Szántó Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig 0/01601/ NYOMDÁSZAT

Átírás

1 KÚTFÔK ÍRÁSMÛVÉSZET Czakó Elemér Bocskay Gy.- rôl Magyar Iparmûvészet V. évf. 2. szám epa.oszk.hu/01000/0105 9/00026/pdf/1902_02_ pdf Degering, Hermann (1929): Die Schrift. Berlin, Verlag Wasmuth Jakó Zsigmond Radu Manolescu (1987): A latin írás története Bp. Európa 0/03226/03226.pdf Kapr, Albert (1971): Schriftkunst. VEB Verlag der Kunst Dresden Korger, Hildegard (1972): Schrift und Schreiben. Leipzig. Pott, Gottfried (2002): Schrift, Klang, Bild. The music of lettering. Verlag Hermann Scmidt Mainz / /themusicoflettering.html Szántó Tibor (1974): A szép magyar könyv 1473/1973. Bp. Akadémia Kiadó. KÖNYV ÉS BETÛ TIPOGRÁFIA IZMUSOK Szántó Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig 0/01601/ Bringhurst, Robert (1996, 2002): The Elements of Typographic Style. Hartley & Marks Publ. Haiman-Kner György (1942): A nyomtatott betû mûvészete. Budapest, Officina. Várkonyi Nándor (2001): Az írás és a könyv története. Bp. Széphalom Könyvmûhely 0/01653/01653.pdf NYOMDÁSZAT Bann, David (2007): Nyomdai megrendelôk kézikönyve. Bp. Scolar Kiadó Kapr, Albert (1986): Johannes Gutenberg. Leipzig Jena Berlin, Urania Verlag Novák László (1928): A nyomdászat története. Bp. Világosság. MEK: 0/01645/ Radics Vilmos 0/03821/index.phtml Ruder, Emil (1967, 2001): Typographie. Nigli Virágvölgyi Péter (1999): A tipográfia mestersége számítógéppel. Bp. Osiris Kiadó West, Suzanne (1998): Stílusgyakorlatok. Bp. UR Kiadó Loxley, Simon (2007): Titkok és történetek a betûk mögötti világból. Bp. Akadémiai Kiadó Heller, S. Fili, L. (1999): Typology. Type design from the Victorian Era to the Digital Age. San Francisco, Chronicle Books Hollis, Richard (2006): Swiss Graphic Design. The Origins and Growth of an international Style, London. Laurencs King Publ. Typographie wann wer wie (1998) szerk. Fr.Friedl, N. Ott, B. Stein, Köln, Könemann

2 TÉMÁK Könyvnyomtatás feltalálása Johannes Gutenberg A nyomtatás folyamata és eszközei A nyomdamûhely személyzete A 42 soros Biblia Az ólombetûk elôállítása Szakkifejezések - vörössel kiemelve A KÖNYVNYOMTATÁS FELTALÁLÁSA, MAINZ JOHANNES GUTENBERG (GENSFLEISCH), A BETÛSZEDÉS, BETÛÖNTÉS, SZEDÉS, NYOMTATÁS EURÓPAI SZÜLÔATYJA Gutenberg, mainzi nyomdász nevéhez köthetô a különálló betûkkel való szedés és a nyomtató présgép feltalálása. Gutenberg elôtt is gondoltak a különálló betûkkel való szedésre, pl. Cicero aranyból öntött betûkre gondolt. Európán kívül már ismert volt az eljárás, pl. Kínában domború porcelánbetûkkel kísérleteztek. Gutenberg érdeme, hogy az eljárást több tényezôvel gazdagította, a könyvnyomtatás teljes technikai folyamatára gondolt: ÓLOMPÁLCIKA elôállítása, PATRICA és MATRICA BETÛÖNTÔMÛSZER NYOMDAFESTÉK, LABDACS NYOMTATÓPRÉS: TÉGELYES KÉZISAJTÓ

3 15. SZÁZAD GUTENBERG LEGFÔBB MUNKÁI Utolsó ítéletrôl szóló vers (mainzi töredék), Donatus (A 4. sz.-i római tanár után elnevezett népszerû latin nyelvtankönyv), 1445 Csillagászati naptár az évre 36 soros Biblia, soros Biblia, Bûnbocsátó levelek, Töröknaptár az évre (Turkenkalender) Catholicon ( A tudás tárházának nevezett latin nyelvtan és szótár), 1460 Elképzelt arckép Gutenbergrôl. Életében róla készített portrét nem ismerünk. forrás:

4 4 15. SZÁZAD A TÉGELYES KÉZISAJTÓ RÉSZEI Az ólombetûkrôl való nyomtatás magasnyomtató eljárás. Lényege, hogy a szedésforma kidomborodó betûit befestékezik, a szedésre papír kerül, majd egy tükörsima nyomólappal (tégellyel) megnyomják az egészet NYOMTATÓ TALIGA és FUNDAMENTUM, ezen fekszik: 2. A SZEDÉSFORMA KIS MÉRETÛ TÉGELY, amellyel két részletben tudtak nyomtatni a papírívre 4. FORDÍTÓKAR (kurbli) elfordításával a tégely leereszkedett és a papírt a felfestékezett szedésre nyomta forrás: Gutenberg Museum, Mainz

5 15. ÉS 16. SZÁZAD A KÉZISAJTÓ A SZEDÔK MUNKAESZKÖZEI: rekeszes betûszekrény, TENÁKULUM (kéziratttartó), SORJÁZÓ (szedôvas, ném. winkel), SZEDÔHAJÓ, formaszorító KERET és kikötô ZSINÓR (kész szedésforma körbekerítéséhez) A NYOMTATÓK MUNKÁJA: Két munkás dolgozott. A szedést BÔRLABDACSOKKAL felfestékezték, a megnedvesített papírívet a pontos REGISZTER, azaz a SOREGYEN miatt Jost Amman: A nyomdász mûhelye, Fametszet illusztráció (79x60 mm) a Foglalkozások könyve címû mûbôl, Hans Sachs nürnbergi költô verseivel. PUNKTURÁRA (szögekre) helyezték. Majd a rámát leeresztették, a sajtófedélt lezárták, a szedésformát hordó taligát a kis méretû TÉGELY alá tolták, és a FORDÍTÓKAR (kurbli) meghúzásával lenyomtatták az ívet. forrás: forrás:

6 15. ÉS 16. SZÁZAD A NYOMDAMÛHELY KÉPEI Jodocus Badius Ascensius (José Badius) lyoni, majd párizsi könyvnyomtató 1498 tájáról való NYOMDAJEGYE szerepel a képen. A kézisajtó feliratában a prelum szó sajtót jelent. Az 1520-ban készült metszet Badius párizsi mûhelyét ábrázolja. A csak egyik oldalán megnyomott ívnek neve a SZÉPNYOMAT (schöndruck), ennek hátoldalára kerül a HÁTNYOMAT (wiederdruck). forrás: Novák (1928) p. Kapr (1986) p. 132

7 A MAGASNYOMTATÁS SZAKKIFEJEZÉSEI SOREGYEN BASELINE GRID (angol) SOREGYEN BASELINE GRID (angol) A sorok olyan egységes elren- A sorok olyan egységes elren- SOREGYEN BASELINE GRID (angol) A sorok olyan egységes elrendezése dezése a nyomtatvány egészén, hogy a lap mindkét oldalán a egészén, nyomtatvány a dezése hogy a lap mindkét oldalán a szövegsorok fedésbe kerülnek, szövegsorok fedésbe kerülnek, a nyomtatvány egészén, hogy a lap mindkét oldalán a szövegsorok fedésbe kerülnek, azaz egy alapvonalon állnak. azaz egy alapvonalon állnak. azaz egy alapvonalon állnak. SATIRUNG Magasnyomtatásnál a papírra nyomtatott betûk és illusztrációk a nyomás következtében, a papír hátoldalán kidomborodnak, ami egy könyvolvasásánál zavaró lehet. Viszont a soregyen miatt egymást fedô elô- és hátlapon lévô sorok ezt a hatást megszüntették.

8 *Henri Estienne-nek tulajdonított mondás A MÛHELYMUNKA ÉS A KORREKTOR A munkafolyamatot a szedô kezdte, aki a sorkizáráshoz rövidítéseket alkalmazott. A szedô az állandó figyelmet igénylô munka közben sajtóhibát ejthetett. A korrektúra-levonatokat többnyire úgy csinálták, hogy a festékes szedésre nedves papirost terítettek, aztán sûrûszôrû kefével jól rávertek. Az így készült lenyomat neve a KEFELEVONAT. A KORREKTORnak olyan a szerepe a nyomdában, mint aminô a léleké a testben. * A korrektor szakszerûen átnézte és gondozta a szöveget, a kefelevonatot ellenôrizte, sôt nyomás közben is javított. Így elôfordul, hogy két azonos kiadású ôsnyomtatványban eltérések találhatók. A kész íveket az ILLUMINÁTOR, RUBRIKÁTOR kapta meg. Végül a KÖNYVKÖTÔ MESTEREK a könyveket igény szerint bekötötték. ÔSNYOMTATVÁNY (inkunabulum): az európai könyvnyomtatás feltalálása, azaz 1450 és az 1500 között megjelent, szedett betûkkel sokszorosított nyomtatvány neve. Nem soroljuk ide: a fametszetes táblanyomatokat (képet és szöveget egy egész fatáblába metszették és errôl nyomtattak) az Európán kívül szedett és nyomtatott könyveket (pl. Kína)

9 16. SZÁZAD A KÉZISAJTÓ Jost forrás:

10 KÉZI SZEDÉS A SORKIZÁRÁS A betûszedô SORJÁZÓBA sorakoztatta betûit: fejjel lefelé, balról jobb irányba, a sorok egymásra feküdve követték egymást. A sorkizárás szóközök betoldásával történt. Ilyen vakanyagok vagy kitöltôanyagok a spáciumok, harmad- és félnégyzetek, kvadrátumok. A nagyobb fehér hézagok több soron át sikátorokká, utcákká állnak össze, ezért a szöveg folthatása szagatott. Az egységes folthatás eléréséhez sokféle szedési szabály és megoldás alakult ki. Gutenberg megoldását ld. következôkben. forrás:

11 A 42 SOROS BIBLIA, MAINZ, GUTENBERG BETÛI Johannes Gutenberg a kódexírók szokásait követte. A kézírásra jellemzô, hogy a szavakban a betûk hol szorosabban, hol szellôsebben követik egymást. Itt a betû helyett a szókép dominál, viszont a szedhetô betûkkel való komponálás a betût teszi meg a tipográfia alapegységévé. A TEXTURA írásmód és betû rácsmintázata jól látható a köv. ábrán. Gutenberg az EGYES BETÛKET, LIGATÚRÁKAT (ikerbetûk), ABBREVIATÚRÁKAT (rövidítések) szélesebb és keskenyebb formában metszette. A bibliához 290 betût készített (47 verzál, 243 kurrens). Az elsô 9 oldal 40 soros, a 10. oldal 41 soros, a 11. oldaltól 42 soros, a próbák során a szedéstükör mégis egyforma maradt, mert a mester lereszelt a betûkbôl. A 42 soros biblia egyenletes folthatása példaértékû. Az azonos hosszúságú sorokat, a sorkizárást Gutenberg tipográfiája honosította meg. forrás: A. Kapr (1986) p. 159

12 forrás: Löwy S. Novák L. (1926): Betûmûvészet. Bp. Világosság. 2. kötet. 22, 23. o.

13 3 1 4 A 42 SOROS BIBLIA SZÖVEGTÜKÖR ÉS MARGÓK Tervezésnél az oldalpár együttes hatását szükséges figyelembe venni (ld. köv. ábrákat). A margók mérete meghatározza a szedéstükör arányait. 1. FEJMARGÓ 2. LÁBMARGÓ 3. KÖTÉSMARGÓ 4. SZÉLMARGÓ 2 Gutenberg a kézzel írt és illusztrált kódexek margóbeosztását vette figyelembe. KILENCES OSZTÁSNÁL a szövegtükör magassági és szélességi aránya megegyezik a lap oldalarányaival. Az átló mentén való méretezéssel (nagyítással és kicsinyítéssel) több változat lehetséges. forrás: A. Kapr (1986) p. 157

14 forrás: Library of Congress, Washington. Biblia Latina A 42 soros biblia elsô oldala. A nyomtatott szöveget kézzel írt, rajzolt iniciálék díszítik vörös és kék színnel váltakozva.

15 forrás: Library of Congress, Washington. Biblia Latina

16 forrás: A BETÛVÉSNÖK MUNKAESZKÖZEI

17 ÓLOMBETÛK KÉSZÍTÉSE PATRICA ÉS MATRICA A betûkészítô szerszámok 3 csoportja: Acélpatrica (stempely, ang. punch) Segédbélyegzô vagy poncoló szerszám. A patricába ütötték a betû negatív körvonalait, pl. az o belsô ellipszisét (contrapensum, ang. counterpunch) Matrica (öntômintácska), kezdetben ólomból, késôbb vörösrézbôl A tükörfordított betûképet hordozó patrica és a matricába vert helyes állású betûkép. A matricáról öntött ólompálcikán a betû újra tükörfordított. Milyen állású a segédbélyegzô betûrészlete? :) Plantin Moretus Museum, Antwerpen

18 KÉZI BETÛÖNTÉS AZ ÖNTÔMÛSZER Két szétnyitható részbôl áll, amelyek derékszögben zárják körül a belsejében lévô foglalatot. Itt születik meg az ólombetû. A mûszer tetején lévô felöntôbe vaskanállal öntik a forró fémet. A mûszer alján fekszik a rézmatrica, amit rugó rögzít, hogy el ne mozduljon. Az öntômûszer felépítése a 18. századig alig változott. Giambattista Bodoni 18. századi kézi öntômûszere. Vörösrézmatrica mellett fekszik a kiöntött betûpálcika, tetején csinga, amit letörtek. A 18. sz.-ban napi betût tudtak megönteni, a 19. sz.-ban gépesítéssel ezt 1 óra alatt teljesítették. James Mosley: Casting Bodoni s type

19 KÉZI BETÛÖNTÉS AZ ÖNTÔMÛSZER ALJA Ide kerül a matrica. A mûszer két oldalán jól látható a fafoglalat, amely a forróság ellen védte a betûöntôt. A mûszernek az öntés közben való megrázásától, mit különben inkább fölfelélökésnek nevezhetnénk: függött az öntés sikere. (Novák, MEK, 231.o.) forrás:

20 BETÛ HÚSA TÖRZSSZÉLESSÉG BETÛPÁLCIKA RÉSZEI BETÛKÉP VÁLLFELÜLET PONC BETÛTÖRZS LIGATÚRA (IKERBETÛ) SZIGNATÚRA f+i=fi f+i=fi BETÛMAGASSÁG A mai karaktertáblázatból jól ismert ligatúrák: & fi fl æ œ Æ Œ ß stb. Gutenberg ligatúra (Kapr: JG) Aldinák ligatúrái (Muzika: Die Schöne Schrift, Abb. 51) forrás:

21 ÓLOMBETÛK KÉSZÍTÉSE PATRICA forrás: Plantin Moretus Museum Antwerpen

22 16. SZÁZAD MATRICÁK forrás:

23 16. SZÁZADI ÓLOMBETÛK Granjon ligatúrák forrás: www. linotype.com