Herman Ottó Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Herman Ottó Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Herman Ottó Kollégium Közgyűlése a Szegedi Tudományegyetem Karközi Kollégiumainak Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint határozza meg. A kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát az egyetem rektora hagyja jóvá. I. rész A kollégium adatai 1. Az alapítás éve: III A kollégium címe: 6726 Szeged, Temesvári krt II. rész Általános rendelkezések 1. A kollégiumok a hallgatók elhelyezésére szolgáló, valamint nevelési, oktatási és szociális jellegű szervezeti egységek. 2. A kollégium alapvető feladata, hogy lehetővé tegye egyetemi tanulmányok folytatását elsősorban a szociálisan rászorult és nem a(z) SZTE székhelyén lakó hallgatók számára, és szerepet vállaljon a hallgatók értelmiségi pályára történő felkészítésében. 3. A kollégiumok ápolják a magyarországi kollégiumi hagyományokat. 4. A kollégium tagjainak kulturált elhelyezést nyújt, segíti őket egyetemi tanulmányaik végzésében, lehetőséget ad önképzésükhöz, tehetségük kibontakozásához, művelődésükhöz és szabad idejük tartalmas eltöltéséhez. 5. A kollégium lehetőségeihez mérten megteremti a feltételeket a hallgatók szakmai munkájához, tudományos tevékenységéhez és nyelvi képzéséhez. 6. A kollégiumok közösségi életében, szakmai és kulturális tevékenységében - szabályzataikban meghatározott módon - a nem ott lakó hallgatók is részt vehetnek. 7. A kollégiumban kollégiumi öntevékeny csoportok működhetnek, létrehozásukat és működésüket a kollégium saját működési szabályzatukban vagy azon kívül rögzíti. 8. A kollégiumok önálló gazdálkodó egységként működnek a hatályos szabályzatok alapján. A költségvetési előirányzatot a(z) SZTE biztosítja, amely kiegészül a hallgatók által befizetett kollégiumi térítési díj meghatározott részével, a kollégiumok kiegészítő tevékenységéből származó bevételekkel és egyéb pénzeszközökkel. 9. Feladataik ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, a kollégiumi épületek felújításáról és korszerűsítéséről a(z) SZTE gondoskodik. 10. A kollégiumok szervezeti felépítésükről és működési rendjükről szóló szabályzatukat az Egyetemi Kollégiumi Szabályzat keretei között maguk állapítják meg, s azt a rektor hagyja jóvá. 11. A kollégiumok önkormányzati elv alapján működnek.

2 12. Ez a szabályzat kiterjed a(z) SZTE Herman Ottó Kollégiumára, illetve a kollégium minden tagjára. III. rész A kollégium egyetemi irányítása A kollégium egyetemi vezetősége az igazgató, a kollégiumi tanár, a seniorok és a gondnok. 1. Az igazgató 1. Az igazgató az egyetem felelős képviselője a kollégiumban. 2. A kollégiumi igazgatót a KB véleményezésével a rektor nevezi ki meghatározott időre, a kinevezés többször megújítható. 3. A KB előzetes meghallgatásával dönt a kollégiumot érintő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály illetve az egyetem nem utal más szerv hatáskörébe. A kollégiumi önkormányzattal együttműködve ellátja a kollégium külső képviseletét. 4. Az igazgató feladatai: - biztosítja, hogy a kollégium az egyetem oktatási, nevelési céljaival összhangban működjön. - kapcsolatot teremt az egyetem vezetésével a kollégium működésének biztosítása érdekében. - előkészíti a kollégiumi költségvetést, gondoskodik a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásáról, a kollégium felújításáról, karbantartásáról. - keresi az anyagi források bővítésének lehetőségeit (nyári hasznosítás, pályázatok). - hivatalból tagja a kollégium önkormányzatának. -biztosítja a kollégiumban folyó szakmai munka, kulturális, sport- és közösségi tevékenység feltételeit. - előkészíti a kollégiumi felvételeket, gondoskodik a térítési díjak befizetéséről. - különeljárási díjat szabhat ki a házirend megsértése esetén. - fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kollégium rendjét és szabályait megsértő hallgatóval szemben. - gondoskodik a kollégium pedagógiai irányításáról, - irányítja a kollégium gazdasági és adminisztratív munkáját, - a KB-vel egyetértésben kinevezi a kollégium gazdasági, adminisztratív, technikai és egyéb dolgozóit, s felettük munkáltatói jogokat gyakorol. 2. A kollégiumi tanár 1. A kollégiumi tanárt a KB egyetértésével a rektor nevezi ki. 2. A kollégiumi tanár munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. 3. A kollégiumi tanár feladatai: - szakmai felügyeletet gyakorol a hallgatók részére biztosított szolgáltatások felett. - ellenőrzi a házirend betartását, és gondoskodik az abban megszabott térítési és különeljárási díjak befizetéséről. - kiemelt feladata a KB és az öntevékeny csoportok munkájának segítése. - közreműködik a különböző kollégiumi rendezvények lebonyolításában, segíti ezek szervezését,

3 - személyes kapcsolatot tart a hallgatókkal, - jogosult véleményt nyilvánítani a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben. 4. A kollégiumi tanár feladatainak részleteit a munkaköri leírás tartalmazza. 3. A senior 1. A seniorokat a KB egyetértésével a KKT elnöke nevezi ki egy évre. (augusztus 01-től július 31-ig) 2. A senior munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. 3. A senior részt vesz a kollégiumi oktató-nevelő munkában, ennek egy részterületét ellenőrzi. 4. A senior fokozottan felügyeli a kollégiumi együttélés normáinak, a házirend és egyéb szabályzatoknak a betartását. 5. Végzettsége, szakképzettsége alapján segíti a hallgatók szakmai munkáját. 6. Ismeri a kollégium műszaki rendszerét (fő víz-, gázcsap stb.), a főbb hibák elhárításának módját. 7. Segíti a kollégium dolgozóinak munkáját. 8. Részt vesz a kollégiumi programokon, segíti azok szervezését, valamint minden félév elején köteles egy programtervezetet benyújtani, amelynek végrehajtását a KB a félév végén ellenőrizheti óra után a senior adhat engedélyt nem kollégista hallgató éjszakai elhelyezésére. A hét egyik napján - előzetes megbeszélés alapján - köteles 17 órától a kollégium területén tartózkodni, ügyeleti feladatokat ellátni. 4. A gondnok 1. Közvetlenül irányítja a nem oktató dolgozók munkáját. 2. Tevékenyen részt vesz a kollégiumi munkával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában. 3. Felelős a kezelésére bízott vagyontárgyak védelméért, gondoskodik azok megőrzéséről. 4. Ellátja a leltárfelelősi teendőket, a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott feladatait. 5. Részt vesz a nyári hasznosítás technikai és adminisztrációs feladatainak lebonyolításában. 6. Személyes kapcsolatot tart fenn a hallgatókkal. 7. Minden félév elején kinevezi a folyosó felelősöket KB egyetértésével. 5. Folyosó- és tűzrendészeti felelős 1. Minden félév elején a gondnok bízza meg a KB egyetértésével. 2. Feladatairól a kollégium házirendje rendelkezik, kiemelten feladatai közé tartozik - a folyosó rendjének megőrzése, a rongálódásokat a gondnoknál jelenti. - a neki átadott eszközöket őrzi, rongálódásukat a gondnoknál jelenti, a folyosó lakóinak kérésére az eszközöket kiadja

4 IV. rész A kollégium önkormányzati irányítása A kollégium irányítása a kollégiumi igazgató és a kollégium önkormányzati szervei között megosztott hatáskörök gyakorlása útján történik. 1. Az önkormányzat szervei - Kollégiumi Közgyűlés (továbbiakban KGy) - Kollégiumi Bizottság (továbbiakban KB) 2. A Kollégiumi Közgyűlés 1. A KGy a kollégium legfelsőbb szerve. A közgyűlés közötti időszakban a kollégium munkáját a KB irányítja. 2. A KGy-t az igazgató vagy a KB titkára vagy a KB hívhatja össze. 3. A KGy szavazati jogú tagjai: - a kollégium összes, az SZTE-n hallgatói jogviszonnyal rendelkező lakója - a kollégium igazgatója - a kollégiumi tanár - a gondnok - a seniorok 4. A KGy hatásköre: - elfogadja a kollégium saját szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és egyéb belső szabályzatait, valamint javaslatot tehet ezek változtatására. - javaslatokat fogalmaz meg a kollégium életének, munkájának továbbfejlesztésére. - beszámoltatja a kollégium vezetését az időközben végzett munkáról. - jóváhagyja a kollégium éves munkatervét. - véleményt nyilvánít minden olyan szabályzatról, amit a KB alkot. - véleményezi a kollégium vezetésének munkáját. - visszahívhatja a KB tagjait, ha azt a lakók 25% írásban, vagy ha a jelenlevők 2/3-a kéri. - állást foglal, illetve dönt minden olyan kérdésben, amelyet a rektor vagy az Egyetemi Tanács a hatáskörébe utal. 5. A KGy-t tanévenként legalább kétszer össze kell hívni: minimum minden októberben és februárban. 6. Rendkívüli KGy-t kell összehívni, ha a kollégium tagjainak legalább 20 %-a írásban kéri, vagy az igazgató, vagy a KB titkára vagy a KB kezdeményezi. A rendkívüli KGY a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. 7. A KGy határozatképes, ha a kollégium tagjainak legalább 20%-a jelen van. 8. A határozatok elfogadásához a jelenlevők több mint 50%-nak igenlő szavazata szükséges. 9. Határozatképtelenség esetén az új közgyűlést legalább fél óra elteltével, legfeljebb pedig két munkanapon belül kell újra összehívni, az eredeti napirenden szerepeltekkel kapcsolatban, amely a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. 10. A szavazás módja: a napirendi pontokkal kapcsolatban a KGy nyílt szavazással dönt, ha a jelenlevők legalább egyharmada kéri, akkor titkos szavazással.

5 3. A Kollégiumi Bizottság 1. A KB a kollégiumi önkormányzat irányító és végrehajtó szerve. Munkáját a titkár irányítja. A KB munkájáról köteles beszámolni a KGy-ek alkalmával. 2. A KB döntési, véleményező, javaslattételi, egyetértési, ellenőrzési joggal rendelkező testület. 3. A KB tagjai a kollégisták által maguk közül megválasztott hat képviselő, valamint a kollégiumi igazgató. 4. A KB ülései nyilvánosak. 5. Zárt ülés rendelhető el személyi kérdésekben, vagy ha azt a tagok 1/3-a kéri. 6. Az ülés napirendjét a KB titkára terjeszti elő. 7. A KB akkor és csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. 8. A személyi kérdések kivételével döntéseit egyszerű szavazati többséggel hozza. 9. Személyi kérdésekben minősített többség, azaz a Bizottság összlétszámának 2/3-a szükséges. 10. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kollégium nyilvánossága elé kell terjeszteni (kollégium honlapja), kivéve a zárt ülések jegyzőkönyvét. 11. A KB ülésein részt vehetnek állandó meghívottként: - a kollégiumi tanár - a gondnok, az egyéb dolgozók képviseletében - a seniorok - az öntevékeny csoportok képviselői - a számítógépszoba felelőse - a kollégium FEKOSZ képviselője - egyéb a KB által meghívott személyek. - a KB ülésein megjelenő minden hallgatónak, meghívottnak kizárólag tanácskozási joga van, szavazati joggal nem rendelkeznek. 12. A KB jogköreit ülésein gyakorolja, melyet a titkár vagy az igazgató hív össze. A titkár rendszeres ülésezést rendelhet el. 13. A KB-tagság egy évre szól, többször megújítható. Abban az esetben, ha egy KBtagnak tanév közben távoznia kell a kollégiumból, a továbbiakban a KB hatásköre, hogy pótolja-e a IV. rész 5 3. pont alapján kialakult listáról újabb tagot, vagy csökkent létszámmal dolgozik. 14. A KB tervezi, szervezi és irányítja a kollégium közösségi és szakmai munkáját, kulturális és sporttevékenységét. 15. A KB gondoskodik a többi kollégiummal való kapcsolattartásról. 16. A KB jogkörei: - javaslatot tehet a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználására, a kollégium létesítményeinek bérbeadási módjára, feltételeire és fontosabb szempontjaira, kivételt képez ez alól a rektori vendégszobák kiadása. - fegyelmi eljárást kezdeményezhet az igazgatónál a lakók, a gondnok, a kollégiumi tanár, a seniorok és a kollégium egyéb dolgozóival szemben. - képviselőket küldhet egyéb szervezetekbe. - a kollégiumi felvételinél a felvehető létszám maximum 10%-áig kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenység illetve egyéb indokolt szempontok, méltányosság alapján is felvehet hallgatót a kollégiumba, döntését indokolnia kell; az évközben megüresedett helyek feltöltéséről a KB egyszerű szavazattöbbséggel dönt. - egyetértési jogot gyakorol a kollégium gondnokának, portásainak, tanárának, seniorainak kinevezésénél, megbízásánál, felmentésénél. - egyetértést gyakorol a kollégiumi fejlesztések tervezésénél.

6 - véleményt nyilvánít az igazgató, a gondnok, kollégiumi tanár, seniorok, és a kollégium lakóinak felsőbb szintű jutalmazása esetén. - beszámoltatja az igazgatót, a titkárt, a seniorokat, a gondnokot és az egyéb dolgozókat. A beszámolók elfogadásáról a KB egyszerű szavazattöbbséggel dönt. - beszámoltatja a kollégiumban működő öntevékeny csoportokat. - előkészíti (javaslatot tesz a napirendre) a KGy-t. - javaslatot tesz a kollégiumi fejlesztésekre. - elkészíti a szobabeosztást, szobaváltoztatási kérésekről dönt. 17. A KB joga továbbá, hogy fegyelmi kérdésekben Fegyelmi Bizottságot hozzon létre. 18. A KB tagság megszűnik: - a hallgatói jogviszony diplomaszerzés előtti megszűnésével; - a tagságról való lemondással; - Közgyűlés általi visszahívással. 4. A KB titkára 1. A KB titkárát a KB első ülésén titkos szavazással választják meg a tagok a bekerült hallgatók közül. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapók között újabb forduló szükséges. 2. A KB titkárának feladata: - beszámol a KGy-nek a KB munkájáról; - összehívja a KB üléseit, javaslatot tesz a napirendre; - a KB döntéseit előkészíti, s végrehajtását összehangolja; - a kollégium lakóit képviseli felsőbb egyetemi szervezetekben. 3. A KB titkárának joga: - minden kollégiumra vonatkozó írásba betekinthet; - ellenőrzi a KB tagjainak a munkáját; - beszámoltatja a KB tagjait. 5. A választás menete 1. A KB megválasztására minden év október végén - november elején kerül sor (az őszi szünettől függően). 2. A választási eljárás jelöléssel kezdődik. A kollégium minden hallgató jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelölhető (kivéve senior) és minden tag jelölhet. A jelölés jelölőlapon történik, amelyeket a folyosófelelősök osztanak ki. A jelölőlapon 6 mező található, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki eleget tesz a jelölés feltételeinek, maximum hat személyt jelölhet. A jelölőlapokat az erre a célra rendszeresített urnában kell elhelyezni. A jelölőlapok leadására 1 hét áll rendelkezésre. A jelöléseket a seniorokból, kollégiumi tanárból álló legalább háromtagú független számláló bizottság összesíti, és készíti el a tizenkét tagú jelöltlistát. A jelöltlistára az első tizenkettő legtöbb jelölést kapó személy kerülhet fel abc sorrendben, fényképpel, rövid jellemzéssel ellátva. 3. A választásra a jelöltlista felállítása után kerül sor. A választásra két nap áll rendelkezésre, amikor meghatározott időszakban lehet szavazni. Szavazólapot mindenki aláírása ellenében kap. Minden lapon a 12 legtöbb szavazatot kapott személy neve szerepel. A szavazásra jogosult legfeljebb 6 jelöltre adhatja le szavazatát, különben szavazata érvénytelen. A szavazás lezárása után a szavazatokat a szavazatszedő bizottság értékeli. A szavazat számláláson a jelöltek megfigyelőként részt vehetnek. A Kollégiumi Bizottságba a bekerülés egyszerű szavazattöbbséggel történik. A Kollégiumi Bizottságba az első hat legtöbb szavazatot kapott hallgató kerül be. Az kollégium igazgatója állandó tagja a KB-nak.

7 4. A kollégiumban működő öntevékeny csoportok készítsenek saját működési szabályzatot, amelyben leírják a vezető vagy a képviselő megválasztásának módját. 1. A kollégista jogai V. rész A kollégisták jogai és kötelességei 1. A kollégistának joga van a számára kijelölt férőhely zavartalan használatához. 2. Igénybe veheti a kollégium tanulmányi, művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségeit, valamint egyéb szolgáltatásait. 3. Részt vehet a kollégiumi önkormányzati szervek munkájában, választó és választható! 4. Észrevételt tehet a kollégium életével kapcsolatos bármely kérdésben. 5. Részt vehet a kollégiumi öntevékeny csoportok munkájában. 6. A Kollégiumi Bizottságon keresztül szobaváltoztatási igénnyel léphet fel. 2. A kollégista kötelességei 1. Köteles a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát, házirendjét és egyéb szabályzatait betartani. 2. A kollégiumi térítési díjat a kollégium által előírt módon be kell fizetnie. 3. A kollégium egyéb szolgáltatásainak használata esetén a megállapított díjakat köteles fizetni. 4. Köteles a kollégium vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni, s az okozott kárt megtéríteni. 5. Köteles a kollégium közösségi életéhez alkalmazkodni. 6. Kollégiumi jogviszonyának megszünése esetén köteles a kollégiumból a meghatározott időn belül kiköltözni. 7. Kiköltözési szándékát köteles a tárgy hót megelőző hónap 20-ig bejelenteni. 3. A Fegyelmi Bizottság 1. Ha a kollégista a V.rész 2. -ban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene, Fegyelmi Bizottság hívható össze. 2. Fegyelmi eljárását kezdeményezhetnek a különböző önkormányzati szervek, a kollégium igazgató, a kollégiumi tanárok, seniorok, a gondnok. 3. A fegyelmi Bizottság összetétele: a KB által kijelölt - az ügyben nem elfogult - 2 fő és az igazgató. 4. A fegyelmi jogot első fokon a fegyelmi bizottság, másod fokon a Karközi Kollégiumok Tanácsának (röviden KKT) elnöke gyakorolja. A fegyelmi bizottság létrejöttének módját a kollégium belső szabályzata rögzíti. 5. Fegyelmi büntetések: - megrovás; - szigorú megrovás; - a fegyelmi vétséget elkövető kollégiumi jogviszonyának megszüntetése; - eltiltás a kollégiumi pályázatból legfeljebb 4 félévre; (felsőbb szervek egyetértésével a SZTE többi kollégiumaiból is).

8 4. Anyagi felelősség 1. A kollégista a kollégiumnak vagy kollégista társának okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke egyedileg kerül megállapításra, szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. 2. A kártérítési eljárás lefolytatására az idevonatkozó jogszabályok és az egyetemi belső szabályzatok az irányadók VI. rész Felvétel a kollégiumba 1. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. Ha a felvételi kérelemben szereplő tanulmányi átlagok egyike sem (tavaszi és őszi félév) éri el a 3,00-t, akkor a felvételi pontszámától függetlenül nem nyerhet felvételt a kollégiumba. Ha csak az egyik félév átlaga éri el a 3,00-t, és a felvételi pontszáma alapján felvételt nyerne, akkor feltételesen felvehető a kollégiumba. (Tanulmányi átlag alatt a számtani átlag értendő.) 2. A kollégiumi jogviszony a felvétel alapján csak akkor jön létre: - ha a hallgató az SZTE soron következő félévére beiratkozott, és - amennyiben feltételesen nyert felvételt, akkor az aktuális tanév tavaszi félévében legalább 3,00-s átlagot elért 3. Feltételes felvétel két egymást követő tanévben nem alkalmazható. 4. Ha a szabad férőhelyek száma engedi, a KB gazdasági okokból vagy méltányosság alapján az átlagot el nem érő hallgatókat is felveheti. 5. Kollégiumi elhelyezésre a hallgató a tanulmányi időszak valamint a tanrendben meghatározott, az egyetem székhelyén tartott szakmai gyakorlat idejére jogosult. Nyári időszakban a a kollégiumi igazgatótól külön szabályzatban meghatározott módon kollégiumi elhelyezést kérhet. 6. A felvételnél szociális rászorultság alapján kérelmükre, állandó lakhelyüktől függetlenül minden más igénylővel szemben előnyben kell részesíteni a volt állami gondozottakat és árvákat (félárvákat). 7. A hallgatói jogviszony szünetelése idején nem létesíthető kollégiumi jogviszony. 8. A kollégiumi felvételt nyert hallgató kollégiumi jogviszonyáról más javára nem mondhat le. 9. A kollégiumba felvételt nyert hallgatók a kollégiumi elhelyezésért a jogszabályok és a KKT által meghatározott térítési díjat kötelesek fizetni. Minden más elhelyezés térítési díját az egyéb elhelyezési szabályzat írja elő. 10. A kollégiumi jogviszony megszűnik, ha a kollégiumi SZMSZ-ben felsorolt követelményeknek a hallgató nem tesz eleget, vagy fegyelmi úton jogerősen kizárták, vagy ha kollégiumi díj tartozását nem egyenlíti ki. 11. A felvételi kérelem elutasításától számított 1 hónap után a kérelmező várólsitán való jelenléte megszűnik, ez időn túl azt meg kell hosszabbítani.

9 VII. rész Záró rendelkezések 1. Ezen szabályzat 2006.április 03-án lép hatályba. 2. A szabályzat által nem tárgyalt kérdésekben a(z) SZTE Karközi Kollégiumainak Szervezeti és Működési Szabályzata az irányadó.