XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia

Átírás

1 XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia

2

3 Összefoglaló megállapítások A költségvetés fő adatai 2012 a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési gazdálkodási szempontból eredményes év volt. A fejezet költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az eredményességet a évi közgyűlésen meghirdetett, az intézményhálózat megújítását célzó elnöki program alapozta meg, amelyet a évi decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott, majd a Kormány és az Országgyűlés az új programok elindítását és az intézethálózat fejlesztését szolgáló forrásokkal megerősített. A 2011-ben megkezdett megújítási program 7, 7 milliárd Ft többlettámogatással folytatódhatott, ami lehetővé tette, hogy a beszámolókban 2012-re mint a fejlesztések évére is tekinthessünk. A 7, 7 milliárd Ft többlettel az MTA költségvetési támogatása 20%-kal nőtt. Ez lehetővé tette a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megtörtént a forráselosztás rendszerének megújítása is, a fejezeti támogatások felosztása döntően pályázati úton, a kiválóság teljesítményelve alapján történt mind a beruházási, felújítási, mind a kutatási programok (Lendület program, támogatott kutatócsoportok) esetében. A Akadémia költségvetésének adatelemzése során a következő főbb megállapítások tehetőek: Az MTA fejezet jóváhagyott eredeti költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása ,5 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás 9 113,5 millió Ft. A saját bevétel összege a fejezetben 2012-ben ,6 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 49,2%-kal magasabb, mint 2011-ben volt. A növekedés egyrészt a nagyobb pályázati bevételeknek, másrészt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására átvett 3,5 milliárd Ft-nak és a Wigner-CERN projekt 8,5 milliárd Ft-os támogatásának tulajdonítható. A fejezet kiadása 2012-ben ,6 millió Ft volt, ami az előző évinél 18,2%-kal magasabb. A intézményi maradvány összege ,5 millió Ft-ot, a fejezeti 2 200,0 millió Ft-ot tett ki. A költségvetési támogatás kétharmada (65,7%) közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált (kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok, fiatal kutatók támogatása, Lendület program stb.). Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára a támogatás 24,3%-a került felhasználásra, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2% volt.

4 Az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2012-ben fő volt, ez 43 fővel kevesebb, mint 2011-ben. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma fő, ez 46 fővel több a évinél ben a fejezeti kezelésű ok összege beleértve az OTKA-t is 9 113,5 millió Ft volt, ami a teljes támogatás 21%-a. Kiemelendő: o Az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása 41%-kal, 2 250,0 millió Ft-tal haladja meg a évi összeget. o A 2 000,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás évtizedes szünet után lehetővé tette a kutatási feltételek érdemi javítását. o A kutatóhálózat megújításának 1 458,0 millió Ft összegű támogatása az intézményhálózat jelentős átalakításának finanszírozását szolgálta. Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programját (EISZ) 2012-től az MTA működteti. A program finanszírozására év közben kaptunk 1 426,0 millió Ft-ot. A megújítás részeként 2012-től szinte a teljes akadémiai intézményhálózat egységes, korszerű pénzügyi-gazdálkodási ügyviteli rendszert vezetett be. A klasszikus fejezeti programokon felül az MTA két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott: o 9,5 milliárd Ft-ból valósul meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete (befejezés 2013 őszén), amely az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása; o a Wigner-CERN Adatközpont felépítése (az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nemzetközi versenyben nyerte el a 8,5 milliárd Ft-os fejlesztés lehetőségét, átadás 2013 júniusában).

5 A gazdálkodást meghatározó főbb közfeladatok és átalakítások az MTA fejezetben A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítása Az MTA intézményhálózata (a kutatóintézetek és a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezetek) az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag változatlan szervezeti keretek között működött. Az intézményhálózatot a szétaprózottság, ennek következtében a rossz költséghatékonyság és a nehézkes (fajlagosan nagy adminisztratív teherrel működő) feladatellátás jellemezte. Az időközben szigorodó költségvetési környezet (csökkenő működési támogatás, befagyasztott az igazgatási területen csökkenő létszám és költségvetés) nyilvánvalóvá tette, hogy változatlan formában sem a kutatóhálózat, sem az intézményrendszer többi eleme nem tartható fenn. E felismerés nyomán és a megújítási program intézményi kereteinek kialakítását megalapozó, a döntést előkészítő egyeztetéseket követően a decemberi közgyűlés csaknem háromnegyedes támogatásával kezdődött el az intézményrendszer teljes átalakítása. A megújítás Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózata versenyképességének javítását, a kutatói eredményességre és kiválóságra alapozott felfedező és célzott kutatással foglalkozó kutatóhálózat kialakítását, a teljes akadémiai intézményrendszer erőforrásainak (személyi, infrastrukturális, pénzügyi) hatékony felhasználását, a szervezeti és szerkezeti szétaprózottság megszüntetését célozta. A 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból) álló, többségében 50 főnél kisebb kutatói létszámmal működő kutatóintézet-hálózat csak szakmai töredezettség mellett és jelentős többletköltséggel volt üzemeltethető. Az irányítói tapasztalatok és számos értékelő tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat korábbi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határáig, és a jelen versenyképességi követelményeinek nem tud megfelelni. A megújítási program első szakaszában (2011. évi előkészítéssel és végrehajtással) a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző, a tudományos kiválóságra alapozott, hatékonyabban működő intézményhálózatot hoztunk létre január 1-től 10 (integrált) kutatóközpont és 5 kutatóintézet kezdhette meg működését. Az új kutatóközpontok gazdasági, adminisztratív és üzemeltetési feladatait a korábbinál kisebb költséggel és kisebb létszámmal is el lehet látni. A 15 megújult kutatóközpontban 2012-től 143 fővel alacsonyabb az adminisztratív vagy üzemeltetési feladatokat végző munkatársak létszáma. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg általánosan csökkent az intézményi vezetői szintek száma is. Mindez éves szinten mintegy 500 millió Ft összegű megtakarítást eredményezett oly módon, hogy nem volt szükség a kutatói létszám és kapacitás csökkentésére.

6 Az MTA kutatóintézet-hálózatát (és létszámait) az alábbi ábra szemlélteti. A szervezeti integrációt követően lehetővé vált a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, megkezdődött a működés hatékonyságát is elősegítő versenyképes kutatási környezet kialakítása. Az infrastruktúra-fejlesztéssel fejlesztéssel lendületet vett a fizikai kapacitások korszerűsítése. A szervezetileg átalakuló/megújuló kutatóközpontok szakmai létszáma már biztosítja azt a kritikus tömeget, ami a nemzetközi pályázati térben is versenyképessé sé teszi az MTA intézményeit (erősödő konzorciumalkotó képesség, javuló pályázati eredményesség). Az intézmények (kutatócsoportok) versenyképességét ét növelő fontos eszköz a kutatásfinanszírozás rendszerének megújítása, a fejezeti források bázisalapú szétterítése helyett egyéni kiválóságra alapozott versenypályázat útján történő differenciált szétosztása. Az Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek megújítása Ebben az intézményi körben is elodázhatatlanná vált a kisméretű, önálló költségvetési szervként működő szervezetek átalakítása, a működés hatékonyságának javítására. Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása volt a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Az átalakítás csökkentette e az adminisztratív működési költségeket, és lehetővé tette, hogy a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt a fejezet kigazdálkodja a évben érvényesített, a fejezetek költségvetésébe beépülő elvonást. (2011-ben 1 391,4 millió Ft összegű egyensúlyi tartalékot képeztünk, amit a Kormány a maradványok felülvizsgálata során befizetési kötelezettségként előírt.)

7 További cél volt annak az évek óta tartó folyamatnak a megállítása, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézményi kör (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb, szolgáltató tevékenységet folytató szervezet) a fejezet költségvetési forrásainak egyre növekvő hányadát használja fel. A hatékonyság javításával felszabaduló vagy fel nem használt források kutatási alapfeladatokra vagy más szakmai feladatra fordíthatók. Intézkedések: az MTA Titkárságának átszervezése (az új kutatóhálózathoz illeszkedő szervezeti struktúra, szervezeti egységek összevonása, a létszám és elhelyezés racionalizálása); a Kutatásszervezési Intézet (KSZI) önálló költségvetési szervként történő megszüntetése, közfeladatait jogutódként az MTA Titkársága és az MTA Könyvtára vette át; a Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának összevonása; a Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) feladatkörének bővítése, üzemeltetési feladatok centralizálása, átvétele; az MTA Üdülési Központ létrehozása, a korábban önálló egységek integrálása. A fentiekben összefoglalt átalakítás eredményeként a Titkárság és a háttérintézmények 2012-től 85 fővel kisebb létszámmal és éves szinten mintegy 170 millió Ft-os megtakarítással működnek. A megújítás előzőekben bemutatott intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze. Intézménycsoportok Az intézmények száma Létszám Létszámcsökkentés (fő) fő % m Ft MTA Titkársága ,7 30 A KSZI átszervezése ,0 60 Területi akadémiai bizottságok ,5 25 Üdülők integrálása ,5 20 Egyéb intézmények (5%) ,8 35 Összesen ,1 170 Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az Akadémia kezdeményezésére az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Korm. határozat a programot mint közfeladatot az Akadémia irányítása alá helyezte, és költségvetési támogatását (1 426,0 millió Ft-ot) a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében biztosította. A 2001-ben indult EISZ Nemzeti Program a felsőoktatási intézmények, az MTA-kutatóintézetek, könyvtárak, valamint nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására jött létre. A programban 34

8 felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működési modelljét 2012-től egyszerűsítettük. Az MTA Könyvtárában EISZ Titkárság alakult a szakmai feladatok ellátására. A titkárság munkáját a programban részt vevő intézmények delegáltjaiból létrejött szakmai tanácsadó testületként működő EISZ Bizottság segíti ben az átállás évében a korábbi programkoordinátor Educatio Kft. is támogatta a feladatok végrehajtását. Az EISZ-hez szükséges adatbázisok beszerzésében közreműködött az MTA Titkárság Gazdasági Igazgatósága is, 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg, nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete 2013 őszére készül el az akadémiai kutatóhálózat legnagyobb ingatlanfejlesztése, az MTA Természettudományi Kutatóközpont világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épülete. A kormányzati támogatással megvalósuló, 9,5 milliárd Ft összegű beruházás eredményeként akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat egyaránt szolgáló tudományos központ jön létre. Az épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kapnak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését fűtését, hűtését, világítását központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer fogja biztosítani. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak lesznek. A korszerű, energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpont üzemeltetési költsége éves szinten mintegy 200 millió Ft-tal csökken. A CERN@WIGNER projekt Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által finanszírozott, 40 milliárd forint értékű eszközberuházás egyedülálló információtechnológiai és tudományos előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@Wigner projekt keretében valósul meg, miután a kutatóközpont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával a CERN nemzetközi tenderén 30 pályázó közül elnyerte a megbízást. A Közép-Európa legnagyobb infokommunikációs beruházásának hazai részéhez szükséges 8,5 milliárd Ft-ot a Kormány biztosította. A Domus program bővítése, a vendégház átvétele A magyar tudományosság integrációját, a kutatói mobilitást, a magyar anyanyelven folyó kutatások ösztönzését szolgáló Domus Hungarica Scientiarum et Artium 1997 óta az oktatási tárca és

9 az MTA együttműködésében közös programként működött től a Domus székház (Budapest XIV. kerület, Abonyi út 10. szám alatti ingatlan) akadémiai tulajdonba került, az ösztöndíjprogram pedig akadémiai közfeladat lett, ami lehetővé teszi a program hatékonyabb szervezését. A székház helyet biztosít a határon túli tudományos műhelyek (Sapientia, Bolyai Alapítvány, KMEI) részére is. A Domus program egyik elemeként a vendégházban biztosítjuk az ösztöndíjasok, akadémiai köztestületi tagok, akadémiai, illetve belföldi és határon túli felsőoktatási intézmények alkalmazottainak elszállásolását. Az előző év végén megkezdődött a rossz műszaki állagban átvett épület teljes körű felújításának előkészítése, a tervek szerint 2013-ban a munkálatok lezajlanak, emellett sor kerül az épület bútorzatának és felszerelési tárgyainak megújítására is. A fejezeti gazdálkodási feladatok modernizálása, egységes pénzügyi-ügyviteli rendszer Az intézményhálózat megújításának részeként korszerű pénzügyi, gazdasági, ügyviteli rendszer bevezetése is cél volt. A fejlesztéssel megvalósuló rendszernek meg kellett felelnie mind a jogszabályi előírásoknak, mind az MTA-intézményhálózat sajátosságainak, hogy hatékonyan támogassa a gazdasági szervezetek munkáját. Tekintettel a pénzügyi-gazdálkodási program elterjedtségére és az ezt használó intézmények kedvező tapasztalataira a költségvetési szervek számára elérhető, auditált integrált rendszerek közül a CT-EcoSTAT program bevezetésére került sor. A rendszer keretében megvalósítható a pénzügyi és áfa-nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés, a tárgyieszköz-könyvelés, a kötelezettségvállalás-, rendelés-, szerződés-nyilvántartás, a projektnyilvántartás, az anyagnyilvántartás, a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása, a leltárnyilvántartás, a kiküldetés-nyilvántartás. A fejezeti szintű egységesítés lépései: 6 intézmény már korábban a CT-EcoSTAT rendszert használta; 2012-től 3 kutatóközpont (MTA ATK, MTA ATOMKI, MTA ÖK) bevezette, az MTA TTK, valamint az MTA WFK a központ egészére kiterjesztette a használatát; 2012-től az MTA Titkársága teljes körűen bevezette a CT-EcoSTAT-ot; január 1-től további 9 intézménynél esedékes az átállás. A fenti ütemezés alapján 2013-tól csaknem a teljes fejezetben egységesen történik a pénzügyi számviteli feladatok végrehajtása. Felkészülés a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer bevezetésére január 1-től az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 44. -a alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek többségénél, míg január 1-től valamennyi költségvetési szervnél kötelező a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) alkalmazása.

10 Az MTA fejezet csatlakozására január 1-től kerül sor (az MTA Üdülési Központja már január 1-től a KIR-t használta), így a feladat a bevezetés előkészítése volt. Az MTA fejezeténél a havi illetményszámfejtés keretében csaknem jogosult részére történik számfejtés (5500 fő munkavállaló és kb fő tiszteletdíjas, ösztöndíjas, megbízási díjas).

11 I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai év év év (tény) (tény) (tény) Kiadás Költségvetési támogatás Bevétel Előző évi maradvány , , , , , , , , , , ,6 * 9 346,0 millió Ft-ban Index % (2012/2011) 118,2 118,5 149,2 146,7 * Ebből egyszeri tétel az MTA Wigner-CERN fejlesztés 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os tárgyévi támogatása. Az összesített költségvetési adatok a tárgyév tényadatait mutatják be. Ezek szerint 2012-ben fejezeti szinten ,5 millió Ft költségvetési támogatást használtunk fel. A fejezet intézményeinél 33413,6 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett. Ebből két jelentős (az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben még nem szereplő) egyszeri tétel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont CERN-nel közös beruházásának 8500 millió Ft-os támogatása és az MTA Természettudományi Kutatóközpont folytatódó beruházásának 3500 millió Ft összegű támogatása. Az előző évi maradvány sor azt mutatja, mekkora az előző évi költségvetés el nem költött része, amit a tárgyév első felében kell felhasználni. A költségvetési támogatás és a bevétel ben fel nem használt része alkotja a tárgyévi maradványt, amit a következő év költségvetésében mutatunk be (a táblázatban ezért nem teljesül automatikusan a kiadás = támogatás +bevétel egyenlet). 1. sz. ábra: A költségvetési támogatás és a bevétel alakulása az MTA fejezetben ( )

12 Fejezeti szintű ok teljesítése Jogcímek terv módosított tényleges teljesítés Kiadások , , ,3 Ebből: - Személyi juttatás , , ,5 - Munkáltatót terhelő járulékok 7 639, , ,3 - Dologi kiadások , , ,8 - Egyéb működési célú kiadások 468, , ,6 - Ellátottak pénzbeli juttatása 2,8 - Felújítás 821, , ,3 - Intézményi beruházások 4 043, , ,1 - Egyéb felhalmozási kiadások 7 291, ,6 - Kölcsönök 25,6 34,1 28,6 - Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások - Tartalék 1 091, ,5 60,7 60,7 Bevételek , , ,9 Ebből: - Költségvetési támogatás , , ,5 - Saját bevétel , , ,4 - Pénzforgalom nélküli bevétel , ,0

13 1. Költségvetési támogatás 1.1. A költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], támogatott kutatóhelyek, valamint a fejezeti kezelésű ok) évre elfogadott költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest a következő forrásokkal egészült ki. millió Ft-ban évi eredeti támogatási 37167,9 Változások: Államháztartási egyensúly megőrzése miatti elvonás 1 391,4 Infrastruktúra-fejlesztés ,0 Új akadémiai kutatócsoport létrehozása egyetemeken + 600,0 Lendület program (III.) kiegészítő támogatása ,0 Tagdíjtámogatás átvétele az Emberi Erőforrások Minisztériumától +0,5 OTKA-programok fejlesztése ,0 Kutatóhálózat megújításának támogatása ,0 költségvetési támogatás összesen: ,0 A támogatásból ,5 millió Ft-ot (a teljes keret 79%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményeknél / intézményi címekre terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 21%-ot fejezeti szinten határoztuk meg (fejezeti kezelésű ok és az OTKA-programok forrásaként). E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt hez képest jelentősen változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változás részben kényszer, azaz előírás miatt történt (a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális évre vonatkozó tervezési követelményei szerint érdemben csökkenteni kellett a fejezeti kezelésű ok számát), részben az MTA intézményhálózatának átalakítása indokolta (kutatóintézeti címek integrálása, támogatások összevonása).

14 A címrend változását az alábbiakban szemléltetjük: Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása év év I. MTA Titkársága I. MTA Titkársága I/1. MTA Titkárság Igazgatása I/1. MTA Igazgatása I/2. MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyaiösztöndíjak I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak díjak I/4. MTA Köztestületi feladatok I/4. Köztestületi feladatok II. MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága III. MTA Könyvtára I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia IV. MTA Matematikai és természettudományi I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak kutatóintézetek V. MTA Élettudományi kutatóintézetek II. MTA Könyvtára VI. MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek VII. MTA Területi akadémiai központok III/1. MTA Kutatóintézetek VIII. MTA Akadémiai létesítmények fenntartása és III/2. Lendület program üzemeltetése IX. MTA Kutatásszervezési feladatok III/3. Infrastruktúra-fejlesztés X. MTA Támogatott Kutatóhelyek III/4. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XI. MTA Jóléti intézmények III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása XII. OTKA Iroda III/6. Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás XIII. Fejezeti kezelésű ok IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2. Ágazati célok IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2/1. Tudós társaságok támogatása IV/2. Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken XIII/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ XIII/2/2/1. Magyar Tudomány VI. MTA Jóléti intézmények XIII/2/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása VII. OTKA Iroda XIII/2/2/3. Központi kiadványok támogatása VIII. Fejezeti kezelésű ok XIII/2/3. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) XIII/2/4. MTA Sajátos nemzetközi kapcsolatok VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/5. Nemzetközi tagdíjak VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/6. Lendület program VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/2/7. Közel-keleti kutatások támogatása VIII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása XIII/2/8. Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság működtetésének alapítványi támogatása XIII/2/9. Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása XIII/2/10. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/11. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/13. Szakmai feladatok teljesítése XIII/2/14. Intézményekhez le nem bontott bevétel XIII/2/15. Infrastrukturális fejlesztés a kutatóhálózatban XIII/3. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/3/1. Kutatási témapályázatok XIII/5. Központi kezelésű felújítások XIII/6. Gazdasági és Szociális Tanács működtetése XIII/7. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XIII/8. MTA Q2 program XIII/10. Fejezeti általános tartalék

15 A májusi közgyűlés által elfogadott költségvetési irányelvek fejlesztési igényeit és ezek megvalósulását a költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: Fejlesztési jogcímek Támogatási igény millió Ft-ban OGY támogatás 1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése 2 000, ,0 2. A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1 Az akadémiai kutatócsoporti új támogatási időszakhoz ( ) kiegészítő támogatás 2.2 Alapellátási támogatási rendszer bevezetése 2.3 Kutatói illetményemelés (5%) 2.4 Kutatói kötelező besorolások rendezése 2.5 Kutatóhálózat átalakításának támogatása 500,0 900,0 480,0 360,0 600, ,0 3. A Lendület program folytatása 800, ,0 4. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 5%-os emelése 60,0 5. Az OTKA-programok fejlesztése 1 800, ,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen: 6 900, ,0 A fenti táblázat azt mutatja, hogy a költségvetési egyeztetések során teljes körűen megvalósultak az irányelvekben foglaltak. A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (pl. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, vagy a Domus Vendégház átvétele, amelyek esetében a feladattal együtt az MTA kapott más fejezettől támogatást). A költségvetési gazdálkodási szabályok kötöttségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében millió Ft-ban OTKA-témapályázatokból átadás 4 113,0 Egyéb feladatokra átadás (idős akadémikusok támogatása, könyv- és folyóirat-támogatás) 12,8 Egyéb feladatokra átvétel +3,5 EISZ Nemzeti Program támogatása ,0 A bérkompenzáció támogatása +374,6 A Prémiumévek program kiadásainak támogatása +16,2 Változás összesen 2 305,5

16 Ezen intézkedések sajátossága, hogy összkormányzati szinten is könyvelték őket (jellemzően kormányhatározattal). A fenti átcsoportosításokon ortosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) Összesen Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált A támogatás felhasználási jogcímei Támogatási összeg 3 858, ,4 898, ,4 A 2012-ben az Akadémia részére az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya év év év (%) (%) (%) Közvetlen akadémiai kutatási célokra ebből: felújítási és kutatási támogatások Országos kutatás- és tudóstámogatásra Igazgatási, jóléti feladatokra Fejezeti kezelésű ok maradványa * Összesen 67,9 23,0 8,6 0,5 100,0 65,9 24,5 8,6 1,0 100,0 65,7 9,1 24,3 7,2 2,8 100,0 * 2012-ben a maradvány tartalmazza a fejezeti egyensúly-biztosítási tartalékot (1 091,5 millió Ft), amit vissza kell fizetnünk a központi költségvetés részére. 2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának alakulása (%)

17 Közvetlen akadémiai kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (65,7%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítási és infrastruktúra-támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (24,3%) Ebbe a körbe tartoznak: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a tudományos társaságok támogatása, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtára, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyar tudósok támogatása, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a központi kiadványok támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (7,2%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: szolgáltató kutatást kiszolgáló szervezetek, jóléti intézmények, MTA Titkársága működtetése, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működtetésének támogatása. Fejezeti maradvány (2,8%).

18 1.3. A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,21%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,5 0,8%), 0,8%), és csak Csehország ér el jobb b eredményt e tekintetben. (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában ( ) 2011) A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: növekszik a piaci és a külföldi források aránya is. (Adatforrás: Eurostat) 4. ábra: A hazai K+F források szerkezete ( )

19 Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-ben lakosonként 120,6 volt; ezzel Csehország mögött a második legjobbak vagyunk a térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 500 /fő körül alakult. A K+F ráfordításon áson belül kiemelt jelentőségű a beruházások mértéke ben Magyarországon a K+F beruházások összege nem érte el a 130 millió eurót, miközben Csehországban közel 500 millió eurót tett ki. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,4%; 2011: 0,6%), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. (Adatforrás: Eurostat) 5. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában ( ) A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai Sok hasonlóság van a visegrádi országok (V4) tudományos akadémiái között. Ez elsősorban a nemzeti K+F rendszerben elfoglalt helyükből és méretükből következik, mivel ellentétben például Észtországgal ezek az országok kisebb-nagyobb átalakításokkal, de megőrizték tudományos akadémiájuk függetlenségét és kutatóhálózatát. A V4-ek közül a Cseh Tudományos Akadémia (CSTA) létszám- és ráfordításarányai a legmagasabbak az országos K+F adatokhoz viszonyítva, holott a rendszerváltást követően a négy akadémia közül éppen a CSTA mérete csökkent a legnagyobb mértékben. (Ez főként a társadalomtudományi kutatóhelyek megszűnése vagy profiljuk megváltoztatása, illetve a kutatói állomány cseréje és/vagy csökkentése miatt következett be.) Számított kutatói létszámok (FTE) tekintetében a Cseh Tudományos Akadémia képviseli a legnagyobb súlyt az országos K+F rendszerben (17,0%). Az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia részesedése csökkent (2008: 15,0%; 2011: 12,7%).

20 6. ábra: A tudományos akadémiák kutatói állománya az országos kutatói létszámhoz viszonyítva ( ; 2011; FTE, %) 7. ábra: A tudományos akadémiák K+F ráfordításainak aránya az összes K+F ráfordítás összegéből ( , %) A Cseh Tudományos Akadémia K+F ráfordítása csökkent ugyan az országoshoz viszonyítva az elmúlt években, de még így is listavezető maradt (13,64%). Az MTA adata 2011-ben szintén csökkenést mutat (a országos K+F adat még nem érhető el). Nagy eltéréseket mutat a K+F beruházás mint a kutatás-fejlesztési ráfordítás egyik fontos eleme. A Cseh Tudományos Akadémián valósult meg az összes csehországi K+F beruházás 17,82%-a, ezzel e tekintetben is a CSTA vezeti a sort. Magyarország harmadik helye a 6,80%-os arányból adódik. (Szlovákia adata hiányzik.) 8. ábra: A tudományos akadémiák K+F 9. ábra: A tudományos akadémiák egy beruházásainak aránya az összes K+F kutatójára (FTE) jutó ráfordítás ( , ) beruházás összegéből ( , 2011, %) A fajlagos ráfordítási adatok (egy kutatóra jutó K+F ráfordítás) is a CSTA esetében a legmagasabbak ( ), ami közel kétszerese az MTA adatának ( ). (Szlovákia adata itt is hiányzik.) A fajlagos beruházási adatok (egy kutatóra jutó K+F beruházás) tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia lemaradása igen jelentős, mindössze euró volt a évi Eurostat adatok szerint. Ugyanakkor a Lengyel Tudományos Akadémia vonatkozó ozó adata euró, a Cseh Tudományos Akadémiáé euró. A közötti időszakban a rendelkezésre álló adatok szerint a V4 akadémiák létszámban és ráfordításban kifejezett súlya inkább csökkent, mintsem növekedett a nemzeti K+F rendszereken n belül. Az általuk vállalt közfeladatoktól és a felsőoktatásban zajló folyamatok alakulásától függ, hogy a jelenlegi arányok stabilizálódnak-e.

21 2. Bevételek 2.1. Bevételi struktúra Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek (terv) (tény) A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 7 141, ,1 125,3 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 150,5 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 654, ,7 106, , ,8 * 626,7 Intézményi bevételek összesen , ,1 236,3 Fejezeti bevételek 317,5 Mindösszesen , ,6 238,6 * Itt jelenik meg egyszeri csak a évben felmerülő bevételként az MTA Wigner-CERN 8 500,0 millió Ft-os támogatása, valamint az MTA TTK épületberuházás 3 500,0 millió Ft-os utolsó támogatási részlete és az előző évek maradványfelhasználása 3 418,8 millió Ft értékben. Az intézményi saját bevételek 136,3%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2012-es korai tervezés (2011. május) miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazta. Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be. A pályázatok terhére történő kifizetések az előző időszaki teljesítésekhez képest felgyorsultak. Továbbá a bevételi adatok tartalmazzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponthoz a Wigner-CERN projektre érkezett millió Ft-ot, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított millió Ft-ot. Ezek a bevételek eseti jellegűek, ebben az évben egyszeri bevételként jelentkeztek. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez.

22 Bevételi jogcímek év év év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek A év adata a évhez viszonyítva (%) 8 517, , ,1 100,5 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 89,4 869,2 150,5 17,3 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 4 193, , ,7 85, , , ,8 258,1 Intézményi bevételek összesen 21074, , ,1 149,8 Fejezeti bevételek 557,6 227,7 317,5 139,5 Mindösszesen 21632, , ,6 149,7 10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei ( , millió Ft)

23 2.2. A pályázati bevételek alakulása 2012-ben 4,1%-kal több pályázaton dolgoztak a kutatóközpontok és kutatóintézetek, mint ben. Kiemelkedően megnövekedett az egyéb hazai forrásból támogatott projektek száma, de szignifikánsan emelkedett az elnyert OTKA-pályázatok száma is. Szintén több európai uniós és egyéb külföldi pályázati forrásból támogatott pályázaton dolgoztak, mint az előző évben. Visszaesett a hazai kutatás-fejlesztést támogató pályázatok száma, ami tükrözi a hazai pályázati támogatás visszaszorulását. A pályázati támogatás aránya jelentősen módosult 2011-hez képest. Az OTKA-ból származó pályázati bevételek 25%-kal emelkedtek, jól mutatva a rendelkezésre álló forrás megnövelését. Bár az egyéb hazai pályázatokon jelentős sikereket értek el a kutatóintézetek (főként a matematikai és természettudományi, valamint a humán és társadalomtudományi területen), a támogatás 2012-ben még nem realizálódott. Ugyanígy nem tükrözik vissza a realizálódott bevételek az emelkedő európai uniós pályázati eredményeket. A pályázatok számának csökkenésével egyenes arányban csökkent a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó pályázati támogatás. Kivételt képez az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított 3,5 milliárd Ft-os támogatás és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 2012-ben elért páratlan pályázati eredménye: 8,5 milliárd Ft támogatást nyertek el nagybiztonságú adatközpont létrehozásának támogatására az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetője (LHC) számításigényeinek segítése céljából. A projekt keretében Európában először valósul meg üzemszerűen működő, redundáns, nagy távolságú, 100 Gb/sec sávszélességű hálózati összeköttetés, amely közvetlenül kapcsolja össze a CERN LHC genfi gyorsítóberendezését a budapesti Wigner Adatközponttal. Ez az optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. 11. ábra: Az MTA-kutatóközpontok és -kutatóintézetek pályázati bevételei ( , millió Ft)

24 3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek (terv) (tény) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Pénzeszközátadások, kölcsönök Intézményi kiadások összesen Fejezeti kiadások Mindösszesen , , , ,2 157, , , , , , , ,4 705, , , ,8 * * Az alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány (60,8 millió Ft) nélkül. A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 92,0 97,1 146,5 288,7 446,7 123,1 35,1 109, Intézményi kiadások Az intézmények tényleges pénzforgalmi alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli kiadásai ,8 millió Ft-ot tettek ki, melyek közül a legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímek a következők voltak. Kiadási jogcímek év év év Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Összes pénzforgalmi kiadás , , , , , , , , , , , , , , ,2 A év adata a évhez viszonyítva (%) 96,9 100,1 113,5 290,4 115,0 12. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben ( , millió Ft)

25 4. Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok A költségvetési törvényben biztosított 7 700,0 millió Ft többlettámogatás felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Az intézményhálózat megújításához illeszkedően a fejezeti támogatások szétosztásánál szakítottunk a báziselvvel. Megszűnt az a gyakorlat, hogy a különböző programok forrásainak elosztása a korábbi évek hagyományán, az intézményi bázisadatokon vagy egyéb statikus paraméteren alapul ben az MTA kutatóintézetei nemcsak az OTKA vagy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását, hanem a fejezet saját forrásait is kizárólag nyílt pályázattal, versenyben nyerhették el. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, invenciózus kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A 2012-re meghatározott fejlesztési célok a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat fejlesztése, a Lendület program bővítése, az OTKA-programok fejlesztése többlettámogatását az alábbi táblázat összegzi: Fejlesztési jogcímek Többlettámogatás összege 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése 2 529,4 2. A kutatóhálózat fejlesztése 1 176,0 3. A Lendület program bővítése 1 345,5 4. Új támogatott kutatócsoportok 600,0 MTA fejlesztése összesen: (1+2+3) 5 650,9 5. OTKA-programok fejlesztése 2 250,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen 7 900,9 Amint látható, a beszámoló tényadatai esetenként eltérnek az egy évvel korábban irányelvi szinten rögzített javaslatoktól. Ennek fő oka, hogy az egyes jogcímeknél/feladatoknál a tárgyévi felhasználás során ésszerű változtatásokat eszközöltünk (pl. a kutatási infrastruktúra fejlesztésére kapott 2 000,0 millió Ft-on túl további fejezeti forrásokat sikerült koncentrálni, a Lendület program bővítésének végösszegét a zsűri döntése határozta meg stb.). A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése Két fordulóban (2012 tavasza, 2012 ősze) és két kategóriában (általános, azaz alapvető infrastruktúra és kiemelkedő kutatási infrastruktúra) került sor pályázatra. A beérkezett igények összege (két forduló, két kategória) 5,9 milliárd Ft-ot tett ki, vagyis közel háromszorosa volt a rendelkezésre álló forrásnak. Értékelésük után összesen 2 529,4 millió Ft infrastruktúra-fejlesztési támogatás került átcsoportosításra, amelyből 2 458,6 millió Ft-ot a kutatóközpontok és kutatóintézetek részére biztosítottunk.

26 2. A kutatóhálózat megújítása A kutatóhálózat megújításának célja az új szerkezetű kutatóintézet-hálózat számára a tartalmi szervezeti megújulást támogató programok finanszírozása volt. Kiemelt cél volt a szervezetépítés, a szervezeti megújulás, a PI intézeti modell támogatása, a kutatási eredményességet ösztönző fejlesztések, az integrált kutatóközpontok stabil működését elősegítő intézkedések támogatása. Összesen mintegy 1,9 milliárd Ft egyszeri és 3,7 milliárd Ft beépülő támogatásra érkezett igény, ami átlagosan 30%-os nyerési arányt tett lehetővé. A szintén kétfordulós pályázat második szakaszában külön jogcímként megjelent a fiatalabb kutatói generáció mobilitásának elősegítése, melyre összesen 200 millió Ft-ot fordítottunk. 3. Támogatott kutatócsoportok egyetemeken és közgyűjteményekben Az Akadémia által meghirdetett pályázat útján 2012-ben 600 millió Ft-ot fordítottunk új akadémiai kutatócsoportok létrehozására. Az új pályázati felhívásra 75 igény érkezett. Minden egyes pályázatot 3 bíráló értékelt, majd az előterjesztő által felkért 17 tagú zsűri 21 pályázatot javasolt támogatásra, 8-at a matematikai és természettudományi, 8-at az élettudományi és 5-öt a humán és társadalomtudományi területen. A döntéssel a évi pályázat 53 kutatócsoportja mellett 21 új kutatócsoport alakulhatott a közötti időszakra. Jelenleg tehát 74 egyetemeken és közgyűjteményekben működő akadémiai kutatócsoport dolgozik. Az új forrás azt is lehetővé tette, hogy a január 1. és december 31., valamint a július 1. és június 30. között működő kutatócsoportok (53+21 csoport) az előző ciklusokhoz képest fajlagosan jóval nagyobb összegből gazdálkodjanak. 4. Lendület program A 2009 januárjában indult Lendület kiválósági program közötti pályázati felhívására 132 db pályázat érkezett, amely jelentősen meghaladta a korábbi évek jelentkezőinek számát. A zsűri javaslatára az MTA elnöke 37 új kutatócsoport indulásáról döntött. Mindezzel együtt összesen 65 Lendület-kutatócsoport kezdhette meg, illetve folytathatta működését 2012-ben. Az átlagos éves támogatási összeg kutatócsoportonként a 2009-es 48 millió forintról 2012-re 33,8 millió forintra csökkent (ebben szakterületi arányváltozások is közrejátszottak). A legtöbb kutatócsoport szám szerint 17 az orvosi tudományok területén jöhetett létre, de jelentős számú a fizika területén működő csoport is. Az MTA kutatóhálózatán belül a Természettudományi Kutatóközpontban található a legtöbb (9) Lendület-kutatócsoport, az intézetek között pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezet 5 kutatócsoporttal. Az egyetemek között az ELTE az első (7 kutatócsoport) ben Lendület programra összesen 2 432,2 millió Ft-ot fordítottunk, ebből 1 534,2 millió Ft az MTA kutatóhálózatában, 898,0 millió Ft az egyetemeken hasznosult folyamán az Akadémia lehetőséget kívánt biztosítani néhány, a világ legjobbjai közé tartozó külföldi kutató 3 12 hónap időtartamú magyarországi meghívására, ennek megvalósítására mintegy 100 millió Ft értékben belső pályázatot hirdetett. A felhívásra 16 tudós jelentkezett, közülük hatan nyertek el támogatást 3 12 hónap időtartamú magyarországi tartózkodásra és tudományos munkára összesen 70 millió Ft értékben. 5. Az OTKA-programok Az OTKA-programok költségvetési támogatása 7,686 milliárd Ft-ot tett ki, ami 41%-kal magasabb a évi támogatásnál (5,436 milliárd Ft) óta ez a legmagasabb összeg, amivel az OTKA gazdálkodhatott. Az OTKA Bizottság által 2012-re meghirdetett 2012/1 pályázati

27 fordulóra 1551 pályázat érkezett. Ez a 2011-es évhez képest másfélszeres emelkedést jelent mind a darabszámot, mind az igényeket illetően. A pályázók által a teljes kutatási időszakra kért támogatási összeg mintegy 36,3 milliárd Ft, közel ötszöröse a rendelkezésre álló forrásnak. A költségvetési többlettámogatás terhére a 2012/1-es ciklusban 339 db pályázat került támogatásra, szemben a 2011/1 pályázat keretében támogatott 305 db pályázattal. Különösen látványos (1,7- szeres) a növekedés a 2010/1-es pályázati ciklus 196 db támogatott pályázatához viszonyítva. A többlettámogatás fontosságát leginkább az mutatja, hogy az átlagos nyerési arány a többlettámogatás nélkül a 2011/1-es forduló esetén kb. 14%, a 2012/1-es fordulóban mindössze kb. 7,9% lett volna. Ezzel szemben a 2011/1-es fordulóban a tényleges átlagos támogatás 32,8%, míg a 2012/1-es fordulóban 21,86%-os volt. Az MTA kutatóhálózatában a évben 108 új pályázat támogatásáról döntöttek mintegy millió Ft összegben. A 2012-ben 113 új pályázat számára ítéltek meg támogatást, amelynek összege millió Ft-ot tett ki. Becslések szerint e többlettámogatás nélkül 2011-ben csupán 46 db pályázatot (kb millió Ft értékben), míg 2012-ben 42 db pályázatot (981 millió Ft értékben) támogathattak volna. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását és/vagy tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2012-ben közel duplájára nőtt 2011-hez képest, így 1 109,3 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között tovább erősödött a kutatóhálózat támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Intézmények év év év m Ft (%) m Ft (%) m Ft (%) Kutatóhálózat 441,5 61% 405,7 68% 769,4 69% Jóléti intézmények 86,9 12% 47,0 8% 29,1 3% MTA LGK (székház, Nádor u., Budaörsi út) 113,6 16% 102,9 17% 186,8 17% Területi akadémiai bizottságok létesítményei MTA Könyvtára 37,0 5% 18,9 47,5 6% 25,0 3% 82,1 4% 41,9 7% 4% Összesen: 726,4 100% 599,5 100% 1109,3 100% ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; )

28 Az MTA kutatóhálózatában elosztott pályázati támogatások A kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat szervezeti fejlesztése és a Lendület program kibővítése jelentős forrásokat biztosított 2012-ben az MTA kutatóközpontjai és kutatóintézetei számára. Az MTA kutatóhálózatának pályázati támogatását az alábbi táblázat foglalja össze. Intézmény Költségvetési támogatás Infrastruktúra fejlesztése Lendület (2012, forráselőrehozással együtt) Felújítási pályázat Kutatóhálózat megújítása 2012-es terhére 2013-as terhére Összesen (2012) MTA ATK 1 225,8 172,5 137,3 29,5 115,9 48,9 455,1 MTA ATOMKI 651,3 305,0 39,1 16,8 92,7 75,9 453,6 MTA BTK 1 748,2 108,9 54,6 0,0 170,8 148,1 334,3 MTA CSFK 638,0 165,2 94,0 23,8 47,7 100,7 330,6 MTA EK 807,5 49,9 0,0 72,0 74,2 76,9 196,1 MTA KOKI 546,1 266,4 268,2 32,0 27,9 57,9 594,4 MTA KRTK 618,7 103,3 47,7 3,9 75,5 28,5 230,4 MTA NYTI 323,7 73,5 21,6 0,0 23,6 35,8 118,8 MTA ÖK 551,3 199,2 43,3 5,1 59,3 58,4 306,9 MTA RAMKI 340,4 21,0 79,1 0,0 22,2 59,0 122,3 MTA SZBK 1 079,3 296,2 110,5 24,8 76,0 61,1 507,4 MTA SZTAKI 835,7 30,0 42,4 0,0 83,4 43,4 155,8 MTA TK 610,0 55,3 29,0 32,0 91,7 55,7 208,0 MTA TTK 1 990,7 331,2 442,9 0,0 75,7 75,1 849,8 MTA WFK 1 410,5 281,1 136,9 18,6 108,3 113,5 544,9 Összesen: , , ,5 258, , , ,5

29 A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és nagyságát mutatja az alábbi ábra. 15. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012, millió Ft) A források oldaláról az intézmények többsége számára az infrastruktúra-fejlesztési pályázat biztosította a legtöbb új lehetőséget. Különösen magas volt ennek aránya az MTA Atommagkutató Intézetben, az MTA Ökológiai Kutatóközpontban és az MTA Nyelvtudományi Intézetben. Ez többek között az érintett intézmények európai uniós pályázati sikerességével és az adott projektek infrastrukturális igényeivel függ össze. A Lendület program arányaiban az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben hozott kiemelkedő sikert anyagi értelemben is: összes pályázati forrásuk 64,7%-a köszönhető a nyertes kutatók teljesítményének. A kutatóhálózat egésze az infrastruktúra-fejlesztés fejlesztés kapcsán élvezett kiemelkedő támogatást 2012-ben.