Fogyasztóvédők Országos Egyesülete. Fogyasztóvédelmi lakossági fórum. Budapest, 2012.

Átírás

1 Fogyasztóvédők Országos Egyesülete Fogyasztóvédelmi lakossági fórum Budapest, 2012.

2 SZAVATOSSÁG-JÓTÁLLÁS Amit mindenképp tudni kell

3 Szavatosság Fogyasztói érdekek érvényesítésének egyik módja Hibás teljesítés esetén merül fel: a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben foglaltaknak Kötelezett felelősséggel tartozik

4 Szavatosság Szavatossági jogok - > kétlépcsős rendszer: 1. Kijavítás vagy kicserélés 2. Árleszállítás vagy elállás Legtipikusabb példa: cipővásárlás Jogérvényesítéshez mindenképp szükség van a blokkra vagy bizonylatra

5 Szavatosság Elévülési idő: 2 év, tartós fogyasztási cikknél 3 év 6 hónapig a kereskedőnek kell bizonyítani, utána a bizonyítási teher a fogyasztót terheli Kártérítés követelhető, ha hibás teljesítésből eredő kár merül fel

6 Jótállás Legfontosabb különbség a szavatossághoz képest: a jótállás teljes ideje alatt a forgalmazót terheli a bizonyítási kötelezettség Lehet önként vállalt vagy jogszabályban előírt A kötelező jótállási idő: Tartós fogyasztási cikknél: 1 év Pl: hűtő, varrógép, lakóautó, bruttó vételár feletti távcső, hangszer, óra, bútor, fényképezőgép, telefon

7 Jótállás Javító-karbantartó tevékenységre: 6 hónap Új lakásra és részeire: 3 év Jogainkat jótállási jeggyel tudjuk érvényesíteni Vásárlástól számított 3 munkanapon belül bejelentett hiba esetén: csere

8 Jótállás Hiba esetén a kifogást a lehető legrövidebb időn belül közölni kell a kereskedővel Egyéni fogyasztói jogvita esetén a bíróság vagy a békéltető testület járhat el

9 TERMÉKBEMUTATÓK HÁZALÓ KERESKEDELEM ÜZLETEN KÍVÜLI ÉRTÉKESÍTÉS

10

11 A termékbemutatók veszélyei Bevált, előre jól kidolgozott marketingtechnikák a fogyasztók meggyőzésére (azért, hogy szerződést kössenek) A fogyasztó nincs olyan helyzetben, hogy tudatos döntést hozhasson Sok vállalkozás folytat agresszív kereskedelmi gyakorlatot az utazással egybekötött termékbemutatókon hatósági bírságok

12 A termékbemutatók veszélyei Épp ezért a termékbemutatók során megkötött szerződések esetén a fogyasztót a jogszabály többletvédelemben részesíti Jogi háttér: az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet

13

14 Tájékoztatási kötelezettség A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. A tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat. Ha a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.

15

16 Elállás termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát. Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.

17 Elállás esetén kit, milyen fizetési kötelezettség terhel A fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. A termék neki felróható értékcsökkenéséért helytállni tartozik. Ha csak részben tudja visszaszolgáltatni a terméket úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti a fogyasztó. Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. A vállalkozás nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni.

18

19

20 FOGYASZTÓI CSOPORTOK HITELSZERZŐDÉSEK

21 Hitelintézetek által nyújtott hitelek Alapvetően két csoportba sorolhatóak: I. személyi hitelek (szabad felhasználásúak) II. áruhitelek (kötött felhasználásúak)

22 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban Ne csak egyetlen pénzügyi intézmény ajánlatát ismerjük meg, hanem mérjük fel a rendelkezésre álló kínálatot, mivel könnyen lehet, hogy: 1. a terméket kis spórolással ugyan, de sokkal olcsóbban vehetjük meg készpénzben kifizetve 2. másik pénzügyi intézmény hitelével sokkal jobban járunk a kedvezőbb feltételek miatt

23 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban A hitel kiválasztásánál ne csak a gyors hitelbírálat vagy a hitel kamata alapján ítéljünk! Példa: 0 %-os kamatú hitel jó és olcsó pénzügyi terméknek gondolhatjuk, de a gyakorlatban igen magas e hitelek kezelési költsége A fogyasztókat valóban segítő információ a Teljes Hiteldíj Mutató (THM).

24 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban A THM fogalma: az egyéves időszakra előre kalkulált százalékos érték, amely megmutatja a hitel teljes díját, azaz mindazokat a költségeket, amelyeket a pénzügyi intézménynek a tőke összegén kívül még fizetni kell. A kamat helyett tehát a THM mértékét hasonlítsuk össze az egyes hiteleknél! Minél alacsonyabb annál olcsóbb a hitel és kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj

25 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban A THM magában foglalja az összes fizetendő díjat: összes kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót. Ilyen lehet például a kamat, kezelési költség, értékbecslési-, hitelbírálati-, és a hitelközvetítőnek fizetendő díj. Ne feledjük azonban, hogy még a THM sem tartalmaz minden általunk kifizetendő összeget!

26 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban Így a THM nem tartalmazza: A késedelmi kamatot és egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítéséből származik Közjegyzői díjat, vagy a futamidő meghosszabbításának díját Változó kamatozású hitel esetén nem tükrözi a hitel kamatkockázatát

27 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban Mindezek miatt a hitelszerződést a megkötése előtt részletesen olvassuk át! Fontoljuk meg saját törlesztő-képességünket, hiszen a hitelt akár éveken keresztül fizethetjük. Kérdezzünk rá, hogy milyen egyéb fizetési kötelezettség terhel minket a szerződés alapján. Vegyük figyelembe, hogy mekkora az eredeti hitelösszeg, amit mi kapunk és mekkora összeget kell visszafizetni a pénzügyi intézménynek.

28 Jótanácsok a hitelekkel kapcsolatban Elállási jog: A fogyasztó a hitelszerződéstől a megkötéstől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitelt még nem folyósították Ha már folyósították, akkor a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül díjmentesen mondhatja fel a szerződést Legkésőbb 30 napon belül a felvett összeget és a megállapított hitelkamatot vissza kell fizetni

29 Fogyasztói csoportok

30 Fogyasztói csoportok Lényege: a csoport tagjai rendszeresen befizetnek egy adott összeget, amelyből megvásárolják azt a terméket, amire egy tag szerződést kötött. Tárgya: tulajdonjog és NEM KÉSZPÉNZ Kiválasztás: sorsolás útján (szerencseelem) vagy előtörlesztéssel (ekkor a még meg sem nyert tárgy értékének egy részét kell kifizetni)

31 Fogyasztói csoportok Sorsolás: Szerencsétől függ csak, ezért előfordulhat, hogy a vásárlói jogot csak a futamidő végén, azaz év múlva szerzi meg a fogyasztó Ez idő alatt végig teljesíteni kell a szerződésben kikötött fizetési kötelezettséget!

32 Fogyasztói csoportok A fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tehát NEM BANKOK! Emiatt nem is adnak (nem is adhatnak) hitelt, nem nyújtanak készpénzt! Szintén nem nyújthatnak semmilyen pénzügyi szolgáltatást, a befizetett pénzösszeg eltűnése esetén a hatóság és a bíróság tehetetlen fedezeti összeg és biztosíték hiánya

33 Fogyasztói csoportok A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások sokszor hitelként reklámozzák szolgáltatásaikat megtévesztik a fogyasztókat ( számtalan esetben többmilliós hatósági bírság) Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény fogyasztói csoportok betiltásra kerültek január elsejétől NE KÖSSÜNK ilyen szerződést, ne dőljünk be a hirdetéseiknek!

34 A közüzemi szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

35 Közüzemi szolgáltatás külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás Ide tartozik: a villamos energia, földgáz, távhő, víz, szennyvíz (csatorna) szolgáltatás, szemétszállítás, kéményseprés, telefon (mobiltelefon), televízió, rádió jeltovábbítás (kábeltévé), az internet szolgáltatás, postai szolgáltatások (újság előfizetés) stb.

36 A villamos energia és a földgázpiac fokozatos átalakulása (piacnyitás) A korábbi közüzemi szolgáltatói tevékenység szétvált kereskedelmi jellegű és hálózatüzemeltetés jellegű tevékenységre (2008) Ezen tevékenységek csak a Magyar Energia Hivatal engedélyével végezhetők! A közüzemi szolgáltatás helyett EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS A kereskedelem körébe tartozó sajátos villamos-energia, földgáz értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető

37 A lakossági fogyasztók választási lehetősége 1. az ellenőrzött árú egyetemes szolgáltató (kötelező ellátási ajánlata) és 2. a kereskedők piaci alapú esetleges ajánlata között. A területileg illetékes elosztó ( hálózat üzemeltetője) azonban mindkét szolgáltató/kereskedő esetében azonos!

38 A liberalizált piacon három szerződést kell kötni: Csatlakozási szerződést a hálózati engedélyessel. (Célja annak biztosítása, hogy a villamosenergia,- ill. földgázrendszerre kapcsolt fogyasztási hely megfeleljen a vonatkozó műszakibiztonságtechnikai előírásoknak.) Hálózathasználati szerződést is a hálózati engedélyessel. (Ebben a villamos energia és a gáz szolgáltatásának feltételeit kell rendezni.) Energia-vásárlási szerződést a kereskedővel (az egyetemes szolgáltatóval). (Ebben a számlázás, ügyfélkiszolgálás, fogyasztói kapcsolattartás részleteiről kell megállapodni.)

39 Elszámolás Az értékesített energia mennyiségét a felhasználási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő adatai alapján állapítják meg. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására szolgáló mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel kell végezni!

40 Mérés A fogyasztásmérő berendezések felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése az elosztó kötelezettsége. A fogyasztó köteles a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni. A mérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége. Mérő meghibásodás esetén a fogyasztó jogosult mérésügyi felülvizsgálatot kezdeményezni. ( Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget köteles megtéríteni.) A leszerelt mérő állását és állapotát az elosztó köteles fototechnikai vagy elektronikus felvétellel a leszerelés előtt rögzíteni.

41 Az áram- és gázszolgáltatók számlázásával kapcsolatos tudnivalók Alapvetően kétféle lehet I. Általános részfogyasztás II. Havi diktálás alapján szerint

42 Az áram- és gázszolgáltatók számlázásával kapcsolatos tudnivalók I. Általános részfogyasztás Havi, előre kalkulált fogyasztás nem a valós fogyasztást tartalmazza a számla Évi egyszeri leolvasás a szolgáltató ellenőrzi az évi valós fogyasztást a fogyasztási év végén Elszámoló számla a leolvasott mérőállás alapján a fogyasztónak visszatérítés jár vagy még fizetnie kell

43 Az áram- és gázszolgáltatók számlázásával kapcsolatos tudnivalók II. Havi diktálás A fogyasztó kötelezettsége a havi diktálás Ez esetben minden hónapban a valós fogyasztás alapján történik a számlázás Ha elfelejtünk diktálni becsült számla készül Kérni kell a számla korrekcióját a szolgáltatótól

44 Számlázás Részszámla: alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és a szolgáltató/kereskedő között létrejött megállapodás.(előző évi átlag) Éves (elszámolási) számla: az éves elszámolási időszak keretében leolvasott fogyasztásmérő berendezés mérőállása alapján készült számla, mely a kiegyenlített részszámlák összegével korrigált.( egy év tényleges fogyasztása) Havi számla: a felhasználó közlése, ennek elmaradása esetén becslés alapján készül (diktálás, tényleges fogyasztás) Végszámla: az egyetemes szolgáltatói szerződés megszűnése esetén, felhasználó változás, illetve felhasználó megszűnése esetén az átadásátvételkor, vagy a fogyasztásmérő leszerelésekor leolvasott mérőállás alapján, a kiegyenlített és ki nem egyenlített rész illetve havi áramszámlák figyelembe vételével kiállított számla,

45 Számlázással kapcsolatos néhány tudnivaló I. Számlázás alapjául csak hiteles mérő általi adat szolgálhat! Éves elszámoló számla csak az elosztó által ténylegesen leolvasott fogyasztásmérő-adatok alapján készülhet! Ha a fogyasztó adatot nem közöl, a szolgáltató a felhasználást jogosult a külön jogszabályban, illetve az üzletszabályza-tában foglalt jelleggörbe szerint megosztani és a megosztás szerint elszámolni a felhasználóval! Árváltozás esetén a fogyasztó jogosult a mérő aktuális állását az elosztóval közölni! Ha az elszámolás eredményeként a fogyasztó folyószámláján 1000 Ft feletti túlfizetés mutatkozik, akkor a szolgáltató az elszámoló számla kibocsátásától számított 8 napon belül köteles azt visszafizetni!

46 Számlázással kapcsolatos néhány tudnivaló II. A leolvasási időszakot, ezen belül a leolvasások, illetve az adatrögzítések (diktálások) időpontját a hálózathasználati szerződésben kell meghatározni! A fogyasztó a számla ellen a szolgáltatónál kifogást emelhet. (A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, csak ha az elszámolt mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja) Az egyetemes szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni! Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt az egyetemes szolgáltatót díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a fogyasztó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni!

47 Számlázással kapcsolatos néhány tudnivaló III. A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképre vonatkozó részletes előírásokat a 31/2010. (IV. 15.) KHEM rendelet tartalmazza.

48 Villamos energia hálózathasználati szerződés megszegése: szabálytalan vételezés A fogyasztásmérő-berendezés vagy a plomba sérülését nem jelentette be. Következménye: kártérítés! A fogyasztásmérő-berendezést, vagy a plombát megrongálja és így méretlen villamos energia vételezést tesz lehetővé villamos energiát vételez. Következménye: kötbér!

49 Szerződésszegéssel kapcsolatos néhány tudnivaló (villamos energia) A plomba sérülésére a hálózati engedélyes kizárólag akkor hivatkozhat, ha azt a fogyasztó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombákról ( száma, azonosítója és sérülésmentes külső) a mérő felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a fogyasztót írásban tájékoztatni kell. Ha a fogyasztó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a mérő vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. A fogyasztó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani. Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a fogyasztónak a mérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a mérő nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.

50 A földgáz elosztóhálózat-használati szerződés megszegése: szabálytalan vételezés A plomba sérülését a földgázkereskedőnek, vagy a földgáz-elosztónak a sérülés észlelését követő 2 munkanapon belül nem jelenti be, Következménye : kártérítés! A plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi, A fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez, Következménye: kötbér

51 Szerződésszegéssel kapcsolatos néhány tudnivaló (földgáz) A plomba sérülésére a földgázelosztó csak akkor hivatkozhat, ha azt a fogyasztó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombákról ( száma, azonosítója és sérülésmentes külseje) a fogyasztót írásban tájékoztatni kell. Ha a fogyasztó a szabálytalan vételezést vitatja, a mérő szakértői vizsgálatát az elosztói engedélyes köteles igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani A földgázelosztó jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni, ha a hiteles mérés feltételeit a helyszínen biztosítani nem tudja. Legfeljebb 30 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni.(ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg)

52 Mikor kapcsolható ki a fogyasztó az áram- és gázszolgáltatásból? Ehhez három feltétel együttes teljesülésére van szükség: 1. Fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe essen. 2. A tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről legalább kétszer írásban kell értesíteni.

53 Mikor kapcsolható ki a fogyasztó az áram- és gázszolgáltatásból? 3. Annak az egyeztetésnek, amelyet a fizetési haladék adása vagy a részletfizetési lehetőség kapcsán kezdeményeztek, sikertelennek kell lennie. Ezt az egyeztetést a fogyasztónak kell kezdeményeznie!

54 Mikor kapcsolható ki a fogyasztó az áram- és gázszolgáltatásból? A fogyasztó kikapcsolása nem eshet az alábbi napokra: munkaszüneti nap, ünnepnap, munkaszüneti vagy ünnepnapot megelőző munkanap és külön meghatározott pihenőnap.

55 A közüzemi ügyintézés kapcsán fontos tudnivalók A fogyasztók előzetesen igényelhetnek mind elektronikus és telefonos úton személyes ügyfélfogadási időpontot az ügyintézésre. Használjuk ki ezt a sorbanállás elkerüléséért, intézzük előre lefoglalt időpontban az ügyeket!

56 Fogyasztói jogérvényesítés A reklamációkkal, kérdésekkel elsősorban az egyetemes szolgáltatóhoz / kereskedőhöz, ill. elosztói engedélyeshez kell fordulni. A hatósági hatáskörök megoszlanak a Nemzeti Fogyasztóvé-delmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal között. Lakossági fogyasztó a mérésre, leolvasásra, számlázásra, elszámolásra, felszólításra, hátralék miatti kikapcsolásra vonatkozó panaszával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi vagy regionális szervezeti egységeit keresheti meg. Bármilyen más tevékenységre (pl. hálózatra csatlakozás, rendelkezésre állás) vonatkozó panaszával a Magyar Energia Hivatalt keresheti meg. Bírósági eljárást megelőzően a Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamarák mellett működő Békéltető Testületek segítségével célszerű a problémára orvoslást találni.

57 BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

58 Mik azok a békéltető testületek? Minden megyében és a fővárosban működnek az illetékes területi kereskedelmi- és iparkamarák mellett Fogyasztó és vállalkozások között fennálló fogyasztói jogviták megoldására hivatottak A testületek eljárása a fogyasztó számára teljes mértékben ingyenes és gyors

59 Mikor járhat el a békéltető testület? A fogyasztó és a vállalkozás között A termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy Bírósági eljáráson kívüli rendezése E célból egyezség létrehozásának megkísérlése Ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntés hozatala A fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében

60 Milyen tipikus ügyeket tárgyal a békéltető testület?

61 Általános kereskedelmi ügyek

62 Termékbemutatók, internetes vásárlások

63 Parkolási, autópálya bírságok

64 Telekommunikációs szolgáltatások

65 Közüzemi szerződések

66 Utazási ügyek

67 Építőipari ügyek

68 Mit mutatnak a számok?

69