ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER IKT. SZÁM: /2012-EMMI A évi CXII. törvény 27. (5) (7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült augusztus 31. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális ellátások és az utógondozói ellátás egyszerűsítésével összefüggő módosításáról (a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának 8., 27., 49. és 50. pontjában szereplő ügyek) Budapest, szeptember készítette: látta: jóváhagyta: dr. Lakatos Hedvig főov-h. Hedvig.Lakatos@emmi.gov.hu Dudás Zoltán főov. Zoltan.Dudas@emmi.gov.hu Bódiné Pajer Mariann mb. főov. Pajer.Marianna@emmi.gov.hu Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök Baloghné Gábor Katalin ov. Gabor.Katalin@emmi.gov.hu Baktay Csaba Csaba.Baktay@emmi.gov.hu dr. Hajós Andrea Andrea.Hajos@emmi.gov.hu dr. Mattenheim Gréta Greta.Mattenheim@emmi.gov.hu Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető jogok biztosa nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Egyesülete Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete ÁGOTA Alapítvány Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Országos Roma Önkormányzat 3

4 4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés célja a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) végrehajtása, eljárások egyszerűsítése az alábbiak szerint: 1.1. Az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátások egyszerűsítése azok összevonásán keresztül Ezen három ellátás esetén az egyszerűsítés úgy fog megvalósulni, hogy az ellátások összevonásra kerülnek egy ún. önkormányzati segély ellátás keretében (Korm. határozat 1. melléklet 8., 49. és 50. pont) Az utógondozói ellátás egyszerűsítése Az utógondozói ellátás elrendelése egyszerűbb lesz, illetve pontosításra kerülnek az ellátás szabályai (Korm. határozat 1. melléklet 27. pont). A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egyszerűsítéséhez a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása szükséges. Az utógondozói ellátásra vonatkozó szabályokat a Gyvt., a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Jelen előterjesztés 1. számú melléklete mind az egyes szociális ellátások egyszerűsítése, mind az utógondozói ellátás egyszerűsítése tekintetében a törvényi szintű rendelkezések, azaz az Szt. és a Gyvt. módosítását tartalmazza. Az előterjesztés 2. számú melléklete az utógondozói ellátás egyszerűsítése tekintetében a kormányrendeleti szintű rendelkezések, azaz a Gyer. módosítását foglalja magában. Az előterjesztés függelékében pedig az utógondozói ellátás egyszerűsítése tekintetében a miniszteri rendeleti szintű rendelkezések, azaz az R. módosítása szerepel. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) módosítása A Korm. határozat előírja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása, az átmeneti segély folyósítása, valamint a temetési segély folyósítása eljárások egyszerűsítését.

5 5 Az ellátórendszer átláthatóbbá tétele, valamint az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében javasolt az egyaránt válsághelyzetek kezelésére szolgáló három ellátás összevonása egy ún. önkormányzati segéllyé. Az ellátások összevonásával megvalósul a Korm. határozat által előírt egyik kimeneti lehetőség, az egyszerűsítés. Az átmeneti segélyre, valamint a temetési segélyre vonatkozó szabályozást jelenleg is az Szt. tartalmazza, illetve e törvényben kerülne nevesítésre az újonnan kialakítandó önkormányzati segély is, szükséges ezért az Szt. kapcsolódó szabályainak módosítása. Az Szt., illetve Gyvt. hatályos szabályai nem tartalmaznak rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mely jövedelemhatár felett nem indokolt segély nyújtása. Ilyen jellegű rendelkezés törvényi rögzítése az önkormányzati segély esetében sem indokolt, hiszen krízishelyzettel nem kizárólag a rossz anyagi helyzetben élő személyek lehetnek érintettek. Önkormányzati segély biztosítása azokban a helyzetekben is indokolt lehet, amikor váratlan anyagi megrázkódtatás (baleset, természeti kár, bűncselekmény) okán, egyébként jó általános anyagi helyzetben élő személy szorul segítségre. A törvényi felhatalmazás alapján, mérlegelésüktől függően az önkormányzatok dönthetnek a jogosultsági feltételek jövedelemtől függő behatárolásáról. A szociális biztonság garantálása érdekében szükséges viszont annak előírása, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat. A tervezet úgy rendelkezik, hogy az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében kell szabályozni azzal, hogy az a nyugdíjminimum 130%-ánál alacsonyabb nem lehet. Az általános központi minimum jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintésre került az összevonásra kerülő segélyek funkciója, jogosulti köre és az önkormányzatok ellátásokra vonatkozó hatályos szabályozása. Ennek során megállapítást nyert, hogy a jelenleg gyermekes családok részére biztosított ellátás esetében általános a %-os jövedelmi küszöb alkalmazása. Ezen szint biztosítása a hátrányos helyzetű családok esetében az egyedi élethelyzetek kezelése érdekében továbbra is feltétlenül indokolt. Az önkormányzati segély célját tekintve elsősorban krízishelyzetek kezelését szolgálná, melybe nem csak a különösen rossz anyagi helyzetben élők kerülhetnek, így indokolt, hogy a kicsivel magasabb jövedelmi határon élő, de szintén szűkös anyagi forrásokkal rendelkező az alacsonyabb jövedelmi értékhatárhoz kötött egyéb szociális ellátásokra nem jogosult személyek, családok is részesülhessenek egyedi, rendkívüli esetekben szociális segélyben. Az egy főre jutó jövedelmi értékhatár 130%-ban történő meghatározása az ellátottak számát nem fogja növelni, hiszen a jelenleg akár mindhárom összevonásra kerülő ellátásra is jogosult család a jövőben egy ellátás kérelmezésére lesz jogosult A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása Utógondozói ellátás elrendelésének egyszerűsítése A Gyvt. értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek a gyámjával együtt, valamint olyan fiatal felnőtt, akinek nevelésbe vétele nagykorúságával szűnt meg, kérelmezheti a gyámhivatalnál utógondozói ellátása elrendelését, amennyiben az ellátás elrendelésének Gyvt.-ben meghatározott feltételei fennállnak. Az utógondozói ellátás keretében az utógondozói ellátás nyújtására működési engedéllyel rendelkező a volt

6 6 gondozott fiatal felnőtt számára a szükségleteihez igazodó teljes körű ellátást és az önálló élete megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást biztosít, valamint a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítséget nyújt. Az utógondozói ellátásra vonatkozó szabályozás módosításával az előterjesztés célja - egyrészt a Magyary Program Egyszerűsítési Programjában szereplő ügyek 27. pontjához kapcsolódóan az utógondozói ellátás elrendelésére irányuló eljárás egyszerűsítése mind az ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt (KSH OSAP adatok alapján: december 31-én 3626 fő részesült utógondozói ellátásban), mind az eljárásban részt vevő hatóság (2013. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának szakigazgatási szerve) és más szereplők (20 területi gyermekvédelmi szakszolgálat; mintegy 50 nevelőszülői hálózat; kb gyermek- és lakásotthon) szempontjából. A es KSH OSAP adatok alapján megállapítható, hogy az ellátás elrendelése szabályainak egyszerűsítése évente legalább 1300 gyámhivatali eljárást érint; - másrészt az utógondozás és az utógondozói ellátás jogintézménye szabályozásának pontosítása, jogszabályi ellentmondások megszüntetése, hiányosságok pótlása, a régi és új anyagi és eljárásjogi rendelkezések megfelelő jogszabályi szinten történő megjelenítése; - harmadrészt az utógondozói ellátottak intézményes ellátásról történő leválásának mihamarabbi elősegítése. Az utógondozói ellátásra vonatkozó rendelkezések módosításával nem bővül a jogosulti kör. A Gyvt. jelenleg hatályos 93. (9) bekezdés c) pontja a módosításban szereplővel azonos módon felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén a fiatal felnőtt 25. életévének betöltéséig teszi lehetővé az ellátás igénybevételét. A szociális intézménybe felvételét váró fiatal felnőtt a jelenleg hatályos szabályok szerint 24., az új szabályok szerint 22. életévének betöltéséig részesülhet ellátásban, azaz estükben a jogosulti kör kisebb lesz. Új rendelkezés, hogy ha az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt a gyermekével együtt veszi igénybe a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó átmeneti gondozást, akkor az átmeneti gondozás a szülő utógondozói ellátásáig fenntartható, azaz túllépheti a fő szabály szerinti időtartamot (12 hónap). A rendelkezés költségvetési többletkiadással nem jár, mert e szabály hiányában az utógondozói ellátott gyermeke a 12 hónap elteltével más intézkedés híján gyermekvédelmi szakellátásba kerülne, aminek fedezése jóval nagyobb kiadást igényel, amellett pedig erősen meggyengíti az egyébként jól működő szülő-gyermek kapcsolatot is Önkormányzati segély kialakítása Ahogy arra a 2.1. pont is utal, az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást felváltó önkormányzati segély szabályait az Szt. állapítja meg. Ezzel a módosítással párhuzamosan szükséges a Gyvt.-ben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) módosítása Összefüggésben a Gyvt.-ben szabályozott utógondozás és utógondozói ellátás jogintézményének egyértelmű elhatárolásával, szükséges a két jogintézmény tekintetében az

7 7 eljárási szabályokat is módosítani. A javaslatban szereplő módosítások biztosítják a normák megfelelő jogszabályi szinten történő meghatározását, illetve egyszerűsítik a vonatkozó hatósági eljárásokat. A korábbiakhoz képest az utógondozói ellátásra irányuló kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok köre szűkül a lakhatás megoldhatatlanságáról szóló nyilatkozattal, valamint a környezettanulmánnyal, mivel ezek nélkül is megalapozott döntést tud hozni a gyámhatóság. Kikerült a kérelemhez benyújtandó dokumentumok köréből továbbá a fiatal felnőtt nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyon összegéről szóló igazolás is, hiszen a nagykorúvá váláskor azt a kirendelt és végszámadást nyújtó gyám a gyámhatóságnak megküldi. Azaz ez a dokumentum a gyámhatóságnak rendelkezésére áll, mivel az utógondozói ellátás elrendelésére ugyanaz a gyámhatóság illetékes, amely a fiatal felnőtt kiskorúsága idején is eljárt. A dokumentumok körének leszűkítése az eljárás egyszerűsítését vonja maga után. A tervezet meghatározza az utógondozói ellátást elrendelő határozat tartalmai elemeit, egyértelműsítve azokat. A korábbiakhoz képest a tartalmi elemek közül törlésre került az utógondozás elrendelése, melynek eredményeként egyértelművé válik, hogy az utógondozói ellátást elrendelő határozatban nem kell kirendelni utógondozót. Ez jelentős mértékű egyszerűsítést jelent a gyámhivatal és az ügyfelek számára, mivel az utógondozó személyében bekövetkező változás nem eredményez hatósági eljárást. Ezáltal csökkennek mind az ügyfél, mind a hatóság terhei. Egyszerűsítést jelent, hogy az utógondozói ellátást elrendelő gyámhatósági határozatban nem kell az utógondozó személyét megjelölni, így az utógondozó személyének változása esetén nem kell a határozatot módosítani. További egyszerűsítés következik be azáltal, hogy az utógondozónak nem félévente, hanem csak évente kell tájékoztatást adnia az utógondozás eredményéről a gyámhivatalnak A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (R.) módosítása A rendelettervezet a Gyvt. és a Gyer. utógondozást és utógondozói ellátást érintő szabályváltozásai okán szükséges módosításokat tartalmazza, kiküszöbölve a pontatlanságokat, ismétléseket, ellentmondásokat. A tervezett Gyvt.-módosítás egyértelművé teszi, hogy az utógondozói ellátás keretében nem kell kötelezően nyújtani az R ai szerinti teljes körű ellátást. Ezért az R.-ben meghatározásra kerültek az utógondozói ellátás keretében nyújtandó szükség szerinti ellátás tartalmi elemei azok mértékének meghatározása nélkül, hasonlóan a családok átmeneti otthonában nyújtott szükség szerinti ellátáshoz (R ). Az utógondozói ellátást nyújtó intézmény feladatai között nevesítésre került a fiatal felnőtt utógondozói ellátása iránti kérelem előterjesztéséhez kötelezően biztosítandó segítségnyújtás. A fiatal felnőtt a hatósági ügyintézés során így megfelelő segítséget kap. A megfelelő szakmai tevékenység folytonossága szempontjából garanciális új szabály, hogy az utógondozó személyében beállt változást esetátadásnak kell követnie, melyet megfelelően dokumentálni kell.

8 8 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának az állam újraépítésére vonatkozó célkitűzéseivel ( Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat! ) A demokratikus normák helyreállítása a hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás keretei között az erős és hatékony állam, közigazgatás kiépítése által lehetséges, amelyhez az előterjesztésben foglaltak nagymértékben hozzájárulnak. 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programja elfogadásáról szóló előterjesztést (a Magyary Program 15. számú intézkedésének végrehajtásáról), amely alapján a Korm. határozat 1. mellékletében meghatározottak szerint 228 ügy felülvizsgálatát kell végrehajtani. Ezen mellékletben szerepel az utógondozói ellátás elrendelésére irányuló eljárás (27. pont), valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (8.pont), átmeneti segély (49. pont) és temetési segély (50. pont) eljárások is. Az előterjesztést a szeptember 4-ei miniszteri értekezlet tárgyalta. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés szerinti törvények módosításának elfogadása nem igényel minősített többséget. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! igen/nem

9 tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató 9 igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztés célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosításával az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátások összevonása egy ún. önkormányzati segéllyé, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei módosításával az utógondozói ellátás elrendelésének egyszerűsítése. Évente 1300 utógondozói ellátást elrendelő eljárást érint az adminisztratív terhek csökkentése az utógondozói ellátásban, ami a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúságát elérő fiatal felnőtt életkezdését és az őket ebben segítő szakember munkáját teszi könnyebbé. A fiatalok 18. életévük betöltését követően utógondozói ellátást kérhetnek, melynek keretében szükség szerinti ellátást, az önálló élet megkezdéséhez, valamint a társadalomba való beilleszkedéshez személyre szóló tanácsadást kaphatnak. Egyszerűbb lesz az utógondozói ellátás igénybevétele a fiatalok számára, mert csökken a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok köre, nem kell például a jövőben a lakhatás megoldhatatlanságáról nyilatkozatot beadni, nem lesz szükség környezettanulmányra sem és kikerül a kérelemhez benyújtandó dokumentumok köréből a nagykorúvá válás időpontjában a rendelkezésre bocsátott készpénz vagyon összegéről szóló igazolás is. Tovább gyorsítja az ellátást, hogy nem kell határozatban kirendelni az utógondozót és a nagykorúvá váló fiatalnak kötelező segítséget nyújtani az utógondozói ellátás kérelmezéséhez. A korábbiakhoz képest változás, hogy amennyiben az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást, úgy a kisgyermek átmeneti gondozása nem csak 12 hónapig, hanem a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig lesz fenntartható. Így biztosítható a szülő-gyermek (elsősorban anya-gyermek kapcsolat) megtartása, ezzel a gyermek egészségesebb személyiségfejlődése lehetőségének megteremtése. További újdonság, hogy amennyiben az utógondozói ellátás a tanulmányok folytatása miatt került elrendelésre, úgy azok befejezését követően nem szűnik meg azonnal az ellátás, hanem további 120 napig igénybe vehető, ezzel segítve a megfelelő munkahely megtalálását. A középfokú tanulmányokat folytató és a szociális intézménybe felvételét váró fiatal felnőttek számára a jelenlegi 24 helyett 22 éves korukig lesz biztosítható az utógondozói ellátás, így előbbiek korábban leválnak az intézményes ellátásról és kezdik meg önálló életüket, utóbbiak pedig átkerülhetnek az állapotuknak megfelelő intézmény gondoskodásába. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

10 Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tel: +36/1/ Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: az átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és utógondozói ellátás által érintett személyek Tervezett időtartam: Eszközrendszer: közlemény és interjúk Anyagi ráfordítás: - 10 Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

11 11 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előterjesztéshez az alábbi hatásvizsgálati lapok kerültek csatolásra: - az önkormányzati segély kialakítására vonatkozó hatásvizsgálati lap, - az utógondozói ellátás elrendelésének egyszerűsítésére vonatkozó hatásvizsgálati lap.

12 12 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális ellátások és az utógondozói ellátás egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés - 1. mellékletében szereplő tervezetnek az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét az emberi erőforrások minisztere látja el, - 2. mellékletében szereplő tervezetnek az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény kihirdetésével egyidejűleg Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

13 13 1. melléklet a /2012. számú kormány-előterjesztéshez évi törvény egyes szociális tárgyú törvényeknek a szociális ellátások és az utógondozói ellátás egyszerűsítésével összefüggő módosításáról 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) önkormányzati segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 2. Az Szt a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: Önkormányzati segély 45. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) A fővárosban ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.

14 14 (3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen betegség, haláleset, elemi kár, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében kell szabályozni azzal, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 130%-ánál alacsonyabb nem lehet. (6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (7) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (8) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból különösen a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható. (9) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni. 3. (1) Az Szt. 47. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás és c) az önkormányzati segély nyújtható. (2) Az Szt. 47. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a

15 15 gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. 4. Az Szt (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A 45. (2) bekezdése szerinti önkormányzati segélyezés fedezetéhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a fővárosi önkormányzattal évente kötött megállapodásban foglalt keretösszeggel hozzájárul. 5. Az Szt (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza) g) az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. 6. Az Szt. a következő 140/Q. -sal egészül ki: 140/Q. (1) Az egyes szociális tárgyú törvényeknek a szociális ellátások és az utógondozói ellátás egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított 45. és a 47. (1) és (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A december 31-éig jogerős határozattal megállapított átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Hatályát veszti az Szt. a) 4. (7) bekezdése, b) 46. -a és az azt megelőző alcím Az Szt. a) 4. (1a) bekezdés 1. pontjában az átmeneti segély szövegrész helyébe az átmeneti segély vagy önkormányzati segély szöveg, b) 7. (1) bekezdésében az átmeneti segélyt szövegrész helyébe az önkormányzati segélyt szöveg,

16 16 c) 7. (2) bekezdésében az átmeneti segély szövegrész helyébe az önkormányzati segély szöveg lép. 9. Az Szt. 36. (1) bekezdés c) pontjában és 37/B. (1) bekezdés b) pontjában a keretében képzési támogatásként szövegrész helyébe a keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként szöveg, valamint a részesül, a keresetpótló juttatás szövegrész helyébe a részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás szöveg lép. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása 10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. -a a következő zs) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) zs) utógondozás: az átmeneti vagy tartós nevelés megszüntetését, megszűnését követően zsa) a gyermek családjába való visszailleszkedését elősegítő utógondozó szociális munka, zsb) a fiatal felnőttnek az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadás és a társadalomba való beilleszkedéshez történő segítségnyújtás. 11. A Gyvt. 18. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. 12. (1) A Gyvt. 45. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek

17 17 nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (2) A Gyvt. 45. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve, ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ebben az esetben a gyermek átmeneti gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn. 13. A Gyvt. 53/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani. 14. A Gyvt. 55. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A nevelőszülő a saját háztartásában a működtetője közreműködésével utógondozói ellátást nyújt. 15. A Gyvt a helyébe a következő rendelkezés lép: 92. (1) Utógondozásnak van helye a) az átmeneti vagy tartós nevelés megszüntetését követően kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig, b) az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra, c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára. (2) Az utógondozást a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, b) a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőjének utógondozója látja el. (3) A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.

18 18 (4) Az utógondozás az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ismételten elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt került sor. (5) Megszűnik az utógondozás a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével, c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való elszámolással. (6) A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha a) egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el, b) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha otthonteremtési támogatásban részesül, c) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt. 16. A Gyvt a helyébe a következő rendelkezés lép: 93. (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. (2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 21. életévének, vagy ha speciális ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 22. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének, c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévének betöltéséig kérheti. (3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

19 19 b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg. (4) Az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (5) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került. (6) Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállása esetén, legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig. (7) Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b) f) pontjában foglaltak miatt került sor és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el. (8) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott ok alapján elrendelt utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a munkaügyi központtal együttműködni. (9) Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 22., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével, c) ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézményben való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével. (10) A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt a) utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, b) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, c) a házirendet többször súlyosan megsérti, d) azt kéri, e) az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti, f) az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót.

20 A Gyvt. a következő 161/K. -sal egészül ki: 161/K. Az egyes szociális tárgyú törvényeknek a szociális ellátások és az utógondozói ellátás egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló évi törvénnyel megállapított 45. (2) és (6) bekezdését, 53/A. (1) bekezdését, 55. (7) bekezdését, 92. -t és 93. -t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását december 31-ét követően rendelték el. A január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a december 31- én hatályos szabályokat kell alkalmazni. 18. Hatályát veszti a Gyvt. a) 4. (1) bekezdés a) pontjában a (2) és szövegrész, b) 4. (2) bekezdése, c) 15. (1) bekezdés b) pontja, d) 18. (1) bekezdés b) pontja, e) 18. (5) és (6) bekezdése, f) 21. -a és az azt megelőző alcím, g) 94. (2) bekezdésében az a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, szövegrész, h) 125. (1) bekezdése. 19. A Gyvt. a) 34. (8) bekezdésében a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget [21. (2) bek.] szövegrész helyébe az az Szt. szerinti önkormányzati segély formájában nyújthat segítséget szöveg, b) 39. (5) bekezdés b) pontjában az utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) szövegrész helyébe az utógondozás szöveg lép. 3. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény módosítása 20. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 74. b) pontjában az átmeneti segély szövegrész helyébe az átmeneti segély, az önkormányzati segély szöveg lép. 4. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 21.

21 21 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1. pont 1.3. alpontjában a temetési segély szövegrész helyébe a temetési segély, az önkormányzati segély szöveg lép. 22. Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8. pont alpontja. 5. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény módosítása 23. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, a helyi döntésen alapuló ellátások kivételével (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, önkormányzati segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás; a évre vonatkozó elszámolásnál fentieken túl az időskorúak járadéka és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) (1993. évi III. törvény, évi XXXI. törvény). 6. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése 24. (1) A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 35. (7) bekezdés 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A Gyvt.) 1. 11/A. (2) bekezdés e) pontjában, 17. (4) bekezdés első és második mondatában és (5) bekezdésében, 18. (3) bekezdésében, 22. (3) bekezdésében, 23. (1), (2) és (3) bekezdésében, 24. (3) és (4) bekezdésében, (5) bekezdésének bevezető szövegében, valamint a) és c) pontjában, 25. (7) bekezdésében, 26. (2), (3) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés első és második mondatában, 27. (1) bekezdésében, 34. (3) bekezdés első és második mondatában és (4) bekezdésében, (5) bekezdés harmadik és negyedik mondatában, (6) bekezdés első és második mondatában, (7) bekezdésében, 53. (4) bekezdésében, 55. (2) és (3) bekezdésében, 57. (3) bekezdés c) és d) pontjában, 60. a) és b) pontjában, 62. (1) bekezdés a) és c) pontjában, 63. (1) bekezdés b) pontjában, 64. b) pontjában, 66/E. (1) bekezdés d) pontjában és (8) bekezdésében, 69/A. (2) bekezdés e) pontjában, 70. (1) és

22 22 (4) bekezdésében, 71. (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, 73. (1), (3) és (4) bekezdésében, 74. (1) és (2) bekezdésében, 75. (1) bekezdésében, 75/A. a) és b) pontjában, 76. (1) és (2) bekezdésében, 77. (1) bekezdés első és második mondatában, (4) és (5) bekezdésében, 78. (1) és (3) bekezdésében, 79. (1) bekezdés első és második mondatában és (2) bekezdésében, 80. (1), (2), (3), (5) és (7) bekezdésében, 81. (2) bekezdésében, 81/A. (3) bekezdésében, 81/B. (1), (3) bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5), (6) és (7) bekezdésében, 81/C. (1) bekezdés első és második mondatában, 82. (1) bekezdésében, 83. (1) bekezdésében és (3) bekezdés első és második mondatában, (4), (5) és (7) bekezdésében, (8) bekezdés első, második és harmadik mondatában, 84. (1) bekezdésében, (3) bekezdés bevezető szövegében és c) pontjában és (4) bekezdésében, 85. (4) és (6) bekezdésében, 86. (3) és (4) bekezdésében, 87. (1), (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében, 88. (1), (2) és (3) bekezdésében, 89. (1) és (2) bekezdésében, 91. (2) és (3) bekezdésében, 100/A. (1) és (4) bekezdésében, 100/B. -ában, 102. (2) bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében, 104. (1) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdésében, (8) bekezdés első és második mondatában, 121. (2) bekezdésében, 129. (4) bekezdésében, 132. (6) bekezdésében, 133/A. (7) és (11) bekezdésében, 135. (5) bekezdésében, 140. (1) bekezdés nyitó szövegében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 152. (3) és (4) bekezdésében, 154. (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a gyámhivatal szövegrész helyébe a gyámhatóság szöveg, (lép.) (2) A Jtv. 35. (7) bekezdés 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A Gyvt.) (4) bekezdésében, 47. (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 57. (3) bekezdés a) pontjában és d) pont db) alpontjában, 63. (1) bekezdés b) pontjában, 66/E. (5) és (7) bekezdésében, 67. (2) bekezdésében, 69/D. (4) bekezdésében, 81/A. (2) bekezdésében, 83. (7) bekezdésében, 141. (3) bekezdésében a gyámhivatalt szövegrész helyébe a gyámhatóságot szöveg, (lép.) (3) A Jtv. 35. (7) bekezdés 14. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A Gyvt.) /E. (6) bekezdésében, 69/D. (1) bekezdés e) pontjában, 81/A. (3) bekezdésében a gyámhivatali szövegrész helyébe a gyámhatósági szöveg, (lép.) (4) Nem lép hatályba a Jtv. 20. (3) bekezdése. 7. Záró rendelkezés

23 (1) Ez a törvény a (2) (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A december 31-én lép hatályba. (3) Az 1 8. és a január 1-jén lép hatályba.

24 24 2. melléklet a /2012. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2012. (.....) Korm. r e n d e l e t e az utógondozói ellátás elrendelésére irányuló eljárás egyszerűsítésével összefüggésben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) a helyébe a következő rendelkezés lép: 121. (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulása érdekében az utógondozás biztosítására elsősorban a fiatal felnőtt korábbi gondozási helyét, vagy ha a támogatás céljának elérését elősegíti a fiatal felnőtt választása szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat által meghatározott otthont nyújtó ellátást biztosító intézményt jelöli ki, amely a kijelölést követően köteles ellátni az utógondozást. (2) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét, hogy a) 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében bekövetkező változásról, és b) gondoskodjon arról, hogy az utógondozó az utógondozás eredményéről ba) évente, bb) a gyámhatóság felhívására bármikor, és bc) az utógondozás megszűnésekor vagy megszüntetésekor adjon tájékoztatást a gyámhivatalnak. 2. A Gyer a helyébe a következő rendelkezés lép: 123. (1) A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak a gyermek utógondozói ellátásra irányuló kérelmét, valamint az utógondozói ellátásra vonatkozó javaslatot és a 124. szerinti dokumentumokat.

25 25 (2) Ha a tizennegyedik életévét már betöltött gyermek cselekvőképességének hiánya, vagy a fiatal felnőtt cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezése és szociális bentlakásos intézményi elhelyezése látszik indokoltnak, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét. 3. A Gyer a helyébe a következő rendelkezés lép: 124. (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátásra irányuló kérelméhez csatolja a) jövedelemnyilatkozatát az azt alátámasztó igazolásokkal együtt, vagy igazolást az álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről, b) a köznevelési, felsőoktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszonyról vagy a felnőttképzési intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés másolatát, c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról, d) az ellátást biztosító nevelőszülő és működtetője együttes, a gyermekotthon, utógondozó otthon vagy külső férőhelyet működtető befogadó nyilatkozatát, vagy a befogadás megtagadásáról szóló nyilatkozatot. (2) A befogadás megtagadása esetén a gyámhivatal kikérheti az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét. 4. A Gyer a helyébe a következő rendelkezés lép: 125. Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. -ban foglaltakon kívül tartalmazza a) az utógondozói ellátást biztosító aa) nevelőszülőnek, ab) gyermekotthonnak, ac) utógondozó otthonnak, ad) lakhatást nyújtó külső férőhelynek és működtetőjének a megnevezését; b) az utógondozói ellátás elrendelésének a Gyvt. 93. (1) bekezdésében meghatározott okát és kezdő időpontját; c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen felhívást ca) a munkavállalással járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, cb) a munkavállaláshoz szükséges lépések megtételére, cc) tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítésére, cd) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival és az intézményben ellátott társaival szembeni megfelelő magatartásra, ce) a gyermekotthon, utógondozó otthon, külső férőhely házirendjének betartására,

26 26 cf) az utógondozói ellátást nyújtó nevelőszülővel és működtetőjével, a gyermekotthonnal, utógondozó otthonnal kötött megállapodásban foglalt kötelezettségei megtartására, cg) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével, tulajdonosával kötött megállapodásban foglaltak betartására, ch) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival való együttműködési kötelezettség betartására; d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre vonatkozó figyelmeztetését; e) a fiatal felnőtt felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be; f) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vezetőjének felhívását arra, hogy 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében vagy az utógondozói ellátás helyében bekövetkező változásról. 5. A Gyer a helyébe a következő rendelkezés lép: 126. (1) Ha az utógondozói ellátás igénybevételének oka, illetve helye megváltozott, és az utógondozói ellátás szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll, a gyámhivatal határozatban állapítja meg az utógondozói ellátás igénybevételének új okát, illetve helyét. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az utógondozói ellátásra irányuló kérelemhez csak a megváltozott körülményekre vonatkozó dokumentumokat kell csatolni. 6. A Gyer. a következő sal egészül ki: 177. Az utógondozói ellátás elrendelésére irányuló eljárás egyszerűsítésével összefüggésben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló /2012. ( ) Korm. rendelettel megállapított t és t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását december 31-ét követően rendelték el. A január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. Hatályát veszti a Gyer a Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba.

27 27 Függelék a /2012. számú kormány-előterjesztéshez Az emberi erőforrások miniszterének /2012. (...) EMMI r e n d e l e t e az utógondozói ellátás elrendelésére irányuló eljárás egyszerűsítésével összefüggésben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (2) bekezdés a) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 90. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A gyámhivatal határozata alapján az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését a Gyvt. 5. zs) pontja szerinti utógondozással kell segíteni. (2) A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében a korábban átmeneti vagy tartós nevelés alatt álló gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat lehetőség szerint ugyanannak a szakembernek (a továbbiakban: utógondozó) kell ellátnia. (2) Az R. 90. (4) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő ah) alponttal egészül ki: (Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd) ac) segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézmény vagy munkahely kiválasztásában, keresésében, valamint a tanulmányok végzésével és a munkahelykereséssel kapcsolatos teendők intézésében, ah) a Gyer (2) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről. 2.