A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -

Átírás

1 A Danubia Szabadalmi és Jogi Irodában tartott előadás összefoglalója A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után - dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

2 Bevezetés 1. Előzmények a használati kényszer indokai 2. Az ONEL ügy 3. A bíróság megállapításai 4. Következmények INTA, január 24. Budapest 2

3 1. Előzmények A használati kényszer indokai nem használt megjelölésre nem indokolt fenntartani a monopóliumot (versenyjogi gyökerek) TRIPS 19. cikk 2008/95/EK (IR): 10., 11., 12. cikkek 207/2009/EK (KVR) használati kényszer átszövi a védjegyeljárásokat lajstromozásra irányuló eljárás, felszólalás [ 15. és 43. cikkek ] törlés, használat hiánya miatti megszűnés [51(1)a és 57(2) cikkek] viszontkereset bitorlási perben [100. cikk] INTA, január 24. Budapest 3

4 1. Előzmények A BPHH (OHIM) jogértelmezése KVR koegisztencia elve használati kényszer a CTM és nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúly fontos eleme BPHH jogértelmezése a CTM dominanciáját eredményezte közös nyilatkozat (1 tagállam részén történő használat = belső piacon történő használat) módszertani útmutató (Part 6., III. 3.2) INTA, január 24. Budapest 4

5 1. Előzmények Tanács és a Bizottság közös politikai nyilatkozata (1993) use which is genuine in a single country constitutes genuine use in the Community INTA, január 24. Budapest 5

6 1. Előzmények A közös nyilatkozat a promócióban: CTMs shall be put to genuine use in the Community within a period of five years following registration (Article 15 CTMR). Genuine use may be found when the mark has been used in only one part of the Community, such as in a single Member State or in a part thereof. (BPHH Guidelines, Part 6, III. 3.2) INTA, január 24. Budapest 6

7 1. Előzmények KVR Preambulum (2) bekezdés belső piac fejlődése, torzításmentes verseny (4) a tagállami határok alkotta akadályok lebontása, egységes belső piac erősítése és egységes jogszerzés e területen (6) nemzeti rendszerek fennmaradása koegzisztencia elvének rögzítése (10) tényleges használat általános követelménye INTA, január 24. Budapest 7

8 1. Előzmények Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben ( ) [KVR 15. cikk] Tényleges tartalmat nem definiálja Jogértelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai, - rendszertani, - történeti jogalkalmazás INTA, január 24. Budapest 8

9 Nyelvtani értelmezés 1. Előzmények - a Közösségben = egyetlen tagállam (vagy annak része)? - hasonló terminológiák a KVR-ben - 8(5) jóhírű CTM a Közösségben, nemzeti vj a tagállamban - 7(2) feltétlen kizáró okok, a Közösség egy részében Logikai értelmezés - EU méreteiben bekövetkezett változás 1994-hez képest - tagállamok száma 12 28, lakosság millió - legnagyobb összefüggő gazdasági terület, No.1. GDP, világgazdaság termelésének 21 %-át adja INTA, január 24. Budapest 9

10 1. Előzmények Rendszertani értelmezés - egységesség vs. koegzisztencia - Közösség kifejezés eltérő jelzős szerkezetben Történeti értelmezés - preambulum nem cél a nemzeti rendszerek kiváltása ben nem volt előre látható a rendszer sikere - a jogalkotás során a használat területi dimenziója vitatott kérdés volt - közös nyilatkozat, mint a promóció eszköze INTA, január 24. Budapest 10

11 1. Előzmények Felborult egyensúly - CTM dominánssá vált a nemzeti védjegyekkel szemben - egyre gyakrabban alkalmazták a CTM-et a nemzeti védjegyek helyett is - a jogszerzés leggyakoribb akadálya tett a CTM, gyakran mesterséges konfliktusokat generálva Hatások - erősödő szakmai vita (regionális konferencia, ECTA, INTA) - Max Planck tanulmány egyik központi kérdésévé vált INTA, január 24. Budapest 11

12 2. Az ONEL ügy Az alap eljárás július 27. OMEL védjegybejelentés ( ) - korábbi védjegy ONEL CTM ( ) január 15. BOIP elutasította a felszólalást, mert a korábbi CTM tényleges használata csupán Hollandiára nézve nyert igazolást - a felszólaló és a védjegybejelentő közötti jogértelmezési vita tárgya a KVR 15. cikke a Közösségben - Gerechtshof te s-gravenhage előzetes döntést kért INTA, január 24. Budapest 12

13 2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 1) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009] rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat ha nemzeti védjegyről lenne szó az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne (lásd a [40/94] rendelet 15. cikkére vonatkozó, 10. sz. együttes nyilatkozatot és az OHIM előtti felszólalási eljárásra vonatkozó útmutatókat)? 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata a [207/2009 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges használatnak? INTA, január 24. Budapest 13

14 2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyéb tényezők mellett a használat területi kiterjedtségével szemben? 4) Vagy az előzőektől eltérően úgy kell-e értelmezni a [207/2099 rendelet] 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a termékek piacát/földrajzi piacot] kell alapul venni)? INTA, január 24. Budapest 14

15 2. Az ONEL ügy Észrevételek az eljárás során - 7 ország és a Bizottság tett észrevételeket - egyöntetű vélemény a mechanikus, leegyszerűsítő jogértelmezés elutasítása - a területi kiterjedés a használat vizsgálatának egyik szempontja, de nem az egyetlen - egy ország nem szükségképpen elegendő - közös nyilatkozat tartalma tekintetében eltérő értelmezések INTA, január 24. Budapest 15

16 2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - utal a bíróság korábbi ítéleteire, - a területi kiterjedés nem az egyetlen szempont, azt elkülönülten nem lehet vizsgálni - a nemzeti védjegy és a CTM használatának vizsgálati szempontjai nem azonosak (releváns terület eltérő) - CTM-nél a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni - a Közösségen kívüli használat nem releváns - érintett piac = belső piac - PAGO ügyben más kérdésre kerestek választ INTA, január 24. Budapest 16

17 2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - CTM-et olyan vállalkozások számára hozták létre, akik a tevékenységüket rövid időn belül közösségi szinten kívánják folytatni (45) - nem az számít, hogy a védjegyet egy vagy több tagállamban használták, hanem a használatnak van-e hatása a belső piacra - a védjegyhasználat célja az kell legyen, hogy piaci részesedést tartson fenn vagy azt teremtsen - Hollandia mellett azt is vizsgálni kell, hogy az érintett szolgáltatásokat ismertté teszik-e Hollandián kívül is - ugyanakkor: a közös nyilatkozat és a BPHH módszertani útmutatója nem áll ellentétben az indítvánnyal INTA, január 24. Budapest 17

18 3. Az ítélet Alapvetések - koegzisztencia: a CTM-et nem a nemzeti rendszerek felváltása céljából hozták létre, a rendszerek párhuzamosan működnek - a CTM célja: lehetőséget teremteni az olyan bejelentőknek, akik az Unió egészére nézve kívánnak védjegyoltalmat szerezni - amennyiben a használati kényszer nem érvényesül, akkor a védjegyjogosult megfosztja a versenytársakat a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló árujelzők használatától - a CTM tényleges használatának eltérő megítélése jogbizonytalanságot eredményez INTA, január 24. Budapest 18

19 3. Az ítélet A tényleges használat vizsgálati szempontjai, ítélkezési gyakorlat (Ansul, Sunrider, Hiwat ügyek) - a használat akkor tényleges, ha a védjegyet a rendeltetésének megfelelően használják - a védjegyhasználat célja, hogy a védjeggyel ellátott áru vagy szolgáltatás piaci részesedését megtartsák vagy létrehozzák - a használat igazolásának vizsgálatakor minden releváns körülményt értékelni kell, így különösen: használat területi - piac jellegzetességei kiterjedése egy - védjegyhasználat mértéke szempont, de - védjegyhasználat gyakorisága nem elkülönülő kritérium INTA, január 24. Budapest 19

20 3. Az ítélet A területi kiterjedés kérdése - eltérő a nemzeti védjegy és a CTM területi hatálya, így a használati kényszer alapjául szolgáló referencia terület is eltérő - a KVR szóhasználata ( tagállamban, Közösségben ) azért eltérő, mert a tagállami referenciáknál a nemzeti védjegyről van szó - területi kiterjedés vizsgálata nem lehet elkülönült a többi kritérium vizsgálatától - Közösségen kívüli használat irreleváns - a Közösség a tagállammal - mégis a tagállamok területénekm összessége egybeesik a Közösséggel Σ: a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni (44, 57) INTA, január 24. Budapest 20

21 3. Az ítélet A közös nyilatkozat joghatásának kérdése - az ítélkezési gyakorlatból (Antonissen, Libertel, stb.) fakad, hogy a közös nyilatkozat nem része a másodlagos jognak - a közös nyilatkozat preambuluma eleve korlátozza a hatályát - BPHH módszertani útmutatója szintén nem minősül jogi normának - mindezek ellenére a két dokumentum nem ellentétes a tényleges használat bíróság által kifejtett kritériumaival (45) Σ: A Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata nem bír kötelező erővel (46) INTA, január 24. Budapest 21

22 3. Az ítélet További érdekességek - A bíróság nem azonosult azon észrevételekkel, amelyek szerint egyetlen tagállam területén megvalósuló használat soha nem elegendő, mert ellenkező esetben a KVR 112(2)a értelmét veszítené [49-51] - A bíróság azzal sem értett egyet, hogy a korábbi ítéletek (General Motors, Nieto Nuño, PAGO ügyek) miatt az egyetlen tagállamban történő használat feltétlenül elegendő [52-53] Σ: ésszerű elvárni, hogy a CTM-et a nemzeti védjegyhez képest nagyobb területen használják, de egyetlen tagállam is elegendő lehet, ugyanakkor előre absztrakt módon lehetelten meghatározni, hogy milyen területi kiterjedtség kell a tényleges használathoz [54-55] INTA, január 24. Budapest 22

23 3. Az ítélet A védjegy tényleges használatának kritériumai - a védjegyet ténylegesen használják, ha alapvető rendeltetésének megfelelően és annak érdekében használják, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások aminek tekintetében része a Közösségben földrajzi piaci részesedést teremtsen meg, vagy tartson kiterjedtség fenn - a használat ténylegességének vizsgálatakor az összes releváns körülményt együttesen kell értékelni, különös tekintettel a piac jellegzetességeire, a védjegyhasználat mértékére és a védjegyhasználat gyakoriságára - a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni, a használatnak a Közösséget kell céloznia, de a kritériumok megvalósulása esetén akár egyetlen tagállam területe is elegendő lehet INTA, január 24. Budapest 23

24 4. Következmények Szakmai viták - a bíróság ítélete elvetette a korábbi mechanikus vagy leegyszerűsítő jogalkalmazást (jogi formalizmust) és mindig az adott védjegyügy körülményeitől tette függővé a ténylegesség megítélését, ami többletfeladatokat eredményez a jogosultak, a kérelmezők és a hatóságok oldalán egyaránt - a mechanikus szemlélet mellőzése a bíróság ítéletének kritikáját eredményezte, a fő ellenérv, hogy az ítélet nem egyértelmű - többen a BPHH korábbi gyakorlatának megerősítését vélik felfedezni az ítéletben - további eszmecserék és intenzív viták várhatóak, ami a közösségi és a nemzeti jog alkalmazásának színtereire is kihatással lesz INTA, január 24. Budapest 24

25 4. Következmények Hatósági reakciók - várhatóan az IP hivatalok meg fognak nyilvánulni a kérdésben és a gyakorlatukat az ítéletben foglaltakhoz igazítják - hivatali tájékoztatók és módosuló módszertani útmutatók várhatóak - fennáll az eltérő jogértelmezés veszélye, amit célszerűen el kellene kerülni - az egységes értelmezés egyik hatékony eszköze a BPHH konvergencia programja lehet, aminek célja egységes gyakorlat kialakítása és annak promóciója Európa szerte INTA, január 24. Budapest 25

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! INTA, január 24. Budapest 26