Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai"

Átírás

1 Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai A vízi életközösségek tulajdonságai és fejlődésének dinamikája nagyban függ a rendelkezésre álló tápanyagkészlettől. A növényi tápanyagok, mint pl. a foszfor és nitrogén is, fontossága régóta elfogadott a hidrobiológusok körében (FELFÖLDY 1981, WETZEL 1975, LAMPERT SOMMER 1975). A tápanyagok és a fény alapvető fontos tényezők a fitoplankton, a perifiton és a magasabbrendű növényzet számára, így meghatározó az elsődleges termelés szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagok mennyisége meghatározza a szén és energiaáramlást a magasabb trofikus szintek (heterotróf nanoplankton, zooplankton, makroszkópikus gerinctelenek, halak) felé. Több tóra kiterjedő vizsgálatok alapján számos olyan tanulmány született, melyekben a rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségének széles spektrumát lefedve, pozitív korrelációt írtak le a foszfor koncentráció, az alga biomassza, és produkció között (VOLLENVEIDER KEREKES 1981, CARPENTER et al. 1985, JEPPESEN et al. 2000). Az említett kapcsolatok maradék varianciája azonban igen nagy lehet (SCHINDLER 1978). A közepes és nagy foszfor koncentrációjú vízterekben a rendelkezésre álló foszfor meghatározza a maximálisan lehetséges alga biomasszát, de a tényleges fitoplankton mennyisége ennél gyakran jóval kisebb (CARPENTER et al. 1985). Az alga biomassza vagy produkció és a rendelkezésre álló tápanyagok közötti kapcsolat varianciájának egy része a tápláléklánc szerkezetéből, ill. a trofikus kapcsolatokból következhet, mint ahogyan azt a Trofikus Kaszkád hipotézis is felvázolja (CARPENTER et al. 1985). Az elmélet lényege, hogy míg az adott trofikus szinten a szervezetek potenciális biomasszája, ill. produkciója elsődlegesen a rendelkezésre álló tápláléktól függ, addig az adott trofikus szinten a realizált biomassza, ill. produkció a fölötte levő szomszédos trofikus szinttől függ, vagyis a topdown kontroll által meghatározott (HAIRSTON et al. 1960, CARPENTER et al. 1985, 1987). A felsőbb trofikus szintekben bekövetkező változás vízesés módjára (cascade = vízesés, zuhatag) végighömpölyög az alsóbb trofikus szinteken (1. ábra).

2 1. ábra: A fő trofikus szintek biomasszájának top down kontroll általi szabályozása (SCHEFFER 1998 nyomán) A vízi táplálékhálózatokban a planktonfogyasztó halak gyakran nagy mennyiségben vannak jelen, míg a ragadozó halak mennyisége csekély. A planktonfogyasztó halak általában látásuk alapján vadásznak és a nagyméretű zsákmányt részesítik előnyben (LAZARRO 1987, KERFOOT SIH 1987, SVENSSON 1997). A planktonevők növekvő predációja a zooplankton közösség méreteloszlását a kisebb méretű fajok irányába tolja el (BROOKS DODSON 1965). Utóbbiak kevésbé hatékony szűrő szervezetek, mint a nagyobb méretűek (HRBAČEK et al. 1961, SHAPIRO WRIGHT 1984, GULATI et al. 1990, MÁTYÁS et al. 1995, DECLERK et al. 1997, KORPONAI et al. 1997). Ez azt eredményezi, hogy a zooplanktont fogyasztó halak mennyiségének növekedésével együtt nő a fitoplankton mennyisége is (CARPENTER et al. 1985, 1987, HANAZATO 1990, MCQUEEN 1990, SEDA et al. 1994, BRETT GOLDMAN 1996). A ragadozó halfajok mennyiségének növekedése egyfelől csökkenti a zooplanktont fogyasztó halak számát (ELSER CARPENTER 1988, SONDERGAARD et al. 1990), másrészt növeli a nagyméretű zooplankton fajok mennyiségét, és végül kisebb fitoplankton biomasszát eredményez (SONDENGAARD et al. 1997, CHRISTOFFERSEN et al. 1993). Vagyis a rendelkezésre álló tápanyag által megszabott határokon belül, a fitoplankton dinamikáját, fajösszetételét és biomasszáját a tápláléklánc struktúrája és működése határozza meg. Számos kísérletes tanulmány igazolta a trofikus kaszkád hipotézist (CARPENTER et al., 1985, 1987, BRETT GOLDMAN 1996, CHRISTOFFERSEN et al. 1997, PERSSON 1999, CHASE 2000) és úgy tűnik, hogy ez az egyik alapvető mechanizmus, amely a biomanipuláció sikerét meghatározza. A biomanipulációval kezünkben van egy olyan technika, amely lehetővé teszi az

3 eutróf vizek vízminőségének javítását, a táplálékláncon keresztül történő beavatkozás által (SHAPIRO WRIGHT 1984, GULATI et al. 1990, VANNI et al, 1990, HOSPER JAGTMAN 1990, MEIJER 2000). A hipotézis használhatóságát azonban teljesen meghatározza a két szomszédos trofikus szintpár közötti top down hatás erőssége. A gyakorlatban a legfelső trofikus szinten (a ragadozó halak szintjén) történő beavatkozás nem minden esetben halad végig lefelé a teljes táplálékláncon (MCQUEEN et al 1986, DE MELO et al. 1992, LACROIX 1999). Különféle faktorok gyengíthetik a trofikus szintek kapcsolatát. Ilyen pl. a fitoplankton kis foszfortartalma, amely pl. gátolhatja a hatékony szűrő fajok, mint a Daphnia sp. populációjának kifejlődését (STERNER et al. 1993, DEMOTT et al. 1998, MACKAY ELSER 1998a), mivel a Daphnia k nagy P:C aránnyal jellemezhetők, így nagy a foszfor éhségük (ANDERSEN HESSEN 1991). A predáció hatását az alsóbb trofikus szintre csökkentheti az is, hogy a préda közösségben eltolódik az arány a kevésbé tápértékes fajok felé. A ragadozó halak okozhatnak olyan változást a halszerkezetben, hogy a nagyobb méretű préda fajok aránya növekszik, mivel ezek hamarabb kinőnek a ragadozó szájából (HAMBRIGHT et al. 1991, HAMBRIGHT 1994). Jól dokumentált az a jelenség, hogy a pozitívan méretszelektív planktonfogyasztó halak táplálkozásának hatására a zooplankton fajszerkezetében a kisebb, kevésbé szembetűnő fajok aránya megnő (HRBAČEK et al. 1961, BROOKS DODSON 1965, BROOKS 1968, KERFOOT SIH 1987) és a kis méretű zooplankton szűrése a nagy méretű, nem ehető algafajok növekedésének kedvez (DAWIDOWICZ 1990, GRAGRANI et al. 1999). Szintén megakaszthatja a top down hatás lejutását az alsóbb trofikus szintekre a préda adaptív anti predátor válasza, amelyet a predátor által kiválasztott kémai anyagok (kariomon) indukálnak (TOLLRIAN 1990, 1994, HANAZATO 1998, AGRAWAL 1999). A planktonfogyasztó halak képesek csökkenteni a ragadozó halak általi mortalitásukat azáltal, hogy minél hamarabb nagyobb testméretet érnek el (BRÖNMARK PETTERSON 1994), vagy a viselkedésük megváltoztatásával (pl. habitat váltás, csökkentett táplálkozási távolság, aktivitásuk minimalizálása) (KERFOOT SIH 1987). A zooplankton szervezetek is mutatnak olyan védekező mechanizmusokat, amellyel csökkenteni tudják a rájuk nehezedő predációs nyomást. Ilyen antipredátor védekező mechanizmus lehet: viselkedésbeli változás (napi vándorlás, rajokba tömörülés, vegetáció közti megbúvás, PATERSON 1993, TESSIER LEIBOLD 1997, YOUNG WATT 1994, DE MEESTER et al.1995, BERTOLO et al. 1999); predátor indukált morfológiai változás (sisak, vagy héjtüske képzés, PIANOWSKA 1992, BALSEIRO VEGA 1994, TOLLRIAN 1990, 1994, AGRAWAL 1999, CHAPMAN BURN 1994);

4 életmenet módosítás (DE MEESTER 1996, BOERSMA et al. 1998, 1999, KERFOOT SIH 1987, LARSSON DODSON 1993). Az algák válasza a zooplankton fogyasztásra a kolóniaképzés, vagy a morfológiájuk, sejtfaluk struktúrájuk megváltoztatása (LAMPERT et al. 1994, LÜRLING VAN DONK 1997). Bár a predátor indukált változások a préda közösség szerkezetében, ill. a préda anti predátor védekező stratégiája gyengítheti a top down kapcsolatot a trofikus szintek között, ezáltal tompíthatja a kaszkád hatást, a ragadozó halak top down hatása a planktonevőkre és a planktonevő halak hatása a zooplanktonra azonban általában erős (DE MELO et al. 1992, BRETT GOLDMAN 1997). A kaszkád hatás leggyakrabban a zooplankton fitoplankton szintek között akad meg (MCQUEEN et al. 1989). DE MELO és munkatársai (1992) összefoglaló munkájukban azt a következtetést vonták le, hogy az interakciók típusa a ragadozó planktonfogyasztó halak, valamint a planktonfogyasztók és a zooplankton között az esetek 100 %, ill. 72 % ában egyezést mutatott a kaszkád elmélettel, míg a zooplankton fitoplankton vonatkozásában csak az esetek 20 % ában volt egyértelmű. A publikált adatok meta analízisében BRETT GOLDMAN (1997) azt tapasztalták, hogy a fitoplanktonra az eseteknek csak 37 % ában volt tapasztalható erős, sőt igen erős top down hatás, addig a maradék 63 % ában ez a hatás gyengének mutatkozott. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon a trofikus kaszkád hipotézis az egyetlen jó magyarázat e a planktonevő halak és a fitoplankton közötti pozitív kapcsolatra (DE MELO et al. 1992). Valóban, a halak közvetlenül is hatással lehetnek a fitoplankton produkciójára, azzal hogy hatással vannak a növényi tápanyag recirkulációs rátájára (VANNI et al. 1997). A halak által kiválasztott anyagcsere termékek ugyanis fontos foszforforrásnak számítanak, mivel közvetlenül felvehetők a fitoplankton számára (PERSSON 1997). Ráadásul a méretszelektív zooplankton fogyasztással a halak indirekt módon is hatnak a fitoplanktonra oly módon, hogy a fogyasztókon keresztül történő tápanyag felszabadulást változtatják meg. A zooplankton szerkezetének eltolódása a Daphnia felől a kisebb méretű fajok irányába ugyanis változást idézhet elő a víz N:P arányában, mivel a Daphnia fajok kiválasztását nagy N:P arány jellemezi, összehasonlítva a más zooplankton szervezetekkel (STERNER et al. 1992, MACKAY ELSER 1998b). Jóllehet ezek a járulékos mechanizmusok is valószínűleg belejátszanak a folyamatokba, de a trofikus kaszkád hipotézis alapjaiban járul hozzá a pelágikus rendszerek táplálékláncának struktúrájának és dinamikájának megértéséhez. Nem kétséges, hogy a mély tavakban a fitoplankton tápanyag kapcsolatban jelentkező variancia jelentős részét magyarázza a hipotézis. A kaszkád hipotézis elméletét, mely szerint a tavi ökoszisztéma dinamikáját és produktivitását a

5 táplálékhálózat struktúrája szabályozza, kiegészítették a kifejezetten a sekély tavakra kifejlesztett, Alternatív Egyensúlyi Állapot Teóriájával (SCHEFFER 1989). E teória szerint a tápanyagtartalom széles koncentráció tartományán belül a sekély tavak két különböző alternatív egyensúlyi állapotban lehetnek. Az adott tápanyagszinten a tó lehet zavaros ill. átlátszó. Az átlátszó (tiszta vizes) egyensúlyi helyzetben lévő tavak tipikusan jól fejlett szubmerz makrovegetációval, kis fitoplankton biomasszával, nagyméretű zooplanktonnal, kis zooplankton, ill. bentonfogyasztó és jelentős ragadozó halállománnyal jellemezhetők (JEPPESEN et al. 1999). Az alternatív egyensúlyi állapotban lévő tó ezzel szemben zavaros, a víztestben az alga, ill. a lebegőanyag mennyisége nagy. A nagy zavaroságú tavakban a hínárvegetáció csekély, a zooplanktonban dominálnak a kis méretű fajok, a plankton, ill. bentonfogyasztó halak állománya nagy, a ragadozó halfajok mennyisége pedig kicsi. Az Alternatív Egyensúly Elmélete szerint, mind a tisztavizes, mind a zavaros egyensúlyi állapot pozitív visszacsatoló mechanizmusok által stabilizálódik (SCHEFFER 1998). Az egyensúlyi állapotok a rendelkezésre álló tápanyag tartalommal alapvető, lényegi kapcsolatban vannak, ami szemléletesen illusztrálható golyós türelemjáték modellel (2. ábra). A közbülső átmeneti tápanyagszintek széles skálájában mindkét állapot előfordul, azonban a tápanyag tartalom növekedésével a zavaros egyensúlyi állapot stabilitása növekszik, míg a tisztavizes egyensúlyi helyzeté csökken. Oligotróf tavakban a tisztavizes egyensúlyi helyzet igen stabil és a zavaros egyensúlyi helyzet bekövetkezése láthatóan lehetetlen. A tápanyagtartalom növekedésével a tisztavizes állapot stabilitása csökken ugyan, de a rendszer mindaddig a tisztavizes fázisban marad, amíg el nem éri azt a pontot (bifurkációs pont), ahol a két alternatív állapot egyenlő stabilitású. Ha a tápanyagok koncentrációja nem növekszik tovább, akkor a rendszer a véletlen alapján kerül vagy tisztavizes, vagy zavaros állapotba. Ha a tápanyagok koncentrációja tovább nő, akkor a zavaros állapot stabilitása nő, a rendszer hipertróffá válik, és a tisztavizes fázis bekövetkezése válik lehetetlenné.

6 2. ábra. A különböző tápanyagtartalom esetén kialakuló zavaros, ill. tisztavizes állapot stabilitásának szemléltetése egy golyós türelemjáték segítségével. A gödrök a stabil egyensúlyi helyzeteket mutatják, míg a dombtetők az ingatag töréspontokat (SCHEFFER 1998 nyomán). A két alternatív egyensúlyi állapot stabilitása a tápláléklánc elemei közötti összetett visszacsatoló mechanizmus eredménye. A stabilitás előidézésében a zavarosságnak és a szubmerz növényzetnek döntő szerepe van (GOPHEN 1990, JEPPESEN et al. 1990, 1997, SHEFFER 1998, SONDERGAARD et al. 1997). Általánosságban szoros összefüggés található a víz tápanyagtartalma és zavarossága között (3. ábra), bár ez a kapcsolat jelentős részben a magasabbrendű növényzettől függ. Az adott tápanyag szinten a víz zavarossága fejlett makrovegetáció esetében kisebb, mint amikor gyakorlatilag a magasabbrendű növényzet hiányzik (SCHEFFER 1998).

7 3. ábra. A zavarosság és a tápanyagtartalom közötti kapcsolat a szubmerz vegetáció közvetítésén keresztül. A közbülső tápanyagszintek esetében két egyensúlyi állapot van: egyensúly vegetációval, ill. egyensúly vegetáció nélkül. A nyilak jelzik a változás irányát, amikor a rendszer nincs stabil egyensúlyi állapotban. (SCHEFFER 1998 nyomán). Mivel a növényzet növekedéséhez fény szükséges, a zavarosság gátolja a szubmerz makrovegetáció növekedését. Gazdag vegetáció kifejlődése stabilizálja a tisztavizű fázist még növekvő tápanyagszint esetén is. Ha azonban a zavarosság elér egy kritikus értéket valamilyen perturbáció eredményeként, a növényzet eltűnhet. Következésképpen a zavarosság tartósan növekedni fog. Ez a nagy zavarosság így stabilizálja a turbid állapotot, lehetetlenné téve a makrofita állomány újbóli kialakulását (SCHEFFER 1998). A magasabbrendű növényzet gyengítő hatását különböző mechanizmusokon keresztül fejtheti ki a tápanyag koncentráció és a zavarosság közötti összefüggésre. Először, a magasabbrendű növényzet vagy közvetetten, a tápanyagokért való verseny során, kompetíción keresztül csökkenti a fitoplankton produkcióját (VAN DONK et al. 1993), vagy közvetlenül az allelopatikus anyagok termelésével (WIUM ANDERSEN et al. 1982). Másodszor, a jól fejlett vegetáció gátolja az üledék felkeveredését, így a tápanyagok deszorpcióját (belső terhelést). Az üledék reszuszpenziója történhet a szél általi felkeveredés (SCHEFFER 1998), vagy a bentikus táplálkozású halfajok túrása által (TÁTRAI et al. 1990, BREUKELAAR et al. 1994, MEIJER et al. 1990). Pusztán a makrofita állomány struktúrája is csökkenti a zavarosságot azzal, hogy a szél által keltett hullámok erejét gyengíti, miáltal a víz turbulenciája csökken. A kisebb turbulencia esetén növekszik az algák

8 ülepedési sebessége (WEBSTER HUTCHINSON 1994). Harmadszor, a fejlett makrofita állomány azzal is stabilizálja a tisztavizes fázist, hogy elősegíti a fitoplankton top down regulációját (trofikus kaszkád hipotézis) (SCHEFFER 1999). A nagy testű Cladocera fajok, lévén a leghatékonyabb szűrő szervezetek még nagy tápanyag koncentráció esetén is képesek csökkenteni az algák mennyiségét (DECLERK 1997). Bár ezek a nagy méretű Cladocera fajok alkalmas zsákmányállatok a vizuális úton vadászó planktonfogyasztó halfajok számára, mégis e halfajok táplálkozási hatékonysága lényegesebb kisebb a növényzet között, mint a nyílt vízben (WINFIELD 1987). Mivel a fejlett vegetáció búvóhelyet nyújt a nagy méretű Cladocera fajok számára, lehetővé teszi együttélésüket a planktonfogyasztó halakkal (TIMMS MOSS 1984, SCHRIVER et al. 1995, BERTOLO et al. 1999). Ráadásul a makrovegetáció azáltal is kedvez a zooplankton fajoknak, hogy növeli a planktonfogyasztó halfajokra ható ragadozók általi top down hatást. A jól fejlett növényzet elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az olyan ragadozó halak, mint pl. a csuka (Esox lucius) sikeresen szaporodjon (GRIMM BACKX 1990). A nagy tömegben megjelenő csuka ivadék jelentős predációs nyomást fejt ki más halfajok planktonfogyasztó ivadékaira (BERG et al 1997, SONDERGAARD et al 1997, JACOBSEN et al. 1997). A kulcsmechanizmus, amely a sekély tavakban a turbid állapotot stabilizálja, a szubmerz növényzet fénylimitációja. Az algák növekedését kevésbé gátolja a nagy zavarosság, mint a magasabbrendű növényekét, mivel azok a vízoszlop fénnyel jól ellátott felső rétegében találhatók nagy számban. A magasabbrendű növényzettel ellentétben az algasejt fotoszintetikus pigmentjét nem veszi körül árnyékoló növényi szövet, amely így hatékonyabb foton elnyelést eredményez (SCHEFFER 1998). Ráadásul a magasabbrendű növényzet fénygátlása a különböző járulékos visszacsatoló mechanizmusokon keresztül is stabilizálja a turbid állapotot. Vegetáció hiányában az üledék felső, híg rétege, ahol a kiülepedett fitoplankton lebomlása zajlik, gyakran oxigénhiányossá válik. Az ilyen üledék nem kedvez a magasabbrendű növényzet csírázásának, ill. a gyökerek fejlődésének, ráadásul könnyen felkeveredik a hullámok, ill. a halak túrása következtében (SCHEFFER 1998). A szervesanyagok dekompozíciója, az üledék rossz oxigén ellátottsága eredményezi a foszfor üledékből történő felszabadulását (belső terhelés), amely növeli az alga produkciót. A nagy zavarosság kedvez a kékalgák elszaporodásának is, mivel azok a fényért való versenyben, kompetitív előnyben vannak más alga fajokkal szemben (SCHEFFER 1998). Másfelől a kékalgák növelik a víz turbiditását, mivel ugyanakkora foszfor tartalom esetén a kékalgás víz zavarossága nagyobb, mint az egyéb algafajok dominanciája esetén (SCHEFFER 1998). Gátolják a nagy méretű zooplankton fajok elszaporodását azzal, hogy kisebb tápértékű táplálékot jelentenek (DE BERNARDI GIUSSANI 1990), gátolják a szűrő fajok táplálkozását, mivel eltömik a szűrőfésűiket

9 (GLIWICZ LAMPERT 1990) ráadásul toxinokat is termelhetnek (HANEY et al. 1994, HIETALA 1996). Végezetül a makrovegetáció hiánya a turbid tavakban lehetővé teszi a zooplankton top down kontrolljának növekedését azáltal, hogy nincs búvóhely a zooplankton szervezetek számára, ill. kicsi a planktonfogyasztó halakra ható ragadozó top down kontroll. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a tavak és tározók vízminőségének javítás a külső tápanyag csökkentése mellett lehetséges a táplálkozási kapcsolatokba történő beavatkozással is. A külső tápanyag csökkentése önmagában nem mindig vezet számottevő vízminőség javuláshoz. Ennek oka egyrészt az, hogy az eutrofizáció kulcsfaktorának tekintett foszfor az üledékben akkumulálódik, s könnyen visszajuthat a víztestbe, ezt nevezzük belső terhelésnek (COLTERMAN et al. 1969, ISTVÁNOVICS SOMLYÓDY 1999), másrészt az előzőekben áttekintettek alapján a tavak turbid állapota különböző visszacsatoló mechanizmusok által stabilizálódik, és megmarad még igen erőteljes tápanyag csökkentés ellenére is (2. 3. ábra). Ezért az eutrofizációs folyamatok csökkentése a leghatékonyabb akkor, ha mindkét módszert alkalmazzuk (BENNDORF, 1988). A biomanipuláció tehát nem más, mint (SHAPIRO WRIGHT 1984, LAMMENS et al. 1990, MEIJER 2000) a táplálékhálózatba történő beavatkozás, azzal a célzattal, hogy a zavaros, algás vizek vízminőségét javítsuk, visszaállítsuk a korábbi tisztavizes állapotukat. A CARPENTER és munkatársai (1985) által bevezetett kaszkád hipotézis szerint, a tápláléklánc csúcsán történő bárminemű változás vízesésszerűen végighömpölyög az alsóbb táplálkozási szinteken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a plankton és bentonfogyasztó halfajok jelentős arányú csökkentésével gyakran kombinálva azt a ragadozó fajok telepítésével együtt jár a zooplankton fajok (különösen a Daphnia fajok) elszaporodása, ami csökkenti a fitoplankton mennyiségét. A bentikus táplálkozású halfajok mennyiségének csökkentése ugyanakkor mérsékli az üledék felkeveredését, a javuló fényklíma pedig lehetővé teszi a magasabbrendű növényzet megjelenését, elterjedését, ami stabilizálja a tisztavizű állapotot. A biomanipuláció sikere azonban nagyban függ attól, hogy hogyan tudjuk a kívánatos halmennyiséget szinten tartani (MEIJER 2000). Sok biomanipulációs próbálkozás sikeresnek bizonyult még hipertróf körülmények között is (MEIJER 2000). A tiszta vizes állapot hosszú távú stabilitását azonban nagymértékben meghatározzák az olyan faktorok, mint a foszfor koncentrációja, a tó felülete, mélysége, vagy a nitrogén limitáltság lehetősége.

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Predáció populációdinamikai hatása

Predáció populációdinamikai hatása Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft. Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A.2. Acélszerkezetek határállapotai

A.2. Acélszerkezetek határállapotai A.. Acélszerkezetek határállapotai A... A teherbírási határállapotok első osztálya: a szilárdsági határállapotok A szilárdsági határállapotok (melyek között a fáradt és rideg törést e helyütt nem tárgyaljuk)

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

bemutatja: BetaVuSan Orvosilag tesztelt Táplálékkiegészítő Beta vulgaris

bemutatja: BetaVuSan Orvosilag tesztelt Táplálékkiegészítő Beta vulgaris bemutatja: BetaVuSan Orvosilag tesztelt Táplálékkiegészítő Beta vulgaris КDа Céklalé frakcionálás molekuláris tömeg alapján, gélszűrés segítségével (laboratóriumi körülmények között) Egy speciális céklafajta

Részletesebben

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

9. AGGREGÁLT KERESLET II.

9. AGGREGÁLT KERESLET II. 9. AGGREGÁLT KERESLET II. Ingadozások magyaázata az LM-modellel Az és az LM göbe metszéspontja meghatáozza a nemzeti jövedelem szintjét. A nemzeti jövedelem a gazdaság övid távú egyensúlyi állapotát megváltoztatva

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika

Részletesebben

Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Táplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I.

Táplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I. 22..2. Táplálékhálózatok Táplálékhálózattal kapcsolatos alapfogalmak: táplálékhálózat, trofikus szint fogalma. Trofikus kapcsolatok, táplálékhálózatok jellemzői. Klasszikus táplálékhálózatok, fajok és

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Természetes megoldás algaproblémákra

Természetes megoldás algaproblémákra Természetes megoldás algaproblémákra Mikor javasolt a Phoslock alkalmazása? Vízbázisok, víztározók, fürdőtavak, horgásztavak esetén a tó algásodása nemcsak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kihatásai

Részletesebben

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos

Részletesebben

Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)

Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek) Az óceánok globális vízgyűjtő területei Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek) A vízkörforgalom Ck P k Co P t P v P e L 1 Po L 2 Po: óceáni párolgás, Co:

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Szabadalmi igénypontok l. feljárás nitrogénben koncentrált szennyvíz kezelésére, amely eljárás során ammóniumot nitritekké oxidálunk, ezt követöen pedig

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére

Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére Tolner László Elemez kft Budapest Czinkota Imre, Vadkerti Zsolt, Kovács Attila, Rétháti Gabriella Szent István Egyetem, Gödöllő Kutató

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás

Részletesebben

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA Elvi jellemzők, amelyek meghatározzák a készülék felépítését magas hőmérsékletű fényforrás (elsősorban plazma, szikra, stb.) kis méretű sugárforrás (az önabszorpció csökkentése

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben