 17.) sz. rendelete módosításáról szóló 6/2011. (VII. 19.) számú rendelete 12/C - a (4) bekezdésén, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdésén alapul. A hatóság a Közleményben rögzítettek szerint június 16-án Barbacs Község Kultúrházának helyiségében megtartotta a Rendelet 9. -a szerinti közmeghallgatást, amelyről készült jegyzőkönyvet és a jelenlévők névsorát az eljárásban résztvevőknek a hatóság megküldte. A közmeghallgatás során megállapításra került, hogy írásbeli észrevétel a közmeghallgatás időpontjáig sem a hatósághoz sem az önkormányzathoz nem érkezett. Az önkormányzat részéről fölmerült észrevétel melyet írásban is megküldött 581-4/2011. számú beadványában a közmeghallgatást követően a Felügyelőségre - a következő volt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztálya a Barbacs, Horváth István és fia sertéstelep 2600 férőhelyes hízlaldával történő bővítésének környezetvédelmi és környezethasználati engedély ügyében kiadott szakhatósági állásfoglalásában írta, hogy az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Indokolásában az írta, hogy a telepen képződő hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosításának engedélyezéséhez hatóságuk a 17.2/4666-3/2008. számú határozatot adta. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadják. Kérdésünk, hogy a hatóság hivatkozott fenti számú 2008-as határozata, amelyet, akkor hozott, amikor körülbelül 2000 db állat tartásából keletkező hígtrágya kezelésére, elhelyezésére vonatkozóan kellett döntetnie, a bővítések után több mint 7000 db állat tartásából keletkező hígtrágya kezelésére és elhelyezésére is tartalmaz-e elégséges előírásokat. A bővítések után növekvő sertés hígtrágya mennyiség mezőgazdasági művelésű területen történő elhelyezése, a bővítések után növekvő sertés hígtrágya mennyiség termőföldön történő mezőgazdasági felhasználása biztosított-e, szabályozott e a fent említett hivatal 2008-as határozata illetve a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján. Erre szeretnénk választ kapni. Véleményünk szerint a környezet, a talaj, a természet terhelése növekszik azzal, hogy az állattartás, több mint háromszorosára változik. A hatóság a fentiekkel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. -ban foglaltak értelmében megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát azzal, hogy az

13 észrevételre érdemben válaszoljon. Az Igazgatóság 17.2/1016-4/2011. számú válaszában korábbi 17.2/1016-2/2011. számú állásfoglalását kiegészítette a határozat rendelkező részében foglalt előírással. A kiegészítésben megállapítja továbbá, hogy a Hígtrágya elhelyezésére vonatkozó engedély módosításának szükségességét a 2011/10 munkaszámú környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem dokumentáció fejezet tartalmazza. A telepen képződő hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosításának engedélyezéséhez, a hatóság 17.2/4666-3/2008. számú határozatot adta, amely határozat év novemberéig érvényes, a határozat alapját képező talajvédelmi terv pontosan szabályozza a kijuttatás feltételeit és agronómiai előírásait, amelynek betartása a határozat szerint kötelező érvényű. Az engedély nélküli hígtrágya kijuttatás jogszabálysértésnek minősül. A fenti kiegészítést a hatóság az észrevételt tévő Barbacs Község Önkormányzata részére megküldte és jelen határozat rendelkező részébe foglalta a talajvédelmi hatóság által megfogalmazott előírást. A Közmeghallgatáson az önkormányzat részéről - a fentiekkel összefüggő - felvetett probléma a telep bűzhatása, illetve a kijelölendő védelmi övezet nagysága volt. Egyrészt nehezményezték a már eddig is nehezen elviselhető bűzhatást, másrészt a levegővédelmi övezet kijelölését aggályosnak tartották abból a szempontból, hogy a település fejlesztését akadályozza ha a védelmi övezet nagysága kiterjed a belterületre is, oda építési engedélyt nem fog tudni kiadni az önkormányzat. A bűzhatás kapcsán nem a sertéstelep, hanem a kihelyezett trágya hatása zavaró számottevően. A hatóság jelen határozatában a védelmi övezetet 340 méterben határozta meg, a rendelkező részben rögzítettek szerint. A védelmi övezet kijelölésénél a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -ban foglaltak alapján járt el és úgy ítélte meg, hogy ez a védelmi övezet nagyság szükséges a szaghatás semlegesítésére a terjedésszámítások, uralkodó szélirány, időjárási viszonyok, védendő területek alapján is (A hatástanulmányban a beruházó a védelmi övezet szükségességét 150 m -ben jelölte meg.). A hígtrágya kihelyezése miatti szaghatások a talajvédelmi hatóság előírásaival csökkenthetők, illetve be nem tartásuk esetén szankcionálhatók. A védelmi övezet kijelölése az Önkormányzat és a lakosok érdekében történik, hiszen a kijelölt védelmi övezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület vagy egyéb építmény a fenti rendelet 5. (6) bekezdése szerint, így kiküszöbölendő a későbbi esetleges vitákat, panaszokat. A közmeghallgatáson elhangzott továbbá a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság képviseletében Fülöp Tibor természetvédelmi felügyelő aggálya, miszerint a trágyakihelyezés hátrányosan befolyásolhatja a Barbacsi-tó és a telep DK-i határától kb m-re lévő Keszeg-ér állapotát. A hatóság a fenti felvetést megvizsgálva megállapította, hogy az engedélyben, illetve a talajvédelmi hatóság határozatában megfogalmazott előírások betartása mellett természetvédelmi szempontból káros hatással a fentiekre a beruházás nem lesz. A Jegyzőkönyv megküldését követően Barbacs Polgármestere /2011. számú beadványában kifogásolta a jegyzőkönyvbe foglaltak hitelességét, mivel véleménye szerint nem tartalmazta az általa előadott, illetőleg fontosnak tartott valamennyi kérdést. A hatóság H /2011. számú levelében felhívta a polgármestert a jegyzőkönyv - hiányolt kérdésekkel és észrevételekkel való kiegészítésére, egyben tájékoztatta arról, hogy a Ket. 39. (2) e.) pontja alapján a jegyzőkönyv az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazza A Ket 39. (3) bekezdése rögzíti, hogy a meghallgatott személyek nyilatkozatát szó szerint csak kérelemre, indokolt esetben tartalmazza a jegyzőkönyv, azonban ilyen tartalmú kérés a közmeghallgatáson nem hangzott el. Barbacs Község Polgármestere /2011. számú beadványában megküldte a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételeit, melyeket a hatóság az érintetteknek H /2011. és H /2011. számú kiegészítésében megküldött. A hatóság a kiegészítés kapcsán tájékoztatást adott arról, hogy a kifogásolt jegyzőkönyv a lényeges megállapításokat összefoglalva, az ismétléseket és a jelen környezetvédelmi engedélyezési eljárás szempontjából irreleváns észrevételeket nem tartalmazza, azonban tartalmazza a polgármester kiegészítésében megfogalmazottak lényegét, a jogszabályban előírtak szerint. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett

14 elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a Rendelet 24. -ban foglaltak szerint lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján Rendelet 10. (1), (4)-(7) bekezdése, a 20. (3)-(8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A hatóság jelen határozatában a védelmi övezetet 340 méterben határozta meg a rendelkező részben rögzítettek szerint. A védelmi övezet kijelölésénél a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -ban foglaltak alapján járt el és úgy ítélte meg, hogy ez a védelmi övezet nagyság szükséges a szaghatás semlegesítésére a terjedésszámítások, uralkodó szélirány, időjárási viszonyok, védendő területek alapján is. (A hatástanulmányban a beruházó a védelmi övezet szükségességét 150 m-ben jelölte meg.) A hígtrágya kihelyezése miatti szaghatásokat a talajvédelmi hatóság előírásaival csökkenthetők, illetve be nem tartásuk esetén szankcionálhatók. Az engedély hatályát a Rendelet 11. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint határozta meg. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A vízjogi létesítési engedély kérelmet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt tartalommal kell összeállítani. A levegő-tisztaságvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésnek módját a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint írta elő a hatóság. A levegővédelmi védőövezet meghatározására a fenti Kormányrendelet 5. -a alapján került sor. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a és 30..-a alapján fogalmazta meg. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés és 6.. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 287/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 20. (1), 13. (2), 5. (6), 16. (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI. 14.) Kormány rendelet 4. (1), 5. (1), 15., 16. -ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az EWC kódokat a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Az állati eredetű hulladékokra vonatkozó előírásokat a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet tartalmazza. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26. (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a Rendelet 20. (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Rendelet 20. (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik Győr, december 5. Németh Zoltán s.k. igazgató