Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon"

Átírás

1 Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon november Ez a dokumentum kizárólag a Megbízó használatára készült. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. Az EPAP előzetes írásos hozzájárulása nélkül a dokumentum semmilyen részét nem szabad idézni, forrásként felhasználni, sokszorosítani vagy harmadik fél részére átadni.

2 Tartalom Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül 17

3 Magyarországon az első klaszterkísérletek létrejöttében a kormányzati ösztönzések fontos szerepet játszottak többségében top-down klaszterkezdeményezések Kormányzati klaszterfejlesztési törekvések Magyarországon Az első klaszter Magyarországon Széchenyi Terv I. Nemzeti Fejlesztési Terv (GVOP*) Idő Támogató szerv Gazdasági Minisztérium Kormány Kormány (Uniós társfinanszírozás) Eredmény Létrejött a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) három magyarországi autógyár kezdeményezésére (Suzuki, GM, Audi) több, mint 50 KKV részvételével A GM támogató nyilatkozattal csatlakozott a klaszterhez, és 50m Ft támogatást biztosított Támogatások a klasztermenedzsment szervezet létrehozására és működtetésére Támogatások klasztermenedzsment szervezetek felállítására, működtetésére és kisebb közös beruházások megvalósítására * Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Forrás: PPI, EPAP 18

4 A Pólus Program első lépéseként a pólus városok az NFÜ koordinációja mellett kidolgozták saját stratégiájukat A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése Egységes Pólus Program koncepció megalkotása A Pólus Program megvalósítása Időpont Szereplő Önkormányzatok, NFÜ helyi szereplők Leírás Kormány (NFÜ*) Kezdetben 100 mrd Ft-os ígéret minden pólusnak az üzleti környezet fejlesztésére Erre válaszként a városok kidolgozták saját stratégiájukat Az elkészült stratégiák jó alapnak bizonyultak, de az értékelések több esetben rávilágítottak a gazdasági megalapozottság hiányára A klaszterfejlesztési pillér megalkotása A Program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, a szervezeti és pénzügyi keretek kialakítása Eredmény Pólus stratégiák Klaszterfejlesztési pillérrel kibővült program Pólus Programiroda** NFÜ A pólus városok projektjeinek gondozása Különböző fejlettségi szintű klaszterek támogatási rendszerének működtetése A klaszter akkreditációk megalapozása és a kapcsolódó pályázatok kiírása Pólus városok és klaszterek célzott támogatása * Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP 19

5 A Pólus Programra 2006 végén a gazdasági megalapozottság hiánya, az egyetem és önkormányzat-vezérelt fejlesztések és jó kezdeményezések kimaradása volt jellemző A Pólus Program 2006 év végi helyzete Tünetek Tünetek Az elkészült stratégiák és megvalósíthatósági tanulmányok gazdasági megalapozottsága több esetben rendkívül gyenge A klaszter javaslatok rendszerint az egyetem kutatási területeiből és az önkormányzat kommunális szükségleteiből indulnak ki Számos erős piaci visszaigazolással rendelkező innovatív cégnek és klaszterkezdeményezésnek esélye sem volt bekerülni a programba Veszélyek Nagy eséllyel nem a rentábilis tevékenységek és beruházások finanszírozása történne Nincs tényszerű gazdasági alap a projektek közti differenciálásra Csekély gazdaságélénkítő hatású, az állami szektor további növekedését eredményező programok valósulnak meg A non-tradable szektor további növekedése jelentős makroökonómiai károkat okozhat Nem sikerül kihasználni a valódi gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket A pólus programok akkori állapotában való finanszírozása nagy valószínűséggel káros makrogazdasági hatással járt volna Forrás: EPAP elemzés 20

6 A Pólus Program szereplői az elkészített stratégiákban nem ismerték fel a gazdasági potenciál tényalapú bemutatásának szükségességét A gazdasági megalapozottság hiányának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák Ezt az üzemet nehéz lenne pusztán profit alapon megépíteni, a technológia ugyanis még mindig fejlesztés alatt áll. egy környezetipari projekt vezetője A bioenergetikai projektek tekintetében nem merünk előre üzleti hozadékban gondolkozni. egy pólus szervezet vezetője Számos projektnek semmilyen piaci megalapozottsága nincs, ennek megfelelően még azt sem tudom, hogy fogom megírni a megvalósíthatósági tanulmányokat egy pólus titkárság tagja Most kezdjük vizsgálni a piaci lehetőségeket a jelenlegi projekteknél egy regionális innovációs ügynökség igazgatója A projektre van igény, de pusztán piaci igények alapján nem. egy pólus város kamarájának főtitkára Nem végeztünk megtérülési számításokat. Először kockázati tőkét akartunk bevonni, de nem jött össze, mert nem egyeztek a feltételek. egy pólus város vagyonkezelő igazgatóságának vezetője Elősegítené a projekt sikerét, ha az önkormányzat vállalná a termelt áram egy részének megvételét, amit fel tudna használni pl. a villamoshálózat fejlesztése után egy környezetipari projekt vezetője Nincsenek számaim arra vonatkozóan, hogy az új laboratóriumi területből mennyit lehetne már most kiadni. egy egyetem intézetvezetője Forrás: EPAP elemzés 21

7 Az egyetemek és az önkormányzatok pólus szervezeteken belüli túlsúlya következtében jelentős részt képviseltek a saját fejlesztéseiket szolgáló projektek Az egyetemek és önkormányzatok túlsúlyának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák A pólus program erősen fókuszál az új utakra, csatornára, villamosra, de mindebből mi az ami valóban segíti a régió felemelkedését? egy jelentős biotechnológiai cég vezetője Az egészségügyi ipar célja, hogy bevételi lehetőséget kínáljon a kórházaknak. egy pólus város iparkamarájának elnöke Egy ilyen városnak túl kell mutatnia azon, hogy mikor térül meg a projekt, a munkahelyek teremtése például sokkal fontosabb. egy pólus város vagyonkezelőjének igazgatója Máshonnan nincs forrás erre a projektre. egy pólushoz kapcsolódó község polgármestere Azért támogassa a projektet az állam, mert a város másfél évtizede nem kap annyi állami támogatást, mint amennyi járna neki. egy pólus város iparkamarájának helyettes vezetője A projekt három célja az orvosi ellátás modernizálása, a közszolgáltatások fejlesztése, és a kutatás-innováció egy kulcsprojekt intézményének igazgatója Az egyetem kezelésében levő volt laktanya területén le lehetne telepíteni az üvegipari vállalkozásokat, de az egyetem nem engedi, mert 900 diáklakást akar kialakítani. egy pólus irányító szervezetének vezetője Forrás: EPAP elemzés 22

8 A pólusok körzetében számos, piaci oldalról is visszaigazoltan sikeres vállalkozáscsoportosulás működik, amelyek azonban nem kerültek be a programokba A potenciálisan sikeres kezdeményezések kimaradásának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák Soha nem voltam hivatalosan része a programmal kapcsolatos eszmecserének. egy biotechnológiai cég vezetője Az XY szektor rendkívül jól megy, 1 milliárddal több iparűzési adó folyt be a tervezettnél, hetente 2-3 fejleszteni akaró céggel tárgyalunk. De mivel az iparág nem tudásalapú, nem került be a pólus programba. egy pólus irányító szervezetének vezetője Összesen főt foglalkoztató 50 KKV-val közösen nyújtottunk be projekt javaslatot a pólus programhoz, de azzal utasítottak el minket, hogy nem illünk bele a nagyobb egységet alkotó csomagokba. Nagyon kiábrándultunk a pályázatokból egy 80%-ban exportra termelő niche építőipari vállalkozás vezérigazgatója Egyetlen jó ötlet van a klaszter tevékenységén belül, de az sohasem fog bekerülni, mert a tulajdonos nincs jóban az egyetemmel pólus szervezet projektvezetője Forrás: EPAP elemzés 23

9 A pólus programmal kapcsolatban felmerülő problémák a koncepcióval, a program szervezettel és a megvalósítással kapcsolatos okokból fakadtak A problémák tünetei mögött álló okok Koncepcionális okok Túlságosan államilag vezérelt program Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni A tudás komponens túl- és felértékelése Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen Szervezeti okok A pólus programok helyzete az operatív programokon belül mindmáig nem tisztázott Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett Megvalósítási okok Humán erőforrás problémák Kommunikációs problémák Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált Metodológiai problémák Forrás: EPAP elemzés 24

10 Az első pólus stratégiák elsősorban az állami és egyetemi döntéshozók véleménye alapján alakították a támogatandó tevékenységek listáját A koncepcionális problémák tipikus esetei Koncepcionális okok Túlságosan államilag vezérelt program Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni A tudás komponens túl- és felértékelése Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen Szerintem a cél nem magas hozzáadott értékű, export-orientált termékek hanem immateriális javak létrehozása. egy innovációs szolgáltató cég ügyvezetője "A kamara teljesen rátelepszik a privát szektor képviseletére, és a szerepük sokkal inkább káros, mint hasznos." az egyik pólus iroda vezetője "Túl tudományos, és ha abba az irányba megy el, akkor nem hoz semmilyen eredményt az országnak." jelentős orvosi műszergyártó cég vezetője "Nincs alapos tudásunk a vállalkozásokról. Nem volt rá mandátumunk." pólus központ vezetője Forrás: EPAP elemzés 25

11 Szervezeti problémának a pólusokon belüli önkormányzatok túlsúlya és a program NFÜ-n belüli tisztázatlan szerepe bizonyult A szervezeti problémák tipikus esetei A jelenlegi szervezet hátránya, hogy az önkormányzat erős szerepe miatt nehézkes és bürokratikus a rendszer." az egyik pólus szervezet vezetője "A pólus program szó végig megmaradt, de még senkitől nem hallottuk egyértelműen, hogy mit jelent." az egyik pólus projekt vezetője Szervezeti okok A pólus programok helyzete az operatív programokon belül nem volt tisztázott Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett Én meg tudnám a valódi vállalkozókat is szervezni, de velük nem szívesen áll szóba az önkormányzat." egy pólus szervezet vezetője "Nem tudni, melyik OP-hez forduljunk. - az egyik pólusváros kamarájának elnöke Forrás: EPAP elemzés 26

12 A megvalósítás során a legnagyobb hiányosság a helyi szint nem megfelelő támogatása volt A megvalósítási problémák tipikus esetei "Nem tudjuk hány éves üzleti tervet kell készíteni, mit támogat a program." egy pólus projekt vezetője "Nem tudunk senkivel kommunikálni, nem tudjuk mit várnak tőlünk, nem ismerjük a játékszabályokat. - kamarai elnök "Semmilyen támogatást nem kaptunk az üzleti és a megvalósíthatósági tervek elkészítésére" egyetemi intézetvezető Megvalósítási okok Humán erőforrás problémák Kommunikációs problémák Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált Metodológiai problémák Forrás: EPAP elemzés 27

13 Tartalom Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül 28

14 A 2007-es felülvizsgálat javasolta, hogy a pólusoknak ígért infrastruktúra támogatás helyett a fókusz a klaszterek fejlesztésén legyen A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése Egységes Pólus Program koncepció megalkotása A Pólus Program megvalósítása Időpont Szereplő Leírás Önkormányzatok Kormány (NFÜ*) Kezdetben 100 mrd Ft-os ígéret minden pólusnak az üzleti környezet fejlesztésére Erre válaszként a városok kidolgozták saját stratégiájukat Az elkészült stratégiák jó alapnak bizonyultak, de az értékelések rávilágítottak a gazdasági megalapozottságuk hiányára NFÜ A klaszterfejlesztési pillér megalkotása A Program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, a szervezeti és pénzügyi keretek kialakítása Eredmény Pólus stratégiák Klaszterfejlesztési pillérrel kibővült program Pólus Programiroda** NFÜ A pólus városok projektjeinek gondozása Különböző fejlettségi szintű klaszterek támogatási rendszerének működtetése A klaszter akkreditációk megalapozása és a kapcsolódó pályázatok kiírása Pólus városok és klaszterek célzott támogatása * Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP 29

15 A Pólus Program a céljai elérése érdekében egy vállalkozásfejlesztési pillérrel bővült ki Koncepcionális újratervezés (2/1) - A Pólus Program felépítése Üzleti környezet fejlesztése Eszközök Humán erőforrás fejlesztés Infrastrukturális fejlesztés Források Gazdaságfejlesztési OP* Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP A Pólus Program pillérei Vállalkozások fejlesztése Együttműködések erősítése Üzleti szolgáltatások Célzott HR fejlesztés Gépek, berendezések Fizikai infrastruktúra Pénzügyi eszközök Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Regionális OP-ok A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot Forrás: PPI, EPAP 30

16 A célok eléréséhez a tervezési fázisban el kellett mozdítani a prioritások súlyait a közvetlen gazdaságfejlesztés irányába Koncepcionális újratervezés (2/2) - Javaslat a prioritási súlyok megváltoztatására Az operatív programok forrásainak megoszlása (%) A pólus program forrásainak javasolt megoszlása (%) 6500 Mrd Ft* 61% Fizikai infrastruktúra Mrd Ft 15 % 15 % Fizikai infrastruktúra Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra 23% 16% ÚMFT Közvetlen gazdaságfejlesztés A pólus program célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása 70% Pólus program * Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ (Operatív programok összesítése ), EPAP elemzés 31

17 A Pólus Program végrehajtása egy komplex sok szereplős rendszerben történt, az EPAP a megvalósításért felelős szereplőkkel együtt dolgozott a program sikeréért Szervezeti újratervezés A Pólus Program komplex projektmenedzsment-rendszere Stratégiai Irányítás Megvalósításért felelős szereplők Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Közreműködő szervezetek Pólus Programiroda és Hálózatfejlesztő Irodák Irányító Hatóságok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szereplők feladatai A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolta A SIB tagjai: NFÜ, PPI*, az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegált tagok A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolta A PPI feladata a PP** szereplői és kiírásai közötti koordináció A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a PPI-vel Kedvezményezettek Vállalkozások Önkormányzatok Egyetemek / kutatóintézetek Kamarák / civil szervezetek A PP kedvezményezettjei és a végrehajtás közötti kommunikáció folyamatos és kétirányú * Pólus Programiroda ** Pólus Program Forrás: PPI, EPAP 32

18 A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillére az innováció-központú együttműködések, klaszterek erősítésén, fejlesztésén kell alapuljon Megvalósítási újratervezés Tervezett vállalkozásfejlesztési eszközök Terület Cél Alkalmazható eszköz Együttműködések erősítése Üzleti szolgáltatások Célzott HR fejlesztés Gépek, berendezések Fizikai infrastruktúra Kockázati tőkelapok A gazdasági szereplők között együttműködési lehetőségek és előnyök feltárása Olcsón, jó minőségű szolgáltatásokhoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A magánszektor igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő Korszerű termelőeszközökkel jó minőségű termékeket előállító vállalatok A vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése A magán kockázati tőkebefektetők ösztönzése Hálózatfejlesztő munkatársak alkalmazása a 7 régióban, akik biztosítják az egyes szereplők közötti folyamatos információ áramlást Klasztermenedzsment szervezetek támogatása (pl.: közös marketing finanszírozása, üzleti, jogi és K+F tanácsadás) Vállalkozások képzési igényeinek felmérése Munkahelyi képzések támogatása Vállalati innováció támogatása Komplex beruházások támogatása Vállalati innováció támogatása Komplex beruházások támogatása A JEREMIE típusú pénzeszközök elérhetőségének biztosítása Forrás: PPI, EPAP 33

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP dr. Temesvári Balázs, KDRFÜ ügyvezető igazgató Ajka, 2011. február 28. Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 1. A kezdetek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a Promei Nonprofit Kft. jogutódjaként a Nemzeti

Részletesebben

KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK

KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK Klaszterfejlesztési modell 2007-13 Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Klaszter Leírás Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon

Részletesebben

Klaszterfejlesztés a Pólus Programban

Klaszterfejlesztés a Pólus Programban fejlesztés a Pólus Programban dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Budapest, 2009 október 15. A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI EL ZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a Promei Nonprofit Kft. jogutódjaként a Nemzeti

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett

Részletesebben

A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Szeged, 2013. december 12. Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán Gazdaságfejlesztés és versenyképesség Cél: az országban/régióban élők jólétének növelése Életszínvonal, életminőség Eszköz: Versenyképesség

Részletesebben

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN,

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN BUZÁS LÁSZLÓ REGIONÁLIS IGAZGATÓ ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás intézményrendszere NGM IRÁNYÍTÓ

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Pólus Program és a klaszterek jövőképe

A Pólus Program és a klaszterek jövőképe A Pólus Program és a klaszterek jövőképe Dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Pécs, 2009 október 13. Tartalom A Pólus Program bemutatása Klaszterfejlesztés Induló és fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 20. Heti Válasz konferencia K+F ráfordítás adatai A kutatás-fejlesztés ráfordítás

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési

Részletesebben

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30. A KDOP 2011-2013. évi Akciótervének pályázati lehetőségei Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, 2011. március 30. Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás

Részletesebben

A magyar regionális intézményrendszer

A magyar regionális intézményrendszer Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A magyar regionális intézményrendszer Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 2014-2020-BAN

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában 2007-2008 Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapvető információk A KKE teljes népessége (2008): 102,14 millió Éves GDP (2008):934,86

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban Dr. Molnár István DA-RIÜ KhE. Innováció menedzsment a járműiparban szakmai nap Kecskemét, 2011. május 12. Innovációs szolgáltatók a Dél-Alföldön Dél-alföldi

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Póla Péter Tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018.október 18-19. A kutatást

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben