Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkájáról

Átírás

1 Ikt..: 24-3 /2015/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkájáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elkészítette a Bizottság munkájáról szóló tájékoztatóját. A tájékoztató anyagát a közgyűlési előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjen. Eger, június 16. Törvényességi szempontból ellenőriztem: Szabó Róbert Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 Beszámoló a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) munkájáról Heves Megye Közgyűlése részére Vezetői Összefoglaló A helyi társadalom fontos célja, hogy a munkaerő-piaci kereslet-kínálat egyensúlyban legyen. Az MFKB ebben úgy működik közre, hogy felméri a gazdaság, munkaadók foglalkoztatási igényeit (rövid és középtávon) és javaslatot tesz a beiskolázási keretszámokra a középfokú iskolarendszerű képzésben és felnőtt oktatásban. A bizottsági javaslat az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is kiterjed, az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre vonatkozik. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 3 éves működésének mérlegét megvonva azt látjuk, hogy több pozitív elmozdulás látható a foglalkoztatási igények és képzési kínálat közeledésében: 1. A kereslet-kínálat ollója zárul. A gazdasági növekedés, a pályaorientációs és a szakma presztízsének növelését célzó intézkedések hatására látható a képzési létszámok pozitív növekedése a hiányszakmákban, ami javítja a jövőben a kritikus ágazatok foglalkoztatási helyzetét. 2. Jelentős elmozdulás látható a duális képzés irányába, növekedett a gyakorlati képzőhelyek és a tanulószerződések száma. 3. A végzettek elhelyezkedése területén javul a szakmában elhelyezkedők aránya, ugyanakkor sajnálatos módon több szakmában jellemző a pályaelhagyás, ill. a hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás, ami fokozott figyelmet és komplex beavatkozási lépéseket sürget. 4. A felnőttképzés, felnőttoktatás terén aktivizálódás figyelhető meg, melyben a jövőben a második szakma ingyenes megszerzési lehetősége folytán további élénkülés várható. 5. A demográfiai csökkenés miatt és mellett továbbra is többlet kapacitások vannak a képzési kapacitásokban. Az ennek csökkentését célzó kormányzati lépések érthetőek, ugyanakkor úgy hangsúlyozzuk, hogy nagy figyelmet kell fordítani a minőségi képzést végző intézmények fennmaradására és a területi egyensúlyra a közoktatás, szakképzés elérhetőségének biztosítására, különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben. 6. Kiemelten fontos a korszerű szakmai képzéshez a humánerőforrás, az oktatók szakmai-módszertani felkészültsége, megfelelő létszáma és szakmai társadalmi - 1

3 pénzügyi megbecsültsége, mely kérdésben egyebek között a rugalmas foglalkoztathatóság irányába szükséges elmozdulni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinációjával zajló országos munkaerő-piaci felmérés eredményei szerint egy minimális mértékben nőtt azok aránya, akik szakmunkás létszám növelésére számítanak. A növekedés az iparban és a szolgáltatásban figyelhető meg, a mezőgazdaságban inkább csökkenés figyelhető meg. Az ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban (rendre 41,6% és 30%) növelni szakmunkás létszámukat három éven túl, de négy éven belül. Ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések is. Összességében országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma és terület szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Az adatok arra is utalnak, hogy a végzett tanulók jelentős része várhatóan nem jelenik meg a munkaerőpiacon (továbbtanulás, pályaelhagyás). Eltérő munkaerő-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Megállapítható, hogy még azon szakmákban is csak a frissen végzett szakmunkások egy része helyezkedik el, amelyekben jelentős a munkaerő-piaci hiány, egyszerre áll fent szakmunkások hiánya és túlkínálata ugyanabban a szakmában. Valószínűsíthető, hogy a végzős szakmunkások tudásának minőségével lehetnek problémák, valamint a lokális munkaerőpiacok közötti alacsony mobilitás okozhatja az anomáliákat, és az egyéb, magasabb bért kínáló szakmákban helyezkednek el a diákok. Rendkívül nagyok az országon belüli eltérések a becsült szakiskolai kibocsátás várható munkaerő-piaci illeszkedése tekintetében.pl két megyében, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében jelentős szakmunkáshiányra lehet számítani. Heves megyében a legfontosabb ágazatok foglalkoztatási és szakiskolai képzés létszámadatait összehasonlítva megállapíthatjuk: - a kereskedelemben szolgáltató szektorban az alkalmazásban lévők száma még mindig kevesebb, mint a képzésbe beiskolázott tanulók száma - míg az ipari ágazatban alkalmazásban állók aránya 17%-kal magasabb, mint a jelenleg ipari szakmába belépő szakképzésben tanulók létszáma. Következésképpen elmondható, hogy a megyében az iparhoz kapcsolódó képzésben résztvevők arányát tovább szükséges emelni, hisz a jelenleg ipari szakmát tanulók nem 2

4 biztosítják a munkaerő utánpótlást az iparban jelenleg működő vállalkozások számára. A következő években megvalósuló beruházások, Gyöngyösön az Apolló gumigyárban mintegy 1000 fő, Hatvanban a Robert Bosch Elektronikai Kft-ben 400 fő munkaerő felvétel szintén az ipar területén dolgozók számában jelent bővülést. További összehangolt lépéseket és pályaorientációs munkát igényel, hogy azt tapasztaljuk, hogy 2011/12-hez képest, amikor egy kedvező elmozdulás volt tapasztalható, mert a demográfiai csökkenés mellett fajlagosan enyhe növekedés látszott a szakiskolai képzést választók, és kisebb csökkenés a gimnáziumot választók számában, mára ismét a gimnáziumot választók száma növekedett a szakmai képzést nyújtó középiskolákkal szemben. Ezen a tendencián remélhetőleg javítani fog a jövőben átalakuló szakképzési rendszer, a szakgimnáziumok és szakközépiskolák bevezetése. A szakképzés jövője elsősorban nem kizárólag a szakképző intézményeken, vagy a gyakorlati helyeken múlik, hanem a társadalom munkához való hozzáállásán is. A pályaválasztás előtt álló diákoknak fontos elmondanunk, hogy a munkával elérhető anyagi előnyök ugyan nagyon fontos szempontot jelentenek a pályaválasztásnál, azonban legalább annyira fontos az is, hogy a tanuló olyan pályát válasszon, ahol örömmel és eredménnyel is dolgozhat majd. Természetesen meghatározó az is, hogy maga a társadalom is megbecsülje a munkát, azon belül a kétkezi szakmákat. A pályakezdők elhelyezkedési vizsgálata szerint nőtt az alkalmazottak aránya, a végzettek 1/3-a elhelyezkedik (54,7 %), csökken a munkanélküliek száma és aránya (22,6 %, és a munkavállalás javuló aránya miatt csökken a továbbtanulók száma (16,5%). 3

5 Alkalmazottként dolgozókat a legnagyobb arányban az elektrotechnika-elektronika, a közlekedés és a gépészet szakmacsoportokban, a legkisebb arányban pedig a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció és a könnyűipar területén találtunk. A jelenlegi szakiskolai képzési modellje a duális képzés, melynek célja gyakorlatorientált képzés, a tanulás utáni azonnali munkába állást előkészítő elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése. Lényege, hogy a három éves szakképzés során már az első évtől - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás, majd a tanulók a vállalatoknál tanulják a szakma gyakorlati követelményeit. Cél, hogy a szakiskolákban és a gyakorlati képzést végző vállalkozásoknál, vállalatoknál piacképes tudást szerezzenek a diákok, valamint hogy a társadalom értékítéletében is visszaállítsák a kétkezi munka megbecsülését, és segítse elő a szakoktatás a foglalkoztatást, munkahelyteremtést. A tanulószerződéses foglalkoztatás tekintetében egyértelműen növekvő trendet figyelhetünk meg a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén, a mezőgazdaság és az építőipar területén viszont stagnál a tanulószerződéses diákok száma. Összességében a gazdasági válság ellenére is emelkedett az elmúlt években a tanulószerződéses képzésben részt vevő diákok száma. A későbbi években azonban ez a tendencia megtorpanhat, továbbá bizonyos ágazatokban már most is stagnálás tapasztalható, ezért érdemes már most elemezni a vállalatokat mozgató motivációkat. A tanulószerződéses képzésből való kimaradás okai közt leginkább az oktatói háttér és a jelentkezők hiányára panaszkodtak. 4

6 A pályaorientáció és a duális képzés a foglalkoztatás eszköze. Mielőtt egy fiatal a munkaerőpiacra lép, fontos, hogy a rendelkezésére álljanak olyan eszközök és lehetőségek, melyek bővítik ön- és pályaismeretét. Az MFKB-k és együttműködő partnerei igyekszenek minden olyan eszközt, programot és lehetőséget megadni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, mely segítségükre lehet a szakmaválasztásnál, hogy megfelelő döntést hozzanak, hiszen lényeges, hogy a munkaerőpiac-keresleti igényeknek megfelelő tudással és végzettséggel rendelkezzenek és kerüljenek ki a munka világába. Legfőbb feladat a pályaválasztás előtt álló diákok szakképzés felé irányítása, kiemelten a hiány és keresett szakképesítésekben. A szervezett pályaorientációs programok fontosságát mutatja, hogy HKIK által szervezett céglátogatási programokon részt vett tanulókra kiterjedő hatékonyságmérés eredményei szerint a megkérdezettek (2500 fő) 37 %-ának segített a program pályaválasztási döntésének meghozatalában, mivel a bemutatott szakmák relevánsak voltak, és megerősítették szakmaválasztási céljaikat. 5

7 Mennyiben segített programunk abban a döntésben, hogy milyen irányban tanulj tovább? 63% 37% Segített, mert a látott szakmák érdekelnek Más szakma iránt érdeklődöm 1. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok (HMFKB) bemutatása évi CLXXXVII. szakképzési törvény szerint 2012 szeptemberétől az eddigi regionális fejlesztési és képzési bizottságok megyei szinten szerveződtek meg, megyénkben Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) néven október 27-én a kinevezett 6 fő jelenlétével megalakult a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB). Az MFKB feladatai: Szakképzési koncepció. A bizottság az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztését, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid- és középtávú tervét az adott megyére vonatkozóan tartalmazó koncepciót dolgoz ki. A koncepció kiindulópontja a megyei képzési fejlesztési terv elkészítésének, melyet az MFKB szoros együttműködésben készít el a területfejlesztési tanáccsal és egyéb a közoktatásszakképzés fenntartásáért felelős szervezetekkel, intézményekkel. Képzési keretek, szakmaszerkezeti javaslat. Az évi beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, valamint 2014-től az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre is. Hatáskörébe nem tartozik a keretszámok intézményi leosztása, pusztán a hatáskörébe tartozó szakképesítések keretszámaira tesz javaslatot. A képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatban, pályázatok kiírásában és értékelésében javaslatokat fogalmaz meg a szakképzésért felelős miniszter felé. Az MFKB-nak nincs hatásköre a képzési kapacitásokra. 6

8 2. Az MFKB és a gazdaságfejlesztésért felelős szervezetek és tervek kapcsolata Az MFKB-nak feladatait, az általa megfogalmazott Szakképzési koncepciót össze kell hangolni más megyei, illetve országos hatályú fejlesztési dokumentumokkal: 2.1. A megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozott, az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban álló, a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójával (megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megye fejlesztési programjával. Heves Megye Területfejlesztési Programjában ( ) a 2.4. Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése, ezen belül a intézkedés megfogalmazása szerint feladat a Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében. Az intézkedések között alábbi megfogalmazások kapcsolódnak a MFKB Szakképzési fejlesztési koncepciójában foglaltakhoz: 10 (b) a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; 10 (c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; 10 (d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek 2.2. A köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntések előkészítése céljából a Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készülő megyei szintű feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervvel, amelynek része a megyei szakképzési terv. 7

9 3. A MFKB fő javaslattételi feladataihoz kapcsolódóan végzett tevékenységének bemutatása 3.1. A Heves megyei szakképzési fejlesztési koncepció megalkotása és elfogadása A MFKB által készített szakképzési fejlesztési koncepció alapvető tézisei: a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élő munkakörnyezetben vállalkozásoknál) a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari és vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának növelése munkaerő-piaci információs rendszer mélyítése, a keresleti-kínálati információk széleskörű publikálása, tudatosítása szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése hatékony pályaorientációs programok és módszerek széleskörű alkalmazása; a munkaerőpiaci keresleti igények 100%-os ismeretén alapuló döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése országosan összehangoltan szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiaimódszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése a felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakközépiskolai képzés arányának növelése a szakképzésen belül alulképzettek arányának csökkentése a magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. A koncepcióról a Heves Megyei Közgyűlés számára 2013-ban részletes tájékoztatást adtunk szóban és írásban. 3.3 Az éves szakképzési beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 81. (3) alapján az MFKB-k feladata az évi beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, és 2014-től az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre is. 8

10 Adatalapú javaslattétel. Felmérések a vállalati igények és a szakiskolai tanulók elhelyezkedéséről A HMFKB a évben kidolgozott módszertani elvek és gyakorlat alapján, a és évben azt továbbfejlesztve készítette elő a HKIK koordinációja mentén javaslatait, melyben a fő elv az adatalapú döntéshozatal, ill. az adatok tekintetében lehetőleg központi, ill. kamarai adatokra épülő, és amennyiben hozzáférhető, több évre visszamenőleg érvényes adatok figyelembe vétele megyei és országos szinten. A javaslattétel megalapozására az MFKB 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is felméréseket végzett a munkaerő-piaci kereslet és pályakezdők elhelyezkedésének vizsgálatára. Évente országosan mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel szakmailag meghatározott mintavétel alapján a kérdezők a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) szervezésében. A vállalati kérdőíves felmérés középpontjában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni keresletének felmérése áll. A kutatás másik része a pályakezdők elhelyezkedését vizsgáló felmérés, mely azt vizsgálja, hogy alakult a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben tanulók munkába állása, elhelyezkedése az elmúlt 2 évben. Országosan mintegy 3500 fő utánkövetése történt meg. A felmérést a 4. oldal adatai mutatják be. A felmérés keretében Heves megyében az MKIK GVI által meghatározott mintavétel szerint 418 megkeresés: 161 vállalati, 256 tanulói történt Az MFKB három kategóriában határozza meg a szakiskolai képzések (250 szakképesítés) és a szakközépiskolai ágazatok beiskolázási arány-irány javaslatait, illetve támogatott képzéseken belül meg kell jelölni a 10 hiányszakmát: korlátozás nélkül támogatott képzések és 10 hiány-szakképesítést (szakiskolai ösztöndíjas szakmák) korlátozással támogatott képzések nem támogatott képzések 9

11 A HMFKB javaslatai megyei szakképzés irányaira és arányaira Minősítés 2014/15 tanév 2015/16 tanév 2016/17 tanév korlátozás nélkül támogatott szakiskolai képzések 28 szakképesítés 27 szakképesítés 41 szakképesítés korlátozással támogatott szakiskolai képzések 57 szakképesítés 82 szakképesítés 62 szakképesítés nem támogatott szakiskolai képzések 165 szakképesítés 141 szakképesítés 145 szakképesítés korlátozás nélkül támogatott szakközépiskolai ágazatok 8 ágazat 5 ágazat 5 ágazat korlátozással támogatott szakközépiskolai ágazatok 12 ágazat 20 ágazat 22 ágazat nem támogatott szakközépiskolai ágazatok 15 ágazat 10 ágazat 8 ágazat A MFKB javaslatai a hiány-szakképesítésekre (szakiskolai ösztöndíjas szakmák): 2012/2013 tanév 2013/2014 tanév 2014/2015 tanév 2015/2016 tanév Ács, állványozó Gazda CNC gépkezelő Gépi forgácsoló Épületgépészeti rendszerszerelő Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Gazda Gyártósori gépbeállító Hegesztő Hegesztő Gépi forgácsoló Ipari gépész Ipari gépész Ipari gépész Géplakatos Kőműves és hidegburkoló Kertész Kertész 10

12 Kőműves Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Kőműves hidegburkoló és Kőműves hidegburkoló és Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Mezőgazdasági gépész Központifűtésgázhálózat rendszerszerelő és Központifűtésgázhálózat rendszerszerelő és Szerszámkészítő Szerszámkészítő Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Szociális gondozó Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szakács Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő Vájár Villanyszerelő A szakiskolai ösztöndíjat a Kormány 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete alapján a hiányszakmában tanulók kapják havonta, mértéke a tanulmányi eredménytől függően növekszik: 2,51 átlagtól Ft/hó 4,51 átlagtól Ft/hó A HMFKB az utóbbi két évben határozta meg felnőttképzésben a képzések irány javaslatait. Javasolt két kategória: korlátozás nélkül támogatott szakképesítések nem támogatott szakképesítések Minősítés 2015/16 tanév 2016/17 tanév korlátozás nélkül támogatott szakképesítések 337 szakképesítés 381 szakképesítés nem támogatott szakképesítések 177 szakképesítés 137 szakképesítés 11

13 A HMFKB 4 fő változást javasolt a évihez képest a 2015/16. és 2016/17. tanévek iskolarendszerű képzési irányaira és arányaira: Növekedjék a szakképzésben tanulók létszáma, ezen belül kiemelten a munkaerőpiaci igények alapján elvárt szakmákban; A vidék felzárkóztatását segítő programokat támogatandó növekedjék az e célokat segítő szakmák köre és az ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám; A térségben várható feldolgozó-ipari ill. építőipari fejlesztésekhez kapcsolódóan növekedjék a fejlett technológiákat szolgáló szakmák köre és ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám; A gimnáziumi képzésben az elmúlt időszakban megfigyelhető túlzott beiskolázási létszám ellensúlyozására növekedjék a szakközépiskolába beiskolázható szakmák köre és az ezen ágazatokba beiskolázott tanulólétszám. 4. Pályaorientáció. A foglalkoztatás képzés - pályaorientáció kapcsolata 4.1. A pályaorientáció és a duális képzés a foglalkoztatás eszköze. A munka világának megfelelő gyakorlatias, a munkaerő piaci helyzetet és perspektívákat bemutató tájékoztató tevékenység keretében több évtizede nem folyt szervezett, tervezett, koordinált pályaorientációs tevékenység, nem volt olyan felelős szereplő, intézmény, mely átfogóan foglalkozott volna ezzel a meghatározó feladattal. A MFKB és a HKIK pályaorientációs tevékenységének célja, hogy egyrészt fölvállalja a tájékoztatást, másrészt hogy megfordítsa a téves folyamatokat, és azokat is bevonja a szakmaválasztók körébe, akik jelen pillanatban információhiány, ill. téves kép alapján nem vállalják föl a szakmatanulást. A munka világával, vállalatvezetőkkel, vállalkozókkal való személyes találkozás lehetősége a fiatalok szülők - tanárok közössége számára egy tudatos életpálya tervezés gondolatát indíthatja el, jó ösztönzést és megerősítést jelentenek. A MFKB célja, hogy valamennyi, 3000 fős pályaválasztási korú fiatalt és szüleiket megérintsük, és bevonjuk programjainkba. 12

14 4.2. A MFKB által koordinált pályaorientációs munka 2014-ben Esemény Rendezvények száma Vállalkozások tájékoztatása pályaorientációról 6 Iskolák tájékoztatása pályaorientációról 41 Cég- és üzemlátogatás 52 Tanműhely-látogatás 2 Pályaorientációs szülői értekezlet 6 Pályaorientációs osztályfőnöki óra 8 Pályaorientációs rendezvények: Iparos napok, Szakmák Sztárjai tábor, Vetélkedők, Interaktív foglalkozások, Kutatók éjszakája Heves Megye Ifjú Kézművese kiállítás látogatás, szakmabemutató 19 1 Pályaorientációs események összesen 140 Bevont személyek száma 2312 fő 4.3. A HKIK pályaorientációs tevékenysége hatékonyságának mérése Fontosnak tartjuk a szervezés mellett a programok hatékonyságának követését, mérését. Adatbázisban tartjuk nyilván a programokon résztvevő diákok adatait, elérhetőségeit, oktatási intézményeiket. Kialakítottunk egy a programok hatékonyságát mérő Kérdőívet, melyet a programunkon résztvevő fiatalok 80%-a kitölt. Válaszaikat egy adatbázisba rögzítjük, és feldolgozzuk, követjük, összehasonlítjuk. Az eredmények megmutatják a pályaorientációs tevékenységünk hatékonyságát, az egyes szakmák népszerűségét, ill. segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a jövőben a legcélravezetőbb eszközöket, módszereket alkalmazva juttassuk el a fiatalokhoz az őket segítő tudnivalókat. 13

15 A MFKB pályaorientációs célkitűzései középpontjában az áll, hogy a éves diákok a pedagógussal és szülővel együtt megismerjék a szakmák valós tartalmát és a helyi munkaerőpiaci igényeket. A kereslet-kínálat egyensúlyát célzó programok hatékonyságát mérő több ezres tanulói visszajelzés adatai alapján megállapítható, hogy a tanulói továbbtanulási szándékok egyre inkább megközelítik a piaci igényeket. 14

16 5. Pályakövetés. A középiskolában végzettek elhelyezkedésének és továbbtanulásának vizsgálata A Heves megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) kiemelt feladatának tartja a képzések hasznosságának vizsgálatát a végzős tanulók továbbkövetésén keresztül. A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 82. h. pontja nevesíti is a bizottság ilyen jellegű kötelezettségét: A bizottság közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában. A szakképzési törvény 86. (1) a pályakövetésben a szakképző intézmények számára is kötelezettségeket ír elő s pályaorientáció és ezzel együtt a pályakövetés területén is: 86. (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban. Az idézett törvényi előírásoknak megfelelően a végzősök és az egyes képzéstípusok eredményességének mérésére a HMFKB a 2015-ben végzett tanulók körében átfogó megyei adatfelvételt végez szeptemberben a felvételik lezárulása után, az új tanév megkezdésekor mintegy 1000 volt diákot tervez megkérdezni elektronikusan és telefonon további életútjáról: munkát vállalt, továbbtanult, munkakereső, itthon vagy külföldön él-e. 6. Gyakorlati oktatók mestervizsga kötelezettsége A jogszabályi változások hatására, a szakképzés minőségének javítása érdekében, azon szakképesítések oktatóinál, ahol a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, szeptember 1-től kizárólag mestervizsgával rendelkező szakember oktathat. A gyakorlati oktatásban európai minták és a hazai hagyományok alapján egyaránt fontos, hogy a szakmailag és pedagógiailag képzett szakemberekre legyen bízva a szakiskolások gyakorlati képzése a vállalkozásoknál, vállalatoknál is. A mesterjelöltek mestervizsgára való felkészítése szakmai továbbképzésből, pedagógiai és vállalkozási alapismeretek elsajátításából áll, melyről a több részvizsgából álló mestervizsgán kell számot adniuk. Heves megyében jelenleg közel 1800 tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzése 300 gyakorlati képzőhelyen zajlik. A megyében lévő vállalkozások közül a kereskedelmi és iparkamarához tartozó szakmákban mintegy 500 potenciális gyakorlati képzőhely van, melynek mindössze 1/3-a rendelkezik jelenleg mester végzettségű gyakorlati oktatóval, ezért kiemelten fontos a szakemberek mestervizsgára való felkészítése. 15

17 A követelmény teljesüléséhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal támogatási lehetőségek országosan 5000 fő, Heves megyében 178 fő számára szervezi meg 2015-ben mestervizsgát. MESTERJELÖLTEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA 2015 Mesterszakma neve MINDÖSSZESEN autóelektronikai műszerész 1 autószerelő 13 bútorasztalos 5 cukrász 14 fogtechnikus (csak pedagógia-vállalkozási ismeretek részvizsga) 2 gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő 11 gépi forgácsoló 12 hegesztő 5 ipari gépész 4 karosszérialakatos 5 kereskedő 16 kőműves 9 központifűtés és gázhálózat rendszer szerelő 1 pincér 32 szakács 41 villanyszerelő 7 Összesen: 178 Eger, június 8. Fülöp Gábor MFKB elnök 16