A magyarországi Phare CBC programok eredményei

Átírás

1

2 A magyarországi Phare CBC programok eredményei

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS... 4 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE... 5 A PHARE CBC LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE... 6 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON... 7 A PHARE CBC PROGRAMOK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ INTERREG IIIB ÉS IIIC PROGRAMOKBAN IV. AJÁNLÁSOK V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROJEKTEK TERÜLETFEJLESZTŐ HATÁSA A PHARE CBC PROJEKTEK ÁLTAL ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT TÁRSADALMI VISZONYOK TERÜLETI ALAKULÁSA VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÖSSZEFOGLALÁS IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA NAGYPROJEKTEK KISPROJEKTEK

4 Az Európai Unió határait nem mint problematikus területeket, hanem inkább olyan térségeknek kell tekinteni, amelyek értékes információt közvetítenek a különbözőségek mindennapi kezeléséről és a tárgyalásos megoldásokról. Éppen ezért a határokkal kapcsolatos kérdések nem kezelhetők az interregionális kapcsolatokban megszokott módon és nem illeszthetők bele a strukturális támogatások különböző formáiba sem. BEVEZETÉS A Phare CBC program célkitűzése, hogy olyan, határon átnyúló hatással vagy tevékenységgel rendelkező projektek megvalósítását támogassa, melyek hozzájárulnak az adott határ menti térség fejlődéséhez, a határon átnyúló gazdasági, kulturális kapcsolatok kialakulásához, a határos országok közötti történelmi, etnikai gyökerű ellentétek oldásához, végső soron pedig a határok formálissá válásához és elősegítik a határok nélküli, egységes Európa kialakulását. A határon átnyúló együttműködés a csatlakozásra váró országok számára olyan, különösen fontos terület, amely nem csupán a határ menti régiókban a csatlakozással kapcsolatban jelentkező társadalmi-gazdasági kérdések harmonizált megoldását segíti elő, hanem Európa egésze számára nagy politikai jelentősséggel bír. Mivel először ezeknek a területeknek kell szembenézniük a problémákkal elvándorlás, a környezet transznacionális jellege, kulturális különbségek, így itt kell megkeresni azokat a megoldásokat is, amelyek a kibővített EU szintjén is hozzájárulhatnak a különbségek kiegyenlítéséhez és a kohéziós célok megvalósításához. Számos példa mutatja, hogy a határ menti térségekben regionális válaszok születnek égető európai problémákra. Ilyenek például az Ausztria és Magyarország között az ingázásról született megállapodás, a magyar-szlovák demokráciaerősítő projektek, valamint a magyar-román árvízvédelmi közös erőfeszítések. Közép-Európában és természetesen Magyarországon is a határon átnyúló és régiók közötti kapcsolatok kiemelkedő fontosságúak. Az ezekhez a kapcsolatokhoz fűződő elvárások igen nagyok bizonyos esetekben talán túlzóak is. Az elmúlt évtized megmutatta, hogy Európának ebben a Balkánhoz közeli részében mivel jár az, ha hiányoznak a problémák kezelésére szolgáló programok és együttműködési mechanizmusok. 4

5 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE A határ menti térségek mind földrajzi fekvésük, mind fejlettségük tekintetében kevés kivétellel egyfajta sajátos perifériát jelentenek az ország fejlettebb, centrális régióihoz képest. A keleti és déli térségekben, az alacsony infrastrukturális ellátottság, az elmaradott gazdasági-társadalmi szerkezet, az alacsony népsűrűség, illetve közlekedési bezártság, amit Kelet-Közép-Európa egyes térségeiben tovább erősítenek történelmi, etnikai feszültségek mindez sok esetben a határ menti térségek tudatos alulfejlesztéséhez vezetett. E körülmények között nyilvánvalóan nem volt képes teret nyerni az együttműködés. A határ mentiség ezeken a szakaszokon tehát kedvezőtlen kategóriát jelentett, maga után vonva a népesség belső régiók felé történő migrációját. A határ mentiségből adódó hátrányos helyzetüket felismerve, a lakosság alulról jövő kezdeményezéseinek hatására indult meg a határok elválasztó funkciójának enyhülése. Közös érdekek alapján szerveződő szövetségek jöttek létre, amelyek a határon átnyúló együttműködések fejlesztését tűzték ki célul. A legfontosabb ilyen szervezet az 1971-ben megalakult Európai Határ Menti Régiók Gyűlése (AEBR), amely a partnerség, a szubszidiaritás, valamint a határon átnyúló együttműködések fejlesztésére vonatkozó stratégiai program felállítását fogalmazta meg a határrégiók együttműködésének alapelveiként. A határ menti térségek együttműködésében határozott előrelépés azonban inkább csak a nyolcvanas években következett be, elsősorban a regionális fejlettségi különbségek mérséklésének késztetésére és az integrációs folyamat felgyorsítására. Így az ezredfordulóra már több mint 50 régió közötti határ menti együttműködést tartottak nyilván ban jött létre az Európa Tanács közreműködésével az A Határon Átnyúló Megállapodásokról Szóló Európai Keretegyezmény, a határrégiók közötti együttműködések koordinálására ben Spanyolországban kiadták az A Határon Átnyúló Együttműködések Jogi Nyilatkozatát, mely ezen megállapodások jogszerűségét és hatályát értelmezte. Ebben megállapították továbbá, hogy a határon átnyúló együttműködések számos gazdasági és társadalmi előnnyel járnak, s így létfontosságúak a határterületek számára. A határ menti együttműködés, amely alulról jövő kezdeményezésként indult, a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett. Felismerve a határ menti térségek hátrányos helyzetét, az Unió támogatásukat 5

6 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE határozta el. A határrégiók meglévő gazdasági-társadalmi lemaradásának kiegyenlítésére jött létre 1990-ben az Interreg program. Jelenleg 2000-től 2006-ig az Interreg III határon átnyúló együttműködéseket támogató program van folyamatban, amelynek támogatási alapja a közösségi kezdeményezésekre fordított pénzeszközök mintegy negyede, ami egyben jelzi azt is, hogy a határ menti együttműködések közösségi szinten prioritást élveznek. Magyarország számára 1998-ban vált lehetővé az Interreg IIC programhoz történő csatlakozás, amely mint az Európai Unió belső támogatási rendszere elsőként nyílt meg egy társult ország számára, valamint részt veszünk az Interreg III programban is. Ez azt jelenti, hogy egy magyar kezdeményező (régió, megye stb.) egy EU-s partner bevonása után a szomszédos országokból is bevonhat partnereket. A lebonyolítandó programot pedig az Interreg adta keretek között, a nemzeti hatóságokkal egyetértésben maga tervezheti meg. Az Interreg programokon kívül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) ún. innovatív akciói, valamint a minden európai határrégió számára nyitott LACE (Linkage Assistance and Cooperation for the Európean Regions) program is támogatja pénzügyi eszközökkel a határ menti regionális együttműködéseket. A Phare partnerországok határ menti együttműködéseit támogatja a Phare CREDO programja, amely a Phare Multi-country programjának egy 1998-ban életbe lépő új eleme. A PHARE CBC LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE Kelet-Közép Európa (KKEU) államaiban a rendszerváltásokat követő demokratizálódási folyamatokkal erőre kaptak a határon átnyúló együttműködések. A KKEU országok integrációs folyamatának felgyorsulásával lényeges kérdéssé vált a tagjelölt országok és a tagországok közös határvidékén tapasztalható jelentős gazdasági különbségek feloldása és a köztük lévő együttműködések dinamizálása. Az EU külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994-ben a csatlakozásra váró országok EU határterületein a Nemzeti Phare-programnak részét nem képező Phare CBC (Cross-Border-Co-operation) programot, amely öt prioritás fejlesztésére koncentrál. Ezek a következők: regionális tervezés, műszaki infrastruktúra-fejlesztés, gazdaság- és turisztika fejlesztés, humán erőforrás-fejlesztés, környezet- és természetvédelem. 6

7 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Az Interreg program Magyarország számára azért is alapvető fontosságú, mert az egyes magyar NUTS II szintű régiók legalább egy országhatáron érintkeznek valamely szomszédos országgal és a 19 NUTS III szintű megye közül 16 vesz részt a határon átnyúló együttműködésben. Magyarország lakosságának 82%-a él határral is érintkező régiókban. A csatlakozásra váró országokban ez az arány 60% és az EU teljes népességének csupán egy negyede lakik országhatárral is érintkező térségekben. Kis, nyílt gazdaságú ország lévén Magyarország számára ez az együttműködés olyan gazdasági, kulturális és politikai szükségszerűség, amit a magyar kormányzat nem hagyhat figyelmen kívül és erőteljesen támogat. A Phare CBC program különösen a 2000-ben bekövetkezett reformját követően közvetlen támogatást nyújt az Interreg-re való felkészüléshez. A programok csak akkor valósíthatók meg sikeresen, ha felépítésük a lehető legegyszerűbb, korábbi tapasztalatokra és az elmúlt hét év során létrejött intézményi háttérre épülnek, és ha a szükséges egyeztetések és döntések mielőbb megszületnek. Bár a helyi-regionális kezdeményezések, a hivatalos nemzetközi kétoldalú együttműködési egyeztetési fórumok (pl. határ bizottság stb.) és bizonyos esetekben a kétoldalú projektek jelentős szerepet játszanak a határ menti régiók kialakításában, az már nyilvánvaló, hogy Magyarországon a határon átnyúló együttműködések intenzitásának és jelentőségének megnövekedése a Phare CBC programnak és kisebb mértékben az Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott Phare CREDO programoknak köszönhető. Ausztria 1995-ben történt EU csatalakozását követően Magyarországnak lehetősége nyílt arra, hogy részt vegyen az Európai Unió határokon átnyúló együttműködést támogató segítségnyújtási programjaiban. A Phare CBC volt az első EU által kezdeményezett és finanszírozott program az osztrák-magyar határon. Az elmúlt években az alábbi határon átnyúló együttműködési programok indultak és valósultak meg Magyarországon: Phare CBC Ausztria-Magyarország program (1995-től) CREDO Phare (több országot érintő) program a román, ukrán, szlovák és szlovén határon ( ) 7

8 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Szlovénia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (1995, 1996), Szlovákia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (1995, 1996) Románia-Magyarország Phare CBC program (1996-tól) Szlovákia-Magyarország Phare CBC program (1999-től) Szlovénia-Magyarország Phare CBC program (2000-től) Az ukrán és a horvát határokon próbaprogramok indultak és a tervek szerint ban a programok kiterjednek a szerb határra is. A határon átnyúló régiók a jelenlegi és lehetséges programtípusok és a felkészültség szintje szerint az alábbi három fő csoportba sorolhatók: (1) A közösen kidolgozott és az EU által jóváhagyott Interreg program dokumentáción és szilárd intézményi kereten alapuló Magyarország-Ausztria program. A Közös Titkárság Ausztriából és Magyarországról () felügyeli a program végrehajtását. A jelenlegi Interreg/Phare program várhatóan zökkenőmentesen alakul majd át belső Interreg programmá a csatlakozást követően. (2) A Magyarország-Szlovákia, Magyarország-Szlovénia és Magyarország- Románia határon átnyúló Phare CBC támogatásával megvalósuló programok mára megfelelő struktúrákat alakítottak ki. A 2000-ben végrehajtott Phare reform kedvező hatással volt a közös struktúrák kialakítására és lehetővé tette, hogy a nagyobb volumenű beruházási projektek helyett a hangsúly a kisebb, helyi kezdeményezésű közös projektekre kerüljön. A Kis Közös Projekt Alap és a 2002-es és 2003-as programok esetében az ajánlatkérésre, a pályázatok elbírálására és a nyertes kiválasztására a közös fejlődést támogató módon kerül sor. A régiókban a jelenlegi Phare országok között indított programokat az elért eredmények és a megszerzett tapasztalatok alapján kell továbbfejleszteni. A Magyarország-Szlovénia és a Magyarország-Szlovákia programok várhatóan hamarosan belső Interreg programokká alakulnak át, míg a nagyszabású és sikeres magyar-román együttműködés folytatódhat az EU külső határain. (3) Az ukrán, horvát és szerb határokon az együttműködés helyi kezdeményezésre indult. Ami az ukrán-magyar-szlovák-(román) és a magyar-románszerb kapcsolatokat illeti, az együttműködés az EU-Regió keretében működik majdnem egy évtizede igaz, hogy nem egyforma intenzitással. 8

9 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A magyar-ukrán határon az elmúlt években a kisebb volumenű fejlesztéseket a CREDO finanszírozta. A megyei regionális fejlesztési tanács és a szomszédos Oblaszty (Zakarpaty) között szoros a kapcsolat, amelyet különösen megerősített az évente visszatérő árvízvédelmi feladatok ellátására létrejött együttműködés. A határon átnyúló együttműködés hivatalos elindításáról szóló nyilatkozatot kormányszinten 2001-ben írták alá. A határ menti régió fejlesztéséről szóló terv most van az előkészítési és egyeztetési szakaszban. A tervet a megyei fejlesztési szerv és NARD (VÁTI TFI) közösen készítik. Az ukrán fél Tacis Irodát hozott létre a határ menti régióban a megyei önkormányzat égisze alatt. A magyar-horvát határ esetében is együttműködési megállapodás megkötésére került sor. A határon átnyúló fejlesztésre vonatkozó elgondolásokat tartalmazó közös előzetes dokumentum a két illetékes regionális fejlesztési szerv és a NARD (VÁTI TFI) közötti szakmai együttműködés keretében készül. A dokumentum jelenleg a stratégiakialakítási szakaszban van. A nem Phare államok közötti határon átnyúló együttműködést a Phare CBC nem támogatja. Mivel a határon átnyúló programokat irányító intézményi keret és különösen a helyi projekt fejlesztési kapacitás még nem teljesen működik ezekben a határ menti régiókban, és mivel ezek a területek nem kapnak Phare CBC támogatást, az Interreg 2002-es országos Phare alapokból támogatott intézményfejlesztési programja elsősorban a szóban forgó régiókra koncentrál. Ami a Tacis és CARDS programokat illeti, a kellő harmónia megteremtése várhatóan továbbra is akadályokba ütközik majd annak ellenére, hogy a regionális és nemzeti szinten mind az ukrán, mind pedig a horvát fél egyértelműen támogatja a határon átnyúló együttműködés elindítását és megerősítését. A helyzet rendezése érdekében kétoldalú eseti megoldásokat kell találni (szintén a Phare tapasztalataiból merítve) és időben meg kell hozni az előkészítő intézkedéseket. 9

10 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A befejezett programok adatai (47 millió euró) Programok Phare támogatási keret euró Phare keret lekötése euró Lekötési % Phare kifizetés euró Hazai társfinanszírozás euró (az összes kifizetés %-ában) Összes kifizetés euró HU , (36,9) ZZ , (25,0) HU , (41,2) ZZ , (13,9) ZZ , (37,0) HU , (21,9) HU , (32,0) Összesen , (31,9) Programok Összesített adatok Phare támogatási keret euró Phare keret lekötése euró Lekötési % Ausztria ,2 Románia ,1 Szlovákia ,4 Szlovénia ,0 Összesen ,9 10

11 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROGRAMOK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE A Phare CBC programok menedzselése a Phare Decentralizált Megvalósítási Rendszer (DIS) eljárásrendje alapján történik. A DIS kézikönyv szerint a nemzeti koordinátor a Phare (ezen belül a Phare CBC) programok szakmai előkészítéséért, a programok végrehajtásának koordinációjáért és folyamatos értékeléséért (monitoringért) felelős. A programok Phare DIS Útmutatóban lefektetett eljárásrend szerinti megvalósulását és a szerződések PRAG (Gyakorlati Útmutató a Phare, ISPA és SAPARD szerződéses eljárásokhoz) szabályok szerinti elkészítését a nemzeti engedélyező tisztviselő (NAO) és a program engedélyező tisztviselő (PAO) biztosítja. A PAO a program megvalósításáért felelős végrehajtó ügynökség (Implementing Agency IA) vezetője, aki a programok végrehajtásáért, a szükséges intézményi kapacitás kialakításáért és fenntartásáért felel. Végrehajtó ügynökség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a 2002 évi kormányváltást követően a Miniszterelnöki Hivatal háttérintézménye, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, mely felel a tenderezés és szerződéskötés valamennyi szempontjáért, csakúgy mint a megvalósítás adminisztratív és anyagi oldaláért. A NAO (nemzeti engedélyező tisztviselő) tisztét a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára tölti be. A NAO felügyeli a források kezelésére, a kifizetések lebonyolítására létrehozott Nemzeti Alap (National Fund, NF) munkáját. A nemzeti engedélyező tisztviselő felelős a Phare források felhasználásáért, az Európai Bizottságnak írt jelentésekért. Biztosítja továbbá a Phare szabályok és eljárásrend érvényesülését a jelentésekben, a pályázás és a menedzselés során, csakúgy, mint projekt információs rendszer működését és a vonatkozó EU előírások betartását. A projektek kiválasztásában a Monitoring Bizottság (MC) és a Közös Kormányzó Bizottság (JSC) vesz részt. A kiválasztás az EU Delegáció jóváhagyásával történik és az eljárás szigorúan követi az EU gyakorlatot. A Monitoring Bizottság magyar oldalról minisztériumi képviselőkből, a megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács képviselőiből, valamint az EU Delegáció tagjaiból áll. Az MC meghatározza a közös Phare CBC projektek körét. 11

12 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Közös Kormányzó Bizottság (JSC) magyar oldalról a program engedélyező tisztviselő, a megyei területfejlesztési tanácsok és az EU Delegáció képviselőiből áll. Elnöke a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt, a 2002-es kormányváltás után e tiszt a Miniszterelnöki Hivatalhoz került. A Közös Kormányzó Bizottság szentesíti a végrehajtás irányelveit és ütemezését, amelyek jóváhagyásra az EU Delegáció elé kerülnek. A JSC stratégiai útmutatást ad az értékelő bizottságnak és meghatározza a nagy, határon átnyúló hatással rendelkező projekteket. 12

13 III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ INTERREG IIIB ÉS IIIC PROGRAMOKBAN Az Interreg IIC közösségi kezdeményezésen alapuló CADSES program (Interreg IIC CADSES program) beindítására eredetileg négy EU tagállam részvételével került sor (Ausztria, Olaszország, Németország, Görögország). Magyarország mint az egyetlen nem EU tagállam ötödik teljes jogú tagként való csatlakozását 1998-ban hagyták jóvá. Magyarország is létrehozta és működteti saját Interreg CADSES Albizottságát, amely felügyeli a program magyarországi koordinációját és képviseli a megfelelő minisztériumokat, valamint a NUTS II régiókat. A Magyar Titkárság, mint a Közös Titkárság szervezeteként részt vett a program transznacionális irányításában, és program szinten pénzügyi forrásokat bocsátott a magyar partnerek rendelkezésére. A Transznacionális és Monitorozási Bizottság döntése alapján és a Működési Programnak megfelelően, évben Magyarország töltötte be az Interreg IIC CADSES program elnöki szerepét. Az új Interreg IIIB-CADSES program keretében, a négy EU tagállam kialakított egy közös irányítási struktúrát. Bár a program irányítását érintő konzultációk és döntések alapvetően a tagállamok szintjén történtek, illetve születtek meg, és az egyéb kapcsolódó konzultációkat is a négy tagállam között folytatták le. Magyarországot is meghívták, hogy vegyen részt az általános és a Phare-ral kapcsolatos kérdések megtárgyalásában. A nemzeti Phare program alapján Magyarország létrehozott egy projekt alapot a magyar partnerek transznacionális projektekben való részvételének támogatására. A projekt alapot a központi Interreg-CADSES program irányításával párhuzamosan és ahhoz kapcsolódva indítják útjára, majd értékelik és valósítják meg a későbbiek során. A lehetőségek függvényében hasonló projekt alap van tervbe véve 2003-ra is az Interreg IIIC programban való részvétel támogatására. 13

14 IV. AJÁNLÁSOK IV. AJÁNLÁSOK Rugalmasság és differenciálás: Valamennyi program esetében az illetékes (a jelenlegi és leendő) tagállamok tárgyalásos úton elért konszenzus útján állapodnak meg. A program felépítésére és az intézményi keretre vonatkozó egyes megoldásokat az érintett határ menti régiók országai dolgozzák ki. Közös struktúrák előnyben részesítése: Az Interreg útmutatások szerint mind a külső, mind pedig a belső határok esetében a közös struktúrákat kell előnyben részesíteni. Ez nem csupán az irányítás szempontjából fontos kérdés, hanem világos megkülönböztetést tesz az 1-es célövezethez (Objective 1) tartozó programoktól, és jobb támogatást biztosít a valódi közös projektek létrehozásához. Integrált területfejlesztési megközelítés: A külső határokon beindításra kerülő programok az eddig alkalmazott Interreg (A) Phare CBC modellnek megfelelő és a határon átnyúló együttműködés horizontális stratégiai jelentőségét tükröző teljes körű célkitűzésekkel működnek. Az összetettség és a koncentráltság közötti egyensúly ezen programok esetében igen fontos kérdés. Az egyensúly pontos mértékét azonban a partnerek állapítják meg (minden egyes program esetében). Az emberek közti kapcsolatok kiépítésének és bizonyos közös projektek kidolgozásának jó módja lehet a kis decentralizált projekt alapok létrehozása. Ez azonban semmiképpen sem helyettesítheti a komplett határon átnyúló programokat. A határon átnyúló transznacionális programok összevetése: A hatékonyság érdekében, bizonyos különleges esetekben a kisebb programok összevonhatók, de ez semmiképpen sem bonyolíthatja túl a programok elkészítését és végrehajtását (átláthatóság) és nem akadályozhatja a valódi együttműködési célok teljesülését. A kétoldalú kezdeményezések egyetlen keretprogramban történő összekapcsolása mögött valódi, közös regionális fejlesztési kapacitásoknak vagy problémáknak kell állniuk. A programok összevonása kizárólag adminisztratív vagy fiktív okokból nem csupán a programok elkészítését nehezíti meg, de a működőképes megvalósítást hosszú távon is lehetetlenné teszi. Semmiképpen sem ajánlott háromnál több ország bevonása egy programba, illetve a nagyobb vagy már kialakult struktúrákkal 14

15 IV. AJÁNLÁSOK rendelkező határ menti régiók összekapcsolása. Ez kvázi transznacionális programok létrejöttét eredményezné az ezektől alapvetően eltérő együttműködési formát jelentő határon átnyúló programok helyett. A két együttműködési forma között még szervezeti-intézményi szempontból is különbséget kell tenni. Szubszidiaritás: A NUTS IV, III, II szintekről és a központi kormányzatból számos intézményt kell bevonni a programokba, ami határ menti régiónként különbözik. A programok összekapcsolása szükségszerűen a helyi partnerek szerepének csökkenéséhez és a nemzeti transznacionális szintek szerepének növekedéséhez vezetne. Egyszerű és átlátható végrehajtó intézményi keretek: A kevés számú hierarchikus szinttel rendelkező, egyszerű és átlátható végrehajtó intézményi keretek (hatósági és közvetítő szervek, valamint szakmai titkárságok irányítása és finanszírozása) részesülnek majd kedvező elbírálásban, amelyek képesek a programok megvalósítására. Ezekkel párhuzamosan a meglévő struktúrák kerülnek majd felhasználásra. Új külső programok esetében, valamint a Phare CBC és az Interreg közötti átmeneti időszakban a Phare CBC programok során szerzett tapasztalatok fontos források lesznek. Az illetékes tagállamoknak tárgyalásos úton elért konszenzus útján kell megállapodniuk a feladatok megosztásáról és a közös struktúrák elhelyezéséről. A célnak nem minden esetben az irányító hatósági funkció megőrzésének kell lennie, hanem struktúráknak egyértelműen garantálniuk kell a határon átnyúló program célkitűzéseinek teljesülését. Az Interreg programok finanszírozása: Az Interreg programok finanszírozásánál figyelembe kell venni a határ menti régiók számát és különösen a lakosság lélekszámát. Ez különösen nagy jelentőséggel bír az egyes programok közti egyensúly megteremtésében (pl. évente 2 millió euró juttatása Magyarország leghosszabb határszakaszának, a magyar-szlovák határtérségnek). Nemzeti társfinanszírozási programok kétoldalú megvalósítása: Mivel projektek közös finanszírozására általában igen kevés helyi forrás áll rendelkezésre a csatlakozásra váró országokban, ezek az államok valószínűleg olyan különleges nemzeti társfinanszírozási programokat indítanak majd, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a közös finanszírozási programokkal, és azokat is célozzák meg. Ezek a rendszerek az Interreg programok keretében is kezelhetők. 15

16 IV. AJÁNLÁSOK Ennek kétoldalú megvalósítása nehéz, és a háromnál több tagállam részvételével működő programok sikere pedig igen kétséges. Magyarország részvétele az Interreg IIIB és IIIC programokban Függetlenül az Interreg programokhoz rendelkezésre álló források mértékétől Magyarország részt kíván venni az Interreg IIIB és IIIC programokban. Az átmeneti időszakkal kapcsolatban felmerült kérdések megoldása a Bizottság nyilatkozata alapján és a csatlakozásra váró CADSES államok jelentős szerepvállalásával történik. 16

17 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A Phare CBC program olyan fejlesztési projektekhez nyújt hathatós támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal később vagy egyáltalán nem valósulhattak volna meg. A kiválasztott térségfejlesztési prioritások, a konkrét fejlesztések, a programok stratégiai célkitűzéseihez illeszkedve, a társadalmi innovációt mindenek elé sorolva kerültek kiválasztásra. A projektek többsége gazdaságfejlesztési, illetve infrastruktúra-fejlesztési projekt. Gyakoriak a CBC Programon belül kistérségfejlesztési programként megvalósított natúrpark fejlesztések; kerékpárút-hálózat kiépítések, a mezőgazdaság termékszerkezeti reformját segítő megújuló energiahasznosítási projektek; a határtérségek foglalkoztatási és népességmegtartó képességét növelő inkubátorház és ipari-innovációs park fejlesztések, főutak elkerülő szakaszainak kiépítése. Phare CBC támogatásokból olyan nagyprojektek kerültek megvalósításra példaszerűen, a teljesség igénye nélkül, mint a -Heiligenkreuz Ipari Park közművesítése, a -Gönyű kikötő létrehozása, a zalaegerszegi regionális hulladéklerakó, a Bihari Vállalkozási Övezet, a -Pér repülőtér, az országhatár- Battonya-- közötti közút korszerűsítése, sima határátkelőhely modernizálása vagy a makói üzleti és szolgáltató központ a magyarromán határ menti kapcsolatok erősítésére, illetve a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztése stb. A határon túli együttműködések elősegítik az érintett országok közötti kapcsolati háló kialakulását. A régiók közötti együttműködéssel oldódnak az országok közötti évszázados politikai feszültségek, a partnerkapcsolatok túlléphetnek protokolláris jellegükön és kiterjednek kulturális, gazdasági területekre is. Az együttműködések élénkülése dinamizálja az országok közötti gazdasági kapcsolatokat és így hozzájárul fejlődésükhöz. A Phare CBC program a határ menti régiók együttműködésének ösztönzésével elősegíti e térségek fejlődését, de gyakorlati előnyei közé tartozik, hogy a pályázati rendszer működési logikájának megismerése, a pályázatkészítés gyakorlatának elsajátítása amely az európai uniós csatlakozásunk fontos lépcsője a határtérség több szereplőjét felkészítheti az Európai Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. A határrégiók együttműködésének sikeressége helyi-regionális kezdeményezések megindulását eredményezte a horvát és ukrán határszakaszokon. A cél újabb 17

18 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI határrégiók bevonása a Phare CBC programba. Közösen meghatározásra kerültek az együttműködési prioritások és intézkedések, amivel összhangban Magyarország kezdeményezte az ukrán és horvát határszakaszokon kísérleti Kis Projekt Alap beindítását a évi Phare program intézményfejlesztési keretéből. EREDMÉNYEK A területfejlesztési célok megvalósulását szolgáló támogatási rendszer és a Phare CBC PHARE CBC 2% KAC 10% UTC 8% VÍZC 2% TFC 4% TEKI 5% CÉDE 2% AGR 17% CCT 32% MPA 13% TFC 1% GFC 4% Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztés Magyarországon, 2002 A Phare CBC projektek Magyarországon 1995-ben indultak a magyar-osztrák és magyar-osztrák-szlovén határszakaszon. Ettől kezdve az 1998-as évet kivéve, amikor nem volt pályázati alap növekvő keretösszeg állt rendelkezésre határ menti projektekre, majd 1996-tól a magyar-osztrák-szlovák és a magyar-román és 1999-től a magyar-szlovák határszakasz intézményei is bekapcsolódtak a programba. Az eddig megvalósult, illetve lekötött Phare CBC projektek értékelése az alábbi ágazati osztályozás alapján történt. 1. természet/környezetvédelem 2. gazdaságfejlesztés 3. humán erőforrás-fejlesztés 4. regionális fejlesztés / tervezés 5. infrastruktúra-fejlesztés 6. közlekedésfejlesztés 7. turizmus 18

19 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A év végéig befejezett és befejezésre kerülő 1995 és 1999 között Phare támogatásban részesült projektek között darabszámban humán erőforrás-fejlesztés és turizmus típusú projektek nyertek legtöbben támogatást. Jelentős különbség tapasztalható a nagy- és kisprojektek arányában. Előbbiek között legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a közlekedés-fejlesztési (főként településelkerülő és megközelítő utak) projektek szerepeltek. Ezzel szemben a projektek számarányát meghatározó kisprojektek esetében a humán erőforrás-fejlesztés (nyári egyetemek, konferenciák, képzések) és turizmus típusú (rendezvények, kiadványok, kerékpárutak építése) projektek voltak meghatározók. 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A Phare CBC projektekre folyósított támogatás projekt típusonként és ágazatonként gazd.fej. turizmus nagyprojekt kisprojekt projektek összesen A támogatás összegét tekintve legnagyobb arányú támogatásban, magas költségvonzatuk miatt, a közlekedésfejlesztési projektek részesültek, míg a kisprojektek között a számuk szerint is meghatározó humán erőforrásfejlesztés típusú projektek támogatása volt a legszámottevőbb. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális fejlesztés/tervezés típusú projektek esetében (térségfejlesztési stratégiák, területfejlesztési programok), noha legalacsonyabb számban az (egyéb) infrastruktúra-fejlesztési projektek szerepeltek. A program 1999-ig lezárult négy éve folyamán, az osztrák-magyar határszakaszon minden évben biztosítottak pályázati keretet ben a turizmus, a közlekedésfejlesztés és a gazdaságfejlesztés mellett a természet/környezetvédelmi, és a humán erőforrás-fejlesztési projektek támogatottsága volt a legmagasabb ,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Projektek számaránya projekt típusonként és ágazatonként gazd.fej. turizmus nagyprojekt kisprojekt projektek összesen ban a humán erőforrás és turizmus projektek száma dominált, de a keretösszegből nagyjából egyformán részesedett a gazdaság-, a közlekedés-, a természet/környezetvédelem-, a turizmus és a vízgazdálkodás-infrastruktúra fejlesztése ben a gazdaságfejlesztési projektek részesülhettek a legnagyobb arányú támogatásban, 1999-ben viszont a források legnagyobb hányadát ismételten közlekedésfejlesztésre fordították. A román határszakaszon 1996-ban indult a Phare CBC program. A térség határ menti együttműködésének egyik meghatározó 19

20 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI eleme a vízgazdálkodás, ennek megfelelően az első évben ilyen típusú projektekre fordították a keretösszeg felét, de jelentős részt kapott a gazdaságfejlesztés is ben a humán erőforrás-fejlesztés mellett a közlekedési hálózat fejlesztése és a gazdaságfejlesztés támogatottsága volt a legmagasabb ben két közlekedésfejlesztési nagyprojekt részesült támogatásban. A Phare CBC program támogatási rendszerét egészében vizsgálva megállapítható, hogy a régió fejlettségétől függetlenül a források legnagyobb részét közlekedésfejlesztésre fordították, de mindkét határszakaszon a gazdaságfejlesztés is jelentős támogatást kapott. A magyar-osztrák és a magyar-román határszakaszon a program első évében jelentős összegeket fordítottak a természet/környezetvédelem típusú, illetve a vízgazdálkodási-infrastruktúra projektekre. A fejlettebb Nyugat-Dunántúli Régióban a közlekedésfejlesztés és a gazdaságfejlesztés mellett a turizmusfejlesztés és a környezetvédelem, míg a magyar-román határ mentén a vízgazdálkodás és a humán erőforrás-fejlesztés típusú projektek aránya volt még kiemelkedő. A projektek támogatási aránya, azok megoszlása határszakaszonként, éves bontásban 33,1 Projektek számaránya projekt típusonként ,1 0,8 7,1 18,9 18, ben kizárólag a Nyugat- Dunántúli Régióban, a magyarosztrák és magyar-osztrák-szlovén határszakaszon nyílt pályázati lehetőség a Phare CBC alap terhére. Nagyobb arányban (60%) az osztrák határszakasz projektjei szerepeltek. Megoszlásuk a régión belül nem egyenletes: mintegy felük Vas megyében valósult meg, -Moson- és Zala megye a projektek számát tekintve közel azonos arányban részesült a támogatásból. 14,2 körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A nagyprojektek többsége természet/környezetvédelmi (pl. Őrség-Raab-Gorciko és 6,8 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,1 16,3 18,4 20,9 körny./term.véd. gazd.fejl. 21,5 16,0 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Írottkő Natúrparkok kialakítása), közlekedésfejlesztési (Sármelléki repülőtér megközelítő út, -Pér repülőtér-fejlesztés) és humán erőforrás-fejlesztési volt (Munkaerőpiaci együttműködés Magyarország és Ausztria között). A kisprojektek megoszlása a 20

21 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI négyéves összesítéshez hasonlóan alakult: a humán erőforrás-fejlesztés (rendezvények, pl. XIV. Pannon Jogász Napok; kiadványok, mint pl. Fertő tó kultúrtörténeti magazin; tanfolyamok) típusú kisprojektek aránya több mint 37%, az összes projekt tekintetében pedig 33%. A támogatási intenzitást tekintve ez évben nem volt meghatározó a különbség a közlekedésfejlesztési projektek javára; az összes projektet tekintve nagyobb források voltak elérhetők a turizmusfejlesztési beruházásokra (Dunamenti, Fertőmenti, valamint Vas és Zala határ menti kerékpárút) és környezet/természetvédelemre; a kisprojektek esetében pedig a négyéves összesítéshez hasonlóan a humán erőforrás-fejlesztés (34%) és a turizmus (pl. XIV. Zalamenti napok, Falusi szálláshelyek katalógusa, Fertőrákos-- Ágfalva kerékpárút tervezése) dominált. A projektek összességét vizsgálva a gazdaság, a humán erőforrás, a közlekedés, a természet/környezetvédelem és a turizmus 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. gazd.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1995 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák fejlesztését célzó támogatást nyert pályázatok támogatási aránya szinte azonos mértékű (16-21%) volt. 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1995 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén A magyar-osztrák és a magyar-osztrák-szlovén határszakaszokon támogatott projekttípusok megoszlása észrevehetően különbözik. A magyar-osztrák szakaszon számban meghatározóak a humán erőforrás-fejlesztést célzó projektek (csaknem 39%), ez a három országot érintő fejlesztések esetében a turizmus típusú projektekkel azonos (nagyobb, mint 25%) nagyságrendet ér el. A kifizetett támogatás arányait vizsgálva a határszakaszok közötti különbségek még inkább feltűnőbbek. A magyar-osztrák határszakaszon legmagasabb támogatásban a turizmus (csaknem 29%) típusú projektek részesültek, ezektől alig maradt el a közlekedés (24%) és gazdaság-fejlesztésre (22%) fordított támogatási összeg ben legnagyobb támogatást a i Ipari Park kapta, turizmusfejlesztésben a Dunamenti kerékpárút, közlekedésfejlesztési projektek közül a Sármelléki repülőtér megközelítő út építése emelkedik ki. román osztrák 21

22 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI Ezzel szemben a magyar-osztrák-szlovén határon természet/környezetvédelmi fejlesztésekre (pl. Fertő-Hanság Natúrpark térinformatikai rendszere), valamint a humán erőforrás-fejlesztést célzó projektekre (mint pl. Önfenntartó kisgazdaságok gazdaképző tanfolyama) fordították a keretösszeg legnagyobb hányadát (több, mint 27%). Emellett a regionális fejlesztés/tervezésre (pl. TRI-D stratégia és akcióterv) fordított összeg aránya is igen magas ban a Nyugat-Dunántúli Régió mellett a támogatásba bevont román határszakasszal az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi Régiók is pályázhattak. Támogatást legnagyobb számban a Nyugat-Dunántúli Régió szervezetei kaptak, aminek az oka a magyar-osztrák és magyar-osztrák-szlovák határszakaszon rendelkezésre álló magasabb keretösszeg volt. Legalacsonyabb számban a Észak-Alföldi Régióban támogattak projekteket. A Nyugat-Dunántúli Régióban a magasabb költségvonzatú projektek szerepeltek nagyobb súllyal; ezzel párhuzamosan a Dél-Alföldi Régióban kisebb ráfordítást igénylő projektek valósultak meg. Nagyprojektek közül legnagyobb arányban a gazdaság és turizmus típusú projektek szerepeltek (elsősorban kerékpárút: pl. - Murátka, Dunamenti, - Fertőrákos, Büki termál-kerékpárút). Kisprojektek tekintetében a humán 14,7 2,2 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,1 19,7 16,6 körny./term.véd. 10,6 15,6 20,6 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projektek számaránya projekt típusonként ,5 3,9 3,9 11,0 26,8 erőforrás-fejlesztés 15,7 (pl. Mezőgazdasági kis- és középvállalkozók felkészítése vagy a i Egyetem extenzív fejlesztésének ismertetése) és a turizmus (pl. A i Bor Útja) típusú projektek emelkednek ki. körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A projektek összességét vizsgálva a humán erőforrás-fejlesztés típusú projektek szerepeltek legnagyobb arányban, a 33%-ot meghaladó számbeli részesedéshez viszonyítva a ráfordított támogatás ennél a projekttípusnál 11% volt. A közlekedés fejlesztések esetében fordított az arány. Részesedésük a keretösszegből ötszöröse a számbeli aránynak. Ennek oka elsősorban a költségigényes útépítések, kikötőfejlesztés megvalósítása volt. Szintén hasonló 22

23 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI jelenség figyelhető meg a nagy ráfordítást igénylő vízgazdálkodási és természet/környezetvédelmi projektek esetében. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 70,0 60,0 5,0 50,0 0,0 40,0 30,0 20,0 10,0 körny./term.véd. 0,0 körny./term.véd. gazd.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1996 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1996 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák szlovák szlovén román osztrák A kis- és nagyprojektek megoszlása határszakaszonként viszonylag egyenletes, a támogatás mértéke főként a nagyprojektek esetében a magyar-osztrák határszakaszon kiemelkedő, ezzel szemben a magyar-osztrákszlovák határszakaszon a legalacsonyabb, ugyanakkor a kisprojektek esetében itt a legmagasabb a keretösszegből való részesedés. A projekttípusok és a támogatások arányát tekintve is jelentős különbségek vannak az egyes határszakaszok között. A magyar-román határszakaszon a humán erőforrás-fejlesztési projektek száma emelkedik ki (47%), a ráfordított összeget tekintve azonban a humán erőforrás-fejlesztés csak 8%-ot képvisel. Legtöbb támogatásban (52%) a vízgazdálkodási-infrastruktúra projektek (a Maros hordalékkúp felszíni vízpótlása és a felszín alatti vízkészlet védelme, a Fekete- és Sebes-Körös, Berettyó közötti térség vízgazdálkodásának fejlesztése) és gazdaságfejlesztési projektek (pl. Ipari Park I. ütem) szerepeltek. A magyar-osztrák határon a ráfordított támogatást tekintve a közlekedésfejlesztés emelkedik ki (pl. RO-RO kikötő -Gönyű, út t elkerülő szakasza). A magyar-román határszakaszhoz képest kiegyenlítettebb a ráfordítások aránya a természet/környezetvédelem, turizmus (pl. hulladéklerakók, kerékpárutak) és gazdaságfejlesztés (pl. Innovációs Zóna en, i Kereskedelmi Központ) tekintetében. A magyar-osztrák-szlovák határszakaszon meghatározó a turizmus típusú projektek megvalósulása, (pl. -Felsőszölnök határ menti kerékpárút), a keretösszegből való részesedését tekintve a humán erőforrás-fejlesztés emelkedik ki. A legmagasabb támogatást a mosonmagyaróvári Élelmiszergazdasági és Biotechnológiai Képző- és Bemutatóközpont kapta. A közlekedésfejlesztési projektek általában megfigyelhető kiemelkedő támogatottságával szemben itt a 23

24 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI vízgazdálkodási és turizmus típusú projektek is nagyobb arányban részesedtek a rendelkezésre álló forrásokból. 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10, ben a magyar-osztrák és a magyarromán határszakaszok vettek részt a Phare CBC programban. Ebben az évben is nagyobb volt a keretösszeg az osztrák határszakaszon, a projektek számához viszonyítva átlagosan nagyobb volt a ráfordítás is: a támogatott pályázatok kétharmada, a rendelkezésre álló keret 82,4%-a került ezen a határszakaszon felhasználásra. A legalacsonyabb forrásigényű projektek a Dél-Alföldi Régióban valósultak meg. Ebben az évben nagyprojektek közül legnagyobb számban gazdaságfejlesztési típusú projektek szerepeltek (a legmagasabb támogatást a i Innovációs Zóna és a i Vállalkozási Zóna kapta), a források jelentős részét (több mint 49%) is erre fordították. Kiemelkednek továbbá a közlekedésfejlesztési projektek (pl. a 74. sz. főút et vagy a 85. sz. főút Fertőszentmiklóst elkerülő szakasza), az éves teljes keretösszeg mintegy 27%-ából. A természet/környezetvédelmi jellegű 45,0 40,0 35,0 5,0 30,0 0,0 25,0 20,0 15,0 körny./term.véd. 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. Projektek számaránya projekt típusonként 1997 gazd.fejl. gazd.fejl. turizmus hum ánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1997 turizm us humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. nagyprojekt kisprojekt projektek szlovák szlovén román osztrák 0,0 2,2 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,4 27,1 körny./term.véd. 9,9 5,5 projektek esetén a ráfordítások aránya némileg elmaradt a humán erőforrásfejlesztés mögött, egyik típus esetében sem érték el a 10%-ot. Kisprojektek között az előző évhez hasonlóan a humán erőforrás-fejlesztési (pl. a határ menti nemzetiségi kisebbség továbbképzési-hagyományőrző központja) és a turizmus (rendezvények, pl. Országos Turisztikai Konferencia; kiadványok pl. turisztikai kínálatát bemutató kiadvány készítése) típusú projektek valósultak meg nagyobb számban. A gazdaságfejlesztés jelentősebb mértékű támogatásokat kapott. 49,0 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A projektek összességét vizsgálva a humán 24

25 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI erőforrás-fejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek szerepeltek legnagyobb 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1997 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák arányban, a források megoszlása azonban a gazdaságfejlesztési projektekre fordított összeg túlsúlyát mutatja. Közlekedésfejlesztésre ez évben arányaiban kevesebbet, a források 27%-át fordították. A projektek típus és támogatottság szerinti megoszlása a két érintett határszakasz között jelentősen eltér. Az osztrák határszakaszon legnagyobb ráfordítás a gazdaságfejlesztés és a kis számú, de forrásigényes közlekedésfejlesztés típusú projektek esetében figyelhető meg. A román határszakaszon, forrásfelhasználás területén a humán erőforrás-fejlesztés emelkedik ki a közlekedésfejlesztésnél is magasabb több mint 32%-os részesedéssel ben újabb határszakasszal bővült a támogatás köre: ekkor indult a Phare CBC magyar-szlovák program. A legnagyobb keretösszeg az osztrák határszakaszon állt rendelkezésre, így a projektek is innen kerültek ki legnagyobb számban. A projektekre fordított támogatás nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy a kedvezményezett projektek száma magasabb, de az előző évekhez viszonyítva kisebb forrásigénnyel rendelkeznek. A magyar-román határszakaszon két nagyprojekt részesült támogatásban, a teljes keretösszeget tekintve részesedésük meghaladta a 30%-ot. Az induló szlovák Phare CBC leginkább az Észak-Magyarországi Régiót érintette, de a Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli Régiók is részesültek a támogatásból (egy, illetve két kisprojekttel), valamint a Nyugat-Dunántúli Régióból -Moson- megyében is indult egy támogatott projekt. A projektek és a ráfordítások aránya azt mutatja, hogy ezek alacsony költségvonzatú projektek voltak. Ebben az évben nagyprojektek között szám szerint meghatározóak voltak a közlekedésfejlesztési projektek, arányuk elérte a 70%-ot. A forrásfelhasználás is ennél a projekttípusnál volt a legjelentősebb: több mint 76% (a legnagyobbak: sz., Fertőszentmiklós és 74. sz. út elkerülő szakaszok). Az előző évekhez viszonyítva jelentős eltérés, hogy humán erőforrás-fejlesztési projektek nem szerepeltek a nagyprojektek között, és hogy a gazdaságfejlesztési nagyprojektek aránya (40%-ról 11%-ra) és támogatása is jelentősen csökkent (50%- ról 8%-ra) 1997-hez képest. 25

26 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI Kisprojektek között ebben az évben is meghatározó a humán erőforrás-fejlesztés (pl. Oktatási, képzési program az Írottkő Natúrparkban, Térségmenedzserek képzése és 6,8 Projektek számaránya projekt típusonként ,8 3,4 10,2 kaptak nagyobb hangsúlyt, a projektek támogatási nagyságának ágazat szerinti megoszlását tekintve. A rendelkezésre álló keretösszeg több mint 72%-át ilyen típusú fejlesztésekre fordították. Határszakaszonként vizsgálva a magyar-román 11,9 25,4 13,6 határszakaszon körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. hálózattá szervezése a régiókért) és turizmus (pl. Ökoturisztikai fejlesztés a magyar-szlovák határ mentén, Kisperházi tó - turisztikai centrum) mind a projektek arányát, mind a támogatási arányokat tekintve. Az egész évi programon belül a közlekedésfejlesztési projektek kizárólag közlekedésfejlesztésre, (Országhatár-Battonya-- közötti közút korszerűsítése, II. ütem és Kiszombori határátkelő állomáshoz vezető 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1999 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként , jelű út építése I-II. ütem nagyprojektek) fordították a rendelkezésre álló forrásokat. A magyar-osztrák határszakaszon a humán erőforrás-fejlesztés és a turizmus típusú projektek szerepeltek legnagyobb számban, a keret legnagyobb hányadát azonban közlekedésfejlesztésre fordították. A szlovák határszakasz esetében több turizmusfejlesztési projekt megvalósítása mellett, a források csaknem 70%-át egyetlen természet/ környezetvédelmi projekt (Jánossomorjai regionális hulladéklerakó) használta fel. 4,9 8,4 1,6 1,7 0,7 10,5 körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. 26

27 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A projekttámogatás ágazati megoszlása

28 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI 28

29 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI 29

30 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROJEKTEK TERÜLETFEJLESZTŐ HATÁSA A Phare CBC program deklaráltan támogatja a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti térségek viszonylagos elmaradottságának felszámolását, a határok átjárhatóságának könnyítését. A sikeres uniós példák mintájára hazánkban 1994-ben elindított Phare CBC projektek hasonló céllal, de kifejezetten az Unió és a csatlakozásra váró országok határ menti régióiban szolgálják az összeurópai érdekeket a gazdaság, kultúra, életminőség és környezetvédelem területein. Természetszerűleg minden egyes határ menti térség igyekszik kihasználni sajátos földrajzi elhelyezkedésének előnyeit és csökkenteni hátrányait. A számtalan helyi, kormányzati és nemzetközi kezdeményezés, valamint a határ mentiségből adódó feladatokra szánt források nagysága is bizonyítja, hogy az érintett régiók, csakúgy, mint a nemzeti és európai szintű szervezetek, a határ mentiséget egyre inkább nem mint a fejlődést korlátozó, hanem azt elősegítő, speciális adottságnak tekintik. Mindez tükröződik a nemzeti fejlesztési tervekben, a régiók, egyes kistérségek és települések fejlesztési stratégiáiban, valamint a Phare CBC céljaiban is, immár az egyre bővülő európai uniós integrációs folyamat keretei között. Az egyes határszakaszok menti kistérségekben végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult CBC fejlesztések ugyan nem képviselnek nagyon jelentős súlyt, ám egy-egy kistérség konkrét problémájának megoldásában mégis nagy segítséget jelent az adott projekt megvalósulása. A Phare CBC támogatásával megvalósult fejlesztések például az osztrák határ menti kistérségekben között eszközölt összes befektetésnek mintegy 3,5%-át, a szlovén határ mentiekkel együtt 3,4%-át, a román határ menti beruházások esetében pedig a támogatások csak mintegy 0,7%-át tették ki az összes beruházási értéknek. Ugyanakkor csupán az országhatár-battonya-- közötti közút korszerűsítésére eddig a CBC keretében fordított összeg a mezőkovácsházai kistérségben között a vállalatok által megvalósított fejlesztések 21%-ával ért fel. Emellett számos fejlesztésnek az adott, konkrét értéken túlmutató, annál sokkal nagyobb járulékos hatása lehet, ami azonban a szokványos statisztikai eszközökkel aligha mutatható be. Például egy konferencia vagy vásár megrendezése olyan üzleti kapcsolatok kiépítésének lehetőségét teremti meg, amelyből a konferencia költségét sokszorosan meghaladó megrendelés, export születhet. 30