A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyvei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyvei"

Átírás

1 Policy Agenda A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyvei Elemzés a baloldal választási vereségéről és a lehetséges továbblépés esélyeiről

2 Tartalom Összefoglaló... 3 Bevezető... 5 I. fejezet: Áprilisban döntött a nép... 7 Főváros és a megyei jogú városok Városok ezer fő alatti városok ezer fő feletti nem megyei jogú városok Községek Megyei jogú városok vonzáskörzete (községek 20 km-en belül) Határon túli szavazatok II. fejezet: EP választások után kié a baloldal? III. fejezet: Forgatókönyvek a baloldal számára Függelék Együtt, vagy külön: modellszámítások a parlamenti választásokra Kampánytémák a médiában

3 Összefoglaló A 2014-es országgyűlési képviselői, illetve az Európai Parlamenti választások eredményét feldolgozva az adatok azt mutatják, hogy az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében: Budapest; megyei jogú városok és 20 ezer fő feletti városok; 20 ezer fő alatti városok és községek. Ez a három Magyarország az eltérő szociális és gazdasági helyzet, problémakör, kommunikációs lehetőségek miatt szakadt el egymástól. A választások bebizonyították, hogy a három Magyarországon a politikai erők támogatottságában komoly eltérés mutatkozott. Elemzésünkben inkább a baloldal szereplésével és ebből adódó továbblépési lehetőségekkel foglalkoztunk. Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal válság nem általános, hanem területenként eltérő mélységű. Amíg a 20 ezer fő feletti települések esetén még képesek voltak komoly erőt felmutatni a baloldali pártok, addig a 20 ezer alatti településeken egyértelműen a harmadik erővé estek vissza. Azaz azok az üzenetek, amelyek akár 35% feletti közeget is megtaláltak a nagyvárosokban, a falvakban 20% alatti réteget tudtak meggyőzni. Nincsen univerzális kódrendszere a baloldalnak a három Magyarországra. A probléma mélységét mutatja, hogy az adatok egyértelműen megmutatták, a baloldal éppen azokban a falvakban szerepelt a legrosszabbul, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak. Azaz a baloldali üzenetek (ha egyáltalán voltak), éppen azokat nem találták meg, akik erre elvileg a legfogékonyabbak lehetnének. Ez pedig a jövőt illetően három lehetőséget mutat a baloldal számára: nem változtat, és reménykedik a spontán megerősödésében. Ez a lehetőség nem életképes, a Fidesz és a Jobbik számára nyit újabb lehetőséget; egy a tábor egy a zászló elvén egy baloldali párt igyekszik megerősödni (visszahozva az 1994 és 2006 közötti időszakot), egységesen szólni, és többséget szerezni a három Magyarországon. A jelenlegi körülmények között, középtávon (10 éves időtartamban) erre nem látunk reális esélyt; a három Magyarország, három baloldali pártot igényel. Ezek közül a kisvárosok és a falvak esetében van a legnagyobb szükség az erősödésre, és ezzel együtt ott is van a legnagyobb növekedési potenciál. Ez vagy zöldmezős beruházásban, vagy a meglévő baloldali pártok valamelyikének irányváltásából valósulhat meg. Véleményünk szerint a Magyar Szocialista Párt egyedüliként lehetne képes ebben a rétegben szerepet vállalni, hiszen ehhez nekik van minimális infrastruktúrájuk, szervezeti rendszerük, és hagyományuk. Ugyanakkor ehhez teljes irányváltásra lenne szükségük, ez pedig új üzenet és-kommunikációs rendszert, teljes személyi változást igényel, ami az új szerepre alkalmassá tehetné a pártot. Amennyiben az MSZP nem akarja betölteni ezt a terepet, akkor a baloldal időt veszít, mivel zöldmezős beruházásban ez nyilvánvalóan lassabban bejárható út. Véleményünk szerint, ha 3

4 az MSZP erre az útra nem nyitott, akkor egyre nehezebbé válhat a politikai szerepének a meghatározása, hiszen jelenleg úgy tűnik, hogy a nagyobb településeken a frissen létrejött baloldali pártok üzenetei tűnnek hatékonyabbnak. Ez pedig az MSZP végveszélybe sodródását hozhatja, amely agonizációt már több rendszerváltó párt esetében végigkövethetett a közvélemény. A nagyvárosokban és a fővárosban inkább van és lesz terepe a Demokratikus Koalíciónak, az Együtt-PM-nek és a Lehet Más a Politikának. Kérdés, hogy ki melyik irányban tud építkezni, és legfőképpen kinek a kárára. Budapesten az Együtt-PM pozíciói tűnnek a legkedvezőbbnek, a vidéki városokban pedig a DK látszik erősödni. A választási eredmények mély elemzése alapján az látszik, hogy csak akkor képes a baloldal a megújulásra és (középtávon) kormányváltó erőként való megjelenésre, ha elfogadja a három Magyarország létrejöttét. Ez pedig eltérő politikai szervezetet, struktúrát, kódrendszert, problémagyűjteményt jelent. A megújulás kulcsa a kistelepülések Magyarországának meggyőzése, ez pedig rövidtávon csak az MSZP gyors és határozott irányváltásával valósulhat meg. 4

5 Bevezető A 2014-es országgyűlési választások új helyzetet teremtettek a magyar politikai életben. Nem is annyira a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének megőrzése ebben a tekintetben az igazi meglepetés, hanem az, hogy a baloldali pártok támogatottsága nem volt képes érdemben kitörni a kis-középpárti jellegből. Ezzel együtt a szélsőjobboldali Jobbik, amely hol radikális, hol visszafogottan mérsékelt arcát mutatja, növelte támogatottságát, és nagyságrendileg felzárkózott a baloldali pártokhoz. Az új helyzetet abban látjuk, hogy ez a választási eredmény nem azután jött létre, hogy kormányon volt a baloldal, amikor a protest szavazatok amúgy is megerősítik az ellenfeleket. A baloldal ellenzékben töltött négy év után tudott ért el ilyen eredményt. Ez pedig azt jelenti, hogy elvesztette egyértelmű váltópárti jellegét, ezzel az a pozíciója is veszélybe került, hogy a Fidesz kihívójaként lehessen tekinteni rá. Nyilván jogosan fel lehetne sorolni az összes gátló tényezőt, amit a Fidesz a választási rendszerben és a médiatérben létrehozott. Lehet kritizálni a baloldali kampányt, mint, ahogy az is tény, hogy nagyon nehézkesen és későn álltak össze a baloldali pártok a Fidesz ellenében. Ugyanakkor ezek önmagukban csak tünetei egy válságnak, amelyre megítélésünk szerint egyelőre nem fogalmazódott meg jó terápia, de talán a diagnózis sem került pontosan felállításra. Politikai elemzőintézetként nem feladatunk, hogy pártok jövőbeni stratégiáját kidolgozzuk, és ebben a tanulmányban nem is erre vállalkozunk. Annyi a célunk, hogy a választási eredmények alapos elemzéséből bemutassuk a lehetséges problémákat, és ezek megoldására forgatókönyveket mutassunk be. Fontos hangsúlyozni, hogy a politika a legritkább esetben lineáris folyamat. Sok váratlan helyzet fűrészelheti keresztbe a legjobban megépített koncepciókat. Ugyanakkor a helyzet feltáráshoz mégis szükség van a cselekvési alternatívák rögzítésére. A tanulmány készítése során alapvető megközelítési módunk az volt, hogy olyan ügyekkel nem foglalkoztunk, amelyek jelenleg függetlenek a baloldal lehetőségeitől. Azaz hiába egyensúlytalan a választási rendszer, és lehetett a szavazatok 45%-val kétharmadot szerezni, ez egy olyan eleme a rendszernek, amely a Fidesz-KDNP akaratától függ. Ugyanilyennek tekintjük a mostanra mesterségesen kialakított média viszonyokat is, amelyet lehet (és kell) kritizálni, de a cselekvési stratégiát akkor is a jelenlegi helyzethez igazodva kell felépíteni. Azt tapasztaljuk a választás utáni nyilatkozatókból, hogy a vesztes pártok képviselői igyekeznek ezeket az elemeket felnagyítani, és úgy beállítani az eredményeket, mintha minden ezeken múlt volna, ezzel nagyrészt elhárítva a maguk a felelősségét. Amennyiben ezt a narratívát legitimnek tartjuk, akkor ezzel borítékoljuk a következő választások eredményét is. A tanulmányban a 2014-es országgyűlési választások eredményére hagyatkoztunk leginkább. Azaz a valóságban leadott szavazatok alapján igyekeztük megrajzolni a mai baloldal határait, és választ adni arra, hogy miért szakadt három fele az ország. A mi megközelítésünk alapja a településszerkezet, azaz nem azt vizsgáltuk, hogy mely társadalmi csoportok (végzettség, vagyoni helyzet) hova szavaztak, mivel ez csak indirekt, a választások után elvégzett közvélemény-kutatások segítségével történhet. Ennek pontossága pedig a szavazások utáni győzteshez húzás szindrómája miatt nem tartjuk elég pontosnak. 5

6 Az elemzésnél a Jobbik és a Fidesz-KDNP szavazótáborával csak olyan mértékben foglalkoztunk, ami szükséges a baloldal kudarcának megértéshez, de jelen esetben nem az volt a célunk, hogy válaszokat keressünk a Jobbik térnyerésére. Ahogy olvasható a tanulmányban, erre némi választ kapunk akkor is, ha csak a baloldali szavazókat vizsgáljuk. A második fejezetben a május 25-ei Európai parlament tagjainak választásának az adatait néztük meg abból a szempontból, hogy a baloldali pártok hogyan osztották fel maguk között a szavazótábort, és milyen következtetések vonhatóak le településtípusok alapján. A harmadik fejezet egy forgatókönyv gyűjtemény. Azaz, milyen lehetőségei nyílhatnak azoknak a pártoknak, akik a baloldali szavazókat akarják megnyerni maguknak. A baloldali ideológiai mondanivaló hiánya nem magyar specifikum, egész Európára jellemző. Ennek egyik oka a nemzetipopulista pártok megjelenése és politizálása, hiszen szinte az összes korábban baloldalinak tartott témát sajátjukként kezelik. Ezen tényekből kiindulva a megoldás annál jóval bonyolultabb, mint, hogy össze kell fogni, vagy külön kell indulni. A tanulmány függelékében két rövidebb elemzés szerepel. Az első egy modellszámítás, amely a számok segítségével reflektál arra a vitára, hogy igaz-e azaz állítás, hogy több mandátumot szereztek volna a baloldali pártok, ha az országgyűlési választásokon külön indulnak. A második elemzésben a média és a médiafogyasztási szokásokat vizsgáltuk meg. Arra fókuszáltunk, hogy milyen üzenetek mentek át a választókhoz a legnagyobb kereskedelmi televíziók és a közszolgálati média segítségével. Az adatok azt valószínűsítik, hogy az információhoz való hozzáférés igen komoly befolyással van a szavazatokra. Ez pedig újszerű megközelítést igényel. 6

7 I. fejezet: Áprilisban döntött a nép A április 6-án megrendezett országgyűlési választások a korábbiaktól eltérő, új szabályrendszerben kerültek megrendezésre. Megszűnt a kétfordulós választás, amely az egy nagy támogatottsággal rendelkező párt miatt a többieket, a győzelmi esély reményében, induláskor már szövetségbe kényszerítette. Azaz nem hagyott terepet és esélyt azoknak, akik önmagukban akartak megmérkőzni. Ezzel együtt új volt, hogy a határon túli kettős állampolgárok is beleszólhattak a választási eredményekbe, igaz szavazatuk súlya kisebb volt, mint a Magyarországon élőké. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, azaz legalább listán induló pártok esetében kinyilvánították akaratukat. A választási rendszer újdonsága volt, hogy a csökkentett egyéni és listás képviselői helyek miatt átrajzolásra kerültek az egyéni körzetek. Ez pedig, ahogy külföldi példák is mutatják, mindig annak kedvez, aki a ceruzát fogja. A választások után készült elemzések kimutatták, hogy a Fidesz-KDNP nem szerzett volna kétharmados többséget a parlamentben, ha nincsenek az új elemei a rendszernek (győztes szavazatok is beszámítanak az országos listába, határon túl élő magyarok szavazatai), de korábban említett alapvetésünk miatt ezekkel most nem kívánunk foglalkozni. Nyilvánvalóan a következő választás is a Fidesz-KDNP akaratának megfelelő jogi környezetben fog megvalósulni, azaz baloldali politikusoknak arra apellálni, hogy más lesz a választási mechanizmus, politikai öngyilkosság. Amennyiben ránézünk a választási eredményekre, akkor az első szembeötlő tény az, hogy Budapest milyen másképpen szavazott, mint az ország 80%-a. Ez pedig azt a felvetést erősíti, hogy településtípusok alapján is érdemes megvizsgálni az eredményeket. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy hogyan oszlott meg a szavazók aránya egyes településtípusok alapján. Talán meglepő, hogy a legkisebb súlyt a főváros képviseli (18,9%) annak ellenére, hogy a legmagasabb részvételi arány itt volt. Az ország majdnem 60%-a a városokban (nem számítva a megyei jogú városokat) és községekben él. Azaz egyértelmű, hogy alapvető befolyással rendelkeznek az eredményre. 1. táblázat: településtípusok szavazóinak száma, részvételi arány Településtípus választásra jogosultak száma választáson részt vettek száma részvételi arány szavazók aránya főváros ,6% 18,9% megyei jogú városok ,6% 21,2% város ,5% 31,6% ebből: - 20 ezer fő felettiek ,% 10,7% - 20 ezer fő alattiak ,5% 20,9% község ,1% 28,3% összesen ,8% 100% 7

8 Amennyiben megnézzük, hogy a településtípusokon belül (2. táblázat), hogyan szavaztak az emberek, akkor három Magyarország körvonalazódik politikai szimpátia szempontjából. Az egyik pólus Budapest, ahol nem csak, hogy kormányváltó hangulat volt, hanem ez még a baloldali pártok számára is megvalósítható lett volna. A kormányváltó erők és az LMP szavazóbázisa együttesen 45%-át tette ki a szavazóknak. (Nyilván nem esünk abba a hibába, hogy automatikusan összeadhatónak tekintjük az LMP szavazóit, a DK szimpatizánsaival, de politikai preferencia szempontjából mégiscsak van közöttük egy erősebb kapcsolat. Politikai konstrukció dönti el, hogy mennyire vehetők rá ezek az emberek egy együtt szavazásra.) A második Magyarország a megyei jogú városok és a 20 ezer fő feletti városok szavazói. Körükben már egyértelmű a Fidesz vezető pozíciója, de a baloldal látótávolságon belül van. Ebben a szegmensben a Jobbik képes volt szavazatokat szerezni, vélhetőleg a baloldal kárára (!), de nem kérdőjelezi meg a második erőt képviselő baloldali összefogást. A harmadik Magyarország a kistelepülések Magyarországa. Idesoroljuk a községeket, nagyközségeket és a 20 ezer fő alatti városok népes sorát. Ebben a közegben a Fidesz jobban teljesít, mint az országos átlag, és a második erő már egyértelműen a Jobbik. Azaz a baloldal számára az igazi kudarc ebben a szegmensben következett be. 2. táblázat: településtípusonkénti szavazatok Településtípus Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-DK- Jobbik LMP PM-MLP főváros 38,2% 36,4% 12% 8,8% megyei jogú városok 39,5% 29,1% 19,9% 6,5% város 43,5% 24,2% 22,7% 4,6% ebből: - 20 ezer fő felettiek 41,2% 26,7% 21,3% 5,6% - 20 ezer fő alattiak 44,6% 22,9% 23,4% 4,1% község 48,6% 18,8% 24% 3,3% Megnéztük azt is, hogy mely megyékben, hogyan teljesítettek a baloldali összefogás erői. Ebben az esetben nem számoltuk az LMP-t, mivel adott politikai konstrukcióba nyilvánvalóan nem tudtak belépni, ez pedig nem teszi lehetővé elemzési szempontból, hogy figyelembe vegyük a rájuk leadott szavazatokat. A 3. térkép azt mutatja, hogy nincsenek földrajzi szempontból tömbök a támogatottságot nézve. A kormányváltó szövetségre leadott szavazatokat 5 egyenlő szegmensre osztottuk, és ezt jelenítettük meg a térképen. A legjobban Somogy, Komárom-Esztergom és Csongrád megyében teljesített az ötpárti lista, míg Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még a 22%-ot sem érték el. A térképen Budapesten kapott szavazatokat nem jelenítettük meg, mivel ahogy korábban is bemutattuk ott teljesen más eredmény született, mint az ország nagyobb részén. 8

9 Amennyiben az egymás mellett fekvő megyéket nézzük, akkor látszik, hogy három egybefüggő színű mező nem alakult ki. Azaz nem lehet azt mondani, hogy Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye azonosan gondolkodna. Sőt, ez kelet-nyugat elválasztásaként sem ítélhető meg. 3. ábra: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak területi megoszlása Jelmagyarázat: 21,71% alatt 22,71%-22,82% 22,82%-24,34% 24,34%-26,34% 26,34% felett 9

10 Főváros és a megyei jogú városok Fővárosi adatokat nem néztük meg részletesebben, mivel kerület szerkezete alapján lehet látni különbségeket, de ezek mégsem olyan jelentősek, mint, amit Budapesten kívül tapasztalunk. Ugyanakkor a három Magyarország megértése szempontjából időnként visszatérünk a fővárosi választók véleményére. A 4. táblázatban a megyei jogú városok megyénkénti adatait foglaltuk össze a parlamentbe jutott pártok szempontjából. A településszerkezeti sajátosságainak miatt van olyan megye, ahol két megyei jogú város is van, ott természetesen mindkettőt szerepeltetjük. Pest megye esetében figyelembe vettük Érdet, ugyanakkor a főváros vonzáskörzete miatt ebben a megyében más gazdasági, társadalmi szerepe van a megyei jogú városnak, mint például Veszprém megyében. A megyeközpontok normál gazdasági fejlődés esetén a terület modernizációs központjai. Természetesen országosan összehasonlítva jelentős különbségek vannak az egyes megyei jogú városok között, de mikrokörnyezet alapon nézve mégis ezek számítanak fejlett településnek. A választó pedig önmaga helyzetét általában a környezetéhez hasonlítja, és ha különbséget tesz földrajzilag, akkor azt a környező településeken élőkhöz képest teszi meg. Ahogy korábban is bemutattuk a megyei jogú városokban 29,1%-ot szereztek a kormányváltó erők, amely 3%-kal magasabb, mint az országos átlag, de 7,3%-kal alacsonyabb, mint a fővárosban szerzett szavazatok aránya. Természetesen nem lehet biztosan kijelenteni, hogy miért ekkora a különbség, és hova mentek a szavazók. Azt mutatják az adatok, hogy a megyei jogú városokban 8%-kal jobban szerepelt a Jobbik, mint a fővárosban. 4. táblázat: megyei jogú városok megyénkénti adatai Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 63,1% 35,5% 31,7% 17,8% 8,9% Bács-Kiskun 61% 46,5% 23,9% 17,8% 7% Békés 63,3% 38,5% 28,5% 20,1% 7% Borsod-Abaúj- 62,4% 32,5% 30,2% 28,4% 4% Zemplén Csongrád 62,2% 36,7% 32,8% 16,6% 8,3% Fejér 66,4% 40,2% 29% 19,1% 6,2% Győr-Moson- 64,5% 47,2% 26,1% 15,6% 6,8% Sopron Hajdú-Bihar 61,1% 44,2% 23,9% 20,7% 6,3% Heves 68,3% 37,3% 28,2% 24,1% 6,2% Jász-Nagykun- 64,7% 33,7% 31,2% 24,5% 5,4% Szolnok Komárom- 59,3% 35,3% 34,6% 18,6% 5,8% Esztergom Nógrád 61,7% 33,7% 33,8% 22,5% 3,6% Pest 65,7% 42,1% 30,2% 16,7% 6% Tolna 66,3% 39,6% 28% 19% 8,6% 10

11 Megye Részvételi arány Szabolcs- 64,6% Szatmár-Bereg Somogy 63,7% Vas 65,6% Veszprém 67,4% Zala 64,5% Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik DK-PM-MLP 36% 29,8% 23,6% 38,8% 29,2% 21,9% 44% 29,8% 14,9% 41,9% 30,6% 15,5% 39% 28,6% 23,3% LMP 4,8% 5,7% 7,2% 7,4% 5,5% Az 5. térképen azt mutatjuk meg, hogy megyénként lebontva a Fidesz-KDNP és a baloldali összefogás között milyen volt az arány. A megyék színezése azonos azzal, amit már korábban bemutattunk. Azaz az ötpárti szövetség szavazatainak megoszlását mutatja. Egyedül Nógrád megyében tudott a baloldal győzni, míg öt további megyében 5%-on belülre került (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom), amely az országos adatokat nézve jó teljesítménynek számít. 5. térkép: Fidesz-kormányváltók szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP A 6. térképen azt mutattuk meg, hogy a kormányváltó erők által a megyei jogú városokban megszerzett szavazatok alapján megye/országos összehasonlításban hogyan teljesítettek. Országos átlaghoz képest Győr-Moson-Sopron, Zala, Fejér, Tolna, Heves, Békés és Hajdú-Bihar megyében rosszabb teljesítményt nyújtottak. Ezek a települések teljesen eltérő helyzetűek, szerepűek. Győr és Sopron a nyugati határszélen helyezkedik el, modernizációs centrumnak számít. Nem számítanak hagyományosan jobboldalinak, mivel mindkét településen volt már baloldali polgármester. Az 11

12 esetükben nyilvánvalóan az ország más részeihez képesti jólét, a gazdaság perspektívája egyaránt azt eredményezte, hogy jobban támogatják a kormányt. Ezzel szemben azok a települések, akik a térség relatív veszteseinek érzik magukat (Zalaegerszeg, Békéscsaba, Debrecen, Eger) teret nyert a szélsőség, és a Jobbik 20% feletti eredményt ért el. Ezt pedig az MSZP vezette koalíciótól vette el, amely azt mutatja, hogy ezeken a településeken élők válaszokat akarnak a társadalmi problémákra. Ezeket pedig nem kapták meg a baloldali erőktől. 6. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei adatai az országoshoz viszonyítva Jelmagyarázat: kék megye piros országos Amennyiben összeadjuk a fővárosban és a megyei jogú városokban kapott szavazatokat, akkor azt látjuk, hogy 6,3% a különbség a Fidesz-KDNP-re és a baloldali összefogásra leadott szavazatok között. Ez az ország 40%-nak a véleménye. Ha ehhez elméleti alapon hozzávesszük az LMP szavazóit, akkor látszik, hogy ebben a közegben van akkor támogatottsága a baloldali pártoknak, hogy leválthatták volna már most is a Fideszt. Parlamenti mandátumbecslése alapján 1 ha ez országos adat lenne, akkor is abszolút többsége lenne a parlamentben a Fidesz-KDNP-nek, de semmiképpen sem lenne ne meg a kétharmad. 1 Political Capital által készített mandátumkalkulátorral számoltunk ( 12

13 7. táblázat: főváros+megyei jogú városok választási adatai, ez alapján mandátumbecslés Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-DK- Jobbik LMP PM-MLP eredmény 38,9% 32,6% 16,2% 7,6% mandátum A megyei jogú városokat nézve az látszik, hogy a baloldal válságának okait nem itt kell igazán keresni. Nyilvánvalóan megjelennek a tünetek, de a nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoportok problémáinak megoldásának hiánya még nem okoz komoly szavazatvesztést. Ahol a gazdaság erős, ott nyilvánvaló nehéz a kormánypártok ellen alternatívát nyújtani. Ugyanakkor, ahol a gazdasági sikertelenség miatt megrekedt a város a fejlődésben, ott a baloldal válaszai nem voltak megfelelőek, és képes volt a Jobbik teret nyerni. 13

14 Városok Amennyiben megnézzük a városi adatokat, akkor már látjuk, hogy a második Magyarországra értünk. A Fidesz-KDNP egyedül majdnem annyi szavazatot szerzett, mint az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik együtt. Azaz van egy centrális erőtér, ami a szavazatok 43,5%-át begyűjtötte. Bal és jobb oldalán egy-egy középpárt kb %-on. De nemcsak ez a jelentős változás, hanem az is, hogy a baloldali pártok második erő jellege megkérdőjeleződik, sőt településméret alapján már el is vesztik ezt a pozíciót. A LMP két megyében volt képes parlamenti küszöböt átlépni, egyébként az 5%-os küszöb alatti eredmény értek el. 8. táblázat: megyénkénti adatok Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 58,5% 39,7% 28,3% 21,2% 4,9% Bács-Kiskun 58% 48,6% 20,4% 21,8% 4,3% Békés 57,6% 43% 23% 23,3% 4% Borsod-Abaúj- 57,7% 36,2% 28,2% 27,3% 3% Zemplén Csongrád 58,7% 44,1% 21,1% 24,5% 4,8% Fejér 61,3% 46,5% 21,8% 22,8% 4,4% Győr-Moson- 61,7% 51,1% 21,9% 18,3% 4,9% Sopron Hajdú-Bihar 55,2% 46,4% 17% 28% 3,3% Heves 64,9% 36,2% 26,3% 30,5% 3,4% Jász-Nagykun- 57,5% 41,8% 20,8% 29,1% 3,4% Szolnok Komárom- 62,2% 42% 28,3% 19,3% 5,8% Esztergom Nógrád 64,2% 38,1% 27% 25,3% 3,8% Pest 63,8% 43,1% 26,7% 18,5% 6,5% Tolna 61,1% 44,4% 24,4% 22,1% 4,5% Szabolcs- 59,4% 44,1% 21,7% 27,5% 2,3% Szatmár-Bereg Somogy 61,2% 42,6% 26,7% 22% 4,4% Vas 63% 51,8% 21,3% 18,2% 4,8% Veszprém 62,2% 43,4% 27,2% 20,6% 4,7% Zala 63,6% 47,9% 22,9% 21% 4,5% A 9. térképen feltüntettük a Fidesz-KDNP és a baloldali összefogás közötti különbséget. Jól látszik, hogy már nem az a kérdés, hol erősebb a Fidesz, hanem hol tud 10%-on belüli különbség kialakulni. Ez pedig csak Heves megyében és Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ennek kettős oka van. Egyrészt az egyértelműen rossz társadalmi-gazdasági helyzet miatt a választók elfordultak a Fidesztől, és a nagyrészt a Jobbik, míg kisebb arányban a baloldalban találták meg a számukra elfogadható alternatívát. 14

15 9. térkép: Fidesz-MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP Ebben a településtípusban érdemes először megnézni alaposan a Jobbik és a kormányváltók közötti szavazatarányt. A 10. térképen látszik, hogy Nyugat-Magyarországon egyedül Fejér megyében szerepelt jobban a Jobbik, mint az ötpárti szövetség. A Dunától keletre azonban Nógrád és Pest megyében tudta csak a baloldal megelőzni a radikálisokat, az összes többi megyében már a városok szintjén is a Jobbik a második erő. 15

16 10. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként A városok esetében is megnéztük, hogy önmagához képest hol teljesített jobban, vagy rosszabbul a baloldal. Nyolc megye volt, ahol a városi szavazatok országos átlagához képest (24,2%) több szavazatot kapott arányaiban a baloldali szövetség. Ezek közül négy Nyugat-Magyarországon van (Baranya, Komárom-Esztergom, Somogy és Veszprém), három Kelet-Magyarországon (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád) és Pest megye pedig Közép-Magyarországon. Jelmagyarázat: kék MSZP-Együtt-DK-PM- MLP piros Jobbik Ezek közül Borsod és Heves olyan, ahol már nem is a baloldal a második erő. Azaz hiába volt képes országosan növelni támogatottságát a kormánypártok kárára, a Jobbik még nála is dinamikusabban szerzett szavazatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy már a városi közegben is lehet szociális demagógiával tömegeket szerezni. 16

17 11. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei országos adatok aránya Jelmagyarázat: kék megye piros országos 17

18 20 ezer fő alatti városok Annak érdekében, hogy mélyebben megnézzük a városi szavazók gondolkodását, két részre bontottuk a településeket. Az első csoport a 20 ezer lakos alatti települések. Ebben a szegmensben él a szavazók 21%-a, azaz többen, mint a fővárosban. A szavazatok 44,6%-át szerezte meg a Fidesz- KDNP, ezzel az országos átlaghoz képes 1%-kal több szavazatot szereztek. A második helyezett a Jobbik, amelyik a maga 23,4%-val 0,5%-kal több szavazatot kapott, mint az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP. Az itt élők között az LMP nem lenne parlamenti párt, mivel 0,9%-kal kevesebbet kaptak, mint a parlamenti küszöb. A 12. táblázatban azt foglaltuk össze, hogy megyénként hogyan oszlottak meg a szavazatok. Látható, hogy a részvételi arányban is erős a kilengés. A legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében szavaztak (55%), míg a legtöbben Nógrád megyében. A részvétel és a Jobbik baloldali összefogás közötti különbség között egyértelműen található összefüggés. Azokban a megyékben, ahol magasabb volt az 59,5%-os átlagnál a részvétel ott átlagosan 2,7%-kal kapott több szavazatot a baloldal, mint a szélsőjobb. Ahol az átlagnál alacsonyabb volt a részvétel, ott 5,5%-kal kapott több szavazatot a Jobbik a baloldali összefogásnál. 12. táblázat: megyénkénti adatok Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 59,3% 42,4% 25,6% 21% 4,9% Bács-Kiskun 56,6% 51,6% 17,4% 23% 3,6% Békés 55,6% 44,1% 21,2% 25,2% 3,5% Borsod-Abaúj- 59% 38,7% 24,8% 28% 3,1% Zemplén Csongrád 57,7% 46,4% 19,7% 24,4% 4,2% Fejér 61,3% 46,5% 21,8% 22,8% 4,4% Győr-Moson- 62,9% 56,4% 18,1% 18,2% 4,1% Sopron Hajdú-Bihar 53,9% 47,3% 16,6% 28,5% 2,7% Heves 58,3% 38,9% 22,1% 33,1% 2,1% Jász-Nagykun- 55,1% 41,3% 21,5% 29,2% 3% Szolnok Komárom- 60% 40,4% 29,2% 20,8% 5,2% Esztergom Nógrád 64,2% 38,1% 27% 25,3% 3,8% Pest 62,6% 44,2% 25,7% 19,1% 5,9% Tolna 61,1% 44,4% 24,4% 22,1% 4,5% Szabolcs- 59,4% 44,1% 21,7% 27,5% 2,3% Szatmár-Bereg Somogy 59,9% 41,8% 26,7% 23,1% 4% Vas 63% 51,8% 21,3% 18,2% 4,8% Veszprém 63% 45,5% 24,7% 20,8% 4,9% Zala 62,2% 48,2% 21,4% 23,1% 3,6% 18

19 A Fidesz-KDNP-vel összehasonlítva az MSZP vezette választási szövetséget látszik, hogy 10% alatti különbség sehol sincsen % 15% közötti különbség Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom és Nógrád megyében van. Ezek közül Komárom-Esztergom megyében egyértelműen a Fidesz-KDNP kárára emelkedett a baloldal, amiből a Jobbik nem tudott profitálni. 13. térkép: térkép: Fidesz-MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP Ahogy korábban is jeleztük a részvételi arány és a Jobbik-baloldali baloldali összefogás közötti különbség között erős összefüggés van. Hét olyan megye van, ahol több szavazatot kapott a baloldal, mint a szélsőjobb. Ezek közül öt van Nyugat-Magyarországon, egy Kelet-Magyarországon (Nógrád), és egy Közép-Magyarországon (Pest megye). Azaz a Jobbik dominanciája még nem teljesen érvényesül nyugaton, de már van három megye, amely (Zala, Győr-Moson-Sopron, Fejér) esetében átvették a 20 ezer fő alatti városokban a második erő szerepét. Ezek közül Győr-Moson-Sopron megye szerepe érdekes. Korábban is jeleztük, hogy Győr és Sopron esetében, mint modernizációs centrumok, erősebbek az országos átlagnál a kormánypártok. Ugyanakkor a kisvárosok ebben a megyében mintha kudarcélménnyel lennének tele, és a mikrokörnyezetből levezetve többen fordultak a szélsőségek fele. 19

20 14. ábra: térképen MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék MSZP-Együtt-DK-PMpiros MLP Jobbik A baloldali közös lista szavazóit megyénként összehasonlítottuk az országos átlagos adattal. Hét megye volt, ahol jobban szerepeltek, mint az átlag. Ezek Veszprém, Somogy, Tolna, Baranya, Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén. 20

21 15. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya Jelmagyarázat: kék megye piros országos 21

22 20 ezer fő feletti nem megyei jogú városok A nagyvárosokban valamivel árnyaltabb a kép. Egyrészt a Fidesz-KDNP szavazótábora inkább egy megyei jogú városéra hasonlít nagyságát tekintve. Természetesen a 41,2%-os szavazati aránnyal itt sem kérdőjeleződik meg első helye. A második erő ugyanakkor egyértelműen a baloldali közös lista (26,7%), míg a Jobbik 21,3%-kal áll a harmadik helyen. Azt is látni kell, hogy súlyát tekintve fele akkora ez a településtípus, mint a kisvárosok. A szavazáson részt vettek 10,7% volt 20 ezer fő feletti városokból, amely kb. 500 ezer szavazót jelent. A 19 megyéből 14-ben van csak ilyen település (ahol nincsen 20 ezer feletti város: Fejér, Nógrád, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye). 16. táblázat: megyénkénti adatok Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 56,1% 31,4% 36,8% 22% 5,2% Bács-Kiskun 60,1% 44,7% 24,5% 20,2% 5,3% Békés 62,3% 40,8% 26,8% 19,3% 5% Borsod-Abaúj- 54,8% 30,3% 33,2% 28,6% 2,9% Zemplén Csongrád 59,5% 42,1% 22,4% 24,5% 5,2% Fejér Győr-Moson- 60% 43,3% 27,5% 18,3% 6,1% Sopron Hajdú-Bihar 58,8% 44,2% 17,9% 26,9% 4,6% Heves 68,7% 34,9% 28,4% 29,2% 4,1% Jász-Nagykun- 61,9% 42,5% 19,7% 29% 4% Szolnok Komárom- 65,6% 44,2% 27,1% 17,4% 6,6% Esztergom Nógrád Pest 65,2% 41,7% 28,1% 17,8% 7,1% Tolna Szabolcs Szatmár-Bereg Somogy 64,9% 44,8% 26,4% 19,2% 5,4% Vas Veszprém 61,4% 41,4% 29,7% 20,3% 4,5% Zala 65,7% 47,6% 24,9% 18,2% 5,8% A nagyvárosok között két megyében is képes volt a baloldali összefogás megelőzni a Fidesz-KDNP-t. Érdekesség, hogy ebben a két megyében (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén) volt a legalacsonyabb a részételi arány. Azaz a többi településhez viszonyítva a kormánypárti szavazók mintha otthon maradtak volna, és ennek hatására tudott teret nyerni a baloldal. Borsod-Abaúj-Zemplén annyiban speciális, hogy a baloldali győzelem annak is köszönhető, hogy a Jobbik is erősebben szerepelt, mint más hasonló nagyságú településeken. 22

23 17. térkép: Fidesz és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak aránya megyénként Ugyanakkor a nagyvárosi versenynek van egy másik érdekes eleme. A korábban említett két megyén kívül sehol sem volt szoros a kormánypárt és a baloldal közötti versengés. A legkisebb különbség Heves megyében volt, ahol egyértelműen a Jobbik 30% körüli eredménye miatt vesztett a Fidesz- KDNP szavazatokat, és ezzel csak 6% körüli különbség lett a baloldalhoz képest. Az összes többi megyében 10%-nál nagyobb különbségek alakultak ki. Azaz a kormánypártokhoz képest a baloldal összeomlása már a nagyvárosokban an is megfigyelhető, ez alól még van néhány megye, amely kivételt jelent, főként a Jobbik erősödése miatt. Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP A baloldali összefogás erői és a Jobbik versengése a nagyvárosokban egyértelmű képet mutat. A 14 megyéből Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Heves megyében tudott a szélsőjobboldali párt győzni, míg a többi 10 megyében átlag 8,4%-kal több szavazatot kaptak a baloldali pártok. Ebben a szegmensben érdekes, hogy a Jobbik nem tudott Kelet-Magyarországról kitörni, és második erővé válni. 23

24 18. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék - MSZP-Együtt-DK-PM- MLP piros - Jobbik Amennyiben a baloldali szövetségre 20 ezer fő feletti városokban leadott szavazatokat nézzük meg megyei/országos összevetésben, akkor az látszik, hogy két megyében tudtak saját magukhoz képest jól szerepelni (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén). Szintén két megye volt, ahol jelentősen elmaradt az országos átlaghoz képest a MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP listája. Csongrád megyében, ahol Szegeden kifejezetten jól szerepeltek, 4%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7%-kal kaptak kevesebb szavazatot. 24

25 19. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya Jelmagyarázat: kék megyei adat piros országos adat Ahogy korábban is bemutattuk a nagyvárosi közegben már látszanak a baloldal válságának a jelei, de még nem átütő a Fidesz-KDNP sem. Ezért elkészítettük a fővárosi, megyei jogú városi és nagyvárosi szavazatok összesítése alapján a fiktív mandátumbecslést. Ebben a három településtípusban él a szavazáson részt vettek több mint 50%-a. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP ugyan biztosan győzne, de előny 8% csupán. Olyannyira kis különbségnek számít ez, hogy a baloldali összefogás és az LMP szavazatai együtt majdnem ugyanennyit jelentettek. Mandátumra átváltva ez stabil, de nem kétharmados többséget jelentene. A baloldali összefogás és az LMP együtt pedig blokkoló egyharmaddal rendelkezne, azaz sarkalatos törvények megváltoztatására a Fidesz-KDNP még a Jobbik támogatásával sem lenne képes. 20. táblázat: főváros + megyei jogú városok + 20 ezer feletti városok adatai, ez alapján mandátumbecslés Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-DK- Jobbik PM-MLP eredmény 39,3% 31,3% 17,3% mandátum LMP 7,2% 8 25

26 Községek A baloldal igazi kudarcát az mutatja, hogy mennyire eszköztelen volt a községekben. Az elmúlt években lemondott a legkisebb településekről az MSZP. Jól illusztrálja ezt a helyzetet, hogy a TV előtt ülők a 2002-es választási eredmények első közlésekor még azt látták, hogy a FIDESZ nyeri ismét a választásokat. Ekkor ugyanis inkább a kisebb, falusi szavazókörök adatai jöttek meg. Pár óra múlva, amikor a nagyvárosi adatok is belekerültek az adatok közé, akkor már az MSZP vezetett és az SZDSZ is átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt. Ez egy hatalmas politikai tévedés volt, hogy 12 év alatt sem kormányon, sem ellenzékben nem volt képes a baloldal erre reflektálni, és szervezetileg és személyileg is megjelenni a magyar falvakban. Az adatok azt mutatják, hogy a szavazáson részt vettek több mint negyede (28,3%) itt él. Azzal együtt is, hogy a legkisebb településeken volt a legalacsonyabb a részvételi arány (58,1%). 21. tábla: megyénkénti adatok Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 56,2% 44,7% 20,4% 19,5% 3,6% Bács-Kiskun 53,6% 53,7% 16,8% 21,7% 3% Békés 57,2% 48,6% 18,7% 24,2% 2,4% Borsod-Abaúj- 57,3% 42,7% 19,3% 30,2% 2% Zemplén Csongrád 54,6% 48,4% 18,6% 23% 4,6% Fejér 57,9% 49,9% 17,6% 23,1% 4% Győr-Moson- 61,7% 55,3% 16,8% 19,5% 4,3% Sopron Hajdú-Bihar 54,6% 46,6% 18% 28,3% 2,6% Heves 61,2% 40,8% 20,3% 32,2% 2,3% Jász-Nagykun- 55% 48,5% 16,3% 28,3% 1,9% Szolnok Komárom- 59,5% 46% 22,8% 21% 4,7% Esztergom Nógrád 59,5% 47,3% 19,4% 24% 2,5% Pest 61,1% 47,1% 22,8% 19,5% 5,3% Tolna 54,5% 51,1% 17,7% 22,6% 2,9% Szabolcs- 57,4% 53,1% 15,1% 25,6% 1,2% Szatmár-Bereg Somogy 55,6% 48,4% 20,7% 22,9% 2,9% Vas 62,1% 57,1% 15,7% 19,4% 3,7% Veszprém 58,9% 50,7% 18,1% 22,6% 3,8% Zala 58,5% 48% 16,8% 27,6% 3,1% 26

27 22. ábra: térképen Fidesz-KDNP és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak aránya megyénként A Fidesz-KDNP fölénye egyértelmű volt minden megyében, sőt hatban még 50% fölött eredményt is értek el. A 22. térkép mutatja, hogy mekkora különbségek voltak a kormánypárt és az országosan második helyen végzett baloldali összefogás erői között. Megyénként átlagosan 30% volt a differencia a szavazatok arányát tekintve. 35% feletti különbség volt Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr- Moson-Sopron és Vas megyében. Azaz ezeken a területeken már középpártnak sem tekinthető a baloldal. 25% alatti különbség volt Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom és Heves megyében. Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP A Jobbikkal összevetve az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP közös lista szavazatait az látszik, hogy három megye (Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun) volt, ahol a baloldal több szavazatot kapott a falvakban. Az átlagos különbség 5,4% volt, ha a megyék átlagát nézzük (5,2% az összes községet nézve). Hat megye volt, ahol 10% feletti volt a különbség a szélsőjobboldali párt számára (Zala, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar). Azaz itt ténylegesen az sem kérdés, hogy ki a második erő, amely jelentős változás ahhoz képest, amit például Miskolcon tapasztalhatunk az adatok alapján. 27

28 23. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék MSZP-Együtt-DK-PM- MLP piros Jobbik A 24. térképen azt mutattuk be, hogy a községekben szerzett országos átlaghoz képest (18,8%) hogyan szerepeltek az egyes megyékben. Érdekesség, hogy ami más településtípusokon széles kilengés volt az eredményben, addig a községekben lényegében egy 6%-os sávon belül szóródtak az adatok. 3%-kal jobban szerepelt a baloldal Pest és Komárom-Esztergom megyében, mint az országos átlaguk. Ugyanakkor Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3%-nál kevesebb szavazatot kaptak, ugyanezen összehasonlításban. De ez nem olyan jelentős eltérés, amely miatt nem mondhatnánk, hogy a legkisebb településeken országosan leszerepelt a baloldal. 28

29 24. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya Jelmagyarázat: kék megyei piros országos Részletesebben vizsgáltuk az adatokat, hogy lehet e összefüggést találni a települések helyzete és a baloldal szereplése között. Szavazóköri mélységben dolgoztuk fel az adatokat annak érdekében, hogy minél részletesebb statisztikai összevetéseket tudjunk készíteni. Minden szavazókörhöz hozzárendeltünk egy relatív fejlettségi mutatót. Ez az adott település regisztrált munkanélkülieinek (köztük a közfoglalkoztatottak, rendszeres szociális segélyen lévők, álláskeresési támogatást kapók, és az ellátás nélküliek) a munkaképesekhez viszonyított aránya, a gazdasági szervezetek lakossági aránya és a gépkocsik egy főre jutó aránya alapján alakult ki. Ez a relatív fejlettségi mutató viszonylag pontosan meghatározta a település helyzetét. Annak érdekében, hogy a megyén belül össze tudjuk hasonlítani a települések pártpreferencia referencia különbségét három egyenlő részre osztottuk fejlettségük alapján a falvakat. Az így kapott halmazokat összehasonlítottuk a baloldali szavazatok megyén belüli megoszlásával. Azaz hasonlóan három csoportba soroltuk a baloldalra szavazók arányát. Az 1. csoportba azok kerültek, ahol a leggyengébben, míg a 3. csoportba azok a szavazókörök kerültek, ahol a megyén belül a legerősebben szerepelt a baloldali összefogás listája. A 25. táblázat azt mutatja, hogy miképpen oszlanak meg a szavazókörök az egyes szegmensek alapján. A legfejletlenebb településeken lévő szavazókörök 44,9%-ban a kapta önmagához képest a legkevesebb szavazatot a baloldal. Míg a legfejlettebb települések 32,5%-ban a legtöbbet. Amennyiben megnézzük az adatokat, akkor látszik, hogy abban van erős összefüggés, hogy a fejletlenebb településeken szerepelt a legrosszabbul az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP lista. Azaz éppen azoknak nem tudta átadni az üzenetét, akik társadalmi helyzetük alapján a legnagyobb bajban vannak és hagyományosan a baloldal bázisát jelenthetnék. 29

30 25. táblázat: fejlettség és szavazati arány a baloldalon Fejlettség/szavazati arány Legfejletlenebb településen lévő szavazókörök Átlagos fejlettségű településen lévő szavazókörök Legfejlettebb településen lévő szavazókörök Legkevesebb szavazatot kapott szavazókörök Átlagos szavazatot kapó szavazó körök Legtöbb szavazatot kapó szavazókörök 44,9% 37,6% 34,5% 32% 35,4% 33% 23,1% 26,9% 32,5% A 26. diagramon azt ábrázoltuk, hogy a relatív fejlettségi mutató alapján legszegényebb településeken hogyan szerepelt a baloldal megyéket tekintve. A vízszintes tengelyen azt ábrázoltuk, hogy adott megyében a baloldali összefogásra leadott szavazatok mennyire térnek el az országos átlagtól. A függőleges tengelyen pedig az ábrázoltuk, hogy adott megyében a legrosszabb helyzetű településeken hány százalékban szerepelt a leggyengébben a baloldal saját magához képest (lásd 25. táblázat értelmezését). Például Bács-Kiskun megyében az országos átlagnál majdnem 2%-kal jobban szerepelt a baloldali közös lista, és a legszegényebb települések 14%-ban kapta a legkevesebb szavazatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében majdnem 4%-kal kevesebb szavazatot kaptak, mint az országos átlag, és 41%-ában a legszegényebb szavazóköröknek szerepelt a leggyengébben a baloldal. A diagram alapján kimutatható, hogy az országos átlaghoz képesti gyenge szereplés a fejletlenebb településeknek köszönhető. Azaz egyértelműen van kapcsolat a fejlettség és a baloldali szavazótábor nagysága között. Ahogy korábban már a modernizációs centrumok kapcsán jeleztük, hogy a baloldal ott tudott erős lenni, ahol van társadalmi-gazdasági perspektíva, a falvak megerősítik ezt, hogy ott viszont nem tudott teret nyerni, ahol nagy a fejletlenség. Ez pedig egy jelentős oka a baloldal válságának. 30

31 26. diagram: megyék, ahol a legszegényebb településeken szerepelt a leggyengébben a kormányváltók BÁCS-KISKUN BARANYA BÉKÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN CSONGRÁD FEJÉR GYŐR-MOSON-SOPRON HAJDÚ-BIHAR HEVES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KOMÁROM-ESZTERGOM NÓGRÁD PEST TOLNA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG SOMOGY VAS VESZPRÉM ZALA Megnéztük azt is, hogy a településen élő idősek aránya és a szavazatok megoszlása között van e összefüggés. A baloldal fele ugyanis az szokott az érv lenni, hogy ott erős, ahol az idősebb a közösség. A 27. táblázat a korábbihoz hasonlóan mutatja be az adatokat. Amennyiben kiegyensúlyozott a szavazatok megoszlása, akkor 33,3%-nak kellene lennie. Ahogy az adatok mutatják ettől minimális eltérések figyelhetőek meg. Azaz a falvak időskori aránya és a baloldali szavazatok nagysága között nincsen összefüggés. 27. táblázat: idősek aránya és szavazati arány a baloldalon Idősek aránya/szavazati arány Legkisebb az idősek aránya Átlagos az idősek aránya Legnagyobb az idősek aránya Legkevesebb szavazatot kapott szavazókörök Átlagos szavazatot kapó szavazó körök Legtöbb szavazatot kapó szavazókörök 34,7% 33,8% 29,5% 30,8% 33,8% 34,7% 34,5% 32,4% 35,8% 31

32 Megyei jogú városok vonzáskörzete (községek 20 km-en belül) Korábban többször is visszatértünk arra az összefüggésre, ami a modernizáció és fejlettség, valamint a baloldal lehetőségei között mutattunk ki. A megyei jogú városokban a baloldali összefogás listája önmagához képest nem szerepelt rosszul. A 29,1%-os eredménye majdnem 3%-kal jobb, mint az országos átlag. Ezért is voltunk arra kíváncsiak, ezen gazdasági centrumok vonzáskörzetében lévő települések hogyan szavaztak. Egy település vonzáskörzetét nehéz meghatározni, és a szakirodalom több fajta vonzáskörzetet is megkülönböztet. Annak érdekében, hogy egységes, és településenként meghatározható legyen, azt a főszabályt vettük, hogy a megyei jogú város 20 kilométeres távolságán belüli településeket vizsgáljuk meg. Egyedül Pest megyét nem vettük bele a számításba, mivel Budapest vonzáskörzete teljesen másképpen működik, mint egy megyei jogú városé. Annál is inkább, mert Pest megye egyetlen megyei jogú városa, Érd, is tulajdonképpen Budapest vonzáskörzetének szerves része. A részvételi arány ezeken a településeken némileg magasabb volt (59,6%), mint a községekben (58,1%). Ugyanakkor a szavazatok megoszlásában csak árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni. A Fidesz-KDNP míg a községekben 48,6%-ot szerzett, addig a vonzáskörzetekben fekvő településeken 2,2%-kal kevesebbet. A baloldali összefogás pártjai a 18,8%-os országos adatot, 0,8%-kal tudták javítani, míg a Jobbik lényegében ugyanannyi szavazatot szerzett arányaiban (24%). Azaz, ahogy kilépünk a megyei jogú városból azonnal más politikai klímával találkozunk, és ebben a tekintetben lényegtelen a megyei centrumtól való távolság. 28. tábla: megyénkénti adatok Megye Részvételi Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik LMP arány DK-PM-MLP Baranya 60,6% 39,3% 22,9% 21,2% 6,6% Bács-Kiskun 54,7% 56,5% 12,6% 22,1% 3,5% Békés 59,3% 47,5% 18,7% 24,2% 2,8% Borsod-Abaúj- 59% 38,7% 18,8% 34,7% 2,8% Zemplén Csongrád 56,6% 43,2% 23,5% 21,1% 6,6% Fejér 59,1% 45,3% 19,8% 25,2% 4,6% Győr-Moson- 63,6% 53% 17,7% 19,1% 5,8% Sopron Hajdú-Bihar 55,2% 47,5% 17,5% 26,4% 3,7% Heves 65,6% 44,1% 20,2% 27,% 2,9% Jász-Nagykun- 52,7% 38,1% 19,5% 34,3% 2,8% Szolnok Komárom- 62,2% 43,4% 24,6% 19,8% 5,8% Esztergom Nógrád 57,5% 44,3% 22,1% 24,8% 2% 32

33 Megye Részvételi arány Pest - Tolna 56,5% Szabolcs- Szatmár-Bereg 56,2% Somogy 58,1% Vas 62,5% Veszprém 61,2% Zala 59,1% Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- Jobbik DK-PM-MLP ,2% 19,5% 21,5% 47% 18,5% 27% 45,8% 20,7% 24,7% 55% 17,7% 17,9% 47,4% 20,6% 20,1% 47,2% 16,9% 27,8% LMP - 5,1% 2,5% 3,9% 5,2% 5,7% 3,8% A Fidesz-KDNP listához hasonlítva a baloldali összefogásra leadott szavazatokat az látszik, hogy érdemben sehol sem sikerült megszorítani a kormánypártokat. 30%-nál nagyobb különbség volt Bács- Kiskun, Vas, Győr és Zala megyében. 20%-nál kisebb különbség csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyében volt. Ezek között eltérő okok voltak. Komárom-Esztergom megye megyei szinten utolsó baloldali bástya. Itt a Jobbik sem volt képes érdemben áttörni. Győr-Moson-Sopron megyében pedig a Fidesz képes egyedüli erőként megjelenni, és Győr városának fejlettsége miatt egyértelmű volt a Magyarország jobban teljesít kampány hatásossága. Ez pedig kihatott a Győr és Sopron vonzáskörzetében élőkre egyaránt. 29. térkép: Fidesz és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék Fidesz-KDNP piros MSZP-Együtt-DK-PM- MLP 33

34 Jobbikkal összevetve a baloldali összefogásra leadott szavazatokat az látszik, hogy négy megyében volt képes megtartani a baloldal a második helyét. Ennél érdekesebb, ha azt nézzük meg, hogy a megyén belüli összes községhez képest hogyan alakult a különbség a vonzáskörzettel hasonlítva. Három csoportba oszthatóak a megyék: - nincsen érdemi különbség: Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala - Jobbik erősebb a vonzáskörzetben: Bács-Kiskun (10%-os erősödés), Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom - MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP erősebb a vonzáskörzetben: Baranya, Csongrád, Heves, Tolna, Vas, Veszprém. Ezek közül háromban (Baranya, Csongrád, Veszprém) meg is verte a szélsőjobboldali pártot, míg a megyén belüli összes település esetén kevesebbet kapott. Az adatok alapján tehát annyiban van inkább hatása a megyei jogú városnak, hogy valamelyest visszafogja némely települések esetében a Jobbik-ot, ot, de érdemben nem változtat a pártpreferenciákon. Az mindenképpen feltűnő, hogy Pécs, Veszprém, Szeged és Hódmezővásárhely hatása tud annyira erős lenni, hogy ezeken a területeken az agglomerációkon élők is inkább szavaztak a baloldalra, semmint a Jobbikra. Ugyanakkor Kecskemét esetén nyilvánvalóan a tanyavilág volt olyan hatással, hogy zuhant a baloldal, de ez figyelhető meg kisebb mértékben Miskolc és Tatabánya vonzáskörzetében is. 30. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként Jelmagyarázat: kék MSZP-Együtt-DK-PM- MLP piros Jobbik 34

35 Korábban említettek miatt nem véletlen, hogy Bács-Kiskun megyében szerepelt ebben az összehasonlításban a legrosszabbul saját országos átlagához képest a baloldal, míg a megyei adathoz képesti visszaesés ellenére Komárom-Esztergom megye még 5%-kal így is jobban teljesített. 31. térkép: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya Jelmagyarázat: kék megyei piros országos Határon túli szavazatok A mostani választási rendszer új eleme, hogy a nem Magyarországon élő kettős állampolgárok is élhettek szavazati jogukkal. Ugyan nem volt azonos a választójoguk, mint az itt élőké, mivel csak országos listára szavazhattak, de így is befolyásolták a választási eredményt, még ha nem is döntő mértékben. Azért foglalkozunk ezekkel a szavazatokkal, mivel a településtípusos elemzésünknek egy sajátos elemét képviselik. Ugyanakkor, ahogy az adatokból is látszik a Fidesz-KDNP kézben tartja ez a közeget, és rövidtávon (4 éves ciklusban) nem is várható ebben jelentős változás. Azaz olyan premisszaként kell ezt elfogadnia a baloldalnak, amin változtatni nem lesz képes, maximum minimálisan csökkenteni a különbséget. De ennek érdemi esélye egyelőre nem látszik. Fontos a táblázatban ban arra felhívni a figyelmet, hogy a részvételi arány a regisztráltakat jelenti, azaz, szavazatszámban nagyobb tartaléka is van a Fidesz-KDNP-nek ebben a körben, ha képes még jobban mozgósítani azokat, akik a kettős állampolgárságukat az Orbán-kormány alatt kapták meg. 35

36 32. tábla: határon túli kettős állampolgárok szavazatainak megoszlása Levélben szavazók Részvételi arány Fidesz-KDNP MSZP-Együtt- DK-PM-MLP Jobbik LMP 66,4% 95,4% 1,2% 2,4% 0,5% 36

37 37

38 II. fejezet: EP választások után kié a baloldal? Ebben a részben az EP eredményeket nézzük meg a baloldal szemszögéből. Főleg abból a szempontból, hogy melyik településtípuson melyik baloldali párt tudott erős lenni. Ez elméletileg ki is jelölheti adott pártok jövőbeli helyét, és szerepét. Ugyanakkor az EP választások eredményéből a részvételi arány, valamint a kampány alacsony hőfoka, az áprilisi választások utáni győzteshez húzás effektusa miatt a baloldal többi párthoz való erejére vonatkozóan nem érdemes túlzottan messzemenő következtetést levonni, de a tendenciákat jól mutatja. Az is nyilvánvaló, hogy a korábban az ötpárti összefogásban érintett baloldali-liberális pártok közül az MSZP szavazói voltak a legapatikusabbak, és tét nélküliként, vagy éppen az MSZP jelenlegi irányvonalával szembeni büntetésként fogták fel a szavazást. Ahogy a 33. táblázat mutatja az EP választási részvételt tekintve az összes szavazaton belül a főváros jóval felülteljesített, mint áprilisban, míg a kisvárosok és a falvak választói kisebb arányában vették ki a részüket a szavazásból. 33. táblázat: Európai Parlamenti választás és országgyűlési választás szavazói arányai településtípusonként Településtípus szavazók aránya az EP választáson szavazók aránya az ogy. választáson főváros 22,7% 18,9% megyei jogú 21,2% 21,2% városok város 29,7% 31,6% ebből: - 20 ezer fő 10,1% 10,7% felettiek - 20 ezer fő 19,6% 20,9% alattiak község 26,5% 28,3% A 34. táblázatban összefoglaltuk a korábbi kategorizálás alapján a településtípusonkénti adatokat. A Fidesz-KDNP támogatottsága egy 43,8%-58,8%-ig terjedő skálán mozog, amely a korábbi szavazáshoz képest egy erősebb kilengést mutat. Áprilisban a két végpont között 10%-volt a különbség, most 15%. A Jobbik most egyenletesebben szerepelt a két szélsőérték között 7,8% a különbség, másfél hónappal korábban ez 12% volt. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a falvakban 6%-ot vesztett a radikális párt. A baloldalra nézve az adatok meglepő képet mutatnak. Az elemzésünkben folyamatosan visszatérő elméletünk a három Magyarországról itt is megmutatkozik. Az első Magyarországon (főváros) a baloldali pártok között az MSZP a harmadik erő, és a DK, valamint az Együtt-PM támogatottság ugyanakkora. 38

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ Bár az utóbbi hetekben a választásokkal kapcsolatos közbeszédet a visszalépések kérdése uralta, a Republikon Intézet számításai szerint nincs szükség

Részletesebben

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Kik voltak a NOlimpia aláírói? Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/236. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló A legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület, jóléti kiadásokban Salgótarján, vállalkozások számában

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Az új egyéni választókerületek erősorrendje

Az új egyéni választókerületek erősorrendje Az új egyéni választókerületek erősorrendje 2012. július Vezetői összefoglaló A Fidesz nyugat-magyarországi fellegváraiban - Körmenden, Csornán és Sárváron a legerősebb, Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia utca 4/a 896-21-74 237-48-80 E-mail isz.aso@bfkh.hu 13.00 18.00 13.00 16.00 8.30 13.00 8.30 12.30 BARANYA MEGYEI

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete 2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva

Részletesebben

VÁLASZTÁS 14 A REPUBLIKON INTÉZET VÁLASZTÁSI ELEMZÉSE

VÁLASZTÁS 14 A REPUBLIKON INTÉZET VÁLASZTÁSI ELEMZÉSE VÁLASZTÁS 14 A REPUBLIKON INTÉZET VÁLASZTÁSI ELEMZÉSE TARTALOM Részvétel a 2014-es választásokon... 3 A Fidesz-KDNP szereplése... 4 Az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok szereplése... 7 A Jobbik szereplése...

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - 2010. október Vezetői összefoglaló A 2010-es önkormányzati választások elemzése első látásra egyszerű feladatnak tűnik: a

Részletesebben

166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet. az állami sportinformációs rendszerről

166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet. az állami sportinformációs rendszerről 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az állami sportinformációs rendszerről A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

Tájékoztató. A képzés célja:

Tájékoztató. A képzés célja: Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Hatékonyság vagy ellensúly

Hatékonyság vagy ellensúly Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Tájékoztató. A képzés célja:

Tájékoztató. A képzés célja: Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

2015. évi LXXV. törvény

2015. évi LXXV. törvény Hatály: 2016.XII.27. - 2015. évi LXXV. törvény a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet

Részletesebben

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján 1. sz. melléklet Fellebbezési arányok a 2010. év során a helyi bíróságokon befejezett, és a 2011. évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján Büntető peres Gazdasági ebből Szabálysértési

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek 1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Az Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7.

Az Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7. Az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választása Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) 2009. június 7. Készült: 2009. június 7. ELŐSZÓ Magyarország választópolgárai 2009. június

Részletesebben