A hazai klaszterfejlesztés as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt."

Hanna Pásztorné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A hazai klaszterfejlesztés as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Szeged, december 12.

2 Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Kezdeményező a Gazdasági Minisztérium A három nagy hazai autógyártó (Suzuki, GM, Audi) és több mint 50 KKV bevonása Klaszterek működését támogató pályázati kiírások a Strukturális Alapokból A EU költségvetési időszak lehetővé tette hosszú távú klaszterfejlesztési koncepció megalkotását Pólus Program ( ) Új Széchenyi Terv klaszterfejlesztési program (2010- ) Az I. Széchenyi Terv keretében hazai forrásból kiírásra kerülnek klaszterek megalakítását célzó pályázatok A klasztertámogatások hatására kb. 50 klaszter működik Magyarországon

3 2011-től a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelős az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért MAG Klaszterfejlesztési Iroda Klaszterpolitika Kommunikáció, kooperáció, koordináció Nemzetközi tevékenységek Klasztertámogatások menedzsmentje Részvétel a hazai klaszterpolitika kialakításában és végrehajtásában Együttműködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek Együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció a klaszterekkel; Több mint 30 bilaterális találkozó évente; Klasztermenedzser Klub működtetése; Klaszterfejlesztési iroda önálló honlap; Aktív részvétel nemzetközi együttműködésekben: CE, SEE, CIP, ECA Nemzetközi konferenciák szervezése (2013. ápr.) Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülő pályázatok stratégiai tervezésében Akkreditációs rendszer működtetése Klaszterelemzések Klaszterelemzések és tanulmányok kidolgozása

4 Többlépcsős klaszterfejlesztési modell Fejlődési szint Leírás Induló együttműködés Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató tevékenységben Fejlődő klaszter Tagok közötti viszony fejlődése Kooperáció értékteremtő tevékenységben Akkreditált Innovációs Klaszter Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között Kooperáció beruházásban Elérhető támogatás Klaszter menedzsment Regionális OP-k Klaszter menedzsment Közös beruházás Közös beruházás, innováció Gazdaságfejlesztési OP

5 Klaszterek támogatási rendszere Nemzeti szint (GOP) Klaszter akkreditáció Önálló K+F+I projekt AIK tagvállalatok számára Közös innovációs projektek AIK tagvállalatok számára Egyéb előnyök Közép-Dunántúl Térségi szint (ROP) Közép-Magyaroroszág Észak Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Klaszter menedzsement Induló Fejlődő AIK Közös beruházás: Fejlődő AIK Dél-Dunántúl

6 A klaszterfejlesztés eredményei Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Innovációs Klaszter 22 Akkreditált Innovációs Klaszter 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011) Dedikált kiírásokon: 206 támogatott innovációs projekt Eredmények 191 támogatott induló együttműködés 46 támogatott fejlődő klaszter GOP K+F+I: 82 Mrd Ft megítélt támogatás (teljes GOP K+f+I prioritásban megítélt támogatás kb. 24%-a) 8,1 milliárd forint megítélt támogatás GOP 1-3 prioritás: 116 Mrd forint megítélt támogatás

7 Dél-alföldi mérleg 31 induló és 13 fejlődő klaszter támogatva Térségi szint (ROP) 2 klaszter 2008-ban és 2011-ben is sikeresen pályázott (mindkétszer fejlődő klaszterként) 1,5 Mrd Ft megítélt támogatás Nemzeti szint (GOP) az induló/fejlődőként támogatott klaszterek közül 7 szerzett később AIK címet A jelenlegi 22 AIK közül 8 működik a régióban

8 Az Akkreditált Innovációs Klaszter címpályázat bemutatása A pályázat célja Olyan hálózati együttműködések, klaszterek kiválasztása, melyek innovatívak, export orientáltak és magas hozzáadott értéket képesek előállítani. Az AIK pályázat megújításakor figyelembe vett alapelvek Az akkreditált klaszter cím mint magas minőségi követelményszint megtartása A klaszterek sokszínűségének valamint az iparági sajátosságok figyelembevétele A minimális 50 pontot elérő klaszterek gazdasági adataik alapján megfelelnek a pályázat célkitűzéseinek Új Széchenyi Terv által megfogalmazott szakpolitikai célkitűzésekhez való illeszkedés Stratégia értékelés Az új AIK kiírás során, a klasztereknek egységes Stratégiai útmutató alapján kell kidolgozniuk stratégiájukat A klaszter-stratégia értékelése során a fő hangsúlyt a klaszterben rejlő együttműködési lehetőségek, innovációs potenciál, jövőkép és a korábbi eredmények bemutatása kapják.

9 Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparága Száma Informatika 8 Egészségipar 5 Környezetipar 2 Gépipar/járműipar 3 Építőipar/ Energetika 2 Csomagolástechnika/ műanyagipar 1 Bútoripar 1 Összesen Akkreditált Innovációs Klaszter többsége a régió központokhoz köthető; Összes klasztertag száma: 782, összes KKV tagvállalatok száma: 677; AIK tagvállalatoknak megítélt támogatás GOP 1-3. prior.: 116 Mrd Ft (K+F: 82 Mrd Ft); Tagvállalatok által foglalkoztatottak összlétszáma: fő.

Jelenleg 22 klaszter rendelkezik Akkreditált Innovációs Klaszter címmel Közép-Dunántúl (5) Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter Rendszertudományi Innovációs Klaszter PharmAgora Életminőség

10 Jelenleg 22 klaszter rendelkezik Akkreditált Innovációs Klaszter címmel Közép-Dunántúl (5) Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter Rendszertudományi Innovációs Klaszter PharmAgora Életminőség Klaszter ÖKOPolisz Klaszter Közép-dunántúli Regionális Közép-Magyarország (3) Mobilitás és Multimédia Klaszter Magyar Medikai Gyártók Zöldépítési Innovációs Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Információmenedzsment Innovációs Klaszter Észak-Alföld (2) Pharmapolisz Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter Informatikai Klaszter Dél-Alföld (8) Nyugat-Dunántúl (1) Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dél-Dunántúl (2) Észak-Magyarország (1) Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Havaria Környezet- és Egészségtechnológiai Klaszter 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter AIPA Klaszter Sárrét Metál Klaszter Hírös Beszállítói Klaszter

11 Akkreditált Innovációs Klaszterek tagvállalatai által elnyert gazdaságfejlesztési célú támogatások

12 Klaszter-tagvállalatok erős pályázati aktivitása

13 A GOP-1-3. prioritásaiban és a KMOP gazdaságfejlesztési prioritásában elnyert támogatás

14 Klaszter-tagvállalatok által elnyert K+F+I célú támogatás aránya

15 Régi és új kezdeményezések relatív kis keretösszegek uniós szinten Közvetlen uniós klaszterkiírások 2014-től CIP Európai Klaszter Együttműködési Platform (ECCP) Több mint 800 regisztrált klaszter A klaszterek nemzetköziesedésének támogatása, matchmaking rendezvények Európai Klaszter Kiválósági Kezdeményezés Képzők képzése (klaszter menedzsment) Klaszter benchmarking (bronz és arany fokozatok) Európai Klaszter Obszervatórium Az európai klaszteresedés tudásbázisa COSME Klaszterek nemzetköziesedése Európai Strat. Klaszter Partn. (ESCP) és Európai Klaszter Együttműködési Platform Pályázat: 2014 Q1 (3m ) Klaszteralapú projektek a Horizon 2020-ban új iparági értékláncok fejlesztésére Pályázat: 2015 Q1 (24,9 m ) Klaszter menedzsment kiválóság Első pályázat: 2014 Q1 (1m ) Európai Klaszter Obszervatórium Kiírás: 2015 Q1 (3,5m ) 15

16 A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Közös célok A jól működő klaszterek alapvető feltétele, hogy a tagok egyenként és közösen is rendelkezzenek rövid és hosszú távú célkitűzésekkel A klaszter közös, hosszú távú víziójának meghatározása, elfogadása az egyéni célok megtartása mellett Hálózati együttműködés Stabil, prosperáló vállalati tagok Formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Erős, aktív klasztermenedzsment szervezet, melyet a tagok elismernek és bizalmukba fogadnak A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Stratégiai gondolkodás A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg a fejlődési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus Aktivitás A tagok bevonása és aktív közreműködése elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez Tiszta szervezeti viszonyok megteremtése A klasztertagság előnyeinek és a sikerhez szükséges ráfordítások, áldozatok ismerete

17 A klaszterfejlesztés tapasztalatai Hosszú távú gondolkodás az együttműködés terén + - Jól működő klaszterek megalakulása, működése A klaszteresedés elterjedése, népszerűsége Relatív stabil klaszter politika, jól definiált célokkal Klaszterek differenciálása Kiválasztási procedúra, akkreditáció Klaszterfejlesztésért felelős dedikált intézmény Üzleti együttműködéseket támogató speciális pályázati felhívások Előnyök nyújtása az együttműködő vállalkozások számára Nagy számú, elaprózódott klaszter kezdeményezés (a kritikus tömeg hiánya) Számos esetben a valós, hosszú távú együttműködés hiánya Támogatás függőség A támogatási rendszer kiszámíthatatlansága Szabályozó környezet hiányossága: adózás, számvitel stb. Nemzetköziesedés alacsony szintje

18 Tanulságok, feladatok, kihívások A klaszterek fejlesztését, támogatását fontos továbbvinni a következő tervezési időszakban is, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntartható klaszterek fejlesztésére; Kiemelt fókusz a már működő - működési múlttal rendelkező- klaszterek továbbfejlesztésén tagok közötti bizalom hosszabb múltra tekint vissza; a klasztermenedzsment szervezet állandósága, nyújtott szolgáltatásainak színvonala meghatározó Klasztermenedzsment szervezetek fejlesztése, mennyiség minőség Túl a vissza nem térítendő támogatásokon; Minősítési rendszer fenntartása (erős szűrő kritériumokkal), a tapasztalatok beépítésével; Klasztertagság nemzetköziesítése, nemzetközi piacra jutás elősegítése; A klaszteresedés általános üzleti környezetbe (adózás, számvitel stb.) történő beágyazódását segíteni, fejleszteni kell.

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Juhász Miklós MAG Zrt Klaszterfejlesztési Iroda

Hasonló dokumentumok

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok