AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ

Átírás

1 AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet < A Világfalu vagy világváros? Phare Access 2001, HU számú képzési program részeként február AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS ELVEI kibocsátások, (levegõ- és zajszennyezõdés), energiafogyasztás, fenntartható mobilitás A FÕVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI fekvés, helyzetkép, alágazatok (30 közút, 11 vasútvonal, Ferihegy), M0, hidak, autópályák, állomások, kikötõk stb. Tervek, projektek, finanszírozás TAPASZTALATOK LÉTEZÕ KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOKRÓL London, Szingapúr, Bécs, Párizs Közös területfejlesztési és közlekedési projektek stb. 2 1

2 AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS ELVEI kibocsátások, (levegõ- és zajszennyezõdés), energiafogyasztás, fenntartható mobilitás A FÕVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI fekvés, helyzetkép, alágazatok (30 közút, 11 vasútvonal, Ferihegy), M0, hidak, autópályák, állomások, kikötõk stb. Tervek, projektek, finanszírozás TAPASZTALATOK LÉTEZÕ KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOKRÓL London, Szingapúr, Bécs, Párizs Közös területfejlesztési és közlekedési projektek stb

3 AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI A TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBENI IGÉNYEK VÁLTOZÁSAI (ÖT FÕ TREND) IRÁNYELVEK MEGFOGALMAZÁSA A FÕVÁROSI AGGLOMERÁCIÓRA ÉS KISTÉRSÉGEIRE A fõvárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyvérõl Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására A közlekedés intézményi követelményei Korszerû, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés kialakítása ÖSSZEFOGLALÁS 5 A FENNTARTHATÓSÁG TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI 6 3

4 A fenntarthatóság térbeli követelményei (fenntarthatósági meggondolások) ENSZ Bruntland Olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen igényeit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendõ generációk képességét arra, hogy õk is kielégíthessék az igényeiket intergenerációs szolidaritás Az idõbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeirõl is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem A térbeli fenntarthatóság belsõ és külsõ követelményei: a térség gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt képes legyen tartósan kiegyensúlyozott életlehetõséget nyújtani a helyben érintettek számára; ezt ne mások rovására tegye és ugyanakkor ebben mások ne akadályozzák meg. 7 A fenntarthatóság térbeli követelményei (helyek tere, áramlások tere), Két kulcsfogalom: A helyek tere és az áramlások tere (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age.) A helyek tere védelemre szorul az áramlások terével szemben, hogy megõrizze / a maga tempójában változtassa meg a belsõ struktúráit. A túl erõs és túl hirtelen érkezõ külsõ hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belsõ struktúrákat, arányosságra és mértékre van szükség a kettõ között. 8 4

5 A fenntarthatóság térbeli követelményei (feltártság, megközelíthetõség, átszelhetõség, elkerülhetõség) A belsõ struktúra hordozói a kapcsolatrendszerek (pl. gazdasági, társadalmi, rokoni stb.) és az ezeket megtestesítõ fizikai kapcsolatok (pl. közlekedési pályák). Feltártság, megközelíthetõség, átszelhetõség, elkerülhetõség 9 A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság elsõ követelménye) A kezdõ- és végpontok világa a fontos, de e pontok kapcsolatrendszerekbe ágyazódnak bele. Egy térség fizikai kapcsolatai memóriaként õrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit és megkönnyítik, hogy hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek. (Természetesen egy hibás struktúrában kialakult összeköttetés is átörökíti az adott kapcsolatot) 10 5

6 A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság elsõ követelménye) Lengyelország keleti és nyugati felének eltérõ vasúthálózati sûrûsége Forrás: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság elsõ követelménye) A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy fõre esõ jövedelemmel rendelkezõ húsz százaléka ban (sötét foltok) Forrás: Gorzelak G Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No

7 A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság második követelménye) A belsõ kapcsolatok mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség A szigorúan hierarchikus felépítésû struktúrák hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetûekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetõség, rugalmatlanság. A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különbözõ pontjait a lehetõségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetébõl adódó különbségeket. 13 A fenntarthatóság térbeli követelményei (a feltártság második követelménye) Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University 14 7

8 A fenntarthatóság térbeli követelményei (a cél: gazdag mintázatú helyi kapcsolatrendszer létrehozása) - hozása, gazdaságos, mûködõképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelõ kapcsolatok kiszolgálására. A korábbi településnél nagyobb térség, város és környéke, vagy egy kistérség egésze válik egyre inkább az intenzív kapcsolatrendszer egységévé.. (Ez az egység tekintendõ tehát a védendõ helyek terének ) A korszerû gazdaság és a mai társadalom sokoldalú, sokirányú kapcsolatokat nyújtó hálózatokat igényel. Az igényeket úgy kell közlekedéssel kiszolgálni, hogy az eredmény megfeleljen a fenntarthatóság harmadik pillérének, a környezet feltételeinek. A hálózati formák és a korszerû technológia szerepe 15 A TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBENI IGÉNYEK VÁLTOZÁSAI (ÖT FÕ TREND) Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban, kormányzási-intézményi átrendezõdés) Új gazdasági jelenségek (agglomerálódás és klaszterképzõdés) Új környezeti követelmények (terület, táj, élõvilág) Új hálózati felismerések (kis világ hálózatok) Új technológiai lehetõségek (az információs technológia birtokbavétele) 16 8

9 Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban, kormányzási-intézményi átrendezõdés) Érzékelhetõ tendencia egy súlyponteltolódás az ország / megye / település szintek felõl a régiók / kistérségek irányába Felülrõl lefelé uniós érdekek NUTS I - II - III - IV - V EU - - O - R - M - K - T (Egy adott szint a szomszédjaitól tud funkciókat átvenni) Alulról spontán folyamatok: szuburbanizálódás Kezdete a vasútépítés idõszaka (helyi érdekû vasutak) még kompakt településmagokkal A gépkocsi megjelenése = folytonos térségi hozzáférés, a városok szétterülése Monofunkciós települések kialakulása (alvóváros, üdülõtelep, - mg-i ellátás, vízellátás, hulladék-befogadás) 17 Új társadalmi folyamatok (változások a szuburbanizációs tendenciákban, kormányzási-intézményi átrendezõdés) Miközben a szuburbanizáció folyik tovább, jelentõs változások vannak a települések közötti kapcsolati igényekben A korábbi egydimenziós kapcsolatok (alvóváros stb.) helyett sokoldalú térbeli kapcsolatok igénye jelenik meg. Monofunkciók helyett jól elérhetõ funkciók skálájára van igény, mind városokon belül, mind településközi viszonylatban. Az elérhetõség megteremtése nem kizárólag közlekedési feladat, hanem részben új területfelhasználási racionalitást igényel. (Közelebb is lehet hozni a célpontokat) 18 9

10 Új gazdasági jelenségek (agglomerálódás és klaszterképzõdés) Miközben az elterjedt szlogen szerint a fizikai közelségnek csökken a jelentõsége, a gyakorlatban számos ennek ellentmondó tapasztalatot lehet rögzíteni Új gazdasági folyamatok jelentek meg vagy kerültek az érdeklõdés középpontjába Agglomerálódás (Krugman, Paul 1991 International Trade) Lehetõvé teszi a jövedelem növekedését. Ön-erõsítõ folyamat, alapja a külsõ méret-gazdaságosság.. Klaszterképzõdés (Porter, Michael 1990 Competitiveness of Nations 19 Új környezeti követelmények 1972 Stockholm ENSZ konferencia,, Római Klub, olajárrobbanás stb. környezeti kérdések elõtérbe kerülése. Térbeli problémák: települések összenövése, meglévõ zöldfelületek beépítése, az ökológiai folyosók megszüntetése. Kibocsátások csökkentése; területfoglalás mérséklése, élõvilág védelme, a táj védelme. EU közlekedéspolitika 2001 Ideje dönteni (Time to Decide):Fontos alapelv: szétcsatolás (decoupling) azaz a gazdaság továbbra is kívánatosnak tekintett növekedésérõl leválasztani a közlekedés mennyiségi növekedését

11 Új hálózati megfontolások (közlekedés-földrajzi alapvetés) Közlekedés-földrajzi alapvetés: hálózati mintázatok Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University 21 Új hálózati megfontolások (kis-világ hálózatok) Legújabb fejlemények a hálózatok kutatásában: kicsi a világ hálózatok. (Barabási Albert László 2003 Behálózva) Hány kézfogásra vagyunk az USA elnökétõl avagy a legkevesebb átszállást igénylõ hálózatok kialakítása Az ebbõl a szempontból hatékony hálózatok nem rács jellegûek, hanem lokális gócokat összekapcsoló esetleges távolsági kapcsolatokra épülnek. (sejtek, baktériumok, Internet, vagy a légi közlekedés viszonylatai) E hálózatok stabilnak mutatkoztak a véletlen hibára, viszont nagyon sebezhetõek szándékos beavatkozásokkal (a legnagyobb csomópontok módszeres kikapcsolása) 22 11

12 Új hálózati megfontolások (kis-világ hálózatok) Véletlen és skála-független hálózatok (Barabasi A.L 2003 Behálózva) Kicsi a világ hálózatok 23 (az információs technológia birtokbavétele) Korábban elsõsorban a jármûtechnológián és a hozzá kapcsolódó pályák építésén volt a hangsúly (vasút, autó, repülõgép, TVG = hardver); hatásait végigkísértük a szuburbanizálódás alakulásában A jövõ felelõs módon való alakításában egyik kulcs a ma rendelkezésre álló technológia felhasználása a közlekedés szervezésében és szabályozásában (nem csak a hardver) Egyaránt hiba lenne, ha az új technológiával a tegnap feladatait oldanánk meg, vagy ha a mai kihívásokat a tegnapi technológiával próbálnánk megoldani

13 IRÁNYELVEK MEGFOGALMAZÁSA A FÕVÁROSI AGGLOMERÁCIÓRA ÉS KISTÉRSÉGEIRE A fõvárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyve Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására A közlekedés intézményi követelményei Korszerû, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés körvonalai 25 A fõvárosi agglomeráció fenntartható forgatókönyve (Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann P-Gauder P) A fõváros kisugárzása és a térség identitása partnerség: Természet, Vízforrás, Munkaerõ, Lakóhely, Telephely Élelmiszer, Hétvége, Pihenés, Lerakóhely, T Éles térbeli határok oldása (kis lépcsõk) A belsõ kapcsolatrendszer kiteljesítése (befogadható technika, elterjeszthetõ turizmus, szolgáltatás) A beépítés, a zöldfelületek és a kollektív közlekedés (pontszerû kiszolgálás, kompakt település) Kifelé irányuló szerep (pozíció-javítás helyett jobb adaptáció; nem a központi szerepkör erõltetett keresése) 26 13

14 Elvek a közlekedési kapcsolatok megoldására Sugárirányú kapcsolatok gerince az elõvárosi vasút A távolsági átmenõ forgalom: harántoló tengelyek Az agglomeráción belül is a rácsszerkezet erõsítése Az agglomerációs települések belsõ célforgalma: sûrû és jól karbantartott alsóbbrendû úthálózat Külön-külön végigjárható rétegek (helyi, térségközi, és régióközi funkciók) 27 A trendek folytatódnak Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter - Gauder Péter 28 14

15 Fenntartható struktúra forgatókönyve: közlekedési struktúrák Forrás: Pest megye struktúraterve. Szerk. Schuchmann Péter - Gauder Péter 29 A közlekedés intézményi követelményei Az integrált közlekedési megoldások intézményi feltétele a közlekedési szövetség létrehozása Nem (csak) nagyvállalatok kompromisszuma, hanem a szolgáltatás megrendelõi, igénybevevõi és a fuvarozók közötti megállapodások terepe is. Ma támogatás-csökkenési vita folyik az ellenérdekeltséget elõidézõ támogatások kompenzálásáról

16 Korszerû, környezettudatos kistérségi kollektív közlekedés körvonalai (egy intelligens, fenntartható rendszer kialakítása) Vegyes-funkciós, gyalogostávolságokon alapuló kompakt mikro-tér (szomszédsági egység) Alacsony forgalmú térségekben személy- és áruszállítás integrációja, diszpécserközpont Kisforgalmú napszakokban másutt is alkalmazandó A menetrendszerû helyi közlekedés és a taxi közötti skála kihasználása Fentieknek az létrehozója-szervezõje és koordinátora a közlekedési szövetség intézményrendszere 31 ÖSSZEFOGLALÁS A helyi kistérségként való értelmezése Korszerû policentrikus ( rács ) struktúra, Sûrû belsõ kapcsolatrendszer Fentiek érdekében tevékenykedõ integrált intézményrendszer - közlekedési szövetség Az infokommunikáció lehetõségeinek használata a közlekedés szervezésében és szabályozásában 32 16

17 AZ AGGLOMERÁCIÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA FELÉ Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet < KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! A Világfalu vagy világváros? Phare Access 2001, HU számú képzési program részeként február 34 17

18

19

20

21

22 43 (a) KERESLETI OLDALI BEAVATKOZÁS kevesebb közlekedéssel járó, vagy nem közlekedési megoldások KÍNÁLATI OLDALI BEAVATKOZÁS több közlekedéssel járó megoldás (b) (c) gyalogos és nem motorizált forgalom motorizált forgalom egyéni közlekedés (d) környezetbarát közlekedési környezetet inkább szennyezõ közlekedési módok (e) helyi forgalom távolsági forgalom (f) célforgalom tranzitforgalom (g) (h) oldott, réteges hálózati szerkezet hosszú távon is kibocsátáscsökkentõ technológiai megoldások egyközpontú szerkezet a mai struktúrát fenntartó technológiai megoldások A közlekedéspolitika szintjén felmerülõ prioritás-választások 44 22

23 Stratégiai célok (a) (b) (c) (d) (e) A közlekedés volumenének a csökkentése közlekedési és közlekedésen kívüli megoldások együttes figyelembev A motorizált forgalom csökkentése a közlekedés nemõségeinek elõnyben részesítésével A tömegközlekedés elõnyben részesítése, az egyéni közlekedés esetenkénti korlátozása A környezetbarát közlekedési módok elõnyben részesítése a környezetet fokozottan szennyezõ közlekedési módok rovására A helyi kapcsolatrendszerek közlekedési kérdéseinek elõtérbe állítása a távolsági megoldásokhoz képest (f) A preferálása az átmenõ- (tranzit-) forgalomhoz képest (g) A közlekedéshálózat szerkezeti korrekciója: többközpontú és zati szerkezet létrehozása (h) fejlesztés a kibocsátások hosszú távon is tartós n Környezetbarát stratégiai célok 45 HELYI ORSZÁGOS NEMZETKÖZI INFRA- STRUKTÚRA JÁRMÛ, ÜZEMANYAG FORGALOM, IGÉNYEK A megfogalmazott stratégiai célok nem azonos módon jelentkeznek helyi, országos/regionális és nemzetközi szinten illetve a közlekedés keresleti és kínálati oldalán 46 23

24 KÍNÁLAT: Infrastruktúra KÍNÁLAT: Üzemanyagok és jármûvek KERESLET: Forgalom és fogyasztói magatartás STRATÉGIAI CÉL (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (c) (d) (h) (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) HELYI SZINTEN ORSZÁGOS SZINTEN NEMZETKÖZI SZINTEN (a) vegyes funkciójú övezetek kialakítása (a, e) sûrû bolthálózat, kiterjedt szolgáltatások (b, f) csillapított forgalmú- és gyalogos zónák, (c) átszállási körülmények jó kialakítása (c, d) töm.közl-nek fenntartott sávok, utcák, hídak (c) városi tömegközlekedési lehetõségek javítása, egyéni közlekedési körülmények rontása (g) rácsszerkezet, harántoló és gyûrûs kapcsolatok (c) kényelmes és megbízható városi tömegközlekeûvek kialakítása, (c, h) BKV és más cégek támogatása kisérleteikben: û buszok, dieselesítés stb. (a) utcakép, utcaberendezés, boltsûrûség, (b, e) járda tekintélyének visszaállítása, gyalogos prioritása, átszállási körülmények javítása, (b) forgalommentes és csillapított zónák utóbbiak a kerékpáros egyenrangúsításával (c) felszini tömegközlekedés elõnyben részesítése: buszsávok, egyes utcák, hidak kizárólagos haszn - e õ zónák, napszaktól és a zóna helyétõl függõ változó tarifákkal (c, d, f) elõvárosi vasutak fejlesztése, közúti tranzit korlátozása (hétvége, nyár, súly) (a, b, e) települési szolgáltatások kiépítése (b, f) településeket elkerülõ utak (c) vasúti, repülõtéri kapcsolatok javítása (d) vasúti fõ- tranzit- és elõvárosi vonalak haladéktalan rekonstrukciója 120 km-es sebes (d) kizárólag koncessziós autópályaépítés (!) (e, f) alsóbbrendû úthálózat fejlesztése, átkelési szakaszoknak a település érdekei szerinti kialak - (g) a fõvárost és más védett területeket elkerülõ gyorsforgalmi utak (d) kombinált szállításra alkalmas jármûvek beszerzése ill. hazai elõállítása (d) kényelmes és megbízható városi tömegközlekeûvek, (h) technológiai fejlesztés a kibocsátások csökkent - sére (h) a forgalomban lévõ jármûvek ellenõrzése (a, b, e) települési helyi szolgáltatások, igazgatás fenntartása és kiterjesztése, helyi bolthálózat kede (b, c, d, e, f) az externáliákat is beszámító pü. szaozás (c, d) elõvárosi vasutak fejlesztése, kombinált közlekedés lehetõsége, (d) közúti tranzit korlátozása (hétvége, nyár, súly) (d) vasúti közbiztonság megteremtése, áruvédelem, garancia (e, f) a teljes városi úthálózat helyi igazgatásba v - tele - beleértve az átkelési szakaszokat is Emlékeztetõ: a stratégiai célok: (a) A közlekedés volumenének a csökkentése közlekedési és közlekedésen kívüli megoldások együttes figye (b) A motorizált forgalom csökkentése a közlekedés nem-motorizált lehet ével (c) A tömegközlekedés elõnyben részesítése, az egyéni közlekedés esetenkénti korlátozása (d) A környezetbarát közlekedési módok elõnyben részesítése a környezetet fokozottan szennyezõ közlekedési módok rovására (e) A helyi kapcsolatrendszerek közlekedési kérdéseinek élõtérbe állítása a távolsági megoldásokhoz képest (f) A célforgalom preferálása az átmenõ, (tranzit) forgalomhoz képest (g) A közlekedéshálózat szerkezeti korrekciója: többközpontú és rétegelt hálózati szerkezet létrehozása (h) Technológiai fejlesztés a kibocsátások hosszú távon is tartós csökkentésére (a) hazai termelés és foglalkoztatás szorgalm. õtér jobb töm.közl. megközelíthetõsége (d) vasúti tranzitvonalak haladéktalan rekonstrukciója 120 km-es sebességre (d, g) középeurópai országok egymásközti vasúti kapcsolatainak fejlesztése (d) kizárólag koncessziós autópályaépítés (!) (e, g) határmenti helyi kapcsolatok helyreállítása, regionális kooperáció minden szomszéd felé (g) a fõvárost és más védett területeket elkerülõ tranzitútvonalak és gyorsforgalmi utak (d) kombinált szállításra alkalmas jármûvek beszerzése ill. hazai elõállítása (d) nemzetközi forgalomban használható személyrvagon park beszerzése, gyártása (a, d, e, f, g) a tranzit csökkentése, az elkerülhetetlen tranzit vasútra terelése, az áthaladás drágítása, ill. a hazai életet kevésbé zavaró módra és útvonalra terelése (c) határon átnyúló régiók kooperáló menetrendekkel (d) jó menetrendi kapcsolatok, pl. éjszakai vasutak a km-re fekvõ városok között (d, g) középeurópai országok egymásközti vasúti kapcsolatainak fejlesztése A megfogalmazott stratégiai célok nem azonos módon jelentkeznek helyi, országos/regionális és nemzetközi szinten 47 illetve a közlekedés keresleti és kínálati oldalán ÖVEZET ÁGAZAT KIEMELTEN VÉDETT KÖZLEKEDÉ SI ÖVEZET BELSÕVÁ- ROSI I-ES ÖVEZET ÉS MÁS ÖVEZETEK KÖZPONTI RÉSZE HEGYVIDÉK ÉS ZÖLDÖVE- ZET BELSÕVÁ- ROSI II.-ES ÖVEZET ÉS MÁS ÖVEZE TEK CENT- RUMÁT ÖVE ZÕ RÉSZEK ÁTMENETI VEGYES ÖVEZET FORGALMI CSATORNÁI KÜLSÕVÁ- ROSI ÖVEZET FORGALMI CSATORNÁI GYALOGOS FORGALOM gyalogos zónák és folyosók fejlesztése gyalogos zónák és járdafelület fejlesztése fejlesztés, kisforgalmú utcák belsõ udvarként gyalogos folyosók és járdák fejlesztése fõ forgalmi utaktól elkülönült sávok fejlesztése fõ forgalmi utaktól elkülönült sávok fejlesztése KERÉKPÁR- OS KÖZLE- KEDÉS fejlesztés, gyalogos zónákban korlátozás fejlesztés, forgalmi sávok új szabályozása fejlesztés, forgalmi prioritások biztosítása fejlesztés, forgalmi sávok új szabályozása fõ forgalmi utaktól elkülönült sávok fejlesztése fõ forgalmi utaktól elkülönült sávok fejlesztése CÉLFORGALOM TÖMEG- KÖZLEKE- DÉS CÉL SZEMÉLY- GÉPKOCSI- FORGALOM eszközök szerint differenciált korlátozás okok szerint differenciált jelentõs korlátozás térben, idõben feltárás és övezeten belüli kiszolgálás fejlesztése idõben differenciált korlátozás, sebesség korlátozás feltáró, vonalak környezet-barát fejlesztése fejlesztés, a helyi lakosok nagyobb érdekérvényesítése kötöttpályás vonalak és harántirányú kapcsolatok fejlesztése fejlesztés, a helyi lakosok nagyobb érdekérvényesítése sugár- és harántirányú gyorstömegk özlekedés és belsõ kapcsolatok fejlesztése fejlesztés, P+R központok sugár- és harántirányú gyorstömegk özlekedés, és belsõ kapcsolatok fejlesztése fejlesztés, P+R központok CÉL TEHER- FORGALOM ÉS ÁRU- RAKODÁS össztömeg, idõ és terület szerinti jelentõs korlátozás össztömeg, idõ és terület szerinti korlátozás éjszakai órák preferáltak jelentõs korlátozás éjszakai órák szigorúbban össztömeg, idõ és terület szerinti szabályozás fejlesztése, korlátozás fejlesztés, raktári és termelési kiszolgálás fejlesztés, raktári és termelési kiszolgálás ÁTMENÕ FORGALOM PARKOLÁS ÁTMENÕ SZEMÉLY FORGALOM ÁTMENÕ TEHER FORGALOM okok szerint differenciált korlátozás térben és idõben telken belüli fejlesztés ösztönzése, közterületen korlátozás, tiltás tiltás jelentõs korlátozás, esetenként tiltás esetenként tiltás, ill okok szerint differenciált korlátozás térben és idõben. útpályafelületen kívül fejlesztés, útpályán belül és járdán korlátozás korlátozás, az áthaladás-sal járó elõnyök csökkentése tiltás tiltás tiltás jelentõs korlátozás, esetenként tiltás fejlesztés, P+R rendszer kiépítése fejlesztés fõforgalmi utakon egyébként korlátozás fejlesztés fõforgalmi utakon egyébként korlátozás fejlesztés P+R rendszer és tartós parkolási funkciók igénye szerint fejlesztés fõforgalmi utakon egyébként korlátozás fejlesztés fõforgalmi utakon egyébként korlátozás Forrás: Magyar közlekedéspolitikai koncepció köznyezetorientált értékrendben Magyar Közlekedési Klub, Budapest, 1994 nov. (Budapest közlekedési rendszere fejlesztésének fõ céljai... Fõmterv Rt. Budapest, 1994 aug. alapján továbbfejlesztve) 1. táblázat. Fejlesztési feladatok övezeti és ágazati prioritások szerint 48 24