felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (MIE továbbképzés, Székesfehérvár, november )

Átírás

1 A közösségi védjegyrendszer felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala É ték k é ké dé k ll i t l jd ilá ából Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából (MIE továbbképzés, Székesfehérvár, november )

2 Áttekintés I. A tényleges használat területi terjedelme II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között IV. A BPHH stratégiai terve V. A BPHH új feladatkörei: megfigyelőközpont és földrajzi árujelzők (?) 2

3 I. A tényleges használat területi terjedelme KVR 15. cikk: Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a közösségi védjegyoltalomra alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. 3

4 I. A tényleges használat területi terjedelme A tényleges használat elmulasztásának jogkövetkezményei: - a közösségi védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalást el kell utasítani, ha olyan korábbi közösségi védjegyen alapul, amelynek tényleges használatát noha ezt a bejelentő kérte nem igazolják [KVR 42. cikk (2) bek.]; -ugyanez vonatkozik a törlési ikérelemre és a törlési viszontkeresetre a KVR 57. cikkének (2) bekezdése és 100. cikkének (5) bekezdése alapján; - a tényleges használat elmulasztása a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására ad alapot akár a BPHH-hoz intézett ilyen irányú kérelem, akár a 100. cikk szerinti viszontkereset eredményeként [KVR 51. cikk (1) bek. a) pontja]. 4

5 I. A tényleges használat területi terjedelme A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata (a KVR elfogadása alkalmával): [a] Tanács és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az a használat, amely a 15. cikk értelmében tényleges, a Közösségben történő tényleges használatnak minősül akkor is, ha csak egy országban valósul meg. 5

6 I. A tényleges használat területi terjedelme Előzmények: novemberi regionális védjegykonferencia Budapesten; - BOIP- és MSZH-határozatok htá tka genuine i use ügyében (OMEL/ONEL és C-City Hotel); - vita az Európai Parlamentben szeptember 20-án és az MSZH válasznyilatkozata; - a Max Planck Intézet 2011 februárjában közzétett tanulmánya. 6

7 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Előzmények a Max Planck Intézet tanulmánya a tényleges használatról: a hangsúlyt a ténylegességre, a valódiságra kell helyezni és nem a használat területi dimenziójára (csak egy szempont a sok közül); az együttes nyilatkozat helyes értelmezése: a közösségi védjegy használati követelményének é k teljesítéséhez ítééh nem lehet elegendő minden olyan használat, amely a nemzeti védjegy oltalmának fenntartásához elégséges; nem kell a KVR 15. cikkén változtatni, az EU Bíróságára kell bízni az irányadó szempontok meghatározását, és e szempontokat kell esetről esetre,, az összes körülményt mérlegelve alkalmazni; javaslat a későbbi nemzeti védjegy és a más tagállam(ok)ban ténylegesen használt közösségi védjegy 15 évnyi türelmi idő után eltűrt eltűrt együttes fennállására. 7

8 I. A tényleges használat területi terjedelme Előzmények a Max Planck Intézet tanulmánya a tényleges használatról (folytatás): amennyiben az együttes nyilatkozatnak azt a jelentést tulajdonítják, hogy bármely használat, amely az EU valamely tagállamában elegendő egy nemzeti védjegy fenntartásához, automatikusan ténylegesnek ( genuine -nak) számít a közösségi védjegynél is, annyiban azt félreértelmezték volna az elfogadása idején, és ez az értelmezés helytelen volna ma is. A tanulmány a közösségi védjegy tényleges használati követelményének olyan értelmezését támogatja hangsúlyosan, amely függetleníti magát a politikai határoktól. A KVR 15. cikkében szabályozott tényleges használat követelményeit esetről esetre kell vizsgálni i és megítélni [ ]. 8

9 I. A tényleges használat területi terjedelme A C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. előzetes döntéshozatali ügyben a Gerechtshof s-gravenhage február 1-jén kelt végzésével a következő kérdéseket terjesztette az Európai Unió Bírósága elé: 1) Úgy kell-e értelmezni a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat - ha nemzeti védjegyről lenne szó - az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne [ ]? 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli -fent említett - használata a 207/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges használatnak? 9

10 I. A tényleges használat területi terjedelme A C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. előzetes döntéshozatali ügyben a Gerechtshof s-gravenhage február 1-jén kelt végzésével a következő kérdéseket terjesztette az Európai Unió Bírósága elé (folytatás): 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során - az egyéb tényezők mellett - a használat területi kiterjedtségével szemben? 4) Vagy - az előzőektől eltérően - úgy kell-e értelmezni a közösségi védjegyről szóló rendelet 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a 10

11 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Új érvek a magyar kormánynak a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben előterjesztett írásbeli észrevételeiben: az együttes nyilatkozat mögötti jogpolitikai megfontolás (nehogy a közösségi védjegyrendszer ne bizonyuljon kellően vonzónak) idejétmúlttá vált; a KVR kodifikált változata (207/2009/EK rendelet) kapcsán nem ismételték vagy erősítették ő tték meg a közös ö nyilatkozatot; t t egyetlen érdemi különbség a KVR 42. [és 57.] cikkének (2) és (3) bekezdése, illetve a KVR 15. cikkének k (1) és az irányelv 10. cikkének k (1) bekezdése között: milyen területen kell igazolni a tényleges használatot ( a Közösségben / a tagállamban ); differenciált megközelítés a jogkövetkezmények és az azokat szabályozó jogforrások szerint (megszűnés/jogérvényesítés akadálya); 11

12 I. A tényleges használat területi ti terjedelme A magyar kormány írásbeli észrevételeiben található válasz az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben: A KVR 15. cikkének (1) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy a közösségi ö védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat ha nemzeti védjegyről volna szó az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne. Ilyen esetben viszont a rendelet 42. cikke (2) bekezdésének és 57. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tényleges használat igazolásának elmaradása miatt nem utasítható el a felszólalás és a törlési kérelem, továbbá abban a tagállamban, amelyre nézve igazolták a nemzeti védjegynél él elégséges é tényleges használatot t a rendelet dlt99. cikkének (3) bekezdésének alkalmazásában nem alapozható kifogás a közösségi védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésére, sem pedig az irányadó tagállami jogszabály szerint a nemzeti védjegy lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás vagy a nemzeti védjegy törlése iránti kérelem nem utasítható el a tényleges használat hiányának elmaradása miatt. 12

13 I. A tényleges használat területi ti terjedelme C-City Hotel (MSZH-határozat) ONEL/OMEL (Leno Merken) 13

14 I. A tényleges használat területi ti terjedelme A magyar kormány írásbeli észrevételeiben található válasz az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben: A KVR 15. cikkének (1) bekezdését a közösségi védjegy egységes jellegével és a belső piac kiteljesítésének célkitűzésével összhangban úgy kell értelmezni, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének té határait figyelmen kívül kell hagyni. Ehelyett a Közösség (Unió) és a belső piac egész területét illetően azt kell vizsgálni az eset összes releváns körülményének mérlegelése mellett, e hogy a védjegyet alapvető ő funkciójának megfelelően e e az érintett gazdasági ágazatban szükségesnek és indokoltnak tekintett mértékben és módon használták-e annak a területnek a jelentős részén, amelyen oltalmat élvez, annak érdekében, hogy a védjegy az árujegyékében szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában értékesítési piacot teremtsen, illetve őrizzen meg. 14

15 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Magyarországon kívül írásbeli észrevételt tett a C-149/11. számú Leno Merken kontra Hagelkruis Beheer B. V. ügyben: az Európai Bizottság, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország. Közös nevező: annak megállapítása során, hogy a közösségi védjegy tényleges használati követelménye teljesül-e vagy sem, nem lehet kizárólag a használat területi ti dimenziójából iójából kiindulni. Ehelyett javasolt a védjegyhasználat valamennyi 15 körülményének figyelembevétele.

16 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Első kérdésre: BE, DK és UK nemleges választ javasolt, vagyis álláspontjuk szerint a KVR 15. cikk (1) bekezdése nem értelmezendő úgy, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat ha nemzeti védjegyről lenne szó az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne. Ugyanakkor BE és UK nem tartja kizártnak, hogy bizonyos esetekben megvalósulhasson a tényleges használat egyetlen tagállam területén történő használattal is. DK szerint a közösségi védjegy tényleges használatának DK szerint a közösségi védjegy tényleges használatának vizsgálatánál a belső piac egészét kell figyelembe venni, a védjegyhasználatnak határon átnyúló jellegűnek kell lennie. 16

17 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Az együttes nyilatkozat megítélése: BE úgy véli, hogy az együttes nyilatkozatban foglalt automatikus megoldás, nevezetesen, hogy a közösségi védjegy egy tagállamban történő használata tényleges használatnak minősül, nemcsak hogy a jogi és gazdasági realitásnak nem felel meg, de a belső piaci alapelvekkel és a védjegyrendelet célkitűzéseivel is összeegyeztethetetlen. DK és UK beadványa szerint a KVR 15. cikkének értelmezésénél nem lehet az együttes nyilatkozatból kiindulni. 17

18 I. A tényleges használat területi ti terjedelme Az Európai Bizottság álláspontja (összefoglaló válasz a feltett kérdésekre): A tényleges használat vizsgálatakor a tagállami bíróságnak esetenként kell mérlegelnie minden olyan tényt és körülményt, amely alapján megállapítható, hogy a közösségi védjegy kereskedelmi használata valóságos-e. A tényleges használat megállapítása során nem lehet meghatározó kizárólag az a körülmény, hogy a használat átlépi-e a határt vagy sem. 18

19 I. A tényleges használat területi ti terjedelme DE és NL álláspontja: DE szerint a KVR 15. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egy közösségi védjegy tényleges használati követelménye akkor teljesül, ha a használat a belső piac szempontjából megfelelő, ennek vizsgálatánál valamennyi körülményre tekintettel kell lenni, így pl. figyelembe kell venni az áru és a szolgáltatás jellegzetességeit, az érintett gazdasági szektor szerkezetét. NL a tényleges használat vizsgálatánál a valós kereskedelmi használatot emeli ki, amelyet valamennyi tény és körülmény fényében lehet megállapítani. Az érintett gazdasági szektorban így különösen igazoltnak tekintendő az olyan használat, amelynek rendeltetése az, hogy a védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások számára piaci részesedést teremtsen és tartson fenn. Figyelembe kell venni továbbá az áruk és a szolgáltatások természetét, a piac jellegzetességeit, valamint a védjegy használatának mértékét és gyakoriságát. DE és NL szerint a közösségi védjegy tényleges használatához egy tagállamban való használat is elég lehet 19

20 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok terv: a védjegy-irányelv (a 2008/95/EK irányelv) és a közösségi védjegyrendelet (a 207/2009/EK rendelet, KVR) módosítása az EUMSZ 114. cikke, illetve 118. cikke alapján; rendes jogalkotási eljárás, minősített többség, az Európai Parlament társjogalkotó; előzmények és kiindulási pontok: a Versenyképességi Tanács májusi következtetései a BPHH pénzügyi kilátásairól és a közösségi védjegyrendszer továbbfejlesztéséről, a Versenyképességi Tanács májusi ülésén elfogadott következtetések ( Future revision of the trade mark system in the European Union ), a Max Planck Intézet tanulmánya, a Bizottság készülő hatástanulmánya; várható menetrend: jogalkotási javaslatok a Bizottságtól 2012 első félévében. 20

21 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Tanács májusi következtetései arra hívták fel az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a közösségi védjegyrendszer teljes működésére kiterjedő átfogó tanulmány kidolgozását, és azt sürgősséggel készítse el. 21

22 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A májusi következtetések szerint a Tanács 10. TUDOMÁSUL VESZI azt a tényt, hogy a közösségi védjegyrendszer felhasználóinak egyesületei többségükben elégedettek a rendszerrel, valamint a közösségi és nemzeti védjegyek párhuzamos meglétének elvével, ugyanakkor szükségesnek látják annak árnyaltabb kidolgozását egy jövőbeli felülvizsgálat alkalmával, amelynek során figyelembe fgy kell venni a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti viszony kiegyensúlyozottabbá tételének szükségességét. 11. ELISMERI, hogy a nemzeti védjegyek a bejelentők széles köre igényeinek továbbra is megfelelnek, ezért e bejelentők számára választható lehetőségként fenn kell tartani a nemzeti szintű védjegyoltalmat. 22

23 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok Mindezekre tekintettel a májusi következtetéseiben a Tanács: 14. FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a védjegyekre jgy vonatkozó tagállami jogszabályok jg közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. 23

24 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Tanács májusi következtetései szerint a felülvizsgálat egyik fő iránya: a a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti egymást kiegészítő jellegű kapcsolat támogatására szükség esetén módosítások és egyéb intézkedések megtétele 24

25 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek jgy együttéléséről: az európai védjegyjog egyik központi eleme a koegzisztencia i elve ; széles egyetértés van abban, hogy a nemzeti védjegyek opciója nagyszámban elégíti ki a védjegyek iránt érdeklődők különösen a kkv-k igényeit. 25

26 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya a BPHH-nak a közösségi védjegyeljárásokért jgy j felszámított díjairól: a BPHH díjainak mértéke befolyásolja a bejelentők és az ügyfelek magatartását, és ezáltal a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúlyt is; a díjak mértékének tükröznie kell a közösségi védjeggyel jggy biztosított megjelölés használati monopólium értékét is, nem minden a BPHH költségvetési egyensúlya (azaz, hogy ne legyen túlzott többlete); pótdíj a második áruosztálytól; a felszólalási, a törlési és a hasonló díjak csökkentését nem javallják. 26

27 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya a BPHH-nak a közösségi védjegyeljárásokért j felszámított díjairól: a díjbevétel meghaladhatja a költségek fedezéséhez és egy ésszerű ű tartalék képzéséhez é éh szükséges szintet, és [a díjak megállapításakor] figyelembe vehető a közösségi védjegy lajstromozásával szerzett jogok értéke éppúgy, mint a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek koegzisztenciájával kapcsolatos aggályok. 27

28 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmányához kapcsolódóan készített közvélemény-kutatás szerint: az ügyfelek arról tudósítanak, hogy a BPHH jelenlegi bejelentési díjai határozottan befolyásolják l áka közösségi védjegyek kérelmezéséről hozott döntéseiket; [ ] ilyen hatásról különösen a kkv-k, valamint az alacsony vagy közepes szintű védjegyaktivitást mutató ügyfelek számoltak be 28

29 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet javaslatai a harmonizáció és a kooperáció témakörében: a) az irányelv revíziójával a harmonizáció kiterjesztése opcionális szabályok kötelezővé tétele, elemi szintű jogközelítés eljárási kérdésekben; b) koherencia az irányelv és a KVR között; c) a KVR jogérvényesítési részének kiegészítése; d) a közösségi védjegyek megújítási díjainak részleges fl felosztása a tagállamok hivatalai i között; ö e) a joggyakorlat és a hatósági eszköztár összehangolása a BPHH és a nemzeti hivatalok között ött (pl. Osztályozási á Bizottság alakításával vagy a nemzeti hivatalok bedolgozói szerepkörének megteremtésével). 29

30 II. A KVR és a védjegyirányelv módosítása: várható irányok A Max Planck Intézet tanulmánya a további harmonizációról és a koherenciáról: A további harmonizáció alapvetően a belső piac jobb működését é szolgálja. Aharmonizációs folyamatnak tehát folytatódnia kell. A védjegyirányelv megengedő szabályait kötelezővé kell tenni, ha azok nem csupán megrögzött g nemzeti hagyományokat testesítnek meg [ ]. A tanulmány hangsúlyosan megerősíti a koherencia elvét mint általános vezérlőelvet, értve ezen azt, hogy az irányelv rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a KVR-ben találhatókkal, amennyiben ez fontosnak tekinthető a határokon átlépő ő ültit üzleti tevékenységek é kzavartalan tl kibontakozásához. 30

31 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Együttműködési formák: 1. Együttműködési Alap 2. kétoldalú együttműködési megállapodások 3. konvergencia-program 4. a közösségi védjegyek megújítási díjainak tervezett felosztása 31

32 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Az együttműködés célja: Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat 32

33 III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti Együttműködési Alap: hivatalok között az Alapot a BPHH Igazgatótanácsának és Költségvetési Bizottságának szeptemberi együttes ülésén elfogadott átfogó politikai kompromisszum eredményeként hozták létre, 50 millió eurós keretösszeggel; az Alapnak a tagállamok nemzeti tihivatalai tliszámára á kell rendelkezésre állnia, és azt a harmonizációhoz, valamint a védjegyek jgy és a minták védelméhez, promóciójához és kikényszerítéséhez szorosan kapcsolódó projektekre kell felhasználni. 33

34 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Együttműködési Alap: 34

35 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Együttműködési megállapodások: a BPHH és a nemzeti hivatalok között évente megkötött kétoldalú megállapodások; 2006 óta, a 25 érintett hivatal között évi 2,3-2,7 millió eurót szétosztva; főbb tevékenységi irányok: tájékoztatás és tanácsadás, valamint kiadványok publikálása a közösségi védjegy- és mintaoltalomról, szenioritási adatbázisok létrehozása és fenntartása, a TMView promóciója, szemináriumok tartása vállalkozóknak, lk k hivatásos képviselőknek, k kereskedelmi k kamaráknak, egyéb szakmai szervezeteknek. 35

36 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Együttműködési megállapodások: 36

37 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti hivatalok között Együttműködési megállapodások: 37

38 III. Együttműködés kd a BPHH és a nemzeti Konvergencia-program: hivatalok között a joggyakorlat konszenzussal való összeegyeztetése még nem harmonizált területeken, sokoldalú összetételű munkacsoportokban, és az EU valamennyi hivatalos nyelvén való közzététel céljából. 38

39 III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Konvergencia-program eddig kiválasztott témák: a Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek (class headings) alkalmazása, csupán megkülönböztetésre nem alkalmas szóelemeket tartalmazó ábrás megjelölések vizsgálata és lajstromozhatósága, a fekete-fehér fehér védjegyek oltalmának terjedelme, a megkülönböztető erő nélküli vagy gyenge elemek szerepe az összetéveszthetőség megítélésekor, tál á i h i á ió 39

40 III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Konvergencia-program szervezet és munkafolyamat: 40

41 III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között A közösségi védjegyek megújítási díjainak tervezett felosztása: a Tanács májusi következtetései szerint a KVR felülvizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy jogalapot teremtsenek a BPHH megújítási g j díjai 50%-ának megfelelő összegnek a nemzeti hivatalok közötti, tisztességes, méltányos és releváns szétosztási kritériumok alapján történő szétosztására ; e kritériumokat olyan módon kellene meghatározni, hogy egyebek mellett biztosított legyen minden tagállam számára egy minimális összeg ; továbbá megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni kellő tekintettel az egyes nemzeti hivatalokra vonatkozó pénzügyi szabályozásra annak biztosítására, hogy ezek a források valóban a nemzeti hivatalok rendelkezésére álljanak, és olyan célokra használják fel őket, amelyek szorosan kapcsolódnak a védjegyek oltalmához, támogatásához és/vagy érvényesítéséhez, a hamisítás elleni küzdelmet is ideértve. 41

42 III. Együttműködés a BPHH és a nemzeti hivatalok között Tovább az együttműködés intézményesítése felé a Tanács májusi következtetései alapján a KVR felülvizsgálata során elvégzendő feladat: - konkrét rendelkezés beillesztése az OHIM és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés keretrendszerének meghatározására vonatkozóan; - annak kifejezett megállapítása, hogy a gyakorlat és az eszközök harmonizációja olyan célkitűzés, amelynek elérésére az Unióban valamennyi védjegyhivatalnak törekednie kell, és az erre irányuló erőfeszítéseket az OHIM-nak Igazgatótanácsa aktív részvételével támogatnia kell és elő kell segítenie. 42

43 IV. A BPHH stratégiai terve Előzmények, előkészületek: a BPHH Igazgatótanácsának novemberi ülésén bejelentik a kidolgozását; széles körű konzultációk az érintett nemzetközi szervezetekkel, a tagállamok hatóságaival, a szakmai szövetségekkel és a BPHH személyzetével; a BPHH átfogó informatikai, pénzügyi, infrastrukturális és humánpolitikai auditja; a BPHH Igazgatótanácsának és Költségvetési Bizottságának májusi ülésén bemutatják a stratégiai tervet. 43

44 IV. A BPHH stratégiai té i terve Főbb jellemzők: a és közötti ötti időszakra szól; két pillér: szervezeti kiválóság és nemzetközi együttműködés; három stratégiai cél: Build a Strong, Vibrant and Creative Organisation ; Increase Quality and Optimise Timeliness of Operations ; Promote Convergence of Practices ; mindezt 6 cselekvési irány és 33 kulcsfontosságú kezdeményezés szolgálja; jövőkép 2015 re: Európai Védjegy jgy és Mintaoltalmi Hálózat; kísérő intézkedések: együttműködési megállapodások a WIPO-val és az ESZH-val; 44

45 IV. A BPHH stratégiai terve 45

46 IV. A BPHH stratégiai terve uiw 46

47 V. A BPHH új feladatkörei A Tanács májusi következtetései alapján a KVR felülvizsgálata során elvégzendő feladat: egyértelmű jogalap megállapítása az OHIM-nak a betartatáshoz [jogérvényesítéshez] kapcsolódó tevékenységekbe így például a hamisítás elleni küzdelembe történő bevonására vonatkozóan, különösen a nemzeti hivatalokkal (azok nemzeti hatásköreivel összhangban) való együttműködésének, valamint a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközponttal gy való közös munkájának előmozdítása révén ; május: a Bizottság rendeletjavaslata a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpontnak (az ún. Observatorynak) a BPHH-hoz való telepítésére; a BPHH vezethetné (?) az uniós földrajzi árujelzők lajstromát is (ld. pl. a BPHH stratégiai tervét). 47

48 Köszönöm a figyelmet! 48