A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -"

Átírás

1 A Danubia Szabadalmi és Jogi Irodában tartott előadás összefoglalója A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után - dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

2 Bevezetés 1. Előzmények a használati kényszer indokai 2. Az ONEL ügy 3. A bíróság megállapításai 4. Következmények INTA, január 24. Budapest 2

3 1. Előzmények A használati kényszer indokai nem használt megjelölésre nem indokolt fenntartani a monopóliumot (versenyjogi gyökerek) TRIPS 19. cikk 2008/95/EK (IR): 10., 11., 12. cikkek 207/2009/EK (KVR) használati kényszer átszövi a védjegyeljárásokat lajstromozásra irányuló eljárás, felszólalás [ 15. és 43. cikkek ] törlés, használat hiánya miatti megszűnés [51(1)a és 57(2) cikkek] viszontkereset bitorlási perben [100. cikk] INTA, január 24. Budapest 3

4 1. Előzmények A BPHH (OHIM) jogértelmezése KVR koegisztencia elve használati kényszer a CTM és nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúly fontos eleme BPHH jogértelmezése a CTM dominanciáját eredményezte közös nyilatkozat (1 tagállam részén történő használat = belső piacon történő használat) módszertani útmutató (Part 6., III. 3.2) INTA, január 24. Budapest 4

5 1. Előzmények Tanács és a Bizottság közös politikai nyilatkozata (1993) use which is genuine in a single country constitutes genuine use in the Community INTA, január 24. Budapest 5

6 1. Előzmények A közös nyilatkozat a promócióban: CTMs shall be put to genuine use in the Community within a period of five years following registration (Article 15 CTMR). Genuine use may be found when the mark has been used in only one part of the Community, such as in a single Member State or in a part thereof. (BPHH Guidelines, Part 6, III. 3.2) INTA, január 24. Budapest 6

7 1. Előzmények KVR Preambulum (2) bekezdés belső piac fejlődése, torzításmentes verseny (4) a tagállami határok alkotta akadályok lebontása, egységes belső piac erősítése és egységes jogszerzés e területen (6) nemzeti rendszerek fennmaradása koegzisztencia elvének rögzítése (10) tényleges használat általános követelménye INTA, január 24. Budapest 7

8 1. Előzmények Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben ( ) [KVR 15. cikk] Tényleges tartalmat nem definiálja Jogértelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai, - rendszertani, - történeti jogalkalmazás INTA, január 24. Budapest 8

9 Nyelvtani értelmezés 1. Előzmények - a Közösségben = egyetlen tagállam (vagy annak része)? - hasonló terminológiák a KVR-ben - 8(5) jóhírű CTM a Közösségben, nemzeti vj a tagállamban - 7(2) feltétlen kizáró okok, a Közösség egy részében Logikai értelmezés - EU méreteiben bekövetkezett változás 1994-hez képest - tagállamok száma 12 28, lakosság millió - legnagyobb összefüggő gazdasági terület, No.1. GDP, világgazdaság termelésének 21 %-át adja INTA, január 24. Budapest 9

10 1. Előzmények Rendszertani értelmezés - egységesség vs. koegzisztencia - Közösség kifejezés eltérő jelzős szerkezetben Történeti értelmezés - preambulum nem cél a nemzeti rendszerek kiváltása ben nem volt előre látható a rendszer sikere - a jogalkotás során a használat területi dimenziója vitatott kérdés volt - közös nyilatkozat, mint a promóció eszköze INTA, január 24. Budapest 10

11 1. Előzmények Felborult egyensúly - CTM dominánssá vált a nemzeti védjegyekkel szemben - egyre gyakrabban alkalmazták a CTM-et a nemzeti védjegyek helyett is - a jogszerzés leggyakoribb akadálya tett a CTM, gyakran mesterséges konfliktusokat generálva Hatások - erősödő szakmai vita (regionális konferencia, ECTA, INTA) - Max Planck tanulmány egyik központi kérdésévé vált INTA, január 24. Budapest 11

12 2. Az ONEL ügy Az alap eljárás július 27. OMEL védjegybejelentés ( ) - korábbi védjegy ONEL CTM ( ) január 15. BOIP elutasította a felszólalást, mert a korábbi CTM tényleges használata csupán Hollandiára nézve nyert igazolást - a felszólaló és a védjegybejelentő közötti jogértelmezési vita tárgya a KVR 15. cikke a Közösségben - Gerechtshof te s-gravenhage előzetes döntést kért INTA, január 24. Budapest 12

13 2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 1) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009] rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat ha nemzeti védjegyről lenne szó az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne (lásd a [40/94] rendelet 15. cikkére vonatkozó, 10. sz. együttes nyilatkozatot és az OHIM előtti felszólalási eljárásra vonatkozó útmutatókat)? 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata a [207/2009 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges használatnak? INTA, január 24. Budapest 13

14 2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyéb tényezők mellett a használat területi kiterjedtségével szemben? 4) Vagy az előzőektől eltérően úgy kell-e értelmezni a [207/2099 rendelet] 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a termékek piacát/földrajzi piacot] kell alapul venni)? INTA, január 24. Budapest 14

15 2. Az ONEL ügy Észrevételek az eljárás során - 7 ország és a Bizottság tett észrevételeket - egyöntetű vélemény a mechanikus, leegyszerűsítő jogértelmezés elutasítása - a területi kiterjedés a használat vizsgálatának egyik szempontja, de nem az egyetlen - egy ország nem szükségképpen elegendő - közös nyilatkozat tartalma tekintetében eltérő értelmezések INTA, január 24. Budapest 15

16 2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - utal a bíróság korábbi ítéleteire, - a területi kiterjedés nem az egyetlen szempont, azt elkülönülten nem lehet vizsgálni - a nemzeti védjegy és a CTM használatának vizsgálati szempontjai nem azonosak (releváns terület eltérő) - CTM-nél a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni - a Közösségen kívüli használat nem releváns - érintett piac = belső piac - PAGO ügyben más kérdésre kerestek választ INTA, január 24. Budapest 16

17 2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - CTM-et olyan vállalkozások számára hozták létre, akik a tevékenységüket rövid időn belül közösségi szinten kívánják folytatni (45) - nem az számít, hogy a védjegyet egy vagy több tagállamban használták, hanem a használatnak van-e hatása a belső piacra - a védjegyhasználat célja az kell legyen, hogy piaci részesedést tartson fenn vagy azt teremtsen - Hollandia mellett azt is vizsgálni kell, hogy az érintett szolgáltatásokat ismertté teszik-e Hollandián kívül is - ugyanakkor: a közös nyilatkozat és a BPHH módszertani útmutatója nem áll ellentétben az indítvánnyal INTA, január 24. Budapest 17

18 3. Az ítélet Alapvetések - koegzisztencia: a CTM-et nem a nemzeti rendszerek felváltása céljából hozták létre, a rendszerek párhuzamosan működnek - a CTM célja: lehetőséget teremteni az olyan bejelentőknek, akik az Unió egészére nézve kívánnak védjegyoltalmat szerezni - amennyiben a használati kényszer nem érvényesül, akkor a védjegyjogosult megfosztja a versenytársakat a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló árujelzők használatától - a CTM tényleges használatának eltérő megítélése jogbizonytalanságot eredményez INTA, január 24. Budapest 18

19 3. Az ítélet A tényleges használat vizsgálati szempontjai, ítélkezési gyakorlat (Ansul, Sunrider, Hiwat ügyek) - a használat akkor tényleges, ha a védjegyet a rendeltetésének megfelelően használják - a védjegyhasználat célja, hogy a védjeggyel ellátott áru vagy szolgáltatás piaci részesedését megtartsák vagy létrehozzák - a használat igazolásának vizsgálatakor minden releváns körülményt értékelni kell, így különösen: használat területi - piac jellegzetességei kiterjedése egy - védjegyhasználat mértéke szempont, de - védjegyhasználat gyakorisága nem elkülönülő kritérium INTA, január 24. Budapest 19

20 3. Az ítélet A területi kiterjedés kérdése - eltérő a nemzeti védjegy és a CTM területi hatálya, így a használati kényszer alapjául szolgáló referencia terület is eltérő - a KVR szóhasználata ( tagállamban, Közösségben ) azért eltérő, mert a tagállami referenciáknál a nemzeti védjegyről van szó - területi kiterjedés vizsgálata nem lehet elkülönült a többi kritérium vizsgálatától - Közösségen kívüli használat irreleváns - a Közösség a tagállammal - mégis a tagállamok területénekm összessége egybeesik a Közösséggel Σ: a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni (44, 57) INTA, január 24. Budapest 20

21 3. Az ítélet A közös nyilatkozat joghatásának kérdése - az ítélkezési gyakorlatból (Antonissen, Libertel, stb.) fakad, hogy a közös nyilatkozat nem része a másodlagos jognak - a közös nyilatkozat preambuluma eleve korlátozza a hatályát - BPHH módszertani útmutatója szintén nem minősül jogi normának - mindezek ellenére a két dokumentum nem ellentétes a tényleges használat bíróság által kifejtett kritériumaival (45) Σ: A Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata nem bír kötelező erővel (46) INTA, január 24. Budapest 21

22 3. Az ítélet További érdekességek - A bíróság nem azonosult azon észrevételekkel, amelyek szerint egyetlen tagállam területén megvalósuló használat soha nem elegendő, mert ellenkező esetben a KVR 112(2)a értelmét veszítené [49-51] - A bíróság azzal sem értett egyet, hogy a korábbi ítéletek (General Motors, Nieto Nuño, PAGO ügyek) miatt az egyetlen tagállamban történő használat feltétlenül elegendő [52-53] Σ: ésszerű elvárni, hogy a CTM-et a nemzeti védjegyhez képest nagyobb területen használják, de egyetlen tagállam is elegendő lehet, ugyanakkor előre absztrakt módon lehetelten meghatározni, hogy milyen területi kiterjedtség kell a tényleges használathoz [54-55] INTA, január 24. Budapest 22

23 3. Az ítélet A védjegy tényleges használatának kritériumai - a védjegyet ténylegesen használják, ha alapvető rendeltetésének megfelelően és annak érdekében használják, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások aminek tekintetében része a Közösségben földrajzi piaci részesedést teremtsen meg, vagy tartson kiterjedtség fenn - a használat ténylegességének vizsgálatakor az összes releváns körülményt együttesen kell értékelni, különös tekintettel a piac jellegzetességeire, a védjegyhasználat mértékére és a védjegyhasználat gyakoriságára - a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni, a használatnak a Közösséget kell céloznia, de a kritériumok megvalósulása esetén akár egyetlen tagállam területe is elegendő lehet INTA, január 24. Budapest 23

24 4. Következmények Szakmai viták - a bíróság ítélete elvetette a korábbi mechanikus vagy leegyszerűsítő jogalkalmazást (jogi formalizmust) és mindig az adott védjegyügy körülményeitől tette függővé a ténylegesség megítélését, ami többletfeladatokat eredményez a jogosultak, a kérelmezők és a hatóságok oldalán egyaránt - a mechanikus szemlélet mellőzése a bíróság ítéletének kritikáját eredményezte, a fő ellenérv, hogy az ítélet nem egyértelmű - többen a BPHH korábbi gyakorlatának megerősítését vélik felfedezni az ítéletben - további eszmecserék és intenzív viták várhatóak, ami a közösségi és a nemzeti jog alkalmazásának színtereire is kihatással lesz INTA, január 24. Budapest 24

25 4. Következmények Hatósági reakciók - várhatóan az IP hivatalok meg fognak nyilvánulni a kérdésben és a gyakorlatukat az ítéletben foglaltakhoz igazítják - hivatali tájékoztatók és módosuló módszertani útmutatók várhatóak - fennáll az eltérő jogértelmezés veszélye, amit célszerűen el kellene kerülni - az egységes értelmezés egyik hatékony eszköze a BPHH konvergencia programja lehet, aminek célja egységes gyakorlat kialakítása és annak promóciója Európa szerte INTA, január 24. Budapest 25

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! INTA, január 24. Budapest 26

Szellemi Tulajdon Világnapja

Szellemi Tulajdon Világnapja Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és

Részletesebben

felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (MIE továbbképzés, Székesfehérvár, 2011. november 24-25.)

felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (MIE továbbképzés, Székesfehérvár, 2011. november 24-25.) A közösségi védjegyrendszer felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala É ték k é ké dé k ll i t l jd ilá ából Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából (MIE továbbképzés,

Részletesebben

A C-307/10 IP Translator ügyben hozott előzetes döntés értelmezése

A C-307/10 IP Translator ügyben hozott előzetes döntés értelmezése A C-307/10 IP Translator ügyben hozott előzetes döntés értelmezése dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1 Előzmények A Nizzai Osztályozás

Részletesebben

Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14)

Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14) Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14) Dr. Kovács Nikolett ügyvéd ABK Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda - Dr. Lukácsi Péter Dr. Bozóki Bence ügyvédek SBGK Ügyvédi Iroda MIE

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Legutolsó frissítés: 042013 KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM Oldalak száma: (ezt az oldalt is beleértve) Bejelentőképviselő hivatkozási jele (legfelejebb

Részletesebben

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, 2012.

Részletesebben

A közösségi védjegyrendszer reformja

A közösségi védjegyrendszer reformja A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

OHIM konvergencia projektek hatása _ - osztályozás és a fejezetcím -

OHIM konvergencia projektek hatása _ - osztályozás és a fejezetcím - OHIM konvergencia projektek hatása _ - osztályozás és a fejezetcím - dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala OHIM és az együttműködés

Részletesebben

védjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer

védjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer Közösségi oltalmi rendszer Közösségi védjegyoltalom Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011 és védjegybejelentések átalakítása útján? Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek Összeállította:

Részletesebben

Rosszhiszeműség a védjegyjogban

Rosszhiszeműség a védjegyjogban Rosszhiszeműség a védjegyjogban dr. Pósa Dorottya Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Rosszhiszeműség a védjegyjogban A rosszhiszeműség fogalmának meghatározása Anyagi jogi alapok Nemzetközi és európai

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében Ficsor Mihály, SZTNH Védjegyjogi szeminárium HVG-ORAC Budapest, 2015. március 31. Áttekintés

Részletesebben

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20. Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, 2014. február 20. A Bíróság a C-307/10. sz. IP Translator ügyben 2012. június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó

Részletesebben

Konvergencia. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban, 2. verzió CP 4. A fekete-fehér védjegyek oltalmi köre

Konvergencia. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban, 2. verzió CP 4. A fekete-fehér védjegyek oltalmi köre EN HU Konvergencia Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban, 2. verzió CP 4. A fekete-fehér védjegyek oltalmi köre 1. A közös gyakorlat különbözik az egyes hivatalok korábbi gyakorlatától?

Részletesebben

Általános tájékoztató

Általános tájékoztató Általános tájékoztató K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2006 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN-10: 963-9157-50-3

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai dr. Kiss Gabriella Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Nemzetközi Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélfórum SZTNH-MVE Tartalom Formanyomtatvány

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A megfelelőségértékelő rendszer Kinek az érdeke? - Szolgáltató

Részletesebben

A Bíróság a C-307/10. számú IP Translator ügyben június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó kérdésekre: 1

A Bíróság a C-307/10. számú IP Translator ügyben június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó kérdésekre: 1 Közös közlemény a nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseire vonatkozó közös gyakorlatról v1.2, 2015. október 28. A Bíróság a C-307/10. számú IP Translator ügyben 2012. június 19-én

Részletesebben

Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15.

Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15. Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15. 1. HÁTTÉR Az Európai Unió védjegyhivatalai abbéli elköteleződésük érdekében, hogy a Védjegyek és

Részletesebben

A védjegy és piaci előnyei

A védjegy és piaci előnyei A védjegy és piaci előnyei Készítette: Dr. Fekete László 2011 Budapest 1. Bevezetés A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, továbbá a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye.

Részletesebben

Innovációs ökoszisztéma Magyarországon

Innovációs ökoszisztéma Magyarországon Innovációs ökoszisztéma Magyarországon Végh László Szabadalmi Főosztály, osztályvezető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nyitott innovációk és lehetőségek napja Székesfehérvár, 2014. november 4. Gazdasági

Részletesebben

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7. A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint

Részletesebben

A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban

A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban dr. Hegedűs Viktória osztályvezető Nemzeti Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Áttekintés I. Fejezetcímek használata Gyakorlat

Részletesebben

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN

A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN 2004. május 1. jelentős nap mind az Európai Unió jelenlegi tagállamai,

Részletesebben

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek.

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek. VT Novella Vt. 1. (2) bekezdése: Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli

Részletesebben

Érdemes-e védjegycsaládot alapítani? Dr. Süle Ákos sulelaw.com

Érdemes-e védjegycsaládot alapítani? Dr. Süle Ákos sulelaw.com Érdemes-e védjegycsaládot alapítani? Dr. Süle Ákos sulelaw.com Definíció? magyar fogalom közösségi fogalom egyesült államokbeli fogalom USA Védjegycsalád használattal vagy anélkül Fogyasztói felfogás Áruk/szolgáltatások

Részletesebben

A Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat)

A Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat) A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl (kodifikált változat) (kivonat) 1. cikk A közösségi védjegy (1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelıen és az e rendeletben

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet

Részletesebben

kizáró ok a védjegyeljárásokban

kizáró ok a védjegyeljárásokban A megtévesztés es tés mint feltétlen e kizáró ok a védjegyeljárásokban dr. Hegedűs Viktóriai osztályvezető Nemzeti Védjegy Osztály MIE IP konferencia, 2015. 05. 14. A megtévesztés előfordulása a védjegyjogban

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

A HASZNÁLAT IGAZOLÁSA

A HASZNÁLAT IGAZOLÁSA A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 6. FEJEZET A HASZNÁLAT

Részletesebben

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME TERÜLETÉN 10 sorozatcímű ELŐTTÜNK A HOLNAP című szakmai továbbképzés 2010. november 25-26., Gárdony Dr. Bacher

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

MIT ÉR A VÉDJEGYHASZNÁLAT REKLÁMTÁRGYAKON? AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A WELLNESS-ÜGYBEN

MIT ÉR A VÉDJEGYHASZNÁLAT REKLÁMTÁRGYAKON? AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A WELLNESS-ÜGYBEN Dr. Vida Sándor* MIT ÉR A VÉDJEGYHASZNÁLAT REKLÁMTÁRGYAKON? AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A WELLNESS-ÜGYBEN A védjegyhasználathoz fűződő jogkövetkezmények megítélése a gyakorlat szempontjából különösen érdekes

Részletesebben

SZÁMJEGYEKBŐL ÁLLÓ VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA AZ EU BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE

SZÁMJEGYEKBŐL ÁLLÓ VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA AZ EU BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE Dr. Vida Sándor * SZÁMJEGYEKBŐL ÁLLÓ VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA AZ EU BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE A KVR 1 4. cikke akárcsak a Vt. (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

Részletesebben

Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés)

Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Budapest, 2010. január 11. Koller Péter Európai Bizottság Környezetvédelmi Fıigazgatóság EU

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

* Jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. A védjegy tényleges használatának a követelménye. Dr. Vida Sándor*

* Jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. A védjegy tényleges használatának a követelménye. Dr. Vida Sándor* Dr. Vida Sándor* A védjegy tényleges használatának a követelménye A tényleges használat fogalmát a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, BPHH) munkanyelvei

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*) URIA - Documents / 8 2015.12.16. 15:25 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*) Előzetes döntéshozatalra utalás Védjegyek A korábbi közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló nemzeti

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése,

Részletesebben

Közös közlemény a nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseire vonatkozó közös gyakorlatról v1.0, november 20.

Közös közlemény a nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseire vonatkozó közös gyakorlatról v1.0, november 20. Közös közlemény a nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseire vonatkozó közös gyakorlatról v1.0, 2013. november 20. A Bíróság a C-307/10. számú IP Translator ügyben 2012. június 19-én

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

MIE Mátraháza, május 26. avagy. Formatervezési minta elleni nemleges. Farkas Tamás Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda

MIE Mátraháza, május 26. avagy. Formatervezési minta elleni nemleges. Farkas Tamás Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda MIE Mátraháza, 2011. május 26. Utolsó figyelmeztetés, té avagy be vagytok keretezve Formatervezési minta elleni nemleges megállapítási eljárás margójára Farkas Tamás Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Az

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Szöveg. MIE Iparjogvédelmi Konferencia. Lánchidi Péter. Egerszalók, 2012. november 23.

Szöveg. MIE Iparjogvédelmi Konferencia. Lánchidi Péter. Egerszalók, 2012. november 23. Szöveg A versenytárs piacra lépésének é é akadályozása á a szabadalmi jogszerzési és/vagy jogérvényesítési eljárásokkal mint erőfölénnyel való visszaélés (különös tekintettel az AsrtaZeneca- és a Pfizer-ügyre)

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.) Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi

Részletesebben

NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL

NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL VÉDJEGY-LICENCSZERZŐDÉSEK TAPASZTALATAI AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSE ÓTA Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd, partner Sár és Társai Ügyvédi Iroda szoros együttműködésben

Részletesebben

A Big Data hatása és jelentősége a szellemi tulajdon védelme körében

A Big Data hatása és jelentősége a szellemi tulajdon védelme körében A Big Data hatása és jelentősége a szellemi tulajdon védelme körében Új nemzeti és nemzetközi trendek az IP és a szellemi tulajdon területén dr. Gonda Imre SZTNH Előadás struktúrája 1. bevezetés: a folyam

Részletesebben

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő

Részletesebben

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG GYAKORLATÁNAK HATÁSA A MAGYAR VÉDJEGYJOGRA**

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG GYAKORLATÁNAK HATÁSA A MAGYAR VÉDJEGYJOGRA** Dr. Vida Sándor* AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG GYAKORLATÁNAK HATÁSA A MAGYAR VÉDJEGYJOGRA** Az európai jog, pontosabban az EK joga minden vonatkozásban felülírja a tagállamok jogát, s ezt a helyzetet szupremáciaként

Részletesebben

JÓ HÍRŰ KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK TERRITORIALITÁSA AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A PAGO-ÜGYBEN

JÓ HÍRŰ KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK TERRITORIALITÁSA AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A PAGO-ÜGYBEN Dr. Vida Sándor* JÓ HÍRŰ KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK TERRITORIALITÁSA AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A PAGO-ÜGYBEN A jó hírű közösségi védjegy territoriális oltalmának kérdése a nemzetközi védjegyszakmát

Részletesebben

Konvergencia Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban

Konvergencia Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban HU HU Konvergencia Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban CP 3. Megkülönböztető képesség Leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező szavakat tartalmazó ábrás védjegyek

Részletesebben

Kérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007

Kérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007 Kérdés felelet K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2007 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN 978-963-9157-56-9

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2015.12.23. L 336/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2436 IRÁNYELVE (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (átdolgozás)

Részletesebben

Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához

Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához Általános megjegyzések Az átalakítás iránti kérelem űrlapját a Belső

Részletesebben

A "felhők" fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője

A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője A "felhők" fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője című konferencia 2012. november 22-23. Egerszalók, SALIRIS Resort Hotel A KONFERENCIA ELŐZETES SZAKMAI

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére, 2015.12.24. L 341/21 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2424 RENDELETE (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGYÜGYEK INTÉZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 I. FEJEZET A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 1. A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI

ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGYÜGYEK INTÉZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 I. FEJEZET A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 1. A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGYÜGYEK INTÉZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 I. FEJEZET A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 11 1. A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK HATÁSKÖRE VÉDJEGYÜGYEKBEN... 11 2. A KÖZIGAZGATÁSI

Részletesebben

RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE. (2009. február 26.) a közösségi védjegyről. (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg)

RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE. (2009. február 26.) a közösségi védjegyről. (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) 2009.3.24. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 78/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE (2009.

Részletesebben

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 253 Könyv- és folyóiratszemle 265 Summaries 277

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 253 Könyv- és folyóiratszemle 265 Summaries 277 TARTALOM Ficsor Mihály Molnár István Mezei Péter Kacsuk Zsófia Dr. Palágyi Tivadar A közösségi védjegy tényleges használatának területi terjedelme 5 Szavatosság és termékfelelősség a licenciaszerződésben

Részletesebben

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat

Részletesebben

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A bejelentési űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

1995R2868 HU

1995R2868 HU 1995R2868 HU 10.03.2008 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2868/95/EK RENDELETE (1995. december 13.)

Részletesebben

CP5. Viszonylagos kizáró okok Összetéveszthetőség

CP5. Viszonylagos kizáró okok Összetéveszthetőség CP5. Viszonylagos kizáró okok Összetéveszthetőség (A megkülönböztető képességgel nem rendelkező/gyenge elemek hatása) Harmonizálja a megkülönböztető képességgel nem rendelkező/gyenge védjegyelemekkel kapcsolatos

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A védjegyről mindenkinek

A védjegyről mindenkinek A védjegyről mindenkinek Kereskedők, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen

Részletesebben

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban Boros Ilona Európai Uniós Osztály Külkapcsolatok Főosztálya, NIH Horizont 2020 információs nap Gyakorlati pályázati ismeretek adminisztratív,

Részletesebben

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről 1/2015. (I. 22.) IM rendelet a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről 1 Az igazságügyi miniszter. /.... (..) IM rendelete a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Közbeszerzés ellenőrzési tájékoztató ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: dr. Szabó Zoltán, jogi előadó MAG Zrt. 2014. március 21. Budapest Közbeszerzések ellenőrzésének folyamatai - Szabályozási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről

Részletesebben

* Szabadalmi ügyvivő, Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda, ipright@ godollepat.hu.

* Szabadalmi ügyvivő, Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda, ipright@ godollepat.hu. Dr. Gödölle István* A KORÁBBI VÉDJEGY MINT LAJSTROMOZÁST GÁTLÓ ÉS TÖRLÉSI OK 1. rész 1. BEVEZETÉS A védjegyoltalom a védjegyjogosultnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy gazdasági tevékenység körében

Részletesebben

93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet. 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet. Dr. Boros Anita

93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet. 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet. Dr. Boros Anita 93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet A hivatalos k ö z b e s z e r z é si t a n á c s a d ó i t e v é k e n y s é g r ő l 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet A minősített a j á n l a t t e v ő k h i v a

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

Részletesebben