ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA"

Átírás

1 ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2014

2 Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép A Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, Cselekvési tervet és Forrástérképet a TÁMOP A-12/ számú a Boldogabb jövő reményében a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése című projekt megbízásából készítette: - Voloncs László, projektmenedzser - Molitoriszné Menyhért Melinda, szakmai vezető - Juhász Tibor, projektasszisztens

3 Tartalomjegyzék A. Helyzetelemzés I. Bevezető 1. A kistérségi stratégia haszna 4 2. A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A Gyerekesély stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) határozata) A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása A Stratégiai tervezés folyamata A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek A Stratégia társadalmasításának folyamata 20 II. Helyzetelemzés A kistérség általános jellemzése A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói A kistérség népességének jellemzői Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség Szegénység, depriváció, szegénységi kockázat, kisgyermekes családok helyzete Egészségi állapot és mutatói Lakókörnyezet, lakáshelyzet Foglalkoztatás Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Kistérséggel és a projekttel kapcsolatos vélemények 11. SWOT Analízis; Beavatkozási területek kijelölése

4 B. Kistérségi Gyerekesély Stratégia Prioritások, stratégiai célok Rövid,-közép és hosszú távú célok meghatározása I. Közösségi gazdálkodás 1. Stratégiai célok 2. Önfoglalkoztatás 3. Tervezhető szolgáltatások 4. Közösségi gazdálkodás-gazdaságok formái, célja és haszna 5. Követendő jó gyakorlat II. Korai képességgondozás 1. Stratégiai célok 2. A Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése 3. Egységes óvoda-bölcsőde szolgáltatás bővítése 4. Alternatív gyermekellátások 5. Prevenció és egészségügyi szűrések III. Óvodai és iskolai szociális munka 1. Stratégiai célok 2. Indokoltsága, szükségessége Részterületei:Egyéni tanácsadás és esetkezelés, Szociális munka a csládokkal, Szociális csoportmunka, Közösségi szociális munka Összefoglaló 154 IV. Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése 1. Stratégiai célok 2. Településfejlesztés 3. A projektben megkezdett közösségi munka folytatása

5 4. Humáninfrastruktúra és alapszolgáltatások fejlesztése 5. Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése 6. Egészségügyi ellátás fejlesztése 7. Infrastruktúra 8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 9. Szakmai műhelyek,szakmaközi hálózatok 10. Problémafa C. Cselekvési terv I. Közösségi gazdálkodás 178 II. III. IV. Korai képességgondozás Óvodai és iskolai szociális munka Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése D. Forrástérkép 214 Forrásjegyzék Mellékletek

6 A. HELYZETELEMZÉS I. BEVEZETŐ 1. A kistérségi stratégia haszna A stratégiai gondolkodás szakemberek, politikusok, intézmények, ágazatok és nem utolsó sorban az érintett állampolgárok szoros együttműködését és partnerségét feltételezi, melynek megvalósításához erőforrások szükségesek. A gyerekiroda létrejöttével rendelkezésre álló humánerőforrás lehetne a hajtóereje a stratégiai gondolkodásnak a gyermekek esélyeivel kapcsolatos területen, a közösség szükségleteire a saját- és bevont erőforrásokra történő építkezés egy újfajta gondolkodásmódra épülve az innovatívvitásés kezdeményezőkészségre épülve. A hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia elkészítésének, ki kell terjednie a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felül kell vizsgálni, a projektidőszak lejártát követően is. A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. A stratégia megvalósítását szolgálja, a legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint ezek elfogadása a Kistérségi Gyerekesély Bizottság és az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által. A stratégia azonban önmagában életképtelen a cselekvési terv és az azt megvalósítók nélkül. Szükséges emellett egy forrástérkép is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a stratégia és a cselekvési terv megvalósításához. A projekt további működtetésének és fenntartásának kérdése a kistérségeket érintő, bekövetkezett átalakulások miatt (járási rendszer, az intézményi átalakulások, TKT területi lehatárolásának módosulása), a következő időszak legfontosabb kérdése. Véleményünk szerint a kistérség nem vállalhatja a gyermekek és családjaik anyagi értelemben vett szegénységi arányának csökkentését nem csak az országos, hanem a kistérségi átlaghoz viszonyítva sem. Az elkövetkezendő tíz évben, mivel mind a munkanélküliség kezelésében, mind a munkajövedelmet pótló vagy a létfenntartáshoz hozzájáruló társadalmi jövedelmek elosztására nagyon korlátozott a települések, a kistérség ráhatása, ettől függetlenül néhány eszközzel hozzájárulhat e cél megvalósításához is: a helyi vállalkozások helyzetbe hozása önkormányzati 4

7 megrendelések esetén, a gyermekes szülők (köz) foglalkoztatásának prioritást adva, a helyi termékek helyi piacra jutásának elősegítése. A stratégia önmagában csak elméleti tennivalók célkitűzések összesített megfogalmazása, ezért rendelni kell hozzá konkrét felelősöket, akik végrehajtják a cselekvési tervet, amely meghatároz fókuszpontokat és a nevesített akciókat jeleníti meg a stratégiai célok megvalósítása érdekében. A felelősök mellett az egyes feladatok elvégzésének határidejét is meg kell határozni. Szükséges ugyanakkor egy forrástérkép elkészítése is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat a stratégia és cselekvési terv megvalósításához. Mindezek figyelembe vételével, mozgósításával és felhasználásával válik megvalósítható, fenntartható és továbbfejleszthető a kistérségben eddig elért eredmények. 5

8 2. A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A kistérségi gyerekesély stratégia célja annak elérése, hogy a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítson meg. A stratégia elkészítésekor a kistérségen meglévő alábbi tervdokumentumokat, stratégiákat tekintettük át és főbb idevonatkoztatásait építettük be, használtuk fel a gyerekesély stratégia elkészítésébe: - A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése MTA Kistérségi szociális stratégia EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda (felülvizsgálva:2013) - Kistérségi egészségterv Dr. Párkány Pálma Kistérségi tükör - MMSZ Esettanulmány az Abaúj-Hegyközi kistérségről EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kistérségi Esélyegyenlőségi terv - EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda A-HTKT Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Kistérségi Foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata ATÖSZ Encs Kistérségi Szociális Stratégia felülvizsgálata ATÖSZ Encs 2013 A stratégia elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat a módszertani anyagokat, kutatásokat, és más szakmai anyagokat, amelyek az MTA Gyerekszegénység Elleni Programja dolgozott ki, valamint: - B.-A.-Z. megye köznevelés fejlesztési terve B.-A.-Z. megye felzárkóztatási stratégiája B.-A.-Z. megye szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008 A különböző stratégiákat, koncepciókat elsősorban a helyzetelemzéshez használtuk fel, megadva evvel a kistérségi stratégia beágyazását, a célok és tevékenységek összhangban létét jelen stratégiával, mely nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a gyerekstratégiát megalapozó Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiával ( ) 6

9 2.1. A Gyerekesély stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. A kistérségi gyerekesély stratégia célrendszerét csak a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiából levezetve lehet értelmezni, hiszen az egész program alapdokumentumát a Nemzeti Stratégia jelenti. A Nemzeti Stratégia sajátossága, hogy tudományosan megalapozott tényeken alapuló jogszabály, amely minden szereplő számára hosszú távú feladatokat jelöl ki. A Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. Kistérségi gyerekesély stratégiánk célja továbbá, hogy a Nemzeti Stratégia által meghatározott: - általános stratégiai alapelveket; - a gyerekek fejlesztésével összefüggő speciális alapelveket; - átfogó célokat, fejlesztési területeket; - és horizontális célokat, kistérségi szinten értelmezhetővé tegye és magát a stratégiát a kistérségi szinten jelentkező szükségleteknek és azokhoz kapcsolódó prioritásoknak megfelelően dolgozhassa ki az érintettekkel. Célja továbbá, hogy - arra törekedjék, hogy a kistérségi szinten elkészülő egyéb stratégiákkal való összhangját megteremtse úgy, hogy azokat összhangba hozza a gyerekekre irányuló célokkal, intézkedésekkel - komplex fejlesztési irányokat jelöljön ki, ezzel is kifejezze az érintett területek összehangolt mozgását, - illetve lehetővé teszi azt, hogy az egyes területeket érintő tervek egymással párhuzamosan, együttműködésben szülessenek meg és egymás hatásait erősítve eredményesebben működjenek, a közös tervezés módszereit alkalmazva a tervezési folyamatba, a stratégiaalkotásba bevonja az érintetteket, közöttük a leghátrányosabb helyzetű családokat is, kiemelten a gyermekeket, fiatalokat és a gyermekes családokat. Ezen kívül a stratégiatervezésnél külön figyelmet kaptak a gyerekesély pályázat során kimaradt projektelemek, valamint a megvalósítás elemei. A célok és tevékenységek összhangja jelen stratégiával nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a 7

10 gyerekstratégiát megalapozó Nemzeti Stratégiával. Mindemellett a vonatkoztatási időszakuk is eltérő, lényegesen rövidebb, mint a Nemzeti Stratégiáé, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok egy-egy részterületre terjednek ki (pl. szociális alap ellátások, közoktatás), melyek jellegétől függően nem olyan komplexek, mint a jelen stratégia. Ugyanakkor jelentősen megváltozott a kistérség és intézményeinek működését szabályozó jogszabályi környezet, amihez a korábbi dokumentumok még nem alkalmazkodtak, ezért indokolttá válik rendszeres felülvizsgálatuk A Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) OGY határozata) A NEMZETI STRATÉGIA INDOKOLTSÁGA A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyermekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések legjobban korlátozzák fejlődésüket. A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása érdekében. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegénygyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, hogy egyáltalán hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes iskolai nevelés és általában a képzési hiányosságokhoz kapcsolódik. Ma, az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődött. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására, a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. 8

11 A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiákat, és előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik. A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keret-megállapodás a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. A Legyen jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia kidolgozását és elfogadását társadalmi szükséglet generálta. A tervezés során látható volt a szegénység több formája mely akkoriban úgy tűnt, hogy a szegények köre tovább nem bővül, de ma már látjuk, hogy ez nem így van. Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni szükséges: 1. beavatkozási terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. beavatkozási terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. beavatkozási terület: Lakás, lakhatási feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. beavatkozási terület:a képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 5. beavatkozási terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 9

12 6. beavatkozási terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Ezek a következők: - Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjainak szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. - Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. - Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és újratermelődéshez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a másiknál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe 10

13 AZ EGYES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SPECIFIKUS CÉLJAI, ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI ALAPELVEK, SPECIÁLIS Foglalkoztatás - Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya - Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási szolgáltatások működése - A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások - A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése - A gyermekszegénység szélsőséges, végleges formáinak enyhítése és felszámolása - A lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása - Egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése - Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez - Az iskolai szünidő idején szükséglet szerinti igénybe vehető gyermekétkeztetés biztosítása Szegregációmentes lakókörnyezet - Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége - A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése - A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése - A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK - a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése - a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások körének működtetése - 3 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása - a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működtetése - a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása - Fontos, hogy a kistérség/járás önkormányzatai egység álláspontot foglaljanak a leginkább rászoruló gyermekek nyári étkeztetésével kapcsolatban, támaszkodva a már kialakított szünidei napközbeni elfoglaltságokra 11

14 KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS - rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás,- beszéd- és érzelmi fejlődésről a korai és hatékony fejlesztés érdekében - a bölcsödébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és fejlesztő szolgáltatások biztosítása - a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése - a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek együttműködése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk KÖZOKTATÁS - a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutása érdekében - minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait - a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe - a sajátos igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait - iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kivüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma - az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása - felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma - minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése - szegregációmentes intézmények - egyenlő esély a hozzáférésben - korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások - az ellátatlan gyerekek számának csökkentése - rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése - rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés - rutinszerű együttműködés a szülőkkel - korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése - hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása - korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez - az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése 12

15 Egészségesebb gyermekkor biztosítása - Egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő) - Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap és szakellátásban - A védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása - Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer - a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése - A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése A Nemzeti Stratégia meghatároz emellett horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, másik a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A horizontális célok a következők: A mélyszegénységre közvetlenül ható célkitűzések: - A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése - A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése - a rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása, hátrányainak kirekesztésének csökkentése - A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek ( nagy rendszerek) esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: - A jogok és a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése - A szakmák, intézmények és szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése - Az állampolgárok, különösen az érintettek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben - A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása, olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához, azonosságok és különbségek A kistérségi gyerekesély stratégia a Nemzeti Stratégián alapul, annak helyi leképeződése. Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csupán mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvési terv lehetőségei és módszerei különböznek, mint az országos szereplőké: parlament, kormányzat, minisztériumok, hatóságok. Ezzel szemben a kistérségi, települési, 13

16 illetve intézményi szinten nincs mód jogszabályalkotásra nincs mód jogszabályalkotásra. Ilyenek például a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó jogszabályok, melyek általában a teljesítendő minimumfeltételekre vonatkozó elvárásokat fogalmazzák meg. A finanszírozás is ennek megfelelő, így ezekben a az esetekben a források hiánya is akadályozhatja, hogy az ott élők szükségleteire reflektáló ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítanak. Ugyanez a helyzet a közoktatás, ahol az új Nemzeti Alaptanterv jelentősen korlátozza az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, hogy azt az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel, de azt nem mondja meg, hogy ezt a csökkentett időkeretet hogyan töltsék ki, ez helyi szabad döntés eredménye A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása A.) feladat: A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása Módszer: - a projektvezetésének és gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségletfelmérésről, az elkészítés folyamatáról - a Stratégia készítés ütemtervének kialakítása (tevékenység, felelős, határidő) - az ütemterv tevékenységeihez kapcsolódó feladatmegosztás kialakítása - a kistérségi prioritások szakterületenkénti meghatározása: korai képességgondozás, napközbeni ellátások, oktatás - a gyerekbizottság tájékoztatása a stratégia készítés folyamatáról B.) feladat: A Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése Módszer: - javaslat készítése a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez, (kérdőívek: általános iskolák, család-segítés és gyermekjólét, jegyzők, munkaügyi központ, óvodák, pedagógiai szakszolgálat, védőnők, valamint interjúk készítése: polgármesterek, civil szervezetek, Roma Nemzetiségű Önkormányzatok, Biztos Kezdet Házak, Közösségi Házak és színterek) - a gyerekiroda munkatársai által rendelkezésre bocsátott dokumentumok elemzése (pályázati adatbázis, szakterületi beszámolók, jó gyakorlatok, MMSZ által elkészített Kistérségi tükör, igényfeltárás, az MTA által elkészített: A kistérségben élő gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése) - A kistérségi gyerekesély program során készült monitoring dokumentáció áttekintése - kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a Társulási Tanács számára véleményezésre - a visszajelzések javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe 14

17 C.) feladat: Stratégia és cselekvési terv megírása (szakértői javaslat) Módszer: - a stratégia és cselekvési terv tartalmának meghatározása - az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése D.) feladat: A kistérség megkérdezettek részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése Módszer: - Észrevételek írásos beépítése a Stratégiába a gyermekirodával együttműködésben 2.4. A Stratégiai tervezés folyamata A stratégiai tervezés tulajdonképpen egy eszköz ahhoz, hogy megvalósíthassuk céljainkat, álmainkat, a mi esetünkben a kistérségi kívánatos jövőkép humán oldalát. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi, azaz egyszerre települési és kistérségi szintű célkitűzések és azokra mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy a Nemzeti Stratégia alapelvei, beavatkozási területei és prioritásai megfelelhetőek legyenek lokális szinten is, azaz a helyi szükségleteket előtérbe helyezve, kistérségi szinten is értelmezhetőek legyenek, úgy, hogy a helyi viszonyok, amelyben a szegénység újratermelődése fokozottan zajlik, megváltozhassanak. Ugyanakkor a gyermekszegénység elleni küzdelemben is érvényesülhessenek a Nemzeti Stratégia alapelvei. Egy-egy térség, település célja nem lehet más, mint az élhető környezet, a békében együtt élő közösség megtartása. Ez stratégiai gondolkodás nélkül nem valósulhat meg. A stratégiához olyan vezetők kellenek, akik elkötelezettek a célok iránt, és akiknek helyben befolyásuk, tekintélyük van. Elengedhetetlen a mások befolyásolásának képessége, a megfelelő kapcsolat-építés és kommunikáció a közösség minden tagjával, a kialakuló konfliktusok felismerése és kezelésének képessége és a változás menedzselésének képessége, és a team-munkában való együttműködés. A stratégiai tervezésnek mindig a jelen állapotból kell kiindulnia (helyzetfelmérés) és egy ehhez képest kívánatos jövőbeli állapotot (jövőképet) meghatároznia és az ehhez való elérési útját kell kidolgoznia. A jövőkép nem más, mint egy ideális, elképzelt jövőbeni állapot, amelyet közérthető, tömör formában kell közzétenni. Ez a jelenből építkezik, a jelen hiányosságaira, problémáira épül, olyan, ami motivál a cselekvésre, közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását é biztos alapot szolgál a döntéshozatalhoz. A Nemzeti Stratégiát elfogadó OGY Határozat bevezetője tartalmazza ezt a jövőképet a gyermekek szegénységével kapcsolatosan és a jövőkép valamennyi alkotóeleme megtalálható benne az alábbiak szerint: 15

18 - a gyermek különleges védelmet élvez, amelynek érdekében minden eszközzel biztosítani kell a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését - a gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartó, békés társadalom, amelynek alapjait a gyermek körében kell megépíteni, a szolidaritás erősítésével - a gyermek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata, felelőssége - a gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése, melynek érdekében a jelenleginél hatékonyabb intézkedésekre van szükség A statisztikai adatok azt igazolják, hogy Magyarországon 2,2 millió 20 éven aluli eltartott gyermek él, és hogy a gyermekes családok a többieknél szegényebbek. Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok mindegyike egyformán fontosnak és sürgősnek nevezte a gyermekszegénység visszaszorításának össztársadalmi ügyét. Felismerve, hogy a gyermekszegénység csökkentése érdekében átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésre van szükség. 16

19 3. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek A kistérségi gyerekesély stratéga megalkotásának és végrehajtásának szereplői A kistérségi gyerekesély stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen egy a stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által, amely dokumentumokat legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni. A forrástérkép bemutatja majd, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerésére, az erőforrások bevonására szolgál. A cselekvési program és forrástérkép célja, hogy tervezhető és fenntartható módon lehessen megvalósítani a Stratégiában megfogalmazott prioritásokat. A stratégia évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felülvizsgálásra kerül a projektidőszak lejártát követően is. Tevékenység helyszíne: Kistérségi Gyerekesély Iroda Gönc Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését koordináló munkacsoportok tagjai: Voloncs László projektmenedzser Juhász Tibor projekt asszisztens Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető Weszelovszky Márius KGYB képviselője Kormos István A-H TKT Elnökhelyettese szakterületi koordinátorok (szakemberek képviseletében): Bialkó Tamás, Trombitásné Gastgeber Erika, Kissné Molnár Judit, Szemánné Ortó Ildikó, Vajóczki Andrea(Lénárt Józsefné), Kovács Tünde Hajdúné Török Ilona a térség gyermekjóléti jóléti és családsegítő szolgálat szakmai delegáltja Molnár Gábor képzési osztályvezető a Türr István Képző- és Kutatóintézet Miskolci Igazgatóságának képviselője Munkacsoportok megbeszéléseinek száma: db (dokumentálás: jelenléti ív, fotódokumentáció, Emlékeztető) 17

20 Feladatok és felelősök A munkacsoport megalakulása, feladatának megismerése, munkaterv összeállításához javaslatok Munkaterv összeállításra Felelősök kijelölése:- minden koordinátor a saját szakterülete tekintetében felelős az adatgyűjtésért, feldolgozásért, javaslattételért,- a projektmenedzser és a szakmai vezető a kérdőívek, interjúk, adatlapok elkészítéséért (adatszolgáltatók köre: közép-és alapfokú oktatási intézmények, családsegítő és gyermekjólét, civil egyesületek, nemzetiségi önkormányzatok, polgármesterek, Közösségi házak, terek, BK házak vezetői, munkaügyi, jegyzői, jegyzői, óvodai, védőnői, (pedagógiai szakszolgálat) projektmenedzser a dokumentumok KGYB és a Társulási Tanács elé terjesztéséért, a társadalmasításért Helyzetelemzés elkészítése: települési és kistérségi szintű elkészült, vagy készítendő dokumentumok, tervek, stratégiák összegyűjtése, áttekintése, kérdőívek, interjúk elkészítése, érintettek részére megküldése, a beérkezett adatok feldolgozása, értékelése, javaslatok megtárgyalása Szakterületek közötti átfedések, kapcsolódási pontok vizsgálata (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges kapcsolódási pontok vizsgálata az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében) Fejlesztési elképzelések, lehetőségek megvizsgálása az érintettek közvetlen bevonásával, a közösségi tervezés módszereit alkalmazva szakemberek segítségével (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges fejlesztési irányok megvizsgálása, pl: leghátrányosabb helyzetű családok, szolgáltatók, intézmények és fenntartóik) Humán- és pénzügyi források 3 évre történő elérhetőségének megvizsgálása (Feltérképezni a rendelkezésre álló humánerőforrást és 3 évre a program megvalósításához szükséges pénzügyi források elérhetőségét) Gyerekesély stratégia helyzetelemzésének elkészítése a rendelkezésre álló dokumentációk alapján. A helyzetelemzés a KGYB albizottságai, majd a KGYB elé kerül véleményezésre, és elfogadásra. A Stratégia, a Cselekvési Program és forrástérkép kidolgozása megvalósul a megbízott szakértők által. Az elkészült dokumentumok a Kistérségi Gyerekesély Bizottság elé kerülnek véleményezésre, a vélemények beépítésre kerülnek a javaslatba. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését a pályázatban leírt munkaköri feladatellátásán felül, megbízási szerződés alapján Voloncs László projektmenedzser, Juhász Tibor projekt asszisztens, Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető végzi. 18

21 Ütemezés: április: munkacsoportok ülései alkalommal március-április: A munkacsoportok az általuk összegyűjtött, elkészített dokumentumokat átadják a szakértőknek, akik elkészítik a helyzetelemzést május első fele: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai, majd a KGY is megtárgyalja a helyzetelemzést és azt elfogadja, kijelöli a stratégia főbb prioritási területeit a szakértők számára május 16-ig: Az elkészült, elfogadott helyzetelemzés véleményezésre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére megküldésre kerül május vége: A szakértők által elkészített Stratégiát, a Cselekvési terv és forrástérképet a Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai és a KGYB is megtárgyalja, javaslatait hozzáteszi. A MMSZ,- mint a kiemelt projekt képviselője javaslatainak beépítése június közepe: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság a Stratégiát és a hozzá szervesen kapcsolódó Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja június vége: Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, a Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja június vége: Mindhárom dokumentum társadalmasítása a Kistérségi Gyerekesély honlapon keresztül (www.abagyep.hu) 19

22 4. A Stratégia társadalmasításának folyamata 4.1. Az elkészítés során Az Abaúj-Hegyközi Kistérségi Gyermekesély Stratégia akkor lesz ember közeli, minden érintett által elfogadható, élő terv, ha mindenki ismeri és elismeri annak tartalmát, egyet ért céljaival, és törekszik annak tartalmának megvalósítására. A stratégia, noha hozzáértő szakemberek alkották, az érintett közösségek teljes körű felmérésével és bevonásával, nem öncélú tanulmány, hanem inkább végrehajtandó cselekvési terv, ami akkor lehet sikeres, ha a kistérség, a közösség elfogadja törekvéseit, konkrét ajánlásait. Ennek első lépése, hogy minden egyes érintett csoport, személy megismerje a jelen stratégia tartalmát szükség esetén egyszerűsített formában- és véleményezni tudja azt. Ehhez véleményünk szerint a gyerekesély honlap online felülete a legalkalmasabb Az évenkénti felülvizsgálat során Kibővülhet az alábbi formákkal: - a Kistérség valamennyi településén fórumot szervezni és lebonyolítani, ahol a résztvevők véleményezni tudják a stratégiában foglaltakat (mérési adatok gyűjtése: elégedettségi kérdőív, kifejtős válaszok) - A kistérségben dolgozó szakemberek, döntéshozók mérlegelik, elemzik a települési fórumok tapasztalatait - a fórumokat követően esetlegesen szükség lehet a stratégia módosítására, aktualizálására. - a stratégia bemutatása, ismertetése a kistérségben dolgozó, érintett szakemberekkel (oktatási, szociális, politikai, civilek, önkormányzatok stb.), akik lehetőség szerint véleményezik azt. - a stratégia véglegesítése, majd évenkénti felülvizsgálata a gyerekesély Bizottság és felkért szakemberek áltál. - A stratégia jelen verzióját nem tekintjük véglegesnek, hanem egy változtatható, változó iránymutatásnak a következő 10 év munkájához, döntésihez. 20

23 Javaslatok A kialakítandó gyerekesély programnak a legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő gyermekekre kell koncentrálnia, elsősorban az ő igényeikre kell a programoknak választ adniuk, miközben azokból nem zárják ki a többi kistérségben élő gyermeket sem. Ez egyben egy differenciált program kialakítását is jelenti, mely a legmélyebb és legnagyobb populációt érintő problémákkal rendelkező településeken (Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu) élők számára komplex beavatkozásokat hoz létre. A kisebb, de szintén jelentős problémákkal küzdő települések esetén részben helyben szükséges bizonyos szolgáltatások megteremtését, részben pedig a nagyobb településeken létrehozott szolgáltatások elérhetőségét kell biztosítani. A gyerekeket célzó programok mellett, szükség van a szülőkre és a helyi közösségek megerősítésére, fejlesztésére irányuló program elemek biztosítására. Továbbá a kistérségi szinten szükséges az ellátórendszer ágazatainak az együttműködését hatékonyabban összehangolni és bizonyos szolgáltatások kapacitását növelni. Az újonnan kialakított programoknak részben a helyi kapacitásokra kell épülniük és biztosítaniuk kell a már jól működő szervezetek (állami/önkormányzati, civil, egyházi) tevékenységeivel való szoros együttműködést. A programnak összességében a mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek és jövőbeni esélyeinek javítását kell célozniuk, azokat a tudásokat és képességeket kell megerősíteniük, melyek segítik, hogy jobb munkaerőpiaci potenciállal rendelkezzenek és melyek segítenek felnyitni a társadalmi, munkaerőpiaci, lakhatási mobilitási utakat. 21

24 II. HELYZETELEMZÉS A kistérség általános jellemzése A kistérség egyike az ország egyik leghátrányosabb területeinek, ahol a gazdasági lemaradás és az azzal párhuzamos demográfia folyamatok hosszú évtizedekre nyúlnak vissza: a kistérség népessége 1950-hez képest 43 %-kal csökkent, mégpedig úgy, hogy közben a leghátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai végzettség, tipikus sok gyerekes) cigány nemzetiségű népesség aránya 23 %-ra növekedett, a 18 év alatti gyerekek között pedig 56 %-ra. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, főről (állandó népesség, 1990) főre (állandó népessége, 2010). A kistérséget alkotó 24 települést, funkciójuk és térségen belüli helyzetük alapján négy típusba soroltuk: városok (népesség 36 %-a), határmenti települések (16 %), üdülőövezetben lévő települések (19 %) és gettósodó települések (29%). Számos demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzők szerint ezek a típusok eltérnek egymástól, fejlesztési szükségleteik és lehetőségeik is mások. A kistérség demográfiai helyzete két egymással ellentétes folyamat eredőjeként alakul. Felgyorsul egy elöregedési trend, amelynek a legfontosabb eleme a fiatalok elköltözése, és ebből adódóan a gyerekszám csökkenése, aminek a következtében az idősebb lakosság száma gyorsan növekszik. Ezzel párhuzamosan a cigány nemzetiségű lakosság aránya növekszik, részben a magasabb termékenysége, részben pedig a beköltözések miatt. Az elöregedés folyamata jól tetten érhető az üdülőterületeken és a határmenti településeken, míg a gettósodó településeken és a városokban (ahol a cigány nemzetiségű lakosság aránya magas) ez a folyamat lassabb. A kistérség nem képez természetes gazdasági, társadalmi egységet, a két város nem tudja betölteni a kistérség központi funkcióit, a térségen kívüli városok komoly vonzást gyakorolnak az itt lévő településekre. (Szerencs, Encs, Miskolc, Kassa). Ez a tény csökkenti a kistérségi programozás előnyeit, mivel ezekre a fontos kapcsolódásokra nem helyez hangsúlyt. Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás után növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyköz ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségbe van az a község is (Vilmány), amely vásárlóerőképesség alapján az ország legszegényebb települése. A településen élők jövedelemtermelő képességét közvetve jól jelzi, hogy az egy főre jutó gépjárműadó bevétel az országos átlagtól 40 %-kal marad el átlagosan a kistérségben, a kistérség legrosszabb településein pedig 73 %-kal. A kistérség jövőjét az határozza meg, hogy a helyi társadalom képes lesz-e a mai gazdasági és társadalmi feltételekhez alkalmazkodni, a jelenlegi negatív trendeket megállítani, megfordítani. A térségben nem a népességszám csökkenés a legnagyobb 22

25 probléma, hanem a foglalkoztatottak számának csökkenése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal esése okozza a legtöbb feszültséget. Ez a visszaesési folyamat összefügg a családok %-át elérő mélyszegénységgel, és az ehhez kapcsolódó, segélyezésre és az informális gazdaságra épülő túlélési stratégiával. A szociális támogatásokat maximalizáló, alkalmi munkajövedelemmel kiegészített, a családi szolidaritásra támaszkodó stratégia csapdahelyzetet teremtett, mert a rövid távú javulásra való törekvés csökkentette a családok kitörési lehetőségeit. Ugyanakkor a térségben nemcsak a mélyszegénységben élő roma családok helyzete kilátástalan, hanem a többségi társadalomhoz tartozó alsó-közép rétegekbe tartozó családoké is, mert a gazdasági visszaesés az ő lehetőségeiket is beszűkítette, így e családok tipikus stratégiája, hogy az iskolarendszerben végzettséget szerzett fiatalokat arra ösztönzi, hogy a több lehetőséget nyújtó, fejlődő térségekbe költözzenek. A térség felzárkóztatási lehetőségeit tovább csökkeneti a roma és nem-roma csoportok közötti konfliktusok növekedése, amely szükségszerű következménye a térség egészét érintő gazdasági visszaesésnek. A térség lakossága három nagy csoportba sorolható: foglalkoztatottak (ahol a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat), (bejelentett és nem-bejelentett) munkanélküliek, és a nyugdíjasok. A kistérség gazdasága alapvetően a régió (beleértve a vonzáskörzeten belüli szlovák területeket is) gazdasági fejlődésétől függ, és nagy valószínűséggel további népességcsökkenésre számíthat. Sőt, mivel a foglalkoztatás belátható időn belüli növekedése a térségben valószínűtlen, kifejezetten fejlesztési programokkal kell növelni az itt élő családok képességét a fejlettebb területek munkaerőpiacához való csatlakozásra. Erre az ingázási távolságon belüli szlovák iparfejlesztések is lehetőséget nyújtanak. A térségben elsősorban a turizmusnak és az intenzívebb mezőgazdaság fejlesztésnek (és az ehhez kapcsolódó iparnak) vannak lehetőségei, de ezeken a területeken sem lehet előbbre jutni komolyabb befektetések és szemléletváltás (hatékonyság előtérbe helyezése) nélkül. Azonban a szegénység növekedése is korlátot állít a gazdaság fejlődésének, pl. a turizmusnak. A tipikusan önkormányzatok által működtetet szociális, oktatási és egészségügyi intézményrendszer részben a területi adottságok miatt (alacsony népsűrűség, aprófalvas szerkezet, periférikus elhelyezkedés), nem kis részben a finanszírozási rendszer társadalmi problémákra való érzéketlensége miatt nem képes a leszakadás folyamatát megállítani. A kapacitások és a források hiánya miatt a leszakadás és a társadalmi polarizáció növekszik a térségben, hiszen az intézmények nem tudnak tartósan felzárkóztatási programokat működtetni, a kliensek pedig a közvetlen előnyökön kívül (támogatás, stb.) nem látják a programokban való részvétel hasznát, hiszen azok hosszabb távon nem teremtenek számukra munka lehetőséget. A kistérség ellátórendszere nem képes a társadalmi problémákat enyhíteni, nem képes kezelni a gettósodó települések, szegregált településrészek mélyszegénységében élő családjainak koncentráltan jelentkező problémáit. Alapvető problémaként mutatkozik, hogy a mai ellátórendszer finanszírozása, működési mechanizmusai nem egy ilyen alacsony népsűrűségű, elaprózott településszerkezetű területre lettek kialakítva. Az ellátórendszer hatékonysági és finanszírozási gondokkal küzd, miközben az túlterhelt, kapacitásai elégtelenek. Történtek lépések az alapellátások átszervezésére a hatékonyság növelése érdekében, így pl. a családsegítői és gyerekjóléti szolgáltatás, házi segítség nyújtás kistérségi szintű megszervezésére, mely továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a szolgáltatások minden településen elérhetők legyenek. Ugyanakkor a súlyosabb helyzetekben nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz arra, hogy valódi segítséget nyújtson a rászorultaknak. A kistérségi szintű szolgáltatásszervezés másik jó példája a 23

26 tanügyigazgatás. Az oktatás módszertanában, nevelési gyakorlatában alkalmazkodik a hátrányos helyzetű gyerekösszetétel igényeihez, azonban ebben az esetben is hiányoznak, vagy nem elégségesek azok a támogató szolgáltatások (fejlesztések, pszichológus, szabadidős programok), melyek hatékonyabbá tennék a gyerekek nevelését. Az egészségügyi szolgáltatások hiányosan elérhetők a kistérségben élők számára, a gönci új járóbeteg- szakellátás ugyan javított valamelyest a helyzeten. A rendszeres szűrések, megelőző programok nagyrészt hiányoznak, vagy elégtelenek. Jelentős hiányok mutatkoznak a pszichológusi, fejlesztő pedagógusi, logopédusi kapacitások terén, ami megakadályozza azt, hogy a gyerekek megfelelő fejlődése érdekében már a kora gyermekkortól megtörténhessenek a szükséges beavatkozások, és a későbbi tanulási és magatartás zavarokat, családi konfliktusokat hatékonyan lehessen kezelni. Az összetartó és működő helyi közösségek kialakítása, már a legtöbb településen, mint igény megjelent, vannak szervezetek, melyek tevékenységeikkel ezt a célt szolgálják, ugyanakkor ezek a programok még volumenükben elégtelenek. Mindenesetre vannak olyan helybeli kapacitások, melyekre a program tervezésekor megvalósításakor támaszkodni lehet, és további erőssége a kistérségnek, hogy a jelenlegi ellátórendszerben dolgozók jelentős része a kistérségben, az adott településeken helyben lakik és elkötelezettek a gyermekeket célzó programok iránt. Az eddigi beavatkozások, uniós támogatású programok nem tudták a kistérség alapvető társadalmi és gazdasági trendjeit megváltoztatni. A közösségi szféra programjai elsősorban beruházási jellegűek voltak ( kivétel a GYEP program, TESZE program ), a meglévő intézményrendszer felújításra, bővítésére fordítottak tekintélyes nagyságú forrást. Ezzel olyan túlberuházások jöttek létre, melyeknek a működtetése és fenntartása hosszabb távon kérdéses, illetve a létrehozott háttér infrastruktúrák egy részére már most a kapacitások alul kihasználtsága jellemző. 24

27 1. A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói Az Abaúj-Hegyközi kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj- Zemplén megye északi, Szlovákiával határos részén fekszik, és az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyike. A kistérség az egyik legalacsonyabb népsűrűségű területe Magyarországnak, a kistérség 440 km 2 én ezer ember él, népsűrűsége 36 fő/ km2, ami jóval alacsonyabb, mint a Borsod megyei átlag. A térség megközelíthető a Miskolcot és Kassát összekötő 3-as főúton, illetve vasúton is. A térség két városi rangú települése, a 3515 fős Abaújszántó (2004-től) és a 2491 fős Gönc (2001-től) nem rendelkezik jelentős városi funkciókkal, és a kistérség két (északi és déli) szélén helyezkedik el. A kistérségnek nincs természetes központja, a 3-as főút mentén elhelyezkedő Encs az egyik vonzásközpont, de a távolabb elhelyezkedő Szikszó és a megyeszékhely Miskolc is fontos szerepet játszik a térségben. A vasút a Miskolc és Hidasnémeti közötti 62 km-t, minden települést érintve 86 perc alatt teszi meg. A kistérség településeit Szerenccsel és Tokaj-hegyaljával összekötő vasút fontos szerepet játszott a térségben. Ma az Abaújszántó és Hidasnémeti között közlekedő, a Hernád folyó menti településeket összekötő vasút 30 km-es távolságot perc alatt tesz meg. A Volán buszjáratok kapcsolják össze a kistérség keleti részén elhelyezkedő településeket, de az egymástól elkülönülő települések között a közlekedési átjárás nehézkes, esetenként nem megoldott. Az egymástól való elszakítottság a funkcionális kapcsolatok, és a települések közötti együttműködések területén is érezhető. Különösen a zsáktelepülések (Baskó, Hejce, Arka, Mogyoróska) és a fő közlekedési vonalaktól kieső települések (Fony, Regéc, Kéked, Pányok, Abaújvár) közlekedése okoz nehézséget. A térség alacsony népsűrűsége miatt a tömegközlekedés nagyon költséges, a településeknek külön alkukat kell kötniük a közlekedési vállalatokkal a járatok fenntartása érdekében. 25

28 26

29 A kistérségben élők túlnyomó többsége közlekedési szegény azaz ahhoz, hogy rendszeresen elérhesse a munkaerőpiac szempontjából jelentősebb településeket jövedelmének jóval több, mint 10 %-át kellene közlekedésre fordítania. A kistérség 2004-ben jött létre, 24 településsel. Jellemzőek az aprófalvak, 14 település állandó népessége kevesebb, mint 500 fő, 5 település rendelkezik 500 és 1000 fő közötti népességgel, és csak 5 településnek van 1000 fő feletti népessége, és a legnagyobb település, Abaújszántó is csak 3185 fővel rendelkezik. A teljes népesség fő 2010-ben. A kistérség területi szerkezetét az északon és délen elhelyezkedő, funkciójuk miatt egymással szükségképpen versengő városok, a Szlovák határ közelsége és Zempléni hegységhez közeli üdülő funkciók befolyásolják, ami részben magyarázza a települések kistérségen belüli különbségeit. 27

30 A határ menti települések fejlődési lehetőségei korlátozottak voltak az EU csatlakozásig, ekkor azonban elhárultak az intézményes korlátai a gazdaságilag jobb helyzetben lévő kelet-szlovákiai térség (főleg Sena és Kassa) és kistérség közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Ez azonban csak egy lehetőség, ami jelentős infrastrukturális beruházásokat és munkaerő képzettségi szintjének javulását (beleértve a nyelvi problémákat), munkavállalási törekvéseinek megváltozását feltételezi. A szlovákok Tornyosnémetiben és Abaújváron is felvásároltak lakásokat, ami jelzi a határmeneti térség intenzívebb kapcsolataiban rejlő lehetőségeket. 28

31 A térség fejlődésének másik lehetséges iránya a turizmus, ami elsősorban a Zempléni hegység lábánál elhelyezkedő kisebb települések számára jelenthet kitörési lehetőséget. A kistérség számára fontos társadalmi problémát jelenet, a többnyire elszegényedett, alacsonyan képzett, munkalehetőségektől elesett cigánylakosság integrálása, és a munkaerőpiacra való visszavezetése. A kistérség településeit funkciójuk és területi elhelyezkedésük alapján négy típusba soroltuk: 1. Városok: Gönc, a kistérség központja és Abaújszántó (a népesség 36%-a él ezeken a településeken) 2. Határ menti települések (Abaújvár, Hidasnémeti, Kéked, Pányok, Tornyosnémeti, Zsujta), ahol a kistérség népességének 16 %-a lakik, 3. Üdülő települések, amelyek a Zempléni hegység nyugati lábánál helyezkednek el (Arka, Baskó, Boldogkőváralja, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya), ahol a lakosság 19%-a él. 4. Gettósodó települések, amelyek a Hernád folyóhoz közel, a két város közötti térségben helyezkednek el (Boldogkőújfalu, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Korlát, Vilmány, Vizsoly), ahol a népesség 29 %-a él. A kistérségben a lakosság körülbelül negyede cigány nemzetiségű, de népességen belüli, és különösen a 18 év alatti gyerekek közötti arányuk településenként (és településtípusonként) nagyon különböző. A gettósodó településeken a lakosság fele, a 18 év alatti gyerekek háromnegyede cigány nemzetiségű. A évi népszámlálás lényegesen alábecsülte a cigány nemzetiségű lakosok arányát (9 %), de a település típusonkénti eltérések hasonlóak voltak, kivéve a városokét, ahol az akkori népszámlálás adatai szerint 4 % volt a cigány lakosság aránya. Az üdülő övezetben és a határ menti településeken átlagnál alacsonyabb (de az országos átlagnál jóval magasabb) a cigány nemzetiségiek aránya. 29

32 A kistérség gazdasági helyzetének és népességmegtartó erejének romlása hosszabb történeti időszakra vezethető vissza, közel sem az utolsó néhány évtized eredménye. Ebben a folyamatban számos tényező szerepet játszott: a torz mezőgazdasági birtokszerkezet (modernizáció elmarad, majorsági gazdálkodás nem alakul ki), az I. világháború utáni határrendezés (Trianon, a felvidéki piac elvesztése) a szocialista időszak ipar- és település politikája, a rendszerváltás utáni gazdasági válság, és a térség (beleértve a borsod megyei gazdasági területeket) gazdasági stagnálása. A roma népesség térségi megjelenésében törvényszerűség nem figyelhető meg. Minden mikro-körzetben egyaránt található magas cigány népesség-arányt mutató, de roma népesség nélküli település is. (Fekete, 2005., 58. o.) Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás utáni időszakban növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyközi kistérség ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között a HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségben van az a község is (Vilmány), amely vásárló-erőképesség alapján az ország legszegényebb települése. Ennek a hosszabb időszakot felölelő visszaesésnek oka és egyben következménye az a két domináns lakossági (családi) túlélési stratégia, amely az elmúlt évtizedek eredményeképpen kialakult. A magasabb státuszú (iskolai végzettség és munka-erőpiaci pozíció alapján) családok gyerekei, akik tipikusan szintén magasabb képzettségűek voltak elvándoroltak, az idősebb generáció pedig a térségben igyekezett megtartani pozícióját, az önkormányzati szektorban, mezőgazdasági és turisztikai (kényszer) vállalkozásokban, és a sorvadó gazdasági vállalkozásokban. Az alacsonyabb státuszú (alacsony képzettséggel és rosszabb gazdasági háttérrel rendelkező) családok térségen belüli túlélési stratégiája az informális gazdaságbeli jövedelmekre, segélyekre, és a családon belüli szolidaritásra épült. Ez egyúttal egy csapdahelyzetet is teremtett az utóbbi stratégiát követő családok számára, mivel a térség gazdasági lehetőségei (mind az önkormányzati, mind pedig a piaci) szűkültek, és ennek következtében a családok egyre inkább belesüllyednek a mélyszegénységbe. A családon belüli egymásra szorultság csak erősíti az egyéni kitörési esélyeket fékező normákat. E két domináns stratégia következménye, hogy a népesség részben elöregszik, de az alacsonyabb státuszú családok körében a nagyobb termékenység és magasabb gyerekszám miatt a lakosság egyre szegényebb és egyre alacsonyabb a képzettségi színvonala. Ezekhez a folyamatokhoz súlyos társadalmi konfliktusok is kapcsolódnak, amelyek etnikai színezetet is kapnak, részben azért mert a cigány lakosság többségét ez utóbbi stratégia jellemzi, részben pedig azért mert a térségben élő nem cigány lakosság helyzete is romlik, és úgy érzik, hogy az állami jóléti rendszerből ők kimaradnak. 30

33 Még marginálisak azok a stratégiák, amelyek révén a családok ki tudnak törni ebből a csapdából, többnyire alapítványok, non-profit szervezetek segítségével (vállalkozó romák, hatékony gazdaság, korszerű turisztika létesítmény, jól képzett munkavállalók, stb.). A fejlesztési programok feladata, hogy ezeknek a kitörési stratégiáknak teret adjon. A jóléti rendszer (szociális, egészségügyi, oktatási rendszer stb.) ellentmondásai tovább erősítik e háztartási túlélési stratégiákra épülő folyamatokat (elszegényedés, elvándorlás, stb.). A kistérségi tükör feladata, hogy rámutasson ezekre az ellentmondásokra, és egyben kijelölje a lehetséges programok irányait. Az elhibázott beavatkozás jó példája az a lakáspolitika, amelyik lakástöbblettel (13 %-os üres, nem lakott lakásaránnyal) rendelkező térségekben támogatta az ellenőrizhetetlen minőségű, új lakásépítést. A szocpol-os lakás beleillett abba a túlélési stratégiába, amelyik rövid távú előnyöket maximalizálta, és mivel a a családok szegregált területen építkeztek szocpol -lal, a többségi társadalom sem gördített eléjük akadályokat. A szegénységi csapda (és a társadalmi beavatkozás késlekedésének és ellentmondásosságának) egyik következménye a szolgáltatási hátralékok kialakulása, aminek következtében a családok jelentős része elveszíti a szolgáltatáshoz való hozzáférést (elektromos energia, vízszolgáltatás). A rendszerváltás utáni kormányok nem voltak képesek arra, hogy ezeket a leszakadási folyamatokat megállítsák vagy hatékonyan kezeljék után elindultak felzárkózási programok, amelyek komoly forrásokat csoportosítottak át az LHH-ás térségekbe (Kullmann és társai, 2011), de nem abban a nagyságrendben, és nem olyan programok keretében, hogy ezeknek a térségeknek a leszakadását megállíthatták volna. Az eddigi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy túlságosan nagy hangsúly helyeződött a fizikai infrastruktúra fejlesztésére, aminek a fenntartásához és kihasználásához nincsenek meg a gazdasági források. Nem ritka az olyan beruházás, ami műszakilag magas színvonalú, de az üzemeltetés alacsony intenzitású, és ezért nagyon drága és fenntarthatatlan. Valójában nem készült olyan stratégia, amelyik a beruházások hatékonyságát javította volna. A szakértők által készített stratégiai anyagok sokszor illuzórikus jövőképben gondolkodnak, és ezek eleve korlátozzák a programok hatékonyságát. További probléma a kooperáció hiánya a települések között, és a kistérségi gondolkodás hiánya. Ez azonban általában jellemezi a hazai területfejlesztést: Javítani kell a program kommunikációját. Nem egyszerűen propagandáját, hanem községenkénti megtárgyalását. A jelenlévők több olyan, a 33 kistérségben található községet soroltak fel, ahol a helyiek a programról nem is tudtak. (Rátkai Melinda, Mikula Lajos) Igen sok múlik azon, hogy a kistérségben megtalálják a helyi karizmatikus egyszemélyi vezetőt. A programok helyi beágyazottsága és elfogadottsága a programok sikerének egyik fontos feltétele. Ezt sajnos alábecsüljük. (Csikai Miklós, Forrás: LHH33 programok értékelés Az LHH programok értékelésének egyik főkonklúziója az, hogy a jelentős hiányosság a helyi kapacitások hiánya: nincsen meg a szakmai háttér sem a programok készítéséhez, sem azok hatékony működtetéséhez. 31

34 Ugyanakkor, a helyzetelemzés tapasztalatai azt mutatták, hogy ez az Abaúj- Hegyközi kistérségre csak korlátozottan igaz. Az oktatásban, szociális szektorban, közösségfejlesztésben vannak olyan helyi kezdeményezések, már működő kistérségi programok, amelyekre a jelen gyerekesély program tervezésekor már építeni lehet. 32

35 2. A kistérség népességének jellemzői A kistérség állandó népessége 2010-ben fő volt, míg évközi népessége ennél mintegy ezer fővel kevesebb volt. A kistérséget alkotó 24 település közül Abaújszántó és Gönc rendelkezik városi ranggal, lakosságuk 3 185, illetve fő volt 2010-ben. A térség 14 települése 500 főnél kisebb lélekszámú. A városokkal együtt összesen 5 település állandó népessége haladta meg az ezer főt 2010-ben (Abaújszántó, Gönc, Boldogkőváralja, Hidasnémeti és Vilmány). A nagyobb lakosságú települések jórészt az kistérséget észak-dél irányban összekötő vasútvonal és közút mentén helyezkednek el, míg a kisebb települések inkább keleti, észak-keleti irányban, a Zempléni hegységhez közelebb fekszenek. A kistérség népessége 1950 és 1960 között elhanyagolható mértékben nőtt, majd 1960-tól nagymértékben csökkent ben a népesség az 1950-ben jelenlévő népesség számának csupán 57%-át éri el. Országos szinten az 1950-es évekhez képest 2010-ben 9%-kal nagyobb a népességszám, és 1950-től az 1980-as évekig növekszik a népesség, ezzel szemben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a csökkenés folyamatos és jelentős mértékű és 2010 között a népességcsökkenés átmenetileg megállt, ami a rendszerváltást követő gazdasági válság következtében a környező városokból történő visszaköltözések magas számának következménye. Népesség változása a kistérségben és Magyarországon (1950=100) A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, főről (állandó népesség, 1990) főre (állandó népessége, 2010) 33

36 Az Abaúj-hegyközi kistérség állandó népessége A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt. A 2010-es állandó népesség az 1990-es népesség százalékában, településtípusonként. A népesség számának alakulását alapvetően két tényező, a vándorlási különbözet és a természetes szaporodás, illetve fogyás határozza meg. A statisztikai adatok megerősítik azt a következtetést, hogy az elvándorlás folyamata egy hosszabb távú tendencia része, azonban az elvándorlás mértéke nem egységes, az évtizedek során hol csökken, hol növekszik. A kistérség negatív vándorlási különbözete az 1970-es évek -17%-os mértékéről az 1990-es évekig mérséklődött, az 1990 és 2001 között időszakban az el-és bevándorlás mértéke egyenlő volt, ám a 2000-es évekre az elvándorlás mértéke újból meghaladta a 34

37 bevándorlás mértékét, a vándorlási egyenleg -11%-os népességveszteséggel volt egyenlő. Az Abaúj-Hegyközi kistérség vándorlási egyenlege Ha településtípusonként vizsgáljuk a vándorlási egyenleget, szembetűnő, hogy az üdülő falvakban az 1970 és 1980 közötti időszakban az elvándorlás jóval meghaladta a bevándorlás mértékét, így a lakosság 21%-kának megfelelő veszteséget szenvedtek ezek a települések, akárcsak a gettósodó falvaknál. Ám a rendszerváltás utáni évtizedben az üdülő települések 10%-os pozitív vándorlási egyenlege messze meghaladta a többi település kategóriát, és a kistérségi értéket is. Tehát a rendszerváltás után az üdülőfalvak vonzóak lettek. A gettósodó falvak esetében a negatív vándorlási egyenleg jelentősen mérséklődött, a rendszerváltás utáni években az el- és bevándorlás értéke kiegyenlítette egymást. Ezekből az adatokból azonban nem tudjuk, hogy milyen jellegű vándorlásról van szó: a kiegyenlített el- és bevándorlás mögött állhat jelentős népességmozgás is, feltételezhető, hogy a gettósodó falvak lakossága kicserélődött, a jómódú népesség elköltözött, s helyükre alacsonystátusú, roma népesség érkezett, feltehetőleg az észak-magyarországi nehézipar összeomlása után a környező városokból visszaáramlott a falvakba az alacsony képzettségű, munka nélkül maradt népesség. A 2000 és 2010 közötti időszakban az összes településtípus, illetve az egész kistérség vándorlási különbözete ismét negatív lett, amely jelzi, hogy a kistérség nem rendelkezik elég népességmegtartó erővel, az újonnan érkezőknél többen költöznek el. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenését jelentős részben a negatív vándorlási egyenleg okozza, s ez egyfajta válságtünetként értelmezhető. A kistérségben a természetes fogyás 1970 és 1980 között fokozatosan meghaladta a természetes szaporodás mértékét, 1980 és 1990 között valamelyest javult az egyenleg, majd 1990-től újra csökkent. A természetes szaporodás mértéke 1980-tól nem haladta meg a természetes fogyás mértékét kistérségi szinten, a kistérséget tehát folyamatos csökkenés jellemzi. Az élve születések száma 1990 óta némi hullámzást mutatva ugyan, de csökkent, kistérségi szinten. 243-ról 175-re Az élve születések számának csökkenése a városokban folyamatos volt, míg bizonyos gettósodó településeken a csökkenése mértéke 35

38 kisebb volt, sőt Vilmányban például az 1997-ben és 1998-ban több mint kétszer annyi gyermek született (38, illetve 39), mint 1990-ben, s 2010-ben is 26 az élveszületések száma. Születések száma a különböző település típusokban A városok és a határ menti települések természetes szaporodása és fogyása a kistérségi folyamatokhoz hasonlóan alakult. A természetes szaporodás és fogyás összege az üdülő településeken 1970-től a rendszerváltásig a többi településhez képest is igen negatívan alakult, majd fokozatosan javult az egyenleg, de napjainkra sem éri el a többi település szintjét. A térségben egyedül a gettósodó településeken haladta meg a természetes szaporodás a fogyás mértékét, 1980-tól egészen 2010-ig. Ahogy azt feljebb láttuk, a rendszerváltás után a gettósodó falvak vándorlási egyenlege megközelítőleg nullszaldós volt. A gettósodó települések természetes szaporodásának pozitív egyenlege feltehetőleg az 1990-es évek vándorlási hulláma során beköltöző családok, illetve az itt koncentrálódó alacsonystátuszú népesség magasabb gyermekvállalási hajlandóságának köszönhető. Természetes szaporodás/ fogyás,

39 A kistérségben zajló demográfiai folyamatok, ha nem is erősítik, de nem is gyengítik a gyermekes családok szegénységi kockázatát. A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok közül az országos átlaghoz képest valamivel magasabb a három- és többgyermekes háztartások aránya, de az egyszülős háztartások aránya sokkal alacsonyabb az országosnál. A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, ezzel együtt a foglalkoztatottság alacsony szintje, illetve a munkalehetőség hiánya. A gyermekes háztartásokban élő gazdaságilag aktívak, a munkaerőpiacról élők aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat azonban valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége. A gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya azonban így is jóval az országos érték fölött van. A gyermekes családok szegénységi kockázatát növeli az alacsony iskolázottsági szint is. A gyerekes családokban jelentős a 8 általánost végzettek aránya. Ugyanakkor a szülők gyermekeik leendő iskolai végzettségével kapcsolatos elvárásai elég magasak. Az országos átlaghoz képest alacsony a gyermekes családok jövedelme, s ennek következtében a gyermekek többsége szegénységben él. A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekes háztartások lakásminősége jelentősen elmarad az országos átlagtól. A szubstandard lakások aránya 26%, ez több mint nyolcszorosa az országosan mért értéknek. Az oktatási intézmények közül az óvodákat a szülők pozitívan értékelik, az iskolákhoz valamivel kritikusabb a hozzáállás. Adataink szerint negatívabb vélemények még az oktatási intézmények személyi feltételeivel kapcsolatban fogalmazódnak meg, illetve az iskolai/óvodai agresszióval kapcsolatban figyelhetőek meg szülői félelmek. A gyermekek szükségleteinek kielégítettségében hiányok tapasztalhatóak. Anyagi okok miatt már a gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) sem minden esetben képesek kielégíteni a (szegényebb) családok. Ahogy haladunk a magasabbrendű szükségletek felé, úgy csökken a gyermeki igények kielégítettsége. 37

40 A rossz anyagi körülmények hatása a magzati fejlődéstől a betegségek kialakulásáig fokozottabban mutatkozik meg. A tartós betegségek (pl. asztma, allergia) előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb a kistérségben (16 versus 8%). A Gyerekszegénység elleni program ismertsége, elterjedtsége átlagosnak mondható. A kérdezettek 30%-a hallott arról, hogy a kistérség részt vesz az országos gyerekszegénység elleni programban. A különböző programelemekben a mintába került gyermekek 31%-a, illetve a felnőttek 25%-a vett eddig részt. Demográfiai jellemzők A gyermekek életkori megoszlása a kistérségben lényegében az országos mintázatot követi, csak árnyalatnyi különbségek érzékelhetőek. Országosan a vizsgált két szélső gyermek életkorcsoport (0-2 évesek, illetve évesek) számosságában 10%-os különbség van, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az életkori olló köszönhetően a évesek kisebb arányának valamivel szűkebb (7%). A legfiatalabb korcsoportban (0-2 évesek) a gyerekek még így is jóval kevesebben vannak, mint a legidősebb korcsoportban (14-17 évesek), ami gyerekszám csökkenést vetít előre (ez a demográfiai visszaesés az országos átlaghoz képest azonban kevésbé erőteljes). A kedvezőtlen demográfiai tendencia a kistérség gyermekintézményeinek fennmaradása szempontjából negatív következményekkel járhat, illetve hosszútávon a gazdasági aktivitás csökkenését vetíti előre. Az Abaúj-Hegyközi Kistérségben élő gyermekek életkori eloszlása (%) Ha a gyermekek arányát a helyi népességen belül vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a kistérség korösszetétele az országos átlaghoz képeset valamelyest fiatalosabb. A kistérségben a száz aktívkorúra jutó gyerekszám a gyermeknépesség eltartottsági rátája az országos mutatókhoz képest magasabb: országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ugyanez az érték 33. Mindezaz időskorúak kicsivel magasabb arányával párosul. Bár itt egy árnyalattal kedvezőbb a kistérségi adat az országos 38

41 átlaghoz képest (országosan 100 aktívkorúra 38 időskorú jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben pedig 36). A demográfiai válság kevésbé érezteti a hatását a kistérségben. Ha a gyermekkorúak és az időskorúak számát vetjük össze, akkor az országos állapotok egyértelműen az elöregedés jeleit mutatják hiszen 100 gyermekkorúra ennél lényegesen több időskorú jut. Az országos átlaghoz képest az elöregedés a kistérségben kisebb mértékű: míg országosan 100 gyermekkorúra 161 időskorú jut, addig az Abaúj- Hegyközi kistérségben ez az arány jóval alacsonyabb, száz gyermekkorúra 109 időskorú jut. A gyerek-társadalom belső, etnikai összetétele specifikus képet mutat a kistérségben. Míg országosan a roma származású gyermekek aránya 11% körül mozog, addig ugyanez az érték az Abaúj-Hegyközi kistérségben 54%. A felmérés során azokat tekintettük romáknak, akik annak vallották magukat, tehát a népszámláláshoz hasonlóan a kérdőívben is az önbevallás elvére építettünk. Több metszetben nyilatkozhattak erről a kérdésről a kérdezettek (a megkérdezett első- és másodsorban milyen nemzetiségűnek vallja magát/ a kérdezetten kívül van-e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát.) Ezeket a válaszokat összesítve azokat tekintettük romáknak, ahol a háztartásban legalább egy személy romának vallotta magát. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben tehát az országosnál jóval magasabb (az országos érték ötszöröse) a roma gyerekek aránya. Mindegyik gyermek élet korcsoportban többségben vannak a roma származású gyermekek, s az egyes korcsoportokon belül hasonló arányúnak mondható a roma populáció nagysága Ha valami változás várható, akkor leginkább még az, hogy mivel az iskolába belépő új korosztályokban valamelyest nagyobb a roma gyerekek aránya az idősebb korcsoportokhoz képest, a jövőben nőhet a kistérségben az oktatási intézményekben megjelenő roma származású gyerekek aránya. (Adataink szerint a roma származású gyerekek aránya az iskolába belépő korcsoportban (2-5 év között) 62%, a középfokú tanintézményekből kilépők körében (14-17 évesek) pedig 51%.) A 0-17 éves roma gyerekek aránya korcsoportonként az Abaúj-Hegyközi Kistérségben (%) 39

42 3. Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség A KSH népszámlálási adatai mind a megyei, mind az országos összehasonlításban visszaigazolják a kistérség hátrányos képzettségi összetételét: a lakosság jelentős része a térségi munkaerőpiacon versenyképtelen az alacsony végzettsége miatt, kiemelkedően magas a legfeljebb általános iskolát végzettek száma a térségben, míg a középiskolai, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya jóval alul marad a megyei és országos átlaghoz képest. A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint. A KSH egy más korosztályos csoportosításában közölt adata az iskolarendszerben eltöltött évek alapján megszerezhető és a valóban megszerzett iskolai végzettség viszonyát mutatja be Az összes korcsoport iskolai végzettsége elmarad a kistérségében a megyei és országos szintű végzettségi adatokhoz képest, a különbség egyre nagyobb az egyre magasabb szintű végzettségeknél. 40

43 A népesség iskolai végzettség és korcsoportok szerint. A térség 10 évesnél idősebb lakosainak 1,8% még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg megyei szinten ez arány a fele az Abaúj-Hegyközi térséginek, 0,9%, országos szinten pedig 0,7% ben 493 fő olyan 7 évesnél idősebb ember élt a térségben, aki még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg a főiskolát, egyetemet oklevéllel elvégzők száma alig több ennél, 525 fő. A fenti két összehasonlítás is jól mutatja a kistérség alacsony iskolázottsági szintjét. Térségi összehasonlításban, azaz a megyei képzettségi-végzettségi szintekhez képest láthatóan alacsony a jól képzettek aránya: a 7 évnél idősebb népesség 12%-a rendelkezett érettségivel, míg a megyei szinten már a népesség 19%-ának volt érettségije. Főiskolai, egyetemi oklevéllel is mindössze a lakosság 4%-a rendelkezett 2001-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány 7%. Mivel az újabb népszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak becsülhetjük, hogy az összkép várhatóan nem javult, hiszen a kistérségből az elvándorlás elsősorban a képzettek menekülési útvonala. Akinek van értékesíthető tudása, az máshol próbál munkához jutni. A kistérségben nem található jelentős, nagyobb népességű város, egy középfokú oktatási intézmény működik, főiskola egyetem pedig csak távolabbi városokban van, a tömegközlekedés pedig sokak számára nehezen megfizethető. Ezek a tényezők is részben magyarázhatják az alacsony iskolai végzettségűek nagy arányát. Óvoda A bölcsődei hozzáféréshez viszonyítva az óvodába járás lehetőségei lényegesen jobbak a kistérségben, hiszen a 3-17 éves korosztályból gyakorlatilag mindenki jár vagy járt óvodába (98,5%). S az óvodai ellátásban részesülők mindegyike 4 éves korában bekerült az óvodába. Elsősorban a szegényebb családokból érkező gyermekek kezdik/kezdték 4 éves korukban az óvodát. Azon kevés esetben, amely a késői óvodába kerüléshez 41

44 kapcsolódik, a férőhelyhiány nem nagyon játszhat szerepet. A megkérdezett szülőknek csupán 4%-a, ezen belül a szegény családok képviselőinek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermekét nem vették fel az óvodába, amikor kérte. Az óvodakezdés életkora a 3-17 éves gyermekek között az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) A szülők óvodáról (és iskoláról) alkotott véleményét mind zárt, mind nyitott kérdésekkel mértük a Gyermek kérdőívben. Az óvodákról alapvetően jó véleménnyel vannak a szülők %-uk nyilatkozott kifejezetten pozitívan az óvoda által biztosított személyi és tárgyi feltételekről. A szülők úgy érzik, hogy gyermekük az óvodai közegben egyértelműen jól fejlődik. A körülményeket illetően elsősorban a tárgyi feltételeket fogadják el a szülők, a személyi feltételekkel kapcsolatban már valamivel több a kritikus hang. A gyerekösszetétellel kapcsolatban is merülnek fel problémák, hogy viszonylag sok olyan gyerek is jár az óvodába, aki erőszakos, verekedő. 42

45 Az óvodákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A szülők véleményét megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az óvodában. A válaszadók 76%-a válaszolt erre a kérdésre igenlően. Kérdést fogalmaztunk meg arra vonatkozóan is, hogy nemzetiségileg milyen csoportot tekintenek ideálisnak. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) csoportot választanák (89%). Igaz, nem mindegy, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok képviselői az esetek 100%-ában a vegyes összetételű csoportokat preferálják, a nem roma családok esetében ugyanez az arány alacsonyabb (69%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak a kistérség óvodáihoz. A felmérés során pozitívumokról jóval többen több mint kétszer annyian tesznek említést, mint negatívumokról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Az óvodákkal kapcsolatban legtöbben az óvodában uralkodó hangulattal elégedettek, a családias légkörrel, hogy az óvónők jól dolgoznak, együttműködőek, empatikusak a gyerekekkel, odafigyelnek rájuk. S mindennek meg is van az eredménye, mert a gyerekek fejlődnek, sokat tanulnak. A szülők szerint ehhez hozzájárul az is, hogy az óvodák jól pályáznak különböző 43

46 forráslehetőségekre. Hiányosságok nem is nagyon kerülnek szóba. Még legtöbben a tárgyi ellátottsággal kapcsolatban várnának többet: a játékokból lehetne több. Iskola 2013-as évtől a kistérség általános iskoláinál fenntartó váltás történt, az addig önkormányzati fenntartású és működtetésű általános iskolák állami fenntartásba kerültek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerülete révén, egy település kivételével: Göncruszka településen a református egyház működteti az általános iskolát, valamint 2014-től az óvodát is. Új intézményként 2013 decemberében megjelent kistérségünkben a pedagógiai szakszolgálat, mint eddig hiányzó szolgáltatási forma. A gyermekek iskolakezdésének életkora országosan egyre későbbre tolódik, 1990-ben a 7 évesen iskolába kerülő gyerekek aránya még körülbelül 10% volt, 2000-re meghaladta a 30%-ot; és ez az arány azóta csak nőtt. A késői iskolakezdés főként a tankötelezettség életkorának csökkentése mellett rontja az általános iskola befejezésének esélyeit a hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A késői iskolakezdés a kistérségben az országosnak megfelelő arányokat képezi le: a 7 évesen később iskolába kerülő gyerekek aránya 58%. A késői iskolakezdők jellemzően évvesztesek voltak, illetve kisebb részük a szülők kérésére maradt tovább az óvodában (az iskolaéretlenség vagy betegség szerepe ebben elhanyagolható). Az iskolakezdés életkora a 6-17 éves gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A törvényi szabályozás jelenleg főszabályként 6 éves kortól írja elő a tankötelezettséget, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni ha egy szakértői bizottság úgy látja jónak. A jogszabály következményeként legalább az első években iskolaéretlen gyerekek sokasága kerülhet az intézményekbe, ami az iskolai kudarcok növekedéséhez vezethet. Ennek lehetséges veszélye az Abaúj-Hegyközi kistérségben nem elhanyagolható, hiszen már így is elég magas azon gyermekek aránya, akik az általános iskolában évismétlők voltak, s ez különösen a szegény családokból származó gyermekek esetében figyelhető meg. 44

47 Iskolai kudarcok előfordulása az iskolás gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) Az iskoláról alkotott szülői véleményeket az óvodához hasonlóan mind zárt, mind nyitott kérdéssorral megvizsgáltuk. Az óvodákhoz hasonlóan az általános iskolákról is elsősorban pozitívan nyilatkoznak a szülők. De míg az óvodák esetében az érintett szülők 60-85%-a nyilatkozott kifejezetten pozitívan az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételekről, addig az iskolák esetében az ezen a véleményen lévők aránya alacsonyabb: 45-70%. Jellegében azonban nagyon hasonlóak a válaszok: itt is inkább a tárgyi feltételekkel elégedettek a szülők, kevésbé a személyi feltételekkel. S az iskolák esetében is sokan érzik azt, hogy gyermekeik kellően fejlődnek. Az iskolákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) 45

48 Komolyabb kifogás leginkább a gyerekösszetétellel kapcsolatban merül fel. A szülők elsősorban az iskolákban jelenlévő erőszakot látják problematikusnak. A felmérés tanúsága szerint a szülők 55%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az iskolában sok az erőszakos, verekedő gyerek. (Az óvodák esetében ugyanezt 41%-nyian mondják.) A gyerekközösségben az agresszivitáson túl alkohol- és drogproblémák is előfordulnak. A válaszadók szerint gyerekeik 12%-a olyan iskolába jár, ahol jellemző az alkohol-és/vagy drogfogyasztás. A rosszabb, szegényebb körülmények között élő gyerekek körében az ezzel kapcsolatban potenciálisan érintett gyermekek aránya kétszer nagyobb, mint a szegénységi küszöb felett élők körében (15% illetve 8%). Mennyire jellemző az iskolában a drogprobléma, túlzott alkoholfogyasztás az Abaúj-Hegyközi kistérségben? A szülők véleményét itt is megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az oktatási intézményben, s a válaszadók 76%-a mondta azt, hogy igen. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) osztályok működését/működtetését preferálják (80%). Nem mindegy azonban, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok esetében a vegyes összetételű osztályokat a kérdezettek az esetek 94%-ában preferálják, a nem-roma családok esetében ugyanez az arány kisebb (64%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak az iskolákhoz. A felmérés során pozitívumokról többen tesznek említést, mint negatívumról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Ugyanakkor az iskolákról kritikusabban vélekednek a szülők, mint az óvodákról. Legtöbben egyébként az oktatás színvonalával elégedettek, úgy érzik, hogy gyermekük az iskolai évek alatt jól fejlődik. Elismeréssel illetik a tanárok szakmai munkáját: felkészültek, rugalmasak. Többen üdvözlik azt is, hogy az iskolák sokféle programot, különórát biztosítanak a gyermekek számára. A szülőknek az iskolákkal, illetve a gyermekeikkel kapcsolatos elvárásai igen komolyak, hiszen sokan azt várják/szeretnék, hogy gyermekük az oktatási rendszerben minél tovább haladjon. A szülők elég magas követelményeket állítanak gyermekeik elé: 29%-uk azt szeretné, ha gyermekük minél tovább maradna az oktatási rendszerben, és annak befejezéseként felsőfokú végzettséget szerezne, amely elvárás talán már túlzó, a valóságtól elrugaszkodó. Az elvárások tekintetében éles határvonal húzódik meg a szegény és a nem szegény családok között. 46

49 Míg a relatíve jobb anyagi körülmények között élők körében ez a fajta, talán nem megalapozott vágy az esetek felében figyelhető meg, addig a szegényebb családok képviselői lejjebb adják igényeiket: diplomást csak 20%-uk vár, a többség azt gondolja, hogy gyermeke a gimnáziumi érettségiig sem fog eljutni. Mit gondol, gyermeke milyen iskolai végzettséghez juthat majd? 47

50 4. Szegénység, depriváció, szegénységi kockázat, kisgyermekes családok helyzete A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete A szegénységi kockázati indexszel elemezzük az egyes települések helyzetét, abból a szempontból, hogy az ott élő lakosság milyen mértékben van kitéve a szegénnyé válásnak. A szegénységi kockázati kód 1-10-ig tartó skálán mozog, az 1-es jelenti a legkisebb, a 10-as érték a legnagyobb kockázatot. A kockázati index az alábbi mutatók felhasználásával lett kialakítva: fiatalodási index (kiskorúak aránya a legidősebbekhez képest), középfokú végzettségűek aránya a 18 évnél idősebbek körében, egy lakosra jutó havi jövedelem, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi arány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya, illetve a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya az összes nyugdíjazotthoz képest. A kistérség településeinek a szegénységi kockázati kódja 10-től 6-ig terjedő skálán mozog. 10-es értéket kapott 7 település kapott, köztük Vilmány, Vizsoly és Boldogkőújfalu, mely települések az eddig vizsgált tényezők alapján is a legrosszabb helyzetű településekként jelentkeztek. Szintén a legrosszabb kategóriába került néhány kisebb település: Abaújvár, Fony Hernádcéce és Korlát. A legrosszabb kategóriába tartozó 7 település, a települések 29%-a, a kistérség népességének pedig 27%-át jelenti. 9-es érték 5 db településhez tartozik, míg 8-as kódot 9 db település kapott, köztük a kistérség két városa is. 7-es illetve 6-os kódot csak három kisebb település kapott. Mindez azt jelenti, hogy az országos átlagnál magasabb szegénységi kategóriába tartozik az összes település, illetve, hogy a három legrosszabb kategóriába tartozó településeken él a kistérség lakosságának 97%-a. 48

51 A kistérség településeinek szegénységi kockázati kódjai Település Állandó népesség, 2010 Szegénységi kockázati kód Abaújvár Boldogkőújfalu Fony Hernádcéce Korlát Vilmány Vizsoly Boldogkőváralja Göncruszka Kéked Pányok 93 9 Tornyosnémeti Abaújszántó Arka Baskó Gönc Hernádszurdok Hidasnémeti Regéc Telkibánya Zsujta Hejce Sima 25 7 Mogyoróska 82 6 A családgondozók véleménye alapján az egyes ellátási körzetekben vannak súlyosan problémás és kevésbé vagy szinte problémamentes települések (legalábbis gyermekvédelmi szempontból). A súlyosan problémás települések elsősorban azok, melyek gettósodnak, illetve ahol nagyobb telep van. Ahol jelentősebb telep van, ott a helyzetet súlyosbítja, hogy a problémák koncentráltan jelentkeznek, az elszigetelődés a település többi részétől erőteljesen érvényesül. A gettósodó településekre és a telepekre egyaránt jellemző az elszigetelődés, a beszűkült kapcsolatrendszer. Részben erre vezethető vissza a mára általános vált problémává, hogy a lányok egyre fiatalabban szülnek. Az interjúk szerint jelentős azon 18 év alatti lányok száma, akiknek már van legalább egy gyermeke (bár pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek). A nagyon fiatal szülőknek gyakran hiányosak a szülői kompetenciáik, illetve nincsen önálló lakhatási lehetőségük. Előfordulnak extrém mértékben zsúfolt, több generáció által lakott lakások, melyek nem teszik lehetővé a gyerekek minimális lakhatási körülményeinek biztosítását, a fejlődésükhöz szükséges teret és eszközfelszereltséget. A komfortnélküli lakások és a túlzsúfoltság következtében gyakoriak a problémás higiéniás körülmények, melyek több egészségügyi probléma forrásai is. A fürdés és a mosás nagy nehézséget jelent azoknak a családoknak a számára, ahol nincs vezetékes víz, fürdőszoba, illetve ahol kikapcsolták a szolgáltatásokat (víz és elektromos áram). De hasonló nehézséget jelent a főzés is, megfelelő főzőhelység/konyha, hely és felszerelés hiányában. 49

52 A deprimált életkörülmények között élő kisgyerekek fejlődésbeli elmaradottságát az intézmények is érzékelik, elsősorban az óvoda. Sok gyerek úgy megy óvodába, hogy nem rendelkezik alapvető készségekkel, és a mindennapi élethez kapcsolódó tudásokkal. Leggyakrabban felhozott példa a mosakodás, WC használat, fogmosás ismeretének hiányai, de gyakran a beszéd és rajzolási készségek is elmaradást mutatnak. Az alapkészségek ilyen mértékű hiánya negatívan befolyásolja az iskolára való felkészülést is: az óvodában olyan alap dolgok megtanítására kell koncentrálniuk, mint a tisztálkodás, étkezés stb. és nincs idő arra, hogy készítsék fel az iskolára a gyerekeket. A munkanélküliség súlyos jövedelemhiányt okoz a családoknál, ami már azt is jelenti, hogy nem tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert venni. A szegény, mélyszegény családoknál ez gyakran éhezéshez is vezet: az óvodák, iskolák tapasztalata, hogy sok gyerek csak az iskolában lakik jól. A gyerekneveléssel kapcsolatos hiányos ismeretek, illetve az ingerszegény környezet is problémaként jelenik meg mind a szülő, mind a gyerekek szempontjából. Súlyosabb esetekben jellemzőek a családi konfliktusok eldurvulása, az alkohol problémák, a gyerekek nevelési nehézségei és az elhanyagolás. Ezek a tényezők jelennek meg leginkább a gyerekjóléti szolgáltatás gondozási eseteinél is, melyek a probléma mélyülésével védelembe vételhez, szélsőséges esetekben pedig a gyermek családból való kiemeléséhez vezetnek. A pozitív példa és a jövőkép teljes hiánya a gyerekeket is már fiatalon deviáns életvitel felé terelik, sok az intézmények által kezelhetetlennek tartott gyerek, és sok a csellengő. A negatív minták és a perspektíva hiánya nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az alulképzettség a fiatal generációknál folyamatosan újratermelődik, legtöbben csak az általános iskolát végzik el, a középiskolát már a szakma megszerzése nélkül hagyják el. Ez később a munkaerőpiaci és jövedelemszerzési lehetőségeiket is erőteljesen korlátozza. Az iskolák is az egyik legmarkánsabb problémának jelölték meg, nagyon nehéz úgy ösztönözni a gyerekeket a tanulásra, hogy nem tudnak igazi alternatívákat felmutatni számukra. Sok, a legalábbis időlegesen apa nélkül élő család. Az interjúk alapján ez részben arra vezethető vissza, hogy a férfiak bebörtönzés miatt vannak távol a családtól. A bűnözés leginkább a megélhetési nehézségekkel kapcsolatos lopásokat jelent. Egyik leggyakoribb a falopás, ezért télen sok eljárás indul (pl. Vizsolyon). Általános tapasztalat, hogy a mélyszegénységben élő családok, különösen a telepi körülmények között élők nehezen mozdulnak ki a szűk lakókörnyezetükből, és nehéz őket aktivizálni. Ezt mutatja a vizsolyi példa is, mikor a családsegítő irodáját, mely a telep közelében volt, attól messzebb helyezték el, oda a családok már kevésbé mentek el. Hasonló tapasztalatok voltak a Minden gyerek lakjon jól programmal kapcsolatban is. A passzivitásba süllyedt családok nem használják ki a felkínált lehetőséget, de a települési önkormányzatok egy része is, részben erőforrás problémák miatt nehezen menedzseli a programot. Az önkormányzatra nagy terhet ró a sok mélyszegénységben élő család, több polgármester úgy érzi, hogy eszköztelenek problémáik kezelésére, enyhítésére. Mindenki a hivatalba megy panaszkodni, ezt a stresszt nehezen lehet bírni. A gyerekek hátrányai csak nőnek és kénytelen az önkormányzat mindent támogatni, mert a szülőknek már semmire nincs pénzük. Ingyen esznek, tornacipőt, fehér pólót és ingyen könyvet kapnak a gyerekek a vizsolyi iskolában. Az önkormányzat nem tudja meddig képes biztosítani ezeket a gyerekeknek. fogalmazott a vizsolyi polgármester. 50

53 Az intézményrendszer munkatársai egyértelműen Vilmányt és Vizsolyt nevezték meg a legproblémásabb településeknek. Az itteni telepeken a legrosszabbak a lakáskörülmények, a telepeken élők társadalmi elszigeteltsége nagyon előrehaladott, itt jelentkeznek legintenzívebben a már említett devianciák is, és a gyermekek veszélyeztetettsége is ezeken a telepeken a legerősebb. A többi teleppel rendelkező településen ugyanezek a problémák megvannak, de nem ilyen nagyságrendben. Például Abaújszántón csak kb. 10 családot érzett igazán problémásnak a védőnő. Mindemellett bizonyos településeken, bár sok a szegény család és a település maga is gettósodó településnek tekinthető, a családok körülményei rendezettebbek. Ilyen település pl. Göncruszka és Korlát is a helyi szakemberek (családsegítő, védőnő) szerint. A lakhatási körülmények ezeken a településeken valamivel jobbak, nincsen igazán nagy telep, a roma családok inkább a faluban elszórtan laknak. Anyagi helyzet A gyermekes családok szegénysége megragadható mind objektív, mind szubjektív mutatókkal. A Háztartás kérdőívben mindkettőt mértük. Az objektív mutatókkal (1) elsősorban azt térképeztük fel, hogy milyen a családok jövedelmi helyzete, valamint milyen kiadásokra van elegendő pénzük a családoknak, illetve melyek azok a szükségletek, amelyeket inkább háttérbe szorítanak. A szubjektív mutatók arról árulkodnak, hogy miként vélekednek a megkérdezettek saját helyzetükről A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. A KSH 2011-es adatai alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem az összes háztartásra vetítve forint volt. Ezen belül, ha csak a gyermekes háztartásokra koncentrálunk, akkor Ft. Ugyanez az érték adataink szerint az Abaúj Hegyközi kistérségben mindössze Ft. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekszegénység mértéke országosan 26%, tehát az eltérés igen jelentős. A kistérségben a gyermekek túlnyomó többségéről az mondható el, hogy anyagilag nagyon rossz körülmények között él. A szegénységben élő gyermekek aránya a 0-17 éves korosztályban az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) Az elemzés további részében a szegénységi küszöb alatt, illetve felett élőket külön fogjuk szerepeltetni, hogy még plasztikusabban jelenhessenek meg a kistérségben élő 51

54 szegényekkel kapcsolatos adatok. A két csoport belső etnikai összetétele egyébként sajátos képet mutat. Ha nem is beszélhetünk teljesen homogén csoportokról, de nagyon élesen elválik egymástól a két csoport társadalmi, etnikai karaktere. A szegénységi küszöb alatt élő gyermekek 73%-a ugyanis roma származású, s 27%-a nem. A szegénységi küszöb fölött élő gyermekek etnikai összetétele még egyneműbb: itt a gyerekek 81%-a nem roma családban él, s 19%-uk érkezik roma családból. Másik oldalról megközelítve a kérdést: a roma családból induló gyermekeknek a nem roma családokban élő gyerekekhez képest kétszer nagyobb az esélye arra, hogy szegény családban éljen. A roma gyerekeknek ugyanis 88%-a sorolódik a szegénységi küszöb alatt élő családokhoz, a nem-roma gyerekeknek viszont csak 40%-a. A kistérségben élő gyerekes családok 30%-a érzi úgy, hogy beosztással még jól kijönnek, s néhányan gondok nélkül élnek (1%). A többség (69%) esetében azonban megjelennek a pénzügyi zavarok, s ez különösen így van a szegényebb családok esetében (86%). A pénzügyi zavarok általában abban a formában jelentkeznek, hogy a hó végére már valami probléma merül fel, mert éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből. De a szegényebb rétegek tagjai ugyanilyen arányban számolnak be komolyabb problémákról, állandósuló, hosszan tartó anyagi gondokról. Még súlyosabb esetekről szó szerinti nélkülözésről pedig a háztartások közel egytizede számolt be. Az országos arányokkal történő összehasonlításból az tűnik ki, hogy a kistérség lakói összességében az országos helyzethez hasonlónak látják a saját helyzetüket, de a szegényebb rétegek tagjai már rosszabbnak ítélik meg anyagi lehetőségeiket. Hogy érzi, Önök anyagilag...? (%) A családok szintén jelentős hányada (79%) úgy nyilatkozott, hogy saját forrásból nem lenne képes fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást. Ezek a jelenségek a szegényebb családok körében szinte már teljese általánosnak mondhatók (90% illetve 88%). 52

55 A gyermekes családok nagy hányadát érintő szegénység a különböző típusú szükségletek kielégítetlenségének mértékében is megragadható. Vizsgálatunk során nemcsak a közüzemi számlák kiegyenlítésére fókuszáltunk, hanem más fontos mutatót is mértünk. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett családok nagy részének elsősorban a rezsi kifizetése okoz gondot: körülbelül minden második család esetében erre már nem jut elegendő pénz. Ugyancsak sokan vannak, kiknek a szükséges élelem megvásárlása okoz gondot, ez körülbelül minden harmadik családra igaz. Ugyanennyi családnak a megfelelő fűtés biztosításán kell spórolnia. Ezek a nehézségek még hatványozottabban jelentkeznek a szegényebb családok körében. Mindegyik vizsgált kielégítetlen szükséglet kapcsán sajnos jelentősebbnek mondható a szegény családok érintettsége (pl. gyógyszerekre, közlekedésre, stb. fordítandó kiadások). Az összesített hiány-listán egy szükséglet emelkedik még erőteljesebben, ez pedig a szórakozás. Magas azoknak aránya, akiknek nem jut elegendő pénzük szórakozásra (35%). Árnyalja a képet, hogy e területtel kapcsolatban sokan úgy nyilatkoztak, hogy nem is szoktak erre költeni. Az ő esetükben csak a hiányt állapíthatjuk meg, s nem a kielégítetlen igényt. Ez a probléma elsősorban a nem szegény családok esetében hangsúlyos, körükben e szükséglet kielégítetlensége a második helyen jelentkezik. A háztartások néhány alapvető szükségletének kielégítettsége az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) A megkérdezett háztartások viszonylag nagy hányadának van valamilyen összegszerűen meghatározható tartozása (40%). Ez elsősorban a szegény háztartásoknál figyelhető meg (51%), a nem szegény háztartások védettebbek ezzel szemben (25%). Az adósság összege néhány ezer forinttól több millió forintig terjed. A tartozások mediánja (középértéke) 60 ezer Ft, tehát az adósok körülbelül felénél az elmaradás összege maximum ekkora. Megfigyelhető, hogy a nem szegény háztartások, ha rendelkeznek tartozással, akkor annak összege az átlagosnál jóval magasabb. 53

56 A tartozások sokféle formában jelentkeznek. A legtöbben banki hitelek/áruhitelek esetében történő elmaradásokról tettek említést. Ez sokkal hangsúlyosabb (20%), mint a magántermészetű kölcsönök esetében történő elmaradások (10%). A nem szegény családok tagjai a valószínűleg komolyabb összeget jelentő hiteltartozáson túl csak nagyon ritkán említenek meg olyan területet, ahol elmaradásuk van. A szegényebb családok esetében ezek a problémák sokkal gyakrabban jelentkeznek, a hiteleket leszámítva lényegében minden tartozásforma esetében ők a tipikus fizetni nem tudók. Körükben a villanyszámlák kifizetetlensége a leggyakoribb probléma, de sokszora víz-, csatornadíjjal illetve egyéb rezsiköltségek kifizetésével is elmaradásban vannak. Árnyalja a képet, hogy sok kategóriánál magas azon háztartások aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek is ilyen jellegű költségeik (ez fontos akkor, amikor a lakbér-, vagy a hiteltartozásokat vizsgáljuk, valamint annak megállapításánál, hogy hol van gázellátás.) A tartozások néhány esetben oda is elvezettek, hogy a villanyt ki kellett kapcsolni, ez a családok 16%-ával fordult már elő. (A szegényebb családok körében minden ötödik családban szüneteltették az áramszolgáltatást.) A vízszolgáltatás kikapcsolása is gondot jelentett néhány családnak: az érintettek 8%-a jelezte, hogy ezt a szolgáltatást díjfizetés elmaradása miatt le-/kikapcsolták nála. A vezetékes gázszolgáltatás esetében ilyen drasztikus lépésre csak az esetek 4%-ában került eddig sor, bár a gáz sok családhoz nincs is bevezetve. A megkérdezettek 12%-a érzi úgy, hogy az eladósodás következtében jelenlegi lakását akár el is veszítheti (szegények: 14%, nem szegények: 8%). Eladósodás mértéke a gyermekes háztartások között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A szegénység enyhítésében nagy szerepe lehet a családok által kapott természetbeni juttatásoknak, melyeknek számos formáját kaphatják/igényelhetik családok. 54

57 A gyermekes háztartásoknak nyújtott természetbeni ellátások az elmúlt 12 hónapban az Abaúj-Hegyközi kistérségben Összességében viszonylag sokan tettek említést valamilyen természetbeni ellátásról. Ezek közül legtöbben azt említik meg, hogy elengedik számukra a tankönyv és gyermekintézmény térítési díját (74%). A szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás tekintetében a szociális étkeztetés lehetőségét 42%-nyian vették igénybe. Viszonylag magas azon családok aránya, amelyek élelmiszert, illetve tüzelőt kapnak (34%). Érdemes kiemelni, hogy sokan a szociális földprogram, vagy a Minden gyerek lakjon jól! elnevezésű kezdeményezés keretében kisállathoz vagy vetőmaghoz is jutottak (44%). Mindezen természetbeni juttatásokban sokkal nagyobb számban részesülnek, a rászorultabb, szegény családok. Körükben a többség igénybe veszi ezeket az eszközöket. A kérdőívben rögzített jövedelmi adatok szerint nem szegény családok esetében az érintettek, természetbeni juttatást kapók aránya a tankönyvprogramot leszámítva körülbelül egynegyednyi. Az eddigiekhez képest jóval kisebb azok aránya, akik másfajta szociális/természetbeni juttatást kapnak. Ezek közül még első helyen a közgyógyellátást lehet kiemelni (24%). A megkérdezettek elmondása szerint a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálat segítségét jóval kevesebben veszik igénybe (7%), s még kevesebben az adósságkezelési, illetve fogyatékosokat támogató szolgáltatásokat, ezeket gyakorlatilag senki sem vette igénybe a családok közül (1-2%). Megfigyelhető, hogy az aktuális jövedelmi helyzet a ritkábban igénybe vett szolgáltatásoknak a használatát kevéssé határozza meg. A vázolt anyagi gondokkal együtt a megkérdezettek többsége nem mondja azt magáról, hogy teljes mértékben szegény, 25% nyilatkozott így, s a jövedelmi mutatók alapján szegénynek mondható családokban ugyanez az arány 39%. A domináns vélemény inkább az, hogy csak bizonyos értelemben vagyunk szegények (58%). Összességében csak a családok egyötöde az, amely önmagát egyáltalán nem sorolja be a szegények csoportjába. De még az objektíve nem szegényeknek tűnőkk örében is csak egyharmadnyian vannak ilyenek (33%). Ők is szubjektíve bizonyos értelemben inkább szegénynek tartják magukat. 55

58 Ön mit mondana a szegénységről: jelenleg Önök? A háztartások romló anyagi helyzetét mutatja, hogy a megkérdezettek többsége 57%-a úgy érzi, hogy 3 évvel korábban jobban élt, mint most. A családok 32%-a azon a véleményen van, hogy helyzetük alapvetően nem változott. Csak nagyon kevesen érzékelik azt, hogy most jobban élnek, mint korábban (10%). Ebben a tekintetben jelentős különbség nem mutatkozik a szegény és nem szegény családok között, ez alapján úgy tűnik, hogy a válság mindenkit azonos mértékben sújtott. A szegényebbek körében azért valamelyest felülreprezentáltak a negatív folyamatokat érzékelők (62%). A jövő vonatkozásában is szkeptikusak a kérdezettek. A várakozások iránya hasonló az elmúlt években megélt változások irányához. A relatív többség további romlást vár (41%). Valamivel kevesebben a helyzet stabilizálódását vetítik előre (34%), s még kevesebben vannak, akik optimisták, 26%-nyian bizakodnak abban, hogy helyzetük javulni fog az elkövetkező három évben. A jelenlegi anyagi helyzet itt sem befolyásolja annyira erőteljesen a véleményeket, bár a szegényebb családok körében valamivel nagyobb mérvű a pesszimizmus (44%). A gyermekek szükségleteinek kielégítettsége Az anyagi helyzet csak általánosságban határozza meg, hogy a család mennyire képes a gyermekek számára fontos szükségletek biztosítására. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyermekek szükségleteinek kielégítését előresorolják a családok a felnőttek szükségleteivel szemben. A szülők háztartási gazdálkodáson belüli preferenciái azonban a források szűkössége mellett bizonyos gyermeki szükségletek kielégítését fontosabbnak, másokat halaszthatónak, vagy kevésbé fontosnak ítélnek meg. Ahhoz, hogy legalább adataink egy részét országos viszonylatban is értelmezni tudjuk bár az adatfelvétel más korcsoportot célzott meg (0-15 évesek) -, felhasználtuk a KSH 2009.évi Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel EU-SILC modulját. A gyermekek biológiai alapszükségletei (táplálkozás, ruházkodás) közül már a táplálkozási igényeket sem képesek teljes mértékben kielégíteni a családok 56

59 A 2009-es országos adatok alapján a táplálkozási szükségletek tekintetében a gyerekek 1%-a szenvedett hiányt, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ennek az értéknek a három-négyszerese figyelhető meg (3-4%), a szegény családok körében pedig a különbség ötszörös (5%). A megkérdezettek ekkora hányada állította, hogy gyermekeik a háromszori étkezést hétközben és/vagy hétvégén sem kapják meg. A kistérségben a tanítási napokon ez az étkezés az iskolai étkeztetést is jelentheti és jelenti is. A kérdezettek többsége ugyanis igénybe veszi az iskolai étkeztetést az iskolaévben (78%). Ezzel nyáron már kevesebben élnek (44%), de a szegény családok körében komoly segítséget jelent a nyári étkeztetés is (53%). Adataink szerint a családok nagy része ingyenesen jut az iskolai közétkeztetéshez (76%), s a kedvezményes/ingyenes lehetőség elsősorban a szegény családoknak biztosított. Az iskolai/óvodai étkeztetés nemcsak az étkezések számának biztosításában, hanem a gyermekek megfelelő, minőségi táplálkozásában, azaz hús-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás biztosításában is fontos szerephez juthat. A kistérségben a gyermekek körülbelül egytizedének étkezésében nem szerepelnek ezek a fontos alkotóelemek, ami az országos átlaghoz képest kedvezőbb adatot jelent. Míg országos átlagban azt látjuk, hogy anyagi okok miatt a gyerekek 13%-a nem jut húshoz és 17% friss zöldséghez vagy gyümölcshöz, addig ugyanezek az arányok a kistérségben 11 illetve 10%. A két pár megfelelő lábbeli biztosítása a családok 11%-ának jelent túlzott anyagi megterhelést, s az újonnan vásárolt ruházat biztosítása még nagyobb gondot okoz a háztartásoknak (15%). Az országos értékekkel összevetve az adatokat a kép vegyes. Az új ruhák beszerzése az országos adatokhoz képest kedvezőbb (22%), a lábbelik biztosítása viszont már nem (5%). Az eddig említett hiátusok lényegében mindegyik biológiai alapszükséglet tekintetében a szegényebb családok körében figyelhetők meg, a relatíve jobb anyagi pozícióban lévő családok körében ezek a problémák nem nagyon jelentkeznek. 57

60 Kielégítetlen gyermekszükségletek aránya az Abaúj-hegyközi Kistérségben (%) 58

61 Ami a tanulási lehetőségeket illeti, a gyerekek 11%-ának nincs külön íróasztala, de a szülők elmondása szerint szinte alig van olyan család, ahol egyáltalán nem biztosított odahaza megfelelő hely a tanuláshoz (3%). Ehhez kapcsolódóan kedvező adat az is, hogy a családok mindössze 3%-ában nem áll rendelkezésre az iskola által elvárt minden felszerelés. Ebben szerepet játszhat a természetbeni juttatásként említett tankönyvtámogatás is. A családok a szótárt már nem tartják annyira nélkülözhetetlennek, ez az esetek 12%-ában már hiányzik. Az eddig említett szükséglet-csoportokhoz hasonlóan ezen a területen is elsősorban a szegény családok körében jelentkeznek anyagi hátterű szükséglet-kielégítési problémák. A társadalmi szocializáció szempontjából fontos társas kapcsolatok építése egyértelműen hátrébb sorolódik a szükséglet kielégítés rangsorában. A gyerekek egyhetedének nincs lehetősége rá, hogy meghívja baráti körét közös programra, játékra, ami önmagában magas, de az országos adatokhoz képest kedvező érték (kistérség: 17%, országos adat: 29%). Ugyanennyien a külsős, fizetős iskolai programokon sem tudnak részt venni, de ez az arány már az országos adathoz hasonló (kistérség: 18%, országos adat: 15%). A külsős programok közül egy árnyalattal kedvezőbb helyzetben vannak a sportfoglalkozások. Anyagi okok miatt a gyermekek egytizedének nincs lehetősége arra, hogy sportoljon tanórán kívül. Mivel a társadalmi szocializációs szükségletek kapcsán a fizetős jelleg nagyon meghatározó, e szolgáltatás elérésében, illetve nem elérésében a családok szegénységi státusza hogy a szegénységi küszöb alatt vagy felett élnek értelemszerűen kiugróan erőteljes. S ugyanez mondható el a komoly anyagi vonzatokat tartalmazó luxus szükségletek kapcsán. A luxus szükségletek kielégítése valóban luxus-kategóriának tűnik, hiszen ezeket az elemeket jóval kevesebben tudják biztosítani, mint az eddig említett szükséglet-típusokat. Az ide sorolódó üdülés a gyerekek nagy többségének nem adatik meg (60%). A fizetett különórák, a zsebpénz már nem ennyire luxus-kategória, ezt a szülők 33%-a illetve 16%-a nem tudja biztosítani gyermeke számára. A szükségletek kielégítése mellett a gyermeki fejlődéshez elengedhetetlen a családi körben eltöltött minőségi idő. A gyerekek többsége, 83%-a a szüleivel közösen étkezik, de csak 64%-uk minden nap. A szülők 82%-a nyilatkozott úgy továbbá, hogy a TV-ben látottakat megbeszéli gyermekével, és 76%-uk szokott mesét olvasni vagy mondani gyerekének, nagyrészt naponta vagy kétnaponta. Ezekhez a közös, családi élményekhez képest jóval alacsonyabb mértékben jelentkeznek azok a társas együttlétek, amelyek nem az otthoni környezethez kapcsolódnak. A szülők a gyerekek 20%-ával tudnak/akarnak külsős kulturális programokon részt venni, pl. elmenni múzeumba, színházba, valamilyen zenei előadásra, stb.. S ilyen alkalmakra a szegényebb családok szinte egyáltalán nem tudnak sort keríteni (10%). Az internet és a számítógép mára szinte elengedhetetlen része az életnek, a gyermekek iskolai fejlődése szempontjából is kiemelkedően fontos. A szülők elmondása szerint a gyerekek többsége használ számítógépet (77%), otthon és/vagy az iskolában. Szintén sokan használják az internetet (69%), ezt is otthonról, illetve az iskolában. Ezek a lehetőségek a nem szegény családokban élő gyermekek számára szinte teljesen mértékben rendelkezésre állnak (91 illetve 84%). 59

62 A kérdőívben megkérdeztük a szülőket, mit gondolnak arról, hogy gyermekeik mivel töltik szabadidejüket. Az, hogy a szülőnek mennyire vannak pontos információi a gyermekszabadidő eltöltési szokásairól, nyilván több tényezőtől függ. A szülők szerint gyermekeiknek van szabadideje és azt aktívan, értelmesen töltik el. A szülők úgy látják továbbá, hogy gyermekeik nem járnak kocsmába, bárokba, ehelyett sok gyermek segít a háztartásban, TV-t néz, otthon játszik, barátaival találkozik, számítógépezik, sportol, kirándul, szervezett programban vesz részt. A 6-17 évesek szabadidő eltöltési szokásai az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) 60

63 5. Egészségi állapot és mutatói Egészségügyi helyzet A kistérségben a mélyszegénységben élőknek és a szélsőségesen rossz lakáskörülményekkel rendelkezőknek a legrosszabb az egészségügyi helyzete. A védőnőkkel készült interjúk, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által szervezett egészségügyi szűrések nyomán készült orvosi összefoglaló is kiemeli, hogy nyilvánvaló vált, hogy a legrászorultabb családok, gyerekek és felnőttek nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ez annak ellenére igaz, hogy a házi orvosi szolgáltatáshoz való hozzáférés jól szervezett, vagy helyben, vagy falubusszal biztosított annak elérése. Hiányoznak, illetve nehezen hozzáférhetők a rendszeres szűrések mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A szükséges vizsgálatokra, szakvizsgálatokra nem mennek el, elsősorban a drága közlekedés miatt. Ha el is jutnak az orvosi vizsgálatra, a szükséges gyógyszereket nem tudják kiváltani, így a feltárt betegségek kezelése sem történik meg. A családok általában egyáltalán nem rendelkeznek egészségtudatossággal, ami a gyermekek étkezését, egészség szemléletét is már egészen kicsi kortól negatívan befolyásolja. A korai gyermekvállalás teljesen általánossá vált a mélyszegénységben élő roma családok körében. A védőnők elmondása szerint nagyon sok 17 éves lánynak már van gyereke, és huszonéves korukra sokuknak már 3-4 gyereke is van. A nők egy része sterilizáltatja magát pár gyerek után, bár ennek is magas a költsége, hiszen háromszor kell bemenni a miskolci kórházba, de a fogamzásgátlás költségeit nem tudják megfizetni. A vizsolyi védőnő az alábbiak szerint írta le a mélyszegénységben, telepi körülmények között élő kismamákat: A terhességek gyakran gondozatlanok, a kismamák nem járnak el a szükséges vizsgálatokra. A lányok terhességkor/szüléskor találkoznak először nőgyógyásszal. Bár van már nőgyógyászati rendelés Göncön, oda Vizsolyról (csak úgy, mint több más településről) nagyon körülményes eljutni. A legtöbb kismama Miskolcon szül, viszont szülés után jellemzően nem mennek vissza vizsgálatokra. Sok gyerek kórosan kis súllyal születik, mert az anyukák a terhesség alatt nem esznek megfelelően és sokat dohányoznak. Hidasnémetiből a gönci szakrendelések könnyebben elérhetőek, éppen ezért innen gyakrabban járnak még hátrányosabb helyzetű anyukák is nőgyógyászati vizsgálatra. Itt az a probléma merül fel, hogy ritkán van rendelés, és rövid ideig tart. A jobb társadalmi összetételt és az ott élő hátrányos helyzetű családok jobb körülményeit is mutatja, hogy Hidasnémetiben a gyerekek születési súlyát általában normálisnak tartotta a védőnő. Sok anyuka rövid ideig szoptat, főként a fiataloknál fordul ez elő. A gyerekeket inkább tápszerrel etetik, de nem mindig tudják kiváltani a tápszert sem (ilyenkor szereznek valahogyan ). A gyerekek helytelen táplálása, illetve táplálkozása súlyos probléma, emiatt sok az alultáplált, illetve a kórosan túlsúlyos gyerek. Sok gyereknél megjelent a gyerekkori, tinédzserkori magas vérnyomás, amely egyértelműen az egészségtelen táplálkozás (energia- és üdítőitalok, magas zsírtartalmú ételek) eredménye. Szintén ezen okok miatt, az átlagosnál sokkal magasabb volt a magas vércukorszinttel rendelkező gyerekek aránya. A gyerekek nem vesznek részt szűrő 61

64 vizsgálatokon: fogászati, szemészeti és hallásvizsgálatokra az óvodák és iskolák szerint is nagy szükség lenne. A rossz lakáskörülményekkel, a mosakodási és mosási lehetőségeknek szinte teljes hiányával függnek össze a szélsőségesen rossz higiéniás körülmények, melyek többször vezetnek a tetű, rüh problémák megjelenéséhez. Ezek kezeletlensége súlyos bőrfertőzéseket is okozhat. A Máltai Szeretetszolgálat által végzett szűrés rávilágított arra is, hogy a gyermekeknek rossz állapotban vannak a fogaik, napi fogmosás nem ismert számukra, a helytelen étkezés, magas cukor, szénhidrát bevitel viszont a fogak gyors romlásához vezet. A gyerekek többsége még nem járt fogorvosnál. Hasonló a helyzet a szemészeti szűrésnél is. A legtöbb látási problémával rendelkező gyermeknek nincs szemüvege. Ezt szintén a Málta által végzett szűrővizsgálat mutatta meg (a vizsgálat keretében egyébként a gyerekek szemüveghez is hozzájutottak térítésmentesen.) Az iskolai kérdőívek csak alacsony százalékban (2-4%) jelezték azt, hogy a gyerekek alkoholt, fogyasztanának, vagy dohányoznának (ez kicsit magasabb arányt mutatott). A védőnői kérdőívek ennél már magasabb arányt mutattak, de a drogfogyasztást ők sem jelölték meg magas arányban. Ehhez képest a Máltás vizsgálatok alatt az alkohol és drogok korai és heti rendszerességű használatáról számoltak be a fiatalok. A rossz anyagi körülmények gyakran hozzájárulnak a gyermekek betegségeinek kialakulásához, valamint késői diagnosztizálásához. A korai életkorban nem megfelelően kezelt betegségek, valamint prevenciós hiányosságok a későbbi életszakaszokban is nagy gondot jelenthetnek. Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy a szegénységben élőknél többszöröse annak a kockázata, hogy rossz egészségi állapotúak legyenek. A rossz anyagi körülmények nemcsak a gyermekek betegségeinek kialakulásához járulnak hozzá, hanem már a magzati fejlődésre is hatással vannak. Számos betegség visszavezethető a magzat méhen belüli fejlődésére, az alacsony születési súly pedig nagyobb eséllyel vezet egyes felnőttkori betegségek kifejlődéséhez. Magyarországon a gyerekek 10%-a születik alacsony, 2500 grammnál kisebb súllyal, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az arány valamivel magasabb (16%). A testileg és szellemileg fejletlenebb gyerekek aránya is valamivel magasabb az országos átlagnál. Országosan a kérdezettek 2-3%-a mondta gyermekét testileg, illetve értelmileg az átlagnál fejletlenebbnek, a kistérségben ugyanezek az arányok 4-4%. A különböző tartós betegségek előfordulási gyakorisága a kistérségben jóval meghaladja az országos átlagot. Ez elsősorban az egyéb nem látás/halláskárosodáshoz kapcsolódó egészségügyi problémáknál figyelhető meg. Tartós egészségügyi problémával a kistérségben a gyerekek 16%-a küzd, szemben az országos 8%-kal. A látás- illetve hallásproblémák esetében pedig az országos átlagnál körülbelül másfélszer magasabb az érintettek aránya. 62

65 Gyermekbetegségek aránya az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A tartós egészségügyi problémák közül elsősorban az allergia és az asztma emelkedik ki (5-5% - az országos átlag 2-2%-ával szemben). Arányában a legnagyobb eltérés a mozgásszervi betegségeknél figyelhető meg: a kistérségben ez a betegség az országos átlag majdnem négyszerese (1 versus 4%). De a keringési illetve idegrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága is valamelyest nagyobb a kistérségben. Az adatok azt mutatják, hogy a betegségek előfordulási gyakorisága valamivel magasabb a jobb anyagi körülmények között élők körében. Véleményünk szerint a valós problémák mellett ez azzal is összefüggésben lehet, hogy a betegségek felismerése, kezelésének fontossága ebben a körben erőteljesebb lehet. A gyermekek körében előforduló tartós egészségügyi problémák aránya az Abaújhegyközi kistérségben (%) A gyermekek egészségi állapotára negatívan hatnak a különböző devianciák, így a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás is. A szülők tudomása szerint a 6-17 éves gyerekek 5%-a dohányzik, s 4%-a fogyaszt alkoholt alkalmanként vagy rendszeresen. Kiemelendő még, hogy az iskola előtt fejlesztésben résztvevő gyerekek aránya a kistérségben magasabb (17%), mint az országos átlag (10%). 63

66 6. Lakókörnyezet, lakáshelyzet A kistérség lakásállománya mennyiségileg (a lakások számának és nagyságának a népességhez viszonyított aránya tekintetében) eléri az országos átlagot (2001. évi népszámlálás adati alapján). A lakások szobaszám szerinti összetétele gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal, és a 100 főre jutó lakás és szobaszám tekintetében a kistérség még előnyösebb helyzetben is van. A lakások felszereltsége az infrastrukturális elmaradottsága miatt jelentős mértékű. A vízvezetékkel a lakások 63 %-a volt ellátva, fürdőszobával a lakások 65 %- a, gázzal a lakások 22 %-a, közcsatorna viszont egyáltalán nem létezett 2001-ben a térségben. Lényegében a lakások 35 %-a nem rendelkezik az alapvető felszereltségekkel (pl. fürdőszoba). A lakásállomány tekintetében nincsenek markáns különbségek a kistérség egyes településtípusai között, eltekintve a hálózati gázvezeték arányától, ami a városokban és a határ menti településekben kiépítettebb. A lakásellátottság tehát sajátos módon tükrözi az általános trendeket, amelyek közül elsősorban az infrastruktúrafejlesztés elmaradottsága emelhető ki. Ugyanakkor a lakásépítési trendeket érdekes módon befolyásolta a lakáspolitika, különösen a lakástámogatások változásának hatásai érhetőek tetten a térségben. A szocpol támogatás nagyságának megemelés 1994-ben (amikor egy 3 gyermekes családnak mai áron 10 millió Ft nagyságrendű támogatást nyújtottak) lényeges hatást gyakorolt a lakásépítések számára. Ennek az építési aktivitásnak az ellentmondásosságát kiemeli, hogy a térségből való elvándorlás következtében az üres, nem lakott lakások száma jelentős mértékben növekedett a 90-es években. A kistérség lakásállományának 12 % nem lakott, és különösen magas az üres lakások aránya az üdülőkörzethez tartozó településeken (Arka, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya) és a határmenti településeken (Arka, Abaújvár, Kéked, Pányok) ahol a lakások több mint egyötöde nem lakott. Ez a tény megerősíti, hogy turisztikai célra rendelkezésre áll egy kihasználatlan ingatlanállomány, ami csak komoly tőkeberuházás révén lenne felhasználható. 64

67 Üres, nem lakott lakások aránya, 2001 (Forrás: KSH) Az 1000 főre jutó lakásépítés az Abaúj-hegyköz kistérségben és Magyarországon, Az 1000 főre jutó lakásépítés a városokban és a gettósodó településeken Abaúj-hegyköz kistérségben, A lakásépítés a térségben az elmúlt két évtized egészében valamelyest elmaradt az országos trendektől, de az elmaradás sokkal kisebb, mint amit a gazdasági hátrányok és a demográfiai folyamatok alapján várhattunk volna. Ennek az oka, a korábban említett szocpolos lakásépítés és 2000 között a lakásépítés a kistérségben elérte 4 lakás/ezer fő nagyságrendet, amit országosan csak a lakáshitel támogatási program ( ) végére éri el. A lakásépítési boom a gettósodó településeken jelentkezett, ahol a szocpol -os lakásépítés gyerekszámhoz kötött támogatásaihoz sok cigány család (melyeknél a gyerekek száma jóval magasabb, mint a nem-roma családoknál) jutott hozzá, de ez tipikus esetben csak rövidebb ideig segítette lakhatási körülményeik javulását. Az interjúkból és helyszíni bejárásokból kiderül, hogy a szocpolos lakásépítések jelentős része spekulatív jelleggel történt, illetve nagyon rossz minőségben készült el. A lakások nagy arányban mára üresen állnak: vagy be sem lettek fejezve, vagy lakhatatlanná váltak. 65

68 A mai lakáspiacon a szocpolos lakások ára 1 millió Ft alatt van, ami jól jelzi a lakástámogatási politika ellentmondásosságát. A lakásállomány mennyisége és minősége szempontjából a kistérség komoly hátrányokkal rendelkezik. Egyértelmű a gettósodó települések lemaradása, ami elsősorban a lakások komfort fokozatában jelenik meg, illetve a telepi körülmények között élő családok túlzsúfolt lakáshelyzetében. A statisztika nem tudja követni egyéb minőségi mutatókat, mint a lakások minősége, szigetelés, a belső berendezések, stb. Tény, hogy 2001 és 2010 között sok településen javult a lakások közművel való ellátottsága, de a települések közötti különbség a gázzal, vízzel való ellátottság tekintetében és a komfort nélküli lakások arányában, növekedett. Nincsenek adataink, de a helyzetfelmérés kvalitatív adatai azt mutatják, hogy a mélyszegénység következtében felhalmozódott hátralékok miatti szolgáltatás kikapcsolás (víz, áram stb.) az egyik legfontosabb tényező az állomány leromlásában és az érintett családok lakhatási minőségének drasztikus csökkenésében. 66

69 A lakásállomány összetétele 2001-ben (KSH Népszámlálás) 1 szob ás lakás ok arán ya 2 száb ás lakás ok arán ya 3 és több szob ás lakás ok arán ya 1 főre jutó lakásalapt erület (m2) Vizvezet ékkel ellátott lakások aránya Fürdőszo bával ellátott lakások aránya Háloz ati gázz al elláto tt lakás ok arán ya Száz lakásr a jutó népes ség össze sen Abaújszántó 11% 38% 51% 32 76% 72% 23% Gönc 12% 44% 44% 33 73% 70% 26% Abaújvár 19% 55% 25% 33 45% 52% 34% Hidasnémeti 7% 39% 53% 28 70% 73% 44% Kéked 16% 52% 31% 41 64% 78% 25% Pányok 14% 60% 26% 58 51% 55% 35% Tornyosnémeti 18% 44% 38% 32 55% 53% 20% Zsujta 3% 51% 45% 33 60% 60% 32% Arka 20% 54% 25% 42 36% 41% 22% Baskó 9% 45% 46% 32 65% 72% 0% Boldogkőváralja 7% 35% 57% 30 76% 74% 24% Fony 15% 47% 38% 35 48% 50% 0% Hejce 13% 49% 38% 30 69% 58% 0% Mogyoróska 6% 65% 29% 52 63% 63% 0% Regéc 15% 67% 18% 49 7% 66% 0% Sima 6% 44% 50% 55 75% 81% 0% Telkibánya 10% 47% 42% 39 76% 75% 30% Boldogkőújfalu 9% 27% 64% 26 71% 67% 21% Göncruszka 11% 50% 39% 35 53% 56% 33% Hernádcéce 6% 74% 20% 29 28% 42% 0% Hernádszurdok 5% 52% 42% 34 45% 52% 19% Korlát 19% 49% 32% 31 42% 51% 1% Vilmány 7% 49% 43% 23 38% 58% 12% Vizsoly 10% 42% 48% 28 47% 56% 19% Száz szobá ra jutó népes ség össze sen 11% 44% 45% 32 63% 65% 22% Városi 11% 41% 48% 32 75% 71% 24% Határmenti 13% 46% 41% 32 60% 64% 33% Üdülő 11% 45% 44% 35 65% 67% 15% Gettosodó 10% 47% 43% 28 47% 56% 17% Abaúj-Hegyközi kistérség összesen 11% 44% 45% 32 63% 65% 22% Magyarország 12% 40% 48% 91% 89% 70%

70 Lakások ellátottsága a jegyzői kérdőívek alapján Lakott lakások száma vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (%) csatornával ellátott lakások aránya (%) vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%) komfort nélküli lakások aránya (%) Abaújszántó % 60% 80% 15% Gönc % 7% 80% 10% Város % 38% 92% 13% Abaújvár % 20% 60% 30% Hidasnémeti % 45% 60% 5% Kéked 95 80% 80% 25% 20% Pányok % 100% 100% 20% Tornyosnémeti % 20% 45% 27% Zsujta % 100% 100% 10% Határmenti települések % 46% 63% 16% Arka 47 60% 30% 0% Baskó % 0% 0% 50% Boldogkőváralja % 0% 38% 5% Fony % 0% 0% 30% Hejce n.a n.a n.a. n.a. n.a Mogyoróska % n.a. n.a. n.a Regéc % n.a. n.a. 5% Sima 12 90% n.a. n.a. 10% Telkibánya % 90% 75% 6% Üdülőkörzeti települések % 20% 39% 12% Boldogkőújfalu % 39% 15% Göncruszka % 0% 100% 40% Hernádcéce 94 64% 0% 0% 30% Hernádszurdok 81 58% 12% 30% 10% Korlát % 0% 4% 26% Vilmány % 0% 50% 40% Vizsoly % 0% 38% 28% Gettósodó települések % 1% 18% 31% Abaúj-Hegyközi kistérség összesen % 26% 64% 18% 68

71 Lakáshelyzet A bérlakások aránya Magyarországon igen alacsony, s a gyermeket nevelő családoknak is alig 7%-a él bérlakásban. Eredményeink szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben is kevesen, s az országos átlaghoz képest pedig még kevesebben élnek bérlakásban (5%). (A kategóriában megjelennek az önkormányzati bérlakások is, de elsősorban a magánszemélyek tulajdonában álló bérlemények alkotják ezeket az ingatlanokat.) A családok döntő többsége 89%-a tulajdonosként él lakásában, 6% pedig más jogcímen például szívességi lakáshasználóként vagy szolgálati lakásban lakóként. A lakások helyzetének feltérképezésére léteznek objektív és szubjektív mérőszámok. Objektív mérőszámokkal (1) lehet mérni a lakásban lakók számánaka rányában a lakás alapterületét, a szobák számát, a lakások felszereltségét, komfortfokozatát. Szubjektív mérőszámokkal (2) arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélő hogyan vélekedik, mit gondol a lakásról, annak állapotáról, felszereltségéről. A lakások felszereltsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, minden jellemző kapcsán sokkal rosszabb értékeket mutatnak a jelzőszámok. A legmegdöbbentőbb adatsor a WC-vel való ellátottságnál figyelhető meg: a WC-hiány majdnem tízszerese az országos átlagnak, s a szegény családok esetében pedig azt lehet megállapítani, hogy a gyerekek egyharmada olyan lakásban él, ahol a lakásban nincs vízöblítéses WC. De a többi jellemző kapcsán sem sokkal jobb a helyzet. A fürdőszoba hiány az országos adat hatszorosa, a vezetékes víz hiánya pedig annak nyolcszorosa. Nem véletlen, hogy az úgynevezett szubstandard lakások aránya kiugróan magas (26%), különösen, ha a gyerekes családok körében országosan jellemző adattal vetjük össze (3%). Ez az adat még drámaibb a szegény családok körében (37%). A gyermekes háztartások lakásainak főbb jellemzői az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) Hogy gondok vannak a lakások/házak állapotával is, azt jól jelzi, hogy minden harmadik család szembesül azzal a problémával, hogy nedves a padlózat, hogy korhadnak az ablakkeretek, hogy a tető beázik. S ezek a jelenségek 10 szegény család közül már 4 esetében figyelhetők meg. De összességében minden negyedik család jelzi azt is, hogy a környék/a szomszédok zajosak, hogy lakókörnyezetükre jellemző a bűnözés és vandalizmus. 69

72 A gyermekes háztartások lakásainak állapota az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) A lakások állapotáról, illetve környezetéről a kérdezőbiztosok maguk is véleményt alkottak. A lakások döntő többségét a kérdezők tisztának és rendezettnek találták (80-80%), de a lakáshoz képest az udvart már valamivel kevésbé (72%-ban). A saját portával kapcsolatos vélemények még így is kedvezőbbek, mint a környezet megítélése. A lakáshoz képest a környező házakat kevésbé (67%-ban) látták rendezettnek a kérdezőbiztosok. S ez utóbbi két szempont különösen a szegény családok lakás, lakókörülményeinek értékelésekor kapnak negatív színezetet. S ugyanez mondható el a lakások belső megítélése, elrendezése kapcsán (sötétség, sivárság, stb.). A szegény családok esetében a lakások majdnem fele nem felel meg ezeknek az alapkívánalmaknak (rendezett, ingergazdag környezet, stb.). A kérdezők véleménye a lakásról és a lakókörnyezetről az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) 70

73 A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. Az EU tagországokban 2010-re a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintába eső gyermekeknek ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség. 71

74 7. Foglalkoztatás Foglalkoztatás, jövedelmek A kistérség gazdasági hátterét a mező- és erdőgazdaság, potenciálisan a turizmus, és a közszektor által finanszírozott szolgáltatások jelentik. Mindhárom területen azonban komoly hátrányokkal rendelkezik a térség. A mezőgazdaság átalakulása alapvetően nem kedvezett a foglalkoztatottság növelésének, sőt a hatékonyság növelése érdekében elkerülhetetlen gépesítés tovább csökkentheti a mezőgazdaság munkaerőigényét. Tipikus probléma a mezőgazdaságban az elaprózódott birtok struktúra, ami korlátozza a hatékonyság növekedését, pedig az agárhagyományok (kertészet, a gönci kajszi barack és pálinkafőzés) kedvező hátteret nyújtanak a továbblépésre. A kistérség nem rendelkezik semmi olyan ásványvagyonnal, amely számottevő ipar megtelepedésének reményét keltené. Más ipari tevékenységek számára is csupán az egyre rosszabb összetételű munkaerőt kínálja, és ez a tapasztalatok szerint nem elég vonzerő. Az utóbbi években a munkahelyteremtést és gazdaságfejlesztést szolgáló állami támogatásaiból helyi kezdeményezések híján a kistérség gyakorlatilag nem részesült. (Dorgai László, idézi Csizmadia, 2008) A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek. A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid. A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként kevés kivétellel kétszáz hektár alattiak, tartós hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. A kistérség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre. 4/182. oldal Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, a gönci barack és az Abaújszántói bor (Tokaji borvidék) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. (AKT, 2008) A turizmus számos fejlesztési koncepció és program tárgya volt az elmúlt évtizedben, de korszerű turisztikai szolgáltatásoknak mind a fizikai infrastruktúrája, mind pedig a human feltételei (szakértelem, nyelvtudás, stb.) hiányoznak. 72

75 A meglévő turisztikai adottságok jelenleg csak helyi vonzerőt képviselnek, az ide látogató turisták a településeken csak rövid időt töltenek, és keveset költenek. Gondot jelent továbbá az is, hogy a turizmus rövid szezonú (főleg a nyári és kora őszi hónapokra esik), ami a jelentősebb jövedelemhez jutás tényét abszolút kizárja. (Csizmadia, 2009) Telkibánya: A településen élő emberek a vendégházakból és a turizmusból próbálják eltartani magukat. Az emberek itt is szenvednek a munkahely hiánytól, de mégis sokkal jobb az életminőségük, mint az elgettósodott falvakban. (interjúk) A közszektor fejlesztésének pedig az önkormányzatok alul-finanszírozottsága jelenti a legnagyobb korlátot, de a hátrányokhoz az alacsony népsűrűség is hozzájárul, mivel drágítja a szolgáltatásokat. A vállalkozások tőkésítettsége messze alatta van az átlagnak, külső forrásokhoz sokkal nehezebben jutnak, mint az átlag. Versenyképességüket rontja a magas élőmunka-igény, mert Magyarországon a munkabérek közterheinek mutatói magasan felette vannak a versenytárs-országok összehasonlító mutatóinak. Fentieken túl súlyos problémát jelent az alacsony termelékenységük. Ennek okai között szerepel többek között a korszerűtlenebb technika alkalmazása, a rendelkezésre álló munkaerő alacsony képzettsége és kvalitása. (AKT, 2008) A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2010 év végén 1902 db volt. Ez a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,35 %-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 134, ami meghaladja a megyei (117) átlagot, de alatta van azonban az országos átlagnak (174). A vállalkozások száma 2007 és 2008 között nőtt meg a kistérségben (több mint kétszeresére). A regisztrált vállalkozások többsége a mezőgazdaságban van (2008-ban 65,3 %-a), ami jelzi, hogy ezek inkább a kényszer vállalkozás kategóriájába esnek. Vállalkozások a kistérségben A regisztrált vállalkozások intenzitása településtípusonként is eltérő. Településenként vizsgálva látható, hogy kis üdülő településeken van 1000 főre számítva a legtöbb vállalkozás: Mogyoróska (454), Arka (236), Baskó (221) Arka (236) és Telkibánya (210). 73

76 Vállalkozások a kistérség településein Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált egyéni vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált nonprofit szervezetek száma Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) Abaújszántó Gönc Abaújvár Hidasnémeti Kéked Pányok Tornyosnémeti Zsujta Arka Baskó Boldogkőváralja Fony Hejce Mogyoróska Regéc Sima Telkibánya Boldogkőújfalu Göncruszka Hernádcéce Hernádszurdok Korlát Vilmány Vizsoly Összesen A kistérségben a foglalkoztatottság nagyon alacsony. A nyilvántartott álláskeresők száma 1993 és 2010 között egy-két évtől eltekintve folyamatosan nő a térségben, 1969-ről (1996) 2384-re növekedett, illetve a éves korú népesség arányában 19 %(1994) 28 %-ra (2010). Bár a trendek ugyanazok, a településtípusonként az eltérés nagyon nagy. A gettósodó településeken a munkaképes korú népesség közel 40 %-a nyilvántartott álláskereső. 74

77 A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (a éves korú népesség arányában) 1993 és 2010 között Nyilvántartott álláskeresők aránya a éves korú népesség körében (2010) Az alacsony foglalkoztatási szint, a magas munkanélküliség részben az alacsony képzettséggel, de nem kis részben a térség gazdasági hanyatlásával függ össze, az okokozati kapcsolatok nem egyirányúak, de egymást erősítő tényezőkként viselkednek. A rendszerváltás után a régióban az ipari és mezőgazdasági munkahelyek is tömegesen szűntek meg, helyükre a többnyire alacsony hatékonysággal működő családi gazdaságok és kényszergazdaságok kerültek. A fejlődést mutató idegenforgalmi területet is inkább az egyéni tulajdonban lévő, idényszerűen üzemelő vendéglátás jellemzi, ami inkább kiegészítő jövedelmet jelentett a tulajdonosaknak, de tartós foglalkoztatási lehetőséget alig. 75

78 Kistelepüléseken az un. anyagi ágakban szinte kizárólag a mező- és erdőgazdálkodás kínál foglalkoztatási lehetőséget, és az is érzékelhető, hogy falvakban tartós igény jelentkezik a részmunkaidős foglalkoztatási formák iránt a nem agrárgazdaságban foglalkoztatottak körében is, továbbá a falusi töredékmunkaerő hasznosítására is Különösen a nagy élőmunka igényű kultúrák fejlesztése kapcsán nem elhanyagolható komparatív előnyünk, nevezetesen, hogy nálunk az élőmunka fajlagos költsége a nyugat európai versenytársak költségéhez viszonyítva alacsony. A népesség, a termelés és a terület eltartó képessége között számos kistérségben hosszú idő óta ismert feszültségek léteznek. Például a Nyírségben és a Duna-Tisza-közi homokhátságon a más irányú foglalkoztatási lehetőségek hiánya miatt az agrárágazatra nehezedő túlzott foglalkoztatási igény tapasztalható. Helyenként elsősorban Észak- Magyarország és a Dunántúl aprófalvaiban a népesség elöregedésével kapcsolatos gondok a legsúlyosabbak, hiszen törvényszer ű, hogy a lemaradó térségekből mindig felerősödik a fiatal és képzettebb néprétegek elvándorlása, a migráció idővel öngerjesztővé válik, egyre romló korstruktúrát (elöregedést) és képzettségi-struktúrát eredményezve és ez a folyamat csak nagy áldozatok árán visszafordítható. (AKT, 2008) A jegyzői kérdőívek és a KSH adatok alapján úgy becsüljük, hogy a lakosság 20 %-ának van munkája, 15 % nyugdíjból él, míg 65 %-nak nincs önálló jövedelme. A lakosság összetétele foglalkozási helyzet alapján (becslés) A kistérségben lévő szabad munkaerő nem köthető le helyben, és nincsenek olyan trendek, amelyek erre a folyamatra utalnának. Következésképpen, egyik kiút ebből a helyzetből az alacsony képzettségű munkaerőnek felkészítése arra, hogy távolabbi munkahelyeken legyenek képesek munkát vállalni, ami lehet ingázási körzet (Encs, Szerencs, Kassa, Miskolc), de szükség esetén távolabbi munkahely. A magas munkanélküliségű területeken a munkaerő kínálatot csökkenteni kell. Tudjuk, hogy ez a megoldás sok áldozatot követel a családoktól és a munkavállalóktól, de illúzió azt várni, hogy a szakképzések önmagában munkahelyet teremtenek vagy, hogy a vállalkozások elég nagy számban lennének hajlandóak a térségbe jönni. A lakosság elöregedése 76

79 probléma, de nagyobb probléma, ha ez a folyamat a tömeges munkanélküliséggel jár együtt. A legfontosabb probléma, hogy a munkaerőpiac stagnál, a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmad a hosszú távú munkanélküli, kétharmaduk segélyezett. A szakképzett fiatalok elhagyták a térséget, a roma munkaképes korúak körében átlagosan 80% a munkanélküliség, egyes falvakban 100%. Turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, gyümölcstermesztő kapacitásra alapozott feldolgozás és kereskedelem (Gönci barack, Tokaji bor), helyi adottságokra alapozott termékek előállítása, piaci értékesítése, erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, határ mentiségből adódó lehetőségek, nemzetközi közlekedési folyosó (Helsinki folyosó) jelenléte teremthetik meg a helyi gazdaságfejlesztés alapjait. A munkaerő mobilitása nagyon alacsony (bár működnek a térségben szervezett munkaerő közvetítéssel foglalkozó cégek), fontos lenne a munkaerő mobilitási képességének növelése (képzések, beleértve nyelvtanulást) és egy segítő hálózat kiépítése. Göncön a nevelőszülőségnek hagyománya van, de Göncruszkán a munkanélküliség miatt fogtak ebbe bele az emberek. Általában Romák a nevelőszülők és Roma gyerekeket vállalnak. A nevelőszülők állandó, szigorú ellenőrzés alatt vannak, hogy megfelelnek e a kiszabott feltételeknek, mint például az évszakok szerinti ruha, cipő készlet, saját kis rész, ahol a mindennapi dolgait tarthatja. Kitétel még a kerítés, és a zárható terület. Családonként 2-3 nevelt gyerek a jellemző. A gyerekeket Miskolcról hozzák ide. (forrás: interjúk) A kistérségben élők jövedelem eloszlását jól jellemzi közvetetten a gépjárműadó területi elosztása. A városi és üdülőterületen élő családok 3,5-szer több adót fizetnek, mint a gettósodó térségekben élő családok (az üdülőterületeken kettő között helyezkednek el.) A kistérség átlagosan 40 %-kal szed be ebből az adónemből kevesebbet, mint az országos átlag, a legrosszabb területek pedig 73 %-kal maradnak alatta az átlagnak. Foglalkoztatottság A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság alacsony szintje. A gyermekes családokban élő aktív korúak (16-62 évesek) aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége, hiszen nagyon sokan tartoznak ebbe a munkaerőpiaci csoportba a kistérségben (20%). A közfoglalkoztatottak aránya majdnem eléri a hosszabb távon és rendszeresen dolgozó alkalmazottak, illetve vállalkozók számát (31%). Az alkalmilag munkát vállalók aránya 3% a kistérségben. A munkanélküliség a közfoglalkoztatottság ellenére is jelentős a kistérségben, a munkanélküliek aránya jóval az országos átlag felett van. 77

80 A gyermekes családokban élő aktív korúak gazdasági aktivitása az Abaúj- Hegyközi Kistérségben (%) A gyermekes családokban élő felnőttek legmagasabb iskolai végzettsége az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) 78

81 Közfoglalkoztatás a kistérségben Az elmúlt években jelentős fejlődés következett be a közfoglalkoztatás terén (Köszönhetően az országos közmunkaprogram kibővülésének), a kistérségünkre jellemző alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképesítéssel nem rendelkező, több éve segélyekből élő munkavállalókat is képes volt bevonni a munka világába. Ez különösen fontos a gyermekszegénység elleni küzdelemben, így a mi projektünk esetében is, ezért ez a terület külön figyelmet érdemel a stratégia megalkotása során, kiemelt terület kell legyen. Fontosnak tartjuk, hogy javul a bevont családok anyagi biztonsága, ezen túl morális, erkölcsi haszna is van: a gyermek pozitív példát lát és sajátít el a szülő értékteremtő munkavégzéséből ban a kistérség 24 települése közül 23-ban (Sima település kivételével) valósult meg a közfoglalkoztatás valamilyen formában. Szociális földprogram 3 településen (Abaújvár 12 fővel, Korlát 16 fővel, Tornyosnémeti 16 fővel) Műemlékgondozás Regéc településen 5 fővel Start mezőgazdasági projekt összesen 15 településen összesen 478 fővel Start téli és egyéb értékteremtő projekt összesen 15 településen 373 fő részvételével A közmunkaprogramban összesen 890 fő részt a kistérségben, amely a teljes kistérség aktív korú népességének mintegy 12 %-át teszi ki. A számadatokból látható, hogy a közmunkaprogram a legjelentősebb foglalkoztatási elemként jelenik meg. Ezen belül a leghangsúlyosabb a start mezőgazdasági projektekben foglalkoztatottak létszáma, megoszlás szerint: 22 % az állattartással, 78 %-uk pedig növénytermesztéssel foglalkozó munkavállalók. 79

82 Közfoglalkoztatás 2013 évben az Abaúj-Hegyközi Kistérségben Szoc Föld pr. Műemlék gondozás Start Mezőgazdasági projekt Létszám Igényelt bér Létszám Igényelt bér Létszám Állattarással fogl. Start Téli és egyéb értékt. Növényterm.fogl. Igényelt bér Létszám Igényelt bér Összesen dolgoznak Abaújvár 12 fő Ft 6 fő Ft 18 fő Abaújszántó 180 fő Ft 38 fő Ft 218 fő Baskó 15 fő Ft 10 fő Ft 25 fő Boldogkőújfalu 25 fő Ft 10 fő Ft 35 fő Boldogkőváralja 22 fő Ft 15 fő Ft 37 fő Fony 40 fő Ft 15 fő Ft 55 fő Gönc 25 fő Ft 45 fő Ft 70 fő Göncruszka 21 fő Ft 21 fő Hejce 20 fő Ft 20 fő Hernádcéce 15 fő Ft 8 fő Ft 23 fő Hernádszurdok 8 fő Ft 8 fő Hidasnémeti 21 fő Ft 24 fő Ft 45 fő Kéked 10 fő Ft 10 fő Korlát 16 fő Ft 10 fő Ft 26 fő Mogyoróska 12 fő Ft 12 fő Pere 22 fő Ft 15 fő Ft 37 fő Pányok Regéc 5 fő fő Ft 16 fő Telkibánya 10 fő Ft 10 fő Tornyosnémeti 16 fő Ft 16 fő Vilmány 30 fő Ft 30 fő Vizsoly 15 fő Ft 10 fő Ft 25 fő 0 fő Zsujta Aba szoc Szöv 8 fő Ft 5 fő Ft 13 fő 0 fő 80

83 Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakaszához kapcsolódó napi nyomonkövetési táblázat Gönci Kirendeltség Képzések Tanfolyamok (db) Tervezett Indított Indítás %-a Indítani tervezett Létszám Tanfolyamok Létszám Tanfolyamok Létszám Tanfolyamok (fő) (db) (fő) (%) (%) (db) Létszám (fő) OKJ-s képzések % 92% 0 0 Betanító képzések % 108% 0 0 Alapkompetencia képzések % 104% 0 0 Kulcskompetencia képzések Felzárkóztató képzések Hatósági képzések % 105% 0 0 Összes képzés % 103%

84 Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakasza - létszám-statisztikai táblázat Gönci Kirendeltség Képzési besorolások szerint Indított képzések (Létszám) Lemorzsolódottak A programot sikeresen befejezők Roma nemzetiségű Alapkompetencia Kompetenciafejlesztés Felzárkóztató OKJ Betanító Hatósági 42 4* 38 7 Összesen: * Hatósági képzést 3 fő sikertelenül fejezte be. Akkreditált: Akkreditált: OKJ: Akkreditált (Kőpattintó): Akkreditált (NMI) - 6 fő idegen járásról (5 fő Szerencs, 1 fő Tiszaújvárosból) + 1 fő szerencsi járásra -1 fő idegen járásból (Miskolc) + 3 fő idegen járásra jár (Miskolc) 24 főből csak 15 fő tartozik a gönci kirendeltséghez azaz - 9 fővel kevesebbet jelentek (8 főnek Szerencs, 1 fő Szikszó) +2 fő részére febr (Encsen) befejeződött +16 fő márc (Encsen) befejeződött 82

85 Alapkompetencia Lebonyolítás helyszíne Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldogkőváralja Gönc Gönc Vilmány Vilmány Vilmány Vizsoly Fony Hernádcéce Telkibánya Kéked Korlát Kirendeltség Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Tanfolyam megnevezése Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Létszám Indulás Képző neve Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI 0 Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI Miskolc TKKI 83

86 Alapkompetencia fejlesztés Lebonyolítás helyszíne Tanfolyam megnevezése Ténylegesen indított létszám Tényleges indulás Képző neve Befejezés dátuma Sikeresen befejezte (fő) Boldogkőújfalu Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Boldogkőváralja Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Boldogkőváralja Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Gönc Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Gönc Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Vilmány Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Vilmány Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Vizsoly Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Fony Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Hernádcéce Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Telkibánya Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Kéked Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI Korlát Alapkompetencia fejlesztés Miskolc TKKI

87 OKJ, betanított Képzés helyszíne Illetékes kirendeltség Képzés megnevezése Képzés típusa Létszám Kezdés Abaújszántó Gönc Betanított hegesztő akkreditált Vilmány Gönc Betanított hegesztő akkreditált Hidasnémeti Gönc Betanított hegesztő akkreditált Boldogkőváralja Hidasnémeti Tornyosnémeti Abaújszántó Gönc Gönc Gönc Gönc Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Cipőfelsőrész készítő részfeladatokat ellátó betanító akkreditált akkreditált akkreditált 0 - akkreditált Gönc Gönc ECDL Start akkreditált Abaújszántó Gönc Élelmiszer-feldolgozó akkreditált Hidasnémeti Gönc Építőipari ismeretek fejlesztése akkreditált Korlát Gönc Házi betegápló akkreditált 0 - Abaújszántó Abaújszántó Boldogkőváralja Fony Vilmány Gönc Göncruszka Hejce Hernádszurdok Korlát Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (Betanított varrómunkás) Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált

88 Tállya Tornyosnémeti Vizsoly Vizsoly Gönc Abaújszántó Gönc Vilmány Abaújszántó Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Uszodamester - fürdőmester Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Mezőgazdasági vontató vezető akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált akkreditált hatósági hatósági hatósági hatósági Abaújkér Gönc Faipari gépkezelő OKJ Gönc Gönc Faipari gépkezelő OKJ Hidasnémeti Gönc Faipari gépkezelő OKJ Göncruszka Gönc Vilmány Gönc Gönc Gönc Kisteljesítményű kazán fűtő (max. 2 t/h) Betanított konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás OKJ akkreditált OKJ Abaújkér Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Abaújszántó Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Hidasnémeti Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Korlát Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Telkibánya Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Vilmány Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Vizsoly Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ Vizsoly Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ

89 8. Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor Bölcsőde A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. Az EU tagországokban a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintábaeső gyermekeknek ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség. A Biztos Kezdet Gyerekház/szolgáltatás bemutatása A Biztos Kezdet program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. 87

90 A program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához és a sikeres iskolakezdéshez. A program alapelvei: Hozzáférés: a program mindenki számára (a település összes kisgyerekes család számára) nyitott. A nyitva tartás folyamatos és rendszeres, a szolgáltatás ingyenes. A szolgáltatás a képességek kibontakoztatását segítő személyi és tárgyi környezetet biztosít állandó szakember vezetése mellett, rugalmasan alkalmazkodva a helyi igényekhez és biztosítva a választás lehetősét. Szülőkkel való partneri együttműködés: a program meghatározó eleme a szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, a családok egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, munkaügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése. További cél a tanulási motiváció felkeltése, a munkaerő-piacról kiszoruló fiatal szülők foglalkoztatásának javítása. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés: A korai felismerés és az esetleges fejlődési lemaradások kezelése érdekében is elengedhetetlen a különböző szakmák közötti együttműködés. A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport: A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, ill. hátrányos helyzetű családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyermekek és az őket nevelő szülők. Közvetett célcsoport: A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek és szüleik szűkebb és tágabb társadalmi környezete. A TÁMOP / ,,Boldogabb jövő reményében a gyerekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelése az Abaúj Hegyközi Kistérségben elnevezésű pályázat keretében 3 Biztos Kezdet Ház (Vilmány, Abaújszántó, Hidasnémeti) és 2 Biztos Kezdet szolgáltatás (kitelepülő) (Gönc-Abaújvár; Boldogkőújfalu-Hernádcéce) valósult meg. 88

91 A koragyermekkori fejlődés támogatására tervezett tevékenységek Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával A Biztos Kezdet program keretében rendszeres foglalkozásokat kínálunk a gyermekek számára. Ezek célja, a gyermek fejlettségéhez igazodó, a fejlődésüket elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása. Éppen ezért a Gyerekházak minden hétköznap délelőtt (8 és 12 óra között) 4 óra időtartamban nyitva állnak. A rendszeres foglalkozások célját három csatornán keresztül kívánjuk elérni: - A gyermek képességeinek kibontakoztatása - A szülő-gyermek kapcsolat erősítése a szülő bevonásával a gyermek játéktevékenységébe - A szülő bátorítása saját és a gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük felmérése A gyermekek fejlődésének nyomon követése céljából a Biztos Kezdet Gyerekházak vezetői félévente értékelik a gyermekek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik és az eredményeket a szülőkkel megbeszélik. Amennyiben a nyomon követés eredménye valamilyen problémát feltételez, akkor felveszik a kapcsolatot a védőnővel, fejlesztő-, ill. gyógypedagógussal. Gyermekek fejlődési elmaradásának szűrése A Biztos Kezdet Gyerekházakban foglalkoztatott munkatársak folyamatosan együttműködnek a területileg illetékes védőnővel. Az együttműködés célja, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében a fejlődési zavarok és eltérések kiszűrhetőek legyen, és a szűrővizsgálat felvétele megtörténjen. A szülők tájékoztatást kapnak az egyes szűrővizsgálatok menetéről, jellegéről. A Gyerekházba bekerült gyermekekről állandó és naprakész nyilvántartást vezetünk, a szűrések ütemezésében a védőnő munkáját is segítjük. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzítjük. Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermekfejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, a kezelés nyomon követése A szűrővizsgálat, és az állapotfelmérés eredményeként kiszűrt gyermekeknek segítünk eljutni a szakvizsgálatra. A védőnővel együttműködve biztosítjuk, hogy a gyermek problémájának megfelelő szakvizsgálat megtörténjen és ennek alapján a gyermek számára fejlesztési/terápiás terv készüljön. A vizsgálat eredményeit dokumentáljuk. A kezelést nyomon követjük, és a javasolt terápiát/fejlesztést beépítjük a gyermek foglakozási tervébe. Ezen kívül egy listát is összeállítunk a területileg illetékes vizsgáló intézmények elérhetőségéről. Ezt a listát a dokumentációs rendszerben rögzítjük. Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és minta nyújtásával A Gyerekházban mindennap tízórait biztosítunk a gyerekeknek. Az ételeknél figyelünk arra, hogy ösztönzőleg hassanak az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Kötelezően a Gyerekház csak melegítő konyhát biztosít. 89

92 Rendszeres team-megbeszélések folytatása Heti team megbeszéléseket tartunk a Gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor részvételével. Ezen megbeszélések előkészítése a Gyerekház vezetők és a Biztos Kezdet koordinátor közös felad lesz. A megbeszélésen összefoglalják a hét során tapasztaltakat, elemzik és értékelik azokat, valamint átbeszélik és meghatározzák a következő hét feladatait, az egyes tevékenységeket. Ezen kívül pedig megvitatják a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket. Havonta egyszer kibővített team-megbeszéléseket tartunk. Ennek résztvevői a mentorok, a Gyerekház munkatársak, a Biztos Kezdet koordinátor, és a kötelező külső partnerek is meghívásra kerülnek. A megbeszélés során áttekintjük, hogy hogyan halad, hogyan működnek a szakmai együttműködések. Negyedévente áttekintjük az indikátorok állását, azok teljesülését. Évente egyszer áttekintjük minden gyermek fejlődését. Az ülésekről emlékeztetőt készítünk, és a visszajelzéseket, visszacsatolásokat feldolgozzuk és beépítjük, így biztosítva a Gyerekházak folyamatos fejlődését. A családokkal való személyes kapcsolattartás lehetőségeinek, tevékenységeinek megjelenítése 90

93 9. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások A szociális és gyerekjóléti alapellátást az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás működteti a kistérségben, melynek központja Göncön van. Az intézmény neve Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti-és Szociális Alapszolgáltatási Körzet. A szociális és gyerekjóléti alapellátáson kívül az intézmény még jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek nappali ellátása szolgáltatásokat is biztosítja a kistérségben élők számára. A szociális és gyerekjóléti alapellátásnak a szolgáltatási területe a kistérség összes települését magába foglalja, vagyis mindkét szolgáltatás a kistérség összes településén helyben elérhető. Az intézményen belül a családsegítés és a gyerekjóléti szolgáltatás külön egységet képez. A szolgáltatások személyi feltételeit tekintve elmondható, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelnek, mind létszámot, mind a szakképzettséget tekintve. A családsegítőnél összesen 5 fő (1 fő vezető családgondozó, 2 fő családgondozó, 1 fő szociális segítő és 1 fő részállású családgondozó), a gyerekjóléti szolgáltatásnál 4 fő teljes állású szakember (ebből 1 vezető családgondozó, 3 fő családgondozó) látja el a feladatokat. Alapvető problémaként jelenik meg azonban, hogy az ügyszámokhoz viszonyítva ez a létszám a szakemberek túlzott leterheltségét jelenti. A gyerekjóléti szolgálatot összesen 387 fő (0-17 évesek 11%-a), a családsegítő szolgáltatást összesen 771 fő gondozott vette igénybe a KSH adatok szerint. Ez azt jelenti, hogy egy családgondozóra 86 eset jut átlagosan a gyerekjóléti szolgálat esetében (szemben a jogszabályban előírt 45 gyerek helyett), míg a családsegítőnél 154 fő ellátott esik egy szakemberre. A gyerekjóléti szolgáltatásban részesülő 387 fő gondozott összetétele az ellátási formák szerint az alábbiak szerint alakult: 255 fő volt alapellátásban, 86 fő védelembe vételben, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerek 20 fő, átmeneti nevelt 24 fő, tartós nevelt 1 fő. Az utóbbi 3 kategóriában a gyerekek családjainak gondozása is a gyerekjóléti szolgálat feladata, bár a gyerekek már szakellátásba kerültek. Az alapellátásban gondozottak száma az elmúlt évek során csökkent, míg a védelemben lévőké nőtt. Az alapellátás csökkenését a szakemberek egyrészt azzal magyarázzák, hogy egyre többen kerültek védelembe az alapellátásból, mint a korábbi években (a védelembe vettek döntő része alapellátásban gondozott volt), másrészt a sikeres gondozások következtében megszűntek gondozási esetek, illetve az eseti tanácsadások hatékonysága miatt kevesebben kerültek gondozásba. Az eseti tanácsadások száma az utóbbi időben több mint háromszorosára nőtt, amit több mint kétszer annyi családnak nyújtottak. Az ellátás körzetekre osztva történik, a családsegítőnek 5 db, a gyerekjóléti szolgálatnak 4 db körzete van. Az egyes körzetekhez egy-egy családgondozó tartozik. A gönci kistérségi szolgáltatói központ mellett 5 alközpont működik Abaújszántón, Hidasnémetin, Boldogkőváralján, Boldogkőújfalun és Vilmányban. A családgondozók a kistérség összes településére rendszeresen kijárnak, azonban változó gyakorisággal. A gyermekjóléti szolgálat tekintetében kéthetente 2 órát van gyerekjóléti ügyfélfogadás, családlátogatás jellemzően a kisebb fő alatti településeken (melyeket az üdülő kategóriába soroltunk), kivétel ez alól Telkibánya (665 fő), mely szociálisan nem tekinthető problémásnak a tapasztalatok szerint (interjúk). Hetente többször és összességében a legnagyobb óraszámban van családgondozói jelenlét a nagyobb településeken: a két városban (Gönc, Abaújszántó) és azon a két 91

94 településen, ahol a kistérség két legjelentősebb telepe van, Vizsolyban és Vilmányban. A többi településre hetente egyszer jár ki családgondozó, függetlenül attól, hogy inkább gettósodó településről van szó, vagy csak a kistérségi viszonylatban közepes nagyságú településről. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kisebb gettósodó településekre, mint pl Korlát és Hernádcéce ( fős lakosság) is hetente egyszer jár ki a gyerekjóléti szolgálat családgondozója, míg más hasonló méretű településre csak kéthetente. A családsegítő szolgálat helyben való ügyfélfogadása/családlátogatása valamivel ritkább és kisebb óraszámban történik, mint a gyerekjóléti szolgálaté. Hetente többszöri ügyfélfogadás itt is csak a két városban és Vizsolyon és Vilmányban van. A többi településen hetente illetve kéthetente egyszer van jelen családgondozó családsegítés céljából. Ez utóbbi igaz kisebb gettósodó településekre is, mint Korlát, Hernádcéce. 92

95 Gyerekjóléti szolgáltatás és a családsegítő ellátás munkatársainak az egyes településeken való ügyfélfogadási és családlátogatási/ügyeleti órainak száma: Lakónépesség száma gyerekjóléti szolgáltatás (órák száma) családsegítés (órák száma) Abaújszántó Gönc városokban összesen Abaújvár Hidasnémeti ,5 8 Kéked Pányok 76 2,5 2,5 Tornyosnémeti Zsujta határmenti településeken összesen ,5 Arka (kh) 1 (kh) Baskó (kh) 1 (kh) Boldogkőváralja ,5 5,5 Fony Hejce (kh) 1 (kh) Mogyoróska 79 1 (kh) 1 (kh) Regéc (kh) 1 (kh) Sima Telkibánya 665 0,75 (kh) 0, 75 (kh) üdülő településeken összesen ,3 14,5 Boldogkőújfalu Göncruszka Hernádcéce (kh) Hernádszurdok Korlát (kh) Vilmány Vizsoly gettósodó településeken összesen (kh): ezeken a településeken az adott szolgáltatás csak kéthetente érhető el, a táblázatban a heti átlag óraszám van megadva. Az eltérő szintű ellátást a gyermekek veszélyeztetettségének települések közötti eltérő mértéke is alátámasztja. A kistérségben összesen 3502 fő 0-17 éves gyerek van, mely a lakónépesség 24,7%-t teszi ki. Az alábbi két ábra jól mutatja, hogy a gyerekek nagyrészt a két városban és a gettósodó településeken élnek (az összes gyerek 32%, illetve 30%-a, együttesen a gyerekek mintegy kétharmada). A gettósodó települések közül Vilmányban (520 fő), Vizsolyban (300 fő) és Boldogkőújfalun (196 fő) él a legtöbb gyerek, illetve a nem 93

96 gettósodó települések közül Hidasnémetiben (268 fő). Az egyes településeken, településtípusok népességén belül a gyermekek arányát vizsgálva azt találjuk, hogy a gettósodó településeken az ott élő lakosság 30%-a 0-17 éves, míg a többi település típuson ez az arány % között van. A legmagasabb arány itt is a már említett három települést jellemzi: Vilmányt (34%), Vizsolyt (30%) és Boldogkőújfalut (34%). A 0-17 évesek száma település típusonként A 0-17 évesek százalékos aránya a lakónépességben A teljes kistérség hátrányos helyzetét mutatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívül magas aránya. A kistérségben élő 0-17 éves gyermekek 78%-a kapta ezt a támogatási formát, tehát a 3502 gyerekből 2730 gyerek. A legalacsonyabb Hidasnémetiben (58%), a legmagasabb Hernádszurdokon és Vilmányban (100, ill. 97%). A magas arányok azt mutatják, hogy azokon az alapvetően nem problémás településeken is, ahol kevés gyerek van, a gyerekek jelentős része hátrányos helyzetű. Ezt igazolja a település típusonkénti arányok is: az üdülő falvakban, ahol a legkevesebb gyerek él, a gyerekek 74%-a kapja a támogatást, a városokban ez az arány 72%, a gettósodó településeken viszont már 88%. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 18 év alatti gyerekek aránya település típusonként 94

97 Az alapellátásban gondozott gyerekek száma a gyerekjóléti szolgálat adatai szerint összesen 279 fő volt a év során, ami a 2012 év eleji gyerekszámnak (0-17 évesek) 8,3%át teszi ki. A legtöbb gyereket Vilmányban gondozták (75 fő), majd Göncön (54 fő) és Vizsolyban (49 fő). A többi településen 20, illetve 20 fő alatti volt a gondozottak száma. A városokat tekintve elmondható, hogy Abaújszántón lényegesen kevesebb gyerek volt gondozásban, mint Göncön. Az előző évhez képest megnőtt a gondozott gyerekek száma Göncön és Vizsolyon, valamennyire visszaesett Vilmányban. Összességében a gettósodó településeken van a legtöbb gyerek alapellátásban, több mint kétszer annyi, mint a két városban, míg a határ menti és az üdülő településeken alacsonyak az eset számok. Gyerekjóléti alapellátásban gondozott gyerekek száma 2011 év során A gyermekjóléti szolgálat által alapellátásban gondozott gyerekek száma településtípusonként A gyerekjóléti szolgálat igénybe vételének okai a legtöbb esetben a családok gyereknevelési problémáival függtek össze (27%), második helyen a család anyagi gondjai álltak (22%). További jelentősebb (nagyjából azonos súlyú: 10-11%) okok voltak a gyerek beilleszkedési és magatartási problémái, a család életviteli problémái, illetve a gyerek súlyos elhanyagolása. A családon belüli bántalmazás 6 esetben fordult elő, míg a szenvedélybetegség és fogyatékosság 3 illetve 1 esetben. A gyereknevelés és magatartási problémák nagy súlya miatt a gyerekjóléti szolgálat pszichológus alkalmazását tartaná szükségesnek, hiszen ezen problémák okai a családgondozás, szociális munka eszközeivel csak részben kezelhetőek. Természetesen egy adott gyerek esetében több tényező is indokolhatja a szolgálat igénybe vételét, az adatszolgáltatás során a családgondozók az elsődleges okot tüntették fel. 95

A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések Abaújszántón

A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések Abaújszántón A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések Abaújszántón Új pályázat indult Abaújszántón TÁMOP-2.4.5-12/3 Rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása címmel.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE Kecskés Éva szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. ELŐZMÉNYEK, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, KOMPLEXITÁS

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Ajánlás a Gyerekesély Bizottságok létrehozáshoz, működéséhez

Ajánlás a Gyerekesély Bizottságok létrehozáshoz, működéséhez Ajánlás a Gyerekesély Bizottságok létrehozáshoz, működéséhez I. Bevezető A) A Gyerekesély Bizottság tervezésének, létrehozásának, működtetésének kereteit összefoglaló segédanyag: 1. Hozzájárul a pályázati

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében Az Echo Innovációs Műhelya Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében Székesfehérváron szervezett

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Az Európai Strukturális

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szerzők: Bajomi Anna - Hegedüs József - Kiss Dávid - Somogyi Eszter - Tama Tímea Lektorálta: Darvas Ágnes

Szerzők: Bajomi Anna - Hegedüs József - Kiss Dávid - Somogyi Eszter - Tama Tímea Lektorálta: Darvas Ágnes Abaúj-Hegyközi kistérségi tükör Helyzetfeltárás 2012 Szerzők: Bajomi Anna - Hegedüs József - Kiss Dávid - Somogyi Eszter - Tama Tímea Lektorálta: Darvas Ágnes A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben