PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Átírás

1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. pályázati felhívásához (A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projekt) Kódszám: TÁMOP A-12/1. 1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető cél és háttér információ... 4 A2. Részcélok... 6 A3. Rendelkezésre álló forrás... 7 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 7 B. PÁLYÁZÓK KÖRE...8 B1. Jogi forma... 8 B2. Méret... 9 B3. Székhely... 9 B4. Iparág... 9 B5. Típus/karakter... 9 B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok... 9 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA...12 A projekt célcsoportja C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési előírás C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje 38 C10. A projekt befejezése és a fenntartási kötelezettség C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK...41 D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Előleg igénylése D8. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...43 E1. Monitoring mutatók F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...53 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5. Kifogás F6. Vonatkozó jogszabályok listája

3 F7. Fogalomjegyzék F8. Csatolandó mellékeltek listája F9. Pályázati Útmutató mellékletei Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a Legyen jobb a gyermekeknek! 1 Nemzeti Stratégia, valamint a Társadalmi Felzárkózási Stratégia és annak cselekvési terve célkitűzéseivel összhangban. A program alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növelése érdekében. A pályázati programban részt vevő kistérségek helyi közösségei gyermekek és szülők, pedagógusok és más szakemberek, civil szerveződések és egyházak partneri együttműködésben olyan több elemű, összehangolt kistérségi programokat indítanak el, amelyek előkészítése és megvalósítása során kidolgozzák a Nemzeti Stratégiához illeszkedő és helyi szinten rövid- és középtávon elérhető prioritásokat és célokat. Alapelv, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben a kistérségek célzottan tervezzék az elérhető támogatások felhasználását. Alakítsák ki a fenntarthatóságot biztosító helyi megoldásokat a kistérség és az ott élő emberek további leszakadásának megelőzése és megakadályozása érdekében. A konstrukció kiemelt figyelmet fordít olyan helyi Biztos Kezdet programok elindítására és megvalósítására, amelyek a gyermeki szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élő 0-5 (különösen: 0-3) éves gyerekek fejlődését, a szülők felkészítését a szülői szerepre, és hozzájárulva ezzel a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A pályázat előkészítését és megvalósítását, a projekt szakmai módszertani támogatását a TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt biztosítja 2008 óta a TÁMOP /1, TÁMOP /1 és a TÁMOP /1 kiírások keretében. A kiemelt projekt főkedvezményezettje, a Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei folyamatos támogatást nyújtanak az érintett kistérségeknek saját gyerekesély projektjük előkészítésében és megvalósításában, az érintett szakemberek felkészítésében, képzésében, szakmai támogatásában, az eredmények nyomon követésében, a kistérségekben élő gyermekes családok helyzetének és szükségleteinek felmérésében, a kistérségek közötti együttműködések, tapasztalatcserék szervezésében és megvalósításában. Jelen pályázat a Gyerekesély program országos kiterjesztését egységes keretben támogatja a TÁMOP (A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre) és a TÁMOP (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciók összevonásával. Háttér Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiát, amelynek célja, hogy meghatározza mindazokat a követendő elveket, értékeket, prioritásokat, fejlesztési területeket és eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A gyerekszegénységgel, a gyerekek esélyteremtésével kapcsolatos 1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról,

5 célokat a Társadalmi Felzárkózási Stratégia is tartalmazza, amelynek cselekvési terve részletezi az integrált kistérségi gyerekesély programokat is. A konstrukció hozzájárul az EU 2020 stratégiában vállalt szegénység csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósításához is. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregáció és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működése és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához, s ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. (47/2007. (V. 31.) OGY határozat) A Stratégia kimunkálására és jogszabályba foglalására azért volt szükség, mert a gyermekek, pontosabban a gyermekes háztartások körében mért szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. Magyarországon az összlakosságból 12 százalék, a 0-17 éves gyermekek közül 21 1 százalék él egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. A gyermekek szegénysége a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben koncentráltan jelentkezik. A vidéki szegénységgel küzdő országokban, így Magyarországon is jellemzőek az alábbiak: hiányoznak a koragyerekkori szolgáltatások, a hátrányos és halmozottan hátrányos (Lásd: fogalomjegyzék) helyzetű gyerekek 3 éves korban történő óvodába lépésének éppen a leghátrányosabb helyzetű területeken nincsenek meg a feltételei 2 ; hiányoznak, rosszul szervezettek, vagy rosszul szerveződnek át a gyermekek egész közoktatási pályafutását segítő intézmények és szolgáltatások; a szolgáltatások elérhetősége nehéz és költséges, többek között a rossz közlekedési lehetőségek. a kapacitáshiány, elégtelen minőség miatt; rossz a munkaerő-piaci helyzet. Mindezek nyomán a területek közötti egyenlőtlenség nő, vagy nőhet. A gyermekek, és különösen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sokkal nagyobb arányban élnek a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mint amilyen arányban ott elérhetők ezek a szolgáltatások, pedig fontos lenne éppen számukra nagyobb mértékben biztosítani az oktatási esélyegyenlőségi szolgáltatásba, ösztöndíj programokba való bekapcsolódást. Ha a folyamatokat nem sikerül megállítani, megfordítani, akkor mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy a most születő generáció minden ötödik-hatodik tagja húsz év múlva is esélytelen lesz arra, hogy munkához jusson, tisztes életszínvonalon éljen. 1 Laekeni indikátorok 2009 (KSH Statisztikai Tükör) 2 az új köznevelési törvény szeptember 1-jétől kötelezővé tesz a 3 éves kortól történő óvodáztatást, addig a hiányzó férőhelyeket meg kell teremteni 5

6 A2. Részcélok A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség jövőbeni gazdasági és jóléti fejlődését megalapozó beruházás a mai gyermekekbe: olyan intézményi, szervezeti és társadalmi működésbeli változások elindítása, amelyek révén - a gazdasági, kulturális, vagy egyéb okokból hátrányos helyzetben élő 0-5, elsősorban óvodás kor alatti gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres belépésre és részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához; - a korai életkorban nyújtott szolgáltatások hatékonyan képesek bevonni és megerősíteni azokat a szegénységben élő, egyéb hátrányokkal is küzdő szülőket, akik esetében ez szükséges, annak érdekében, hogy aktív szereplői lehessenek a gyerekeik harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, a társadalmi intézményekkel való együttműködésben; - megkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi gyermekjóléti, oktatási, ifjúsági, közösségi, kultúra, sport szolgáltatások fejlesztésének megalapozása és megvalósítása a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében; - megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában; - kistérségi szinten javul a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és elérhetősége; - a gyermekintézményekben, oktatási intézményekben javulnak a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és továbbtanulási - ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük - esélyei; - fejlődnek a közintézmények és a szülők közötti együttműködések, megerősödnek azok rendszeres, szokásszerű és intézményes formái, a szülők és a kistérség lakossága körében általánosabbá válik a tanulási ambíciókat erősítő támogatás; - hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő, a szocializációs hiányokat is pótló szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái; - javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei. 6

7 A3. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra 1 keretösszeg forint. rendelkezésre álló A konstrukció keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a, azaz forint fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 15 db. 1 Közkiadás: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő 7

8 B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jelen kiírás a gyerekek helyzete szempontjából legrosszabb helyzetű 33 LHH kistérség számára nyújt lehetőséget a pályázatban való részvételre. A térségek beazonosításánál a 0-5 éves gyerekek, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők arányát, továbbá a fiatalodási indexet vizsgáltuk, mert ezek a mutatók valószínűsítik a gyerekes családok nagyarányú szegénységét és a roma népesség felülreprezentáltságát. Ennek alapján kialakult egy olyan térségi sorrend az LHH térségeken belül, amely a potenciális pályázói kört jelenti. 1 Jelen kiírás keretében az alábbi kistérségek többcélú kistérségi társulásai nyújthatnak be projekttervet: - Abaúj-Hegyközi - Barcsi - Berettyóújfalui - Bodrogközi - Edelényi - Encsi - Fehérgyarmati - Kadarkúti - Mátészalkai - Nyírbátori - Sellyei - Szerencsi - Szikszói - Tiszafüredi - Vásárosnaményi B1. Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezet pályázhat (KSH besorolással, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): Többcélú kistérségi társulás (KSH 326) Jelen pályázati kiírás keretében a pályázatot benyújtó konzorciumvezető (KSH 326) legfeljebb kettő konzorciumi partnert vonhat be az alábbi nonprofit szervezetek közül; Egyház (KSH 551), önálló egyházi intézmény (KSH 552) Közalapítvány (KSH 561), közalapítvány önálló intézménye (KSH 562), egyéb alapítvány (KSH 569), Egyesület (KSH 529), Egyesülés (KSH 591), Nonprofit korlátolt felelősségű társaság (KSH 572), nonprofit részvénytársaság (KSH 573), Szociális szövetkezet (KSH 127, kivéve iskolai szövetkezet), 1 Részletesen lásd a 22. mellékletben szereplő táblázatban 8

9 Konzorciumi partnerként kizárólag olyan szervezet vonható be, amely a gyerekek esélyteremtése vagy a társadalmi felzárkózás területén legalább 2 éves tapasztalattal a megvalósítás helyszínéül szolgáló régió területén és legalább egy, 10 millió forint összegű megvalósítás alatt álló, vagy megvalósított projekttel rendelkezzenek önállóan, vagy konzorciumi partnerként. A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik. B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely Projektgazda csak az a többcélú kistérségi társulás lehet, amelynek székhelye a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül, a jelen útmutató B. pontjában meghatározott kistérségek területén van. B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a Pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás. Amennyiben a Pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló jogszabályban meghatározott eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a Támogatási Szerződés lejártáig, annak tényét a Pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. A Pályázónak írásbeli nyilatkozatot kell adnia arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht (4) bekezdése 9

10 alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja. 3. A Pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon az NFÜ közzéteszi. 4. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az államit adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 5. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Ávr ában foglaltak szerint visszafizeti. 6. Abban az esetben, ha a Pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy a Pályázónak a Közreműködő Szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 7. Amennyiben a Pályázó biztosíték nyújtására köteles, a Pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 8. A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt az NFÜ előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 9. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a Pályázó személyével, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 10.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a Pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 11.A pályázat benyújtásával a Pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 12.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a Pályázóval, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a Pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen Pályázati Felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 10

11 13.Amennyiben a Knyt. 8. (1) szerinti érintettség a Pályázó személyével, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg az Ávr ában foglaltaknak. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok Nem köthető Támogatási Szerződés azzal, a. aki a jogszabályban a Támogatási Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ávr ában, valamint a Támogatási Szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); b. aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; c. aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; d. akivel szemben a Knyt. 6. -ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; e. aki nem felel meg az Áht. 50. (1) bekezdésben megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. f. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. g. a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentummal nem rendelkezik. Amennyiben a konkrét konstrukció vonatkozásában engedélyezzük, hogy a Pályázó a fenti dokumentumokat az első kifizetési igényléshez nyújtsa be, akkor a felsorolás alatt az alábbi mondat szerepeltetése szükséges: Felhívjuk a tisztelt Pályázó figyelmét, hogy jelen konstrukció esetében a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyeket vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumot legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani. 11

12 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA A projekt célcsoportja A projekt elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják (ld. fogalommagyarázat). A projekt másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, nonprofit szervezetek, valamint a térségi döntéshozók, továbbá a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják. C1. Támogatható tevékenységek köre A pályázó által tervezett tevékenységek abban az esetben támogathatóak, ha azok összhangban állnak a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiával (47/2007. (V.31.) OGY határozat), a Társadalmi Felzárkózási Stratégiával, és az azokban megfogalmazott célok és prioritások kistérségi szintű eléréséhez járulnak hozzá. További elvárás, hogy a tervezett tevékenységek garantálják a pályázati felhívásban megfogalmazott monitoring mutatók elérését. Kiegészítő, önállóan nem támogatható tevékenységek: - Projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek (szakértők: mérnök, közbeszerzési és egyéb szakértők igénybe vétele, tervek, tanulmányok készíttetése, engedélyeztetési eljárások lefolytatása, a projekt előkészítését végző munkatársak alkalmazásának költségei) - ERFA típusú támogatható tevékenységek: épület-felújítás, átalakítás, építés, beleértve az akadálymentesítést is (Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK)); eszközbeszerzés (kizárólag új eszközök beszerzése támogatható); informatikai fejlesztések; amelyek során elsősorban a nyílt hozzáférést kell biztosítani, azaz lehetővé kell tenni, hogy a fejlesztések közcélúak, közérdekűek, közhasznúak legyenek (pl. WiFi hot spot létesítés); játszóterek és sportudvarok kialakítása (a program helyszíneként szolgáló ingatlanok területén); étkeztetés feltételeinek kialakítása a közösségi szolgáltató házban, napközik, nyári táborok helyszínein (teakonyha). (lásd 20. sz. melléklet) ERFA-típusú tevékenység önállóan nem, csakis az A3 pontban meghatározott átjárhatósági mértékig (az elszámolható összes költség 15%-a) támogatható, ha közvetlenül kapcsolódik a pályázó kötelező, vagy választott tevékenységeihez, a tevékenység megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és ez a pályázatban bemutatásra kerül. 12

13 C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések A pályázónak a C1.1. pontban felsorolt kötelező tevékenységcsoportok és az azon belüli tevékenységek mindegyikét,valamint ezeken felül a felsorolt választható tevékenységcsoportok mindegyikéből legalább egy tevékenységet kell megvalósítania. Kistérségenként legalább három Biztos Kezdet szolgáltatást, és legalább egy, a humán segítők folyamatos jelenlétét biztosító közösségi szolgáltatóházat kötelező megvalósítani. I. A kistérségi stratégia elkészítésére irányuló tevékenységek 1. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése a projektidőszak alatt, a TÁMOP kiemelt projekt részéről a Wekerle Sándor Alapkezelő konzorciumi partnerei szakmai támogatásával a kistérségi gyerekstratégia elkészítéséhez. (Ennek költségeit a pályázatban az útmutató 21. számú mellékletében található információk alapján kell megtervezni.) 2. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése, melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása, valamint megvalósulásának nyomon követése és értékelése. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak meg kell jelenítenie a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit a kistérség, a települések, intézmények és a lakosság felé. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságban a többcélú kistérségi társulás, a hátrányos helyzetű emberek, a szakemberek, valamint az érintett korosztályok 1 képviselete mellett kötelezően helyet kell kapnia a jelen projekt menedzserének, szakmai vezetőjének, a térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőjének, valamint állandó meghívottként a TÁMOP kiemelt projekt képviseletében a Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei munkatársainak, valamint a Türr István Képző- és Kutatóintézet illetékes területi igazgatósága képviselőinek is. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot be kell vonni a projektet és a stratégiát érintő kistérségi, intézményfenntartó társulási, települési önkormányzati és intézményi döntések előkészítésébe, döntéseibe és a tevékenységek utólagos követésébeértékelésébe. A Gyerekesély Bizottság több albizottságot hozhat létre, összhangban a kistérségi stratégia beavatkozási területeivel. Tevékenysége során biztosítani kell a működésének és döntéseinek nyilvánosságát. A Bizottság üléseit legalább negyedévente egy alkalommal tartja. A bizottság ügyrendjét az első, jegyzőkönyveit pedig az aktuális időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 3. Középtávra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek meg kell valósítania a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia alapelveit, és ki kell terjednie a kistérségi szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának figyelembe kell vennie a kistérségi szinten elkészült, vagy készítendő terveket, stratégiákat (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, és jogszabályok által előírt további terveket, stratégiákat). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát követően is. 1 gyermekek és fiatalok 13

14 A stratégiát a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek ideértve a leghátrányosabb helyzetű családokat, a szolgáltatók, intézmények és fenntartóik közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 15. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat az időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 12. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat az időszakos beszámolóhoz csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerése, az erőforrások bevonása. Mindezen lehetőségek figyelembe vételével kiegészítő forrásfejlesztés kialakítása. A cselekvési program és a forrástérkép elkészítésébe be kell vonni a Türr István Képző- és Kutatóintézet illetékes területi igazgatósága képviselőit is 5. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és működtetése, amely biztosítja a Bizottság működésének és a program helyi megvalósításának adminisztratív és szakmai háttérét. Az Irodát a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetén belül, szakmailag önálló egységként, vagy a kistérségi társulás intézményeként kell létrehozni. A pályázatban be kell mutatni a gyerekiroda szervezetben elfoglalt helyét, kapcsolódási pontjait más szervezeti egységekkel, gazdálkodási jogosultságait, valamint azt, hogyan biztosítható, hogy szakmai feladatait Kistérségi Gyerekesély Bizottság irányításával végezze. A Kistérségi Gyerekesély Iroda vezetését jelen projekt menedzserének vagy szakmai vezetőjének kell ellátnia. II. Intézmény- és szolgáltatásfejlesztés 6. Kistérségi és településszintű 1 szakmai műhelyek és szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében működő intézmények és szolgáltatások 2 munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatások és jelzőrendszerek érdekében. A szakmaközi hálózatok kialakításánál figyelembe kell venni a Türr István Képző és Kutató Intézet által már működtetett, a társadalmi felzárkózást szolgáló szakmai hálózatokhoz való illeszkedést. A szakmai műhelyek működtetése során az egyes szakmák kistérségi képviselői beszélik meg a területükön jelentkező aktuális problémákat, eseteket a kiemelt projekt képviselőinek részvételével. A szakmaközi hálózatok működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek és családok (ld. fogalommagyarázat) szükségleteihez jobban igazodó, összehangolt feladatellátásra. A szakmaközi hálózatok munkájába a kiemelt projekt képviselőjén kívül be kell vonni mindazokat a közszolgáltatásokat nyújtó ellátó, kistérségen kívüli szervezeteket, hálózatokat is, akik a helyi szakemberek munkáját hatékonyan segíthetik. 7. Legalább kettő eddig hiányzó, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik számára biztosított, fenntartható szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, pedagógiai vagy egyéb szolgáltatás hozzáférésének 1 A települési szintű szakmai és szakmaközi műhely elsősorban a nagyobb (5.000 lakos feletti) településeken működtethető, mivel kisebb településeken kevés a szereplő (de a térségi szint számukra is nyitott természetesen.) 2 Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, közoktatási intézmények, stb. 14

15 biztosítása a kistérségben élő valamennyi érintett számára (pl. adósságkezelés, mobil szolgáltatások, szűrések, stb.), és/vagy elérhetőségének javítása (pl. az érintettek utaztatása, kihelyezett szolgáltatások megszervezése, a részvétel ösztönzése, stb.). 8. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása és közös szabályozásának kialakítása, (helyi rendeletek, és szolgáltatásfejlesztési koncepciók kistérségi szintű összehangolása), jogosultság, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése (pl. mozgó szolgáltatások igénybevételének biztosítása, stb.). A szabályozások kialakításánál figyelembe kell venni a társadalmi felzárkózással összefüggő, tágabb humán szolgáltatási környezetet, és a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásoknak e komplexebb rendszerbe maradéktalanul illeszkedniük kell. 9. A leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi, készségekre, képességekre irányuló szűrővizsgálatainak megszervezése, és a vizsgálat eredményének megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése. 10.Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében. 11.Legalább három olyan településen, ahol kiugróan rosszak a kompetencia mérési 1 adatok, az iskolai felzárkózást szolgáló 2 és szabadidős, a közoktatási intézmények feladatkörébe nem tartozó szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezése és működtetése A kistérség lehetőleg minél több, de legalább egy szegregátumában, vagy gettósodó településén 4 a segítők állandó jelenlétét biztosító settlement típusú közösségi szolgáltatóház 5 létrehozása és működtetése. A pályázó által rendelkezésre bocsátott ingatlanban működtetett szolgáltatásnak meg kell felelni az alábbi kritériumok mindegyikének: - folyamatosan, az év minden szakában, lehetőség szerint a hét minden napján, de legalább heti öt napot, minimum napi 8 órán keresztül nyitva tart; - biztosítja a helyi közösség számára a közösségi összejövetelekhez, képzésekhez, szakkörökhöz, szabadidős tevékenységekhez szükséges minimum 30 m 2 -es teret; és egy kisebb, egyéni fejlesztésre, vagy beszélgetésre alkalmas kisebb helyiséget; biztosítja, hogy az adott célcsoport tagjai is vegyenek részt a settlement típusú szolgáltatóház kialakításában, felújításában és aktív működtetésében; - heti rendszerességgel közösségi programokat biztosít a gyerekek és fiatalok számára, és felzárkóztató programokat működtet; - biztosítja a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú, (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, munkaerő-piaci, pedagógiai, stb.) alapszolgáltatások és szakosított ellátások helyben történő igénybevételét (a szociális és családsegítő szolgáltatás heti rendszerességű biztosítása kitelepülő/mobil szolgáltatással kötelező); 1 Az Oktatási Hivatal által a közoktatásban végzett Országos Kompetenciamérés eredményei alapján 2 Működő tanodák finanszírozása nem elszámolható. 3 Ez a szolgáltatás olyan kisebb településen működhet, ahol nincs tanoda, vagy olyan 3000 lakosnál nagyobb településen, ahol egy tanoda működik.. 4 A szegregátum és a gettósodó település fogalma a fogalomjegyzékben található 5 A szolgáltatóház részletes leírása a pályázati útmutató 18. számú mellékletében található. 15

16 - segíti továbbá a különféle közszolgáltatásokhoz való hozzájutást (szervezés, odajutás, szolgáltatás helybejutásának segítése, koordináció, kommunikáció segítése); - szakmailag segíti a családok ügyintézését (iratok beszerzésének segítése, tulajdonviszonyok tisztázása, stb.); enyhíti a lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányokat (a legalapvetőbb szükségleteknek megfelelően fürdési, tisztálkodási, mosási, tanulási, stb. lehetőséget biztosít a szolgáltató házban); - célzott és rendszeresített szolgáltatásaival hozzájárul a telepen élők környezeti és személyi higiénés, életvezetési, háztartási, gazdálkodási, az önellátást szolgáló kertkultúra, háztáji gazdálkodás, ház körüli javítások, karbantartás, stb. illetve családtervezési és gyermeknevelési ismereteinek és képességének fejlesztéséhez (szükséges anyagok magáncélra nem biztosíthatók); - támogatja a szegregátumban lakók közösségi kezdeményezéseit; a közösségi munka eszköztárának alkalmazásával segíti a szegregátumban élőket, hogy tevékenyen részt vegyenek helyzetük javításában, változtatásában (empowerment 1 ), közösségi akciókat szervez; közvetíti a szegregátum érdekeit a döntéshozók, szolgáltatók felé, elősegítve a szolgáltatások elérését annak érdekében, hogy a megközelíthetőség: közlekedés, utak állapotának javítása, környezetrendezés, hulladékmentesítés, közszolgáltatások elérhetősége, infrastrukturális feltételek javítása, stb. a konstrukción kívüli forrásokból megvalósuljon; - lehetőséget nyújt a közérdekű információk helyben történő elérésére pl. internet hozzáférési pontok kialakításával; biztosítja az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátításának lehetőségét a közösség és az egyének életminőségének javítása érdekében; - megfelel az akadálymentesség jogszabályban 2 meghatározott követelményeinek; - a fenntartó ingyenesen biztosítja, hogy a komplex szolgáltatások helyszínéül szolgáló épület/épületrész székhelye, vagy telephelye lehessen a már meglévő, a gyermekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó célú nonprofit szervezetnek; - a szolgáltató ház helyet ad(hat) a Biztos Kezdet szolgáltatásnak (amennyiben a településen nem működik gyerekház), és biztosítja a hozzá szükséges feltételeket 3. Közösségi szolgáltató házat olyan helyszínen (szegregátumban) kell létesíteni, ahol TÁMOP-5.3.6, TIOP-3.2.3, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élők komplex lakhatási és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogramja keretében hasonló beavatkozás nem történik. 13.Biztos Kezdet Gyerekház és/vagy szolgáltatás A Biztos Kezdet program célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A feladat olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához. 1 A fogalom definíciója a fogalommagyarázatban található 2 OTÉK - 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3 A Biztos Kezdet gyermekházakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes elvárásokat a 20. számú melléklet tartalmazza 16

17 A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósításának elsődleges helyszíne a gyerekház, de a program külső helyszínen is nyújthat a Biztos Kezdet szolgáltatást a gyerekházzal nem rendelkező településeken, településrészeken. A település méretének, a lakosság lélekszámának, a település szegénységi kockázati kódjának 1 a lakosságon belül a 0-5 éves gyerekek arányának figyelembe vételével a Biztos Kezdet programot több formában lehet megvalósítani. Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása 2 : A Biztos Kezdet szolgáltatások formáit, minimum követelményeit, elvárásokat, kötelező és választható tevékenységeket a 19. számú melléklet, a TÁMOP kiemelt projekttel való együttműködés leírását, az ingyenesen biztosított és a pályázó által betervezendő szolgáltatásokat részletesen a 21. és 23. számú melléklet tartalmazza. 14.Részvétel a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettje által a gyermekeket és családjaikat érintő intézmények és szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a közigazgatásban, intézményfenntartásban dolgozók, szülők, önkéntesek, civil szervezetek, egyházak tagjai és képviselői, valamint a Biztos Kezdet Gyerekházak és szolgáltatások munkatársai számára szervezett képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai rendezvényeken. (Az ezzel kapcsolatos elvárások a Pályázati útmutató 19. és 21. számú mellékletében találhatók.) 15.Motivációs képzések, rendezvénysorozatok szervezése szülők számára a gyerekneveléssel kapcsolatos kompetenciák, valamint a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében. 16. A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásainak fejlesztése és bevonása a program minél több elemébe: a) kistérségi gyerekbizottság; b) részvétel a kistérségi gyerekstratégia kialakítása és felülvizsgálata; c) a kistérségi cselekvési terv és forrástérkép kialakítása és rendszeres felülvizsgálata; d) a kistérségi és településszintű szakmai műhelyek és szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése; e) a szolgáltatásfejlesztések tervezése, előkészítése és megvalósítása, különös tekintettel az adósságkezelésre, a mobil szolgáltatások bevezetésére, és a szegregátumokban végzett munkára; f) a telepeken folytatott munka (különösen, ahol közösségi szolgáltatóház is működik a szegregátumban), elsősorban mobil/kitelepülő szolgáltatás műkötetésével; g) Biztos Kezdet szolgáltatás, kiterjesztett team megbeszélések. 1 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, A 20. számú mellékletben a Biztos Kezdet szolgáltatásra vonatkozóan tevékenységenként megjelöltük a kötelező vagy választható jelleget. 17

18 17.Tekintettel arra, hogy az egész gyerekesély program szempontjából kulcskérdés a célcsoportok és a lakosság elérése, a célok és tervek bemutatása, az egyes célcsoportokra szabott kommunikáció, valamint az átláthatóság, a számon kérhetőség, az ellenőrizhetőség; a kedvezményezetteknek kötelező kommunikációs tervet készíteni, amelyben részletezik, hogyan biztosítják a projekt transzparens működését, hogyan érik el az egyes célcsoportokat. Ezt a tervet az előkészítés során, vagy a projekt megkezdésétől számított 6 hónapon belül kell elkészíteni és az időszakos beszámolóhoz kell csatolni. Kötelezően választható tevékenységek: Az alábbi tevékenység csoportok mindegyikéből legalább 1-1 arab számmal jelölt tevékenység megvalósítása kötelező! A választott tevékenységek nem lehetnek azonosak a fenti kötelező tevékenységek keretében vállaltakkal. I. A lakosság bevonása 18.Gyermek- és/vagy diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik biztosítása. 19.A helyi közösség különböző csoportjai és vezetői közötti, és a gyermekes családok és intézmények/szolgáltatások közötti együttműködés, párbeszéd, elősegítése, pl. képzések, tréningek, fókuszcsoportok, stb. szervezésével, amelyben segítséget nyújthatnak a helyi internetes közösségi terek pl. emagyarország Pont, Teleház, stb., és az ott dolgozó személyzet (pl. etanácsadó, IT mentor). 20.Az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló tevékenységek megvalósítása, pl. mediáció, tréningek, felvilágosító programok megvalósítása, családi és közösségi konfliktusok kezelése. 21.Kistérségi gyerek(esély) honlap létrehozása és működtetése. A honlapon biztosítani kell a projekt tevékenységeinek és eredményeinek nyilvánosságát, közzé kell tenni a gyermekeket és családjaikat érintő legfontosabb információkat (pl. intézmények, szolgáltatások elérhetősége, rendezvények, programok, e-ügyintézés, stb.). 22.A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, szakmai-módszertani támogatása. 23.Állampolgári ismeretek elsajátítását, az állampolgárok önszerveződését, jogérvényesítését, valamint a közösségek együttműködését elősegítő szolgáltatások és módszerek kialakítása, bevezetése, fejlesztése. II. Szakmai-módszertani fejlesztés (képzés, tapasztalatcsere, tréning, konzultációs és tanácsadási lehetőségek) 24.A programban résztvevő, valamint a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó helyi szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik körében végzett eredményesebb és hatékonyabb munka érdekében. 18

19 25.Hazai és határmenti 1 tapasztalatcserék szervezése jó gyakorlatok megismerése, megismertetése és az adott kistérségben való hasznosítása érdekében, különös tekintettel az integrált gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére, tapasztalatcseréjére. 26.A szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést megelőző szolgáltatások (esetmegbeszélés, szupervízió, mestertanár, stb.) a gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatásokat megvalósító intézményekben és szervezetekben. III. Szolgáltatásfejlesztés és koordináció 27.Bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori szolgáltatásokban a Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése. 28.Bölcsődei, óvodai, iskolai, telepi szociális munka biztosítása. 29.Szülők felkészítése a szülői szerepre, gyermeknevelésre (a gyerekház szolgáltatáson kívüli baba-mama klubok, játszóházak, tanácsadások, képzések, stb.). 30.Hiányzó, vagy a szükségletekhez képest elégtelen mértékben rendelkezésre álló szolgáltatások fejlesztése. 31.Közösségépítő és/vagy fejlesztő nyári napközi, csoportos családi táborozás, 7-14 napos tábor jellegű (egész napos együttlétet biztosító) programok, illetve egyéb szabadidős programok megszervezése és működtetése, valamint ezekhez kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése a rendelkezésre álló intézményi keretek kihasználásával. 32.Az iskolai szünetekben a gyermekek szervezett étkeztetéséhez kapcsolódó programok szervezése. 33.A kistérségi gyerekétkeztetés szakmai fejlesztése és az egészséges táplálkozás szempontjainak beépítése. 34.Fiatalok számára közösségi terek kialakítása és működtetése, alacsonyküszöbű szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és sportprogramok megszervezése és működtetése információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása a célcsoport szükségleteinek megfelelően. A tevékenység olyan helyszínen valósítható meg, ahol nincs TÁMOP-3-as prioritásból finanszírozott hasonló program. 35.A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók, valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára. A tevékenység olyan helyszínen valósítható meg, ahol nincs TÁMOP-3-as prioritásból finanszírozott hasonló program. 1 csak határmenti kistérségek esetében 19

20 36.Az információs társadalom fejlesztése céljából közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása, vagy a meglévőkkel való együttműködés, a hozzá kapcsolódó információszolgáltatás, az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátítása lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében együttműködés a közeli nyilvános internetes közösségi terekkel (pl. emagyarország Pont, Teleház, stb.), a gyerekházba és közösségi házba érkező családtagok motiválása a számítógép- és internethasználatra, részükre oktatás szervezése a digitális és információs írástudás elterjesztése érdekében. E-közszolgáltatások közvetítése, népszerűsítése, tanácsadás az e-ügyintézésben, Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) létesítés az internet hozzáférési pontok és személyzetük segítségével. Open source tanácsadás (szabad- és nyílt forráskódú szoftver megoldások terjesztése, szakmai tanácsadással, technikai segítségnyújtással az önkormányzatok és intézményeik felé, illetve szükség esetén a lakosságnak is). 37.Önkéntesek bevonása a program megvalósításába. 38.A gyerekházhoz, közösségi házhoz, vagy a program egyéb szolgáltatásához kapcsolódó sport- és játszóudvarok kialakítása és működtetése gyermekek és fiatalok számára, amennyiben elérhetőek a helyi közösség számára. Sportudvar kialakítása indokolt nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett, versenyzésre alkalmas sportpályák kialakítását. 39.A kistérségben hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre álló szaktudás és szakértelem programba vonása (pl. gyógytornász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, dietetikus, stb.). Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek: A projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment és adminisztrációs tevékenységek. A projektnek az előrehaladás nyomon követése és a megfelelő szakmai támogatás biztosítása érdekében a kiemelt projekt megvalósítói által kért adatokat és információkat az előírt formátumban és rendszerességgel kell biztosítania. Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket az NFÜ ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. A Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége c. Útmutatóban előírt kommunikációs tevékenységek nem teljesítése vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. 20