ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 1. szám 123. évfolyam január 18. TARTALOM

Átírás

1 1. szám 123. évfolyam január 18. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások A MÁV Zrt. Alapító Okirata (egységes szerkezetbe foglalt szöveg)... 1/2008. (I. 18. MÁV Ért. 1.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 2007 évi könyvviteli zárlat végrehajtásáról... 1/2008. (I. 18. MÁV Ért. 1.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a váltógondozás végrehajtásának szabályozásáról... Oldal /2008. (I. 18. MÁV Ért. 1.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Irányítási Szabályzat 8. sz. módosításáról... Egyéb közlemények Légtartályok felajánlása hasznosításra... Oldal Utasítások A MÁV Zrt. Alapító Okirata (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) MÁV ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG június 30. napján kelt és az január 14. napi (1. számú), az május 31. napi (2. számú), az szeptember 15. napi (3. számú), az április 18. napi (5. számú), az február 18. napi (6. számú), az március 24. napi (7. számú), az december 16. napi (8. számú), az április 8. napi (9. számú), az május 21. napi (10. számú), a november 9. napi (11. számú), a január 28. napi (12. számú), a március 24. napi (18. számú), a június 19. napi (19. számú), a november 3. napi (20. számú), a április 30. napi (21. számú), a szeptember 28. napi (22. számú), a december 28. napi (25. számú), a március 23. napi (26. számú), június 01. napi (27. számú), a augusztus 22. napi (28. számú) és augusztus 22. napi (29. számú), a szeptember 30. napi (30. számú), a október 27. napi (31. számú), a november 14. napi (32. számú), a január 31. napi (33. számú) és a február 01. napi (34.), a április 26 napi (35.), valamint a november 9 napi (36.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója (Alapító) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló évi XVI. törvény rendelkezései alapján az június 30. napján megállapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaság mint egyszemélyes részvénytársaság Alapító Okiratát. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság átalakulás jogcímén jött létre, feladata a személyszállítási és árufuvarozási tevékenység ellátása. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény, a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény és az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Alapító a Társaság június 30. napján

2 2 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám meghatározott, utóbb a fentiek szerint többször módosított Alapító Okiratát augusztus napján módosította, és azt egységes szerkezetbe foglaltan az alábbiak szerint határozza meg: 1. A Társaság cégneve, székhelye, telephelyei és Þ- óktelepei 1.1. A Társaság cégneve: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság idegen nyelvű elnevezései: angolul: MÁV Hungarian State Railways Private Company by Shares franciául: MÁV Chemins de Fer de l Etat Hongrois Société Anonyme privée németül: MÁV Ungarische Staatseisenbahnen Aktiengesellschaft betreibend in geschlossener Weise 1.2. A Társaság rövidített cégneve: MÁV Zrt. Idegen nyelven: angolul: MÁV Co. franciául: MÁV S.A. németül: MÁV AG 1.3. A Társaság székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út A Társaság telephelyei és Þóktelepei: A Társaság telephelyei: MÁV Zrt. Gépészeti Üzletág 1062 Budapest, Andrássy út MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág 1062 Budapest, Andrássy út MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ 1087 Budapest, Luther u. 3. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Északi Tanműhelye 1101 Budapest, Kőbányai u. 30. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Istvántelki Tanműhelye 1045 Budapest, Elem u MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Kőér utcai Tanműhelye 1103 Budapest, Kőért u. 2/d A Társaság Þóktelepei: MÁV Zrt. Pécsi Regionális Oktatási Központ 7623 Pécs, Indóház tér 2. MÁV Zrt. Debreceni Regionális Oktatási Központ és Tanműhely 4034 Debrecen, Faraktár u MÁV Zrt. Miskolci Regionális Oktatási Központ és Tanműhely 3527 Miskolc, Kinizsi u. 1/a. MÁV Zrt. Szombathelyi Regionális Oktatási Központ és Tanműhely 9700 Szombathely, Szelestey u. 15. MÁV Zrt. Szombathelyi Regionális Oktatási Központ Celldömölki Tanműhelye 9500 Celldömölk, Szabadság tér 2-3. MÁV Zrt. Pécsi Regionális Oktatási Központ Pécsi Tanműhely 7602 Pécs, Verseny u. 4. MÁV Zrt. Pécsi Regionális Oktatási Központ Dombóvári Tanműhely 7200 Dombóvár, Gyenis A. u MÁV Zrt. Debreceni Regionális Oktatási Központ Záhonyi Tanműhelye 4625 Záhony, Baross Gábor út 1. MÁV Zrt. Szegedi Regionális Oktatási Központ és Tanműhely 6723 Szeged, Rendező-pályaudvar MÁV Zrt. Szegedi Regionális Oktatási Központ Szentesi Tanműhely 6600 Szentes, Korsós sor 51. MÁV Zrt. Szegedi Regionális Oktatási Központ Kiskunhalasi Tanműhely 6400 Kiskunhalas, Majsai u. 1. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Hatvani Tanműhely 3000 Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky u. 8/b. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Szolnoki Tanműhely 5000 Szolnok, Kőrösi u MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Dunakeszi Tanműhely 2120 Dunakeszi, Fő u. 143.

3 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 3 MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Székesfehérvári Tanműhely 8002 Székesfehérvár, Mártírok útja A Társaság időtartama 2.1. A Társaság határozatlan időtartamra alakult A Társaság június 30. napjával jött létre, a Társaság létrejöttének jogcíme átalakulás. A Társaság a Magyar Államvasutak állami vállalat általános jogutódja. 3. A Társaság tevékenységi köre 3.1. A Társaság főtevékenysége: Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység 3.2. A Társaság további főbb tevékenységei: Nyomdai előkészítő tevékenység Kisegítő nyomdai tevékenység Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Épület, híd, alagút, közmű vezeték építése Tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés Autópálya, út, repülőtér, sport, játéktér építése Egyéb speciális szaképítés Egyéb szálláshely-szolgáltatás Munkahelyi étkeztetés Vasúti szállítás Távközlés Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Ingatlanberuházás, -eladás Ingatlanforgalmazás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése Hardver szaktanácsadás Szoftver-kiadás Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás Adatfeldolgozás Adatbázis tevékenység, on-line kiadás Iroda-, számítógép javítás Egyéb számítástechnikai tevékenység Műszaki kutatás, fejlesztés Számviteli, adószakértői tevékenység Vagyonkezelés Mérnöki tevékenység, tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Takarítás, tisztítás Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás Kötelező társadalombiztosítás Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény működtetése 4. A Társaság alaptőkéje, részvényei 4.1. A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) ,- Ft, azaz Huszonegymilliárd Forint. A Társaság alaptőkéje ,- Ft, azaz Húszmilliárd forint nem pénzbeli betétből (apportból), és ,-Ft, azaz Egymilliárd forint pénzbeli betétből áll. Alapító döntése alapján a Társaság tulajdonába került nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a jogelőd állami vállalat átalakulása során elfogadott átalakulási vagyonmérleg, illetve apportlista tartalmazta A Társaság alaptőkéje darab, azaz Kettőmillió egyszázezer darab, egyenként ,- Ft, azaz Tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll A Társaság részvényei az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton kerülnek előállításra. Az Igazgatóság az Alapító kérésére a részvényeket összevont címletű részvényként is kibocsáthatja, illetve a kiadást követően az összevont címletű részvényt az Alapító kérésére és költségére kisebb címletű összevont részvényre, vagy Alapító Okiratban meghatározott névértékű részvényre bonthatja fel. Az alaptőke felemelése vagy leszállítása esetében, amennyiben a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzése vagy kicserélése szükséges, az Igazgatóság az Alapítót az alaptőke emelés, illetve az alaptőke leszállítás bejegyzését követő 60 napon belül tájékoztatja a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és a kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, az átvétel és az átadás kezdő és záró időpontjáról. Az Igazgatóság a tájékoztatást írásban közli az Alapítóval. A részvények átadására és átvételére legalább napot kell biztosítani. A részvények átadásának a helye az Alapító székhelye. A kicserélésre átadott részvényeket az Igazgatóság az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró időpontot követően érvényteleníti A Társaság részvényei a Társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő, a részvé-

4 4 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám nyek kibocsátási értékének teljes beþzetése után kerülnek nyomdai úton előállításra. A Társaság 1 db, azaz Egy darab ,- Ft, azaz Húszmilliárd forint, 1 db, azaz Egy darab ,-Ft, azaz Hétszázötvenmillió és 1 db, azaz Egy darab ,-Ft azaz Kettőszázötvenmillió Forint összevont címletű részvényt bocsátott ki A Társaság a nyomdai úton előállított részvényén legalább az alábbiakat tünteti fel: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét, c) az első tulajdonos nevét d) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapító okiratban meghatározott jogokat, e) a kibocsátás időpontját (az alapító okirat, illetve alaptőke-emelés esetén az alapító okirat módosításának keltét), az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát, f) a cégjegyzés módnak megfelelően a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, g) az értékpapír kódját, h) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát A Társaság részvényei más részvénytípusba tartozó részvénnyé nem alakíthatók át A Társaság részvényei nem ruházhatók át A Társaság Igazgatósága a névre szóló részvénynyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartásra kerül a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott neve (cégneve) és lakóhelye (székhelye), a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, valamint egyéb, törvényben vagy Alapító Okiratban meghatározott adat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk Az Alapító a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. 5. A Társaság Alapítója 5.1. A Társaság tulajdonosa (alapítója) a Magyar Állam A tulajdonosi jogok gyakorlója a gazdasági és közlekedési miniszter (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u , továbbiakban: Alapító) A Társaság a Gt (2) bekezdése alapján zártkörűen működik Az Alapító a Társaság valamennyi kibocsátott részvényét átvette. Az Alapítót a Gt-ben és a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. 6. Az alapítói jogok gyakorlása 6.1. A Gt. 19. (5) bekezdése és 284. (2) bekezdése alapján a Társaságnál közgyűlés nem működik, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az Alapító írásban dönt, amelyről köteles az Igazgatóságot értesíteni Amennyiben az Alapítónak a határozata meghozatalához további tájékozódásra, adatokra van szüksége kiegészítő tájékoztatást, jelentést kérhet az Igazgatóságtól, Felügyelő Bizottságtól, illetve a könyvvizsgálótól Az Alapítónak a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt ki kell kérnie a Társaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának előzetes véleményét, a személyi döntéseket kivéve. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megadni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, ) is történhet, ebben az esetben az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 8 napon belül köteles véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani. Az Alapítói Határozatot, valamint a határozathoz kapcsolódó igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatot a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a cégbíróságon a vezérigazgató a cégiratok közé letétbe helyezi Az Alapító a határozatát legkésőbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles az Igazgatósággal és a Felügyelő Bizottsággal írásban közölni. Amennyiben a határozat meghozatalát a könyvvizsgáló kezdeményezte, úgy az Alapító a határozatát a kezdeményező részére is megküldi Az Alapító kizárólagos hatásköre: a) döntés ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Alapító Okirat megállapításáról és módosításáról, b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról, c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint döntés csődeljárás elindítása iránti kérelem benyújtásáról, d) az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, e) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. (Áht.) 95/A. (5) bekezdésében leírtak alapján az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök,

5 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 5 a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat elfogadása, f) az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök és a vezérigazgató javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása, g) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, h) konszolidált éves beszámoló elfogadása, i) az éves üzleti terv és annak részeként az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv, valamint a hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása, j) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról, k) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, l) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, m) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről, n) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az alaptőke leszállításáról, o) a Felügyelő Bizottsága ügyrendjének jóváhagyása, ö) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot p) a vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is gyakorlása, q) az Igazgatósága ügyrendjének jóváhagyása, r) a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések valamint, valamint Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzatnak a jóváhagyása, s) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha a saját tőke, vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, illetve a szerződéses érték közül a magasabb) meghaladja a 2 milliárd Ft-ot. sz) döntés minden, az üzleti tervben szereplő keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot t) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke járulékaival együtt meghaladja a 2 milliárd forintot ty) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaþzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket, amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, u) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri a 2 milliárd forintot ü) a folyószámla hitelen kívül döntés olyan hitelfelvételről, amelynek értéke meghaladja a 2 milliárd Ftot, v) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalomképes jogok, követelések továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 2 milliárd Ft-ot meghaladja, w) minden, az i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő, 2 milliárd Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, z) azon gazdasági társaságok felügyelő bizottságába a tagok 1/3-ának megválasztása, ahol a Társaság saját könyveiben nyilvántartott részesedésének könyv szerinti nettó értéke a 500 millió Ft-ot meghaladja, és amelyekben a Társaság a évi C. törvény 3. (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyással rendelkezik, zs) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény és az Alapító Okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal Az Áht. 95/A. -ának (7) bekezdése alapján az Alapító a vezető tisztségviselőt utasíthatja, hatáskörét elvonhatja, korlátozhatja a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben. 7. Igazgatóság 7.1. Ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt Az Igazgatóság az Alapító által megválasztott három tizenegy tagból (igazgatóból) áll Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az Alapító által megállapított határozott időtartamra szól Az Igazgatóság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását.

6 6 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám 7.5. Az Igazgatóság feladatai, hatásköre: a) a Társaság tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban, kormányhatározatokban, az Alapító, valamint az Igazgatóság által hozott határozatokban foglaltaknak megfelelően a Társaság tevékenységének és gazdálkodásának szervezése, irányítása és ellenőrzése, b) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az Alapító részére történő előterjesztése, c) évente jelentés készítése Alapító részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, d) negyedévente előterjesztés készítése a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről, e) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f) a tudomására jutástól számított nyolc napon belül az Alapító döntésének kezdeményezése, a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt (1) bekezdésében meghatározott ,- Ft alá csökkent, vagy a Társaságot Þzetésképtelenség fenyegeti, vagy Þzetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi, g) a Társaság gazdálkodásának irányítása, az éves üzleti terv, valamint a hosszú távú fejlesztési koncepciók meghatározása és az Alapító elé terjesztése jóváhagyás céljából, gy)döntés a Magyar Állam és a Társaság közötti szerződés végrehajtása során mindazon kérdésekről, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, h) a Működési és Szervezeti Szabályzat különös részének Központi irányítás körébe tartozó szervezeti egységek, üzletágak ügyrendjére vonatkozó részének jóváhagyása, valamint a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések, illetve a Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzatnak az elkészítése és az Alapító jóváhagyásának beszerzése, i) az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az előterjesztések elkészíttetése, és azoknak az Alapító elé terjesztése döntés céljából, j) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszűntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke meghaladja az 500 millió Ft-ot, k) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaþzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket, amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, l) a folyószámla hitelen kívül döntés hitelfelvételről, amennyiben az eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, ly) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) eléri az 500 millió Ft-ot, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, m) döntés a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolat felvételről, a kapcsolattartás rendjéről, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítéséről való döntést is, n) azon munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság vezérigazgatója felett, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslattétel az Alapító felé a vezérigazgató javadalmazására (ide értve a végkielégítést is) és prémiumfeltételeinek meghatározására, ny)az alapítói döntések végrehajtatása és annak ellenőrzése, o) az általános vezérigazgató-helyettesek feletti alapvető munkáltatói jogok (munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is) gyakorlása, p) a Társaság minden olyan álláspontjának kialakításában történő döntés, amely a Társaság által kezdeményezett jogszabály-, alapítói határozat meghozatalára, illetve módosítására irányul, q) értékhatártól függetlenül döntés zártkörű pályázat kiírásáról, r) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke eléri a 100 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, s) bármely vagyonelem értékesítésével összefüggő, a Társaságot terhelő kezességet, pénzügyi kötelezettségvállalást eredményező döntés, a jog-és kellékszavatosság kivételével, sz) döntés minden, az üzleti tervben szereplő keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, t) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke járulékaival együtt eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, ty) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri a 100 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, u) irányítási, ellenőrzési és tájékoztatási feladatok ellátása, ennek keretében a Társaság számviteli politikájának, javadalmazási és ösztönzési rendszerére, ellenőrzési

7 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 7 rendszerére, valamint pénzügyi-gazdálkodási rendszerére vonatkozó szabályzatainak elfogadása, ideértve az ingatlanvagyon hasznosításának és a portfolió értékesítésének szabályzatait is, v) a Társaság kinevezett könyvvizsgálójával kötött megbízási szerződés jóváhagyása, z) minden, a 6.5. i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke eléri az 500 millió Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot nem haladja meg, zs) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha a saját tőke, vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, illetve a szerződéses érték közül a magasabb) eléri a 250 millió Ft-ot, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, x) az ingatlanhasznosítás keretében ingatlan alap létesítésének előkészítése, xy)az igazgatóság alelnökének megválasztása, y) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, de azokat jelentőségükre tekintettel az Igazgatóság saját hatáskörébe von Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja, az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg és azt az Alapító hagyja jóvá. Az Igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani Az Igazgatóság legalább havonta ülést tart Ezenkívül rendkívüli ülést kell tartani, ha bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kéri. Ebben az esetben az Igazgatóság ülését az írásbeli kérelem kézhez vételétől számított tizennégy napon belüli időpontra öszsze kell hívni. A meghívót az Igazgatósági ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai részére Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Mindkettő akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen jogosult az ülést összehívni. Az Igazgatóság ülésének időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai részére az Igazgatósági ülésre szóló a tárgyalásra kerülő napirendi pontokat tartalma- zó meghívót, csatolva az Igazgatósági ülés napirendjéhez készített előzetes dokumentációkat. Az Igazgatóság tagja további napirendi pont felvételét kérheti. Az Igazgatóság tagja erre vonatkozó javaslatát legkésőbb az Igazgatósági ülés időpontját megelőző negyedik nappal teheti meg írásban az Igazgatósági ülést összehívó személy (elnök, alelnök) részére. Az Igazgatósági ülésen az előzetesen meghirdetett, illetve utóbb kiegészített napirenden nem szereplő ügy akkor tűzhető napirendre, ha az Igazgatóság tagjainak legalább kétharmada jelen van, és a jelenlévő igazgatósági tagok többsége az új napirendi pont tárgyalása ellen nem tiltakozik Rendkívül indokolt esetben az ülés hat napon belülre is összehívható telefax / telefon útján Az Igazgatósági ülésre az elnök (alelnök) az igazgatósági tagokon kívül meghívja a Felügyelő Bizottság elnökét, illetve szükség szerint a könyvvizsgálót. A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve meghívása esetén a könyvvizsgáló az Igazgatósági ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Az Igazgatósági ülés napirendjéhez képest az előzőekben megnevezett tisztségviselőkön kívül további személyek, szakértők meghívása lehetséges. E további személyek, szakértők meghívására az Igazgatóság tagjai javaslatot terjeszthetnek elő. A további személyek, szakértők meghívása tárgyában az Igazgatósági ülést öszszehívó személy (elnök, akadályoztatása esetén az alelnök) dönt Az Igazgatósági ülés helyszíne eltérő döntés hiányában a Társaság székhelye. Az Igazgatóság ülésének előkészítéséről, tárgyi feltételeinek biztosításáról a Társaság Titkársága köteles gondoskodni Az Igazgatósági ülésen az Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke), meghívása esetén a könyvvizsgáló, valamint a meghívott további személyek, szakértők személyesen vesznek részt, meghatalmazás útján történő képviseletnek helye nincs Az Igazgatósági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Mindkettő akadályoztatása esetén az ülést az igazgatósági tagok által levezető elnöknek megválasztott igazgatósági tag vezeti Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha az igazgatók több mint fele jelen van, ideértve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelenlévő tagot is, és az ülést a jelen Alapító Okirat rendelkezései szerint, illetve az Igazgatósági ügyrendben meghatározott módon hívták össze. Az Igazgatósági ülés az összehívás módjától függetlenül határozatképes akkor is, ha minden igazgatósági tag megjelent.

8 8 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám Az Igazgatóság határozatait a jelenlévő igazgatósági tagok egyszerű szótöbbségével hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt Az Igazgatóság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat az Igazgatóság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján az Igazgatóság tagjai részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. Az Igazgatóság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. Az igazgatósági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére. Ha az igazgatósági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem küldi meg az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását a szavazatok összesítésekor úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha az igazgatósági tagok fele szavazatát írásban nem küldi meg az elnök (alelnök) részére, az igazgatóság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja az Igazgatósági ülés összehívását. Amennyiben két igazgatósági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbeli határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles az Igazgatósági ülés tizennégy napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja az igazgatóság tagjait és a vezérigazgatót Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Ha az Igazgatóság által hozott határozat a Társaságnak kárt okoz, úgy az Igazgatóság tagjai a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a határozat meghozatalában nem vett részt. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag is, aki az adott határozati javaslat ellen szavazott. A tartózkodás nem minősül a határozati javaslat elleni szavazásnak Az Igazgatóság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza Az Igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök és további egy igazgatósá- gi tag hitelesít, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza A jegyzőkönyvet az Igazgatóság köteles megőrizni. Az Igazgatósági ülésről készült jegyzőkönyvbe az Alapító képviselője, az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekinthetnek be Az Igazgatóság tagjai a feladataik ellátásához szükséges mértékben a Társaság vezető állású dolgozóitól felvilágosítást, jelentést kérhetnek. A vezérigazgató köteles az igazgatósági tagok kérésére a Társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintetést lehetővé tenni Az Igazgatóság tagjai a Gt. III. Fejezet 2. Címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vezető tisztségviselők. Megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelősök azért, hogy a törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek megfeleljenek. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni Az Igazgatóság tagjai az Áht. 95/B. -ában foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek Az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó általa kezdeményezett alapítói határozattervezeteket az Alapítóhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az azt megalapozó előterjesztéssel együtt a Felügyelő Bizottság részére véleményezés céljából megküldi. 8. Az Igazgatóság elnöke, alelnöke Az Igazgatóság elnökét az Alapító jelöli ki. Az Igazgatóság a megválasztása után alelnököt választ saját tagjai közül Az Igazgatóság ülései között az elnök jár el az Igazgatóság feladatkörében a jelen alapító okiratban és az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározottak szerint Az elnök feladatai és hatásköre továbbá: a) az Igazgatóság üléseinek összehívása és vezetése, b) az Igazgatóság ülései tervezett napirendjének meghatározása, c) az Igazgatóság határozatainak megfogalmazása és aláírása, d) szükség esetén az Igazgatóság határozathozatalának felfüggesztése, és az Alapítótól alapítói határozat meghozatalának kérése, e) felügyelet gyakorlás az Elnöki Iroda felett, f) az Igazgatóság képviselete, kapcsolattartás az Alapítóval, a kormányzati-, parlamenti-, gazdasági-, társadalmi és egyéb szervekkel és szervezetekkel,

9 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 9 g) kapcsolattartás a Felügyelő Bizottsággal és könyvvizsgálóval, h) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Igazgatóság a hatáskörébe utal Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság főigazgatói és igazgatói munkaviszonyának létesítése és megszüntetése ügyében Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság által a 9.3. g) pont szerint delegált, a Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése kapcsán, Þgyelemmel a 6.5. w) pontban foglaltakra Az elnök az Igazgatóság legközelebbi ülésén köteles beszámolni azon intézkedéseiről, amelyet a megelőző Igazgatósági ülés óta eltelt időtartam alatt tett Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait az alelnök látja el. 9. A vezérigazgató 9.1. A Társaság vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. A vezérigazgató az igazgatóság tagja. A Társaság vezérigazgatójának feladata annak biztosítása, hogy a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek: a) általános vezérigazgató-helyettesek, b) Stratégiai Igazgatóság, c) Jogi Igazgatóság, d) Kommunikációs Igazgatóság, e) Humánerőforrás Igazgatóság, f) Belső Ellenőrzési Főosztály 9.2. A vezérigazgató az irányítási- ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt, b) javaslatot tesz az Igazgatóságnak a Társaság munkaszervezetére és a Működési és Szervezeti Szabályzatára, c) az Igazgatóság által meghatározott keretek között meghatározza a munkaszervezet és az egyes szervezeti egységek létszám- és bérgazdálkodásának alapelveit, d) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői felett, és dönt a munkáltatói jogkör gyakorlásának szervezeti rendjéről az alárendelt szervezetekben. Ennek keretében gyakorolja azon munkáltatói jogokat a Társaság általános vezérigazgató-helyettesei felett, amelyek nem tartoznak az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz az Igazgatóság felé az általános vezérigazgató-helyettesek javadalmazására (ideértve a végkielégítést is) és prémium feltételeinek meghatározására, e) rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről, időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok amelyekben a hatáskör az Igazgatóságot illetik, f) gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen A vezérigazgató hatásköre különösen: a) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszűntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, b) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) az 500 millió Ft-ot nem haladja meg, c) a Társaság és az Alapító között létrejött szerződések cégbíróságnál történő letétbe helyezése, d) az 1 millió Ft-ot meghaladó ingyenes vagyoni juttatásról készült okiratok cégbíróságnál történő letétbe helyezése (az egy jogalany javára történő juttatásokat két éven belül összevontan kell számítani), e) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító, illetve az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket e szervek nem is vonnak saját hatáskörükbe, ha azok tekintetében jelentőségükre tekintettel a döntést a vezérigazgató saját hatáskörébe vonja, f) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaþzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem haladja meg az 500 millió Ft-ot. g) a Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése, Þgyelemmel a 6.5. w) és 8.5. pontokban foglaltakra, h) közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, i) döntés minden, az üzleti tervben szereplő keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg a 250 millió forintot, j) döntés minden olyan hitelfelvételről a folyószámlahitel kivételével amelynek összege nem haladja meg az 500 millió Ft-ot.

10 10 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám k) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a társaság által elfogadott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) eléri az 50 millió Ft-ot, de nem haladja meg a 250 millió Ft-ot A vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol A vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni. 9/A. Az Általános vezérigazgató-helyettesek 9/A.1. A társaság általános vezérigazgató helyetteseit az Igazgatóság nevezi ki. Az általános vezérigazgató-helyettesek a Társasággal munkaviszonyban állnak, felettük az alapvető munkáltatói jogokat munkaviszony létesítése, megszűntetése, javadalmazás megállapítása, ide értve a végkielégítést is az Igazgatóság gyakorolja. 9/A.2. A Társaságnál két általános vezérigazgató-helyettes működik. 9/A.2.1. Az üzletági általános vezérigazgató-helyettes főbb feladatai és hatásköre: a) közvetlenül irányítja a pályavasúti üzletágat, a személyszállítási üzletágat és a gépészeti üzletágat b) a vezérigazgató egyetértésével munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői felet, és az alárendelt szervezetekben meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlásának szervezeti rendjét, c) irányítja és összehangolja az üzletági egységek tevékenységét, d) irányítja a biztonsági és infokommunikációs tevékenységet, e) dönt a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelő jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 250 millió Ft-ot nem haladja meg, f) dönt térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaþzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem éri el az 50 millió Ft-ot. 9/A.2.2. A portfólió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes főbb feladatai: a) irányítja az ingatlangazdálkodási igazgatóságot és felelős a Társaság ingatlanhasznosítási tevékenységéért b) irányítja a Társaság portfólió-kezelési tevékenységét, és felelős a társaság portfólió-hasznosítási tevékenységéért c) a vezérigazgató egyetértésével munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői felett, és az alárendelt szervezetekben meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlásának szervezeti rendjét d) irányítja a pénzügyi-, számviteli- és kontrolling tevékenységet. 9/A.2.3. A portfólió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes hatásköre különösen: a) az Igazgatóság és a vezérigazgató hatáskörébe tartozó ügyek kivételével döntés olyan gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amelyben a Társaság részesedéssel rendelkezik, b) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelő jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 250 millió Ft-ot nem haladja meg, c) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaþzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem éri el az 50 millió Ft-ot. d) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a társaság által elfogadott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) nem éri el az 50 millió Ft-ot. 10. A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság kilenc-tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát a Társaság munkavállalói közül a Központi Üzemi Tanács jelöli a szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Amennyiben a Központi Üzemi Tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének, az Alapító a kizáró okkal érintett munkavállalói küldöttet visszahívhatja. A Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, az Igazgatóság elnökének megkeresése alapján. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt az Alapító által jelölt tagként kell Þgyelembe venni, és tevékenységére, vala-

11 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 11 mint visszahívására a munkavállalók által jelölt Felügyelő Bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása Alapító által megállapított határozott időtartamra szól. A munkavállalókat megillető kollektív jogokra Þgyelemmel a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkavállalói küldötteket a megválasztásukat követően 5 (öt) év elteltével visszahívni és a visszahívott munkavállalói küldött helyet új munkavállalói küldöttet jelölni, amennyiben a Felügyelő Bizottság létszámára Þgyelemmel a jelöltállításra vonatkozó jogosultság megilleti A Felügyelő Bizottság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását A Felügyelő Bizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében testületként az Igazgatóságtól és a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság üzleti könyveit és iratait ha szükséges szakértők bevonásával megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, vagy az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, köteles az Alapító határozatát kezdeményezni A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt az Alapító hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a Felügyelő Bizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye A Felügyelő Bizottság megválasztása után tagjai közül elnököt és két alelnököt választ. A Felügyelő Bizottság elnökének hatásköre különösen: összehívja és vezeti a Felügyelő Bizottság üléseit, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét, gondoskodik a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének elkészítéséről és Alapító elé terjesztéséről. Az elnök Alapító Okiratban nem meghatározott feladatait a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza. Az elnök akadályoztatása esetén, feladatait alelnök látja el. Az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén, a Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság tagjai közül megválasztott levezető elnök vezeti A Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább nyolc nappal írásban, a napirend, hely, időpont megjelölésével. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható telefax / telefon útján Az ülés összehívását az ok és cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására A Felügyelő Bizottság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag megjelent, illetve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen van és az ügyrendben meghatározott módon, hívták össze A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni A Felügyelő Bizottság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján a Felügyelő Bizottság tagjai részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. A Felügyelő Bizottság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. A felügyelő bizottsági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére. Ha a felügyelő bizottsági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem

12 12 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám küldi meg a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak több mint harmada szavazatát írásban nem küldi meg, a Felügyelő Bizottság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja a Felügyelő Bizottsági ülés összehívását. Amennyiben két felügyelő bizottsági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbeli határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles a Felügyelő Bizottsági ülés nyolc napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja a Felügyelő Bizottság tagjait, az Igazgatóság elnökét és a vezérigazgatót A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza Az Igazgatóság köteles az Alapító döntését kezdeményezni, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja A felügyelő bizottsági tagok a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért A Felügyelő Bizottság tagjai megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelnek azért, hogy a Gt. III. Fejezet 3. Címében foglalt, a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelnek A Felügyelő Bizottság tagjai az Áht. 95/B. -ában foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek Amennyiben az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó az Igazgatóság által kezdeményezett Alapítói határozat-tervezetet, és az azt megalapozó előterjesztést küld a Felügyelő Bizottság részére véleményezésre, a határozat-tervezetet a Felügyelő Bizottság legkésőbb 15 napon belül megtárgyalja, véleményéről az Igazgatóságot és az Alapítót írásban tájékoztatja. 11. A könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálóját az Alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetér- tésével tesz javaslatot az Alapítónak. Az Alapítónak a Társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt kijelölő Alapítói Határozat meghozatalának napjától, az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó Alapítói Határozat meghozatalának napjáig terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A Társaság könyvvizsgálójának visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása A Társaság könyvvizsgálójának nevét, továbbá megbízatása időtartamát az Alapító Okirat 3. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság bankszámláját, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja A könyvvizsgáló tanácskozási joggal az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére meghívható. A Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgálónak a bizottság ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelő Bizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendre, illetve a Felügyelő Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vegyen A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni A könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást, amely a pontban megjelölt közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. A Társaság csak a jogszabályban meghatározott körben és feltételek szerint köthet a könyvvizsgálóval kiegészítő tevékenységre irányuló szerződést.

13 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kezdeményezni. Ha az Alapító döntésére nem kerül sor, illetve az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló értesíti a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), továbbá a Társaság munkavállalója e jogviszonya illetve minősége fennállása idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. 12. Az alaptőke felemelése Az alaptőke felemelésére csak az Alapító döntése alapján kerülhet sor A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények zártkörű módon történő forgalomba hozatalával, az alaptőkén felüli vagyon terhére, feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény zártkörű módon történő forgalomba hozatalával A különböző alaptőke emelési típusok egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók Az alaptőke emelés illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell Az alaptőke felemelésére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. Az alaptőke leszállítása Az Alapító a Társaság alaptőkéjét leszállíthatja, illetve a törvényben meghatározott esetekben köteles leszállítani Az alaptőke leszállítására a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. Az eredmény felosztása A Társaság a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről minden üzleti év végével éves beszámolót köteles készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint Az adózott eredmény felhasználásáról, annak felosztható mértékéről, illetve más célra történő fordításáról az Igazgatóság előterjesztése alapján az Alapító határoz Az osztalék kiþzetése az éves beszámoló elfogadására vonatkozó Alapítói határozat meghozatalától számított 30. munkanaptól válik esedékessé. A kiþzetésről az Igazgatóság köteles gondoskodni Az Alapító a Társaságtól az osztalékot az esedékesség időpontjától kezdődő egy éven belül követelheti. Ezen időszak eltelte jogvesztőnek minősül, az Alapítónak az osztalék kiþzetéséhez való joga megszűnik, és az adott évre szóló osztalék kiþzetése nem követelhető. A fel nem vett osztalék a Társaság alaptőkén felüli vagyonába kerül. Az osztalék után a Társaságot kamatþzetési kötelezettség nem terheli Osztalék-előleg kiþzetésére nem kerülhet sor. 15. A Társaság cégjegyzése A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően aláírják A Társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az Igazgatóság elnöke önállóan, b) a vezérigazgató és az üzletági általános vezérigazgató-helyettesi, valamint a portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi munkakört betöltő munkavállalók a Működési és Szervezeti Szabályzatban foglaltak Þ- gyelembevételével önállóan, c) az Igazgatóság tagjai közül (kivéve: elnököt és a vezérigazgatót) kettő együttesen, d) egy Igazgatósági tag (kivéve: elnököt és a vezérigazgatót) és egy az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló (kivéve üzletági általános vezérigazgató-helyettesi és portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi munkakört betöltő munkavállalókat) együttesen, e) két az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló (kivéve üzletági általános vezérigazgató-helyettesi és portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi munkakört betöltő munkavállalókat) együttesen. 16. A Társaság hirdetményei A Társaság hirdetményeit a Cégközlönyben és a Világgazdaság című napilapban teszi közzé.

14 14 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám 17. A Társaság üzleti éve A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel A Társaság első üzleti éve az átalakulás napjától a naptári év végéig tartott. 18. Egyéb rendelkezések A Társaság működésének hivatalos nyelve a magyar A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Budapest, Alapító A.. sz. Alapítói Határozattal módosított és dőlt betűvel szerkesztett rendelkezéseket ellenjegyezte: A MÁV Zrt. Alapító Okirata 1. számú melléklete A MÁV Zrt. Igazgatósága tagjai 1. A MÁV Zrt. Igazgatóságának tagjai a következők: Kamarás Miklós Heinczinger István Dr. Kákosy Csaba Kocsis Imre Dr. Szabó Pál Siklós Csaba Seregélyes Kálmán 2. Az igazgatósági tagok megbízatása november 01-jétől a üzleti év lezárásáig, legfeljebb május 31-ig szól. A MÁV Zrt. Alapító Okirata 2. számú melléklete A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága tagjai 1. A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága tagjai a következők: Reményik Kálmán Dr. Bots Dénes Ágh Miklós Horváth László Endre Dr. Udvari László Vadon László Lakiné dr. Köves Éva Szabó András Viktor Dr. Kerékgyártó János Munkavállalói tagként: Gaskó István Horváth István Simon Dezső Bárány Balázs Péter Karácsony Szilárd 2. A Felügyelő Bizottság alábbi tagjainak megbízatása a üzleti évet lezáró tulajdonosi döntésig, de legfeljebb május 31. napjáig szól. A MÁV Zrt. Alapító Okirata 3. számú melléklete A MÁV Zrt. könyvvizsgálója 1. A MÁV Zrt. könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.). Kijelölt könyvvizsgáló: Tremmel Zoltán (kamarai tagsági száma: MKVK ). 2. A könyvvizsgáló megbízatása a üzleti év auditálási napjáig szól. 1/2008 (I. 18. MÁV Ért. 1.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 2007 évi könyvviteli zárlat végrehajtásáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Számviteli Törvényben meghatározott évi beszámoló elkészítéséhez szükséges feladatok, az év végi leltár és könyvviteli zárlat szabályozása, a évi nyitáshoz és a január, február hónapok összevont könyvviteli zárlatával összefüggő feladatok szabályozása AZ UTASÍTÁS HATÁLYA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi szervezetére, 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Főosztály vezetője.

15 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Főkönyvelőségek: Pályavasúti üzletág Pályavasúti Főkönyvelőség (PV FK,kód: 40) volt Személyszállítási üzletág Személyszállítási Főkönyvelőség(SV FK,kód: 20) Gépészeti üzletág Gépészeti Főkönyvelőség (GV FK, kód: 30) Központi irányítás és szolgáltatás Központi Főkönyvelőség (KP FK,kód: 50) Az utasításban alkalmazott rövidítések: GIR: Gazdálkodás Irányítási Rendszer SZF: Számviteli Főosztály SZBO: SZF, Számviteli Beszámolók Osztály KKO: SZF, Költségvetési Kapcsolatok Osztálya GIR FKO: SZF, GIR Felhasználói és Koordinációs Osztály BSZE: Beruházási Szolgáltató Egység BKSZE: Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység IKSZR: Integrált Közüzemi Számlakezelő Rendszer 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az éves beszámolót a Számviteli törvényben meghatározott, megbízható és valós adatokon alapuló főkönyvi kivonattal és a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó leltárakkal kell alátámasztani, amelyeket a decemberi főkönyvi kivonattal együtt december 31-i állapotnak megfelelően kell elkészíteni. A leltárt minden olyan főkönyvi számláról, melyen forgalom mutatkozott az év során el kell készíteni, beküldeni viszont csak azokat kell, amelyekről a Számviteli Főosztály jelen utasításban, vagy külön kiadott rendelkezésében intézkedik. Valamenynyi, az éves beszámoló adatait alátámasztó leltárt úgy kell elkészíteni, hogy abból az adott számla egyenlegét alkotó tételek azonosíthatók legyenek, és valamennyi olyan információt tartalmazzon, amely a valós és hű kép biztosítása, a tételek indokoltsága és ellenőrizhetősége érdekében szükségesek. A leltárakat helyben kell megőrizni és az ellenőrző, irányító szervezetek részére a másolat készítését ill. a betekintés lehetőségét biztosítani kell. A leltárakon fel kell tüntetni a főkönyvi számla egyenlegét valamint a főkönyvi számla jogcímenkénti bontását. A főkönyvi számlák felsorolásainál jelzett kimutatásokat elektronikus formátumban (EXCEL) és kinyomtatva is el kell készíteni, ill. mind elektronikus úton ( -ben), mind kinyomtatva és a főkönyvelő által aláírva meg kell küldeni, a megadott (változatlan) formátumban. Főkönyvelőségenként kizárólag 1 kimutatás küldhető, abban az esetben is, ha több könyvelő egység és/vagy munkavállaló végzi a kimutatás elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást. Az utasítás és az utasításban foglalt beküldendő táblázatok elektronikus formában a GIR honlapról a mavadmin/new/utasitas)!2007/2007_zarlati/ linken keresztül tölthetők le. Az utasításhoz kapcsolódó rendelkezések, ütemezések, módosítások is itt lesznek frissítve. Az adatokat minden esetben Ft-ban kell megadni, kivéve ahol ezt külön jeleztük. A főkönyvi számlák egyenlegét alátámasztó évi végi leltárakat azon főkönyvelőségeknek kell elkészítenie ill. leadnia, amelynek a főkönyvében az adott főkönyvi számla vezetése évben történt ill. a főkönyvi számla a forduló napon egyenleget mutat. A leltárak összeállításában a főkönyvelőségeknek, könyvelő egységeknek teljes körű segítségnyújtási kötelezettségük van. Az együttműködési kötelezettség kiterjed a főkönyvelőségek részére a könyvelés bizonylatát átadó divíziókra és főtevékenységi körökre is. Az együttműködés elsősorban kiemelt jelentőségű a jogszabályi és a belső szabályoknak megfelelő, a főkönyvelőség feladatkörébe tartozó könyvviteli tevékenység ill. az éves beszámoló összeállításához szükséges dokumentumok, információk átadására vonatkozik. A beszámoló megbízhatóságának és valódiságának biztosítása érdekében az elszámolásokat, a főkönyvi számlákon kimutatott tételeket, valamint az azokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat fokozottan ellenőrizni kell. Valamennyi főkönyvi számlát, illetve az azokon rögzített gazdasági események elszámolásának szabályszerűségét, bizonylattal történő alátámasztását felül kell vizsgálni és az analitikus valamint a szintetikus nyilvántartások egyezőségét biztosítani kell. A MÁV Zrt. Számviteli Politikája április 20- ában határozza meg a évi auditált éves és konszolidált éves beszámoló elkészítési határidejét. A zárlati feladatok és a GIR rendszer kapcsolódó feladatainak ütemezését, a felelősök megnevezését a GIR honlapon elérhető Zarlati_utemterv.xls tartalmazza, az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatokat pedig az Adatszolgaltatasok.xls. A főkönyvi számlák és analitikus nyilvántartások egyezőségének biztosítása után kell a december havi főkönyvet lezárni és a kivonatot elkészíteni. Az éves főkönyvi zárás (Dec-2007) február 15- én lesz. A nyomtatott kivonatot 1 példányban a jelen utasításban meghatározott leltárakkal (kimutatásokkal) együtt kell személyesen behozni a Számviteli Főosztály Számviteli Beszámolók Osztályára február 20-án 8-15 óra között.

16 16 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám 4.1. A évi záráshoz kapcsolódó főbb időpon tok: január 7. Készlet modul zárása január 8. Adatközlő utolsó átadása kiszámlázásra január 15. Vevő számlák kibocsátása (PHD kivételével) január 17. ÁFA zárás december hónapra január 21. Szállítói számlák fogadása január 25. Folyószámla egyeztetés (csak teljes körűen bevont) befejezése, különbözetek rendezése január 30. PHD díj kiszámlázás január 31. Kinntlévőség-Kötelezettség modul végleges zárása január 31. Előzetes mérleg, eredménykimutatás (átsorolás és korrekció nélkül) február 1. Nemzetközi le nem számolt tételeinek kalkulált értéken történő elszámolása február 8. Befejezetlen beruházások utolsó aktiválása február 12. Tárgyi eszköz modul zárás február 13. Vevő értékvesztés, céltartalékok, időbeli elhatárolások, részesedések, készletek értékvesztése, terven felüli értékcsökkenés elszámolása február 14. Könyvvizsgálói folyószámla egyeztetés kezdete (minden banki tétel + kiemelt vevő, szállító) február 15. Főkönyvi modul zárás február mérleg, eredménykimutatás, főkönyvi kivonat (osztalék, prémium, könyvvizsgálói megállapítások kivételével végleges) február 18. Könyvvizsgálat kezdete március kiegészítő melléklet előzetes március 10. Könyvvizsgálat vége, zárótárgyalás (tulajdonosi határozat: osztalék, prémium) március 10. Könyvvizsgálói megállapítások könyvelése, beállítása március 13. Utókalkuláció futtatása, önköltségszámítás, költségtérítés végleges megosztása március évi mérleg, eredménykimutatás (végleges) március évi üzleti jelentés (előzetes, véleményeztetésre kiadott) március évi kiegészítő melléklet (végleges) március évi üzleti jelentés (végleges) április 2. könyvvizsgálói jelentés tervezet kiadása április 7. Vezetői értekezlet április 8. Teljességi nyilatkozat kiadása április 10. Könyvvizsgálói jelentés kiadása április 22. Igazgatósági május 6. FB május 20. Alapítói döntés a beszámoló elfogadásáról, osztalékról március 14. Január-február havi összevont főkönyvi zárás április 23. Végleges konszolidált éves beszámoló és üzleti jelentés elkészítése A zárlati feladatok részletes ütemezését, a GIR zárlati feladatokat modulonkénti bontásban külön rendelkezés fogja tartalmazni. A évi teljesítmények határidőre történő kiszámlázása ill. könyvelése érdekében nagyon fontos, hogy: az üzletágak, igazgatóságok, beruházás lebonyolítók kezdeményezzék a szállítóik felé, hogy a beérkező számlák lehetőleg január 15-ig érkezzenek meg és a kiszámlázandó teljesítmények (beleértve a kötbéreket, üzemkiesés miatti kártérítés jellegű tételeket is) adatközlő lapja január 8-áig a főkönyvelőségekre kerüljenek átadásra, a főkönyvelőségeken január 21-ig történjen meg az addig beérkezett és elismert bizonylatok teljes körű rögzítése A zárlathoz kapcsolódó főbb utasítások Gy /2007. A évi zárlathoz kapcsolódó egyenlegközlések rendje. 17/2007 (MÁV Értesítő 23. szám) VIGH. utasítás a MÁV Zrt Számviteli politikája, 18/2007 (MÁV Értesítő 23. szám) VIGH. utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata. 22/2007 (MÁV Ért. 30) PVH. MÁV Zrt január 1. napjától hatályos számlarendje 0-9. Számlaosztály számlamagyarázata: 46/2004 (MÁV Értesítő 45. szám) 47/2004 (MÁV Értesítő 45. szám) 37/2004 (MÁV Értesítő 43. szám) 18/2007 (MÁV Értesítő 27. szám) 30/2006. (MÁV Értesítő 37.

17 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 17 szám), 24/2006. (MÁV Értesítő 33. szám), 21/2007. (MÁV Értesítő 29. szám), 28/2006. (MÁV Értesítő 36. szám), 25/2006 (MÁV Értesítő 33. szám) 22/2005 (MÁV Értesítő 29. szám) MÁV Zrt. Számviteli szabályzatáról 16/2003. (MÁV Értesítő 49. szám) Költségvetési pénzeszközökből és szanált hitelekből megvalósult MÁV Zrt. tulajdonú eszközökről Gy: /2002. Kincstári vagyon nyilvántartás elszámolása Gy: 42-72/2002. Költségvetési juttatás igénybevételének elszámolása 18/2004 (MÁV Értesítő 25. szám) B.24-es Leltározási Utasítás szabályzat Gy /2006. Személyi jövedelemadó és adóelőleg megállapítása, levonása a MÁV területén; év végi Szja elszámolása, adatszolgáltatás az APEH felé 57/2004. (MÉ 50) Utasítás az általános forgalmi adó elszámolására 23/2006. (MÁV Ért.32. szám), Önrevízió szabályai valamennyi adónemre 12/2007. (MÁV Ért.18. szám) A reprezentációs költség felhasználásának és elszámolásának szabályozása 19/2007 (MÁV Ért. 28.szám) A havi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének eljárási ügyrendje 38/2006 (MÁV Ért. 21. szám) A MÁV Zrt választható béren kívüli javadalmazási rendszerének számviteli elszámolása 100/2000 (Máv. Ért. 43.) Kézikönyv a MÁV Zrt integrált számítógépes GIR működéséhez és alkalmazásához. Módosításai: 79/2002 (MÉ 47) (Tárgyi Eszköz modul fejezetének újbóli kiadása), 52/2003 (MÉ 14), 11/2002 (MÉ 5), 101/2001 (MÉ 39) 20/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) PÁVIGH. sz. utasítás a bérszámfejtéshez kapcsolódó adatszolgáltatási és együttműködési feladatokról a számviteli és a humánszervezetek között Befektetett eszközök Immateriális javak, Tárgyi eszközök Zárlati teendők Témafelelős: Kovács Csabáné, A bruttó érték és halmozott ÉCS, főkönyv és analitika egyezőségének kimutatására, ill. az egyezőség ellenőrzése céljából, könyvelési egységenként a GIR kimutatások közül a Kincstári, az Értékcsökkenési és az Azonnali könyvekre le kell futtatni és kinyomtatni a MÁV bekerülési érték összesítő és halmozott értékcsökkenés öszszesítő kimutatásokat, időszak: Dec A kimutatáshoz csatolni kell az év közben a főkönyvön végrehajtott (manuális) rendezéseket, mely a tárgyi eszköz modul feladásait módosította. A kincstári eszközök nettó értékének és ezek forrás számláinak (439,3 439,4 439,5 439,7 egyenlegének) egyeznie kell. Az egyezőség ellenőrzésére az FJ- 110-es jogosultsággal, a Kincstári eszközök és forrásai SKK kimutatást kell lefuttatni. A 439,7 Kincstári eszközökhöz kapcsolódó források átszámítási számlája főkönyvi számlának év végén, MÁV szinten egyenlege nem lehet. A folyamatos leírású és nem folyamatos leírású eszközök évi átszámításairól készült Átadások részletes naplókimutatásait egyeztetni és az esetleges eltéréseket azonnal rendezni kell. Az egyeztetést az átadó könyvelési egységnek kell kezdeményeznie. El kell készíteni főkönyvelőségenként a tárgyi eszközök bruttó és halmozott écs számláinak változását bemutató táblázatokat a mellékelt táblázatok szerint: (2007_ TE_evz.xls) A táblázat elkészítésénél nem szabad Þgyelembe venni a megbontás, összerendezés miatti kivezetési (60, 61) és bevételezési tranzakciókkal (21, 22) végrehajtott eseményeket. Ezeket a 2007_TE_megbont.xls táblákban kell bemutatni. A táblázatokat gépek berendezések ill. immateriális javak esetében a folyamatos leírású eszközöket tartalmazó MÁV könyvben és a Nem folyamatos könyvekre külön-külön kell elkészíteni Az előző éveket érintő tételek elszámolására különös Þgyelmet kell fordítani. Ennek érdekében a TE modulban le kell futtatni a MÁV Értékcsökkenés megosztás kimutatást, melynek alapján az előző éveket érintően valamennyi tételt az eredménytartalékba át kell vezetni ill. a kapcsolódó könyveléseket a 0-s számlaosztályban végre kell hajtani. A Tárgyi Eszköz analitika által feladott napló értékekhez kapcsolódó ill. egyéb manuális főkönyvi rendezéseket az alábbiak szerint kell kimutatni:

18 18 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám 2007 évi tárgyi eszközöket érintõ manuális könyvelések a fõkönyvön:. sz. fõkönyvelõség Fõkönyvi számla száma T K A rendezés indoklása A kimutatás tartalmi követelményeit a GIR honlapon a 2007_TE_zarlat1.xls fájl tartalmazza. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. Az értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág a tárgyi eszköz a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Piaci érték ismeretének hiányában az eszköz műszaki állapotának, használhatóságának, hátralévő élettartamának Þgyelembe vételével kell meghatározni az eszköz értékét. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni (selejtezni kell). Ha a terven felüli leírásnak az okai már nem, illetve csak részben állnak fenn és a tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor az elszámolt terven felüli leírást visszaírással csökkenteni kell. A visszaírással legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés Þgyelembe vételével meghatározott nettó értékig növelhető az eszköz értéke. A selejtezett eszközök bontását és a visszanyert hulladék anyag elszámolását ellenőrizni kell. A selejtezéseket úgy kell megszervezni, hogy december 31-ig valamennyi selejtezett eszköz kivezetésre kerüljön az analitikából és a főkönyvből, valamint ezek bontása is a vasúti kocsik kivételével megtörténjen. A bontást végző szertáraknak az anyag visszavételezéséről a bizonylat megküldésével az eszközt nyilvántartó szolgálati helyet január 9-ig értesíteni kell. A selejtezett vasúti járművek bontását és leszámolását a KP FK és az érintett üzletágak illetékes szakembereinek kell felülvizsgálni. Lehetőség szerint valamennyi selejtezett jármű bontását végre kell hajtani. Amennyiben az eszköz bontása a zárlati határidőn belül nem történik meg, úgy a selejtezési jegyzőkönyvben megállapított várható kalkulált vissznyereményt kell az elszámolásnál Þgyelembe venni. A 90 napnál régebben selejtezett, el nem bontott vasúti járművek esetén a bontásra kijelölt szolgálati hely vezetője köteles nyilatkozatot kiállítani melyben közli, hogy a jármű még nem került szétbontásra, de telephelyén továbbra is bontásra vár. A nyilatkozatot a selejtezési bizottságon keresztül az érintett üzletágnak kell megküldeni. Amennyiben a selejtezési eljárást december 31-ig nem tudják végrehajtani, akkor a selejtezendő eszközökre a vissznyereményi érték mértékéig értékvesztést kell elszámolni. Az el nem bontott eszközökről kimutatást kell készíteni az alábbiak szerint: Főkönyvelőség: Selejt jkv. Száma Analitikából való kivezetés dátuma Bontásra váró eszközök leltára Leltári szám Bruttó érték Értékcsökkenés Bontás elmaradásának oka

19 1. szám A MÁV ZRt. Értesítője 19 A kimutatás tartalmi követelményeit a GIR honlapon a 2007_TE_zarlat1.xls fájl tartalmazza. A táblázatokat változatlan formában meg kell küldeni elektronikus formában a kovacscsne@mav.hu címre február 19-ig, valamint írásos formában a főkönyvi kivonat leadásával egyidejűleg Befejezetlen beruházások Témafelelős: Rajs László, A Főkönyvelőségeknek a befejezetlen beruházások főkönyvi számláiról leltárat kell készíteniük a fejezetben leírtak alapján. A táblázatok kitöltéséért, az analitikus adatok megfelelőségéért a Társasági Szolgáltatás a felelős. A TÁSZ által kitöltött táblázatokat a főkönyvelőségekre meg kell küldeni, ahol ellenőrizni kell a főkönyvvel való egyezőséget. A beküldött leltáraknak a főkönyvvel egyezőeknek kell lennie. Amennyiben az egyezőség nem áll fenn, a főkönyvelőségnek és a TÁSZ illetékes beruházó szervezetének (BSZE, BKSZE) az eltérést tételesen, az eltérés indoklásának bemutatásával ki kell mutatnia. A befejezetlen beruházások esetében a leltáron tett nyilatkozatot, mind az illetékes TÁSZ beruházó szervezet, mind a főkönyvelőség vezetőjének alá kell írnia. Zárlati teendők A befejezetlen beruházások állományát december 31-i fordulónappal leltározni kell. A K+F leltározás lebonyolítását, az aktiválható K+F számbavételének elszámolását a 16/2003. VIG. (XI.7. MÁV Ért. 45.) szám alatt kiadott utasítás rendelkezéseinek Þgyelembe vételével kell végrehajtani. A saját vállalkozásban végzett beruházások és felújítások december havi teljesítményeinek értékét a kivitelező és a közreműködő által kiállított, és január óráig megküldött költségmentesítő alapján kell a beruházás szolgáltatónak (lebonyolító) december havi kezelésben fogadnia. Ezen folyamat határidőre történő elvégzésének érdekében: A MÁV közreműködőnek valamennyi saját vállalkozásban végzett beruházási költségmentesítőt rögzítenie kell, a MÁV kivitelezőnek valamennyi közreműködői mentesítőt fogadnia kell a GIR Projekt modulban. A közreműködői költségmentesítőt a főkönyvelőségeknek legkésőbb január 18-ig (péntek) meg kell küldenie a kivitelező főkönyvelőség részére. A MÁV kivitelezőnek valamennyi saját vállalkozásban végzett beruházási költségmentesítőt rögzítenie kell, a beruházás szolgáltatónak (lebonyolító) valamennyi MÁV közreműködői és kivitelezői mentesítőt fogadnia kell a GIR Projekt modulban. A kivitelező főkönyvelőségek a saját vállalkozásban végzett beruházások havi teljesítményekről kiállított és a beruházó szerv által elismert költségmentesítőt legkésőbb január 23-ig (péntek) megküldik a beruházás szolgáltató főkönyvelőség részére. Az aktiváló szervezeteken befejezetlen beruházás teljesítmények nem maradhatnak. Ennek érdekében a már átszámított (aktiválhatóvá tett), de a tárgyi eszköz modul részére át nem adott tételeket, az aktiválhatóság BKSZE BSZE általi visszavonásával vissza kell számítani, a projekt modulban. Az december havi költségmentesítő kiállításánál különös gondot kell fordítani arra, hogy a december 31-ig elvégzett valamennyi teljesítmény (közreműködői és a kivitelező saját teljesítménye) elszámolásra kerüljön, és azt a lebonyolító lefogadja. A beruházó által, beruházásként el nem ismert költségeket nem lehet a 15 Beruházások számlacsoportban kimutatni, ezért felül kell vizsgálni a beruházási számlákon nyilvántartott tételeket, és azokat, melyeket a beruházó nem ismert el, vissza kell vezetni a karbantartási költségek terhére. A kivitelező főkönyvelőségek szervezetei saját vállalkozásban végzett beruházásai, amelyet a beruházó még nem ismert el, de a költségmentesítőt már rögzítették, a rögzítőnek sztornózni kell. A MÁV kivitelezőknek és közreműködőnek valamennyi saját vállalkozásban végzett, beruházási költségmentesítőben szereplő (beruházási projekt megrendelt feladatára elszámolt) ráfordítás tételét át kell mozgatni a saját Átterhelési és költségmentesítési projekt megfelelő feladatára, ügyelve arra, hogy a forrás feladat (beruházási projekt megrendelt feladata) és a cél feladat (átterhelési projekt feladata) tevékenységi sor beállítása azonos legyen! A beruházási projektek megrendelt feladatán nem szerepelhet nem nullára zárt tranzakció. A beruházónak a munka elvégzését és a hozzá kapcsolódó költségeket kell elismernie. A visszautasítás indokaként nem lehet hivatkozni arra, hogy nincs vagy elfogyott a beruházási keret. Egy elvégzett munka beruházásként történő elszámolásának nem az az alapja, hogy a MÁV Zrt. éves Beruházási terve tartalmazza-e, hanem hogy a 115/1997.Pg.Sz.F. (MÁV értesítő 52. szám) utasításban valamint a 85/2000 (MÁV Ért. 33.) és a 42/2001 (MÁV Ért. 17) sz. kiegészítésekben megfogalmazott beruházási kategóriák közé besorolható-e a munkavégzés és az annak érdekében felmerült költségek a valóságnak megfelelnek-e. Valamennyi kiállított (rögzített) és elismert költségmentesítőt saját feladatra kell fogadni a projekt modulban. A külső vállalatok, beleértve a MÁV alapítású Kft-ket is december 31-ig teljesített (számlázott) beruházási munkáinak értékét december havi kezelésben le kell könyvelni. A december 31-ig üzembe helyezett valamennyi beruházást még december havi kezelésben aktiválni kell, függetlenül attól, hogy annak pénzügyi teljesítése áthúzódik a következő hónapra.

20 20 A MÁV ZRt. Értesítője 1. szám A beruházás szolgáltató egységeknek a GIR a projekt modulban, a december 31-ig üzembe helyezett eszközökkel kapcsolatos befejezetlen beruházások értékének átszámítását, eszközsor készítését és átadását a GIR tárgyi eszköz modulba (TE OP interfész feltöltés), január 28. (hétfő) 18 óráig maradéktalanul el kell végezni. Aktiválhatóvá tett (átszámított beruházás) tétel csak és csakis ezen eszközökhöz kapcsolódóan maradhat, vagyis a nem átadott eszközökhöz kapcsolódó tételek aktiválhatósági jellemzőjét (beruházás átszámítás) vissza kell vonni. A beruházás szolgáltató egységeknek az üzembe helyezés előtt álló befejezetlen beruházások értékét legkésőbb január 28. (hétfő) 18 óráig az üzembe helyező egységhez át kell adni, aki azt az előzetesen megküldött TEV jegyek alapján fogadja. Valamennyi főfeladatot, amelyhez befejezetlen beruházás érték van, össze kell rendelni az eszközzel, ezt legkésőbb január 28. (hétfő) 18 óráig meg kell tenni. A befejezetlen beruházások állományában bekövetkezett egyéb változásokról (rendezés kincstár és MÁV tulajdon között, egyéb kivezetések az aktiválásra való átadás kivételével) kimutatást kell készíteni, melyet február 1-ig a Számviteli Főosztály Számviteli Beszámolók Osztályára be kell küldeni. A kimutatást az alábbiak szerint kell elkészíteni: évi befejezetlen beruházásokat érintõ egyéb könyvelések;... Fõkönyvelõség Projektszám Feladatszám fõkönyvi számla T K Könyvelés összege (Ft) Könyvelés indoka Összesen: A kimutatás tartalmi követelményeit a GIR honlapon a Befejezetlen_beruhazasok.xls fájl Bef.len egyéb könyvelés munkalapja tartalmazza. A táblázatot változatlan formában meg kell küldeni elektronikus úton a rajsl@ mav.hu címre február 20-ig, valamint írásos formában a főkönyvi kivonat leadásával egyidejűleg. A kincstári eszközszámlák (121,1; 122,1; 123,1; 131,1) és a kincstári befejezetlen beruházások állományának (151,1) és ezek forrás számláinak (439,3 439,4 439,5-439,7 egyenlegének) egyeznie kell. Az egyezőség biztosítására FJ-110-es jogosultsággal a Kincstári eszközök és forrásai SKK kimutatást kell lefuttatni. A 439,7 Kincstári eszközökhöz kapcsolódó források átszámítási számlája főkönyvi számlának év végén MÁV szinten egyenlege nem lehet. A folyamatban lévő befejezetlen beruházásokról (111,21; 112,21; 113,21; 15) az analitikus nyilvántartás alapján főkönyvi számlánként külön-külön a december 31-i állapotnak megfelelően leltárt kell készíteni. A folyamatban lévő befejezetlen beruházások leltárainak szerződésenkénti, számlánkénti tételeit beruházási jelzőszámonként (projektszámonként) emelkedő sorrendben kell kiértékelni. A folyamatban lévő befejezetlen beruházások leltárát 111,21 Vagyoni értékű jogok befejezetlen állománya 112,21 Szellemi termékek befejezetlen állománya 113,21 Kísérleti fejlesztés befejezetlen állománya 151,1 Kincstári vagyont érintő befejezetlen beruházások, felújítások 151,2 Saját (Rt tulajdonú eszközökre vonatkozó) befejezetlen beruházások, felújítások számlákról külön-külön lapon kell elkészíteni. Az immateriális javak beruházásai (vagyoni értékű jog, szellemi termék) esetében a szerzett jogot is jelölni kell. A mérlegben szellemi termék beruházásaként csak azon teljesítmények szerepelhetnek, amelyeknél a MÁV korlátozásmentes tulajdon jogot szerez. Azon, korábban szellemi terméknek minősülő immateriális javakat, ahol a létrejövő eszközre csak használati jogot szerzünk (jellemzően szoftverek) a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A GIR-ben a korábban szellemi termékként elkezdett és még be nem fejezett beruházásokat az átsorolhatóság érdekében jelöni kell. A 7/2005. (MÁV. Ért. 7.) PVH. utasításban mely az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról szól foglaltak értelmében a befejezetlen beruházások analitikáját a Társasági Szolgáltatásnak (BSZE/BKSZE) kell elkészítenie, mely tartalmi követelményei az alábbiak: