FA (DENDROKRONOLÓGIAI) ÉS FASZÉN MINTAGYŰJTÉSI PROTOKOLL, FASZÉN VIZSGÁLATI PROTOKOLL
|
|
- Irma Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FA (DENDROKRONOLÓGIAI) ÉS FASZÉN MINTAGYŰJTÉSI PROTOKOLL, FASZÉN VIZSGÁLATI PROTOKOLL 1. A dendrokronológiai kormeghatározás elve A dendrokronológia szűkebb értelmezés szerint fa évgyűrű kormeghatározást jelent. Ez a módszer a jelenleg legpontosabb és legolcsóbb kormeghatározási módszer. Segítségével a fa régészeti leletek, a fából készült tárgyak, műemlékek kora optimális esetben egyéves esetleg negyedéves pontossággal meghatározható. Tágabb értelmezés szerint a dendrokronológia az adott naptári évben keletkezett évgyűrűknek valamilyen tényezőkkel való kapcsolatát feltáró tudomány. A dendrokronológia tudományágainak elnevezési köre egyre bővül, annak megfelelően, hogy az évgyűrűket milyen tényezőkkel hozzák kapcsolatba. Így létezik már: Dendroklimatológia- a jelenkori és a múlt időjárási eseményeit tanulmányozza a dendrokronológia segítségével. Az időjárási (klíma) tényezőknek az évgyűrűk növekedésére gyakorolt hatását vizsgálja. Többnyire a tavaszi és őszi pászta vastagságából következtet a klímára (időjárásra). Dendroökológia- a datált évgyűrűk segítségével az egykori környezetet tanulmányozza. Dendrogeomorfológia- a dendrokronológia segítségével datált évgyűrűket használja fel történeti geológiai folyamatok pl. gleccser mozgások, lavina jelenségek tanulmányozására. Dendrohidrológia- a dendrokronológia segítségével a datált évgyűrűket alkalmazza a hidrológia történeti eseményeinek a vizsgálatára, pl. pl. folyók vízhozamának, áradásoknak, a tenger vízszint változásának a tanulmányozására. Dendroprovenancia- a dendrokronológia segítségével a faanyag földrajzi származási helyét kutatja és lokalizálja. stb. Mi várható a dendrokronológiai vizsgálattól? A vizsgált famintára háromféle eredmény kapható: konkrét naptári évben kifejezhető abszolút datálás, vagy egymáshoz, más facsoport, lelőhely, épület vagy tárgy stb. jellemző évgyűrűgörbéjéhez vagy az adott területre és korra felállított, de konkrét naptári évszámhoz nem köthető ún. lebegő kronológiájához viszonyított relatív datálás, egyéb járulékos ismeretek (csak összetartozó faminta-sorozatok vizsgálatakor) pl. dendroklimatológia, dendroökológia, dendrohidrológia, dendroprovenancia, történeti erdőhasználat, fafelhasználási szokások, fatechnológiai ismeretek stb. A dendrokronológia a fatárgyak korát úgy adja meg, hogy a mintán jelen lévő és kimért, legutolsó (legfiatalabb) évgyűrű keletkezési korát (évét) határozza meg. Ha a vizsgált famintán a fa élete során keletkezett összes évgyűrű jelen van (vagyis a fa kérge is rajta van), akkor az utolsó évgyűrű keletkezési éve azonos a fa kivágási, elhalási évével. Ha régi bontott faelemeket újra beépítettek, vagy szárított, tárolt fát (pl. hangszerek, táblaképek esetében) használtak fel, vagy korábban új fával cseréltek elemeket, javítottak, akkor a lelet, fatárgy, műemlék készítése/építése és a fa kivágásának dendrokronológiával meghatározott éve természetesen nem eshet egybe. A dendrokronológiai vizsgálatok az ilyen lehetőségeket is figyelembe kell, hogy vegyék. Régi, de újra használt ill. szárított faanyagok esetén a dendrokronológia módszere természetesen a fa valós korát adja meg, ami régebbinek adódik, mint maga a fatárgy/épület készítési/építési ideje. A dendrokronológiai datálással kapott évből először a fa kivágási évét kell meghatározni és csak ezt követően a fa felhasználási évét, azon tényezők figyelembe vételével, amelyek ezt befolyásolhatták (lsd. részletesen a 4. A fa kivágási éve és a felhasználása c. pontban). Épületek szerkezeti elemeihez a kivágott faanyagot általában még a kivágás évében vagy a rákövetkező évben beépítették, hogy a kártevők ne rontsák a fa minőségét. Az évgyűrűk növekedésére (vastagságára) a genetikai és termőhelyi tényezők mellett az időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet) hatnak döntően. Az évgyűrűk vastagsága évről-évre változik attól függően, hogy az időjárási viszonyok abban az évben mennyire kedveztek a fa növekedésének. Az évgyűrűnövekedés terület- és általában fajspecifikus (lsd. később: 2.4. A vizsgálatokhoz alkalmas fafajták c. pontban), tehát ugyanazon a vidéken, ugyanaz a fafajta fája ugyanabban az évben hasonló növekedést (évgyűrűszélességeket) mutat különösen hosszabb időszakaszt figyelembe véve. Ismeretlen korú faminták sikeres kormeghatározásának előfeltétele, hogy létezzen egy évgyűrűkronológia (ún. évgyűrűnaptár: egy datált és többszörösen átlagolt évgyűrűszélességeket tartalmazó görbe), amivel a meghatározandó korú minta évgyűrűszélesség-idő mérési sorozata összehasonlítható és a kor meghatározható. Ez legalább addig nyúljon vissza időben, amikor a meghatározandó korú fa még növekedett. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, létre kell hozni a kronológia görbét, amit összehasonlító (referencia, standard) görbének vagy mester görbének is neveznek. 1
2 Az évgyűrűkronológia valójában egy sok évre pontosan szinkronizált átlag-évgyűrűgörbe, ami egy fafajtának az évenként változó évgyűrűszélességeit egy növekedési körzetben visszatükrözi. Ahhoz hogy egy fa egyedi lefutású (az átlagtól eltérő növekedésű) évgyűrűszélesség-görbéje helyett egy facsoportra jellemző közös évgyűrűgörbét kapjunk, a több önálló fa évgyűrűgörbéjének átlaggörbéjét kell venni (matematikai átlagot számolva). Az így kapott évgyűrűgörbét évgyűrű-kronológiának nevezik. A kronológia tehát több fa évgyűrűszélesség növekedési adataiból képzett átlag. Az átlagképzés használható arra, hogy az egyes fák egyéni növekedéseit, vagy a növekedési hely szerinti egyéni évgyűrűszélesség ingadozásokat elnyomja és a több fára (facsoportra) jellemző klimatikus tényezők által okozott, közös növekedési hatásokat (szignálokat) pedig kiemelje. Annál jobb egy kronológia görbe, minél hosszabb időszakot ölel fel, minél több faminta mérési eredményéből állították össze (minél nagyobb a lefedettsége (reprezentáltsága)) és minél nagyobb a földrajzi érvényességi területe. Az évgyűrűkronológia minősége általában a figyelembe vett egyedi fák számával javul. Általában fával lefedett (ugyanarra az évre vonatkozóan reprezentált) éves fanövekedés esetén egy fafajtának az adott körzeten (régión) belüli növekedési tendenciái megfelelően kiemelkednek. A kronológiagörbe vonatkozhat lelőhelyre, termőhelyre, kisebb és nagyobb földrajzi területre. Megkülönböztetnek ún. abszolút kronológiákat és ún. lebegő kronológiákat. Az abszolút kronológiák a máig is terjedhetnek, így ezek eleve keltezettek (konkrét naptári évszámokat tartalmaznak), vagy ha nem a máig terjednek, akkor egy másik ismert évszámokkal rendelkező abszolút kronológiával datáltak. A relatív vagy lebegő kronológiák egymáshoz, vagy egy más lelőhely, objektum évgyűrűsorozatához (kronológiájához) viszonyított éveket tartalmaznak és keltezés nélküliek (nem kötődnek konkrét ismert naptári évekhez). Az abszolút kronológia éveihez konkrét naptári éveket rendelhetünk, vagyis meg tudjuk adni a kronológia mától számított időszakaszát. Segítségével a tárgyak mától számított kora adható meg. A relatív vagy lebegő kronológia esetén az évek a múltnak csak egy bizonyos időszakaszára vonatkoznak és valamihez viszonyítjuk (pl. egy közeli régészeti lelőhelyen, hasonló korból talált famaradványok átlaggörbéjéhez), nincs kapcsolatuk a jelennel. Segítségével csak az mondható meg, hogy a kérdéses faminta növekedése (időben hogy viszonyul a kiválasztotthoz, amihez viszonyítjuk) hány évvel öregebb vagy fiatalabb a kiválasztotthoz képest. A mintának a mától számított korát a lebegő kronológia nem tudja megadni. A kronológiát sok minta segítségével fel lehet építeni. A kronológia építése kezdődhet a jelentől, a ma is élő fák felhasználásával, majd ezt követően épületekből, régészeti leletekből, műtárgyakból stb. származó minták segítségével időben visszafelé az ún. keresztátlapolás módszerével kell felépíteni (1. ábra). Egy körzetben (régióban) egy fafajtából akkor lehetséges több száz évre kiterjedő évgyűrűkronológia felépítése, ha a kiválasztott fafajtából - a kívánt történeti időtől a jelenig - elegendő mennyiségű faminta áll rendelkezésre. Ilyen fafajta lehet az emberiség által építőanyagként folyamatosan használt tölgy. Európában a dendrokronológiai vizsgálatok csak kevés fafajtára korlátozódtak. A legfontosabbak a tölgy, erdei fenyő és a lucfenyő. Jelentősek még a bükk, a jegenyefenyő és a cirbolyafenyő. A különböző fafajok nagyon eltérő mértékben reagálnak az időjárás behatásaira, ezért dendrokronológiai vizsgálatok során általában csak az azonos fafajhoz tartozó évgyűrűszélesség görbéket lehet összehasonlítani. Ugyanazon a termőhelyen és időben nőtt különböző fafajták évgyűrűgörbéi általában eltérnek egymástól. Többnyire az eltérés jóval nagyobb, mint az azonos fafajtáknál egy másik termőhely miatti, a távolság következtében az évgyűrűgörbékben fellépő változás. Azonos termőhelyen ugyanabban az időben nőtt két különböző fafajta évgyűrűgörbéi között jóval nagyobb az eltérés, mint azonos fafajta esetén egy másik termőhely távolsága miatt okozott eltérés. A fajspecifikusság miatt a kronológiákat minden vizsgálandó fafajtára és az adott földrajzi érvényességi körzetére ki kell dolgozni. Meg kell azonban jegyezni, hogy esetenként sikerült tölgyfakronológiákkal bükk és szil minták datálása (lsd. még: 2.4. A vizsgálatokra alkalmas fafajtáknál) 1. ábra. Kronológia építése keresztátlapolás módszerével (az ábrán C=kronológia görbe, a többi görbe egyedi fa (tárgy) görbe) 2
3 A dendrokronológiai munka része az ismert és ismeretlen korú faminták gyűjtése, évgyűrű-szélességeinek kimérése és ezek egymással, valamint az ún. kronológiákkal történő vizuális és számítógépes összehasonlítása a görbéken belüli egyezések (átlapolások vagy szinkronfekvések) keresése érdekében. Ezt a módszert keresztdatálásnak vagy szinkronizálásnak nevezik. Ha a szinkronfekvés megvan a konkrét évszámokat tartalmazó kronológiagörbe segítségével a datálás már könnyen elvégezhető. A dendrokronológiában a datálás azt jelenti, hogy egy adott évgyűrűhöz egy konkrét naptári évet, vagy egy kiválasztott viszonyítási alaptól számított évet rendelnek, vagyis az évgyűrű konkrét, vagy viszonyított (relatív) keletkezési évét megadják. Ugyancsak elvégezhető a kronológia időben visszafelé történő meghosszabbítása, ha az adott minta átlapoló szakasza időben visszafelé még tovább folytatódik. A keresztátlapolás módszerével hosszú, időben visszanyúló kronológiák állíthatók fel. 2. A mintákkal kapcsolatos általános elvárások és a mintavétel kivitelezése A dendrokronológiai vizsgálatokhoz vett mintákkal kapcsolatos elvárásokat és a mintavételezés gyakorlati kérdéseivel e fejezetben foglalkozunk Sikeres datáláshoz szükséges mintaszám és a minták minimális évgyűrűszáma A dendrokronológiai datálás sikere a datálandó faminta évgyűrűgörbéje mintázatának (futásának) az egyediségétől függ. Ez azt jelenti, hogy a datálandó évgyűrűszélesség-idő görbe mintázata (vagy annak egy kiválasztott szakasza) a kronológia görbének csak egy időszakaszával egyezhet meg, bármely más időszakaszában még egyszer az egyezés nem ismétlődhet meg. A megismétlődés esélye annál kisebb minél több évet tartalmazó (hosszabb) időszakaszt vizsgálnak. Rövid időszakaszok esetén az ismétlődés esélye nagyobb. Ezért általában az 50 évgyűrűnél kevesebb évgyűrűt tartalmazó minta dendrokronológiai vizsgálata nem szerencsés. Azonban, ha egy helyről, épületből sok minta áll rendelkezésre, különösen ha megvan rajtuk a kéreg alatti utolsóként nőtt évgyűrű, a évgyűrűszámot tartalmazó minták is datálhatók lehetnek. A 30-nál kevesebb évgyűrűt tartalmazó minták évgyűrűszélesség-idő sorozata egyediségének az esélye már jóval kisebb, megismétlődésének a valószínűsége jóval nagyobb, ezért az ilyen minták datálásra nem alkalmasak (Mills 1988). Sokszor felvetődik a kérdés, hogy hány mintát szükséges venni egy lelőhelyről? Megbízható datáláshoz mindig az adott körülmények között, a lehetséges legtöbb számú mintát kell venni a tárgyból, épületből vagy az adott ásatási helyszín különböző faleleteiből. Legjobb, ha a lelőhely összes faleletéből történik mintavétel. Ilyen esetben a legnagyobb az esélye a keltezésnek ill. a járulékos információk kinyerésének. A datáláshoz szükséges optimális évgyűrűszám függ a minták számától is. A évgyűrűt tartalmazó egyedüli minta többnyire datálható, míg az 50 évgyűrűt tartalmazó datálhatósága már kétséges. Azonban több pl. öt- nyolc azonos szerkezetből származó, évgyűrűt tartalmazó minta datálhatóságának az esélye már jóval nagyobb, mint az ugyanannyi évgyűrűt tartalmazó csak egy darab mintáé. Mindezek a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyedi faminták vizsgálatának csak akkor van értelme, ha legalább 100 évgyűrűt tartalmaznak (Hillam 1998) A faminták minősége Egy adott minta használhatósága függ a faminta minőségétől is. A fa évgyűrűk növekedésére a genetikaitól a környezeti tényezőkön keresztül számos egyéb tényezők is hatnak. Amennyiben a fa növekedéséhez szükséges tényezők, különösen a talajnedvesség minden évben bőven rendelkezésre állt (pl. tó partján, patak melletti völgyben, lejtők melletti lapos területeken nőtt fák), a fa növekedése optimális lesz, ezért az évgyűrűk szélessége csaknem minden évben azonos. Ezek a fák egységesen vagy széles, vagy keskeny évgyűrűket növesztenek, nincs változatosság az évgyűrűszélességekben. Az ilyen évgyűrű-mintázattal rendelkező fákat az időjárásra érzéketlen fáknak nevezzük. Az ilyen fákból származó minták dendrokronológiai vizsgálatokra alkalmatlanok, mivel nem hordozzák magukban az időjárással kapcsolatos jelzéseket. Dendrokronológiai mérésekhez olyan faminták szükségesek, amelyek évgyűrűinek a növekedését az időjárási viszonyok határozták meg. Az ilyen évgyűrű-mintázattal rendelkező fák, az ún. időjárásra érzékeny (szenzitív) fák azokon a helyeken nőnek, ahol a talaj nedvessége az időjárástól függően változik. Dendrokronológiai szempontból általában jobbak a hegyvidékről származó faminták, mint az alföldekről származóknál. A tapasztalat szerint a legjobb famintákat rossz termőhelyen pl. sziklás talajokon, meredek hegyoldalakon, vagy az adott fafaj magassági növekedési határának a közeléből lehet gyűjteni. Ezek a minták tartalmazzák a legjobban az időjárásnak a fa évgyűrűk növekedésére gyakorolt hatását. Kéreg vagy szíjács nélküli minták csak korlátozott információt hordoznak. Törött minták gyakran használhatatlanok, mivel az évgyűrű-szekvenciájuk nem folytonos. Esetleg akkor használhatók, ha a töredékeken önmagukban is elegendő évgyűrű található. Egyértelmű, ép törés esetén általában a törésen keresztül folytatni lehet a mérést. A minta ne tartalmazzon csomót, ágbenövést, mivel ezek összezavarják az évgyűrű-mintázatot és eltorzítják az évgyűrűk szélességét. Ha az évgyűrűhatárokat nem lehet egyértelműen látni, akkor jobb a minta mérésétől és kiértékelésétől eltekinteni, mert az átlaggörbe képzésekor hibaforrást jelent. 3
4 2.3. A faminták származása és mintatípusok A dendrokronológia vizsgálatokhoz leggyakrabban a következő famaradványokból és tárgytípusokból származó mintát szoktak venni: Épületek (megmunkált és megmunkálatlan szerkezeti faelemek -pl. tető- és tartó-szerkezetek, boronafalú házak, gyilokjárók, faburkolatok, padlódeszkák, a falakban bennmaradt, egykor lefűrészelt állványcsonkok stb.) Régészeti faanyagok (épületmaradványok szerkezeti gerendái, cölöpök, faút-maradványok, hídelemek, kútszerkezetek és kútbélések, hordók, hajók, csónakok, bödönhajók stb.) Művészeti iparművészeti tárgyak (szobrok, táblaképek, bútorok, könyvtáblák, hangszerek stb.) Néprajzi tárgyak, eszközök (prések (szőlő, olaj stb.), olajütők, malmok, bútorok stb.) Élő fák Földtörténeti faleletek (folyók hordalékágyaiból, mocsarakból és bányákból származó fák, megkövesedett famaradványok) 2.4. Fafaj meghatározás és a vizsgálatokhoz alkalmas fafajták: A dendrokronológiai vizsgálatok fajspecifikusak, a kronológiák is fafajokként készülnek, ezért szükséges a minták fafaj-meghatározása. A meghatározásra két fő módszer alkalmazható: a makroszkópos ás a mikroszkópos. A makroszkópos főként az érzékszerveinkre (látás, tapintás, szaglás) támaszkodik esetleg kézi nagyítót is használ. Hátránya, hogy csak a vizsgálatot végző személy által jól ismert fafajokra alkalmazható biztonságosan, valamint hogy a dendrokronológiai vizsgálatokra kerülő fafajok színe, illata megváltozhat és az évgyűrűszerkezete is torzulhat, ami nehézséget okozhat. Előnye az egyszerűségében rejlik, bárhol, könnyen elvégezhető speciális műszerek nélkül. Biztonságos, de bonyolult vizsgálati lehetőséget nyújt a mikroszkópos eljárás. Ennél a fafaj meghatározás alapja az azonosító jegyek tanulmányozása a fa három anatómiai iránya (kereszt-, húr- és sugármetszet) szerinti metszeten fénymikroszkóp segítségével, vagy a faminta elektronmikroszkópos vizsgálatával. A dendrokronológia elvben minden fára, fából készült tárgyra, még a faszénre is használható: legyen az régészeti lelet, épület vagy egyéb tárgy. Azonban nem mindegyik fafajta alkalmas egyformán a módszerhez, bizonyos fafajták esetében az eljárásnak korlátai vannak. A tölgyfák minden évben növesztenek évgyűrűt, ezért kiválóan alkalmasak dendrokronológiai vizsgálatokra. Tölgynél hiányzó évgyűrű nincs, viszont esetenként lokálisan a mintán hiányozhat, pl. egy csomó közelében, de ilyenkor a fa keresztmetszetének többi részén megtalálható, így itt kimérhető. Vannak olyan fafajták, amelyek nem képeznek minden évben évgyűrűt, így egy adott évgyűrű teljesen hiányozhat. Ilyen, pl. az erdei fenyő vagy az éger. Bonyolítja a helyzetet, hogy ezeknek nem csak hiányzó évgyűrűi lehetnek, hanem álévgyűrűkkel is rendelkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy évben két vagy több évgyűrűnek kinéző növekedési réteg is létrejöhet. Sokszor a hiányzó évgyűrű vagy az álévgyűrű probléma leküzdhető, úgy, hogy az évgyűrűsorozatot a mintán több sugár szerint is kimérik, és ezeket összehasonlítják. Ehhez azonban egy fatörzs keresztmetszeti szeletére van szükség, amelyen a több irányú mérés elvégezhető. A szabálytalan növekedés miatt az éger, a nyír és a fűz nem alkalmas dendrokronológiai vizsgálatokra. Lehetőség szerint hosszú kronológiák felállítása a cél, de ez nem mindig lehetséges, mivel nem minden fafajból található famaradvány a történelem korábbi időszakaiból a kronológia felépítéséhez szükséges mennyiségben. Ennek ellenére is sikerült bizonyos esetekben egy adott fafajra lelőhely- mestergörbéket felállítani és ezeket a már meglévő, datált tölgykronológiákkal keresztdatálni. A gyakorlatban így sikerült pl. neolitikus kőris, középkori bükk és prehisztorikus erdei fenyő kronológiákat felállítani. Általában a szil és a bükk tölgy-kronológiákkal datálható. Esetenként a szil gyorsan nőtt és torzult évgyűrűi megnehezítik a szokásos datálást (Miles et al. 2004) Minták típusai és a mintavétel gyakorlati kivitelezése A dendrokronológiai vizsgálatokhoz mintavételre van szükség. Minták vétele és a mérési eredményeinek feldolgozása nélkül fatárgyak, leletek, objektumok kormeghatározása és kronológiák építése lehetetlen. A dendrokronológiai vizsgálatokhoz mintákat vehetünk: - élő fákból fúrással, vagy szelet levágásával, - száraz faanyagból, épületekből fúrással vagy szelet levágásával, - régészeti faleletekből, többnyire szelet levágásával, esetleg fúrással. A legegyszerűbb mintavétel a keresztmetszeti minta levágása. Műemlékekből, múzeumi tárgyakból legtöbbször nem lehet mintát lefűrészelni. Ilyen esetben kis sérülést okozó fúrásos mintavétel a célravezető, vagy a tárgy megfelelő részén kell esetleg mintavétel nélkül, mérőlupéval a mérést elvégezni. Egyéb technikák is elképzelhetők pl. fotózás, lenyomat, vagy a helyszínen mérőskálával ellátott nagyítóval (pl. 8x nagyítású) végzett mérés. Általában ezek a módszerek a gyakorlatban csak ritkán fordulnak elő. Ma már léteznek olyan számítógépes programok, amelyek a digitális képen is képesek mérni. Bonyolultsága és drágasága miatt csak különleges tárgyak esetében jöhet szóba a röntgen vagy komputertomográf felvételen az évgyűrűszélességek kimérése. Minden esetben feltétel, hogy az évgyűrűhatárok egyértelműen láthatók és századmilliméteres (esetenként a tizedmilliméteres) pontossággal jól mérhetők legyenek. Ehhez legtöbbször a tárgy felületét elő kell készíteni metszéssel vagy csiszolással, amit nem mindig engedélyeznek egy műtárgyon! A vizsgálatokhoz vett mintákat hosszú távon is be kell tudni azonosítani. Ennek előfeltétele, hogy már a mintavételkor részletes egyértelmű dokumentáció készüljön, idő- és víz- és korrózióálló azonosító jelet (pl. műanyaglapba forrasztópákával beégetett betű és szám) kapjon a minta, egyértelműen rögzítve a mintavétel 4
5 pontos helyét az ásatáson belül, vagy az épület szerkezetében stb. Különösen fontos ez a hosszú távon, víz alatt tartott minták esetében. A minták tárolása során gondosan meg kell védeni a legfontosabb, a pontos datálást lehetővé tevő legkülső évgyűrűket. Általában a levett mintákat az előkerülési körülményekkel azonos körülmények között kell tárolni, pl. a vizes famintákat víz alatt, a szárazakat szárazon Szelet, törzskorong A leggyakoribb mintaféleség a keresztmetszeti minta pl. a szelet vagy a törzskorong A tárgy vagy a fatörzs fűrésszel történő átvágásával nyernek egy szeletet. A minta vastagságának megválasztáséhoz figyelembe kell venni a fa megtartottságát és állagát. Ettől függően a minta vastagságát úgy kell megválasztani, hogy a fűrészeléstől ne essen szét. Általában 5-10 cm közötti vastagság a szokásos. A teljes fakeresztmetszetet magában foglaló szelet előnye, hogy az évgyűrűszélességek több irányban (sugárban) kimérhetők a mintán és az ezekből átlagolt mérési eredmény javítja a mérés megbízhatóságát. Általában a mérést a legjobb növési ill. a legkisebb növési irányban (húzott- nyomott irány) és az ezekre merőleges irányokban végzik el. Az adatokat átlagolva pontosabb képet kaphatunk a fa növekedéséről. Amennyiben megmunkált faanyag kerül elő pl. gerenda, deszka abból keresztmetszeti minta vágható ki fűrésszel. Keresztmetszeti mintát csak akkor lehet kifűrészelni, ha a fatárgy (műtárgy, régészeti lelet stb.) roncsolása megengedhető. Ez a gyakorlatban csak ritkán lehetséges. Ha minta nem vehető, akkor az évgyűrűméréshez más technikát kell alkalmazni pl. helyszínen kézi lupéval történő kimérést, röntgen vagy tomográfos vizsgálatot. A keresztmetszeti minták felületén az évgyűrűket éles szerszámmal végzett metszés, esetleg csiszolás, polírozás után lehet mérni. Ha a fatárgyból keresztmetszeti korong nem vágható le, akkor speciális kiképzésű fúróval történik a mintavétel Fúrt magminta élő fából Speciális kézi fúró ún. növedékfúró más néven Pressler fúró (increment borer, Zuwachsborer) segítségével lehetséges élő fából magmintát (pálcát) kifúrni. Nem szerencsés olyan termőhelyről venni mintát, ahol az évgyűrű mintázat valamilyen okból deformált. A fából a növedékfúró belső átmérőjének megfelelő (általában 5 mm körüli) pálcát vesznek. Egy erdő területről célszerű mintegy fúrt mintát venni. Ebből a gyakorlat szerint mintegy minta lesz használható! Amennyiben a fa nagyon vizes helyen nő pl. patakpart a minta feltehetőleg nem használható, mivel a fa növekedésére a klíma nincs sok hatással. Csak azok a minták a jók, amelyek növekedését az időjárás befolyásolta. A fatörzsből a mintát lehetőleg 1.5 m magasság fölött kell venni, mivel a tőhöz közeli fatörzsrész másképp nő! Mint már szó volt róla az időjárásra érzékeny növekedéssel rendelkező faminták rossz termőhelyen, sziklás talajon, meredek hegyoldalon és a fafaj magassági növekedési határának közeléből vehetők. A gyakorlat szerint a jó bortermelő vidékekről származó minták is időjárásra érzékeny növekedéssel rendelkeznek. A növedékfúró különösen jó minőségű, nagy igénybevételnek is ellenálló acélból készülnek. Legjobban a svéd mintavevő fúrók terjedtek el Haglöf, Mora, Mattson, Djos és a finn Suunto. A fúrók különböző belső átmérővel (általában 4-12 mm) különböző hosszban (általában mm) készülnek. Leggyakrabban a mm hosszú és az 5 mm körüli belső átmérővel rendelkezőket használják. A fúrást célszerű a fák nyugalmi időszakában, télen végezni. A többi időszakban a fúrás nehezebb. Széles évgyűrűket tartalmazó gyűrűslikacsú lombosfa pl. tölgyfa keményebb, ezért fúrása nehezebb, mint a keskeny évgyűrűket tartalmazó puhábbé. Fenyőknél a helyzet fordított. Nem ajánlatos ferdén álló fákat ill. olyan fákat megfúrni, amelyekben feltételezhetően belső korhadás, üregek találhatók. Élő fákból fúrt minta megvédése és tárolása a legegyszerűbben úgy oldható meg, hogy a fúrást követően rögtön, a magmintát egy a mintánál hosszabb, széles, öntapadós, a csomagolástechnikában használt ragasztószalag közepére helyezik, majd a szalagot ráhajtják és összenyomkodják. Az összeragadó szalag védi a mintát a töréstől, az elmozdulástól és a kiszáradástól. A méréskor a mintákról éles tapétakéssel a ragasztószalagot levágják. Ha a magminta a rögzítésére használt ragasztószalagtól nehezen választható el, meleg vízbe helyezés megkönnyíti a ragasztószalag leválasztását. A mintákat, a minta átmérőjénél kicsit szélesebb árkot tartalmazó falapra ragasztják, úgy, hogy a pálca-minta felső része kicsit kiálljon. A kiálló rész pengével, gyaluval, esetleg csiszolópapírral végzett megmunkálása után mérhető Száraz faanyagból, épületből vett minták Szerencsés esetben az épület faszerkezetéből lehetséges keresztmetszeti minta levágása. Ilyen esetben a vizsgálatokhoz ezt használjuk. Műemlékekből, múzeumi tárgyakból legtöbbször nem lehet mintát levágni, ezért ilyen esetben a kis sérülést okozó fúrásos mintavételhez kell folyamodni A mintavétel helyének a kiválasztása száraz faanyag fúrásos mintavételekor Ügyelni kell, hogy a dendrokronológiai vizsgálathoz kiválasztott minta elegendő évgyűrűt tartalmazzon (legalább 50, ideális, ha 100) és hogy a puha, kevésbé ellenálló külső rész (szíjács a tölgynél) teljesen vagy részben meglegyen, mivel csak a teljes szíjácsot (a kéregig meglévőt) tartalmazó fák esetében határozható meg éves pontossággal a kivágás éve. Szerencsés esetben 6-8 ilyen minta elégséges a datáláshoz. Tekintettel arra, hogy a fa az ágak kinövési helyeinél a nem kívánatos növekedési rendellenességek miatt nem ad jó mérési eredményt, ezért a mintavételt lehetőleg ágmentes részből, vagy legalább amennyire lehet, az ág kinövési helyétől távol kell venni. 5
6 Épület esetében a mintavételhez a faelemeket először tanulmányozni kell az épület padlásától a pincéjéig. Többnyire már ekkor kiderül, hogy mely faelemek tartoznak az épület eredeti építési periódusába és melyek a későbbi átépítési szakaszokhoz. Meg kell vizsgálni, hogy az elemeken láthatók-e újra használatra vagy javításra utaló nyomok (pl. funkció nélküli csaplyukak, eltérés a gerenda méretében és alakjában). A felújítás alatt álló épületből mintát természetesen egyszerűbb venni, mint már egy felújított épületből. Ha a felújítás során régebbi részeket, málló gerendákat távolítanak el, amelyek helyének a meghatározása még lehetséges, akkor a gerenda még ép részéből egy kb cm vastag keresztmetszeti szeletet kell lefűrészelni mintánal. A dendrokronológiai vizsgálathoz a teljes gerenda keresztmetszet természetesen jobban megfelel, mint a gerendából kifúrt magminta, amelyen a fatörzs keresztmetszetének csak egy iránya és többnyire rövidebb része tanulmányozható. A gyakorlatban csaknem kizárólag furat magot lehet venni a felújítandó házakból, mivel a gerendákat csak ritkán bontják ki. A mintavétel helyén maradó furatlyukak gyakorlatilag nincsenek hatással a gerenda mechanikai tulajdonságaira. Az egy épületből a kormeghatározáshoz szükséges mintaszám általában 5-20 között változik. Ennek gyakorlatilag két oka van: - gyengébb faminőség esetén és a kevés évgyűrűt tartalmazó gerendákból több mintára van szükség, - több feltételezett építési periódus esetén több datálásra van szükség, így több minta kell Fúrt magminta száraz fából A kiszáradt faanyagokból pl. épületszerkezetekből végzett fúrásos mintavételhez elektromos fúrógépbe fogott, speciális kiképzésű és vágóélű fúró szükséges. Az angliai Sheffield-i kutatólabor munkatársai például fűrészfogélű csőfúrót használnak. A fúrást lassan kell végezni, közben a fúrót időnként ki kell húzni a fából és a forgácsot sűrített levegős flakon segítségével a lyukból ki kell fújni. A mintavétel során ezt többször meg kell ismételni. A gerendákból (száraz fából) történő mintavételhez jól használható a Kölni Egyetem Dendrokronológiai Laboratóriumában kifejlesztett 28 cm hosszú és 26/15 mm (külső/belső) átmérőjű fúró, amit Németországban a Lohmar-i W. Faßbender cég gyárt. Ezt a fúrót fokozatmentesen szabályozható fordulatszámú elektromos fúrógépbe (a szükséges teljesítmény kb W) fogva mintegy szivar vastagságú pálcát (átmérő: 15 mm) lehet kifúrni a fából. Hasonló fűró a Heussner féle fúró 25mm külső/15mm belső mag átmérővel. Az említett fúrók jól használhatók még a károsodott gerendákból történő mintavételre is. Vékonyabb mintavevő fúró a heidelbergi Rinntech cég által forgalmazott 35 cm hosszú és 16/8 mm (külső/belső) átmérőjű fúró. A fúrás irányát úgy kell megválasztani, mintha egy fatörzset fúrnánk sugárirányból a kéreg felől a bél irányába biztosítva azt, hogy lehetőleg a minta az összes évgyűrűt tartalmazza Mintavétel régészeti faleletekből A régészeti faleletek három típusba sorolhatók: Vizes (vízzel telítődött) faanyagok Száraz faanyagok Faszenek Az ásatáson gyakran nem lehet megállapítani egy falelet évgyűrűinek a számát, ezért célszerű minden faanyagot megfelelően tárolva elraktározni és később megvizsgálni. Célszerű az ásatáson előkerült minden fából mintát venni, tekintettel arra, hogy egy kis darab fa is lehet kiemelkedő fontosságú, ha pl. két kronológia görbét képes egymással összekötni. A fa mellett a faszén is mérhető, ezért megőrzése, vizsgálata fontos! Vizes, régészeti faanyagok könnyen széteshetnek és tönkre mehetnek a kiszáradásuk során. Olyan nagymérvű alak és méretváltozáson, deformáción, repedezésen mennek keresztül a száradás során a minták, hogy mérhetetlenné válnak, teljesen megsemmisülnek. A minták kiszáradása meggátolható víz alatt tartással, nylon zsákban, zacskóban való elhelyezéssel, fóliába történő lehegesztéssel, vagy szabadtéren a mintavételig a lelet állandó nedvesen tartásával, locsolásával és fóliával történő takarásával. A tárolás alatt mindig szükséges a minták folyamatos, gondos ellenőrzése. A korábban vizes, de kiszáradt régészeti faleletből a nagymérvű zsugorodás, deformáció, repedezés és szétesés miatt mintát venni csaknem lehetetlen és értelmetlen. Csak a vizesen tartott és jó állapotú famaradványokból, gerendákból, törzsekből szalaggal történő körültekerés után vágható le egy keresztmetszeti szelet-minta. Ezt követően ragasztószalaggal, vagy gézzel meg kell erősíteni a nedves mintát körben és minden esetben nedvesítéssel, locsolással, víz alá merítéssel stb. védeni a kiszáradástól. Vízzel telítődött minták tárolása a legegyszerűbben víz alatt tartással oldható meg. Az algásodás elkerülése miatt a vizes mintákat sötét helyen kell tartani és időnként a vizet cserélni szükséges. A nedves környezet kedvez a biológiai károsítóknak, főként gombák, baktériumok megtelepedésének. Ezért nedves famintát a tárolásakor fertőtlenítőszerrel kell kezelni (pl. jól bevált a Microbicides DP III a Rohm and Haas Co. terméke). Figyelem, ha a minta további feldolgozásra kerül pl. 14 C-mérés, akkor nem szabad fertőtlenítőszert használni, mert az a vizsgálatot meghamisítja. Ilyen esetben a vízfürdőt gyakran kell cserélni, vagy folyóvízben kell tartani a mintát. Az alacsony hőmérséklet pl. hűtőben tartás csökkentheti a biológiai károsítás veszélyét. Egyesek mélyhűtőben a lefagyasztásos tárolást ajánlják. A lefagyasztás előnnyel és hátránnyal is rendelkezik. Előnye, hogy a különösen a külső részükön puha, sérülékeny mintákat a kifagyasztott jég megszilárdítja, így a mintáknak a mérés előtti tapétakéssel, pengével stb. történő megmetszése is lehetségessé válik, ami nélkül a fadarab puhasága és kenődékenysége miatt lehetetlen volna. Másik előnye, hogy a kifagyasztott minták kevésbé sérülnek mechanikai behatásra, a külső farészek, amelyek a datáláshoz a legfontosabbak, jobban megmaradnak a tárolás során. Ilyen módszer nem alkalmazható nagyon erősen 6
7 lebomlott, szinte krémszerű vizes faanyagok esetében, amennyiben a mintát még a későbbiekben konzerválni kell. Az említett esetben a faanyag szerkezete annyira lebomlott, hogy semmi mechanikai ellenálló képessége nincs már a faanyagnak, és fagyasztáskor a víznél lejátszódó nagy térfogatnövekedés feszítő hatása miatt a látszólag még meglévő, a formáját még tartó fa szövetszerkezet teljesen szétszakad és szétesik a jég elolvadása után. A sokszor puha ásatási faanyag mintavételekor óvatosan kell eljárni, mivel a fa felülete könnyen sérül, lemorzsolódik. Ha egy évgyűrűt elvesztünk, az együtt jár azzal, hogy egy évet is vesztünk. Különösen fontos, ha a mintán még a kéreg is megvan, mivel az alatta lévő utolsó évgyűrű adja meg a fa kivágásának/felhasználásának a pontos évét! Ritkán, de előfordul száraz talajból származó száraz régészeti faleletek. Ezek többnyire annyira korhadtak, hogy csak az alakjukat tartják meg, a legkisebb mechanikai behatásra könnyen szétesnek. Ilyen faanyagokból mintát csak előzetes szilárdítás után lehetséges venni. A faszén minták előnye, hogy kiszáradásuk nem problémás, mert alig vesznek fel vizet a talajban, így jóformán nincs bennük víz, ami kiszáradjon. A részben pl. a felületükön elszenesedett famintákra ez nem áll fenn, ezeket nagy figyelemmel, a kiszáradás meggátlásával kell megőrizni. A faszenek hátránya, hogy rendkívül törékenyek, és kis mechanikai behatásra is köbösen, kisebb darabokra esnek szét. Ezért ritkák az 50 évgyűrűnél többet tartalmazó darabok. Ha ilyen maradványok előkerülnek, akkor azokra különösen ügyelni kell. A ridegségük miatt faszenekből mintát venni gyakorlatilag lehetetlen, így a faszéndarabot, ahogy az előkerül, úgy kell megtartani. A mintákat az általános régészeti és kutatói gyakorlatnak megfelelően időállóan és vízállóan feliratozni kell. Különös gondot kell fordítani a minták szállítására. Célszerű puha pl. buborékfólia, papírvatta, szivacs stb. ágyban szállítani a mintát, ha az különösen érzékeny. 3. Dendrokronológiai vizsgálatra kerülő tölgy minták lehetséges változatai: Magyarországon a leggyakoribbak és a legfontosabbak a tölgyfa minták. Tölgy minták datálásához ismerni kell az előforduló három speciális változatukat, amelyek meghatározzák a datálásukat. A három tölgy minta változat a következő: Kéreg megvan (a teljes szijács megvan a mintán), ekkor a legutolsó évgyűrű éve azonos a kivágás évével. Kéreg hiányzik, de a szijács részben megvan, ekkor a kivágás éve pontosan nem adható meg, csak becsülhető szijácsbecsléssel. Csak geszt évgyűrűk vannak (a kéreg és a szijács hiányzik, ekkor a kivágás éve nem adható meg, csak az ún. lehetséges legkorábbi (terminus post quem) kivágási év. Kéreg megvan (a teljes szijács megvan a mintán) Tölgygerendák esetében csak akkor felel meg a legutolsó keletkezett évgyűrű a kivágási évnek, ha a mintán a geszt mellett a teljes szijács a kéregig megtalálható. Ha a mintán van kéreg, vagy a kéreg széle, akkor az utolsó mért (a kéreg alatti) évgyűrű éve a fa kivágási éve. Sokszor ennél pontosabban is behatárolható a kivágás ideje. A teljesen kinőtt évgyűrű esetén a fát a nyugalmi időszakában télen vagy a következő év kora tavaszán vágták ki (mielőtt még a növekedése beindult volna). Ha az évgyűrű nem teljes a fát az éves növekedési szakasza alatt április-május folyamán vágták ki, akkor amikor a korai edények csak éppen elkezdődtek kifejlődni, kb. abban az időben, amikor levélbe borult. Általában lehetetlen különbséget tenni a teljesen ki nem nőtt és a teljes, de keskeny évgyűrű között. Ilyenkor nem szabad megadni a kivágás évszakát! A teljes szijács akkor is meglehet, ha a kéreg hiányzik, de ennek felismerése nehézségbe ütközhet. Kéreg hiányzik, de a szijács részben megvan Amikor a szijács csak részben van meg, a kivágás éve nem adható meg pontosan. Ekkor becsülhető a kivágás feltételezett évtartománya. Ilyenkor az azon a területen szokásos minimális és maximális szijácsévgyűrű átlagszámot kell a geszt-szijács átmenethez tartozó évgyűrű évszámához hozzáadni. Így a lehetséges kivágásra egy időtartományt kapunk. A kivágás ideje akkor finomítható, ha a vizsgált famintával egykorú fák csoportjával rendelkezünk. Ezek egyéni szijácsévgyűrű számával végzett összehasonlítás alapján a kivágás ideje pontosítható. 7
8 2. ábra. A vizsgálatra kerülő tölgyminták szijáccsal kapcsolatos lehetséges változatai. Csak geszt évgyűrűk vannak (a kéreg és a szijács hiányzik) a fa kivágásának a lehetséges legkorábbi időpontja Ha a szijács nincs meg, akkor a fa kivágásának lehetséges legkorábbi éve adható meg (ún. terminus post quem). Ezt úgy kapjuk meg, hogy a hiányzó szijácsévgyűrűk minimális átlagszámát adjuk a legutolsó mért gesztévgyűrű évéhez. A nyugat-európai szijácsévgyűrűk minimális számára a Sheffield-i dendrokronológiai laboratórium angliai és velszi eredetű tölgyfa esetén 10 évet használ (Hillam 1998). Klein (1998) szerint Németországból és Hollandiából származó tölgy esetén a minimális évgyűrűszám 7, míg Kelet- Európából, Lengyelországból származónál 9. Grynaeus (1997) vizsgálatai szerint magyarországi tölgyek esetében ez 7-nek adódott. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az eredmény csak 182 tölgyfa vizsgálatán alapszik, így az eredmény a későbbiekben módosulhat. Ha csak geszt évgyűrűk vannak a mintán a fa valós kivágási éve jóval későbbi is lehet, mint az utolsó évgyűrű éve, attól függően, hogy korábban hány gesztévgyűrűt távolítottak el. 4. A fa kivágása és felhasználása Miután a fa kivágási éve meghatározásra került, figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták, a felhasználási idejét. Ha a régi fát javításhoz vagy beépítéshez újból használták, akkor a kivágási éve eltér a szerkezet (épület) készítési, építési évétől. Habár a mért évgyűrű évek pontosak és függetlenek, de a kapott eredmény gyakran más tényekkel értelmezhető. Ezért fontos, hogy az évgyűrűanalízist megfelelő mintadokumentáció kísérje (adatlap, rajzok és felmérések), amelyek egyértelműen tartalmazzák a mintavételi helyeket. Szerkezeti faelemek szakértői vizsgálata a mintavétel előtt és alatt gyakran kimutatja, hogy a fát szárították-e vagy újrahasználták. Ezekre az információkra a dendrokronológusnak szüksége van. 8
9 A dendrokronológiai datálással kapott évből először a fa kivágási évét kell meghatározni és csak ezt követően a fa felhasználási idejét azon tényezők figyelembe vételével, amelyek ezt befolyásolhatják (ekkor a kivágási év eltér a felhasználási évtől!). A befolyásoló tényezők a fa szárítása, tartalékolása, javítás céljára történő felhasználása, átépítések és a bontott, régi fa-elemek újra használata. Egy épület építési idejének meghatározásához a következő kérdéseket kell feltenni: Tárolták-e szárítás céljából néhány évig az építkezéshez felhasznált faanyagot? Beépítettek-e régebbi bontott, még jó állapotban lévő, használható faelemeket is (újrafelhasználás)? Cseréltek-e vagy javítottak-e az épület élete során új fával faelemeket (javítási faelemek, cserélt faelemek)? Történt-e átépítés az idők folyamán? Az új fával cserélt, az újra beépített régi faelemek valamint az átépítés ténye egy kis figyelemmel és tapasztalattal felismerhető, így elkerülhető, hogy ezek a fák ritkán vezessenek az eredeti épület félredatálásához. Az építési faanyagok beépítés előtti tárolási idejének kérdése a sokéves tapasztalatok alapján viszonylag pontosan megválaszolható. Schmidt vizsgálatai során csak ritkán talált olyan házakat, ahol a fák kivágási éve 2-3 évvel volt korábbi, mint a ház építése. Ezért úgy tekintik, hogy az épület építési éve = kivágási év + 1 év összefüggés áll a legközelebb a ház datálásához (Schmidt et al. 1990). Az épület építési idejének dendrokronológiával az említett módon végzett meghatározása segítségével kapott évszám és az iratokban található építési évszám megegyezése mutatta a módszer nagy datálási pontosságát valamint, hogy a beépített fát élőnedves állapotban munkálták meg és hamar beépítették (Schmidt et al. 1990). Felhasznált szakirodalom: Grynaeus, A Dendrokronológiai kutatások Magyarországon, Kandidátusi értekezés, Budapest, táblázatok. Hillam, J Dendrochronology. English Heritage, London, Klein, P Dendrochronological analysis of panel paintings, in: The Structural Conservation of panel paintings. Proceedings of a symposium at the J. Paul Getty Museum April The Getty Conservation Institute, Los Angeles, 44. Miles, D., Worthington, M., Bridge, M Oxford Dendrochronology Laboratory. Internet Mills, C Dendrochronology: the long and the short of it. In: Slater, E. A., Tate, J. O. (eds.) Science and Archaeology, BAR Brit. Ser. 196, Glasgow. Schmidt, B., Köhren-Jansen, H., Freckmann, K Kleine Hausgeschichte der Mosellandschaf., In: Schriftenreihe zur Dendrochronologie und Bauforschung. Rheinland Verlag GmbH, Köln, , 36. További információ a dendrokronológiáról: Morgós, A Faanyagok kormeghatározása A dendrokronológia és a magyarországi, Az erdő és a fa régészete és néprajza c. konferencia, május 9-10., Sopron. In: Gömöri, J. (szerk.) Az erdő és a fa régészete és néprajza (Kézműves-ipartörténeti megközelítésben). Magyar Tudományos Akadémia, Soproni Tudóstársasága. Sopron, Morgós, A A dendrokronológiáról. ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek, 2, ( Gryneaus, A Dendrokronológia. In: Ilon, G. (szerk.) A régésztechnikus kézikönyve I., Pannniculus Ser. B. No.3. sorozat. Szombathely, Gryneaus, A A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései. In: Romhányi, F. et al. (szerk.) Es tu scholaris, Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Budapest, ( 9
HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA
HAZAI LOMBOSFÁK JUVENILIS (BÉL KÖRÜLI) FAANYAGÁNAK ANATÓMIAI ÉS FIZIKAI SAJÁTOSSÁGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZAI ERDŐGAZDÁLKODÁSI VISZONYOKRA 05-0 AG_48954 KÍSÉRLETEKHEZ HASZNÁLT ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenRR fa tartók előnyei
Rétegelt ragasztott fa tartók k vizsgálata Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék RR fa tartók előnyei Acélhoz és betonhoz képest kis térfogatsúly Kedvező szilárdsági és merevségi
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
Részletesebbenszámológép, körző, vonalzók (léptékvonalzó, derékszögű
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 543 02 Asztalos Tájékoztató
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenKUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
Részletesebbenjanuár CEMENTKÖTÉSŰ LAPOK Cementkötésű Lapok
Cementkötésű A Siniat cementkötésű lapok közül sok típus az alkalmazások sokféleségét teszi lehetővé: magas páratartalmú helyiségekben, külső alkalmazásoknál, illetve a szerkezeti lemez felhasználását
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 5. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste Keresztmetszet A keresztmetszeten megfigyelhető a szöveti elemek évgyűrűn
RészletesebbenA termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr.
A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás 2012/13 2. félév Dr. Kulcsár Gyula Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás Forgácsolás Forgácsoláskor
RészletesebbenTevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!
Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenFAIPARI ALAPISMERETEK
Faipari alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos
RészletesebbenTartószerkezetek előadás
Tartószerkezetek 1. 7. előadás Hajlított-nyírt szerkezeti elemek viselkedése Hajlított-nyírt fa tartók vizsgálata Szilárdság, stabilitás, alakváltozás Építőmérnöki BSc hallgatók számára Bukovics Ádám egy.
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenTipikus fa kapcsolatok
Tipikus fa kapcsolatok Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék 1 Gerenda fal kapcsolatok Gerenda feltámaszkodás 1 Vízszintes és (lefelé vagy fölfelé irányuló) függőleges terhek
RészletesebbenBeépítési útmutató Enkagrid georácsokra
Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.
RészletesebbenPagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai
Pagonyné Mezősi Marietta Fűrészáru tárolása A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai A követelménymodul száma: 2309-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-30 FŰRÉSZÁRU
RészletesebbenTüzelőanyag. ... Az én fűtésrendszerem. Tüzelőanyag. kimutatás. Hő biomasszából. www.ligetgatter.hu
Tüzelőanyag... Az én fűtésrendszerem Tüzelőanyag kimutatás Hő biomasszából www.ligetgatter.hu A faanyag mennyisége elegendő, a gáz és az olaj alternatívája A fa Németországban és Ausztriában / millió m
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenSpeciális tetőfedések és ács szerkezetei
Speciális tetőfedések és ács szerkezetei 57 Hajlatképzés A hajlatképzést többnyire a bádogos szerkezetek kiváltására alkalmazzák. Fő jellemzője, hogy kis méretű palákból jobbos vagy balos fedéssel íves
RészletesebbenEgyszikű és kétszikű szár megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia,
RészletesebbenFelhasználói útmutató
Felhasználói útmutató Dönthető fali tartó sík képernyős televíziókhoz Maximális terhelhetőség: 50kg(110lbs) MEGJEGYZÉS: Olvassa el a teljes útmutatót, mielőtt megkezdené az üzembe helyezést és az összeszerelést!
RészletesebbenAcélszerkezetek. 3. előadás 2012.02.24.
Acélszerkezetek 3. előadás 2012.02.24. Kapcsolatok méretezése Kapcsolatok típusai Mechanikus kapcsolatok: Szegecsek Csavarok Csapok Hegesztett kapcsolatok Tompavarrat Sarokvarrat Coalbrookdale, 1781 Eiffel
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenMa is sok területen használják ezt az anyagában is szép természeti kincset.
Technika Nyersanyagunk, a fa Az ember számára ôsidôk óta a legkönnyebben elérhetô természetes nyersanyag a fa volt. (A nyersanyagok: a természeti környezetbôl kitermelt, további feldolgozásra váró anyagok.)
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenDendrokronológiai vizsgálat három dunántúli (kora)újkori emléken
S TUDIA C AROLIENSIA 2006. 3-4. Dendrokronológiai vizsgálat három dunántúli (kora)újkori emléken G RYNAEUS A NDRÁS A dendrokronológiai kormeghatározás alkalmazása az utóbbi években lassan polgárjogot nyert
RészletesebbenTáblásított lombos lapok
Táblásított lombos lapok A táblásított és 3-rétegû lapok hossztoldott vagy a termék teljes hosszában toldásmentes lamellákból ragasztott tömör fa panelek, melyek visszaadják a fafaj jellegzetes sajátosságait
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenMINDEN MÉRET KAPHATÓ A MEGRENDELŐ IGÉNYEI SZERINT!
Paul Maag + Minőségi fakonténerek MINDEN MÉRET KAPHATÓ A MEGRENDELŐ IGÉNYEI SZERINT! Termékmanager: TEMPEL KFT. Csáki Ádám H-6060 Tiszakécske, Magyarország +36 30 458 9741 Oláhházi dülő 18. csaki.adam@tempel.hu
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz Tartalomjegyzék Beépítés és bekötési rajz Vázlatos bekötési ábrák Szenzorok beépítése A kijelző elhelyezése Központi egység telepítése Funkciók Riasztás A rendszer működése
RészletesebbenAcél, Fa és falazott szerkezetek tartóssága és élettartama
BUDAPESTI MÜSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar - Acél, Fa és falazott szerkezetek tartóssága és élettartama Dr. Sipos András Árpád A TARTÓSSÁG TERVEZÉSE Az EC szerint a statikus tervező
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenFelhasználói útmutató
Felhasználói útmutató Dönthető i tartó sík képernyős televíziókhoz Maximális terhelhetőség: 30kg(66lbs) MEGJEGYZÉS: Olvassa el a teljes útmutatót, mielőtt megkezdené az üzembe helyezést és az összeszerelést!
RészletesebbenA vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA
SHINKAWA Certified by ISO9001 Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól Technikai Jelentés A vasút életéhez A Shinkawa örvény-áramú sínpálya vizsgáló rendszer, gyors állapotmeghatározásra képes, még
Részletesebben2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat 2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat,
Részletesebben1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal
Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: rajzeszközök, számológép
A 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet és 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése
RészletesebbenBevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai
Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok
RészletesebbenA fűrészmozgás kinetikai vizsgálata
A fűrészmozgás kinetikai vizsgálata Az alábbi dolgozat az 1988 - ban Sopronban, a kandidátusi fokozat elnyerése céljából írt értekezésem alapján készült, melynek címe: Balesetvédelmi és környezetkímélő
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm Önöket A Bakonyért Egyesület által szervezett tájékoztató fórumon!
Tisztelettel köszöntöm Önöket A Bakonyért Egyesület által szervezett tájékoztató fórumon! Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenSzerelési utasítás Pókháló Pókháló fő egységei:
Szerelési utasítás Pókháló Pókháló fő egységei: - Tartóoszlop D101,6x3x2900 - Pókháló kötélhálós alkatrész - Csőbilincs - Alapbetontest - Tartóoszlop D101,6x3x2900 - Csőbilincs - Pókháló kötélhálós alkatrész
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenFAIPARI ALAPISMERETEK
Faipari alapismeretek középszint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 3. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók
RészletesebbenDeLaval M45S matrac 04-2009 CSLH PP FSBE
matrac 04-2009 CSLH PP FSBE Komfort és megbízhatóság az istállóban! 2 A DeLaval M45S matrac egy kényelmes, megszakításmentes megoldás, erős 4 mm vastag szintetikus kétrétegű burkolattal és egy puha 40
RészletesebbenKárkatalógus. 1. Előszó
Kárkatalógus 1. Előszó A sérüléskatalógus célja, hogy szabványosítsa a bérautók sérülés- és kárkezelésének menetét. A közérthetőség és átláthatóság érdekében készült, mivel ezek a feltételek a korrekt
RészletesebbenMAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK
MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek
RészletesebbenII. Ventor - Minimax Beépített Oltóberendezés Konferencia FM Irányelvek szerinti tervezés
II. Ventor - Minimax Beépített Oltóberendezés Konferencia FM Irányelvek szerinti tervezés Máthé Gábor Senior Consultant Engineer FM Global Témakörök FM Global bemutatkozás FM Adatlapok 2-0, 3-26 és 8-9
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése,
Tartalomjegyzék 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése, fedélsíkok valódi méretének meghatározása... 27 3.1. Fedélidomok szerkesztése... 27 3.1.1.
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)
Az 56/2004. (IV.24.) FVM rendelet mellékletének 51. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 3-1-86/424 számú előírás (2. kiadás 2006.) Az étkezési kazeinek és kazeinátok
RészletesebbenA beton kúszása és ernyedése
A beton kúszása és ernyedése A kúszás és ernyedés reológiai fogalmak. A reológia görög eredetű szó, és ebben az értelmezésben az anyagoknak az idő folyamán lejátszódó változásait vizsgáló műszaki tudományág
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
RészletesebbenFAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Faipar ismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. május 17. FAIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének
RészletesebbenFAIPARI ALAPISMERETEK
Faipari alapismeretek emelt szint 8 ÉRETTSÉGI VIZSGA 29. október 9. FAIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenKontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban
Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz Zajmérés Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Előadás, gyakorlat Zajmérés-elmélet Zajmérés-gyakorlat 25/2004.
RészletesebbenFestékek. T apaszok. Tapaszok Alapozók és impregnálók. Töltõalapozó. Fedõlakkok. BASF Acryl finomtapasz, fehér. BASF Surfacer finom tapasz
Festékek Tapaszok Alapozók és impregnálók Vizes alapozók, impregnálók Töltõalapozó Vizes Fedõlakkok Lazurok és RAL színek Fa ablak és ajtógyártáshoz alkalmazható lazúrok két rétegben történõ felhordáshoz,
RészletesebbenFirestone TPO tetőszigetelési rendszerek
1 Annak érdekében, hogy tartós és megbízható tetőszigetelés készülhessen, nem elegendő csak egy jó szigetelőlemezt gyártani. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szigetelőlemeznek más termékekkel összeférhetőnek
RészletesebbenHÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II.
HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. MÉTA-Q Kft. Baksay János 2007. 06. 12. MAÚT ÚTÉPÍTÉSI AKADÉMIA 11. 1. FOGALOM: Teherbírás. Teherbíráson általában határ-igénybevételt értünk 2.
RészletesebbenAcélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig. Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140)
Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140) Könnyűszerkezetes csarnokrendszerek kötőelemei Bende
Részletesebbenσhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA
A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenKorai vasbeton építmények tartószerkezeti biztonságának megítélése
Korai vasbeton építmények tartószerkezeti biztonságának megítélése Dr. Orbán Zoltán, Dormány András, Juhász Tamás Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnök Tanszék A megbízhatóság értelmezése
RészletesebbenFAIPARI ALAPISMERETEK
052 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. írásbeli vizsga 052 2 / 5 . Szélesbítő toldás,
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
Részletesebben2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG
2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. március 6.) az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok
RészletesebbenZáróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat
Záróvizsga szakdolgozat Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál Kivonat Csali-Kovács Krisztina Minőségirányítási szakirány 2006 1 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja
RészletesebbenGÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése
MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. SÍK FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSA Sík felületek (SF) legtöbbször körrel vagy egyenes alakzatokkal határolt felületként fordulnak elő. A SF-ek legáltalánosabb megmunkálási lehetőségeit a 3.. ábra szemlélteti.
Részletesebben28 HÁZ és KERT Építőanyagok Hőszigetelés magasfokon Isocell cellulóz (papír) hőszigetelő rendszer Előnyei: Résmentes befúvásos szigetelés padlóra, falba, födémre és tetőre Egy anyag minden felhasználási
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenKonfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ
Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ A konfokális mikroszkóp fluoreszcensen jelölt minták vizsgálatára alkalmas. Jobb felbontású képeket ad, mint a hagyományos fluoreszcens mikroszkópok, és képes
RészletesebbenMultifunkciós fém és gerendakereső Multi detektor
Multifunkciós fém és gerendakereső Multi detektor WMV Plus Használati útmutató... 2 1. Numerikus kijelzés 2. Figyelmeztető hangjelzés gyenge elem esetén 3. Fa 4. Váltakozó feszültség 5. Fém 6. Fém érzékelési
Részletesebbenábra Vezetőoszlopos blokkszerszám kilökővel
21 2.2.3. ábra Vezetőoszlopos blokkszerszám kilökővel Gyűjtse ki a kivágási folyamat hátrányos következményeit! Tanulja meg a pontosabb méretű munkadarab gyártásának megoldásait! 2.2.3. Pontossági vágás,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30
RészletesebbenSzerelési utasítás EK-90 Korlát
Szerelési utasítás EK-90 Korlát Gyártó: POLYDUCT ZRT Nádudvar Kabai út 62. 4181 Korlát fő egységei: - Felületkezelt korlát Szereléshez mellékelt tartozékok: Megnevezés Méret Mennyiség Horganyzott fakötésű
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenPERI Bérlési feltételek Fatartók GT 24 / VT 20
Kritériumok a bérleti anyagok értékeléséhez Kiadás: 11/2013 Oldal 1 / 13 Áttekintés 1. Fa övek... 3 2. Rácsos / tömör gerinc... 10 3. Sérült védősapka..13 Utolsó változtatások Dátum Változtatás Oldal Ki
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenAz ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei
Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika
RészletesebbenFelületminőség. 11. előadás
Felületminőség 11. előadás A felületminőség alapfogalmai Mértani felületnek nevezzük a munkadarab rajzán az ábrával és méretekkel, vagy az elkészítési technológiával meghatározott felületet, ha ez utóbbinál
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenBETONYP building boards. The modern way of living.
BETONYP building boards The modern way of living. 30 éve megállja a helyét. Egészséges kérgezett fenyőfa és cement: ezekből az alapanyagokból állítjuk elő évtizedek óta egyik legsikeresebb termékünket.
Részletesebben7. SZERELÉSI TARTOZÉKOK A NIDA PROFILOKHOZ
Február 2015 oldal 25 7. SZERELÉSI TARTOZÉKOK A NIDA PROFILOKHOZ NIDA LW 60 hosszanti összekötő CD 60 profilok toldásához. 4042386 NIDA LW 60 hosszanti összekötő 100 0,14 NIDA LK 60 kereszt összekötő CD
RészletesebbenSTATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika
RészletesebbenA Magyar Élelmiszerkönyv /424 számú előírása az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről
6. melléklet a /2010. (..) VM rendelethez 35. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-86/424 számú előírása az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenPadlófûtés- és hûtésrendszerek
Padlófûtés- és hûtésrendszerek 72 7 Blanke PERMATOP padlófűtés- és hűtésrendszerek Elônyök 1. Nagyon gyorsan reagáló rendszer (már 5 perc elteltével érezhető a melegedés) 2. Lehetôvé teszi parketta, laminált
Részletesebben1. feladat. CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak
1. feladat CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak Vetületek képzése, alkatrészrajz készítése (formátum: A4) Készítse el a gyakorlatvezető által kiadott,
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
Részletesebben