Projekttervezés Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Projekttervezés Jegyzet"

Átírás

1 Projekttervezés Jegyzet

2 Általános áttekintés Tartalom A jegyzet célja projektek tervezésével, előkészítésével, az egyes lépések logikai összefüggéseivel összefüggő tapasztalatok átadása, közérthető, a gyakorlatban könnyen alkalmazható módon. A projekt módszer alkalmazása hozzásegítheti a szervezeteket ahhoz, hogy alaposan átgondolják azokat a problémákat, amelyekkel foglalkozni akarnak. A projekt kidolgozása során végig kell gondolni, milyen célokat milyen eszközökkel lehet megvalósítani, milyen erőforrásokkal rendelkezünk a projekt megvalósításához. A problémák logikus elemzése sokszor segít abban. hogy átláthatatlannak, megoldhatatlannak tűnő helyzeteket végiggondoljunk és azokra értelmes megoldásokat találjunk. Meggyőződésünk, hogy minden, több-kevesebb szervezeti rutinnal rendelkező aktivista képes jó és támogatható pályázat írására (és ami ennél is fontosabb: projekt megtervezésére), ha logikusan végigköveti a tervezés egyes lépéseit. Amit tréningünkön leggyakrabban hangoztatunk: a pályázatírás az érvelés tudománya. Érvelni márpedig saját projektje mellett mindenki tud. Hisszük, hogy az alábbi anyag a potenciális pályázók segédeszköze lehet és segítheti őket olyan pályázatok elkészítésében, melyekkel támogatáshoz jutnak. A jegyzet rövid fejezetei először bemutatják egy adott téma elméletét, majd a gyakorlati alkalmazáshoz adnak segítséget. A fejezetben elemzett témát ezek után bemutatjuk egy kitalált, egyszerű projekt példáján (egy fitnesz-klub létrehozása), majd az olvasó saját projektjén gyakorolhatja a tanultakat. Mi a projekt?... 3 A projekt tervezés lépései... 4 Problémák feltárása, helyzetértékelés... 5 A probléma meghatározása és megfogalmazása... 6 A célrendszer... 9 A célcsoport Tevékenységek módszerek Ütemterv Költségvetés Kockázatkezelés... 23

3 Mi a projekt? A projekt fogalma A projekt egy folyamat, amely egy probléma megoldásához szükséges lépések összessége. A projekt fogalma hagyományosan az ipari, fejlesztési (új technológia bevezetése), vagy infrastrukturális (autóutak, vasútvonalak, víz- és gázvezeték építése stb.) területekhez kapcsolódik, de ma már általános használatos az élet más területein is. Projektet azért hajtunk végre, hogy bizonyos célokat érjünk el vele. A projekt kezdetén fennáll egy probléma, amit meg akarunk oldani, a projekt célja ennek a problémának a megoldása. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, pontosan meg kell határozni a projekt kezdetét és végét, a megvalósításhoz szükséges időt és a szükséges forrásokat (anyagi, emberi erőforrás, pénzügyi készletek és egyéb források). Költségvetés Határidő A projekt a meghatározott cél érdekében végrehajtott tevékenységek sorának leírása, adott költségvetéssel és egy meghatározott időkereten belül. Minden projekt olyan feladat, amely: 1. konkrét célra irányul és 2. adott idő alatt, 3. adott költségvetésből és adott erőforrásokkal kell megvalósítani. Projekt-cél (eredmény + minőség) Így minden olyan feladatot, amelyet egy meghatározott idő alatt kell elvégeznünk és tudjuk, hogy mennyi pénz áll a rendelkezésünkre az elvégzéséhez, valamint azt, hogy pontosan mit szeretnénk vele elérni, azt projektnek nevezhetjük. 3

4 Tehát a projekt három mérhető mennyiségi értékkel jellemezhető: Tartalom (mi történik a projektben Idő (mennyi idő alatt kell megcsinálni) Hozzáférhető erőforrások (pénz, szakemberek, stb.) Ezek kölcsönösen feltételezik egymást: A projekt időtartama a projekt tartalmától és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ. A projekt tartalma ugyanígy a forrástól, a projektre fordítható időtől függ. A projektet az különbözteti meg sok más tevékenységtől, hogy mindig van egy kezdőpontja és egy olyan végpontja, ahol elértünk egy eredményt. A projekt soha nem lehet rutintevékenység, rendszeresen, változatlan formában megismétlődő tevékenység. Azzal, hogy a projektnek egyértelműen kijelölhető végpontja van (azaz amikor eléri célját), el tudjuk kerülni azt a hibát, hogy összetévesszük a projektet például intézmények mindennapi működtetésével. Például egy foglalkozatási programban egy faüzem létrehozása projekt, hiszen kezdetben ez hiányzott, a projekt eredménye pedig az üzem létrehozása és működésének megszervezése. Ezzel szemben az üzem folyamatos működtetése már nem projekt, mert nincs egy olyan körülhatárolható probléma, amit egy adott idő alatt megoldanánk egy adott eredmény elérésével. Ez a kérdés korántsem csupán elméleti jellegű, hiszen a legtöbb pályázati forrás projekteket finanszíroz és nem működést, vagy önmagában (tevékenység nélküli) beruházást. Ha tehát sikeres pályázatot akarunk írni, projektek megvalósítására kell törekednünk. A projekttervezés lépései I. A projekt tervező csapat megszervezése A projektek tervezése és megvalósítása nem egy ember feladata. A tervezés első lépéseként érdemes megkeresni mindazokat az embereket a településen, akiket a projekt bármilyen szempontból érinthet. Minél szélesebb körrel dolgozunk együtt a tervezés és megvalósítás során, annál sikeresebb programokat tudunk megvalósítani. A stratégia kialakításába mindig be kell vonni azokat az embereket, akik a kulcsemberek a helyi közösség életében (a célcsoport képviselői, választott vagy kinevezett vezetők, azok az emberek, akiknek véleményükre, szaktudásukra sokat adnak a településen, együttműködő intézmények képviselői stb.) II. Helyzetfelmérés, szükségletfeltárás A felmérés során megismerjük a településen felmerülő problémákat és a célcsoport fő igényeit, szükségleteit. Akkor lehet a leghatékonyabb és legsikeresebb projektet megvalósítani, ha az a célcsoport valós szükségleteire reagál. Azokat a programokat, amelyek csak feltételezéseken alapulnak, vagy csak azokat a szükségleteket elégítik ki, amelyekkel szerintünk a célcsoportnak rendelkeznie kellene, nagy valószínűséggel a résztvevők érdektelensége fogja kísérni. III. Problémaelemzés, feladattervezés A helyzetfelmérés során feltárt problémákat elemezve fogjuk látni azokat az ügyeket, amelyekkel az adott településen foglalkozni kell. Ezek közül választunk ki egyet, ami a projektünk kiindulópontja lesz és meghatározza az elérendő célt. A problémához és a célhoz megfelelő eszközöket, tevékenységeket és módszereket tervezünk. IV. Ütemterv és költségvetés Ha már részletesen látjuk, hogy milyen feladatokat kell a projektben megvalósítani, hozzáláthatunk ahhoz, hogy alaposan megtervezzük a tevékenységek időkeretét és költségigényét 4

5 Problémák feltárása, helyzetértékelés HELYZETFELMÉRÉS Ahogy az előző fejezetben írtuk, egy projekt mindig egy meglevő helyzetből, általában egy problémából indul ki és annak megoldását keresi. Így a projekttervezés első lépése az, hogy alaposan megismerjük azt a problémát, amivel foglalkozni fogunk. Ennek több oka is van. Egyrészt ahhoz, hogy értelmes projektet tudjunk tervezni, magunknak is alaposan ismerni kell a kiinduló helyzetet, a szükségleteket, amire megoldást keresünk. Másrészt a pályázatban meggyőzően be kell tudnunk bizonyítani, hogy a mi projektünk problémája valós és fontos, tehát a projekt indokolt, ezt pedig csak konkrét tényekkel és adatokkal tudjuk alátámasztani. A legtöbb pályázatban részletes helyzetelemzést, szükségletfelmérést kell végezni. Fontos, hogy ebben ne általánosságokról írjunk, hanem a projekt célterületéről (település, célcsoport) adjunk konkrét információkat. Például egy roma foglalkozatási program esetében nem érdemes a romák általános magyarországi munkaerő-piaci helyzetéről írnunk - ezzel a pályázat bírálói is tisztában vannak -, hanem az adott településen a romák és a munkaerő-piac adottságait írjuk le minél több konkrét adattal, számmal. A bemutatott adatoknak elsősorban azt kell tudni bizonyítani, hogy a projekt indokolt, arra valóban szükség van. Másrészt a projekt elején megadott adatok változása a projekt során mérhetővé teszik, hogy milyen eredményeket értünk el a projekt végére. Az első lépés, hogy meghatározzuk a felmérés menetét és módszerét. A megfelelő módszer kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni, hogy milyen célból gyűjtünk adatokat, milyen adatok állnak rendelkezésre, és mennyi pénzünk és időnk van a felmérésre. Vannak olyan adatok, amelyeket valaki valahol már felmért, ezeket csak meg kell tudnunk találni adatbázisokban vagy beszerezni adatszolgáltatóktól. Szükségünk lehet azonban olyan adatokra is, amiket nekünk kell összegyűjteni. ADATBÁZISOK: Számos helyről gyűjthetünk fontos adatokat projektünkhöz. Egy foglalkoztatási projekthez például szükségünk lesz legalább munkaügyi és települési adatokra. - Munkanélküliségre vonatkozó adatok: Ebben nagy segítséget jelentenek a munkaügyi központok foglalkoztatási és munkanélküliségre vonatkozó adatai (a regisztrált munkanélküliek száma és annak változása, a regisztrált pályakezdő munkanélküliek számat és változása, a munkanélküliségi ráta, a betöltetlen álláshelyek száma stb.) A Munkaerő-piaci prognózisból megtudhatjuk, hogy a megyében mely szakmákra volt és mely szakmákra nincs kereslet a megyében. - A településre vonatkozó adatokat érdemes a KSH (www.ksh.hu) népszámlálási adatai között keresni (pl. férfiak és nők száma, a nemzetiségi adatok, a népesség korcsoportonkénti összetétele, az iskolai végzettségre, a lakások minőségére vonatkozó adatok), ugyanitt találunk adatokat a település ipari, kereskedelmi teljesítményére, lakásállományára, egészségügyi és szociális ellátására, oktatási, közművelődési intézményi ellátottságára vonatkozóan is. A településre vonatkozóan még pontosabb adatokat tudnak adni általában a polgármesteri hivatalok. A KSH adatbázisából nyert adatokat kiegészítve a helyi adatgyűjtésből nyerhető információkkal megkaphatjuk a helyzetfeltárás alapját képző legfontosabb mutatókat. ADATGYŰJTÉS Többféle módszerrel gyűjthetjük össze azokat az adatokat, amelyek nem állnak rendelkezésünkre. Ilyen a kérdőíves vizsgálat, az önkormányzatok adatainak feldolgozása, a helyi oktatási intézmények, a családsegítő szolgálat, a falugondnoki szolgálat, a kistérségi menedzser adatainak és információinak összegyűjtése. Az adatgyűjtésen kívül más módszerek is segíthetnek a helyzetfeltárásban. Pl. SWOT analízis, fókuszcsoport módszer, interjúk készítése. Az adatgyűjtésnek soha nem szabad öncélúvá válnia, nem érdemes átesni a ló túlsó oldalára. Már csak azért sem, mert az adatok begyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sok munkát, időt és pénzt igényel. 5

6 Hogyan alkalmazzuk A helyzetfeltárásra sokféle módszert alkalmazhatunk, itt néhány példát mutatunk be. A célcsoport helyzetének, igényeinek felmérésére alkalmas a kérdőíves kutatás, a személyes interjúk felvétele. Összehívhatunk csoportos megbeszélést, fórumot a célcsoport képviselőinek részvételével, sőt akár falugyűlést is. A meglevő adatok összegyűjtéséhez böngészhetünk adatbázisokat. Amennyiben különféle szervezetektől (polgármesteri hivatal, családsegítő, iskola, stb.) kérünk adatokat, érdemes jól átgondolni, hogy pontosan milyen adatokra lesz szükségünk és konkrétan megfogalmazott kérdésekkel elindulni, ezzel megkönnyítjük a hivatalnokok dolgát és nagyobb együttműködésre számíthatunk. Egyes adatgyűjtő módszerekhez speciális tudás szükséges (kérdőívszerkesztés, fókuszcsoport vezetés), ehhez kérjük szakember segítségét (a legtöbb uniós pályázatnál lehetőség van a pályázat előkészítés költségeinek elszámolására, használjuk ki ezt a szakértők bevonására). Példa Fitnesz-klub létrehozásának helyzetelemzése A lakosság körében felmérjük, hogy milyen szabadidős tevékenységeket folytatnak és milyen egyéb tevékenységeket szeretnének a településen. Ehhez egy egyszerű kérdőívet szerkesztünk, amellyel felkeressük az összes háztartást. A kapott adatokat összesítjük, megnézzük, hogy melyek a leggyakrabban felmerült ötletek és ezek közül melyik megvalósítását tudja szervezetünk felvállalni. Miután a felmérés eredményeképpen a fitnesz-klub létrehozását választottuk projektünk tárgyának, további adatokat gyűjtünk a lakosság egészségi állapotára vonatkozólag. Ehhez a háziorvosi szolgálattól kérünk névtelen, összesített adatokat a mozgásszegény életmóddal kapcsolatos egészségügyi állapotról. Fontos, hogy ezek az információk akkor jelentenek segítséget, ha vagy azt tudjuk segítségükkel bemutatni, hogy egy korábbi állapothoz vagy más közösséghez, településhez képest rosszabb a helyzet. Ugyanis az nem mond önmagában sokat, ha leírjuk, százból negyven felnőttkorú szenved magas vérnyomástól, az azonban már konkrétabb, ha leírjuk ezt az adatot és hasonlítjuk mondjuk az országos átlaghoz. Mivel a helyzetfelmérésből az is kiderül, hogy a fitneszklubot elsősorban a fiatalok igénylik, a szükségletfelmérést folytathatjuk azzal, hogy megtudjuk, a többi korosztály részére milyen programokat szervezzünk a fitnesz-klubba. Ezt megtehetjük szintén kérdőíves felméréssel, de összehívhatunk ötletelő csoportokat is a különböző célcsoportok képviselőiből. A probléma meghatározása és megfogalmazása Mi a probléma? A probléma megfogalmazásával meghatározzuk azt a helyzetet, amelyet meg kell változtatni. Azzal, hogy a problémát meghatározzuk és megfogalmazzuk, a projekt tárgya érthetővé válik. A problémának tömören és világosan kell leírnia a helyzetet, hogy a szakterületet nem ismerők számára is érthető legyen. Mivel a kedvezőtlen helyzet megnevezéséről van szó, a probléma megfogalmazása negatív mondat (például A helyi lakosság megélhetési körülményei rosszak, a kirekesztett társadalmi csoportok nem vesznek részt a foglalkoztatásban vagy a munkanélkülieknek korlátozott a hozzáférése a vállalkozásfejlesztő forrásokhoz stb.). A jól meghatározott probléma jellemzői tömören írja le a megváltoztatandó helyzetet; meghatározza az érintettek körét; meghatározza a probléma nagyságrendjét; rámutat a résztvevők igényeire / céljaira. 6

7 A jól meghatározott probléma: világos tömör teljes A probléma elemzése A világos, tömör és teljes probléma-meghatározás után annak elemzése következik. Célja a probléma megoldhatóságának feltárása. Arra a kérdésre Milyen úton lehet a leggyorsabban A-ból B-be jutni?, létezik helyes válasz. Arra a kérdésre: Hogyan lehet tökéletes társadalmat létrehozni? azonban nincs helyes válasz. A probléma elemzésénél el kell készíteni a problémával összefüggő okok jegyzékét, miközben az alábbi kérdésekre válaszolunk: Mi a probléma? Ez miért probléma? Miért kellene a problémát megoldani? Kié a probléma? A probléma hol fordul elő? A probléma mikor fordul elő? Mi történne, ha ez a probléma nem kerülne megoldásra? Mi a valóságos vagy tényleges probléma? A projekt céljának meghatározását két lépésben végezhetjük el a legkönnyebben. Az első a problémafa meghatározása, melyben egy egyszerű módszerrel összegyűjthetjük és rendszerezhetjük a célcsoportunk problémáit. A célfa módszer pedig lehetővé teszi, hogy a problémák meghatározását átfordíthassuk a célok megfogalmazásává. Problémafa elkészítése A probléma okainak elemzésére a fa módszerét alkalmazzuk. A fa legfelsőbb szintjét az a fő probléma alkotja, melyet az alacsonyabb szinten található okok határoznak meg. A fán egyre lejjebb szereplő okok meghatározzák a fentebbi problémákat. Épp ezért, a probléma elemzésénél a MIÉRT? a fő kérdés. Minden probléma esetében fel lehet és kell tenni a kérdést: Miért? Miért jellemző a magas munkanélküliség? Miért alacsony a szakképzetlenség? Vagy: Miért táplálkoznak egészségtelenül a gyerekek? Miért nincs információik a szülőknek az egészséges táplálkozásról és így tovább. A problémák elemzése a projekt céljának meghatározása A helyzetfeltárás eredményeképpen látjuk, hogy a településen milyen általános problémák merülnek fel. Ezek a problémák jelenthetik projektünk kiindulópontját. A feltárt problémák azonban gyakran túl általánosak és kevéssé kézzelfoghatóak ahhoz, hogy megoldást lehessen találni rájuk. A problémák elemzésével feltárjuk a problémák okait, rendszerezzük a problémákat és konkrétabban megfogható kisebb problémákra bontjuk azokat. Ehhez nyújt segítséget a problémafa elkészítése. 7

8 Az okoknak a fa módszerével történő elemzését egy elképzelt kistelepülés foglalkoztatási problémáján mutatjuk be. Szakképzetlenség Magas munkanélküliség Gubatanyán Munkahelyek hiánya Emberek motiválatlansága Célfa Szakképzettség szintjének emelése Munkanélküliség csökkentése Gubatanyán Általános iskolai végzettség hiánya Szakképzési programok hiánya Szervezés hiánya Hiányos infrastruktúra Szakképzett munkaerő hiánya Elmaradt fejlesztések Tartós munkanélküliség (több, mint tíz év) Reintegrációs programok hiánya Általános iskolai végzettség megszerzése Hogyan alkalmazzuk: Szakképzési programok indítása Szakképzési programok megszervezése A problémákra reagáló szervezet létrehozása Aktív, a problémák megoldását célzó szervezet hiánya A meghatározott probléma és okainak elemzése a helyzet negatív tényezőinek leírása. Az elemzés alapján megállapítható, mely problémákat szükséges feltétlenül megoldani, melyeket vagyunk mi magunk képesek megoldani, melyek megoldását segítheti a benyújtott pályázat és melyeket szükséges megoldani más partnerekkel együttműködve. A következő lépésként a problémákra megoldást jelentő célokat fogalmazunk meg és ezeket írjuk be a problémák helyére. Így áll össze a célfa. Ezt a feladatot elvégezhetjük a problémafa egészére, vagy amennyiben a problémafának csak egy részével akarunk foglalkozni - egy kiválasztott ágra. Problémafa elkészítése: 1. Gyűjtsük össze a helyzet-meghatározásra támaszkodva a feltárt problémákat. Minden problémát írjunk fel egy kis öntapadós papírra. Ha csoportban dolgozunk, akkor ezt a lépést minden csoporttag külön-külön végezze el. 2. A kis papírokat ragasszuk fel egy táblára. Ne zavarjon bennünket, ha egy probléma többször szerepel. A rendszerezést a következő lépésekben végezzük majd el. 3. Ha minden papírt felragasztottunk nézzük meg, hogy minden ismert probléma szerepel-e a táblán. Ha nem, pótoljuk a hiányzó papírokat. 4. A következő lépésben rendszerezzük a cédulákat. Vegyünk le minden olyan papírt, amelyen ugyanaz a fogalom szerepel. Azokat a problémákat, amelyek csak másként vannak megfogalmazva vonjuk össze egy olyan fogalom alá, amelyet mindenki azonosan értelmez. 8

9 5. Ezután következik a cédulák rendszerezése a tartalom alapján. Vannak olyan problémák, amelyek tartalmuk szerint összekapcsolódnak, egy nagyobb probléma részét alkotják. Ezeket ragasszuk egymás alá úgy, hogy a legáltalánosabb probléma legyen felül, a legkonkrétabb pedig legalul. A rendezést végezzük úgy, hogy az okok kerüljenek alulra és azok a problémák, amelyeket az előbbiek okoznak, felülre. Így a problémafa legaljára a legkonkrétabb és legalapvetőbb problémák fognak kerülni. 6. A különböző problémacsoportokat a táblán tegyük egymás mellé. 7. A papírok ragasztásával egyszerre több alapproblémát fogunk kapni, például a munkanélküliség, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatási helyzet, az infrastrukturális ellátottság mind olyan probléma, amelyek külön csoportokat alkotnak. 8. Ha végeztünk a munkával, megkapjuk a probléma fát. 9. A problémák célokká fogalmazásával megkapjuk a célfát. Példa Fitnesz-klub problémafája Nincsen közösségi élet Nincsenek értelmes szabadidős programok Nincsen közösségi tér A fiatalok elköltönek a településről Egészségtelen életet élnek az emberek, rossz az életminőség Nincsenek motiváló, egészséges életmód programok 9 Saját projektre vonatkozó feladat Gondolja végig saját településére a projektjével kapcsolatos problémákat. Elemezze a problémafát és készítsen belőle célfát. A célrendszer A problémától a projektcélig A probléma meghatározása, okainak elemzése, az alternatív megoldások felismerése, az optimális megoldás kiválasztása után a projekt céljának megfogalmazása következik. A cél az, amit a projekt lebonyolításával el kívánunk érni. A cél megfogalmazásakor tehát röviden le kell írni a projekt lebonyolítása után várható helyzetet. Természetesen egy projektnek lehet több célja, ezt ebben az esetben világossá kell tenni, tagolnunk kell a célokat. A projekt céljának megfogalmazása pozitív kicsengésű (például a kirekesztett társadalmi csoportok oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáállásának megerősítése, vagy a munkanélküliek vállalkozását elősegítő támogatások hozzáférhetőségének elősegítése ). Azaz tartalmazza a pozitív változást, azt, hogy mit akarunk elérni. A célok meggyőző leírása a projekt egyik legfontosabb része, itt tudjuk bemutatni, hogy MIÉRT van szükség erre a projektre, milyen problémát fogunk vele megoldani. A célokat határozzuk meg pontosan és reálisan, úgy, hogy látható legyen, a projektben elvégzett feladatok valóban el fogják érni a kitűzött rövidtávú célokat. A célok között vannak olyanok, amelyeket a projekt végére meg fogunk tudni valósítani, ezek a rövid távú vagy konkrét céljaink: azok a célok, amiket ezzel a projekttel el akarunk érni. Vannak olyan célok is, amiket önmagában ezzel a projekttel nem tudunk elérni, olyan nagyobb és hosszabb távon elérhető társadalmi célok, amelyek csak sok, hasonló projekt eredményeképpen lehet megvalósítani, de a mi projektünk is ebbe az irányba mutat. Ezek a hosszú távú vagy általános célok. Ezekhez a mi projektünk valamennyire hozzájárul, de önmagában nem éri el.

10 Fontos, hogy a projektünk általános célja összhangban legyen a pályázati kiírás hosszútávú vagy általános céljával. Ha nem így van, akkor nem jó pályázatot választottunk a projektünkhöz. Ügyelni kell arra is, hogy az általános cél illeszkedjen a szervezet alapító okiratában található szervezeti célokhoz. Amennyiben szervezetünknek, vagy a településnek van hosszabb távra szóló stratégiája, az meghatározza az általános célokat. Hogy a hosszútávú célok konkrét, végrehajtható projektekké váljanak mérhető, kézzelfogható vagy másként: - rövidtávú célokat kell meghatároznunk. A céloknak világosnak, mérhetőnek és projekt keretében reálisan elérhetőeknek kell lenniük. A hosszútávú cél természetesen túlmutat a projekt időkeretén, de a projekt megvalósítása hozzásegít bennünket az általános vagy hosszútávú cél eléréséhez. Konkrét vagy rövidtávú célok A konkrét célt legkönnyebben úgy tudjuk megragadni, ha magának a projektünknek a célját fogalmazzuk meg. Azaz: Mi az a konkrét probléma, ami ellen projektünk fellép, pontosan mit akarunk elérni a projektünkkel. Ezt azonban nem szabad összekeverni a számszerű, projekt keretében létrejövő egyes eredményekkel, tevékenységekkel vagy várt hatásokkal. Például az előző fejezet problémafájából kiindulva: projektünk hosszútávú, vagy általános célja lehet a szakképzettség szintjének növelése, ezt a célt egy projekttel nem fogjuk elérni, de hozzájárulhat a probléma megoldásához. Konkrét célunk lehet például a fiatal roma nők (célcsoport) szakképzettségének emelése (cél), így a foglalkoztathatóságuk növelése (hatás) varrótanfolyam szervezésével (eszköz). Ahogy az általános célnál ügyelnünk kell arra, hogy az párhuzamban legyen a szervezeti célokkal, úgy a konkrét célokat érdemes összevetni a szervezet alapító okiratában megjelölt tevékenységekkel. A várt (vagy várható) eredmények azt mutatják meg, hogy a projekt célcsoportjaira milyen kedvező hatást fog gyakorolni projektünk Itt azokat a hatásokat kell felsorolni, amelyek nagy valószínűséggel be is következnek projektünk eredményeképpen, és mérhető mutatókat tudunk hozzájuk rendelni. Ennek megfelelően nem szabad olyan hatásokat felsorolni, amelyek nem lesznek számonkérhetőek vagy mérhetőek, mivel a támogató nem tudja ezeket elfogadni vagy mi kerülünk bajba, amikor ezek beteljesüléséről kell majd számot adnunk a projektet lezáró szakmai beszámolóban. Furcsa módon sok projekt esetében sokkal több pozitív hatásról lehet beszélni, mint amennyire maga a pályázó gondol. Vannak olyan közvetett, pozitív hatások, melyek egy másik hatás eredményeképpen működnek. Például, az előbbi projekt példáját továbbgondolva, az anyukák beiskolázásának, továbbképzésének lehet közvetett eredménye, hogy a gyerekek is rendszeresebben járnak iskolába, jobb eredményeket érnek el. Hogyan alkalmazzuk A tervezés egyik legfontosabb lépéseként, a problémaelemzés után, gondoljuk végig a projekt céljait és az eredményeket, amiket el akarunk érni. Később, az eredmények és a hatások mérését akkor érdemes átgondolni, amikor a projektterv nagyjából összeállt. A célok, eredmények, hatások és ezek mérésének tervezését segíti az alábbi táblázat: ÁLTALÁNOS CÉLOK Hosszabb távú hatások eléréséhez a projekt hozzájárul. Egy projekt önmagában nem valósít meg egy átfogó célt. Más projektek céljaikkal ugyancsak hozzájárulnak az általános cél eléréséhez. A PROJEKT KONKRÉT CÉLJA Leírja, miért készült a projekt és hogy mi lesz a közvetlen hatása. VÁRT EREDMÉNYEK A projekt kézzel fogható eredményei. MÉRÉSE Hosszú távú következmények hatásait számszerűen mérő mutatók. E következmények túlmutatnak a projekt közvetlen hatásain. MÉRÉSE Az eredmények által elért közvetlen hatásokat mérő mutatók. MÉRÉSE A konkrét eredmények számszerű mutatói. 10

11 Példa Fitnesz-klub létrehozásának célrendszere és eredménymutatói ÁLTALÁNOS CÉLOK A fitnesz-klub hosszútávú célja: a feltárt problémáktól függően többféle lehet, például közösségi teret hoz létre, ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok ne költözzenek el a településről, vagy hozzájárul az egészségesebb életmód elterjesztéséhez A PROJEKT CÉLJA Rövid távú cél: olyan közösségi tér létrehozása, amely értelmes szabadidős tevékenységre nyújt lehetőséget. VÁRT EREDMÉNYEK A fitneszklub helységének kialakítása, felszerelése, a programok megszervezése. MÉRÉSE Hosszútávú hatások: a klubba rendszeresen járók egészségi állapota javul javulása, települési elvándorlás csökkenése Saját projektre vonatkozó feladat Gondolja végig saját projektjének céljait, eredményeit és a mérésükre alkalmas mutatókat. Ehhez segíthet az alábbi táblázat: ÁLTALÁNOS CÉLOK A PROJEKT KONKRÉT CÉLJA VÁRT EREDMÉNYEK MÉRÉSE Hatásindikátorok: kevesebben járnak pl. játékterembe, mivel van más szabadidős tevékenység. MÉRÉSE Eredménymutatók: a fitneszklub mérete, a beszerzett gépek száma, a fitneszklubba járók száma (részletesebben, pl. férfiak, nők, kor szerint), a klub programjainak száma (pl női torna, idősek tornája, életmód-egészség klub, stb.) MÉRÉSE MÉRÉSE MÉRÉSE A célcsoport A projekt eredményei és hatásai sokféle embert fognak érinteni. Az elsődleges, vagy közvetlen célcsoport azokból áll, akik leginkább részesülnek a projekt eredményeiből, a projekt résztvevői. A másodlagos vagy közvetett célcsoport azok, akik nem vesznek részt a projektben, de az eredmények hatással vannak rájuk (például a résztvevők családtagjai). A célcsoport jellemzőit pontosan és részletesen be kell mutatni. Mérjük fel a lehetséges célcsoport jellemzőit a településen összességében hány fő, nem, kor, iskolai végzettség, foglalkoztatási helyzet, stb. alapján. A célcsoport felmérésének szempontjai a projekttől függnek. Egy foglakoztatási projekt esetében például fontos az iskolai végzettség, a munkanélküliség ideje, a kor, stb.; egy iskolai fejlesztés esetében fontos a gyerekek kora, óvodáztatása, a speciális nevelési igényű gyerekek aránya, a szülők végzettsége, stb. Ugyanezeket a jellemzőket meg kell adnunk a projekt résztvevőire vonatkozóan, hiszen nem lesz mindenki résztvevő, aki megfelel a célcsoport jellemzőinek. Ehhez azt is tudnunk kell, hogy hogyan fogjuk kiválasztani a jelentkezőkből azokat, akiket bevonunk a projektbe. Át kell gondolni, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a résztvevőknek ahhoz, hogy végig tudják csinálni a projektet és hasznos is legyen számukra. Például ha egy képzés tervezünk, tudnunk kell, hogy milyen előképzettség kell ahhoz, hogy valaki el sikeresen el tudja azt végezni. Tudnunk kell azt is, hogy milyen módszerrel fogjuk felmérni ezeket a feltételeket, kell-e hozzá valamilyen speciális módszer vagy szakértelem: pl. foglalkoztatási projektünkben olyan szakmára képzünke, amihez kell egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Át kell gondolnunk azt is, hogy honnan fognak tudni a projektünkről, hogyan fogjuk elérni a célcsoportot, hogyan tájékoztatjuk őket a projekt lehetőségeiről? Milyen módszereket alkalmazunk ehhez (pl. szórólap, hirdetés újságban, helyi rádióban, tévében, honlapokon, lakossági fórum, plakát, stb.), milyen más szervezeteket kell bevonni a tájékoztatáshoz (pl. munkaügyi központ, önkormányzat, családsegítő, iskola, stb.), mennyi időre és pénzre lesz ehhez szükségünk? 11

12 Már a helyzetfelmérésnél említettük a célcsoport igényeinek és szükségleteinek felmérését. Nagyon fontos, hogy a projekt tervezésekor valós szükségletekből induljunk ki és úgy valósítsuk meg a projektet, hogy az a célcsoportnak megfeleljen. Őszintén gondoljuk végig, hogy miért lesz jó a projekt a résztvevőknek (jó lesz-e egyáltalán), akarják-e majd tényleg mindazokat a szolgáltatásokat vagy lehetőségeket, amiket a projektben nyújtani fogunk. A projekt megvalósításánál igen nagy nehézségekbe ütközünk, ha úgy kell összevadászni a résztvevőket, mert valójában nem érdekük a részvétel. Gyakori probléma, hogy egy projekt tervezésekor abból indulnak ki, hogy a pályázó szervezet mihez ért, mit szeretne csinálni és ezt erőltetik rá a résztvevőkre, nem pedig fordítva. A projektben részt vevő más szervezetek, például a partnerek nem része a célcsoportnak, de érdemes megismerni és végiggondolni az ő igényeket, szükségleteiket is a projekt tervezésekor, hiszen a megvalósítás során hasonló problémákba ütközhetünk, mint a célcsoport esetében. Összefoglalóan a következő dolgokat kell átgondolni és meggyőzően bemutatni: A projekt célcsoportja pontosan meg lett határozva A célcsoport problémáit, igényeit, szükségleteit részletesen felmértük A projekt tervezett eredményei ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a célcsoport igényeinek megfelelően A célcsoport tájékoztatásának és kiválasztásának módszerei Hogyan alkalmazzuk A célcsoportok meghatározását többféleképpen végezhetjük. Kiindulhatunk abból, hogy szervezetünknek milyen célcsoportokkal kapcsolatban vannak tapasztalatai, kikkel áll kapcsolatban és nekik milyen szükségleteik, igényeik vannak. Kiindulhatunk abból is, hogy kiknek van a legnagyobb szükségük arra a tevékenységre, amit a projektben tervezünk, ebben az esetben lehet, hogy olyan célcsoporttal fogunk dolgozni, akikkel még nincs tapasztalatunk. Akkor gondoljuk át, szükségünk van-e olyan személy vagy szervezet bevonására, aki segít az új célcsoport megismerésében, elérésében. A célcsoport pontos meghatározásához gondoljuk végig, milyen szempontok fontosak a tervezett projekthez, majd ezekhez gyűjtsünk adatokat. Az adatgyűjtésről a helyzetfelmérés fejezetben írtunk bővebben. Példa Fitnesz-klub célcsoportja Közvetlen célcsoport a település fiatal lakossága. Koruk év között, 53 % nő, 47% férfi, létszámuk a településen 324 fő. Munkahelye közülük 115-nek van, 209 pedig munkanélküli, inaktív, ők a projekt fő célcsoportja, hiszen nekik van sok szabadidejük. Egészségügyi helyzetük a helyzetfelmérés alapján meglehetősen rossz: 63%-uk dohányzik, 44%-uk rendszeresen alkoholt fogyaszt, mozgásszegény életmódot él 94%-uk. Háziorvosi szolgálat adatai alapján a korosztály 23%-a fordult meg a háziorvosnál az elmúlt egy év során, közülük 67% túlsúlyos és 18%-nak magas a vérnyomása. Az igényfelmérés során 78%-uk vetette fel a szabadidős lehetőségek hiányát és 35% említette a sportot, mint szívesen látott szabadidős lehetőséget. Közvetett célcsoport: a település egész lakossága. Egyrészt különböző programokkal megpróbáljuk megcélozni a többi korosztályt: az időseket egészségügyi szűrésekkel, a középkorú nőket női nappal, a gyerekeket gyerektornával, stb. Másrészt a klub rendszeres látogatóinak életmódváltozás hatással lesz családtagjaikra, ismerőseikre is. A célcsoportot szórólapokkal és a helyi újságban megjelenő hirdetésekkel fogjuk elérni. Kiválasztási feltételek nincsenek, mindenki előtt nyitott a klub. 12

13 Saját projektre vonatkozó feladat Gondolja át saját projektjét az alábbi kérdések alapján! (Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataiban a következő kérdésekre kell válaszolnia a célcsoporttal kapcsolatban.) Mutassa be a projekt közvetlen és közvetett célcsoportját! Határozza meg azt a kört, amely a projekt eredményeiből részesülhet, illetve azon eszközöket, amelyekkel a projekt eredményei a célcsoporthoz eljuttathatók. A célcsoport felkutatására, igényfelmérésre milyen eszközöket, módszereket alkalmazott, amennyiben az igényfelmérés már megtörtént, ismertesse az eredményeket. Írja le a projekt célcsoportját általánosan jellemző, lényeges körülményeket! A projekt tervezésében milyen módon jelentek meg a célcsoport képviselői? A pontosabb igényfelméréshez szükséges-e és ha igen, milyen típusú partnerszervezetek bevonása? Tevékenység és módszer A projekttervezés alapját a célmeghatározás jelenti, amelyet már elvégeztünk. A következő lépés azonban legalább ilyen fontos: a tevékenységek és módszer meghatározásával kapjuk meg azt az eszközt, amellyel a kitűzött célt el kívánjuk érni. Ha a tevékenységek nincsenek pontosan meghatározva, a módszerek kidolgozva, nem tudunk olyan pályázatot sem készíteni, amely meggyőzi az értékelőket arról, hogy képesek vagyunk megvalósítani a pályázatban szereplő célokat. Mintha kijelentenénk, hogy ki szeretnénk vágni egy lakóház melletti hatalmas fát, de nem tudjuk megmondani, mivel és milyen módon kívánjuk ezt megtenni, vagy hogy milyen lépéseket teszünk a ház biztonsága érdekében. Nem csodálkozhatunk ezután, hogy nem tőlünk fogja a ház tulajdonosa megrendelni a fa kivágását. A pályázatírók számára rendszeresen gondot jelent, hogy értelmezzék a pályázati adatlapban a tevékenységekre és a módszerekre vonatkozó kérdéseket, pontosabban a két dolog különbségét. Sokan gondolják, hogy ha leírták már, milyen tevékenységeket akarnak végrehajtani, a módszerek bemutatása már csak felesleges szószaporítás. Ez nincs így, mert általában a sok hasonló pályázat és projekt közül azokat akarják kiválasztani a támogatók, amelyek a legújszerűbben (innovatívabban) közelítik meg a problémát. Azoknál a pályázatoknál pedig, ahol a támogató pontosan meghatározza a cél mellett a tevékenységek körét is, a pályázattól azt várják el, hogy a pályázó pontosan tudjon számot adni szakma felkészültségéről, azaz hogy ismeri az alkalmazni kívánt módszereket és a megfelelő tevékenységeket fogja alkalmazni. A pályázók visszatérő kritikája a támogatásosztási rendszer egyes kiírásaival kapcsolatban, hogy mindig az újszerűséget, innovációt várják el, pedig a probléma megoldásához egyszerűen is hozzá lehetne fogni. A pályázók azonban néha nem szembesülnek azzal, hogy az ismert megoldási módok, még ha széltében-hosszában alkalmazzák is azokat, nem vezetnek egy bonyolultabb társadalmi probléma esetében fenntartható javuláshoz. Egyszerűen azért alkalmazzák a megszokott módszereket, mert erre lehetett támogatást szerezni, vagy mert mindenki ezt csinálja. Olykor azonban a támogató épp ennek a helyzetnek a felszámolására ír ki pályázatot, és vár új ötleteket, javaslatokat. 13

14 A tevékenység és a módszer kapcsolata A projekten belül tevékenységeket hajtunk végre. Ezeket a tevékenységeket csoportokba, alcsoportokba tudjuk gyűjteni. A leggyakoribb tevékenységcsoportok (amellyel szinte minden projekt esetében számolni kell) a következők: Projekt előkészítése Igényfelmérés Tervezés Pályázatírás Partnerség kialakítása Projekt indítása Szerződéskötések Közbeszerzési eljárás Projektindító esemény (kisebb projekt esetében értekezlet, nagyobbak esetében konferencia, sajtótájékoztató) Értékelési eljárás kidolgozása Célcsoport tájékoztatása Résztvevők kiválasztása Projekt lebonyolítása (Ez a tevékenységcsoport a projekt tartalmi része és projektenként nagy eltérések lehetnek. Állandó elemek azonban itt is vannak:) Időközi értékekés Kapcsolattartás a támogatóval Könyvelés-pénzügyi menedzsment Projekt-stáb találkozói Nyilvánosság biztosítása Projekt zárása Értékelés Záró jelentések elkészítése Nyilvánosság tájékoztatása a projekt eredményeiről Ezeket a tevékenységcsoportokat kell a tervezés során egyes konkrét tevékenységekre lebontani. Lássunk egy példát mondjuk az értékelésre! Projekt indítása (Tevékenységcsoport) Értékelési eljárás kidolgozása (Konkrét tevékenységek) Külső értékelő megbízása Értékelési szempontok meghatározása Mérőszámok kidolgozása Értékelési időpontok rögzítése Értékelő adatlap, kérdőív kidolgozása vagy jóváhagyása Projekt lebonyolítása (Tevékenységcsoport) Időközi értékelés (Konkrét tevékenységek) Adatszolgáltatók felkeresése (adatgyűjtés) Adatok rögzítése és elemzése Kapott eredmények közzététele Projekt zárása (Tevékenységcsoport) Záró értékelés (Konkrét tevékenységek) Adatszolgáltatók felkeresése (adatgyűjtés) Adatelemzés Kapott eredmények közzététele Más, hasonló projektek eredményeivel történő összevetés 14

15 Ha egy pályázó ilyen részletességgel átlátja, mit szeretne csinálni a projektjében, már csak arra a kérdésre kell választ adnia, HOGYAN is tenné mindezt. Ez a módszerek meghatározásának feladata: A korábbi példát folytatva ezt lehetne erről írni: Projekt indítása Időközi értékelés Záró értékelés Tevékenységek 1. Külső értékelő megbízása 2. Értékelési szempontok meghatározása 3. Mérőszámok kidolgozása 4. Értékelő adatlap, kérdőív kidolgozása vagy jóváhagyása 5. Értékelési időpontok rögzítése 6. Adatszolgáltatók felkeresése (adatgyűjtés) 7. Adatok rögzítése és elemzése 8. Kapott eredmények közzététele 9. Adatszolgáltatók felkeresése (adatgyűjtés) 10. Adatelemzés 11. Kapott eredmények közzététele 12. Más, hasonló projektek eredményeivel történő összevetés 15 Módszerek Nem közbeszerzés köteles, nem éri el az összeghatárt, de három árajánlatot kérünk különböző szakemberektől az értékelés vezetésére és a tanulmány elkészítésére. Meghívjuk a támogató képviselőjét, a projektet lebonyolító munkatársakat és a célcsoportból néhány főt. A megbízott szakember tesz javaslatot, a projektfelelős fogadja el. A projektasszisztens személyesen, kérdőívvel keresi fel a bevont résztvevőket. A kapott adatokat a projektasszisztens rögzíti Excel-ben, s küldi a megbízott szakembernek. A részeredményekről szóló elemzést csak a projektfelelős és a támogató képviselője kapja meg. A projektvezető dönt a projekt folytatásáról vagy a szükséges változtatásokról. A projektasszisztens személyesen, kérdőívvel keresi fel a bevont résztvevőket. Az értékeléssel megbízott szakember minimum 20 oldalas tanulmányban elemzi a projekt eredményeit (különös tekintettel a pályázati kiírás elvárásainak teljesülésére.) Az értékelő tanulmányt a szervezet a saját honlapján közzéteszi / kinyomtatja és postán elküldi a fontosabb szereplőknek és elküldi a támogatónak. A projekt záró konferenciájára meghívnak hasonló tárgyú projekteket lebonyolított szervezeteket.

16 Lehet, ez így túl részletesnek tűnik, de tapasztalatunk szerint ez a fajta végiggondoltság egyrészt megóvja a projekt lebonyolítóit sok későbbi, akár megoldhatatlan konfliktustól, valamint elég jelentősen növeli a pályázat sikerének esélyét. A most leírt módszerek közt nincs különösebben innovatív vagy újszerű. Ennek az az oka, hogy példaként egy elég általános tevékenységet, az értékelést választottuk. Az igazán újszerű elemek mindig a projekt lebonyolításában kapnak szerepet. Erre a már jól ismert fitnesz-klubunkhoz visszatérve adunk példát: Tevékenységek 11. Egészséges életmódot népszerűsítő előadások szervezése, témájuk kitalálása, vonzóvá tételük 15. A fitnessz-klub bevételeinek kezelése ( ) 23. Egészségtelen életmódú emberek bevonása, figyelemfelkeltésük 34. Figyelemfelkeltés és toborzás ( ) Módszerek ( ) Meghívjuk a helyi doktornőt és a faluban lakó természetgyógyászt egy beszélgetésre, mit ajánlanak a következő problémákra: Magas vérnyomás Magas vércukorszint Szorongás stb. Az ötleteket összegyűjtjük és minden témához megfelelő ajándékokat találunk, amelyhez külön támogatókat keresünk. Minden megjelenő apróbb ajándékot kap (például müzliszeletek, kisértékű sportszerek, életmóddal kapcsolatos könyvek stb.) A klubba heti- és havijegyet adunk ki, amiről nyugtát a könyvelő ad. Hogy ne kelljen mindig hozzá fordulni, hetente kijelölünk egy-egy felelőst, aki a kitöltött nyugtatömböt kezeli, a pénzt beszedi. Az egyszeri látogatók becsületkasszába dobnak pénzt. Egy fő maximum három alkalommal jöhet be egy hónapban jegy nélkül. A klub alakít egy tekecsapatot is, amely a környező településekre is elmegy játszani. A meccsekre vendégként (a falubusszal) elviszünk olyan érdeklődőket is, akik szurkolónak jönnek. A második alkalom után meghívjuk őket egy közös kocogásra, aminek a végén sörözés van. Megszervezzük a településen a helyi erősemberversenyt, aminek a fődíja az egyéves legerősebb embere cím. Komoly díjat is tervezünk adni. Minden érdeklődő egyhetes bérletet kap ajándékba. ( ) 16

17 Saját projektre vonatkozó feladat Gondolja végig saját projektjének tevékenységeit és módszereit az alábbi táblázat segítségével: Tevékenységek Módszerek 17

18 Ütemterv A projektben vállalt céljainkat különböző feladatok végrehajtásával érjük el. A fe la da - tok meghatározása és ütemezése a projekt sikeres megvalósításának alapja. Az e gyes feladatok alapján tudjuk megtervezni a projekt megvalósításához szükséges kiadásokat. A feladatok, ütemezésük és a végrehajtásukhoz szükséges kiadások is me rete lehetővé teszi a projekt jó költségvetésének elkészítését. A konkrét feladatok meg oldásával elérjük a célok teljesítését, a célok összességének elérésével kiteljesedik a projekt tartalma. A projekt alapos tervezésekor az egyes feladatokat ütemtervbe kell foglalni, hozzárendelni a költségeket, a végrehajtásukhoz szükséges időkeretet és megjelölni a megvalósításukért felelős munkatársakat. Ebben a fejezetben a feladatok időbeli ütemezésének tervezését mutatjuk be. Az indikátorok, mutatók Minden feladathoz kell tudnunk rendelni egy olyan mutatót, amely segít bennünket abban, hogy eldöntsük, rendben megvalósult-e az adott tevékenység és dokumentáljuk a feladat elvégzését. Ez utóbbi minden támogatott projekt esetében fontos és többnyire kötelező is. Az eredménymutatók vagy indikátorok egyszerűen azok a mérhető dolgok, amelyekkel az eredmények és a célok megvalósulását tudjuk mérni, számokkal alátámasztani. A mérföldkő Amikor egy-egy ilyen mutató eléréséhez konkrét időpontot tudunk rendelni, s ennek a mutatónak a teljesülése fontos a teljes projekt megvalósítása szempontjából (például mert ehhez köthető további tevékenységek kezdete), akkor a mutatót mérföldkőnek nevezzük. Ha elértünk egy mérföldkövet, pontosan tudhatjuk, mekkora távot tettünk meg a projekt időkeretén belül. Az ütemterv, GANTT-mátrix A projekt ütemtervének elkészítését könnyítő eszköz az úgynevezett GANTT-mátrix, ami alapesetben egy egyszerű táblázat, amelynek egyes sorait a projekten belüli feladatok jelentik. A GANTT-mátrix egy olyan projekt-tervezési eszköz, mely segítségével bemutathatjuk és elemezhetjük a projekt egyes feladatainak időszükségletét, a feladatok egymáshoz kapcsolódását és megtervezhetjük a projekt teljes időtartamát. Hogyan alkalmazzuk A következőkben bemutatjuk azokat a lépéseket, melyek egy ilyen valóban hasznos táblázat elkészítéséhez vezetnek. Mielőtt a mátrix összeállításához látnánk, össze kell gyűjtenünk a projekt összes feladatát és tevékenységét és a megvalósításukhoz szükséges időtartamokat. A feladatok összegyűjtésénél a következőkre ügyeljünk: Minden feladatnak kell, hogy legyen kezdési és befejezési időpontja, tudnuk kell, mennyi időre van szükség az elvégzéséhez; Ne arra koncentráljunk, hogy mi maga az feladat végrehajtásának módja, hanem feladat céljára, arra, hogy miért hajtjuk végre az adott feladatot (nem áruházi szóróanyagok olvasása, hanem információgyűjtés az árakról ); Tömör, világos meghatározásokat használjunk (nem kell körülírni a cselekvést); Az időtartamok meghatározásánál soha ne az adott feladatot leggyorsabban elvégzők normáját vegyük alapul, hanem azt, amellyel mindenki (akinek ez lesz a feladata) normális körülmények közt el tudja azt végezni; Vegyük számba mindig az adott feladat betanulásához szükséges időtartamot is; Számoljunk a tervezési feladatokkal, az ahhoz szükséges időkeretekkel; Tervezzük be az adminisztratív feladatokat is, projekt konkrét végrehajtásával járó tevékenységek mellett (például jelentések elkészítése, könyvelés, beszerzések előkészítése, stb.). Arra azonban ügyeljünk, hogy a tervezési és adminisztrációs feladatok jóval kisebb arányt tegyenek ki a teljes feladatlistában, mint a többi, valódi végrehajtással kapcsolatos teendő; Építsünk be tartalékidőket a váratlan eseményekre. Ne tervezzünk több feladatot, mint amit az időtáblába még kényelmesen be tudunk illeszteni. A tervezés során kényelmesnek látszó időkeret a megvalósítás során igencsak feszesnek fog tűnni. Ha feszesre tervezzük a projekt idejét, számolnunk kell azzal, hogy jelentős csúszással tudjuk csak befejezni a programunkat. 18

19 Mindig vegyük figyelembe a rajtunk kívülálló tényezőket, például a nyári időszakban nagy valószínűséggel sokkal lassabban fogunk haladni a szabadságolások miatt. Ilyenkor további lazításokat tervezzünk a megvalósítás ütemezésébe Használjunk minden feladatnál ugyanolyan időegységeket (a projekt hossza mutatja meg, mi legyen ezt nap, hét, hónap, a cél az, hogy a táblázat ráférjen egy A4-es lapra); Tervezzünk úgynevezett mérföldköveket is. Ezek a projekt fontosabb időpontjai, lehetőséget adnak arra, hogy menet közben áttekintsünk projektünk helyzetét, jelentést adjunk a megbízónak, támogatónak. Ilyen mérföldkövek lehetnek eleve meghatározott beszámolási időpontok, vagy a projekt tartalmából adódó események: épületátadás, megnyitó ünnepség, terv elfogadása, stb. A mérföldkövek számát a projekt hossza mutatja meg, a minimális szám a kettő (egy időközi és egy záró). Ha összegyűjtöttük a feladatokat, hozzáláthatunk olyan táblázat elkészítéséhez, amely megmutatja, hogy az egyes feladatokhoz mennyi időre lesz szükség Példa Fitnesz-klub létrehozásának feladatai és időtartamuk A következő lépés már a GANTT-mátrix elkészítése. Ehhez a fenti feladatokat fogjuk felhasználni, úgy, hogy minden feladat eztán is egy-egy sornak felel meg, de az oszlopok megváltoznak: minden oszlop egy-egy időegységnek (ebben a példában heteknek) felel meg. Fitnesz-klub létrehozásának Gantt-mátrixa Fitneszgépekrő l árajánlat beszerzése feladatok Igényfelmérés H e lyisé g kivá lasztá sa, b é rlé se Fitneszgépek beszerzése Nyitvatartási rend és felügyelet megszervezése Programok megszervezése A célcsoport tájékoztatása A klub megnyitása Feladat megnevezése Igényfelmérés Helyiség kiválasztása, bérlése Fitneszgépekről árajánlat beszerzése Nyitvatartási rend és felügyelet megszervezése Programok megszervezése A célcsoport tájékoztatása Becsült időtartam 2 hét 4 hét 2 hét 1 hét 4 hét 2 hét hetek 19

20 A mátrix elkészítésével ismét a pályázati űrlap egy fontos részén vagyunk túl: Az akció- vagy ütemterv ennek a táblázatnak felel meg azzal a különbséggel, hogy annak tartalmaznia kell az egyes feladatok elvégzésért felelős partner (tehát nem feltétlen személy!) megjelölését. Saját projektre vonatkozó feladat Gondolja végig saját projektjét, hogyan ütemezné a tevékenységeket: Feladat megnevezése Becsült időtartam A költségvetés A költségvetés szerkezete A költségvetés a projekt pénzügyi szükségleteinek terve, a projekt teljes költségeinek fedezete. Jó és kiegyensúlyozott költségvetést csak az után lehet készíteni, miután a pályázatot részletesen kidolgoztuk. A költségvetést azoknak kell összeállítaniuk, akik pontosan értik mit és hogyan szeretnénk a pályázattal elérni. Hiszen a költségvetés erre való. Ezért nagyon fontos meghatározni: ki vagy mi, mit, mikor, hol, milyen eszközzel szeretne elérni. Ezt a munkát minden projektfeladatra külön-külön el kell végezni. A költségvetések készülhetnek megszokott formában (sor, tétel), vagy a támogató által kibocsátott nyomtatványokon. A költségvetés készítésekor gondosan és részletesen be kell tartani a támogató utasításait. A költségvetés készítésének alapvető lépései Az EU-s pályázatok költségvetésétől sok szervezet idegenkedik, mivel azt bonyolultnak, átláthatatlannak tartják, sokszor pedig a kötelezően használandó on-line felület (EPER, vagy Excel program riasztja a pályázókat. Tapasztalatunk szerint annak van oka idegenkedni a költségvetési táblázattól, és az fog hiányos, vagy hibás költségvetést készíteni, aki egyből az előre megadott Excel-táblázat kitöltésének lát anélkül, hogy előre és rendszerszerűen összegyűjtené a költségvetés alapjául szolgáló adatokat. Csakúgy, mint a pályázati űrlap kitöltésénél, senkinek nem ajánljuk, hogy egyből az adatlap kitöltésével kezdje a költségvetés készítést, mert nagy valószínűséggel komoly logikai hibákat vét, kifelejt fontos adatokat, s ezzel saját pályázatának sikerességét kockáztatja. 20

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 10. ea.: Projektek végrehajtása II. A sikeres projekt ismérvei. Önellenőrzés

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 10. ea.: Projektek végrehajtása II. A sikeres projekt ismérvei. Önellenőrzés ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 10. ea.: Projektek végrehajtása II. A sikeres projekt ismérvei Tipikusan megjelenő hibák Önellenőrzés A SIKERES PROJEKT ISMÉRVEI TIPIKUSAN MEGJELENŐ HIBÁK (1) Relevancia: kapcsolódik

Részletesebben

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens 1. Projektötlet, előkészítés 2. Megvalósítás Támogatás 3. Fenntartás Helyzetelemzés: igények, szükségletek, megoldandó probléma feltárása Célstruktúra:

Részletesebben

I. kommunikációs csomag:

I. kommunikációs csomag: Az uniós pályázatok kedvezményezettjei eltérő tartalmú kommunikációs csomagokat kötelesek megvalósítani. Ezt minden esetben a pályázati útmutató rögzíti a projekt jellegének és mertének megfelelően.a szigorú

Részletesebben

Projekt Tervezés. 2006/5/17 Dr. Kulcsár László

Projekt Tervezés. 2006/5/17 Dr. Kulcsár László Projekt Tervezés 2006 1 A projekt koncepció A projekt fogalma: Szabványosított dokumentum, amely tartalmazza a fejlesztés modelljét, a modellt támogató elméleti feltételezéseket. Konkrét célok Időpont

Részletesebben

Az üzleti tervezés 7 lépése

Az üzleti tervezés 7 lépése Az üzleti tervezés 7 lépése www.marketingtervezes.hu Forrás: pixabay.com A stratégia lényege mit NEM választunk. Michael Porter Tervezés lépései 1 2 3 4 5 6 7 Elemzés Forgalmi célok és a költségvetés Fő

Részletesebben

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott minimálisan ek (indikátorok)

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében 5. sz. melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása ernyőszervezeteken keresztül című pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése 1. Helyzetelemzés helytállósága: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. EMMI rendeletének 1. és 2. számú melléklete

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A sikeres pályázás alapjai

A sikeres pályázás alapjai A sikeres pályázás alapjai 2014-2020 programozási időszak A 2014-2020 közötti időszak Operatív programjai RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Kitöltési segédlet a logikai keretmátrixhoz

Kitöltési segédlet a logikai keretmátrixhoz Kitöltési segédlet a logikai keretmátrixhoz A projekt mindig egy konkrét cél érdekében, pontosan meghatározott idő alatt, és meghatározott erőforrások felhasználásával elvégzett tevékenység-együttes. A

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Pályázatírás könytárosoknak

Pályázatírás könytárosoknak Pályázatírás könytárosoknak Könyvtár finanszírozás Fenntartó Saját bevételek Szponzorálás Adományok pályázatok Készen van-e a könyvtár a pályázatra? Ismeri-e a használók igényeit? Vannak-e céljai és elképzelései?

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók 1 A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.03.01 2012.10.31. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. A projekt végrehajtásának előkészítése, szakmai megvalósítók

Részletesebben

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk.

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk. Cégbemutató A humánerőforrás a mi szakterületünk. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Mi a munkaerő-kölcsönzés? A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, melynek keretében a foglalkoztató

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

EGT Alap Ösztöndíj program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek (M4)

EGT Alap Ösztöndíj program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek (M4) EGT Alap Ösztöndíj program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek (M4) Évközi beszámoló szeminárium Csigi Klaudia Tempus Közalapítvány 2015. szeptember 17. Beszámoló benyújtása Eredeti példányban,

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

TÁMOP - 5.5.7/08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése c. tervezési felhívásához

TÁMOP - 5.5.7/08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése c. tervezési felhívásához TÁMOP - 5.5.7/08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése c. tervezési felhívásához Kiemelt projektekre vonatkozó költségvetési specifikáció A specifikáció

Részletesebben

TÁMOP / Felkészülés a referencia-intézményi feladatokra a Than Károly Ökoiskolában. Kritériumrendszer

TÁMOP / Felkészülés a referencia-intézményi feladatokra a Than Károly Ökoiskolában. Kritériumrendszer Kritériumrendszer Minőségbiztosítási feladatok meghatározása Az elégedettség mérés folyamata: Az igény és elégedettség mérés előkészítése, munkaterv, módszerek megbeszélése Adatgyűjtés megtervezése Kérdőívek

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

Projektismeretek, projektmenedzsment

Projektismeretek, projektmenedzsment Projektismeretek, projektmenedzsment Újbuda Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2010. 01. 29. Projekt fogalma Projekt: Meghatározott eredmények elérése (projekt termékek létrehozása) érdekében, adott erőforrással

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Célmeghatározás, célhierarchia

Célmeghatározás, célhierarchia Célmeghatározás, célhierarchia ERASMUS+ Célok: A jövőbeli fejlődése során milyen irányban haladjon az intézmény. JÖVŐKÉP A célok lehetnek: 1) - stratégiai célok: általánosak, tágak, hosszú távon fogalmazzák

Részletesebben

Vezetői összefoglaló ÁROP /A A pályázati dokumentáció felépítése

Vezetői összefoglaló ÁROP /A A pályázati dokumentáció felépítése Vezetői összefoglaló ÁROP-11.2. 18/A-2013 A pályázati dokumentáció felépítése Tartalomjegyzék Tartalom Oldal Vezetői összefoglaló 1 Beszámoló a Szegedi Ítélőtábla Minőségirányítási területen végzett fejlesztő

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE PÁLYÁZAT CÉLJA: Jelen felhívás célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ

2. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ A (fő)kedvezményezett neve: ARCALI KISTÉRSÉG 2. SZÁÚ IDŐSZAKOS BESZÁOLÓ 1. Beszámoló azonosító adatai: Beszámoló kitöltéséért felelős személy: Bereczk Balázs Telefon: +36 (85) 501035 Fax: +36 (85) 501055

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04.

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04. 2. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és

Részletesebben

9. melléklet a 92./2011. (XII.30.) NFM rendelethez. Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

9. melléklet a 92./2011. (XII.30.) NFM rendelethez. Összegezés az ajánlatok elbírálásáról 9. melléklet a 92./2011. (XII.30.) NFM rendelethez Összegezés az ajánlatok elbírálásáról 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Gyula Város Önkormányzata 5700 Gyula, Petőfi tér 3. 2. A közbeszerzés tárgya és

Részletesebben

Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése

Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások

Részletesebben

TÁMOP C-12/1/KONV

TÁMOP C-12/1/KONV szolgáltatások, valamint képzések fejlesztése a (Versenyképes Debreceni Egyetem) című projekt 1 Projektirányítási kézikönyve Debrecen, 2013. május 12. Bevezető A projekt azonosítója: A projekt címe: szolgáltatások,

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens A Regionális Innovációs Ügynökségként működő, innovációs fejlesztésekkel és projektek menedzsmentjével foglalkozó Pannon Novum Nonprofit Kft. pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: Gazdasági

Részletesebben

Működési szabvány MPTSZ Minősített Pénzügyi Tervezők Magyarországi Szövetsége

Működési szabvány MPTSZ Minősített Pénzügyi Tervezők Magyarországi Szövetsége MPTSZ NONPROFIT KFT. HAQFP Hungarian Association of Qualified Financial Planners Nonprofit Ltd. Sas utca 9. II/5., Budapest H-1051, Hungary P: (+36)30944426 e-mail: info@mptsz.org www.mptsz.org Működési

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ FORRÁSTEREMTÉS Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Közéletre Nevelésért Alapítvány www.kozeletre.hu KÓSA András László Révfülöp, 2011. február 22-25. A forrásteremtés

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

Ütemezés tervezése A leghátrányosabb helyzet kistérségek fejlesztési és együttm ködési kapacitásainak meger

Ütemezés tervezése A leghátrányosabb helyzet kistérségek fejlesztési és együttm ködési kapacitásainak meger Ütemezés tervezése A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokajii Kistérség Fejlesztési és Együttműködési Kapacitásának Megerősítése

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Projekt -Megtervezett tevékenység-sorozat -Erőforrások -Előre meghatározott célok -Mérhető eredmények, outputok (indikátorok)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 28-ai ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE VI. 84 /2016 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2016. április 28-ai ülésére Tárgy: A TOP 5.1.1.-15 kódszámú Megyei szintű foglalkoztatási

Részletesebben

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Projektgenerálás és pályázatok kidolgozása a határon átnyúló területi együttműködés pályázati rendszerben 2009. január 5 - április 30. Projekt kód: 2008/II/EC/32 I. A projekt célja

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

EFOP ÖNKÉNTESSÉG SZEMÉLYRE SZABVA

EFOP ÖNKÉNTESSÉG SZEMÉLYRE SZABVA EFOP-1.3.8-17 ÖNKÉNTESSÉG SZEMÉLYRE SZABVA PÁLYÁZAT CÉLJA: A fiatalok számára a középiskolai tanulmányokat követően minimum fél év, maximum egy év tapasztalatgyűjtés, önkéntességen és társadalmi szolgálaton

Részletesebben

TÁMOP A-13/1 jelű gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban

TÁMOP A-13/1 jelű gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság Háza 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. www.fmkik.hu, e-mail: fmkik@fmkik.hu TÁMOP-2.3.4.A-13/1 jelű gyakornoki program a tanulószerződés keretében

Részletesebben

Disszemináció. az Erasmus+ programban. Készítette az NCSSZI Erasmus+ Ifjúsági Programiroda. Forrás: Erasmus+ Programme Guide, Annex II

Disszemináció. az Erasmus+ programban. Készítette az NCSSZI Erasmus+ Ifjúsági Programiroda. Forrás: Erasmus+ Programme Guide, Annex II Disszemináció az Erasmus+ programban 1 1 Bevezetés A disszemináció a projekt eredményeinek széles körű terjesztését, láthatóságát jelenti. Ez sokféle tevékenységet jelenthet a gyakorlatban, projektről

Részletesebben

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához 9/2009. (IV. 28.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény működtetése

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

EU-s pályázatírási alapismeretek. Előadó: Tóth István, igazgató Bács Kiskun megyei Civil Szolgáltató Központ

EU-s pályázatírási alapismeretek. Előadó: Tóth István, igazgató Bács Kiskun megyei Civil Szolgáltató Központ EU-s pályázatírási alapismeretek Előadó: Tóth István, igazgató Bács Kiskun megyei Civil Szolgáltató Központ A pályázati rendszer Projekt-kiválasztási eljárások nagyprojekt; kiemelt projekt; kétfordulós

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben