ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésére május 8.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésére május 8. Javaslat a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetési irányelveire Készítette: Látta: Megtárgyalta: Kotán Attila gazdasági igazgató, Ivacs Balázs főosztályvezető Kindert Judit titkárságvezető Felügyelő Testület, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 9. (2) bekezdés e) pontja szerint a Közgyűlés az Akadémia elnökének előterjesztése alapján jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetés irányelveit január 1-től az MTA intézményhálózata megváltozott szervezeti keretek között működik. Az előző közgyűlésen megfogalmazott célokat elértük, a kutatóintézet-hálózat megújításának első üteme befejeződött, megnövekedett forrás áll rendelkezésre a Lendület program folytatására, új akadémiai kutatócsoportok elindítására. Jelentősen bővültek az OTKA forrásai és évtizedes stagnálás után érdemi lehetőség van a kutatás infrastrukturális feltételeinek javítására. A jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció továbbra is egyike a gazdaság kitörési pontjainak, érdemi eszköze a versenyképesség javításának. A Magyar Tudományos Akadémia e célokhoz a sikeresen megújuló kutatóhálózat fejlesztésével és eredményes működtetésével kíván hozzájárulni. Az akadémiai fejezet évi költségvetési irányelveit azzal a céllal alakítottuk ki, hogy költségvetése biztosítsa egy nemzetközileg is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű kutatási tevékenység finanszírozási kereteit ban az Akadémia a megújult kutatóintézet-hálózat versenyképességének és hatékonyságának javítását tűzi ki célul: a koncentrált és komplex tudományos portfólióval megjelenő, így az adott tudományterületen a korábbinál versenyképesebb kutatóközpontok differenciált fejlesztését. Kiemelt intézményi feladat a kutatóközpontok és kutatóintézetek hazai és nemzetközi konzorciumalkotó képességének javítása, az ehhez szükséges szabályozási és finanszírozási feltételek biztosítása. A (többlet)források elosztásának legfontosabb alapelve a tudományos kiválóság és a teljesítmény. A finomhangolás éve után 2013-ban ugyancsak kiemelt feladat az akadémiai köztestületi költségvetési szervek működési feltételeinek stabilizálása. Az új 15 kutatóközpontból és kutatóintézetből álló hálózattól azt várjuk, hogy a hazai és nemzetközi kutatási térben megbízható partnerként, ugyanakkor esélyes versenyzőként jelenjen meg. A évi költségvetési irányelvekben az előterjesztő három fő területen javasol forrásbővítést: (1) A kutatási tevékenységet megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása: a kutatás infrastrukturális feltételeinek javítása új fejlesztésekkel (építési beruházások) és a már folyó beruházások, projektek folytatásával, további 1

2 részvétel biztosítása kiemelt fejlesztési projektekben: MTA-Q2, Wigner CERN Adatközpont, ELI Extreme Light Infrastructure SZUPERLÉZER projekt) az alaptevékenység ellátásához szükséges eszközök megújítása (a gép- és műszerállomány korszerűsítése) a meglévő létesítmények (épületek és laboratóriumok) korszerűsítése, felújítása egyéb működéshez kapcsolódó fejlesztések (pl. EISZ program). (2) A kutatási közfeladatok személyi feltételeinek javítása, ösztönzése: egy kiszámítható, versenyelvű kutatói előmeneteli rendszer elemeinek kialakítása a foglalkoztatás feltételeinek (szabályozási környezet) átalakítása az ágazati sajátosságok figyelembevételével a kutatói életpálya jelenleg hiányzó szakaszaihoz megfelelő konstrukció és ösztönzés bevezetése (posztdoktori rendszer). (3) Az Akadémia versenypályázatainak folytatása, az együttműködési lehetőségek szélesítése: a Lendület program folytatása, bővítése az OTKA programok pályázati keretének növelése új támogatott kutatócsoporti pályázatok kiválósági program a kiemelt felsőoktatási intézményekkel, kutatóegyetemekkel a nemzetközi kutatási programokhoz történő csatlakozás elősegítése. Az előterjesztést megtárgyalta a Felügyelő Testület, a Vezetői Kollégium és az Elnökség. A testületek a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetési irányelveiről szóló előterjesztést elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek, és támogatták, hogy az Akadémia elnöke az Akadémia fejezet évi költségvetési tárgyalásain az irányelvekben foglaltakat képviselje. II. Előterjesztés Az akadémiai kutatóhálózatban folyó kutatások finanszírozásának változatlanul meghatározó tényezője a pályázati forrásokból megszerezhető támogatás, a hazai és nemzetközi pályázatokon való eredményes részvétel. A kutatási támogatások megszerzésében kialakult és egyre erősödő verseny miatt az Akadémia kiemelten fontosnak tartja, hogy a kutatás és fejlesztés szabályozási eszközei és finanszírozási feltételei kiszámíthatóak és átláthatóak legyenek. Az előterjesztő az alábbiak szerint tesz javaslatot az Akadémia fejezet évi költségvetési irányelveire. I. A kutatási tevékenységet megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása 1. Infrastruktúra-fejlesztési támogatás Az Akadémia az MTAtv. 3. (1) bekezdésének b) pontja alapján a tudományos kutatások folytatásához a központi költségvetés által is támogatott, főhivatású kutatóhálózatot tart fenn. A kutatóhelyek (kutatóközpontok, kutatóintézetek és támogatott kutatócsoportok) kutatási és egyéb, a kutatást kiszolgáló infrastruktúrájának fenntartása és bővítése alapfeladat. A feladatellátás fő eszközei: hatékony létesítményüzemeltetés és ingatlangazdálkodás; a kutatási eszközök (gép- és műszerállomány) korszerűsítése; a 2012-ben (2 000 millió Ft-os támogatással) megkezdődött infrastruktúrafejlesztési program folytatása. 2

3 Az elmúlt évben felmértük a kutatóhálózat által használt ingatlanok állapotát, és megállapítottuk, hogy a kutatóhálózat gép- és műszerállománya az elmúlt években megkezdődött fejlesztések ellenére továbbra is jelentős mértékben elavult, használhatósági szintje a bruttó és nettó érték aránya jelenleg is a kritikus 25%-os határ alatt van ben a korábbi időszakhoz képest jelentős millió Ft-os támogatással elkezdődött az intézményhálózat infrastrukturális megújítása (ehhez adódott továbbá a évi megtakarítások átcsoportosításából adódó 300 millió Ft) ban feladat a program folytatása. Az infrastruktúra-fejlesztés többletigénye: 500 millió Ft. 2. Kiemelt fejlesztési programok Az Akadémia az előző pontban bemutatott normál beruházási program (ami a kutatóhálózat alap-infrastruktúrájának fenntartását és fejlesztését szolgálja) mellett több kiemelt (összágazati, illetve nemzetközi szinten is kiemelkedő) fejlesztés kedvezményezettje, illetve kezdeményezője. Ebbe a körbe tartoznak az olyan jelentős létesítmény- és eszközfejlesztések, amelyek önálló megvalósítása, finanszírozása meghaladná az Akadémia lehetőségeit, és ágazati jelentőségük más hazai vagy nemzetközi partnerek bevonását indokolja. Cél az ilyen társ- vagy külső finanszírozással megvalósuló K+F projektek eredményes folytatása és új kezdeményezések indítása. A kiemelt programok folytatása és újak indítása nem csak a kutatás-fejlesztésbe bevonható erőforrások mértéke miatt fontos (a jelenleg futó fejlesztések összértéke tízmilliárdos nagyságrendű), nemzetközi jelentőségük és az adott területen képviselt európai, esetenként világszínvonalú megoldások révén jelentős versenyképesség-javító tényezők, létesítésük további ágazati fejlesztéseket vonzhat az adott tudományterületen. MTA-Q2 beruházás: Az akadémiai kutatóintézet-hálózat infrastrukturális megújításának részeként interdiszciplináris természettudományi kutatóközpont jön létre, amely egyaránt szolgál akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat, az ágazati szereplők együttműködése tekintetében pedig más hasonló fejlesztések modellje lehet. Az épület infrastruktúrája korszerű, környezetbarát és energiatakarékos, kémiai, biológiai, anyagtudományi és ezek mindegyikét kiszolgáló általános nagyműszeres laboratóriumoknak, továbbá dolgozószobáknak és közösségi helyiségeknek ad majd helyet. A jövőben a kutatóhálózat más területein is elengedhetetlen a hasonló jellegű további kezdeményezések elindítása. A fejlesztés összértéke: 9,5 milliárd Ft. ELI Extreme Light Infrastructure SZUPERLÉZER: A létesítmény az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyikeként valósul meg hazai közreműködéssel. A szegedi központ az Új Széchenyi Terv keretében épül. Az ELI program a közvetlen K+F hatáson túl jelentős regionális gazdasági és társadalomfejlesztési potenciállal bír. A projekt legfontosabb hozadéka az a tudástranszfer lehet, amely tovább segíti a térség gazdasági, innovációs és tudományos központtá válását. A projekt összértéke: 63,6 milliárd Ft. Wigner CERN Adatközpont projekt (előkészítés alatt): Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja vezető szerepet tölt be az akadémiai szférában a világ élvonalába tartozó informatikai technológiák alkalmazásában. Ennek is köszönhetően a Wigner Központ kapott lehetőséget arra, hogy együttműködve a CERN központtal, a magyar Digitális Megújulás Cselekvési Terv részeként felvázolt magyar digitális rendszer részeként egy nemzetközileg is jelentős értékelő és adatközpontot létesítsen. A fejlesztés hatásaként javul a hazai innovációs szektor versenyképessége, és közvetlenebbé válik a tudományos eredmények társadalmi hasznosulása. A projekt összértéke: 8,5 milliárd Ft. 3

4 Az EISZ program folytatása: Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti széles körű szakmai és társadalmi hozzáférés biztosítását a tudományos kutatások eredményeihez. A kutatásban és felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) rendszer ben az Akadémia javaslata alapján a Kormány az EISZ programot mint közfeladatot az Akadémia irányítása alá helyezte azzal a kitétellel, hogy a szükséges költségvetési támogatást a Magyar Tudományos Akadémia fejezetben tervezik meg ban feladat a program forrásainak fejezeti szintű biztosítása már a tervezés időszakában. További feladat az idén megkezdett elektronikus átállás felgyorsítása, az ehhez szükséges fejlesztések. Feladat a programhoz kapcsolódó 2012-ben lejáró TÁMOP fejlesztés fenntartása (ez a TÁMOP programban vállalt kötelezettség). Cél az adatszolgáltatások és a hozzáférések lehetőségének bővítése, ezzel költségcsökkentés a (felső)oktatási kutatás felhasználói körében. Az EISZ program pótlólagos forrásigénye: 600 millió Ft. II. A kutatási közfeladatok szervezeti-személyi feltételrendszerének javítása A Magyar Tudományos Akadémia évi közgyűlésén döntött az akadémiai intézményhálózat megújításáról. Az átalakítás célja egy a kiválóságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartó kutatóhálózat kialakítása. Az intézkedések eredményeként az Akadémia kutatóhálózatát alkotó korábbi 40 önálló költségvetési szervből (2 kutatóközpontból és 38 kutatóintézetből) 15 önálló jogi személyiségű költségvetési szerv (10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet) jött létre. A megújuló kutatóközpontok ésszerűbb, takarékosabb és hatékonyabb keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat. Az átalakulás megőrizte az Akadémia intézményrendszerének kutatási potenciálját, és lehetőséget teremtett a bővítésére ebből a szempontból a finomhangolás éve ban feladat az átalakuló intézményhálózat működési feltételeinek stabilizálása a humánerőforrás (kutatói kapacitás) kiválóságon alapuló bővítése az ágazathoz jobban illeszkedő működési és foglalkoztatási szabályrendszer kialakítása kiszámítható versenyelvű előmeneteli és juttatási rendszer kialakítása a kutatói utánpótlás biztosítása új posztdoktori programmal. Az intézethálózat megújításának második üteme: A 2012 januárjától érvényes szervezeti keretek megteremtették az intézményhálózat fenntartható fejlődésének alapjait. A jogi a szervezeti integráción túli feladat az integrálódó intézmények belső kohéziójának növelése, a szakmai együttműködés intézményen belüli kereteinek kialakítása ban szükséges a megújuló hálózat működési feltételeinek idén megkezdett stabilizálása, az integrálódó/átalakuló kutatóközpontok működési feltételeinek biztosítása. Ennek egyik eszköze a már folyó (és folytatódó) versenypályázatok rendszere, másik eleme a folytatódó infrastruktúra-fejlesztések hatása, de ugyanilyen fontos az intézményi működés stabilizálása, esetenként az integráció előtti állapotból örökölt szervezeti, létesítményi, illetve a humánerőforrás-ellátottság egyenetlenségeiből adódó feszültségek megszüntetése egyfajta szigorú normákon és teljesítménykövetelményeken alapuló intézményi konszolidáció. Új foglalkoztatási és előmeneteli rendszer: Az Akadémia arra a társadalmi-gazdasági környezetre reagálva, amely továbbra sem tesz lehetővé általános illetményemelést olyan kiválósági programokat, projekteket indított, amelyek a legkiválóbbak számára kiemelt teljesítmény és kiválóság esetén a meglévő keretek között is lehetővé teszik többletelismerés 4

5 biztosítását. A Lendület program vagy az akadémiai kutatócsoportok indítása bizonyította létjogosultságát. Feladatnak tekintjük, hogy átalakítva a jelenlegi foglalkoztatási és előmeneteli rendszert a következő időszakban a kutatóhálózatban foglalkoztatottak teljes körére vezessünk be egy minőség- és teljesítményalapú bérezési modellt. Ennek alappillére a kiválóság, kiszámítható, teljesítményelvű előmenetelt biztosít, lehetővé teszi az ágazat gyorsan változó körülményeihez való alkalmazkodást, és támogatja a kutatásban nemzetközi szinten is elfogadott munkaszervezési megoldások hazai alkalmazását. Az intézethálózat megújítása és az új foglalkoztatási és előmeneteli rendszer többletforrás-igénye: millió Ft. III. Kiválósági programok A Lendület program az Akadémia sikeres, a társadalom, a kormányzat és a gazdaság szereplőinek támogatását egyaránt bíró programja, melynek célja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézményeinek dinamikus megújítása, a kiemelkedő teljesítményű fiatal kutatók akadémiai kutatóintézetekben történő alkalmazása és megtartása, valamint az, hogy a megfelelő feltételek biztosításával a fiatal kutatók hazatérjenek a külföldi kutatóhelyekről, lehetőségük nyíljon a vezető kutatóvá válásukra, a nemzetközi kutatási trendekbe illeszkedő munka folytatására. Az Akadémia mindeközben segíti a kutatóintézetek tematikus megújulását is. Cél, hogy évente további tíz elsősorban, de nem kizárólag külföldről hazatérő, sikeres fiatal kutató számára teremtsünk lehetőséget, aki a nemzetközi élvonalhoz tartozó kutatási témában sikeres, és itthon is képes önálló kutatócsoportot kialakítani. A Lendület program bővítésének forrásigénye: 600 millió Ft. Támogatott kutatócsoportok indítása: Az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportok száma a évi pályázatnak köszönhetően szal nőhet. Tekintettel a felsőoktatás ágazatot (és különösen az állami intézményrendszert) érintő költségvetési racionalizálására az Akadémia által támogatott csoportok jelentősége nő. A program az egyetemeknek és az Akadémiának egyaránt fontos. Az elmúlt években többször és többféleképpen is beigazolódott, hogy ez a pályázati forma segíti elő a legjobban a felsőoktatásban a kutatás és a fejlesztés növekedését. A támogatott kutatócsoportok évi többletigénye: 400 millió Ft. Posztdoktori ösztöndíj program: A pályázati rendszerű kutatói ösztöndíj, valamint az ún. versenyalapú támogatási rendszerek részeként sürgető feladat a kutatói utánpótlás megszervezése. Ennek eszköze lehet az ebben a korosztályban / kutatói életszakaszban még hiányzó a pályakezdő kutatók kiválóságon alapuló támogatását célzó posztdoktori státusz és ösztöndíjrendszer bevezetése. Cél, hogy a frissen végzett fiatal kutatók megszerzett tudásukat hazai kutatóintézetekben kamatoztassák. Ezzel (is) elkerülhető a kutatói elvándorlás, s ezáltal megelőzhető az olyan pl. a hazai egészségügyben kialakult állapot, ami már az intézményrendszer működését veszélyezteti. A program forrásigénye: 600 millió Ft. 5

6 Kiválósági központok: Az átalakuló/megújuló felsőoktatás és a megújult kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe lehet közös kiválósági központok kialakítása. A kiválósági központok feladata a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. A központok helyét jól kijelölik a korábbi kutatóegyetemi pályázat eredményei, az Akadémia hálózatában folyó (e helyen is kiemelt) fejlesztések. A együttműködés lehetővé teszi a források koncentrálását, ami elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy az ország eséllyel kapcsolódjon be az Európai Unió 2013-ban elkészülő Horizont 2020 programjaiba. A program forrásigénye: millió Ft. Az OTKA programok fejlesztése: Az OTKA Bizottság, hasonlóan az Akadémiához, fontosnak tartja a fiatal kutatók hazai kutatásának támogatását, az itthon maradást vagy a hazatérést lehetővé tevő kutatói állások biztosítását, a témavezető által fémjelzett önálló, adott projektre szerveződő kutatások és kutatócsoportok segítését. A pályázati igények kielégítéséhez nagyban hozzájárul a 2012-es költségvetési évben az OTKA programokra kapott millió Ft többlettámogatás. Fontos, hogy a felfedező kutatások alapvető forrását biztosító program részaránya szinten maradjon. Az OTKA programok fejlesztési igénye: millió Ft. A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó, Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. Az Európai Bizottság javaslata szerint a Horizont 2020 program teljes kerete 87,74 milliárd euró, amelyből mintegy 27,8 milliárdot tudományos kutatásra, 20,2 milliárdot ipari, 35,8 milliárdot nagy társadalmi kihívások megoldására, például egészségügyi célok megvalósítására fordítanak, s e keretből finanszírozzák az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet és az egyéb kutatásokat. A Horizont 2020-ra történő felkészülés forrásigénye: 300 millió Ft. A Magyar Tudományos Akadémia fejezet évi költségvetési javaslatai MTA fejezet évi költségvetési támogatása millió Ft Az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési támogatás ,0* EISZ program támogatása 1 426,0 MTA fejezet támogatása összesen ,0 Javaslatok / fejlesztési igények 1. A kutatási tevékenységet megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása - Infrastruktúra-fejlesztési támogatás - Az EISZ program folytatása, fejlesztése 2. A kutatási közfeladatok szervezeti-személyi feltételrendszerének javítása - Az intézményhálózat megújítása és az új foglalkoztatási és előmeneteli rendszer bevezetéséhez kapcsolódó támogatás 1 500,0 500,0 600,0 6

7 3. Kiválósági programok - A Lendület program bővítése 600,0 - Támogatott kutatócsoportok fejlesztése 400,0 - Posztdoktori ösztöndíj program 600,0 - Kiválósági központok fejlesztése 1 000,0 - OTKA program fejlesztése 1 000,0 - Horizont 2020-ra való felkészülés 300,0 Akadémia fejezet fejlesztési igényei összesen: 6 500,0 *Ebből egyensúlyi tartalék 1 091,5 millió Ft. A fejlesztési igény a évi támogatás 14,5%-a. III. Határozattervezet /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) 1. A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetési irányelveit megvitatta és azokat elfogadja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy az akadémiai költségvetési fejezet évi költségvetési tárgyalásain az irányelvekben foglaltakat képviselje. IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, április 16. Pálinkás József s.k. elnök 7