ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. részletes felhívásához (A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projekt) Kódszám: TÁMOP A-11. 1

2 Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 2

3 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető cél és háttér információ...4 A2. Részcélok...5 A projekt célcsoportja...6 A3. Rendelkezésre álló forrás...6 A4. Támogatható projektjavaslatok száma...7 B. PÁLYÁZÓK KÖRE... 8 B1. Jogi forma...8 B2. Méret... 9 B3. Székhely...9 B4. Iparág...9 B5. Típus/karakter...9 B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei...9 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre...12 C2. Nem támogatható tevékenységek köre...26 C3. Elszámolható költségek köre...26 C4. Nem elszámolható költségek köre...35 C5. Illeszkedési előírás...35 C6. Projekt területi korlátozása...36 C7. Projekt iparági korlátozása...36 C8. A projekt megkezdése...36 C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje...37 C10. Fenntartási kötelezettség...37 C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban...38 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK D1. Támogatás formája...39 D2. Támogatás mértéke...39 D3. Támogatás összege...39 D4. Az önrész összetétele...39 D5. Egyéb pénzügyi eszközök...39 D6. Biztosítékok köre...39 D7. Előleg igénylése...39 D8. Egyéb feltételek...39 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E.1 MONITORING MUTATÓK F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F1. A kiírás felfüggesztése és megszüntetése...53 F2. A projektjavaslat benyújtásának módja, helye és határideje...53 F3. A projektjavaslat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók...54 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)...54 F5. Kifogás...61 F6. Vonatkozó jogszabályok listája...63 Fogalomjegyzék...69 F7. Pályázati Útmutató mellékletei...73 F8. Csatolandó mellékeltek listája

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a Legyen jobb a gyermekeknek! 1 Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel összhangban. A pályázati program célja, hogy a részt vevő kistérségek helyi közösségei gyermekek és szülők, pedagógusok és más szakemberek, civil szerveződések és egyházak partneri együttműködésben olyan helyi programokat indítsanak el, amelyek előkészítése és megvalósítása során kidolgozzák a Nemzeti Stratégiához illeszkedő és helyi szinten rövidés hosszú távon elérhető prioritásokat és célokat. A program alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok esélyeinek növelése érdekében. Alapelvként kell érvényesüljön, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben a kistérségek célzottan tervezzék az elérhető támogatások felhasználását. Alakítsák ki a fenntarthatóságot biztosító helyi megoldásokat a kistérség és az ott élő emberek további leszakadásának megelőzése és megakadályozása érdekében. A konstrukció kiemelt figyelmet fordít olyan helyi Biztos Kezdet programok megvalósítására, amelyek a gyermeki szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élő 0-5 éves gyerekek fejlődését, a szülők felkészítését a szülői szerepre, és ezáltal hozzájárulnak a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A konstrukció egyúttal az ágazatközi és összehangolt fejlesztések megvalósítását is célozza. Ezt segíti a TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt, valamint a Szécsényi kistérség gyerekesély programja során kidolgozott, modellezett programelemek, innovatív, komplex beavatkozások felhasználása. A TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjei a Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei. A kiemelt projekt főkedvezményezettje és konzorciumi partnerei folyamatos támogatást nyújtanak az érintett kistérségeknek programjuk előkészítésében és megvalósításában, az érintett szakemberek felkészítésében, képzésében, szakmai támogatásában, az eredmények nyomon követésében, a kistérségekben élő gyermekes családok helyzetének és szükségleteinek felmérésében, a kistérségek közötti együttműködések, tapasztalatcserék szervezésében és megvalósításában. A jelen pályázat a Gyerekesély program országos kiterjesztését egységes keretben támogatja, az integrált helyi programokat támogató korábbi TÁMOP (A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre) és a TÁMOP (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciók összevonásával. Háttér Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiát 2, amelynek célja, hogy meghatározza mindazokat a követendő elveket, értékeket, prioritásokat, fejlesztési területeket és eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. 1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, /2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, lásd a 17. sz. mellékletben 4

5 A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregáció és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működése és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához, s ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. (47/2007. (V. 31.) OGY határozat) A Stratégia kimunkálására és jogszabályba foglalására azért volt szükség, mert a gyermekek, pontosabban a gyermekes háztartások körében mért szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. Magyarországon az összlakosságból 12 százalék, a 0-17 éves gyermekek közül 21 1 százalék él egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. A gyermekek szegénysége a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben koncentráltan jelentkezik. A falusi szegénységgel küzdő országokban, így Magyarországon is jellemzőek az alábbiak: hiányoznak, rosszul szervezettek, vagy rosszul szerveződnek át a gyermekek egész közoktatási pályafutását segítő intézmények és szolgáltatások; a szolgáltatások elérhetősége nehéz és költséges, többek között a rossz közlekedési lehetőségek miatt; rossz a munkaerő-piaci helyzet. Mindezek nyomán a területek közötti egyenlőtlenség nő, vagy nőhet. A gyermekek, és különösen a - többségében nem csak anyagi segélyezésre szoruló - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek sokkal nagyobb arányban élnek a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mint amilyen arányban ott elérhetők ezek a szolgáltatások. Ha a folyamatokat nem sikerül megállítani, megfordítani, akkor mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy a most születő generáció minden ötödik-hatodik tagja húsz év múlva is esélytelen lesz arra, hogy munkához jusson, tisztes életszínvonalon éljen. A2. Részcélok A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség jövőbeni gazdasági és jóléti fejlődését megalapozó humán-tőke beruházás a mai gyermekekbe: olyan intézményi, szervezeti és társadalmi működésbeli változások elindítása, amelyek révén megkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi, intézményi és szolgáltatási fejlesztések megalapozása és megvalósítása a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében; 1 Laekeni indikátorok 2009 (KSH Statisztikai Tükör) 5

6 megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában; kistérségi szinten javul a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és elérhetősége; a gyermekintézményekben, oktatási intézményekben javulnak a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és továbbtanulási - ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük - esélyei; fejlődnek a közintézmények és a szülők közötti együttműködések, megerősödnek azok rendszeres, szokásszerű és intézményes formái, a szülők és a kistérség teljes lakossága körében általánosabbá válik a tanulási ambíciókat erősítő támogatás; hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket segítő szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái; javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei;. a gazdasági, kulturális, vagy egyéb okokból hátrányos helyzetben élő 0-5 éves gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres belépésre és részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához; a korai életkorban nyújtott szolgáltatások hatékonyan képesek bevonni és megerősíteni azokat a szülőket, akik esetében ez szükséges, annak érdekében, hogy aktív szereplői lehessenek a gyerekeik harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, a társadalmi intézményekkel való együttműködésben. A projekt célcsoportja A projekt elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják (ld. fogalommagyarázat). A projekt másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják. A3. Rendelkezésre álló forrás Jelen tervezési felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 3,4 milliárd forint. 6

7 Jelen forrásból csak azon kistérségek részesülhetnek, melyek támogatásáról a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjának zsűrije 2009 tavaszán döntött. A felsorolást az útmutató B. pontja tartalmazza. Az eredmények itt találhatók: A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható projektjavaslatok száma Egy jogosult kistérségből egy projekt támogatható. A támogatható projektek száma: 6 db. 7

8 B. PÁLYÁZÓK KÖRE Az 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló kormányhatározat 46. -a rendelkezik arról, hogy 2011-ig 10 modellértékű, komplex, kistérségi szintű kiemelt programot kell elindítani a Stratégiában megfogalmazott célok összehangolt érvényesítésére. A kistérségi programok módszertani megalapozásába be kell vonni az MTA Gyermekszegénység Elleni Programját. Ennek megfelelően az MTA GYEP 2008-ban megkezdte a program színteréül szolgáló kistérségek kiválasztási kritériumainak felállítását és az érintett kistérségekkel való kapcsolatfelvételt. A kapcsolatfelvétel során a kiválasztási szempontok között szerepelt, hogy a kistérség elhatározással bírjon a program megvalósítására, valamint a települések és az ott élő lakosok száma, illetve a problémák kiterjedtsége és mélysége indokolttá tegyék a beavatkozást. A program tartalmáról, indításának lehetőségeiről a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjával párhuzamosan regionális tájékoztatókon, a program honlapján és a felkészülést segítő szakértői teamektől, az NFÜ kistérségi koordinátoraitól és az MTA GYEP munkatársaitól kaptak az érintett kistérségek tájékoztatást. Az LHH program keretében valamennyi LHH kistérség lehetőséget kapott arra, hogy a program megvalósításának szándékát kifejezze, s azt a zsűrinek benyújtott dokumentációban jelezze. 11 kistérség élt ezzel a lehetőséggel, amelyek az LHH zsűri döntése alapján jogosulttá váltak két ütemben - a program indítására. Jelen kiírás keretében az alábbi kistérségek többcélú kistérségi társulásai nyújthatnak be projekttervet: Ózdi Mezőcsáti Csengeri Jánoshalmai Sarkadi Szigetvári Ezen kistérségekkel a TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítói (A Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei), már a meghirdetést megelőzően, folyamatosan kapcsolatot tartanak a fejlesztések megfelelő szakmai megalapozása, továbbgondolása, minél sikeresebb megvalósíthatósága érdekében. B1. Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezet pályázhat (KSH besorolással, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): Többcélú kistérségi társulás (KSH 326) Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumi partnert csak a Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósítására lehet bevonni, és ekkor is legfeljebb egy konzorcium partner vonható be az alábbi szervezetek közül; Helyi kisebbségi önkormányzati (KSH 371) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 372) 8

9 Területfejlesztési önkormányzati társulás (KSH 328) Egyház (KSH 551, 552) Közalapítvány, Közalapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány (KSH 561, 562, 569) Egyesület (KSH 529) Egyesülés (KSH 591) Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság (KSH 572, 573) Szociális szövetkezet (KSH 127) A fentiek alól az LHH zsűri döntése alapján a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás képez kivételt, amennyiben csak a csengeri kistérség esetében lehetséges konzorcium létrehozása a Csengeri Református Egyházközség (KSH 551, 552) bevonásával a Biztos Kezdet szolgáltatáson túli feladatokra is. A konzorciumi partner Csengeri Református Egyházközség részesedése a támogatási összegből nem haladhatja meg az 50 millió Ft-ot. A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik. B2. Méret Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely A főpályázó és a konzorciumi partner szervezet a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet lehet. Projektgazda csak az a többcélú kistérségi társulás lehet, amelynek székhelye a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül, a jelen útmutató B. pontjában meghatározott kistérségek területén van. B4. Iparág Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns. B5. Típus/karakter Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns. B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. Adminisztratív feltételek A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett 9

10 esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. Nem köthető támogatási szerződés, és nem folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett. 3. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15. (12) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. 4. A pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi. 5. A projektgazda a projektjavaslat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatása tekintetében a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, az Áht (9) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben, valamint az e jogszabályban meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 6. A pályázó 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti. 7. Abban az esetben, ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 8. Amennyiben a pályázó biztosíték nyújtására köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 9. A pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolnia kell. 10. A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az 10

11 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 11. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 12. Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 13. A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 14. Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 15. Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 8. (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 16. Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. -ban foglaltaknak. Nem köthető támogatási szerződés azon pályázóval, a. amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy egyéb megszüntetésére irányuló jogszabályban meghatározott eljárás alatt áll; b. amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; c. amely működéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; d. amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét. e. amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent (Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság esetében), 11

12 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A pályázó által tervezett tevékenységek abban az esetben támogathatóak, ha azok összhangban állnak a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiával (47/2007. (V.31.) OGY határozat), és az abban megfogalmazott célok és prioritások kistérségi szintű eléréséhez járulnak hozzá. További elvárás, hogy a tervezett tevékenységek garantálják a tervezési felhívásban megfogalmazott monitoring mutatók elérését. A pályázónak a C1.1. pontban felsorolt kötelező tevékenységek mindegyikét és a C1.2. pontban felsorolt választható tevékenységek közül legalább két tevékenységet kell megvalósítania. A kötelezően választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a települések, azok lakóinak, illetve érintett korosztályainak legalább 30, az ózdi kistérség esetében legalább 10 százalékára. 1 Kistérségenként legalább kettő Biztos Kezdet Programot kötelező megvalósítani a C pontban foglaltak szerint, kivéve a jánoshalmi kistérségben, ahol tekintettel a kistérség méretére egy Biztos Kezdet program megvalósítása elégséges. C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések 1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése, melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása, valamint megvalósulásának nyomon követése és értékelése. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak meg kell jelenítenie a gyermekek mindenek felett álló érdekeit a kistérség, a települések, intézmények és a lakosság felé. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságban a többcélú kistérségi társulás, a hátrányos helyzetű emberek, a szakemberek, valamint az érintett korosztályok 2 képviselete mellett kötelezően helyet kell kapnia a jelen projekt menedzserének, szakmai vezetőjének, a térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőjének, valamint állandó meghívottként a TÁMOP kiemelt projekt képviseletében a Wekerle Sándor Alapkezelő konzorciumi partnere munkatársának is. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot be kell vonni a projektet és a stratégiát érintő kistérségi, intézményfenntartó társulási, települési önkormányzati és intézményi döntések előkészítésébe, döntéseibe és a tevékenységek utólagos követésébeértékelésébe. A Gyerekesély Bizottság több albizottságot hozhat létre, összhangban a kistérségi stratégia beavatkozási területeivel. Tevékenysége során biztosítani kell a működésének és döntéseinek nyilvánosságát. 1 Például, ha egy kistérségben nyári napközit kívánnak szervezni az általános iskola alsó tagozatos tanulói számára, azt vagy a kistérség székhelyén kívüli települések 30%-án kell megvalósítani, vagy olyan módon, hogy az érintett települések alsó tagozatos általános iskolai korosztályainak 30 %-a részt vehessen a napközi programjában, pl. az utaztatás megszervezésével. A kistérségi központban is megszervezhetőek a szolgáltatások, de a többi település részvételi arányát ebben az esetben is biztosítani szükséges. Ózd esetében a térség népességszáma háromszorosa a második legnépesebb térségnek is (Szigetvár) ami indokolja a az alacsonyabb arányt. 2 gyermekek és fiatalok 12

13 A Bizottság üléseit legalább negyedévente egy alkalommal tartja. A bizottság ügyrendjét az első, jegyzőkönyveit pedig az aktuális időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 2. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és működtetése, amely biztosítja a Bizottság működésének és a program helyi megvalósításának adminisztratív és szakmai háttérét. Az Irodát a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetén belül, szakmailag önálló egységként, vagy a kistérségi társulás intézményeként kell létrehozni. A pályázatban be kell mutatni a gyerekiroda szervezetben elfoglalt helyét, kapcsolódási pontjait más szervezeti egységekkel, gazdálkodási jogosultságait, valamint azt, hogyan biztosítható, hogy szakmai feladatait Kistérségi Gyerekesély Bizottság irányításával végezze. A Kistérségi Gyerekesély Iroda vezetését jelen projekt menedzserének vagy szakmai vezetőjének kell ellátnia. 3. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek meg kell valósítania a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia alapelveit, és ki kell terjednie a kistérségi szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának figyelembe kell vennie a kistérségi szinten elkészült, vagy készítendő terveket, stratégiákat (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, és jogszabályok által előírt további terveket, stratégiákat). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát követően is. A stratégiát a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek ideértve a leghátrányosabb helyzetű családokat, a szolgáltatókat, intézményeket és fenntartóikat közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat a időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat a időszakos beszámolóhoz csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. 5. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése a projektidőszak alatt két alkalommal, a megvalósítás első és harmadik harmadában együttműködve a TÁMOP kiemelt projekt részéről a Wekerle Sándor Alapkezelő konzorciumi partnerével. (Ennek költségeit a pályázatban az útmutató 22. számú mellékletében található információk alapján kell megtervezni.) 6. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerése, az erőforrások bevonása. Mindezen lehetőségek figyelembe vételével kiegészítő forrásfejlesztés kialakítása. Intézmény- és szolgáltatásfejlesztés 13

14 7. Kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében működő intézmények és szolgáltatások 1 munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatások és jelzőrendszerek érdekében. A szakmaközi hálózatok működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek és családok (ld. fogalommagyarázat) szükségleteihez jobban igazodó, összehangolt feladatellátásra. A szakmaközi hálózatok munkájába be kell vonni mindazokat a közszolgáltatásokat nyújtó ellátó, kistérségen kívüli szervezeteket, hálózatokat is, akik a helyi szakemberek munkáját hatékonyan segíthetik. 8. Legalább kettő, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik számára biztosított, fenntartható szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, pedagógiai vagy egyéb szolgáltatás hozzáférésének biztosítása a kistérségben élő valamennyi érintett számára (pl. adósságkezelés, mobil szolgáltatások, szűrések, stb.), és/vagy elérhetőségének javítása (pl. az érintettek utaztatása, kihelyezett szolgáltatások megszervezése, a részvétel ösztönzése, stb.). 9. A kistérség minimálisan kettő - a jánoshalmi kistérség esetében minimálisan egy - szegregátumában, vagy gettósodó településén 2 olyan közösségi ház 3 és kapcsolódó komplex settlement-típusú szolgáltatás létrehozása és működtetése a pályázó által rendelkezésre bocsátott ingatlanban, amely megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének: a közösségi munka eszköztárának alkalmazásával segíti a szegregátumban élőket, hogy tevékenyen részt vegyenek helyzetük javításában, változtatásában (empowerment 4 ); támogatja a szegregátumban lakók közösségi kezdeményezéseit, életét; olyan közösségi akciók szervezése, melyek hozzájárulnak a lakókörnyezet, a lakhatás feltételeinek és körülményeinek javításához; (pl. megközelíthetőség: közlekedés, utak állapotának javítása, környezetrendezés, hulladékmentesítés, közszolgáltatások elérhetősége, infrastrukturális feltételek javítása, stb.); biztosítja a helyi közösség számára a közösségi összejövetelekhez, képzésekhez, szakkörökhöz, szabadidős tevékenységekhez szükséges minimum 30 m 2 -es világos, nagy ablakos teret; és egy kisebb, egyéni fejlesztésre, vagy beszélgetésre alkalmas kisebb helyiséget; enyhíti a lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányokat (a legalapvetőbb szükségleteknek megfelelően fürdési, tisztálkodási, mosási, tanulási, stb. lehetőséget biztosít); biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, az óvodás kor alatti gyerekek és szüleik részére rendszeres, szakember által irányított foglalkozások megtartását és ehhez kapcsolódóan lehetőséget nyújt a gyermekek étkeztetésére 5, amihez rendelkeznie kell teakonyhával; legalább az egyik közösségi ház helyet ad a Biztos Kezdet szolgáltatásnak (amennyiben a településen nem működik gyerekház), és biztosítja a hozzá szükséges feltételeket 6 biztosítja a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú, a 47/2007 OGY határozattal elfogadott Nemzeti 1 Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, közoktatási intézmények, stb. 2 A szegregátum és a gettósodó település fogalma a fogalomjegyzékben található 3 A közösségi ház részletes leírása a pályázati útmutató 15. számú mellékletében található. 4 A fogalom definíciója a fogalommagyarázatban található 5 Kiszállított melegétel, tízórai, uzsonna, a napszaknak és a programnak megfelelően 6 A Biztos Kezdet gyermekházakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes elvárásokat a 9. számú melléklet tartalmazza 14

15 Stratégiában meghatározott (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, munkaerőpiaci, pedagógiai, stb.) alapszolgáltatások és szakosított ellátások helyben történő igénybevételét és rendelkezik erre alkalmas helyiséggel; lehetőséget nyújt a közérdekű információk helyben történő elérésére pl. internet hozzáférési pontok kialakításával; biztosítja az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátításának lehetőségét a közösség és az egyének életminőségének javítása érdekében; folyamatosan, az év minden szakában, lehetőség szerint a hét minden napján, de legalább heti öt napot, minimum napi 8 órán keresztül nyitva tart; heti rendszerességgel közösségi programokat biztosít a gyerekek és fiatalok számára; szolgáltatásaival hozzájárul a telepen élők környezeti és személyi higiénés, életvezetési, háztartási, gazdálkodási, az önellátást szolgáló kertkultúra, háztáji gazdálkodás, ház körüli javítások, karbantartás, stb. illetve családtervezési és gyermeknevelési ismereteinek és képességének fejlesztéséhez; megfelel az akadálymentesség jogszabályban 1 meghatározott követelményeinek; a fenntartó biztosítja, hogy a komplex szolgáltatások helyszínéül szolgáló épület/épületrész székhelye, vagy telephelye lehessen a már meglévő, a gyermekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó célú nonprofit szervezetnek; biztosítja, hogy az adott célcsoport tagjai is vegyenek részt a szolgáltató (közösségi) ház kialakításában, felújításában és aktív működtetésében. 10. Biztos Kezdet Gyerekház és/vagy szolgáltatás A Biztos Kezdet program célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A feladat olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához. A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósításának elsődleges helyszíne a Gyerekház, de a program külső helyszínen is nyújthat a Biztos Kezdet szolgáltatásokat a gyerekházzal nem rendelkező településeken, településrészeken. A település méretének, a lakosság lélekszámának, a település szegénységi kockázati kódjának 2 a lakosságon belül a 0-5 éves gyerekek arányának figyelembe vételével a Biztos Kezdet programot több formában lehet megvalósítani. Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása 3 : A két minimálisan elvárt programból az egyiket a 10. pontban előírt kötelezően megvalósítandó settlement-szolgáltatáson belül kell kötelezően megvalósítani. 1 OTÉK - 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 2 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, Az MTA GYEP által készített kistérségi tükrökben valamennyi település szegénységi kockázati kódja megtalálható. 3 A 9. számú mellékletben a Biztos Kezdet szolgáltatásra vonatkozóan tevékenységenként megjelöltük a kötelező vagy választható jelleget. 15

16 Amennyiben az érintett településen, településrészen már működik Biztos Kezdet szolgáltatás, úgy azt 15 ezer lakos feletti városok esetében más településrészen, más esetben a kistérség másik településén kell létrehozni. Tárgyi feltételek biztosítása (az ERFA átjárhatósági feltételek betartásával) kötelező o A pályázó által rendelkezésre bocsátott ingatlan átalakítása, alkalmassá tétele a szolgáltatás biztosítására o Eszközbeszerzés, kisértékű játék- eszközkészlet Személyi feltételek biztosítása kötelező o Biztos Kezdet gyerekház vezető, valamint egy teljes munkaidejű vagy o két részmunkaidőben alkalmazott munkatárs. amennyiben a Biztos Kezdet program megvalósításához konzorciumi partner bevonására kerül sor, akkor a korai képességgondozás/ Biztos Kezdet szakterületi koordinátort (lásd a C1.4 pontban) a partnernél kell alkalmazni. Célzott programok (lásd a 9. számú mellékletben lévő táblázatot) o A Biztos Kezdet szolgáltatási leírásban megfogalmazott tevékenységek (a hivatkozott melléklet) o Személyiség- és kompetenciafejlesztő programok, foglalkozások gyermekek és szüleik számára (pl. háztartási munkák, főzési, táplálkozási ismeretek, pénzkezelési, háztáji, állattartási, kertművelési ismertek, személyi és higiénés ismeretek és családtervezés támogatása, stb. Az ismeretek átadását nem csak a gyerekházban dolgozók, hanem a gyerekházzal kapcsolatban lévő egyéb szakemberek, önkéntesek is biztosíthatják, illetve segíthetik.) o Devianciák megelőzését szolgáló programok szülők számára (pl. egészségmegőrzés, bűnmegelőzés) o A gyerek és a szülő együttjátszását támogató programok Étkezés biztosítása a szolgáltatásban részesülő gyermekek részére (kötelező), amely lehet kiszállított vagy helyben készített étel A Biztos Kezdet szolgáltatások formáit, minimum követelményeit, elvárásokat, kötelező és választható tevékenységeket, valamint a TÁMOP kiemelt projekttel való együttműködés leírását részletesen a 9. számú melléklet tartalmazza. 11. Részvétel a TÁMOP kiemelt projekt által a kistérségben működő, a gyermekeket és családjaikat érintő intézmények és szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a közigazgatásban, intézményfenntartásban dolgozók, szülők, önkéntesek, civil szervezetek, egyházak tagjai és képviselői, valamint a Biztos kezdet Gyerekházak és szolgáltatások munkatársai számára szervezett képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai rendezvényeken. (Az ezzel kapcsolatos elvárások a Pályázati útmutató 9. és 22. számú mellékletében találhatók.) 12. A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgálatainak bevonása a programba; 13. Tekintettel arra, hogy az egész gyerekesély program szempontjából kulcskérdés a célcsoportok és a lakosság elérése, a célok és tervek bemutatása, az egyes célcsoportokra szabott kommunikáció, valamint az átláthatóság, a számon kérhetőség, az ellenőrizhetőség; a kedvezményezetteknek kötelező kommunikációs tervet készíteni, amelyben részletezik, hogyan biztosítják a projekt transzparens működését, hogyan érik el az egyes célcsoportokat. Ezt a tervet az előkészítés során, vagy a projekt megkezdésétől számított 6 hónapon belül kell elkészíteni és az időszakos beszámolóhoz kell csatolni. Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 16

17 A projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment és adminisztrációs tevékenységek. A projektnek az előrehaladás nyomon követése és a megfelelő szakmai támogatás biztosítása érdekében a kiemelt projekt megvalósítói által kért adatokat és információkat az előírt formátumban és rendszerességgel kell biztosítania. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati Kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró beszámolás részeként szükséges benyújtani. C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások A stratégia társadalmasítása, a lakosság bevonása 1. A stratégia elkészítését és elfogadását támogató rendezvények szervezése. 2. Gyermek- és/vagy diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik biztosítása. 3. A helyi közösség különböző csoportjai és vezetői közötti, és a gyermekes családok és intézmények/szolgáltatások közötti együttműködés, párbeszéd, elősegítése, pl. képzések, tréningek, fókuszcsoportok, stb. szervezésével, amelyben segítséget nyújthatnak a helyi internetes közösségi terek pl. emagyarország Pont, Teleház, stb., és az ott dolgozó személyzet (pl. etanácsadó, IT mentor). 4. Az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló tevékenységek megvalósítása, pl. mediáció, tréningek, felvilágosító programok megvalósítása, családi és közösségi konfliktusok kezelése. 5. Kistérségi gyerek(esély) honlap létrehozása és működtetése. A honlapon biztosítani kell a projekt tevékenységeinek és eredményeinek nyilvánosságát, közzé kell tenni a gyermekeket és családjaikat érintő legfontosabb információkat (pl. intézmények, szolgáltatások elérhetősége, rendezvények, programok, e-ügyintézés, stb.). 6. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, támogatása. 7. Állampolgári ismeretek elsajátítását, az állampolgárok önszerveződését, jogérvényesítését, valamint a közösségek együttműködését elősegítő szolgáltatások és módszerek kialakítása, bevezetése, fejlesztése. Szakmai-módszertani fejlesztés (képzés, tapasztalatcsere, tréning, konzultációs és tanácsadási lehetőségek) 17

18 8. A programban résztvevő, valamint a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó helyi szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik körében végzett eredményesebb és hatékonyabb munka érdekében. 9. A kistérségben hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre álló szaktudás és szakértelem programba vonása (pl. gyógytornász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, dietetikus, stb.). 10. Hazai és határmenti 1 tapasztalatcserék szervezése, jó gyakorlatok megismerése, megismertetése és hasznosítása érdekében, különös tekintettel az integrált gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére, tapasztalatcseréjére. 11. A szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést megelőző szolgáltatások (esetmegbeszélés, szupervízió, mestertanár, stb.) a gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatásokat megvalósító intézményekben és szervezetekben. 12. Szervezett együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények és a humán közszolgáltató intézmények (közoktatás, szociális szolgáltatások és gyermekjólét, egészségügy, foglalkoztatás) között; új gyakorlati és kutatási helyszínek létrehozása a szakmaközi hálózatok munkájának erősítése céljából. 13. Szervezett együttműködés kialakítása és működtetése a gyerekesély programot megvalósító kistérségek között Intézményi koordináció, komplex hátrány-enyhítés 14. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása és közös szabályozásának kialakítása, (helyi rendeletek, és szolgáltatásfejlesztési koncepciók kistérségi szintű összehangolása), jogosultság, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése (pl. mozgó szolgáltatások igénybevételének biztosítása, stb.). 15. A leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi, készségekre, képességekre irányuló szűrővizsgálatainak megszervezése, és a vizsgálat eredményének megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése. 16. Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében. Szolgáltatásfejlesztés 17. Bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori szolgáltatásokban a Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése. 18. Bölcsődei, óvodai, iskolai, telepi szociális munka biztosítása. 19. Szülők felkészítése a szülői szerepre, gyermeknevelésre (pl. baba-mama klubok, játszóházak, tanácsadások, képzések, stb.). 20. A jelenleg gyermekintézménybe nem járó gyerekek ideiglenes (napi néhány órás) ellátásának megoldása addig, ameddig a szülő alkalmi munkát végez, ügyeit intézi. 21. Hiányzó, vagy a szükségletekhez képest elégtelen mértékben rendelkezésre álló szolgáltatások biztosítása. A támogatás nem vehető igénybe a jogszabályok alapján kötelező kapacitások biztosítására. 1 csak határmenti kistérségek esetében 18

19 22. A fent felsorolt programokhoz szervesen kapcsolódó, azzal egy szakmai célkitűzést és programelemet képviselő 7-14 napos tábor jellegű (egész napos együttlétet biztosító) programok szervezése. 23. Nyári napközi, családi nyaralás, illetve szabadidős programok megszervezése és fenntartása, valamint ezekhez kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése a rendelkezésre álló intézményi keretek kihasználásával. 24. A leghátrányosabb helyzetű, szociális vagy gyermekétkeztetésben nem részesülő gyermekek étkeztetése, beleértve az iskolai szüneteket és a hétvégéket is. 25. A kistérségi gyerekétkeztetés szakmai fejlesztése és az egészséges táplálkozás szempontjainak beépítése. 26. Fiatalok számára közösségi terek kialakítása és működtetése, alacsonyküszöbű szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és sportprogramok megszervezése és működtetése információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása a célcsoport szükségleteinek megfelelően. 27. A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók, valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára. 28. Az információs társadalom fejlesztése céljából közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása, a hozzá kapcsolódó információszolgáltatás, az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátítása lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében együttműködés a közeli nyilvános internetes közösségi terekkel (pl. emagyarország Pont, Teleház, stb.), a gyerekházba és közösségi házba érkező családtagok motiválása a számítógép- és internethasználatra, részükre oktatás szervezése a legközelebbi internetes közösségi térben a digitális és információs írástudás elterjesztése érdekében. E-közszolgáltatások közvetítése, népszerűsítése, tanácsadás az e- ügyintézésben, FIP pont létesítés az internet hozzáférési pontok és személyzetük segítségével. Open source tanácsadás (szabad- és nyílt forráskódú szoftver megoldások terjesztése, szakmai tanácsadással, technikai segítségnyújtással az önkormányzatok és intézményeik felé, illetve szükség esetén a lakosságnak is). 29. Önkéntesek bevonása a program megvalósításába. 30. Játszóterek, sportudvarok kialakítása és működtetése gyermekek és fiatalok számára, amennyiben a gyerekházhoz, közösségi házhoz, vagy a program egyéb szolgáltatásához kapcsolódik, és elérhető a helyi közösség számára, elszámolható. Sportudvar kialakítása indokolt nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett, versenyzésre alkalmas sportpályák kialakítását. 31. Legalább egy, a kistérség óvoda és iskola nélküli településén élő gyermekek számára szóló, a felzárkózást szolgáló (napközi, vagy tanulószoba, vagy korrepetálás jellegű) és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezése és folyamatos 1 működtetése. (Amennyiben nincs olyan település, ahol óvoda és iskola sincs, akkor olyan településen is megvalósítható ez a tevékenység, ahol vagy óvoda, vagy iskola nincs.) Biztos Kezdet szolgáltatás 32. A választható tevékenységeket a 9. Biztos Kezdet melléklet tartalmazza. A választott tevékenységeket a pályázónak a pályázatához csatolt megvalósíthatósági tanulmányában kell bemutatnia. A tanulmányban ezeknek a 1 Folyamatos nyitva tartáson az év minden szakában, azaz a tanév ideje alatt és a szünetekben egyaránt, legalább munkanapokon minimum napi 4 órás nyitva tartást értünk. 19

20 tevékenységeknek az eredményeit számszerűsítenie is kell. A számszerűsítés a projektek szakmai nyomon követését szolgálja. Kiegészítő, önállóan nem támogatható tevékenységek: - Projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek (szakértők: mérnök, közbeszerzési és egyéb szakértők igénybe vétele, tervek, tanulmányok készíttetése, engedélyeztetési eljárások lefolytatása, a projekt előkészítését végző munkatársak alkalmazásának költségei) - ERFA típusú támogatható tevékenységek: ingatlanvásárlás, építés abban az esetben, amennyiben a Biztos Kezdet Gyerekházhoz, vagy a szegregátumban megvalósítandó komplex programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő épület; épület-felújítás, átalakítás, építés, beleértve az akadálymentesítést is (Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK)); eszközbeszerzés (kizárólag új eszközök beszerzése támogatható); informatikai fejlesztések; amelyek során elsősorban a nyílt hozzáférést kell biztosítani, azaz lehetővé kell tenni, hogy a fejlesztések közcélúak, közérdekűek, közhasznúak legyenek (pl. WiFi hot spot létesítés, szabad hozzáférésű tárhelyek biztosítása) játszóterek és sportudvarok kialakítása; étkeztetés feltételeinek kialakítása a közösségi házban, napközik, nyári táborok helyszínein (teakonyha). (lásd 8. sz. melléklet) ERFA-típusú tevékenység önállóan nem, csakis az A3 pontban meghatározott átjárhatósági mértékig (az elszámolható összes költség 15%-a) támogatható, ha közvetlenül kapcsolódik a pályázó kötelező, vagy választott tevékenységeihez, a tevékenység megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és ez a pályázatban bemutatásra kerül. C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban A projektgazdának TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítóival a Wekerle Sándor Alapkezelővel és konzorciumi partnereivel együtt kell működnie a projekt előkészítése és megvalósítása során. Az erről szóló együttműködési megállapodás aláírása a pályázó kistérség számára a Támogatási Szerződés feltétele. A pályázónak arra kell törekednie, hogy a projekt menedzsmentjét és szakmai megvalósítóit főként a kistérségben élő szakemberek alkalmazásával alakítsa ki. Közülük is előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik a pályázat előkészítésében aktívan részt vettek. Ennek bemutatására a pályázathoz csatolt szakmai önéletrajzokban ki kell térni. A projekt megvalósításába munkanélküli, álláskereső, közfoglalkoztatott személyek is bevonhatók, amennyiben a pályázó biztosítani tudja a projektben való folyamatos részvételüket, és megfelelnek az egyes posztokat betöltőkkel szembeni elvárásoknak. A kistérségi Gyerekesély Irodát úgy kell kialakítani, hogy a munkahelyek mellett lehetőséget biztosítson stábülésekre, képzésekre, szakmai műhelyekre. Valamennyi szakmai megvalósítónak részt kell vennie legalább három, a kiemelt projekt által szervezett képzésen, amelyek közül az egyiknek a saját szakterületét érintő 20