TKNT 1111, TKNT 1112 Gyakorlati német nyelvtan 1 2. (szem.) Féléves óraszám: Kredit: 2 + 2

Átírás

1 Dr. Majzikn Lichtenberger Krisztina Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese TKNT 1111, TKNT 111 Gyakorlati nyelvtan 1. (szem.) + Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, teszt A kurzus a szófajok közül kiemelten foglalkozik az igvel mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemvel s annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, igeidők s igemódok kpzse s használata). Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szemináriumon elsősorban a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, nyelvi tudatosságuk erősítse, a szövegprodukció minősgi javítása az elsődleges clkitűzs. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, vizsgálata segíti hallgatót abban, hogy elsajátítsa a nyelvtani, elemző gondolkodásmódot. A szeminárium feladata továbbá a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Clamer, F. u.a. (006): Übungsgrammatik für die Mittelstufe. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning.

2 TKNT 111, TKNT 11 Beszd- s stílusgyakorlatok 1. (szem.) N: Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Simon Krisztina Zakariás Emese s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, házi dolg., teszt A kurzus clja az alapvető szövegtípusokhoz kapcsolódó grammatikai, stiláris s lexikai jelensgek feltárása s gyakoroltatása. A hagyományos szemllettel szakítva kommunikatív funkciók s beszdszándkok kör rendezzük a grammatikai s lexikai eszközöket, amelyek helyes megválasztásának a szituációs beágyazottság s a szövegkörnyezet függvnyben stilisztikai szempontokhoz is igazodnia kell. A kurzus clja a hallgatók nyelvi kszsgnek fejlesztse a Közös Európai Referenciakeret skálájához s tartalmi súlypontjaihoz igazodva: az emelt szintű rettsgi B-es szintjről a C1-es szintre való továbbjutás. A szóbeli kommunikáció fontos eleme továbbá a kiejts, az írásbeli a helyesírási szabályok betartása: a cl ezek tudatosítása s gyakorlása, ill. a kettő közti összefüggs feltárása. A hallgatóknak kpesnek kell lenniük arra is, hogy igazodva adott szituációkhoz, tmákhoz s partnerekhez, beszlgetsekben s vitákban nyelvi nehzsgek nlkül vegyenek rszt, helyesen használják az állandósult szókapcsolatokat s társalgási nyelvi fordulatokat, kifejezsbeli nehzsgek esetn pedig mondanivalójukat megfelelően körül tudják írni. referátum, házi dolgozat zh kiállításlátogatás Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Bácskai, A. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Buscha, J. u.a. (001): Grammatik in Feldern. Hueber, Ismaning. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

3 Dr. Klemm László TKNT 1410 Nmet nyelvű országok ismerete (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v Ajánlott flv: I. szóbeli A tárgy markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező, elsősorban nyelvszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadás áttekintst nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a mai három nyelvű állam (NSZK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciálódási folyamatokat, amelyek mindhárom országban a szövetsgi szerkezet ltrejötthez vezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatával, ill. a művszetek közp-európai alakulásával. A stúdium szilárd alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy a rsztvevők a ksőbbiekben biztonsággal legyenek kpesek a nyelvi, ill. kulturális megnyilvánulásokat egy-egy bizonyos korszak gazdasági, társadalmi, ill. törtneti összefüggsrendszerben rtelmezni. A hallgató kpes rzkelni s rtelemszerűen adekvát módon aktualizálni azokat a nyelvi, kultúrtörtneti, közleti kontextusokat s diskurzusokat amelyek a szűken rtelmezett nyelvoktatáson messze túl mutatnak. Ez a kompetencia alapot is nyújt egyben arra, hogy a leendő tanár majd ugyanezeket a kszsgeket rtő módon adja tovább az oktatási tevkenysge során. Szabó János Szalai Imre (41997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művszeti lexikon.

4 Prof. Dr. Hessky Regina Prof. Dr. Hessky Regina Dr. Szatmári Petra TKNT 010 Nyelvszeti alapismeretek (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar v Ajánlott flv: I. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A tantárgy meg kívánja ismertetni a hallgatókat az általános nyelvszet alapfogalmaival, elmleteivel, sajátos módszertanával, újabb irányzataival. Az előadások foglalkoznak az általános nyelvszet helyvel a nyelvtudományon belül; a nyelv fogalmával, felpítsvel, funkcióival, a nyelvvel mint rendszerrel, a nyelvi jel fogalmával, a nyelvi jelents krdskörvel, a nyelvi kommunikáció sajátosságaival, a nyelv s gondolkodás viszonyával, a grammatika fogalmával, a nyelv eredetvel, a nyelv s a társadalom kapcsolatával, a nyelvtipológia alapkrdseivel, az összehasonlító nyelvszet alapkrdseivel, valamint a nyelvi leírás módszereivel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( 3 010): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., 007): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 00): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 169). Telegdi Zsigmond: Bevezets az általános nyelvszetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöveggyűjtemny az általános nyelvszet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

5 Prof. Dr. Hessky Regina Prof. Dr. Hessky Regina Dr. Szatmári Petra TKNT 011 Nyelvszeti alapismeretek (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: I. zh, teszt Az előadást követő szeminárium áttekintst nyújt az általános nyelvszet alapfogalmairól, elmleteiről, sajátos módszertanáról, újabb irányzatairól. A szemináriumok foglalkoznak az általános nyelvszet helyvel a nyelvtudományon belül; a nyelv fogalmával, felpítsvel, funkcióival, a nyelvvel mint rendszerrel, a nyelvi jel fogalmával, a nyelvi jelents krdskörvel, a nyelvi kommunikáció sajátosságaival, a nyelv s gondolkodás viszonyával, a grammatika fogalmával, a nyelv eredetvel, a nyelv s a társadalom kapcsolatával, a nyelvtipológia alapkrdseivel, az összehasonlító nyelvszet alapkrdseivel, valamint a nyelvi leírás módszereivel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( 3 010): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., 007): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 00): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 169). Telegdi Zsigmond: Bevezets az általános nyelvszetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöveggyűjtemny az általános nyelvszet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

6 Dr. Czegldy Anita TKNT 00 Irodalomtudományi alapismeretek (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita magyar v Dr. Kovács Edit Ajánlott flv: I. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás bevezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapvető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom s kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereivel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreivel, törtneti szerepvel, alapfogalmaival, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyvel s lehetsges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseivel; fogalmaival, módszereivel s programjaival, szöveg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következmnyeivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (00): Irodalomelmlet az ezredvgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éva (199): Teremtett világ. Rendhagyó bevezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (004): Az rtelmezs világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pcs.

7 Dr. Czegldy Anita TKNT 01 Irodalomtudományi alapismeretek (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita magyar Dr. Kovács Edit Ajánlott flv: I. zh, teszt A szeminárium bevezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapvető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom s kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereivel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreivel, törtneti szerepvel, alapfogalmaival, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyvel s lehetsges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseivel; fogalmaival, módszereivel s programjaival, szöveg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következmnyeivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (00): Irodalomelmlet az ezredvgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éva (199): Teremtett világ. Rendhagyó bevezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (004): Az rtelmezs világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pcs.

8 TKNT 1399 Alapvizsga N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi TKNT 1111 TKNT 111 TKNT 111 TKNT 11 Oktatás nyelve: Ajánlott flv: II. A vizsga rtkelse a TVSZ pontjába foglaltaknak megfelelően törtnik. A vizsga kt rszből áll: Írásbeli rsz: a Nyelvtani gyakorlat című szemináriumok anyagára pülő grammatikai feladatok megoldása; stílusgyakorlat teszt; irányított fogalmazás szótárral. Szóbeli rsz: a közreadott tematikában szereplő tma alapján önálló tmakifejts ill. vlemnyalkotás; kpleírás. v szóbeli s írásbeli vizsga Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

9 TKNT 111 Szókincsbővíts s gyakorlati stilisztika 1. (szem.) Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Zakariás Emese Ajánlott flv: III. zh A szakmai cl a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyelvi közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szavakat, jelentsvariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, az let minl több területn. Segít a szókincs bővítsben, javításában s megfelelő felhasználásában. Sor kerül a tágan rtelmezett frazeológiai egysgeknek mint állandósult szókapcsolatoknak a tárgyalására is: főbb típusaik, funkcióik különfle szövegtípusokban, kreatív használatuk (modifikációk), különös tekintettel a reklámok nyelvre s a nyelvi humorra. A tanegysg a szókincs bővítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól, valamint a nyelvi regiszterekről ad rövid, gyakorlati indíttatású áttekintst. A szeminárium elsődleges clja az, hogy a hallgatók a megfelelő feladatok s gyakorlatok rvn elsajátítsák a különböző szövegkörnyezetekben stilisztikailag is adekvát szóhasználatot. A kurzus a szinonímia/rokonrtelműsg s a szócsaládok fogalmából kiindulva a paradigmatikus s szintagmatikus (szemantikai) viszonyok összefüggsben fejleszti a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciáját, hogy az eltrő funkcionális stílusoknak, árnyalatoknak megfelelően kommunikáljanak, a nyelvet tudatosan, variánsokban gazdagon s differenciáltan, konkrt helyzetekben adekvátan használják, valamint hogy az egyes fogalmakat más-más területeken találóan, kreatívan alkalmazzák. zh Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen.

10 TKNT 11 Szókincsbővíts s gyakorlati stilisztika. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Hollós Zita Zakariás Emese tavaszi Ajánlott flv: IV. zh A kurzus szakmai clja a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyelvi közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szavakat, jelentsvariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, a mindennapi let minl több területn. Segít a szókincs bővítsben, javításában s megfelelő felhasználásában. A szókincs bővítsnek technikái (szóösszettel, szókpzs), az egyes technikák produktivitásának s a nyelvi kreativitásnak (alkalmi metaforák) vizsgálata. A szókpzs leggyakoribb fajtájának, a szóösszettelnek általános jellemzői, produktivitása, szemantikai tulajdonságai. A tanegysg clkitűzse kettős: egyrszt a szókincs bővítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól ad áttekintst, másrszt azt is feladatának tartja, hogy a hallgatók a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ennek rdekben a flv során rövid bevezets után autentikus szövegeken s gyakorlatokon keresztül ismerkednek meg a hallgatók a szókpzs, szóösszettelek s más szókincsbővítsi technikák nyújtotta lehetősgekkel, ezek szabályszerűsgeivel, ill. produktivitásával. A szemináriumon nagy hangsúlyt kap továbbá a mai nyelvben megfigyelhető tendenciák megismerse is. zh Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen.

11 TKNT 11 Fordítási gyakorlatok 1. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: s magyar Dr. Fülöp József Ajánlott flv: Dr. Klemm László III. zh, házi dolg., teszt A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a ről magyarra törtnő fordítás sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szövegek fordításánál nlkülözhetetlenek. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelvű s magyar általános nyelvi szövegek, valamint az újságírói szaknyelv beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szövegtípusok főbb jellemzőit, valamit az idegen nyelvű sajtó nyelvi sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehetőv válik különfle szövegek magyarról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozatok Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Bevezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest.

12 TKNT 1 Fordítási gyakorlatok. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: s magyar Dr. Fülöp József tavaszi Ajánlott flv: Dr. Klemm László IV. házi dolg. A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyarról re törtnő fordítás sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szövegek fordításánál nlkülözhetetlenek. Megismerik továbbá az írásos szövegalkotás jellemző stratgiáit s technikáit. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelvű s magyar általános nyelvi szövegek, valamint a tudományos szaknyelv beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szövegtípusok főbb jellemzőit, valamit az idegen nyelvű sajtó nyelvi sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehetőv válik különfle szövegek magyarról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozat Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Bevezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest.

13 Prof. Dr. Pavel Stekauer Dr. Hollós Zita Zakariás Emese TKNT 131 Szövegtípusok s szövegalkotás (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. zh, teszt Szemináriumi keretben elsősorban a szövegtípusok (pl. letrajz, jegyzőkönyv s magánlevl stb.) nhány prototipikus pldájának tematikus-tartalmi s nyelvi jellegzetessgeit ismerik meg a hallgatók. A jellemzők rendszerezst a learning by doing jegyben az adott tmáról adott szövegtípusok ltrehozása követi. A szövegtípusoknak megfelelő nyelvi árnyalatok, retorikai eszközök, formai szempontok s rvelsi technikák megismerse. beadandó feladatok Bácskai, A. u.a. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg, Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Sandig, B. (1983): Stilistik der deutschen Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Fleischer, W. u.a. (1996): Stilistik der deutschen Gegenwartssprache. Peter Lang, Frankfurt. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Kruse, O. (007): Keine Angst vor dem leeren Blatt. Campus, Frankfurt/New York. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz.

14 Dr. Szatmári Petra TKNT 141 Magyar- kontrasztív nyelvi elemzsek 1. (szem.) Dr. Hollós Zita Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. zh, teszt A kurzus teljes tematikája a kapcsolódó Gyakorlati nyelvtan c. előadás anyagára pül. A szófajok közül kiemelten foglalkozik az igvel, mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemvel s annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, az igeidők s igemódok kpzse s használata.) Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szeminárium keretben mondatok s szövegek szintjn kerülnek összevetsre a magyar s nyelv eltrő nyelvtani szerkezetei (az igeidők használata, segdigk, egyenes s függő beszd, az igemódok, igeneves szerkezetek, szenvedő szerkezetek, műveltets, vonzatok, mikrovalencia, nvszói csoport, birtokos szerkezetek, tagadás). Ezt követi az így nyert ismeretek rendszerezse, majd a beszlt s írott nyelvhasználatban való alkalmazása. Brdar-Szabó, R. (001): Kontrastivität in der Grammatik. In: Helbig, G. u.a. (Hg.): Deutsch als Fremdsprache. Ein internationales Handbuch. Bd.1. de Gruyter, Berlin/New York, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (001): Übungsgrammatik Deutsch., Langenscheidt, Berlin-München. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen.Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Moser, H. (Hg.) (1970): Probleme der kontrastiven Grammatik. Schwann, Düsseldorf. Szűcs, T. (1999): Magyar kontrasztív nyelvszet a hungarológiában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Wegener, H. (Hg.) (1999): Deutsch kontrastiv. Typologisch-vergleichende Untersuchungen zur deutschen Grammatik. Niemeyer, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.

15 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 10 Fonetika, fonológia (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Szatmári Józsefn tavaszi Ajánlott flv: Dr. Uzonyi Pál II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A tantárgy clja az alapvető fonetikai ismeretek (artikulációs fonetika, akusztikus fonetika) elsajátítása, a fonológia legfontosabb alapfogalmainak, kutatási területeinek, kialakulásának s főbb irányzatainak bemutatása, valamint ezek nyelvre törtnő alkalmazása. Különös hangsúlyt fektetünk azokra a jelensgekre, melyek a nyelvre jellemzőek, de a magyar nyelvben ismeretlenek. További tmakört kpez a fonma-grafma kapcsolatok bemutatása. Az előadás clja, hogy a hallgatók alapos ismereteket szerezzenek a fonetika s fonológia főbb területein, hogy rtsk a fonológia termszett s a fonetikával való kapcsolatát. A kurzus további fontos clkitűzse, hogy a hallgató stabil szaktudással rendelkezzen a kiejts s intonáció tárgykörben, hogy kpes legyen a tanítási folyamatban a diákok kiejtst hatkonyan javítani, ennek fontos eszköze a fonetikus átírás elsajátítása. Altmann, Hans/Ziegenhain, Ute ( 007): Phonetik, Phonologie und Graphemik fürs Examen. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. Rausch, Rudolf/Rausch, Ilka (1993): Deutsche Phonetik für Ausländer. Langenscheidt Enzyklopädie, Berlin u.a. Staffeldt, Sven (010): Einführung in die Phonetik, Phonologie und Graphematik des Deutschen. Ein Leitfaden für den akademischen Unterricht. Stauffenburg (= Stauffenburg Einführungen), Tübingen. Uzonyi, Pál (1998): Phonetik und Phonologie des Deutschen. Einführung und Chrestomathie. Akadmiai Kiadó, Budapest. Grassegger, Hans ( 3 005): Phonetik Phonologie. Schulz-Kirchner, Idstein. Maas, Utz ( 006): Phonologie. Einführung in die funktionale Phonetik des Deutschen. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. Ramers, Karl Heinz/Vater, Heinz ( ): Einführung in die Phonologie. Gabel (= KLAGE 16), Hürth.

16 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 0 Áttekintő alaktan (ea.) N: Dr. Szatmári Józsefn Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Uzonyi Pál tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

17 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 1 Áttekintő alaktan (szem.) Dr. Szatmári Józsefn Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Uzonyi Pál tavaszi Ajánlott flv: II. zh, teszt A szemináriumon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. A szeminárium feladata a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása, valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

18 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 30 Áttekintő mondattan (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Józsefn v Ajánlott flv: Dr. Uzonyi Pál III. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A kurzus elsődleges clja, hogy bepillantást nyújtson a nyelv szintaxisának alapfogalmaiba s főbb elmleteibe. Keretben először általános-elmleti krdsekkel foglalkozunk (pl. grammatikák tipológiája, grammatikalitás s akceptabilitás, tudománytörtneti áttekints, szintaxis s egyb nyelvi területek rintkezse stb.). A kurzus törzsrszben az alapvető szintaktikai kategóriákat (flexiós kategóriák s kategorizációk nyelvtipológiai szempontból), valamint a szócsoportok s mondatok szintaxisának nyelvi egysgeit, a szócsoportokat/összetevőket ill. (fajtái s formái szerint) a mondatot tárgyaljuk. Külön figyelmet szentelünk a mondattani funkciók (mondatrszek) prototipikus jegyeinek (szintn rszben nyelvtipológiai aspektusból s a szemanto-szintaktikai összefüggsek alapvető figyelembevtelvel). Az előadássorozatot a morfoszintaxis törtneti s aktuális változásait tárgyaló rövid áttekints zárja. Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

19 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 31 Áttekintő mondattan (szem.) Dr. Szatmári Józsefn Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: III. zh A szeminárium követi az Áttekintő mondattan című előadást, clja, hogy az idevágó szakirodalom olvastatása rvn az előadáson közvetített elmleti tudásttágítsa, mlyítse s elősegítse gyakorlati alkalmazását. Aktuális, különböző, a mai írott nyelvi szintaktikai problmákat tárgyaló szakirodalom feldolgozásával a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse a szeminárium egyik clkitűzse. A mondattani problmák vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Továbbá kpess teszi a leendő tanárt a szakirodalom feldolgozására, elsajátítására s a ksőbbiekben növeli a szakirodalom felhasználásának ignyt. zh Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

20 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 40 Lexikológia s stilisztika (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Józsefn v Dr. Hollós Zita tavaszi Ajánlott flv: Dr. Hessky Regina IV. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A hallgatók az előadás keretben megismerkednek a szókincs fogalmával, alapvető rtegeivel s a szókincs elemei, elsősorban a szavak kodifikálásának különfle módozataival, illetve a szavak között fennálló lehetsges szemantikai kapcsolatokkal, valamint a szókincsen belül vgbemenő különfle folyamatokkal, változásokkal s azok eredmnyeivel. A szókinccsel kapcsolatos általános ismeretek elsajátítása után rszletesen tárgyaljuk a lexikális-szemantikai kapcsolatokat, amilyen pl. a szinonímia, antonímia, alá- s mellrendels, továbbá a szómező vagy szócsalád. Előtrbe kerül a jelents problematikája, melynek keretben nemcsak jelentsleírások, hanem a kontextus szerepe s az ezzel szorosan összefüggő stílusrtegek is a tematika rszt kpezik. Ezután bemutatásra kerülnek a szókincsen belül megfigyelhető változások az idegen s jövevnyszavak, a neologizmusok s az archaizmusok pldáján, illetve a szóalkotás különfle fajtái, mint a szókincs bővülsnek lehetsges módozatai. Vgül a szókincs kodifikálásának eredmnyekppen ltrejövő művekkel, a szótárakkal, rövid törtnetükkel s fajtáival zárul az előadássorozat. Cruse, D.A. (Hg.) (00): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York. Hessky, R./Knipf, E. (1998): Lexikologie. Bd.1-. Holnap, Budapest. Lutzeier, P.R. (1995): Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen. Römer, Ch./Matzke, B. (003): Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Schippan, Th. (00): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. Altmann, H./Kemmerling, S. (000): Wortbildung fürs Examen. Westdt. Verl., Wiesbaden. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.) (1985): Handbuch der Lexikologie. Athenäum, Königstein.

21 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 50 Szövegnyelvszet s pragmatika (ea.) N: Dr. Szatmári Józsefn Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A Szövegnyelvszet s szaknyelvek c. választható szakkpzsi modul rszeknt ez a tantárgy előadás formájában ismerteti meg a hallgatókat a szöveg nyelvszeti rtelmezsvel, a szövegnyelvszet alapfogalmaival, ill. a szöveg s a nyelvhasználat körülmnyeinek összefüggsvel. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a szövegnyelvszet pragmatikai vonatkozásaival. A szóbeli kommunikáció során elhangzó dialogikus szövegek pragmatikai vizsgálata, az illokúció, a beszdaktusok áttekintő bemutatása után a kurzus tematikája az írott szövegfajtákkal folytatódik. Az írott szöveg rtelmezse, koherenciája többek között az író s az olvasó kilttől, a keletkezs, felhasználás, elolvasás nyelven kívüli körülmnyeitől is függ, tehát olyan tnyezőktől, amelyek többnyire nem találhatók meg közvetlenül a szövegben (előfeltevsek, implikációk). Az előadások látogatása, a szakirodalom olvasása Bartha, M. u.a. (Hg.) (1994): Äußerungen - Texte - Gespräche. Eine Einführung in ihre linguistische Beschreibung. ELTE, Budapest. Brandt, M./Rosengren, I. (199): Zur Illokutionsstruktur von Texten. In: Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik. H.86, Breuer, D. (1974): Einführung in die pragmatische Texttheorie. Fink, München. Dressler, W. (197/1987): Einführung in die Textlinguistik. Niemeyer, Tübingen. Engel, U. (1988): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg. Meibauer, J. (1999): Pragmatik. Stauffenburg, Tübingen. Sandig, B. (1986): Stilistik der deutsche Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Weinrich, H. (1993): Textgrammatik der deutschen Sprache. Dudenverlag, Mannheim u.a. Wunderlich, D. (1970): Die Rolle der Pragmatik in der Linguistik. In: Deutschunterricht /4, 5-41.

22 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 51 Szövegnyelvszet s pragmatika (szem.) Dr. Szatmári Józsefn Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. teszt A szeminárium egyik clja, hogy a rsztvevők megfelelő jártasságot szerezzenek a kpzsi profil szempontjából különösen fontos írásos szövegtípusok ltrehozásában, továbbá megismerjk s alkalmazni tudják az ehhez szüksges nyelvi, stilisztikai kifejezőeszközöket, valamint meg tudjanak felelni a formai követelmnyeknek. A szeminárium keretben különböző szövegtípusok, pl. a hivatalos s magánlevl, illetve az írott sajtóban gyakori szövegtípusok (vezrcikk, glossza, interjú stb.), reklámszöveg-írás, távirat megszövegezse, pályázati szöveg, ajánlás stb. elkszítse áll a közppontban. A gyakorlati munka első fázisában a hallgatók megfelelő szövegmintákat gyűjtenek, ezeket nyelvi-stiláris s formai szempontból elemzik, majd a megjelölt tmakörökben saját szöveggyűjtemnyt állítanak össze. A másik súlypont az interaktív mediális kommunikáció (chat, SMS) sajátos nyelvi eszközeinek megismerse s alkalmazása. referátum Brinker, K. (001): Linguistische Textanalyse: eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. Erich Schmidt, Berlin. Fix, U. u.a. (003): Textlinguistik und Stilistik für Einsteiger. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Peter Lang, Frankfurt. Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Weinrich, H. (1993): Textgrammatik der deutschen Sprache. Dudenverlag, Mannheim. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz. Aktuális autentikus szövegek.

23 TKNT 99 Komplex vizsga (nyelvtudomány) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: TKNT 1399* TKNT 10 TKNT 0-1 TKNT TKNT 40 TKNT Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga

24 Dr. Klemm László TKNT 310 A irodalom törtnete (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A stúdium clja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemlletváltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakával bezárólag. Megvitatásra kerül az egyes stílusirányzatok, szellemi műhelyek, kiemelkedő szemlyisgek, jellemző formák bemutatása mellett a korábbi korok szellemi öröksgnek rtelmezse, aktualizálása, a törtnelmi szemllet trhódítása s változása. Továbbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A stúdium rsztvevői kpet kapnak a korszaknak a kánonhoz köthető jelentős irodalmi teljesítmnyeiről. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hrsg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (Hrsg.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim.

25 Dr. Klemm László TKNT 311 A irodalom törtnete (szem.) Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott flv: II. írásbeli A stúdium clja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemlletváltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakával bezárólag. A vonatkozó előadás (BNT 310) tematikájához szorosan kapcsolódó szeminárium az adott korszak reprezentatív, kanonizált művein demonstrálja a stílusirányzatok, az egyes szellemi műhelyek jellegzetessgeit, a romantika kivtelvel elsősorban a lírai s drámai termsre helyezve a hangsúlyt. A reprezentatív szemlyisgek, jellemző formák diszkurzív bemutatása mellett megvitatásra kerül a korábbi korok szellemi öröksgnek eszttikai recepciója, a törtnelmi szemllet trhódítása. Súlyponti krds továbbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A mindenkori tma anyagismeretvel felvrtezve folyamatos rszvtel s közreműköds a szemináriumi gyakorlati munkában tartalmas hozzászólásokkal, valamint kiselőadások tartásával. Balzer, Bernd; Volker Mertens (1990, Hrsg.) u.a.: Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de und Richard Newald: Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd München: Beck Grimminger, Rolf (1980, Hrsg.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de; Heger, Hedwig usw. (1983, Hrsg.): Die Deutsche Literatur vom Mittelalter bis zum 0. Jahrhundert. Texte und Zeugnisse. Bd. IV. (18. Jh.); Bd. V/1, V/ (Sturm und Drang. Klassik, Romantik). München: dtv. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. A fent felsorolt kötetekből a vonatkozó rszek

26 Dr. Ritz Szilvia TKNT 30 A irodalom törtnete (ea.) N: Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Czegldy Anita Ajánlott flv: III. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás áttekintst nyújt a irodalom főbb korszakairól s irányzatairól a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tárgyalja az irodalomban jelentkező új filozófiai nzeteket (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásával ltrejövő új formákat (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Kitr a, az osztrák s a svájci irodalom egymáshoz való viszonyára. Irodalmi irányzatok, filozófiai áramlatok, irodalmi formák kialakulása s elterjedse a nyelvű irodalmakban a XIX. század elejtől a XX. század elejig. Szász Ferenc (szerk.) (1999): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács László (szerk.) (1995): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár Az előadás olvasmánylistájának anyaga Bernd Balzer/ Volker Mertens (szerk.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Brenner, Peter J. (004): Neue deutsche Literaturgeschichte. Niemeyer, Tübingen. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.

27 Dr. Ritz Szilvia TKNT 31 A irodalom törtnete (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Ritz Szilvia Dr. Czegldy Anita Ajánlott flv: III. szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát követi, s műelemzsek segítsgvel mutatja be az előadásban tárgyalt jelentős korszakokat s irányzatokat a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tartalmi, stiláris s formai elemzsek segítsgvel kitr az irodalomban jelentkező új filozófiai nzetekre (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásával ltrejövő új formákra (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Tárgyalja a irodalom s az osztrák s a svájci irodalom egymáshoz való viszonyát is. A bevezető jellegű szeminárium a szövegközeli elemzseken keresztül felkszít az irodalmi szövegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismersre. Az irodalmi szövegeket minden esetben tágabb irodalom- s kultúrtörtneti kontextusban is elhelyezzük. A szövegelemzsek során figyelembe vesszük az egyes elmleti megközelítsek adta rtelmezsi lehetősgeket s teret adunk a szövegek különböző olvasatainak is. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács László (1995, szerk.): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár Az olvasmánylista anyaga Aust, Hugo (1990): Novelle. Metzler, Stuttgart. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Pfister, Manfred (¹¹003): Das Drama. Fink, München (UTB 580) Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.

28 Dr. Czegldy Anita TKNT 330 A irodalom törtnete 1910-től napjainkig (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita v Dr. Kovács Edit tavaszi Ajánlott flv: IV. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás clja a nyelvű országok irodalmának összefoglaló áttekintse az expresszionizmus korszakától napjainkig. Az irodalomtörtneti kronológiát követő előadások tárgyalják az expresszionizmus megjelenst az egyes irodalmi műfajokban, az első világháborút követő vek sokszínű irányzatait, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő nosztalgikus irodalmat, a Neue Sachlichkeit trhódítását, a háborút megelőző időszak, az emigráció s a belső emigráció politikai irodalmát, a náci Nmetország kultúrpolitikáját, a múlt feldolgozására tett intellektuális kísrleteket. A rendelkezsre álló idő rövidsge miatt a 1945 utáni korszak feldolgozása tematikus súlypontokra (pl. női irodalom, globalizációs krdsek), főbb tendenciákra (pl. Neue Innerlichkeit), illetve egyes kiemelkedő szemlyisgek (pl. Frisch, Dürrenmatt, Böll, Grass, Walser, Handke, Bernhard, Bachmann) munkásságára koncentrálódik. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne dtv, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dtv, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dtv, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck.