1. Nyomdakultúra a 16. századi Európában; a reformáció és a könyvnyomtatás Reformáció és könyvnyomtatás

Átírás

1 1. Nyomdakultúra a 16. századi Európában; a reformáció és a könyvnyomtatás Reformáció és könyvnyomtatás A két dolog, a reformáció és a könyvnyomtatás, kölcsönösen hatott egymásra, az az állítás, miszerint a reformáció szülőanyja a könyvnyomtatás, nem igaz. A reformáció a 16. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való válaszként indult mozgalom. A századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. A Luther által meghirdetett eszmék már korábban jelentkeztek, az eretnekmozgalmak egyre terjedtek, minden újítóban veszélyt látott az egyház. Az katolikus egyháznak óriási szentkultusza volt (van), a szentek tanításaiból, a búcsúcédulák nyomtatásából nagy haszonra lehetett szert tenni.a XVI:sz. elején a hagyományos vallásos és erkölcsi szövegek nyomtatása is tovább folytatódott.(szentek élete, Aranylegenda, Imitatio) A mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás ( protestálás ) miatt protestánsoknak nevezték. Létrejöttek a protestáns egyházak, felekezetek, melyek közül az evangélikus és a református a legismertebbek. Luther tanai: -egyedül a hit által üdvözül az ember -a hit forrása a Biblia -egyetemes papság eszméje (nincs szükség közvetítőre ember és Isten között) Luther az egyházon belül akart változást, nem akart elszakadni. Az új egyházszervezeteknek megfelelő, azt szolgáló könyvekre volt szükségük. A Bibliát nemzeti nyelvre kellett lefordítani, hogy mindenkihez eljusson a könyvnyomtatás megkönnyíti és elősegíti a szentírás tanulmányozásának megújulását Az Újszövetség 1522 szeptemberében megjelent első kiadása, Wittenbergben Melchior Lotthernél nyomtattak, ezekből sok utánnyomás készült, pl. Bázelban, Augsburgban, Lipcsében. Az Ószövetségből és 1574 között 37 kiadás jelent meg német földön. Könyvnyomtatás és reformáció hazánkban A magyar nyelvű könyvnyomtatás beindulása Magyarországon is egyre gyorsabban és egyre több emberhez juttatta el Isten üzenetét. Magyar diákok, akik német egyetemeken tanultak, nemcsak Luther tanait hozták haza magukkal, majd hirdették, hanem elhozták annak a technikai vívmánynak az ismeretét is, amely emberi találmányként Isten ügyének a szolgálatába állt: a könyvnyomtatást. A 16. században a magyar reformátorok nemcsak szóval hirdették Isten igéjét, az evangéliumot, hanem többen közülük nyomdát is alapítottak így például

2 Dévai Bíró Mátyás, Batizi András, Sylvester János, Heltai Gáspár, Honterus János, Bornemisza Péter. Ez a tevékenység, valamint a reformáció és a könyvnyomtatás összefonódása késõbb, a 17. században is folytatódott. Olyan személyek, mint Huszár Gál, Misztótfalusi Kis Miklós, Abádi Benedek, Apáczai Csere János, a nyomtatott betűvel is szolgálták egyházukat. Közéjük tartozott Brever Sámuel lőcsei nyomdász is. A hírneves lőcsei Brever-nyomdának az közötti időszakból mintegy 130 magyar nyelvű nyomtatványa maradt ránk. Munkái túlnyomó részét protestáns egyházi könyvek, evangéliumok, imádságos és énekeskönyvek képezik. Luther Márton katekizmusa is többször megjelent Brever Sámuel kiadásában latin magyar vagy német magyar szöveggel. Reformáció ünnepén a kisalakú, magyar nyelvû Luther-katekizmus említése ugyanúgy hozzátartozik a megemlékezéshez, mint a neves magyar reformátorokra és könyvnyomtatókra való emlékezés. Anglia nyomdászata a 16. században VIII. Henrik bőkezűen támogatta a művészetet, teológiailag művelt volt. A hit bajnoka (Luther elleni írás) Felesége Aragóniai Katalin, elvált tőle, létrehozta az anglikán egyházat(külsőségeiben katolikus, elviekben protestáns), szakított a római katolikus egyházzal. A pápa nem pápa, hanem Róma püspöke, szerzetesrendeket feloszlatta, földjeiktől megfosztotta őket. - Oktatásban: Európában:karok Angliában ún. colleg-ok. - A könyvnyomtatást állami felügyelet alá vonta törvény: teljes szabadság az Angliában nyomtató összes nyomdásznak. Az Angliában letelepedett külföldieknek kétszer annyi adót kellett fizetniük törvény- külföldi nyomdászok csak angol inast foglalkoztathatnak külföldiek nem alapíthatnak új nyomdát - Könyvet csak kötetlenül lehet behozni az országba minőségi visszaesés a könyviparban, a versenyszellem nem létezett Létezett viszont a csempészet, Antwerpenből szállítják A 16. században hozták létre az ún. stacionárius társaságokat, céhekké szervezték a könyvnyomtatást. Az angol könyvipar elkényelmesedett Franciaország I. Ferenc az uralkodó, pártfogója a művészeteknek, irodalomnak, tudománynak. A két központ még mindig Lyon és Párizs. (humanizmus)

3 Estienne család Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, ) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri (I.) Estienne (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül. A dinasztiából R. a legjelentősebb, a katolikus egyház által kifogásolt Bibliát adott ki (latin, görög, később héber) Kálvinnal együtt működött, amikor el kellett hagynia Párizst, és Gendfbe menekült. Claude Garamond (róla nevezték el a betűtípust) 1493-ban született, latin Bibliát ad ki, különösen szép, jó minőségű nyomtatványokat ad ki. Manutiusnál tanul, ellopja a betűkészletét, engedély nélküli utánnnyomásokat készít, tudóskört épít - nyelvtankönyvet, héber szótárat és betűkészletet készít. Füzetben volt még, bár szerintem nyomdászathoz nem kapcsolódik: Dolet: humanista volt, tanult ember, eretnekséggel vádolták, máglyán kivégezték Pomponazzi logikai úton bebizonyítja, hogy a lélek nem halhatatlan, helyette az emberiség végtelen fejlődéséről beszélt. Ezt meg találtam a neten Nyomdászat a században, pl. Velence: Aldus Manutius, Bázel: Johannes Frobenius, Lyon: Sebastian Gryphius, Antwerpen: Christoph Plantin. A reformáció és a nyomtatott könyv. Humanista nyomdászok: tudományosan magasan képzett, görög-latin, ókori klasszikus irodalmat a humanizmus szellemében tudatosan szolgáló egyének; nyomdászati és kiadói tevékenységgel támogatják a korabeli humanista irodalmat; igényesen, magas művészi színvonalon kiállított, szép könyvek kerülnek ki a műhelyeikből. Eredménye, hogy a szótárak kiadásával a nyelvek egységesülése nagy mértékben előrehalad. Főbb képviselői, és nyomdahelyei: Velence: Aldus Manutius 1494, Arisztotelész, kurzív görög betűkészlet, a roman betűtípus megalkotása, nyolcadrét könyvek (zsebben elfér), szép betűk, esztétikus margóarány - könyvei az Aldinák, a horgonyra tekeredő delfin nyomdászjegyét 1502-től használja. 1533tól fia, 74től unokája veszi át, aki 1590-ben Vatikánba megy, ekkor műhelye megszűnik. Aldus Hellenista akadémiát alapít, az első görög és latin lexikont ott állítják össze. Emellett görög nyelvtant, szótárat ad ki. Bázel: Johann Amerbach egyházatyák műveit adja ki: Ambrus, Ágoston, Jeromos... Bázel: Johannes Frobenius 1510től Erasmus fő nyomdásza, sokat dolgoznak együtt (pl. görög Újtestamentum latin kommentárokkal 1516) Lyon: Sebastian Gryphius 1493-ban született, latin bibliát ad ki, különösen szép, jó minőségű nyomtatványokat ad ki. Manutiusnál tanul, ellopja a betűkészletét, engedély nélküli utánnnyomásokat készít, tudóskört épít - nyelvtankönyvet, héber szótárat és betűkészletet készít Párizs: Estienne család királyi nyomdászok, latin, görög nyelvtudományi munkák, francia helyesírás, később reformátusok Antwerpen: Christoph Plantin 1549 könyvkötő, 1555 nyomda - tiltott könyvet ad ki, menekül az inkvizíció elől - Spanyol udvari nyomdász lesz, rézmetszetes illusztrációt először használ. 5 nyelvű, polyglott Bibliát ad ki (5 évig készül, II. Fülöp fizeti) - Moretus örökli a műhelyt, később Rubens is dolgozik nekik

4 újdonság: könyvkatalógusok: - kiadásra váró munkák listája, reklámcélból: Aldus Manutius 1541 Velence, Johannes Frobenius 1549 Basel, Robert Estienne 1552, Plantin 1566 rögtön elkezdődik a hamisítások, és a nyomtatási cenzúra időszaka is, általában a jezsuiták kezében. reformáció és nyomdászat: propagandafegyverré válik a nyomtatás - Wittenberg jelentős nyomdászváros már előtte is, 3 évtizedre a legtermékenyebb lesz. - röpiratok, Luther tézisei több nyelven is. Luther Márton - Ágoston-rendi szerzetes okt. 31 Wittenberg: egyedül a hit (a pap nem közvetít, lelkész), egyedül az írás (a Biblia tévedhetetlen, magyarázni lehet rosszul), egyetemes papság - eretnek gondolatok a papság szemében következményei: új könyvtémák: vitairatok, új intézmények, iskolák, újfajta istentisztelet (anyanyelvi szentbeszéd), új történetfilozófia, egyházi rend - meglevő rendszert alakít át - például elzavart szerzetesi közösségek épületeire és könyvtáraira alapoznak. anyanyelvi oktatás - a Bibliat is lehessen anyanyelven olvasni Bibliafordítások : Hans Lufft - Luther-Biblia első teljes kiadása 1534; a Károlyi-féle magyar az első teljes (1590), anyanyelvi könyvek - szükség van írni-olvasni tudásra, tudósok egymás között még mindig latinul, a tömegeknek anyanyelven - a könyvnyomtatás teszi igazán hatásossá. Katolikus egyház válasza: Tridenti zsinat (1564ig) - tiltott könyvek jegyzéke (Index Librorum Prohibitorum) 1549-ben 3000 művet tartalmaz (Erasmus, Boccaccio, Machiavelli...), egészen 1948-ig érvényben van, folyamatosan megújítva, Vulgata - hivatalos Bibliafordítás (Hieronymus fordítása) (Frankfurt am Main-ban katolikus ellen-biblia). Európa többi része: Anglia: monopolizálja a céheket és a könyvészetet is - stacionáriusok társasága - ellenőrzik a nyomtatást, cenzúra-felügyelőszervezet + törvényi szabályozás, 1529-től külföldiek nem alapíthatnak nyomdát. Kevés kiadás, alacsony minőség, csempészet, a 17. századra jönnek fel. Spanyolország: az inkvizíció túlságosan aktív, nincs magas színvonal: csempészet Lyonból 17.század az elvilágiasodás kezdete - anyanyelvi, nem vallásos kiadványok piaca egyre növekszik; megjelennek a könyvvásárok (Lyon, Frankfurt am Main, Lipcse katalógusok, lerakatok), a kiadás elválik a nyomdától, kialakul az aktív, szervezett könyvkereskedelem.

5