TÉMÁK Az elsô magyar nyomtatott könyv, Hess András budai mûhelye és. a Chronica szedése, betûi Az elsô magyar nyelvû biblia:

Átírás

1 TÉMÁK Az elsô magyar nyomtatott könyv, Hess András budai mûhelye és a Chronica szedése, betûi Az elsô magyar nyelvû biblia: Sylvester János Új testamentuma A velencei nyomdászat aranykora: Aldus Manutius mûhelye, GUTENBERG ÉS AZ ÔSNYOMDÁSZOK MÉLTATÁSA A TIPOGRÁFIA GUTENBERG UTÁN, A 16. SZÁZAD A nyomdászat megjelenése új szokásokat, felhasználói igényeket (ízlés) fejt ki a társadalomban. Az új típusú könyv helyesírási reformjai, betûmûvészete, szerkezeti felépítése, anyaga és formátuma Aldus Manutius (ejtsd: manuciusz) tevékenységéhez fûzhetô, másrészt a reformáció szellemi áramlatával, amelynek hatására számos országban lefordítják a Bibliát nemzeti anyanyelvre. Ennek a kornak két jellegzetes stílusú betûje a RENESZÁNSZ ANTIKVA (az elsô Nicolas Jenson nyomdász nevéhez köthetô) és a GÓTIKUS NYOMDAI BETÛ (Gutenberg után). A tipográfus nyersanyaga a szedés lett: a kódexek betûírása helyett összerakható, cserélhetô, tagolható építôelemekkel dolgozott. Ezzel a formavilággal közvetítette a szöveg tartalmát, közölhette gondolatát, sôt kifejezhette esztétikai érzéseit. Az új technikának a lehetôségei további kísérletezésekhez nyitottak útat, a négyszögletes szövegszedés mellett megismerte a címsorok és sorcsoportok, a kezdô és záróoldalak, a háromszögbe szedett végzôdések dekoratív formáit. A késôbbiekben megszületett a címlap, a borító, a könyvillusztráció és a könyvdíszek.

2 kép forrása: HESS ANDRÁS, BUDAI MÛHELY Chronica Hungarorum

3 forrás: Fitz József A KRÓNIKA TIPOGRÁFIÁJA GONDOS TAGOLÁS ÉS KIEMELÉS Az ÔSNYOMTATVÁNY (inkunabulum) kezdôlapja egyben DEDIKÁCIÓS LEVÉL is. Hess András pártfogoltjának, Karai László budai prépostnak, Mátyás király alkancellárjának ajánlja mûvét, amely latinul íródott. Címlapot nem készítettek ebben az idôben, a KOLOFON tájékoztatott a kiadványról. A KRÓNIKA BETÛJE: reneszánsz antikva, a matricák feltehetôleg a Georg(ius) Lauer vezette római nyomdából származnak, ahol Hess tanult. Egyetlen betûtípussal szedett szöveg, kiemelô betûtípus a fejezetcímekhez nincsen. A TAGOLÁS ÉS KIEMELÉS üresen maradt térközökkel és színnel lett megoldva: 33 soros szedéstükör széles margókkal rövidebb sorokkal szedett fejezetcímek a fôszöveg és a címek között nagyobb sortáv (nem mindenhol), a lap alján az 1. fejezet címe (!) fehér papiros, fekete nyomás és kézzel írt vörös iniciálék, rubrumjelek, aláhúzások

4 AZ ELSÔ MAGYAR NYELVÛ BIBLIA, SYLVESTER JÁNOS: ÚJ TESTAMENTUM Krakkóban és Bécsben jelentek meg az elsô magyar nyelvû könyvek. Magyarországon a mohácsi vész után jelent meg Sylvester János Újtestamentum-fordítása a Sárvár-újszigeti nyomdában. A fametszes címlap 4 léces elosztásból áll. A két oldalon magas talpazatra helyezett féloszlpokon két címerpajzs látható: Magyarország, az iskola- és nyomdaalapító mecénás Nádasdy Tamás fôúr és feleségének címere. A talpazaton a fametszô I. S. monogramos jelvénye megismétlôdik a szôlôleveleken. A felsô lécben Ezsaiás és Jeremiás próféta alakjai közt a medallion Jób feleségének sóbálvánnyá változását, az alsó lécben pedig, Sámson és Judit alakja között a rézkígyó felállításának jelenetét láthatjuk. A címlap és a belív betûje gótikus stílusú. forrás: Soltész Zoltánné (1961): A magyarországi könyvdíszítés a 16. században

5 FAMETESZETES ILLUSZTRÁCIÓK, SYLVESTER JÁNOS: ÚJ TESTAMENTUM Az elsô magyarországi nyomtatott könyvben (Hess András, Chronica) nem voltak illusztrációk. A leggazdaggabban illusztrált magyar könyvet fametszetes címlap, a fejezetek élén iniciálék, Kálvária kép, Nádasdy Tamás fôúr és feleségének egyesített címerét ábrázoló kép, apostol ábrázolások és 100 kisebb illusztráció díszíti. Fametszetes Kálvária-kép és puttós iniciálék

6 1561. DEBRECEN HUSZÁR GÁL, A VÁNDORNYOMDÁSZ Huszár Gál mûködô tölgyfából készített fasajtójának külsejét Pesti Mizsér Gábor Újszövetségének (Bécs, 1536, Singren) egyik iniciáléja alapján rekonstruálták. Huszár Gál a nyomdász mesterséget a Bécsben dolgozó id. Hoffhaltertôl tanulta, betûit és eszközeit is Bécsben vásárolta. A fasajtó rekonstruált változatát a Debreceni Református Kollégium Múzeumában tekinthetô meg forrás: Debreceni Református Kollégium Múzeuma, 2009.

7 ALDUS MANUTIUS MÛHELYE, VELENCE HYPNEROTOMACHIA POLIPHILI Francesco Colonna dominikánus szerzetes mûvének nyevtörô címe magyarra fordítva: Poliphilos álombéli szerelmi küzdelmei. A szerzô elrejtette nevét, amely a 38 fejezet iniciáléiban olvasható össze (akrosztichon). A kor nyomdászai egységes folthatásra törekedtek: a velencei antikvából szedett szöveg mellé fametszetes körvonalas grafikák kerültek. Az oldal formátuma 2:3 (1:1,5), a szövegtükör 1:1,7. Érdekes megfigyelni az ajánlott weboldalon a margók arányait, a szedéstükrön belül elhelyezett fametszetes illusztrációk méretét és a növényindás iniciálék helyét, továbbá a nagybetûs antikvákból szedett többsoros fejezetkezdô címrészt, a bekezdéseket, a sorvégek alternatív elválasztójeleit. forrás:

8 Francesco Colonna: Hypnerotomachia Poliphili (Velence, Aldus Manutius nyomdája, 1499.)

9 forrás: Haiman-Kner György (1942): A nyomtatott betû mûvészete. Budapest, Officina. 10. tábla FRANCESCO GRIFFO BETÛMETSZÔ A NYOMTATOTT KURZÍV BETÛ Aldus a kisebb könyvalakhoz apróbb betûtípusokat alkalmazott. Az új könyv tipográfiája eltért a kódexektôl, a könyvalak mellett a betû vált a tipográfia alapegységévé. Kiadványaihoz 1501-ben Francesca da Bologna Griffo metszette az elsô dôlt betût, a kurzívot. A kancelláriákon használt cancellaresca nevû kézírást tartják az elôképének. A keskeny, kisszemû dôlt betûk kevesebb helyet foglaltak el és könnyen olvashatók voltak, így egész könyveket nyomtattak velük. A mûhely a betûk kizárólagos használatához 1502-ben 10 éves privilégiumot kapott Velence tanácsától. Griffo kurzív ábécéje csak kisbetûkbôl állt, kezdôbetûnek az álló antikva nagybetûit használták. Dôlt kezdôbetûket késôbb, a 16. sz.-ban metszettek (Claude Garamont nevéhez fûzôdik a kurzív verzál és kurrens betûk együttes kialakítása).

10 ALDUS MÛHELYE, VELENCE KURZÍV LIGATURÁK (IKERBETÛK) Egyik érdekessége a két verzál QV egy betûtörzsre való öntése, amely a Q betû hosszú uszályával magyarázható. Az ábécében megtalálhatók a kézírásos kódexek hagyományai. Például a mai s betû másik alakja a hosszú s. Az f betûtôl abban különbözik, hogy elmaradt a keresztvonás, vagy az álló típusoknál csak egy oldalas vonás volt a fôszár bal oldalán. Még nem látjuk a két eltérô alakú s betû ikerbetûs összeolvasztását, amely a ß formára hasonlít. Vicentino (Arrighi) írásmintakönyvében (Operina, 1522) ez az alak már szerepel. forrás: Muzika, František (1965): Die schöne Schrift. Prague, Artia Velag (2.kötet 65. tábla)

11 QUARTO (NEGYEDRÉT) 4 OCTAVO (8-ADRÉT) 8 ALDINÁK FORMÁTUM, HAJTOGATÁS, KILÖVÉS Aldus Manutius a kortársaival szemben a vallásos, jogi irodalmi mûveket kis méretben adta ki, az ALDINÁK octavo formátumú könyvek (in octavo = nyolcadrét, háromszor összehajtott papírlap, azaz 16 oldalas ív). A gondos szerkesztéssel együtt a kényelmes használat népszerûvé tette az aldinákat. Kiadói jelvénye a delfines kétágú horgony jelképezte a minôséget. Nem véletlen, hogy hamar megjelentek silány kalózkiadásai Firenzében, Fanoban, sôt Lyonban, amely ellen Aldus körlevelet adott ki és katalógust állított össze. Ez a történeti folyamat is jelzi, hogy megszületett a mai értelemben vett modern könyv. KILÖVÉS az oldalak elrendezése az íven olyan MILYEN LEHET A FOLIO (ÍVRÉT) 2? módon, hogy a hajtogatás után helyes oldalsorrendben kövessék egymást. A kilövésrôl és hajtogatásról:

12 ALDUS MANUTIUS MÛHELYE KIADÓI JELVÉNY Aldus Manutius Nicolas Jenson velencei nyomdáját vásárolja meg és 1494-tôl könyvkiadóként kezdett mûködni. Aldus fia, Paulus és unokája, II. Aldo is tudós nyomdászként folytatták a könyvkiadást, terjesztve kiadói hitvallásukat, munkaelvüket a vatikáni nyomdában is. A velencei mûhely több mint 90 év múlva 1585-ben szünt meg. A velencei reneszánsz antikva 20. századi a nyomtatványokból rekonstruált változatai élnek tovább a következô betûtípusokban: Poliphilus, Centaur, Bembo, Aldus, Jenson, Legacy forrás: