BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA - ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Átírás

1 1. BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. ELİZMÉNYEK Balatonfüred város 2002-ben ajánlattételi felhívást tett Balatonfüred város környezetvédelmi programjának kidolgozására. Balatonfüred város rangja és a feladat vonzó újszerősége, így együtt, szakmai körökben magasra értékelt kihívást jelentett és számos, értékes referenciákkal rendelkezı szakcéget ösztönzött pályázati anyag készítésére. A benyújtott ajánlatok elbírálását követıen a város vezetése az Adviplan Bt. t nyilvánította nyertesnek és az Adviplan Bt.-vel kötött szerzıdést a feladat elvégzésére A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA Az évi LIII. számú környezetvédelmi törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolja a környezetvédelmi programok készítését. Az 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program külön feladatként írja elı a részletes környezeti állapot-felvételi programok elkészítését, azok tartalmi vázának kidolgozását és a szükséges mutatószámok meghatározását. Az NKP évi Intézkedési Terve a települési környezet védelme témakörben hangsúlyosan kezeli a települési légszennyezés valamint a környezeti zaj veszélyeztetı hatásai csökkentésének és a településtisztasági feladatok ellátásának fokozott igényét. A környezeti értékek globális, társadalmi, közösségi sıt leginkább egyéni szintő felértékelıdése szükségszerővé teszi, hogy azok az információk, melyek szőkebb és tágabb környezetünk állapotáról, a környezetünket közvetve és közvetlenül érintı hatásokról szólnak, a szükséges mélységben, közérthetıen és szabadon álljanak rendelkezésre, hiszen csak ezek ismeretében lehet hitelesen megfogalmazni a tennivalókat a legfontosabb cél, az élettér minıségének javítása érdekében. A cél elérésének feltétele az egyéni érdekek összehangolása, a közösségi igények megfogalmazása, az aktív szereplık és felelısségvállalók körének kijelölése valamint a település belsı közösségeinek közös érdekeken alapuló együttmőködése. Ezek azok a szintek, melyek mind az egyén, mind a közösség szempontjából átláthatóak, befolyásolhatóak és kezelhetıek. A környezeti információk elıállításának egyik módja, eszköze lehet a helyi települési környezeti állapot felmérési program, amely egyszerre szolgálhatja a közösségek (öntevékeny szervezetek, választott testületek, önkormányzatok) információ iránti nyilvánossági, szakmai, hatósági, adott esetben egyéni igényét. A feladatok hazai megjelenésével egy idıben nem kerültek kiadásra azok a szakmai anyagok, amelyek rendszerelvő tematikát biztosítanak a környezetvédelmi programok elkészítéséhez. A környezetvédelmi program kidolgozását felvállaló települések nem nélkülözhetik az ilyen típusú munka elvégzéséhez elengedhetetlen szakmai irányelveket, célokat és prioritásokat, valamint a módszertani segédleteket. 1

2 Az Európai Unióban alkalmazott joggyakorlat megerısíti azokat a környezetpolitikai célkitőzéseket, amelyeket a környezetvédelmi törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) fogalmaz meg. A településekre vonatkozóan az NKP célállapotként egy kevesebb környezeti eredető stressz hatást közvetítı, jobb környezeti állapotjellemzıkkel rendelkezı települési környezet hosszabb távú kialakítását jelöli meg. Ennek megfelelıen az általános településkörnyezeti célok a következık lehetnek: A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédelmi programjainak megfelelıen, a települése csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme, a szelektív hulladékgyőjtés elterjedésének elısegítése, a települési szilárd hulladékok megfelelı kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése, a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztetı hatásainak csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, a települések területén található természeti értékek védelme, a településrészek különösen a történelmi településközpontok rehabilitációja, revitalizációja. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott konferenciája a fenntartható fejlıdés megvalósítását tőzte ki célul az egész nemzeti közösség elé a következı évszázadra és ezzel a környezet védelmének a Közösségi politikába való szerves betagozódása végérvényessé vált. A Közösség környezetpolitikájának fı céljai: a környezet megóvása, védelme és minıségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erıforrások megfontolt és ésszerő felhasználása. Mindezek a célok egyben meghatározzák a helyi, települési környezetvédelmi programok legfontosabb célkitőzéseit is. Ugyanakkor a születı környezetvédelmi programok e célok elérésének, helyi speciális körülmények figyelembe vételével történı módját fogalmazzák meg. A környezetvédelmi program készítésének célja kettıs: hatékony eszközrendszert kell kimunkálni a város (önkormányzat, lakosok, civilés gazdálkodó szervezetek, stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére, valamint olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a határ-menti szinten 2

3 Tartalmi igények prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához. Mindezzel elısegítendı a fenntartható városfejlıdés biztosításának. A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek fıbb, a települési önkormányzatot érintı elıírásai a következık: 46. (1) A települési önkormányzat... a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz; d) együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. 47. (1) A 46. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás h) energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatai és elıírásait. Ezek szem elıtt tartásával dolgozandók/dolgozhatók ki a városi önkormányzatnak az épített és a természeti környezet minıségét, állapotát befolyásoló fejlesztések, intézkedések megalapozását szolgáló feladatai. A környezetvédelmi célú tervezés elısegítése céljából áttekintı környezetvédelmi térkép készült, melyhez a Siske-Kéki források védıterületének anyagát az Aquifer Kft biztosította. (1.sz melléklet) 3

4 1.3. A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI Területi lehatárolás, alapvetı statisztikai adatok A környezetvédelmi program Balatonfüred közigazgatási területének figyelembe vételével készült. Balatonfüred földrajzi elhelyezkedését Magyarország területén ábrán piros pont jelzi: A közigazgatási terület határait a Dél-DNy-ról a Balaton, valamint az alábbi települések jelentik: Földrajzi irány Kelet Észak Nyugat-ÉNy Nyugat Nyugat-Dny Település Csopak Hidegkút Balatonszılıs Aszófı Tihany Balatonfüred alapvetı statisztikai adatait a 2001 évi népszámlálás alapján az alábbiakban adhatjuk meg: Balatonfüred közigazgatási területe 4675 hektár területen helyezkedik el, melynek lakossággal, illetve építményekkel kapcsolatos megoszlását a következı táblázat szemlélteti: Településrészek jellege és megnevezése Népesség száma Lakások száma Üdülık száma Lakott egyéb lakóegységek száma Balatonfüred Belterület Külterület: Bocsár Meleghegy Nagyfenyı Öreghegy Péterhegy Szılıkalja Tamáshegy

5 Balatonfüred költségvetése a KSH adatai alapján az elmúlt években az alábbiakban alakult: Tárgyév Összes bevétel Helyi adó SZJA Bevétel (ezer Ft) Norm. állami hozzáj. Céltámogatás Címzett támogatás Tárgyév Összes kiadás Összes mőködési kiadás Egészségügyi, szociális Kiadás (ezer Ft) Oktatás Kommunális Szórakoztatás, sport Felhalmozás A környezetvédelemi célú ráfordítások a KSH adatok alapján nem különíthetık el Földrajz, éghajlat Földrajzi fekvés, természeti adottságok A Balaton É-i partján fekvı Balatonfüred földrajzi szempontból az ún. Balatoni Riviéra legjelentısebb településének számít.. 5

6 A tájegység a litológiai különbségek, a szerkezeti mozgások, a lepusztító folyamatok hatására igen változatos domborzat egy , egy , ill. utóbbin belül egy m tszf-i magasságú alapszintre különíthetı. A tóhoz közelebb egy m-es balatoni abráziós sík meredek, alámosott peremmel szakad le a hármas osztatú jelenkori tavi szinlıkre. A magasabb szintek erısebb tagoltsága, a Balaton-felvidék felıl D-nek kifutó völgyekhez való kapcsolódása, foltokban még ma is fedı üledékei azonban inkább ma már pusztuló és feldarabolódó hegylábfelszíni eredetre utalnak. A különbözı genetikájú és magasságú, többinyire délies kitettségő síkok, völgyek és völgyközi hátak mellett számos mikroforma fordul elı. Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatú, szubmediterrán hatás alatt álló terület. Eróziós és deráziós völgyekkel mérsékelten tagolt és erodált hegylábfelszín, amelyet a Balaton üledékével borított ártéren réti talajok, feljebb a dombsági lejtıkön és magasabb szinteken barnaföldek, a Tihanyi-félsziget K-i része, és Balatonfüred közötti alacsony színlıkön pedig réti öntéstalajok borítanak. A területhasznosítás jellegét az üdülıterülethez való tartozás határozza meg, aminek következtében a tó közeli alacsony térszínek közel fele belterület, feljebb a lejtıkön sok a szılı és gyümölcsös. A szántók területe csak helyenként éri el az 1/3-os, míg a rétek és legelık az alacsonyan fekvı, magas talajviző szinteken jelentısek. Az erdık maradvány jellegük ellenére is elterjedtek. Összefüggı talajvízszint is csupán a völgytalpakon és a tó peremén alakulhatott ki, ahol mélysége 2-4 m között váltakozik. Mennyisége nem számottevı. A talajtakaró legnagyobb részét két talajtípus képviseli. Az erdıtalajok nagyobb változatosságban és területi részaránnyal fordulnak elı (57 %), szemben a mészkövön képzıdött, szélsıséges vízgazdálkodású, sekély rendzinákkal (24%). A permi vörös homokkövön agyagbemosódásos barna erdıtalajok alakultak ki. Gyengén savanyú kémhatású és szélsıséges vízgazdálkodású talajok. Termékenységük ennek megfelelıen a VIII. talajminıségi kategória. A nagyfokú erózió következtében kialakult földes kopárok területi részaránya 6 %. A Balatont szegélyezı vályog mechanikai összetételő karbonátos réti talajok területi részaránya 11 %. A helyenként megfelelı minıségő építıkövek és egyéb anyagok kitermelését a táj képének megırzése érdekében korlátozni kell. Éghajlati jellemzık Hımérsékleti viszonyok: 6

7 Havi középhımérsékletek (Celsius) Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További hımérsékleti jellemzık: - Téli napok (Max </= 0 o C) száma 30 - Fagyos napok (Min </= 0 o C) száma 98 - Fagymentes idıszak tartama (Min >/= 0,1 o C) 190 nap - Nyári napok száma (Max >/=25 o C) 50 nap - Hıségnapok száma (Max >/=30 o ) 10 nap - Napsütéses órák száma: 1960 Csapadék, és párolgási viszonyok: Csapadék havi kızépértéke (mm) Havi párolgás mértéke (mm) Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További csapadék jellemzık: -a sokéves átlagcsapadék mm - az éves átlagos csapadék 44%-a a téli félévben jelentkezik 7

8 - a zivataros napok sokéves átlaga : 44 nap - az 1%-os valószínőségő 100 évenként elıforduló többnapos csapadékösszeg: Napos 1% valószínőségő csapadék összege mm-ben többnapos lehetséges legnagyobb csapadékösszeg Napos lehetséges valószínő legnagyobb csapadék összege mm-ben A lehetséges párolgás sokévi átlaga 700 mm, az évi területi párolgás sokévi átlaga 600 mm. A területre hulló átlagos csapadék (684 mm) 84 mm-rel haladja meg a tényleges területi párolgást. Az éves területi vízmérleg hosszabb idıtartamot figyelembe véveközepes vízfelesleget mutat, az elmúlt évek látványos vízfeleslege remélhetıen csak egy szárazabb ciklust jelentenek. Szél viszonyok: ÉNY É ÉK NY 0 K DNY DK D Szélirány gyakoriság Balatonfüreden (%) Az átlagos szélsebesség Balatonfüred körzetében 3 m/s Éves viszonylatban a szélcsendes napok száma nap körül mozog Idıbeli lehatárolás A Nemzeti Környezetvédelmi Program idıtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elı. 8

9 Ugyancsak legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elı a törvény a települési önkormányzatok számára is. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntı többsége valójában hosszú távú (legalább év) gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem elıtt tartva azonban a kimunkálásra kerülı városi környezetvédelmi programnak a közép- (2006-ig) és hosszabb távlatú (esetünkben 2015-ig) idıszakot célszerő átfognia. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan idıtartamú) folyamat, amelynek során idıszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos (NKP) aktualitásokhoz, szemlélet-változásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához Szakmai alapelvek és keretek A környezetvédelmi program kidolgozásához irányadó, alapvetı szakmai megfontolások a következıkben fogalmazhatók meg: A környezetvédelem alapelvei A környezet védelmének ügyét szolgáló eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók, stb.) akkor hatékonyak igazán, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a városi környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek, amelyeket a környezetvédelmi törvény rögzít: Megelızés elve: a környezeti/környezet- egészségügyi megelızése könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elıvigyázatossággal kell eljárni. Felelısség elve: a kedvezıtlen hatásokat, bekövetkezett károkat annak kell elhárítania, akinek a tevékenysége okozza(okozta) azt. Kooperáció elve: a fenntartható fejlıdés 1 elveinek megfelelı környezethasználatok kialakításában, fenntartásában, a környezeti problémák megoldásában az érintettek/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttmőködése biztosítandó, elısegítendı. Tájékoztatás elve: a környezet minıségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése/megismertetése alapvetı állampolgári jog. Ezek az alapelvek összhangban vannak a területfejlesztés alábbi alapelveivel is: szubszidiaritás (1) A fenntartható fejlıdés elve. Ennek igényét a környezetvédelmi és területfejlesztési törvények rögzítik, figyelembe vételének fontosságát pedig az NKP és az Országos területfejlesztési Koncepció deklarálja. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megırzését, a természeti erıforrások takarékos és célszerő használatát, az ökológiai szempontok érvényesítését az életminıség javításához és a sokféleség megırzéséhez.) 9

10 decentralizáció partnerség nyilvánosság és részvétel. Az alapelvek értelmezése, valamint a programmal szembeni elvárások is szükségessé teszik a kidolgozás körülményeinek, feltételeinek pontosítását. Az ezt célzó szakmai lehatárolások, fogalmi értelmezések a következık: környezetvédelem: környezet: levegı, vizek, termıföld, élıvilág, emberi egészség, épített környezet, hatótényezık: szennyezıanyag kibocsátás, hulladékok, zaj/rezgés, környezet (terület/természet) használat, környezetbiztonság, környezethasználók: ipar, mezıgazdaság, közlekedés, turizmus, kommunális létesítmények, lakosság. önkormányzati program: elsıdlegesen az önkormányzati környezetvédelmi feladatok meghatározása a cél, a helyi társadalom-gazdasági összefüggések, fenntartható helyi fejlıdés alapelveinek érvényesítése - területfejlesztés, kapcsolódás más helyi, regionális programokhoz, kapcsolódás országos (pl. NKP, NEKAP, stb.) és nemzetközi ( pl. PHARE) programokhoz. A környezetvédelmi program kimunkálását a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott illetve az I. ütem adatbegyőjtési fázisában általunk beszerzett adatokra, információkra alapozzuk. A rendelkezésre álló adatok és információk mennyisége témakörönként eltér. Általánosságban rendkívül sok információ áll rendelkezésre, de a környezetvédelmi tervezés szempontjából mégis alapvetıen az adat csekély volta a jellemzı. 10

11 2. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1 LEVEGİ Egy adott térség levegıminıségi állapotát, szennyezettségét a regionális háttérszennyezettség valamint a térségben található légszennyezı források együttes hatása alakítja ki. A regionális háttérszennyezettség elsısorban a lakott területen kívüli területeken reprezentálja a légszennyezettségi állapotot, településeken, városokban a helyi emisszióforrások következtében lényegesen magasabb immissziós koncentrációk alakulnak ki. Az emisszióforrások három típusát különböztethetjük meg: pontforrások (kémény, kürtı) vonalforrások (mozgó gépjármővek) diffúz források (felületi, épület) A pontforrásokon keresztül emittált légszennyezı anyagok mennyisége általában jól mérhetı, vagy számítható, a vonalforrások - amely jellemzıen a közlekedési eredető emissziókat jelent - által kibocsátott légszennyezı anyagok mennyisége szintén modellezhetı. A legnehezebb a diffúz forrásokon keresztül légtérbe távozó anyagmennyiségek becslése, bár néhány emisszióforrásra léteznek ilyen jellegő modellek. A légszennyezettség idıbeli és szezonális alakulását az Országos Immissziómérı Hálózat keretében, az ország mintegy 100 településén és 11 régiójában mőködı mérıállomások adatai mutatják. A hálózat a levegıminıségi mérésekre kétféle mérıállomás típust alkalmaz, amelyek egymást kiegészítik, de nem helyettesítik. RIV mérıhálózat (off line), amelyben a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevık segítségével, szálló pornál nagyteljesítményő pormintavevıvel, ülepedı por esetében pedig győjtıedényes eljárással történik. A mérési eredmények 24 órás (ülepedı por esetében 30 napos) átlagokat reprezentálnak, főtési és nem főtési félév szerinti bontásban. Monitorhálózat (on line), amelyben a mintavétel és az analízis is folyamatosan mőködı monitorházakba, mérıbuszokba telepített regisztráló és célmőszerekkel történik, azonnali eredményeket szolgáltatva. A mérési eredmények 30 perces átlagokat reprezentálnak és ezen adatok feldolgozásából nyerik az összesített adatokat. Egyes városoknál - ahol mindkét hálózat mőködik - a kétféle hálózat mért eredményei között kisebb nagyobb eltérések mutatkozhatnak, aminek oka egyrészt az eltérı mérési módszerbıl, másrészt abból adódik, hogy a RIV rendszer adatai egy-egy településen belül több mérıpont átlagértékeit tartalmazzák, míg a monitorhálózat adatai minden esetben egy mérıpontot képviselnek. Balatonfüred városban csak RIV mérıhálózat mőködik összesen 2 mérıponttal: 11

12 Mintavételi pont Vizsgált komponens EOTR kód Balatonfüred Önkormányzat SO 2, NO Balatonarács lámpás keresztezési pont (vasúti megálló mellett) Ülepedı por Balatonfüred környezetvédelmi tervének elkészítésekor a fenti mérıállomások által vizsgált komponensek közötti adatai álltak rendelkezésre. Az adatokat az ÁNTSZ Városi Intézete bocsátotta rendelkezésre. A mérıállomások üzemeltetését 2002 tavaszán átvette a KDTKÖFE, az ı tájékoztatásuk szerint a mőszerpark felújítására van szükség. Egy település légszennyezettségének kialakulását az emissziókon kívül nagy mértékben a meteorológiai jellemzık határozzák meg. Balatonfüred térségének éghajlati elemzésére jelen állapotfelmérés során tanulmány készült, amely részletesen foglalkozik a legfontosabb légszennyezıdést befolyásoló meteorológiai paraméterekkel (lásd fejezet). A légszennyezı anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentısebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A nagyvárosok belsı területein az évi középhımérséklet általában 0,5-1,0 o C-al magasabb, mint környezetüké, az aszfaltburkolatú, tágas lakótelepi területeken az 1,5 m-es magasságban mért léghımérséklet szélcsendes idıben akár 2 o C-al is meghaladja a környékre jellemzı átlagértéket. Kedvezıtlen jelenség, hogy amikor az úttest árnyékban van, viszont a házak emeleteit és a tetıszintet zavartalan napsütés éri, igen erıs hımérsékleti inverzió alakulhat ki, amely akadályozza a gépjármőforgalomból származó szennyezıanyagok eloszlását, felhígulását. A légszennyezıdés felhalmozódása szempontjából igen fontos a köd. A köd kialakulásában a levegı nedvességtartalmának, a magasabb légtérben kialakuló inverziónak és a térfelszíni formáknak van szerepe. A hideg hegyoldalakon a talaj közelben lehőlt és így sőrőbb levegı mintegy lefolyik, a völgyekben, katlanokban összegyőlik és gyakori ködképzıdést eredményez. Ugyancsak ködképzıdés következik be ısszel a Balaton, és a szárazföld eltérı hımérséklete, és páratartalma miatt, ezért Balatonfüred parti térségében jelentısebb ködgyakoriságra kell számítani. Az ÉNY-i szél fontos szerepet játszik a város légcseréjében, a ma ipari tevékenységtıl már alig szennyezett levegı ilyenkor frissül fel a legnagyobb mértékben. Jellemzı az ÉK-K-i szél, mely a kelı nappal a reggeli-kora délelıtti órákban jelentkezik, ez az utóbbi idıszakban többször élénkült meg, illetve vált viharos erejővé, mint a korábbi évtizedekben. 12

13 A Balaton keleti medencéjében az ÉK-i szél jellegzetessége, hogy a szélirányt egyértelmően meghatározza a Balatonfőzfı ipartelep gyártásfolyamatai során kiszabaduló szaganyagok megjelenése. Ennek mértéke ismereteink szerint Balatonfüreden inkább kellemetlen, mint veszélyes mértékő, mindenesetre mérési eredmények a tanulmány készítésekor nem álltak rendelkezésre. A szennyezıanyagok légköri hígulásának mértékét a szélviszonyok és a légkör stabilitási állapota együttesen határozzák meg. Labilis légköri állapot esetén (amikor a felszín közelében helyezkedik el a meleg, felette pedig a hidegebb levegı) általában erıteljesek a vertikális irányú légköri folyamatok, ezért ez a légállapot kedvezı a hígulási folyamat számára. Stabilis légállapot esetén (amikor a hidegebb és nagyobb fajsúlyú levegı közvetlen a felszín felett helyezkedik el) erısen korlátozottak a vertikális mozgások. Ekkor a szennyezıanyag hígulását elıidézı turbulens diffúziós folyamat kevésbé hatékony, különösen abban az esetben, amikor a stabilis állapot alacsony szélsebességgel vagy szélcsenddel párosul. A Balatonfüreden között mért maximális légszennyezettség adatokat a ábra tartalmazza. Az ábrán a téli főtési-idıszakot az október-március, a nyári főtésmentes- idıszakot az április-szeptember jelenti. Az ábrán jól látszik, hogy a téli idıszakra általában mindhárom szennyezıanyag kibocsátásának növekedése a jellemzı, azonban néhány esetben eddig még nem azonosított okokból- nyáron is jelentkeztek szennyezés-maximumok, így például 1995-ben a nitrogénoxid, 1999, és 2000 évek nyarán a kéndioxid mennyisége növekedett meg hirtelen. Vélelmezhetı, hogy ezek az esetleg vagy valamilyen ipari eredető szennyezés-felhı átvonulásával, vagy valamely nagy kazán szezon eleji beindításával, esetleg a mérıpont közelében levı vasút üzemével hozható összefüggésbe. A fenti anomáliák ellenére az ÁNTSZ értékelése szerint: - a kéndioxid 24 órás határértékét -150 mikrogramm/köbméter- - a nitrogéndioxid 24 órás határértékét -85 mikrogramm/köbméter - az ülepedı por 30 napos határértékét -16 g/négyzetméterx30 nap illetıen határérték túllépés nem történt. (A levegıszennyezı komponensek határérték koncentrációit a 14/2001. (V.9) KöM- EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza) 13

14 nyár tél 1993 nyár tél 1994 nyár tél 1995 nyár tél 1996 nyár tél 1997 nyár tél 1998 nyár tél 1999 nyár tél 2000 nyár tél 2001 nyár tél 2002 nyár Kéndioxid (mikrogramm/köbméter) Nitrogéndioxid (mikrogramm/köbméter) Ülepedı por (gramm/négyzetméterx30 nap) ábra A kéndioxid, a nitrogéndioxid, és az ülepedı por maximális mennyisége Balatonfüreden (ÁNTSZ adatok alapján) 14

15 2.2. VIZEK Felszíni vizek Források: A, A VITUKI forráskataszterében szereplı források jegyzéke B, Fontosabb ismert, és/vagy hasznosított források ismertetése A, A VITUKI forráskataszterében szereplı források jegyzéke Ssz Forrás neve EOV X EOV Y Z mbf vízadó 1 Bereki f Pleisztocén lösz 2 Berekréti f A. triász dolomit 3 Bocsárhegy K A. triász mészkı 4 Csajághy kis f F. triász mészkı 5 Cserhátpusztai f. 233 K. miocén kavics 6 Felsı-Görcsönkút A.triász dolomit 7 Felsı Hempasz A.triász márga 8 Gyöngyhegyaljai 232 K. miocén kavics 9 Görcsönkút A. triász dolomit 10 Kereszthegy alatti F.triász dolomit 11 Kiskút Pleisztocén lösz 12 Koloska Felsı-Tóforrás F.triász mészkı 13 Koloska kis f Triász fıdolomit 14 Koloska nagy f F Triász dolomit 15 Korpádi-kút A Triász dolomit 16 Kossuth (Ferenc J.) Permi hkı 17 Kéki f Triász fıdolomit 18 Lajostelek Dél A. Triász dolomit 19 Malomvölgy Nyugat F. Triász dolomit 20 Malomvölgy Felsı f F. Triász dolomit 21 Malom v. Noszlopy f K. Triász dolomit 22 Malomvölgy Szurdok f K. Triász dolomit 23 Nosztori felsı Ny-i f F. Triász mészkı 24 Siske II F. Triász mészkı 25 Siske f F.Triász dolomit 26 Szénégetıhegyi f F. Triász mészkı 27 Sándor f F. Triász mészkı 28 Völgyszorosi f F. Triász dolomit 29 Vörösföldek f Permi homokkı 30 Vízmő alsó f F. Triász dolomit 31 Álomkút f A. Triász márga 32 Öreghegy D-i f Pannon törmelék 33 Állami Kórház forrásai A. Triász mészkı 34 Farkas Ferenc házánál Pannon homok B, Fontosabb ismert, és/vagy hasznosított források ismertetése a, savanyúvizes források 15

16 b, nem savanyúvizes források központi vízellátásba bevont források központi vízellátásba be nem vont források területrendezés során eltakart források a, savanyúvizes források A savanyúvizes források szénsavas források, más néven csevicék- évszázadok óta ismertté teszik Balatonfüredet. A források intenzitásának fokozására beton, vagy régebben faburkolatú győrős foglalás, illetve melléfúrással történı vízhozam növelés volt jellemzı, ezért a kialakítás miatt inkább kútnak nevezik a legtöbb forrást. A balatonfüredi savanyúvizes források a felszálló típusba tartoznak, azaz az utóvulkáni mőködés során felszabaduló széndioxid az útjába kerülı vizeket ásványvízzé alakítja, mely útja során a környezı kızettestek ásványi anyagát kioldja. Balatonfüred déli peremén a vörös, vasban gazdag perm-idıszaki homokkıbıl ilyen módon fıként a vas kerül kioldásra. Az így keletkezett víz ivó, és fürdıkúra alkalmazására megfelelıek. Balatonfüreden szénsavas forrásainak jellegzetességei az alábbiakban vázolhatók: Szám Forrás leírása Tulajdonságok 1 İskút, a Szívkórház épülete alatt (Fürdıforrás) Szabad szénsavtartalom 720 mg/l Vízhozam 40 l/p 2 Szabad szénsavtartalom 1700 mg/l Kossuth Lajos forrás Vízhozam 13 l/perc 3 Savós forrás (kórház épülete elıtt) A kutak egymással összekapcsolva a kórház fürdıjét táplálják, a víz 2 db 100 köbméteres 4 Falmelletti I. forrás medencébe győlik, onnan kerül a fürdıbe 5 Falmelletti II. forrás Szabad szénsavtartalom mg/l, 6 Lobogó forrás (a kórház mellett) Vízhozam l/perc között Hımérséklet átlagosan 16 o C 7 Vak kút (Kossuth forrás, és a Szívkórház között) 8 Tolnai kút (Berzsenyi forrás) Betongyőrős foglalatú, vízkivétel nem történik Az országút déli felére átvezetve, 1982-ben a Kemping parkolóba áthelyezve 9 Vörös-Edmond kút (vasúti aluljárónál) Mára gyakorlatilag megsemmisült, eredetileg szabad szénsavtartalma elérte a 2500 mg/l-t 10 Polányi kút (Szekér Ernı kifolyó) Betongyőrős foglalat, 1987-ben helyrehozva,????? évben korszerő közkifolyó építése 11 Jókai, vagy kerti kút (a kórház kertjében) Szabad szénsavtartalom mg/l Vízhozam: 0,8 l/p, hımérséklet 8-15 o C 12 III. sz kút (B-12) (a kórház kertjében) Szabad szénsavtartalom 400 mg/l, 10 m mély, Vízhozam 40 l/p, nincs használatban A savanyúvíz források alap adatai, összetétele, védıövezete Kossuth Lajos, Lobogó, Savós, Falmelletti I.-II., İskút, Jókai források A források alapadatai a következık: 16

17 Forrás neve Talpmélység Vízhozam (l/p) Kossuth -4,09 m 13 l/p (ma kb 9 l/p) Lobogó -11,95 m 96 l/p Savós -6,69 m 30 l/p Falmelletti I-II -8,18 m 32 l/p İskút -5,84 m 40 l/p Jókai -4,13 m 15 l/p A források üzemeltetésérıl, védıövezeteinek kijelölésérıl a /1971 KDTVIZIG határozat A Kossuth forrás üzemeltetésével kapcsolatban bekövetkezı változásokról /1998 KDTVIZIG határozat rendelkezik. A fenti források közös belsı, külsı, és hidrogeológiai védıterülettel rendelkeznek. Polányi kút A 055/2 HRSZ ingatlanon elhelyezkedı kút alapadatai a következık: Szám EOV X EOV Y Mélység Szőrızés Nyug. vsz. Vízhozam K ,6 560,0-20,0 m 8,5-20,0 m -2,8 m 10 l/p A Polányi kút vízjogi üzemeltetését a /1996 KDTVIZIG határozat engedélyezi A kút külsı védıterülete 150 m sugarú kör Berzsenyi kút A 21000/1993 HRSZ ingatlanon elhelyezkedı kút alapadatai a következık: Szám EOV X EOV Y Mélység Szőrızés Nyug. vsz. Vízhozam K ,6 560,4-16,0 m 8,0-12 m -2,8 m 120 l/p A Berzsenyi kút vízjogi üzemeltetését a /1998 KDTVIZIG határozat engedélyezi A kút külsı védıterületét a /2000 KDTVIZIG határozat határozza meg, a Polányi, és Berzsenyi kutak közös hidrogeológiai védıterületét a /1998 KDTVIZIG határozat jelöli ki 2001-ben a fodor József Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézet a Kossuth, Berzsenyi, és Polányi források vizét a 74/1999 (XII.25) EüM rendelet alapján ásványvíznek minısítette. Az OKI elemzési szerint a fenti ásványvizek összetétele a következı: Elemzett összetevı Mértékegység Kossuth-f. Berzsenyi k. Polányi kút Kálium mg/l 17 7,4 12 Nátrium mg/l 75 10,3 38 Ammónium mg/l 0,15 0,07 0,18 Kalcium mg/l Magnézium mg/l

18 Vas mg/l 1,57 1,5 3,4 Mangán mg/l 0,22 0,27 0,41 Lítium mg/l 0,11 0,04 0,16 Nitrát mg/l n.d n.d n.d Nitrit mg/l n.d n.d n.d Klorid mg/l Bromid mg/l 1,3 0,16 0,13 Jodid mg/l n.d 0,008 Fluorid mg/l 0,68 <0,10 <0,10 Szulfát mg/l Hidrogénkarbonát mg/l Szulfid mg/l n.d n.d n.d Foszfát mg/l 0,07 <0,07 0,10 Metabórsav mg/l 3,1 1,3 2,2 Metakovasav mg/l 10,8 10,5 35 Szabad szénsav mg/l Oldott oxigén mg/l <0,05 n.d n.d Bepárlási maradék 180 o C mg/l Összes ásványianyag tart. mg/l Összes keménység CaO mg/l KOI mg/l 1,15 1,1 1,3 ph 6,1 6,0 5,9 Fajlagos vezetıképesség µs/cm TOC mg/l 1,8 2,0 2,1 Baktériumszám 37 o C 1 ml-ben Baktériumszám 22 o C 1 ml-ben Coliform szám 100 ml-ben Sb µg/l n.d n.d n.d As µg/l 5,1 <4,0 6,8 Ba µg/l Hg µg/l n.d n.d n.d Cr µg/l n.d n.d n.d Ni µg/l ,1 Cd µg/l n.d n.d n.d Pb µg/l n.d 4,3 n.d Se µg/l n.d n.d n.d Cu µg/l n.d n,d n.d Zn mg/l <0,01 0,05 <0,01 Cianid mg/l n.d n.d n.d Extrahálható anyag mg/l Fenolok mg/l Anionaktív detergens mg/l <0,01 <0,01 n.d b, nem savanyúvizes források központi vízellátásba bevont források A DRV által kezelt központi vízellátásba a Siske, és Kéki-források vize lett bevonva. Mindkét forrás víz foglalt. A Siske patak betorkollik a Kéki patakba, az egyesült víz a Marina Szálló Ny-i oldalán torkollik a Balatonba. A forrásokkal kapcsolatos alapadatok az alábbiak: Siske forrás: 18

19 Vízmőtelep ben került kialakításra Forrásfoglaló akna 2,4 m mély Névleges kapacitás m 3 /nap Belsı védterület: 0,047 km 2 Külsı védıterület: 0,395 km 2 Kéki forrás: Forrásfoglalás 1960 Aknák mélysége 2,5 ill 3,5 m Névleges kapacitás m 3 /nap Belsı védterület: 0,036 km 2 Hidrológiai védıterület: A (5 éves) 4,97 kmk 2, B (50 éves) 8,5 km 2 A források vízminıségének ellenırzését a DRV, idıszakosan az ÁNTSZ végzi. A Kéki-patak növényeinek nehézfém koncentrációit a 20. sz befolyónál a Balatoni Limnológiai Intézet i méréseibıl ismerjük, példaként a békaorsó, és a nád gyökerének elemzési eredményét mutatjuk be: Fémkoncentráció µg/g száraztömeg, (átlag+/- szórás) Cd Cu Pb Békaorsó gyökér 3,28+/-1,53 17,66+/-7,23 25,45+/-7,73 Nád gyökér 1,55+/-0,34 17,6+/-5,01 20,78+/-3,79 A Kéki patak KDTKÖFE által 2002-ben elvégzett elemzéseinek áttekintı eredményeit, és minısítését a melléklet tartalmazza. központi vízellátásba be nem vont források Koloska-forrás Malom forrás Baricska vízgyőjtı forrásai Mindhárom terület közös jellemzıje, hogy a források nincsenek foglalva, vízhozamuk különösen az utóbbi idıben igen ingadozó, gyakran nem is volt tapasztalható vízmozgás, ezért folyamatos hozamdiagram nem jellemzı rájuk. A Koloska-forrás Arács keleti oldalán, a Malom-forrás (túlnyomóan balatonszöllısi tartózkodás után) a Balatonfüred-Tihany határ közelében, a Baricska vízgyőjtı forrásai a volt SZOT-szálló keleti oldala mentén torkollik a Balatonba. 19

20 A Füredi (Szılısi) séd (Malomforrás) növényeinek nehézfém koncentrációit a Balatoni Limnológiai Intézet i mérései alapján a békaorsó, és a nád gyökerének elemzési eredményei alapján mutatjuk be: Fémkoncentráció µg/g száraztömeg, (átlag+/- szórás) Cd Cu Pb Békaorsó gyökér 3,28+/-0,53 24,61+/-2,18 10,45+/-2,83 Nád gyökér 1,55+/-0,34 17,6+/-5,01 12,78+/-4,79 szemétteleptıl É-ra található forrás Görcsön-kút László kút Mindhárom forrás a Malom patakba torkolló, dolomitból fakad. bizonytalan vízhozamú, vizük területrendezés során eltakart források Fakadás helye, forrás neve Landler Jenı u 20 (25-be vezetve) Batsányi János u 3 Lepke-forrás Mikes Kelemen u.17-tel szemben Nádor u. 13 Befogadó Bartók Béla--Móra Ferenc utcai győjtı Aradi utcai rendszer Babits M utcai győjtı Csók u-i árok helyett szennyvízre kötve Nem savanyúvíz források vízhozam, és vízvizsgálati eredményei A Kéki, és Koloska források vízhozamát a KDTVIZIG siófoki kirendeltsége tartja nyilván, a vízhozam alakulását az alábbi adatsorral szemléltetjük: Min-Max. vízhozam adatok ARÁCSI-SÉD KÉKI-SÉD I. félév II. félév I. félév II. félév Év min max min max min max min max m3/s m3/s m3/s m3/s m3/s m3/s m3/s m3/s ,001 0,060 0,001 0,020 0,006 1,220 0,003 1,310 20