Tartalomjegyzék 1. Feladatkör, tevékenység bemutatása Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör, Szakmai tevékenység bemutatása

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Feladatkör, tevékenység bemutatása Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör, Szakmai tevékenység bemutatása évi zenemővészeti tevékenység évi táncmővészeti tevékenység évi szervezeti változások és azok hatásai Alapítványok, közalapítványok támogatása Vállalkozási tevékenység Eszközök tevékenységek közötti megoszlása Kiszervezett tevékenységek helyzete Gazdasági társaságokban való részvétel Dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatásainak bemutatása A Kincstári Egységes Számlán kívüli pénzforgalmak alakulása Az elıirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai Rendkívüli események, körülmények bemutatása Pénzügyi, vagyoni helyzet alakulása Az intézmény által ellátott többletfeladatok Az intézmény mőködésének helyzete, értékelése évi elıirányzatok és teljesítések Elıirányzat adatok változásai Fıbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggı alakulása Személyi jellegő kiadások Munkaadókat terhelı járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Mőködési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás Kamatkiadások Támogatásértékő mőködési, felhalmozási kiadások Intézményi beruházási kiadások Központi beruházások Felújítások Elızı évek elıirányzat-maradvány átadása Kölcsönök nyújtása és törlesztése Egyéb mőködési célú kiadások Intézményi bevételek alakulása évi bevételek elıirányzat változásai Bevételek teljesítése, alakulása Az elıirányzat maradvány alakulása A évi elıirányzat-maradvány fıbb felhasználási jogcímei A évben keletkezett elıirányzat maradvány Költségvetési aktív és passzív pénzügyi elszámolások záró állománya Egyéb gazdálkodási, pénzügyi tényezık Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása Vagyongazdálkodás Tulajdonosi részesedések Követelések és kötelezettségek állományának alakulása A letéti számla pénzforgalma Befizetési kötelezettségek éves teljesítése 30. Összegzés 31. 2

3 1.1 Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör 1. Feladatkör, tevékenység bemutatása A költségvetési szerv neve: Magyar Állami Operaház Székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Telephelyei: 1061 Budapest, Hajós u. 11. (Üzemház) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. (Erkel Színház) 1061 Budapest, Jókai u (Próbaterem) 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 18. (üdülı) 8220 Balatonalmádi, Balatonfüredi út 20. (üdülı) Alapításának idıpontja: Elıirányzat felhasználási keretszámla: Adószáma: Fejezeti irányító szerve: Nemzeti Erıforrás Minisztérium (NEFMI) Statisztikai számjele: PIR szám: Jogállása: Szakágazati fıtevékenység: Irányítás szerinti besorolása: Kincstári körbe tartozó, önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv Elıadó-mővészet Központilag felügyelt költségvetési szerv Iratok ırzésének helye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Ellátott tevékenységi körök A költségvetési szerv alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el: az egyetemes opera- és balett mővészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelı magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzık mőveire; az opera- és balettelıadások mellett a zeneirodalom más színpadi mőveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb mővészeti rendezvények, események rendezése; a mőfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttmőködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettmővészet jelentısebb külföldi intézményeivel; az Operaház épületének amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része valamint az Operaház történetének, mőködésének, tevékenységének a nagyközönség számára történı bemutatása, kulturális emlékek megırzése, a mőemlék épület fenntartása és gondozása; fıbb feladatait elsısorban saját társulatával, teljes munkaidıben foglalkoztatott, magas mővészi színvonalat elért szimfonikus zenekarral, énekkarral és balettkarral, valamint karmesterekkel, magánénekesekkel és magántáncosokkal látja el; az intézményben létrehozott elıadások széleskörő közvetítése a nyilvánossághoz az elektronikus médián keresztül, ennek keretében együttmőködés a közszolgálati rádióval és televízióval; 3

4 a létrehozott elıadások élı, vagy stúdióban történı rögzítése, és a hang-, illetve képfelvételek kiterjedt körő terjesztése (beleértve a kereskedelmi forgalomba hozatalt is). 1.2 Szakmai tevékenység bemutatása A Magyar Állami Operaház, mint a magyar operajátszás elsı számú intézménye, a évi folyamatos pénzügyi nehézségek ellenére is magas színvonalú zenemővészeti és táncmővészeti elıadások bemutatásával kívánt szakmai elismerést kivívni magának mind a hazai operarajongók körében, mind nemzetközi téren évi zenemővészeti tevékenység Bemutatók március 18-án, a Thália színpadán került elsı ízben bemutatásra, Fekete Gyula zeneszerzı, és Papp András szövegíró által megalkotott, Liszt Ferenc életét megjelenítı, Excelsior címő kortárs opera produkció. A rendezés és látványtervezés, egytıl egyig magyar mővészek munkáját dicséri: Fekete Gyula zeneszerzı, Papp András szövegíró, Gothár Péter rendezı és díszlettervezı, Bujdosó Nóra jelmeztervezı, Mesterházi Máté dramaturg, Petı József világítástervezı, Kıfaragó Gyula díszletgrafikus március 22-én, az Operaház színpadán mutattuk be, Szinetár Miklós rendezésében, Verdi: Macbeth címő operáját. A klasszikus rendezésben színpadra állított, William Shakespeare tragédiáját elbeszélı opera, gazdag, a kelta világot megidézı látványelemeit szintén kiváló magyar mővészek munkájának köszönheti: Szinetár Miklós rendezı, Nemes Zsófia koreográfus, Horgas Péter díszlettervezı, Velich Rita jelmeztervezı június 9-én a Mővészetek Palotájával koprodukcióban, a Budapesti Wagner Napok 2011 rendezvénysorozat keretein belül, Marton László rendezıi, tervezıi elképzelései szerint színpadra állítottuk, a Fischer Ádám mővészeti igazgató által dirigált Lohengrin címő operát a Mővészetek Palotájában október 1-én mutatta be a ház, Verdi: Simon Boccanegra címő operáját. A 14. század közepén, Genovában játszódó történet rendezésére, illetve korhő látványának megtervezésére, külföldi stábot hívott meg az Operaház. A rendezés, jelmez- és díszlettervezés egy személyben Ivan Stefanutti olasz mővész munkája során valósult meg. A látvány meghatározó eleme, a világítás szintén olasz mővész Claudio Schmid munkáját dicséri november 19-én a híres olasz rendezı Gianfranco de Bosio munkája során került bemutatásra Mozart: Don Giovanni címő operája. A népszerő, romantikus elemekkel átszıtt opera története Don Juan legendáját dolgozza fel. Mozart egyik legismertebb zenemővét, klasszikus rendezésben, az olasz filmes szakmában is méltán világhírő díszlet- és jelmeztervezı, Naná Checci által megálmodott Teatro Olimpico ihlette, statikus díszlet elıtt csodálhatta meg a közönség. Felújítások szeptember 4-én, az Operaház színpadán került bemutatásra Erkel Ferenc Bánk Bán címő operája. A Káel Csaba által rendezett produkció, új fényében tündökölt, Csikós Attila díszletében, és Velich Rita jelmezeiben. Repertoár A évre esı 5 bemutatón és 1 felújításon kívül tárgyévben további 24 opera és 14 balett produkció szerepelt a Magyar Állami Operaház repertoárján. 4

5 Opera elıadások: A kékszakállú herceg vára, Don Pasquale, Tosca, Pomádé király új ruhája, Hamupipıke, Rigoletto, Turandot, Aida, A denevér, Bohémélet, A szicíliai vecsernye, Cosi fan tutte, Pikk dáma, A nürnbergi mesterdalnokok, Mefistofele, A bolygó hollandi, Norma, Bánk Bán, Trubadúr, Parsifal, A sevillai borbély; Elektra, Otello, Liszt mennybemenetele (Thália), Varázsfuvola (Vígszínház). Balett elıadások: Balanchine-est, Bajadér, Karamazov testvérek, Anyegin, Makrancos Kata, Örvényben (balettest), Rigoletto, Hófehérke és a hét törpe, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Giselle, A diótörı, Anna Karenina, Zorba (MÜPA). Gálaestek A Magyarországot is sújtó gazdasági válság, illetve az országban történt természeti katasztrófák miatt márc. 5-én az Operabál rendezvény helyett egy jótékonysági gálaest került megrendezésre, melynek célja az Operaház hozzájárulása volt a rászorulók megsegítésében. Koncertek november 21-én a Zeneakadémia születésnapi koncertjét élvezhette a közönség a Dalszínházban november 28-án a Pavarotti utódaként ünnepelt, perui származású világhírő tenor Juan Diego Flórez adott nagyszabású koncertet az Operaház színpadán. Hagyomány szerint ez évben is több - összesen 17 - alkalommal rendezett koncertet a Budapesti Filharmóniai Társaság az Ybl-palotában. Vendégjátékok A Magyar Állami Operaház Don Carlos címő produkcióval turnézott a savonlinnai Operafesztiválon. Rendezvények 2011 májusában, harmadik alkalommal került megrendezésre a Május Ünnep rendezvénysorozat, melyen hazai és nemzetközi sztárok léptek fel az Operaház színpadán. Az esemény egyik legnagyobb érdeklıdéssel várt eseménye, Renée Fleming világhírő amerikai szopránénekes koncertje volt évi táncmővészeti tevékenység Balett bemutatók 2011 áprilisában Eldar Aliev megbízott balett igazgató a Giselle címő balett felújított változatát állította színpadra, magára vállalva a koreográfiai adaptáció feladatát. A korábbi produkció jelmezeit részben felújítottuk, az elıadások kísérızenéjét pedig a korábban játszott ún. moszkvai verzió -hoz összeállított kotta lecserélésével az ún. szentpétervári verzió kottáiból játszotta zenekarunk. A nagy kihívásokat jelentı klasszikus balett bepróbálásában a nemzetközi tekintélynek örvendı szentpétervári Olga Vtorushina mellett olyan hírességek is közremőködtek, mint Irina Kolpakova és Vladilen Semenov, a New York-i ABT (American Ballet Theatre) balettmesterei, akiket kérésünkre kiengedtek az amerikai együttestıl, hogy segíthessék a bemutató elıtti utolsó hetek próbafolyamatát. A es évadra további két nagyszabású külföldi premiert tervezett az Operaház a balett társulat elıadásában, azonban a pénzügyi nehézségek erısebbnek bizonyultak az elhatározásnál. A neoklasszikus francia mester, Roland Petit koreográfiái eleddig hiányoztak az Operaház balett repertoárjából. A Notre Dame-i toronyır címő alkotás elıadási jogainak megvásárlásához sikerült megnyernünk minden érintett jogtulajdonos beleegyezését, beleértve az Yves Saint Laurent tervezte jelmezek jogának kezelıjét. Már kész elızetes tervekkel rendelkeztünk a közremőködık ideutazásaira 5

6 vonatkozóan, amikor kiderült, hogy forráshiány miatt a bemutató mégsem valósulhat meg, és így, a már részleteiben letárgyalt produkciót kénytelenek voltunk lemondani. A megtervezett és elıkészített budapesti munkafolyamatok (díszlet-, jelmez-, világítás konzultációk, színpadi állítópróbák, betanítás stb.), melyeknek résztvevıi Olaszországból és Franciaországból utaztak volna fıvárosunkba, elmaradtak. A világhírő orosz koreográfus, Vlagyimir Vaszilijev Hamupipıke címő balettjével a jövı nézıgenerációjának, a gyermekeknek kívántunk új motivációt adni arra, hogy látogassák az Operaház elıadásait. A szentpétervári koreográfussal valamint az Amerikai Egyesült Államokban élı orosz díszletés jelmeztervezıkkel elırehaladott tárgyalásokat folytattunk a projekt megvalósításának pontos feltételeirıl, ám a forráshiány miatt a tárgyalásokat végül kénytelenek voltunk megszakítani és a bemutatót meghatározatlan idıre elhalasztani. Ugyancsak forráshiány következtében a külföldi illetıségő vendégmővészek (balettmesterek illetve fellépı mővészek) számát is kénytelenek voltunk erısen korlátozni a korábbi éveket jellemzı kiterjedt nemzetközi együttmőködéshez képest. A kedvezıtlen körülmények ellenére is sikerült azonban az alábbi vendégek közremőködésével gazdagítani elıadásainkat illetve az azokat megalapozó termi munkát: Slava Mukhamedov, Szentpétervár: koreográfus, óraadó és próbavezetı balettmester (2011. jan. 16-márc. 20.) Anna Tsygankova (az amszterdami HET National Ballet szólistája): o A bajadér: Gamzatti szerepe ( , 17) o Makrancos Kata: címszerep ( , 07.) o Hófehérke: címszerep ( , 5.) Simon István (a drezdai Semperoper Ballett magyar származású szólistája) o A diótörı: Diótörı Herceg ( , 26., 29.) Nemzetközi próbatánc A Magyar Állami Operaház balett együttese mind a mai napig a nemzetközi palettán egyre ritkábban fellelhetı nemzeti együttesek közé sorolható. Tagjai túlnyomó részét a Magyar Táncmővészeti Fıiskola végzett hallgatói teszik ki, akik gyermekkoruktól fogva dolgoznak együtt, és így különleges összhangot képesek teremteni a termekben és a színpadon. Nem lehet azonban teljes mértékben eltekinteni attól a tendenciától, mely szerint az itthon végzett táncmővészek egy része külföldön helyezkedik el, miközben az Operaház is foglalkoztat kis létszámban külföldi illetıségő mővészeket. A külföldi közalkalmazottak felvételét minden esetben próbatánc és gondos mérlegelés elızi meg. A 2011-es évben folyamatosan fogadtunk termeinkben az Operaház együttesébe felvételt kérı, jól képzett, elıválogatott jelentkezıket, azonban gazdasági okokból nem nyílt lehetıségünk új szerzıdéseket ajánlani a meglévı külföldieket érintı szerzıdések mellé. Kiállítás A George Balanchine három egyfelvonásos balettjébıl összeállított estet 2009-ben mutattuk be. Az orosz származású, Amerikában híressé vált koreográfus látványos darabjairól ihletett fényképsorozatot készített Andrea P. Merlo, az Operaház balett együttesének olasz származású, Magyarországon letelepedett tagja. A The George Balanchine Trust szíves engedélyével a fényképsorozatból január 12. és február 6. között kiállítást rendeztünk az Operaház Vörös Szalonjában, melyet a szünetekben megnyitottunk elıadásaink közönsége elıtt. 6

7 évi szervezeti változások és azok hatásai január 01-jén a Magyar Állami Operaház átlagos statisztikai létszáma 816 fı volt január 01. napján az Operaházba történı végleges áthelyezésével egyidejőleg Horváth Ádám Zsolt miniszteri biztos határozott idıre január 01. napjáig Biróné Lázár Erikát bízta meg a gazdasági igazgató-helyettesi feladatok ellátásával január 28. napján Keveházi Gábor balett-igazgató vezetıi megbízását - a Nemzeti Erıforrás Miniszter egyetértésével - Horváth Ádám Zsolt miniszteri biztos visszavonta, ezzel egyidejőleg közalkalmazotti jogviszonyát nyugdíjra való hivatkozással, szeptember 29. napjával felmentéssel megszüntette. A Nemzeti Erıforrás Miniszter egyetértésével Horváth Ádám Zsolt miniszteri biztos január 29. napjával határozott idıtartamú június 30-ig szóló munkajogviszony keretében Eldar Alievet bízta meg a balett mővészeti igazgatói feladatok ellátásával. Eldar Aliev munkajogviszonya a határozott idı lejártával a törvény erejénél fogva június 30. napján megszőnt. Pölös Márta nemzetközi osztályvezetı határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonya január 25. napján közös megegyezéssel szőnt meg. Wolfné Magyar Ida pénzügyi osztályvezetı határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyáról január 25. napján lemondott. A munkáltató a lemondás teljes idıtartamára mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A Miniszteri Biztos a Pénzügyi Osztály vezetésével január 26. napjától január 26. napjáig Gulyásné Varga Erzsébetet bízta meg. Horváth Ádám Zsolt miniszteri biztos február 15. napjától a pályázat elbírálásáig, legfeljebb június 30. napjáig stratégiai igazgatónak bízza meg Herczeg Tamást. E megbízatását július 01-tıl október 01-ig Mozsár István mb. fıigazgató meghosszabbította. Megbízatása a határozott idı lejártával megszőnt. A Nemzeti Erıforrás Minisztérium által elrendelt zárolások miatt február 22-vel a kinevezett miniszteri biztos utasításban rendelte el az álláshelyek zárolását, így közalkalmazotti foglalkoztatással új felvétel (áthelyezés) nem volt indítható. A személyi kifizetéseket érintı zárolás az állományba nem tartozó külsı személlyel történı (megbízási szerzıdés) szerzıdéskötéseket is érintette, kizárólag miniszteri biztosi engedéllyel volt lehetséges ilyen jellegő szerzıdést kötni. A Miniszteri Biztos határozott idıre március 01. napjától március 01. napjáig Tóth Sándornét bízta meg az Informatikai Osztály vezetésével. A MÁO Szervezeti és Mőködési Szabályzata Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erıforrás miniszter által március 08. napján jóváhagyásra került. Jóváhagyását követı 30. napon, azaz április 07. napján lépett hatályba, ezzel egyidejőleg a május 15. napján kelt Szervezeti és Mőködési Szabályzat hatályát vesztette. Dr. Réthelyi Miklós 8/2011. (III.3.) NEFMI utasításban foglaltak értelmében március 02. napjától - a Magyar Állami Operaház fıigazgatói állásának betöltésére kiírt pályázat eredményes lefolytatásáig, de legfeljebb hat hónap idıtartamra - Horváth Ádám Zsoltot miniszteri biztossá nevezte ki. Horváth Ádám Zsolt kormánytisztviselıi jogviszonya május 31-i hatállyal közös megegyezéssel megszőnt. A fıigazgatói munkakör ellátására június 01-tıl június 01-jéig szóló határozott idejő munkaszerzıdést kötött a NEFMI képviseletében Dr. Réthelyi Miklós miniszter és Horváth Ádám Zsolt. A fıigazgatói munkakörre szóló munkaviszony Horváth Ádám Zsolt kezdeményezésére június 03. napjával közös megegyezéssel megszőnt. 7

8 Dr. Réthelyi Miklós június 04-i hatállyal a MÁO fıigazgatói feladatainak ellátásával helyettesítéssel Mozsár István mb. ügyvezetı igazgatót bízta meg, akinek ügyvezetı igazgató vezetıi megbízása június 30. napjával megszőnt, így igazgatási szakalkalmazottként továbbra is helyettesítéssel augusztus 08. napján történt lemondásáig látta el a fıigazgatói feladatokat augusztus 08. napjától a MÁO fıigazgatói feladatainak ellátásával Kovács János elsı karmestert bízta meg Dr. Réthelyi Miklós miniszter, mely megbízatást augusztus 22. napján visszavont. A Magyar Állami Operaház irányításáért felelıs kormánybiztos kinevezésérıl és feladatairól szóló 1291/2011. (VIII. 22.) Korm. határozatban foglaltak szerint a Magyar Állami Operaház irányításával kapcsolatos feladatok ellátására augusztus 22. napjától a Magyar Állami Operaház fıigazgatói munkakörének betöltéséig, de legfeljebb két éves idıtartamra Ókovács Szilvesztert kormánybiztossá nevezték ki. Ókovács Szilveszter kormánybiztos szeptember 05. napjától a pályázat elbírálásáig, de legkésıbb augusztus 22. napjáig határozott idıs teljes munkaidıs munkajogviszony keretében Solymosi Tamást bízta meg a balett-igazgatói feladatok ellátásával szeptember 05. napján Gyıriványi György Sándor megbízott fızeneigazgató munkaviszonya közös megegyezéssel megszőnt. Ókovács Szilveszter kormánybiztos szeptember 06. napjától a pályázat elbírálásáig, de legkésıbb augusztus 22-ig határozott idıs teljes munkaidıs munkajogviszony keretében Héja Domonkos Istvánt bízta meg a fızeneigazgatói feladatok ellátásával. Hajduné Sipos Erika gazdasági igazgató jogviszonyát a közalkalmazott kérésére Ókovács Szilveszter szeptember 26. napjával közös megegyezéssel megszüntette. A Kormánybiztos Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erıforrás miniszter egyetértésével elıször szeptember 16. és szeptember 26. közötti idıszakban Hajduné Sipos Erika átmeneti távollétének idejére, majd szeptember 27. napi hatállyal a gazdasági igazgatói pályázat elbírálásáig, de legfeljebb augusztus 22. napjáig Böszörményi Jenı Kázmért jelölte ki a gazdasági igazgatói tevékenység ellátására. Ókovács Szilveszter kormánybiztos október 01. napján határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszony keretében Dr. Fızı Virág Zsuzsannát bízta meg határozott idıre - a pályázat eredményes lezártáig, de legfeljebb október 16. napjáig - a vezetı jogtanácsosi feladatok ellátásával. A Kormánybiztos október 01. napjától a Gazdasági Igazgatóság Titkárságának vezetésével határozott idıre - a pályázat eredményes lezártáig, legfeljebb október 01. napjáig - Noszkó-Horváth Andreát bízta meg. A Kormánybiztos november 03. napjától Dr. Turkovics Mónika Valériát bízta meg a marketing- és kommunikációs vezetıi feladatokkal a pályázat lezárásáig, legfeljebb augusztus 22. napjáig. A 10/2011. számú, december 19. napjától hatályos kormánybiztosi utasítás a MÁO kommunikációs és marketing területének átszervezésérıl rendelkezik a marketing- és kommunikációs igazgató, illetve a marketing vezetı beosztás létrejöttérıl, feladatairól. Ennek következtében Dr. Turkovics Mónika Valéria kinevezése december 19-ei hatállyal módosult, vezetıi megbízása ettıl a naptól kezdıdıen a marketing-és kommunikációs igazgató beosztásra szól. Ókovács Szilveszter kormánybiztos november 15. napi hatállyal munkaerı-gazdálkodási osztályvezetıvé nevezte ki Pércsy Ákost, akinek vezetıi megbízása november 15. napjáig tart. A Kormánybiztos december 19. napi hatállyal marketing vezetıvé nevezte ki Gulyás Zsuzsannát, akinek megbízatása a pályázat eredményes elbírálásáig, legfeljebb augusztus 22. napjáig szól. 8

9 1.4 Alapítványok, közalapítványok támogatása o A Magyar Állami Operaház a Magyar Köztársaság többször módosított Polgári Törvénykönyvének 74/A-F. rendelkezései alapján alapította meg a Budapesti Operabarát Alapítványt. Az Operaház más alapítványban, közalapítványban, közhasznú, vagy gazdasági társaságban nem rendelkezik sem tulajdoni részesedéssel, sem semmilyen befolyással. o Az Operaház a Budapesti Operabarát Alapítvány által ellátott feladatokat 2011-ben nem támogatta pénzeszközökkel, és nem adott át az Alapítvány részére térítésmentesen eszközöket. 1.5 Vállalkozási tevékenység A Magyar Állami Operaház 2011-ben kizárólag az alaptevékenységek szerinti tevékenységeket folytatta, vállalkozási tevékenységet bár erre az alapító okirat szerint jogosult lenne 2011-ben nem végzett. 1.6 Eszközök tevékenységek közötti megoszlása Az Operaház valamennyi eszközét alaptevékenységeihez használja, az értékcsökkenések a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése szerint megállapított leírási kulcsokkal kerülnek megállapításra. A Magyar Állami Operaház évben kizárólag alaptevékenysége szerint mőködött, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. 1.7 Kiszervezett tevékenységek helyzete A Magyar Állami Operaház 2000-tıl szervezte ki egyes, az alaptevékenységhez, az üzemeltetéshez szükséges tevékenységeit, úgymint a nézıtéri és ruhatári feladatok ellátása, gondnoksági és takarítási feladatok, vagyonvédelem ellátása. A kiszervezett tevékenység esetében a gazdasági hatékonyság vizsgálata folyamatosan zajlik. A fıbb kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza. adatok BRUTTÓ forintban Megnevezés évi kifizetések évi kifizetések İrzés-védelem kiadásai Takarítás kiadásai Nézıtéri szolgáltatás kiadásai Munkaerı kölcsönzés kiadásai A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos évi kifizetések jelentıs növekményét az okozta, hogy a évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésrıl szóló 1268/2010. (XII.3.) Korm. határozat alapján a nemzeti erıforrás minisztérium december hónapra kiadásteljesítés korlátozását rendelte el, majd a pénzügyi teljesítések azonnali felfüggesztését. Ebbıl kifolyólag jelentıs, a évet terhelı szállító állományunk csak év elején került kiegyenlítésre. 1.8 Gazdasági társaságokban való részvétel A Magyar Állami Operaház semmilyen gazdasági társaságban nem rendelkezek részesedéssel. 1.9 Dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatásainak bemutatása A Magyar Állami Operaház 1989-ben hozta létre a Lakástámogatási Alapot, melynek keretében támogatni kívánta a közalkalmazottai számára az otthonteremtést, a lakásvásárlást és a lakásépítést. A munkáltatói lakásépítési alap számla az OTP Banknál került megnyitásra. A lakástámogatási alapról szóló szabályzat alapján az Operaház közalkalmazottai részére legfeljebb forint/fı/év támogatást nyújthat évben nem került sor új támogatás megítélésére (2010- ben is összesen 3 fı vett igénybe az alapból támogatást, ezt megelızı évben sem volt új támogatás megítélve). 9

10 Összességében 13 személy rendelkezett év végén tartósan adott kölcsön tartozással forint értékben, melybıl a évben várhatóan megtérülı tartozások összege melyek átvezetésre kerültek az egyéb követelések közé forint volt A Kincstári Egységes Számlán kívüli pénzforgalmak alakulása A Magyar Állami Operaház a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin kívül az alábbi pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik: MEGNEVEZÉS Munkáltatói Lakásépítési Alap számla Oláh G. közérdekő alap pénzforgalmi számla Ferencsik J. közérdekő alap pénzforgalmi számla Juventus közérdekő alap pénzforgalmi számla Mándi A. közérdekő alap pénzforgalmi számla Závodszky közérdekő alap pénzforgalmi számla PÉNZFORGALMI JELZİSZÁM PÉNZINTÉZET ZÁRÓEGYENLEG (forint) OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt A közérdekő alap céljaira létrehozott pénzforgalmi számlákra magánszemélyek és társaságok teljesíthetnek befizetéseket, melyekbıl egyedi megítélések alapján egyes mővészek támogathatóak. A Magyar Állami Operaház 2011-ben nem támogatta anyagi eszközökkel ezeket az alapokat Az elıirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a kiadási és bevételi elıirányzatuk különbözeteként havi idıarányos támogatási keretet nyit, melyet havonta utal át az intézmény elıirányzat-felhasználási keretszámlájára. A felhalmozási kiadások finanszírozása teljesítményarányosan történik. Tekintettel arra, hogy az intézmény nettó finanszírozási körbe tartozik a támogatási keretnyitás feltétele a beküldött adóbevallás, mely alapján a terhelést a Kincstár teljesíti. Az Operaház évadterv alapján látja el feladatait. Az évadterv idıben elválik a költségvetési évtıl, a produkciók költségvetésének kiadásai eltérnek az 1/12-ed finanszírozás alapján nyújtott támogatási keretektıl. Az intézmény jelentıs részben támogatásból finanszírozza mőködését. A produkciók, bemutatók kiadásai nem idıarányosan jelentkeznek, viszont az idıarányosan nyújtott támogatási keret nehezíti a gazdálkodást, esetlegesen 30 napon túli tartozásállományok is felhalmozódnak. Az intézmény bevételei sem igazodnak a produkciók kiadási üteméhez, hiszen a kiadásokat követıen realizálható bevétel. Az intézmény részére nyújtható államháztartáson kívülrıl érkezı átvett pénzeszközök megszerzése bizonytalan, csak az év végén várhatók a vállalkozásoknál az eredmény megállapítását követıen. Ennek következtében a kötelezettségvállalásokban a kiadások tervezésében az ütemezettség nem biztosítható. Intézményünk likviditási helyzetét hátrányosan befolyásolja a forráshiányos támogatás. A kincstári információszolgáltatás adatai idıben késıbb állnak rendelkezésre az intézmény nyilvántartási adataitól, így naprakész egyeztetés, ellenırzés nem lehetséges, az esetleges korrekciók csak késedelmesen, az információ rendelkezésre állását követıen hajthatók végre. 10

11 2. Rendkívüli események, körülmények bemutatása év ıszén a Nemzeti Erıforrás Miniszter az Operaház teljes körő átvilágítását rendelte el. Az átvilágítással megbízott, külsı szakemberekbıl álló Szakértı Bizottság vizsgálatát követıen augusztus 24-én a Kormányzati Ellenırzési Hivatal indított vizsgálatot, mely ellenırzés a június 1. napjáig visszamenıleg vizsgálja a Magyar Állami Operaház mőködését. A vizsgálat a beszámoló készítésekor még nem zárult le. Orbán Viktor Miniszterelnök augusztus 22-vel a Magyar Állami Operaház élére Kormánybiztost nevezett ki Ókovács Szilveszter személyében. A Kormánybiztos megbízása 2 évre szól. Az Operaház évre engedélyezett létszáma 885 fı volt, létszámleépítés évközben nem történt, azonban a várható létszámcsökkentési kényszer miatt 2011 nyarán megkezdıdött a létszámcsökkentési tervek kidolgozása. Az intézménynél év folyamán a felsı vezetés szintjén egyrészt a gazdasági igazgatói poszton történt változás, 2011 ıszén Hajduné Sipos Erikát Böszörményi Jenı Kázmér váltotta, aki megbízottként látja el a gazdasági igazgatói teendıket. Héja Domonkos fızeneigazgatói, Solymosi Tamás pedig balett igazgatói megbízást kapott év folyamán számos alkalommal küzdöttünk jelentıs likviditási gondokkal. Az év folyamán a évi eredeti költségvetésünkbıl összesen e Ft került zárolás, majd elvonás alá. A kiesı összeg pótlására tett kormánybiztosi erıfeszítések eredményeképpen augusztus végén, a vezetıség-váltást követıen sikerült elérni 681 millió forint támogatás visszapótlást. A finanszírozási problémák azonban továbbra sem szőntek meg, ezért mentıövként további 600 millió forintos egyszeri kormányzati támogatásban részesültünk, amely összeg azonban csak december 20-án érkezett meg intézményünkhöz, így jelentıs kötelezettségvállalási állományt már nem tudtunk kifizetni 2011-ben. Az Erkel Színház épülete továbbra is próbaszínpadként mőködött év folyamán, azonban a tavalyi évben döntés született az épület rekonstrukciójáról, melynek keretében a munkálatok elıkészületeire 2011-ben 100 millió forintos kormányzati támogatást kaptunk. Az Erkel Színház újbóli megnyitása az elızetes tervek szerint 2012/2013-as évadban várható. 2.1 Pénzügyi, vagyoni helyzet alakulása A Magyar Állami Operaháznak évben nehéz pénzügyi keretek között kellett ellátnia alaptevékenységét és biztosítania az operajátszás magyar fellegváraként a mőfajjal kapcsolatosan elvárt magas színvonalat. Összességében a mőködési és felhalmozási célú költségvetési támogatásunk 5,4 milliárd forint volt ben, a 681 millió forintos elızı évi elıirányzat-maradvány átvétel központi költségvetési szervtıl pénzeszköz átvételt is figyelembe véve összességében 6,1 milliárd forint támogatási kerete volt intézményünknek. Az Operaház saját mőködési bevételei tekintetében a tervezett 1,7 milliárd forintos bevételt éppen, hogy meghaladva, de teljesítette 2011-ben. Az átvett pénzeszközökre az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény alapján tervezett 500 millió forintos értékkel szemben viszont csak 362 millió forint bevétel teljesült, ez is év végén realizálódott, így jelentıs részét nem tudtuk az év végéig elkölteni. Összességében a 2,2 milliárdos saját bevételi tervet 95 százalékosan teljesítette az intézmény pénzügyi évben. A évi maradványunk 645 millió forint volt - melybıl a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 118 millió forintot tett ki -, ezt teljes egészében felhasználásra engedélyezte a fenntartó minisztérium évre. Ebbıl az összegbıl kötelezettségvállalással terhelve évre még felhasználásra vár 93 millió forint, mely összeg felhasználását ismételten engedélyeztetnünk kell. 11

12 A évi maradványunk igen jelentıs összege 1,5 milliárd forint a már említett, év végén befolyt számottevı pénzösszegek el nem költése miatt keletkezett, ez az összeg teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. Összességében a bevételeinket tekintve 206 millió forint bevételi lemaradásunk volt évben a tervezetthez képest. Hozzávetılegesen 2010-ben a bevételi lemaradásunk 157 millió forint volt. Az Operaház személyi kiadása évben a megelızı évhez képest mindösszesen 2 százalékkal nıtt, átfogó bérfejlesztésre ebben az évben sem volt lehetıség. A személyi kiadásokon belül a rendszeres személyi juttatások értéke 7,48 százalékkal nıtt, ugyanakkor a nem rendszeres juttatás címén kifizetett összegek 10,79 százalékkal csökkentek évhez képest. Továbbra is tetemes költségként terheli az Operaház költségvetését a mestermővészeknek kötelezıen kifizetendı és évrıl évre növekvı juttatások értéke, ez 2011-ben csaknem 125 millió forint volt (2010-ben ez az összeg 114 millió forintot tett ki). A munkaadói járulékok (865 millió Ft) értéke lényegében változatlan a évihez képest. A dologi kiadásaink 2,4 milliárd forintos értéke nagyságrendileg hasonló az elızı években ilyen címen kifizetett összegekhez képest. A évhez képest a kevesebb bemutatóra visszavezethetıen jelentıs csökkenést mutat többek között a készlet beszerzések értéke (- 20,31 %), a reklám és propaganda kiadások értéke, (- 31 %), a reprezentációs célokra fordított kiadások (- 68,63 %) tekintetében. Ezzel szemben a kevesebb elıadásszám ellenére is növekedés mutatkozik az elızı évhez képest egyebek mellett az elıadásokhoz kapcsolódóan számlázott szellemi tevékenységek kifizetésében (+ 14,85 %), a külsı szerzıknek fizetett jogdíjak összegében (+ 22,03 %), de a karbantartásokra fordított összegek tekintetében is (+ 41,74 %). Beruházási és felújítási kiadásokra az elızı években is nagyon kevés pénz jutott, évben azonban a jelentıs forráshiány miatt ezen elıirányzatok nagy részét egyéb kiadásaink fedezetére kellett átvezetni, ami olyan mértékő csökkenést eredményezett a beruházási és felújítási kiadásokban, amely önmagában már a mőködıképességet veszélyezteti évben mindösszesen 40,7 millió forintot költöttünk fejlesztésekre, ezzel szemben 2010-ben 106 millió forint, 2009-ben 249 millió forint volt ugyanezen célú kiadásunk. A fejlesztések elmaradása, illetve évrıl évre történı kényszerő halogatása elıbb vagy utóbb várhatóan akut problémaként és jóval nagyobb ráfordításként fog jelentkezni, meghaladva majd a rendelkezésünkre álló pénzügyi kereteket. A produkciókkal kapcsolatos kiadásaink az elszámolt és kifizetett tételeket figyelembe véve 2011-ben bruttó 975 millió forint volt (ennek a 95 százaléka dologi kiadás), ez a évi 1,1 milliárd forinthoz képest mintegy 15 százalékos csökkenést jelent. A évi kifizetések alapján opera elıadásokra összességében csaknem 738 millió forintot, balett elıadásokra 101 millió forintot, egyéb rendezvényekre, eseményekre további 136 millió forintot költöttünk. Ezen kiadások zöme hangsúlyosan dologi kiadás, a produkciókhoz közvetlenül kapcsolódó személyi kifizetések önmagukban nagyságrendileg további 3 milliárd forintot jelentenek. A produkciók bevételi oldala az értékesítésre került jegy- és bérletbevételek alapján bruttó 1,2 milliárd forint volt, egyéb produkciós bevételeink (külsıs helyszíneken játszott darabok, gyermek elıadások, operafesztivál, stb.) további bruttó 126 millió forint bevételt jelentettek 2011-ben. Részleteiben nézve az operai elıadások bevételei 848 millió forint, a balett elıadások bevételei 368 millió forint, egyéb elıadásokkal kapcsolatosan 144 millió forint bruttó bevétel keletkezett. 2.2 Az intézmény által ellátott többletfeladatok A Magyar Állami Operaház számára évben többletfeladat elrendelésére nem került sor. 2.3 Az intézmény mőködésének helyzete, értékelése A Magyar Állami Operaház a 2011-es évet eft-tal több támogatással és az elızı évhez képest eft-tal több saját bevétel eredeti elıirányzattal indította el. A teljes év tekintetében a támogatás 12

13 összege eft-tal, a saját bevételeké eft-tal lett több mint 2010-ben. Elıirányzatmaradványból eft-tal több forrás állt rendelkezésre, mint elızı évben. Összességében e Ft volt 2011-ben a forrásnövekedés évhez viszonyítva. Idıszak Megnevezés Támogatás Bevételek év Elıirányzatmaradvány igénybevétele ezer Ft-ban Források összesen Eredeti elıirányzat Módosított elıirányzat év ELTÉRÉS Eredeti elıirányzat Módosított elıirányzat Eredeti elıirányzat Módosított elıirányzat A évben az eredeti elıirányzatunk e Ft összegben került jóváhagyásra az éves költségvetésben. Év közben kiadási elıirányzataink országgyőlési hatáskörben e Ft-tal csökkentek, saját hatáskörben e Ft-tal, kormány hatáskörben e Ft-tal, irányító szervi hatáskörben 850 e Ft-tal növekedtek évben összességében e Ft többlettámogatást kaptunk bérkompenzáció fedezetére ( e Ft személyi juttatásokra, e Ft-ot munkaadókat terhelı járulékokra) melyet teljes egészében felhasználtunk. Az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény alapján vállalkozásoktól intézményünknek juttatott támogatások értéke e Ft volt 2011-ben, ez e Ft-tal kevesebb, mint a évi ilyen jellegő átvett pénzeszköz évben jóváhagyott eredeti elıirányzatunk összege nagymértékben elmaradt a szükségestıl, ezért személyi jellegő kiadásunkon megtakarított elıirányzatunkból kellett pótolni a dologi kiadásokon jelentkezı hiány egy részét. A dologi elıirányzatokra e Ft-ot személyi, e Ft-ot munkaadókat terhelı járulékok elıirányzatokról kezdeményeztünk átcsoportosítást. Beruházásról további e Ft elıirányzat átcsoportosítása vált szükségessé a dologi kiadásoknál jelentkezı elıirányzat hiány pótlására. A szükséges átcsoportosítás következtében a fejlesztéseinket, beruházásainkat nagyon szőkös korlátok közé kellett szorítani. Az Erkel Színház épületének rekonstrukciója kapcsán évben kormányzati hatáskörben e Ft elıirányzat növekményünk keletkezett, melyet az Erkel Színházzal kapcsolatos beruházások fedezetére kaptunk. A színház épületének felújításával kapcsolatos beruházásra évben további 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre. 13

14 3.1 Elıirányzat adatok változásai évi elıirányzatok és teljesítések évi fıbb elıirányzatok alakulása (adatok ezer forintban) SOR SZÁM Megnevezés KIADÁSOK ÖSSZESEN ( sorok) Mőködési kiadások összesen ( sorok) évi tényleges teljesítés évi eredeti elıirányzat évi módosított elıirányzat évi teljesítés Személyi juttatások Munkaadót terhelı járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mőködési célú pénzeszköz átadások Egyéb mőködési kiadások Felhalmozási kiadások összesen ( sorok) Intézményi beruházás Felújítás Központi beruházás Beruházások általános forgalmi adója Kölcsönök nyújtása BEVÉTELEK ÖSSZESEN ( ) Támogatási bevételek ebbıl felügyeleti szervtıl kapott támogatás támogatásértékő bevételek elızı évi maradvány átvétel Mőködési bevételek Felhalmozási és tıke jellegő bevételek Egyéb mőködési bevételek Elızı évi maradvány igénybevétele Kölcsönök visszatérülése Felhasználható tárgyévi maradvány

15 3.2 Fıbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggı alakulása Megnevezés EREDETI Elıirányzat Országgyőlés Elıirányzat változások Kormány Felügyeleti szerv Intézmény ELTÉRÉS Végleges módosított elıirányzat Intézményi beruházások Felújítás Központi beruházási kiadások Támogatásértékő felhalmozási kiadások Elızı évi felhalmozási célú elıirányzat maradvány átadás Lakástámogatás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Kamatkiadások Támogatásértékő mőködési kiadások Elızı évi mőködési célú elıirányzat maradvány átadás Egyéb mőködési célú kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Mőködési kiadások összesen Kölcsönök nyújtása és törlesztése KIADÁSOK ÖSSZESEN Személyi jellegő kiadások évi személyi jellegő kiadások elıirányzat változásai: o án a Nemzeti Erıforrás Minisztérium ezer forint zárolását rendelte el (a 1025/2011 (II.11) Korm. határozat alapján) támogatás elvonás keretében, mely a személyi jellegő kiadások elıirányzatát ezer forint értékben csökkentette. Ebbıl az alapilletmények e Ft, a megbízási díjak e Ft, a belföldi mővészek tiszteletdíja e Ft, a külföldi mővészek tiszteletdíja e Ft, a mestermővészek juttatásainak elıirányzata pedig e Ft értékben csökkent. o án ezer forinttal csökkentettük intézményi hatáskörben az alapilletmények elıirányzatát, melyet a dologi kiadások fedezetére vezettünk át. o én intézményi hatáskörben ezer forinttal csökkentettük a személyi jellegő kiadások elıirányzatát (alapilletmények tekintetében), mely átvezetésre került a dologi kiadások elıirányzatára. 15

16 o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a személyi juttatások elıirányzatát, mely az alapilletmények, illetve a közalkalmazottak étkezési és egyéb költségtérítése elıirányzatokat növelték. o A Nemzeti Kulturális Alap támogatta a Bánk bán CD operaházi kiadásával kapcsolatosan felmerült költségeinket, így ennek keretében én ezer forinttal növeltük a személyi juttatások elıirányzatán belül a saját dolgozók jogdíjának, belföldi mővészek tiszteletdíjának, és megbízási díjak elıirányzatának értékét. o A évi bérkompenzáció keretében kormányzati hatáskörben án ezer forinttal nıttek az elıirányzataink, ebbıl a személyi kiadások elıirányzata ezer forinttal emelkedett. o én országgyőlési hatáskörben ezer forint zárolás (elvonás) elrendelése miatt a személyi kiadások (közalkalmazottak alapilletménye) elıirányzata ezer forinttal csökkent. o án a 1283/2011. (VIII. 10.) Korm. határozat alapján intézményünk elızı évi mőködési célú elıirányzat maradvány átvétele keretében egyszeri támogatást kapott ezer forint értékben. Ebbıl a személyi kiadások elıirányzata (közalkalmazottak alapilletménye) ezer forinttal növekedett. o én kormányzati hatáskörben a 1425/2011. (XII. 6.) Korm. határozat alapján az intézmény likviditásának megırzése érdekében egyszeri támogatásként ezer forintot kaptunk, melybıl a személyi kiadások (közalkalmazottak alapilletménye) elıirányzata ezer forinttal emelkedett. o án kormányzati hatáskörben a 1445/2011 (XII. 20.) Korm. határozat alapján ezer forintot kaptunk a évi bérkompenzáció fedezetére, melybıl ezer forinttal nıtt a közalkalmazottak alapilletményének elıirányzata. Személyi jellegő kiadások teljesítése A Magyar Állami Operaház összes személyi jellegő kiadásai az elızı évhez képest mintegy 2,32 százalékos növekedést mutatnak. Átfogó bérfejlesztésre 2011-ben sem volt fedezet, a felsı vezetıi szinten történt többszöri személycserékkel kapcsolatos kifizetések az intézményt terhelték, az elbocsátásokkal járó többletkiadásokat a színház egyes álláshelyek pl. gazdasági igazgatóhelyettes, vezetı kontroller be nem töltésével, illetve késıbbi megszüntetésével tudta ellensúlyozni. A teljes munkaidıs és részmunkaidıs foglalkoztatottak személyi juttatásainak, valamint a külsı személyek juttatásainak megoszlása (munkaadókat terhelı járulékok nélkül): adatok ezer forintban MEGNEVEZÉS Különbözet évi arány Teljes munkaidıs juttatások ,68 % Részmunkaidıs juttatások ,14 % Külsı személyek juttatásai ,18 % ÖSSZESEN ,00 % A személyi kiadások egyes elemit tekintve átstrukturálódás figyelhetı meg az egyes elıirányzatok teljesítése tekintetében. A évhez képest növekedés mutatkozik többek között a rendszeres személyi juttatások (7 %), a személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások - közlekedési, étkezési költségtérítés, stb. - (22,6 %), vagy a külsı személyi juttatások (1,7 %) tekintetében. Ezzel szemben csökkenés jellemzi a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat (- 20,6 %), a foglalkoztatottak sajátos juttatásait - napidíj, biztosítási díjak, kártérítés (- 22,4 %), vagy a nem rendszeres személyi juttatásokat - megbízási díjak, elıadásokhoz kapcsolódó kifizetések - (- 12 %). Bérkompenzáció címén évben összességében ezer forintot kapott intézményünk a személyi jellegő kiadásaink, illetve a munkaadókat terhelı járulékok fedezetére. 16

17 A létszám adatokat tekintve a évi záró létszám 864 fı volt (809 teljes munkaidıs és 55 részmunkaidıs foglalkoztatott), a évi záró létszám 817 fı, melybıl 791 fıt teljes munkaidıben, 26 fıt részmunkaidıben foglalkoztatott az intézmény. A költségvetési engedélyezett létszámkeretünk az elızı idıszakhoz képest változatlanul 885 fı volt Munkaadókat terhelı járulékok o án a Nemzeti Erıforrás Minisztérium ezer forint zárolását rendelte el (a 1025/2011 (II.11) Korm. határozat alapján) támogatás elvonás keretében, mely a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzatát (nyugdíjbiztosítási járulék kiadási elıirányzata) ezer forint értékben csökkentette. o án ezer forint csökkentettük intézményi hatáskörben a nyugdíjbiztosítási járulék kiadási elıirányzatát, melyet a dologi kiadások fedezetére vezettünk át. o én intézményi hatáskörben ezer forinttal csökkentettük a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzatát (nyugdíjbiztosítási járulék kiadási elıirányzat terhére), mely átvezetésre került a dologi kiadások elıirányzatára o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzatát. o án Eldar Aliev megbízott balett igazgató lakásbérleti díjának fedezete miatt ezer forintot átcsoportosítottunk intézményi hatáskörben a dologi kiadások elıirányzatára. o A évi bérkompenzáció keretében kormányzati hatáskörben án ezer forinttal nıttek az elıirányzataink, ebbıl a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata ezer forinttal emelkedett. o én országgyőlési hatáskörben ezer forint zárolás (elvonás) elrendelése miatt a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata ezer forinttal csökkent. o án a 1283/2011. (VIII. 10.) Korm. határozat alapján intézményünk elızı évi mőködési célú elıirányzat maradvány átvétele keretében egyszeri támogatást kapott ezer forint értékben. Ebbıl a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata ezer forinttal növekedett. o én kormányzati hatáskörben a 1425/2011. (XII. 6.) Korm. határozat alapján az intézmény likviditásának megırzése érdekében egyszeri támogatásként ezer forintot kaptunk, melybıl a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata ezer forinttal emelkedett. o én intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzatát ezer forinttal csökkenve átvezetés történt a dologi kiadások elıirányzataira. o án kormányzati hatáskörben a 1445/2011 (XII. 20.) Korm. határozat alapján ezer forintot kaptunk a évi bérkompenzáció fedezetére, melybıl ezer forinttal nıtt a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata. Munkaadókat terhelı járulékok teljesítése A munkaadókat terhelı járulékok vonatkozásában évben a megelızı idıszakhoz képest ezer forint többletkiadásunk keletkezett, amely a személyi juttatások növekedésének tudható be Dologi kiadások o án a Nemzeti Erıforrás Minisztérium ezer forint zárolását rendelte el (a 1025/2011 (II.11) Korm. határozat alapján) támogatás elvonás keretében, mely a dologi kiadások elıirányzatát ezer forint értékben csökkentette. A csökkenést az intézmény üzemeltetési, karbantartási és a belföldi énekmővészek számlázott szellemi tevékenységének kiadási elıirányzatai szenvedték el. o án ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások elıirányzatát, melyet helyiségbérleti díj ( e Ft), jegyeladási jutalék ( e Ft), nézıtéri szolgáltatás (5 000 e Ft) és a kapcsolódó általános forgalmi adó ( e Ft) fedezetére fordítottunk. 17

18 o én intézményi hatáskörben ezer forinttal növeltük a dologi kiadások elıirányzatát a külföldi énekmővészek számlázott tevékenység elıirányzataként. o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük a dologi kiadások elıirányzatát, mely az intézmény csaknem valamennyi dologi kiadási elıirányzatát (anyag költségek, üzemeltetési kiadások, elıadásokkal kapcsolatos kifizetések, stb.) növelte. o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük a dologi kiadások elıirányzatát, mely szakmai feladatok ellátásához szükséges anyagok, szellemi termékek, üzemeltetési szolgáltatások vásárlásának elıirányzatát növelte, illetve az elızı évi szabad elıirányzat maradványunk ( e Ft) is elıirányzatosításra került. o A Nemzeti Kulturális Alap támogatta a Bánk bán CD operaházi kiadásával kapcsolatosan felmerült költségeinket, így ennek keretében én ezer forinttal növeltük a dologi kiadások elıirányzatán belül a számlázott szellemi tevékenységek, a nyomdai költségek és a külsı szerzık jogdíj elıirányzatának értékét. o án Eldar Aliev megbízott balett igazgató lakásbérleti díjának fedezete miatt ezer forintot átcsoportosítottunk intézményi hatáskörben a dologi kiadások elıirányzatára. o én országgyőlési hatáskörben ezer forint zárolás (elvonás) elrendelése miatt a dologi kiadások elıirányzata ezer forinttal csökkent, mely a munkaerı kölcsönzés, az ırzés-védelem, a jegyeladási jutalék ás a kapcsolódó általános forgalmi adó kiadásainak elıirányzata terhére lett elszámolva. o én a felügyeleti szerv engedélyével ezer forinttal növeltük a dologi kiadások elıirányzatát (üzemeltetési költségek fedezetére), mely összeg a beruházási kiadások elıirányzatáról került átvezetésre. o án a 1283/2011. (VIII. 10.) Korm. határozat alapján intézményünk elızı évi mőködési célú elıirányzat maradvány átvétele keretében egyszeri támogatást kapott ezer forint értékben. Ebbıl a dologi kiadások elıirányzata (szakmai anyagok beszerzése, üzemeltetési kiadások, énekmővészek számlázott szellemi tevékenysége) ezer forinttal növekedett. o án felügyeleti hatáskörben az intézmény többlettámogatást kapott tőz-víznyomásfokozó rendszer javítására és porral oltó készülékek beszerzésére, mely 850 ezer forint értékben növelte a dologi kiadásaink elıirányzatát. o én kormányzati hatáskörben a 1425/2011. (XII. 6.) Korm. határozat alapján az intézmény likviditásának megırzése érdekében egyszeri támogatásként ezer forintot kaptunk, melybıl a dologi kiadások elıirányzata ezer forinttal emelkedett. Az növekedés a rehabilitációs hozzájárulás, üzemeltetési kiadások, jogdíjfizetések, ügyvédi és jogi szolgáltatások elıirányzatát emelte. o én intézményi hatáskörben a dologi kiadások elıirányzatát ezer forinttal növeltük a munkaadókat terhelı járulok elıirányzatának terhére. A dologi kiadásokon belül a helyiségbérleti díjak, anyagbeszerzések és a jogi, ügyvédi szolgáltatások elıirányzatai növekedtek. Dologi kiadások teljesítése Az intézmény dologi kiadásai nagyságrendileg azonos értéket képviseltek, mint a megelızı évben. Figyelembe véve korábbi idıszakokat is, a dologi kiadások összességét tekintve egy folyamatosan csökkenı tendencia figyelhetı meg, évhez képest például ezer forinttal kevesebbet fordítottunk ilyen jellegő kiadásokra. A költségvetésünk pénzügyi egyensúlyának fenntartása érdekében a gazdálkodás arra összpontosított, hogy a lehetıségekhez képest egyes területeken csökkentsük az intézmény kiadásait. Ebbıl kifolyólag jelentıs csökkenés mutatkozik a készletbeszerzések, a kiküldetések, illetve az elıadásokhoz kapcsolódó reklám és propaganda kiadások, valamint az egyéb dologi kiadások (ide tartoznak például a tanácsadói és az igénybevett jogi, ügyvédi szolgáltatások) terén. 18

19 Dologi kiadások részletezése egyéb folyó kiadások nélkül (adatok ezer forintban) MEGNEVEZÉS Különbözet évi arány Készletbeszerzés ,52 % Kommunikációs szolgáltatások ,19 % Szolgáltatási kiadások ,51 % Általános forgalmi adó ,31 % Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások ,32 % Szellemi tevékenységhez kapcsolódó kifizetések ,47 % Egyéb dologi kiadások ,68 % ÖSSZESEN ,00 % Ezzel szemben azonban a túlnyomórészt üzemeltetési kiadásokat magába foglaló szolgáltatási kiadások, illetve a produkciókhoz kapcsolódóan kifizetett szellemi tevékenységek növekedést mutatnak. Ennek legfıbb oka a év végén a Nemzeti Erıforrás Minisztérium által elrendelt kiadásteljesítés korlátozása, majd felfüggesztése volt, így jelentıs évi szállítói állományt kellett év elején pénzügyileg teljesítenünk Ellátottak pénzbeli juttatásai Ellátottak pénzbeli juttatásaira az Operaház évben nem tervezett kiadást és nem teljesített ilyen címen kifizetést Mőködési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás Mőködési, felhalmozási célú pénzeszköz átadások között mőködési célú pénzeszköz átadás non-profit szervezetnek címen került tervezésre 400 e Ft összegben az Operaház szakszervezetének minden évben nyújtott támogatás ben ezt az elıirányzatot megemeltük további 400 ezer forinttal, azonban a pénzügyi helyzetünk miatt csak az eredeti elıirányzat került teljesítésre Kamatkiadások Kamatkiadások között nem került tervezésre és az intézmény nem teljesített ilyen címen kifizetést sem mőködési, sem felhalmozási célú kamatkiadásként. Az Operaház értékpapírral nem rendelkezik, tulajdonosi részesedése semmilyen társaságban nincs Támogatásértékő mőködési, felhalmozási kiadások Az Operaház nem tervezett és nem teljesített támogatásértékő kifizetéseket 2011-ben sem mőködési, sem felhalmozási céllal Intézményi beruházási kiadások A beruházási kiadások sajnos évben is az elszenvedıi voltak a nehéz pénzügyi helyzetünknek évben olyan szinten lecsökkent az erre fordított kiadások nagysága, hogy már a feltétlenül szükséges beruházási kiadások is elmaradtak, vagy ismételten átütemezni kényszerültünk azokat. Figyelembe véve az elızı idıszakok beruházásra fordított kiadásait - a évi e Ft, a évi e Ft volt -, a évben erre a célra fordított ezer forint volt idáig messze a legalacsonyabb. 19

20 2011. évi intézményi beruházási kiadások elıirányzat változásai: o án a Nemzeti Erıforrás Minisztérium ezer forint zárolását rendelte el (a 1025/2011 (II.11) Korm. határozat alapján) támogatás elvonás keretében, mely a beruházási kiadások elıirányzatát (épületek vásárlása, egyéb gépek, berendezések vásárlása, illetve a kapcsolódó általános forgalmi adó kiadási elıirányzata) ezer forint értékben csökkentette. o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük az intézményi beruházási kiadások elıirányzatát, melyet gépek, berendezések, felszerelések beszerzésének elıirányzataként használtunk fel. o Az elızı évi elıirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük az intézményi beruházási kiadások elıirányzatát, melyet gépek, berendezések, felszerelések beszerzésének elıirányzataként használtunk fel. o én a felügyeleti szerv engedélyével ezer forinttal csökkentettük a beruházási kiadások elıirányzatát, mely összeg átvezetésre került a dologi kiadások elıirányzataira. o én kormányzati hatáskörben a 1393/2011 (XI. 18.) Korm. határozat alapján ezer forinttal növekedett az intézményi beruházási kiadásunk elıirányzata, melyet teljes egészében az Erkel Színház felújításával kapcsolatos elıkészületi munkálatokra fordíthattunk. Intézményi beruházási kiadások teljesítése A évi intézményi beruházásokat az alábbi táblázat tartalmazza (adatok nettó, ezer forint összegben): SOR SZÁM MEGNEVEZÉS NETTÓ ÖSSZEG 1. Szellemi termékek vásárlása 0 2. Ingatlanok vásárlása, létesítése Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok vásárlása Ügyviteli és számítástechnikai eszközök vásárlása, létesítése Egyéb gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése Hangszerek vásárlása Ingatlanok vásárlása, létesítése ÖSSZESEN A Magyar Állami Operaház Üzemházában az irodai munka körülményeinek javítása érdekében hat helyiségben korszerő, inverteres split hőtı-főtı klímák kerültek elhelyezésre: bér, mőszak, produkció, pénzügy, pénztár, humánpolitika irodákban. A színpadgépészeti berendezés fejlesztése keretében került sor az operaházi 6 db fıszínpadi süllyedı berendezés függıleges pozíció kijelzés korszerősítésére, 10 db oldalszínpadi pódium kijelzéssel. Ezáltal a beépítésre került 16 db jeladóhoz számlálókártyák, 10 db rendszerhez illeszkedı inkrementális jeladó, kapcsolódó kábelek és a pultba monitor és számítógép került. Zenekari WC bıvítés építész, épületgépészeti, és elektromos kiviteli terveit készíttettük el késıbbi megvalósíthatóság reményében, az Operaház korábbi rekonstrukciójának tervezıjével, Siklós Mária építésszel. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok vásárlása Az Operaház Balatonudvariban lévı horgásztanya-üdülı épülethez elızı évben az E-ON végleges földkábelt fektetett le. Az üzembe helyezéshez a bekötési díjat és a csatlakozási díjat, valamint az MÁO által elvégzendı elektromos mérıhely kialakítás szerelési költségét fizettük ki. 20