8+2 féléves német osztatlan közös képzés tantárgytematikái

Átírás

1 8+2 flves osztatlan közös kpzs tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltteleket jelöl, melyek az adott tanegysg felvtelnek felttelei (míg a csillag nlkül jelzett gyenge előfelttelek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak s szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett rdemjegyek átlaga rszt kpezi az oklevl minősítsnek), TVSZ. 86. (3) b) Tantárgy felelőse: Dr. Ritz Szilvia Dr. Ritz Szilvia Dr. Klemm László Dr. Kovács Edit Dr. Fülöp József TKNT 3110 Irodalmi szövegek interpretációjának módszerei (ea.) N: * * Oktatás nyelve: Értkels módja: kötelező őszi VII. v szóbeli Az előadás a XIX. sz. második feltől napjainkig terjedő időszak irodalomtudományi módszereit tekinti át. Felvonultatja s bemutatja az irodalmi szövegek különböző megközelítsi, rtelmezsi eljárásait. Összeveti az egyes módszerek egymáshoz kpesti hangsúlyeltolódásait s főbb állításait. Clja, hogy a hallgatók megismerjk s elsajátítsák az irodalmi szövegek interpretációjának elmleteit, hogy azután a gyakorlatban - szakdolgozatuk elkszítse során - is alkalmazni tudják ezeket. Megismerteti a hallgatókat a legjelenetősebb irodalomtudományi elmletekkel, módszerekkel. Bemutatja ezek alkalmazási lehetősgeit, elmleti tájkozottságot ad, hogy a hallgatók a ksőbbiekben, esetleg a bemutatott megközelítsek közül választva, teoretikusan megalapozott szemináriumi s szakdolgozatokat kszíthessenek. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1996): Textsorten I. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Erster Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1997): Textsorten II. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Zweiter Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács, László/ Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (2001): Textsorten III. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Dritter Teil. Zur Literaturkritik und Interpretation. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Arnold, Heinz-Ludwig, Detering, Heinrich (szerk.) (2003): Grundzüge der Literaturwissenschaft. dtv, München. Baasner, Rainer/ Zens, Maria (2001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Eagleton, Terry (1988.): Einführung in die Literaturtheorie. Metzler, Stuttgart. Zima, Peter V. (1992): Komparatistik. Einführung in die vergleichende Literaturwissenschaft.. Francke, Tübingen.

2 Dr. Ritz Szilvia Dr. Ritz Szilvia Dr. Klemm László Dr. Kovács Edit Dr. Fülöp József TKNT 3111 Irodalmi szövegek interpretációjának módszerei (szem.) 2 * * Oktatás nyelve: Értkels módja: kötelező őszi VII. házidolgozat A szeminárium a XIX. sz. második feltől napjainkig terjedő időszak irodalomtudományi módszereit mutatja be egy irodalmi szövegen. Megvizsgáljuk az eltrő rtelmezsi eljárások lehetsges alkalmazását s ennek eredmnyeit egy kiválasztott irodalmi mű elemzse kapcsán. A tantárgy clja, hogy a hallgatók a gyakorlatban is önállóan tudják alkalmazni a különböző szövegrtelmezsi módszereket. Irodalmi szövegek önálló elemzse különböző irodalomtudományi módszerek segítsgvel. A szeminárium során a hallgatók kipróbálhatják a különfle rtelmezsi lehetősgeket, s a kiválasztott mű több irányból törtnő megközelítse rvn maguk is meggyőződhetnek az irodalmi szövegek nyitottságáról, az rtelmezsi lehetősgek szles skálájáról. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1996): Textsorten I. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Erster Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1997): Textsorten II. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Zweiter Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács, László/ Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (2001): Textsorten III. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Dritter Teil. Zur Literaturkritik und Interpretation. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Baasner, Rainer, Zens, Maria (2001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Arnold, Heinz-Ludwig/ Detering, Heinrich (2003) (szerk.): Grundzüge der Literaturwissenschaft. dtv, München. Baasner, Rainer/ Zens, Maria (2001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Bogdal, Klaus-Michael (szerk.) (²2005): Neue Literaturtheorien in der Praxis. Textanalysen von Kafkas Vor dem Gesetz. Vandenhoeck&Ruprecht, Göttingen. Eagleton, Terry (1988.): Einführung in die Literaturtheorie. Metzler, Stuttgart. Lörke, Tim/ Müller, Christian (szerk.) (2006): Vom Nutzen und Nachteil der Theorie für die Lektüre. Das Werk Thomas Manns im Lichte neuer Literaturtheorien. Königshausen&Neumann, Würzburg Wellbery, David E. (szerk.) (1993): Positionen der Literaturwissenschaft. Acht Modellanalysen am Beispiel von Kleists Das Erdbeben in Chili. Beck, München.

3 Dr. Kovács Edit Dr. Kovács Edit Dr. Ritz Szilvia Dr. Fülöp József TKNT 3121 Összehasonlító elemzsek (szem.) 3 kötelező * * Értkels módja: Oktatás nyelve: VIII. írásbeli A szeminárium a s magyar irodalom sokszálú, sokrtegű, korszakokon átívelő összefonódásának vizsgálatával egyúttal a komparatisztikai eljárásmódok minl szlesebb spektrumát is igyekszik megismertetni a hallgatókkal. A közppontban a 19. század vgtől napjaink irodalmáig ívelő modernitás-posztmodernitás szövegeinek összehasonlító elemzse áll, oly módon, hogy a korszakok s korszakhatárok, a hasonló tematikák s motívumrendszerek, a közvetlen irodalmi hatások, intertextuális összefonódások s a különböző mdiumok közötti határátlpsek is szóba kerüljenek. A hallgatók szlesebb összefüggsekben, (közp-)európai kontextusban kpesek látni a nemzeti irodalmakat; megismerkednek az irodalmi-kulturális hatásmechanizmusokkal, s kpesek azokat önállóan felismerni; szlesebb műveltsggel rendelkeznek a s a magyar kultúrtörtnet területn; elsajátítják a komparatisztika alapvető eljárásait. A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok (vagy művek) önálló feldolgozása A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Fried István (2000, Hg.): Rejtett párbeszdek. (Osztrák-magyar-közpeurópai irodalmi párhuzamok s rintkezsek). Szeged. Orosz Magdolna Hárs Endre Wolfgang Müller-Funk (2003, Hg.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. Peter Lang, Frankfurt a.m. Kulcsár-Szabó Ernő: Budapest-Bcs-Berlin: a Nyugat s a közp-európai modernsg. In: Holmi, 2009/ Bernáth Árpád Bombitz Attila (2004, Hg.): Mirt olvassák a ek a magyarokat? Befogadás s műfordítás. Grimm, Szeged. Teller Katalin Kerekes Amália Orosz Magdolna (2002, Hg.): s fonaluktól messze szavak peregnek-hullanak Nyelv, nyelvisg, nyelvi problmák a századforduló osztrák s magyar kultúrájában s irodalmában. ELTE Germ. Int., Budapest.

4 Dr. Heltai János Dr. Hessky Regina TKNT 3230 Szociolingvisztika s dialektológia (ea.) 3 N: kötelező őszi * * Oktatás nyelve: VII. Értkels módja: v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A nyelvre nagyon jellemző a nyelvi sokszínűsg. Bár Nmetországban, Ausztriában s Svájcban ül beszlnek, mindegyik nemzeti változatnak megvannak a maga sajátosságai, melyek rövid bemutatása az előadás egyik fő clkitűzse. Nemcsak politikai, hanem egyb (pl. területi vagy funkcionális) szempontok alapján is beszlhetünk a nyelv különfle változatairól, melyek szintn az előadás központi tmáját kpezik. A nemzeti változatokon kívül (svájci s osztrák) megkülönböztethetünk dialektusokat, szociolektusokat, mdiafüggő vagy funkcionális változatokat (köznyelv, irodalmi nyelv, sajtónyelv, szaknyelv stb.) s stílusokat/szövegfajtákat is. Mivel a nyelvi változatokkal foglalkozó kutatások elsősorban empirikusak, a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztika legfontosabb gyakorlati kutatási módszereivel s ezenközben egy, a különfle változatokat magába foglaló szociolingvisztikai modellel is. Vgül a nyelvi akadályok B. Bernstein által kidolgozott tzisvel s annak W. Labov általi kritikájával zárul az előadássorozat. Ammon, U. u.a. (1987): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Bd.3.1. de Gruyter, Berlin/New York. Löffler, H. (1994): Germanistische Soziolinguistik. Erich Schmidt, Berlin. Schlieben-Lange, B. (1991): Soziolinguistik. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart. Ammon, U. (1995): Die deutsche Sprache in Deutschland, Österreich und der Schweiz. de Gruyter, Berlin/New York. Barbour, S./Stevenson, P. (1998): Variation im Deutschen: soziolinguistische Perspektiven. de Gruyter, Berlin/New York.

5 Dr. Czegldy Anita Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia Dr. Kovács Edit TKNT 3310 Irodalom s interkulturalitás (ea.) N: kötelező őszi * * Oktatás nyelve: VII. Értkels módja: v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás áttekintst ad az interkulturalitás tmakörhez tartozó fő fogalomkörökről (transzkulturalitás, hibriditás, mtissage, stb.) s tárgyalja a kolonialitás s a posztkolonialitás jelensgt s az erre pülő elmleteket. A tárgy a fenti, szűkebb clokon túl kitr továbbá a saját magunkról s az idegenekről alkotott kp megkülönböztetsre, ami az interkulturális kommunikáció szerves rszt kpezi. Vizsgálja az idegenekről alkotott kp különböző formáit (sztereotípia, előítlet s ezek felszámolása) mint a kollektív identitásminták alapjait. Az idegensgre adott válaszreakciók nyomon követhetők különböző szövegtípusokban (vicc, szatíra, reklám) s irodalmi szövegekben egyaránt. Az előadást kísrő szemináriumon vizsgálat tárgyát kpezik különböző korokból s a irodalom különböző rgióiból származó irodalmi szövegek, melyek a mindenkori saját s az idegen egymáshoz fűződő viszonyát tematizálják (pl. francia-, osztrák-magyar, nyugat-kelet), az identitás problmakört körüljáró irodalmi szövegek, sajátos identitáskonstrukciókat megjelenítő szövegek. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a tudományterület kutatási módszereinek megismertetse a hallgatók szüksges információkat kapnak a nyelv, irodalom s kultúra mlyebb összefüggseinek megrtshez a hallgatók a nyelvi, irodalmi s kulturális jelensgekről szerzett tudást a gyakorlatban alkalmazzák interkulturális kompetencia fejlesztse, saját sztereotípiák stb. reflektálása A kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Hofmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. Eine Einführung. München: W. Fink Verlag, Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer. Stuttgart, Weimar: Metzler, Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Kulturraumstudien und Interkulturelle Kommunikation. In: Nünning, Ansgar Nünning, Vera (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler, 2003, Wierlacher, Alois Bogner, Andrea (Hg.): Handbuch interkulturelle Germanistik. Stuttgart, Weimar: Metzler, 2003.

6 Dr. Kovács Edit Dr. Klemm László Dr. Kovács Edit Dr. Fülöp József TKNT 3320 Medialitás s intermedialitás (ea.) N: kötelező * * Oktatás nyelve: VIII. Értkels módja: v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás általános bevezetőknt szolgál a hallgatók számára. Eligazítja őket a medialitás tárgykörnek alapkrdseiben, szempontrendszerben. A tantárgy rámutat arra, hogy a mdiumok törtneti változásában (szóbelisg versus írásbelisg, a nyomtatás s a sokszorosíthatóság megjelense stb.) hogyan változik maga a kultúra, az irodalom, hogy e változások milyen új kapcsolódási pontokat eredmnyeznek egyes művszeti ágak s mdiumok között, s milyen következmnyekkel bír a befogadóra, ill. a művek recepciójára nzve, hogy a közvetítettsg rvn más-más mdium hordozza ugyanazon tartalmakat. Az előadás mindeközben nem nlkülözheti a medialitás alapvető teoretikus szövegeinek ismertetst, bemutatását. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a medialitás tárgykörnek átfogó ismerete, az emleti sajátosságok megismerse a művszeti ágak közötti átjárások, ill. különbsgek felismerse lexikai tudás megszerzse Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Kittler, Friedrich: Optische Medien. Berlin: Merve, Pfeiffer, Ludwig: Das Mediale und das Imaginäre. Dimensionen kulturanthropologischer Medientheorie. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, Lessing, Gotthold Ephraim: Laokoon. Briefe, antiquarischen Inhalts. Text und Kommentar. Hrsg. von Wilfried Barner. Frankfurt a.m.: Deutscher Klassiker Verlag, McLuhan, Marshall: Das Medium ist die Botschaft = The medium is the message. Dresden: Philo Fine Arts, Verl. der Kunst, Kleihues, Alexandra Naumann, Barbara Pankow, Edgar (Hg.): Intermedien: Zur kulturellen und artistischen Übertragung. Zürich: Chronos, (=Medienwandel Medienwechsel Medienwissen, Bd. 14) Schmitz, Ulrich Horst, Wenzel (Hg.): Wissen und neue Medien: Bilder und Zeichen von 800 bis Berlin: Erich Schmidt Verlag, (= Philologische Studien und Quellen 177)

7 Dr. Szatzker Szilvia Dr. Szatmári Petra Dr. Szatzker Szilvia Dr. Uzonyi Pál TKNT 3221 Magyar- kontrasztív nyelvi elemzsek 2. (szem.) 2 * * Oktatás nyelve: Értkels módja: kötelező VIII. zh, teszt A szeminárium a Kontrasztív nyelvi elemzsek I. című szemináriumnak a folytatása, clja a szókszlethez kötött további kontrasztív nyelvszeti problmák bemutatása, az újabb szakirodalom feldolgozása. A szeminárium-tematikának rszt kpezi a szókszlethez kötött jelensgek kontrasztív főleg -magyar viszonyban törtnő ábrázolása. Fontos szerepet játszanak a nyelvi kölcsönhatások folyamatai s eredmnyei a s a magyar nyelv megfelelő szegmenseinek egybevető vizsgálata alapján. A krdskör feldolgozásában a kontrasztív megközelíts mellett hangsúlyos szerepet kap a nyelvi kölcsönhatások pozitív, ill. negatív hatása a nyelvtanulás folyamatában (transzfer, ill. interferencia). A szakirodalomban fellelhető különböző leírási kísrletek összehasonlítása rvn a hallgatók elsajátítják azt a kpessget, hogy be tudják mutatni a kt nyelvben általuk kiválasztott jelensgek kontrasztív vizsgálatát. Brdar-Szabó, R. (2001): Kontrastivität in der Grammatik. In: Helbig, G. u.a. (Hg.): Deutsch als Fremdsprache. Ein internationales Handbuch. Bd.1. de Gruyter, Berlin/New York, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2001): Übungsgrammatik Deutsch., Langenscheidt, Berlin-München. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen.Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Moser, H. (Hg.) (1970): Probleme der kontrastiven Grammatik. Schwann, Düsseldorf. Szűcs, T. (1999): Magyar kontrasztív nyelvszet a hungarológiában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Wegener, H. (Hg.) (1999): Deutsch kontrastiv. Typologisch-vergleichende Untersuchungen zur deutschen Grammatik. Niemeyer, Tübingen. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.

8 Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Czegldy Anita Dr. Klemm László TKNT 3711 Irodalmi szövegek a nyelv oktatásában (szem.) 2 Oktatás nyelve: Értkels módja: őszi VII. írásbeli A szeminárium clja, hogy a hallgatók felismerjk a nyelvű irodalmi szövegek s egyb műalkotások (pl. filmek) felhasználásának lehetősgeit a nyelv s kultúra közvetítse során. A foglalkozáson szó lesz az irodalmi műalkotások kiválasztásának legfőbb kritriumairól, ezt követően pedig rszletesen tárgyaljuk a felhasználás különböző lehetősgeit. A bemutatott pldák, projektórák elemzsn, megbeszlsn túl a rsztvevők lehetősget kapnak irodalmi művek nyelvórai feldolgozásának önálló előkszítsre is. Az elkszült munkák bemutatását egyni s csoportos reflexió követi majd. A szemináriumon való aktív rszvtel Szemináriumi beadandók teljesítse Bechtold, Gerhard; Gericke-Schönhagen, Detlef (1999): Spielfilme im Unterricht Deutsch als Fremdsprache. Ein Kursprogramm für Fortgeschrittene, München: Goethe-Institut Bischof, Monika; Kessling, Viola; Krechel, Rüdiger: Landeskunde und Literaturdidaktik. Goethe-Institut, München. Bräsel, Sylvia (1999): Angst und Glück in Literatur, Bildender Kunst und anderen Medien. Überlegungen zur Projektarbeit im interkulturellen Kontext für den Literatur- und Landeskundeunterricht im DaF-Bereich, in: Info Daf 5/1999, Ehlers, Swantje (1992): Lesen als Verstehen. Germanistik. Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt, Berlin. Jürgen Koppensteiner (2001): Literatur im DaF-Unterricht. Eine Einführung in produktiv-kreative Techniken. Arbitrium. Von Zwergen, Elfen und Märchenprinzen - Fantastisches im Grimm-Jahr (2011), Frühes Deutsch. Heft 24. München: Goethe Institut

9 Dr. Czegldy Anita Dr. Czegldy Anita Dr. Klemm László TKNT 3712 Protestáns hagyományok a irodalomban (ea.) N: Oktatás nyelve: Értkels módja: VIII. v zh, házi dolg. A szeminárium rszben teljes szövegek, rszben rszletek olvasásával s rtelmezsvel betekintst nyújt a reformáció erkölcsi, teológiai s társadalmi gondolatvilágába, valamint az irodalom nyelvi s stilisztikai jellegzetessgnek megismersbe. A szeminárium clja, hogy felhívja a figyelmet a protestáns hagyományok intenzív jelenltre a irodalomban, illetve megvizsgálja az irodalomban is vgbemenő nyelvi, művszi szekularizációs folyamatok mellett a vallásos hagyomány továbblst. A szeminárium keretben feldolgozzuk pl. Luther alapvető traktátusait, olyan jelentős hatású műveket, mint a Historia von D. Johann Fausten című npkönyv. A huszadik század termsből bemutatjuk többek között Goethe, a polgári realisták, Thomas Mann, Gottfried Benn, Hermann Hesse s Günter Grass kiválasztott szövegeit. Az olvasmánylista tartalma referátum, házi dolgozat Aner, Karl (1964): Theologie der Lessingzeit. Halle Nachdr. Hildesheim. Brückner, Wolfgang (szerk.) (1974): Volkserzählung und Reformation: Ein Handbuch zur Tradierung und Funktion von Erzählstoffen und Erzählliteratur im Protestantismus. Schmidt, Berlin. Burger, Heinz Otto (1969): Renaissance, Humanismus, Reformation. Deutsche Literatur im europäischen Kontext. Athenaion, Bad Homburg v.d.h. Könneker, Barbara (1975): Die Literatur der Reformationszeit. Kommentar zur einer Epoche. Winkler, München. Maier, Johann Erich (1998): Gnade und Ästhetik. Von der Wiedergeburt zur Gnadenpoetik. Frankfurt am Main. Miersemann, Wolfgang/ Busch, Gudrun (szerk.) (2002): Pietismus und Liedkultur. Verlag der Franckeschen Stiftung Halle im Max Niemeyer Verl., Tübingen Schröder, Christel Matthias (szerk.) (1988): Klassiker des Protestantismus. 8 Bde. (Bremen: Schünemann ) [Reprint:] Brockhaus, Wuppertal. Troeltsch, Ernst (2001): Schriften zur Bedeutung des Protestantismus für die moderne Welt ( ). Kritische Gesamtausgabe. Bd. 8. de Gruyter, New York / Berlin. Wunderlich, Werner (szerk.) (1989): Der literaische Homo oeconomicus. Vom Märchenhelden zum Manager. Beiträge zum Ökonomieverständnis in der Literatur. Paul Haupt, Bern / Stuttgart.

10 Prof. Dr. Pavel Stekauer Dr. Szatzker Szilvia Zakariás Emese TKNT 3713 Szaknyelvek s nyelvi jellemzőik (szem.) 2 Oktatás nyelve: VIII. Értkels módja: zh, teszt Az Unióba való belpssel szles területen vált szüksgess a közlet különböző szegmenseiben hivatalos szövegek kszítse, olvasása, rtelmezse s megfelelő alkalmazása/fordítása. A kurzus ehhez kíván segítsget nyújtani, lehetőv tve a hivatalos, illetve szaknyelvi szövegek általános jellemzőinek, sajátosságainak megismerst s gyakorlatban törtnő alkalmazását. A tantárgy keretn belül a hallgatók megismerik a különfle (pl. gazdasági, jogi, pnzügyi, környezetvdelmi) szaknyelvi szövegek s magyar változatát. Ezek komplex (lexikai, stilisztikai, szintaktikai, szövegtani) elemzse rvn a fordítástechnika elemeit s szempontjait is felhasználva feltárhatók s rendszerezhetők a kt nyelv közötti hasonlóságok s különbsgek. A hallgatóknak lehetősgük nyílik eredeti szövegek olvasására, fordítására s elemzsre, ebben a komplex megközelítsben tudatosulnak a köznyelv s a hivatalos nyelvhasználat közötti ill. a területspecifikus különbsgek is. Lehetősg nyílik az adott szakterület alapvető terminológiájának elsajátítására. A kurzus vgn a hallgatók kpesek adott területeken hasonló szövegek önálló kszítsre. zh teszt Fülöp G. (2003): Az Európai Unió intzmnyrendszere s jogi terminológiája nyelven. KJK-KERSZÖV Jogi s Üzleti Kiadó, Budapest. Häusermann, J. (2001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. IFRS Die amtlichen EU-Texte Englisch-Deutsch Textausgabe IDW Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Monar, J. (1993): Sachwörterbuch zur Europäischen Union. Kröner, Stuttgart. Olaszy, K./Pákozdin, G. I. (2003): Neue Wirtschaftsthemen. Lehrbuch für die Mittel- und Oberstufe. Holnap Kiadó, Budapest. Seeker, P. (1998): Der Euro. Das Lexikon zur Währungsunion. Dudenverlag, Mannheim u.a. Weischenberg, S. u.a. (2005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz.

11 Dr. Hessky Regina Dr. Szatzker Szilvia TKNT 3714 Fejlődsi tendenciák a mai nyelvben (szem.) 2 Oktatás nyelve: Értkels módja: őszi VII. zh, teszt Olyan elmleti s gyakorlati nyelvi ismeretek közvetítse, amelyek a helyes nyelvszemllet kialakítását segítik elő, általában a nyelvi változások megfelelő kezelst/rtelmezst bemutatva. Ezzel egyenrangú cl a nyelvhasználatbeli konkrt változások nyomon követsvel a gyakorlati nyelvtudás folyamatos karbantartása, ill. fejlesztse. A nyelvi változások mozgatórugóit s mibenltt taglaló korszerű elmletek (E. Coseriu ill. R. Keller) A jelenkori főbb nyelvfejlődsi tendenciák, nyelvi változások, egyfelől a grammatikalizáció (morfoszintaktikai változások), másfelől a lexikalizáció (neologizmusok, internacionalizmusok/ anglicizmusok) kör csoportosítva Kitekints a nyelvterület nemzeti (, osztrák, svájci) változatainak dinamikájára, ill. kölcsönhatásaira Nyelvi anyag gyűjtse s elemzse Coseriu, E. (1974): Synchronie, Diachronie und Geschichte. Das Problem des Sprachwandels. Fink, München. Heringer, H.J. u.a. (Hg.) (1994): Tendenzen der deutschen Gegenwartssprache. Universit de la Sorbonne Nouvelle, Publications de l Institut d Allemand, Paris. Keller, R. (1994): Sprachwandel. Francke, Tübingen/Basel. Keller, R. (2004): Ist die deutsche Sprache vom Verfall bedroht? Unveröffentlichter Artikel, der mit besonderer schriftlicher Genehmigung des Autors im Semesterapparat zu Verfügung steht. Polenz, P. von (1990): Nationale Varietäten der deutschen Sprache. In: International Journal of the Sociology of Language 83, 5-38.

12 Dr. Hessky Regina Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese TKNT 3715 Szótárak s szótárhasználat (szem.) 2 Oktatás nyelve: VIII. Értkels módja: írásbeli A szeminárium clja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szótártipológia krdseivel, ezáltal minl több szótártípussal (belertve az elektronikusakat is), valamint elsajátítsák a szótárhasználat azon elmleti alapjait s használati fogásokat (skills), amelyek segítsget jelentenek a helyes szótárválasztásban s sikeres szótárhasználatot eredmnyeznek. Az egy- s ktnyelvű általános s speciális szótárak bemutatása, különös tekintettel az egy- s ktnyelvű tanulószótárakra, kollokációs-, valencia-, frazeológia- valamint szakterminológiai szótárakra, lehetősget ad arra is, hogy a hallgatók betekintst nyerjenek a szótárírás ismert nemzetközi műhelyeinek munkájába. Nemcsak a szótárfajták, hanem a szótárak felpítsnek, adat-disztribúciójának, az adatok elrhetősgi útjainak ismerete is fontos a szótárhasználatnál. A szótár egyes rszei tartalmilag, formailag s funkcionálisan elemezhetők, s megfelelő struktúrák segítsgvel leírhatók. Mindezek ismeretben a keresett adat fellelse is gyorsabb, mind a nyomtatott, mind az elektronikus szótárakban, ami összessgben mg hatkonyabb szótárhasználatot eredmnyez. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a nyelvhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyelvi változatok súlyának, szerepnek ismerete aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus, elemző rtkelse, önálló következtetsek levonása, összefüggsek feltárása a -magyar nyelvi különbözősgekről s párhuzamokról szerzett tudás gyakorlati alkalmazása A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Engelberg, Stefan Lemnitzer, Lothar (2001): Lexikographie und Wörterbuchbenutzung. Stauffenburg, Tübingen. (Kap. 1 3) (=Stauffenburg Einführungen 14) Haß-Zumkehr, Ulrike (2001): Deutsche Wörterbücher Brennpunkt von Sprach- und Kulturgeschichte. de Gruyter, Berlin, New York. (kijelölt fejezetek) (=de-gruyter-studienbuch) Hausmann, Franz Josef et al. (1989, Hg.): Wörterbücher. Dictionaries. Dictionnaires. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie [...]. Erster Teilband. de Gruyter, Berlin, New York. (Kap. II) (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 5.1) Wiegand, Herbert Ernst (1998, Hg.): Perspektiven der pädagogischen Lexikographie des Deutschen. Untersuchungen anhand von Langenscheidts Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Niemeyer, Tübingen. (kijelölt fejezetek) (= Lexicographica. Series Maior 86) Wiegand, Herbert Ernst (2010): Systematische Einführung. Kap. 4, 5. In: Wörterbuch zur Lexikographie und Wörterbuchforschung. Dictionary of Lexicography and Dictionary Research. Hg. und bearbeitet von Herbert Ernst Wiegand, Michael Beißwenger, Rufus H. Gouws, Matthias Kammerer, Angelika Storrer, Werner Wolski. de Gruyter, Berlin, New York.

13 Dr. Markus Kracht Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Uzonyi Pál TKNT 3716 Számítógpes nyelvszet (szem.) 3 Értkels módja: Oktatás nyelve: VIII. zh, teszt A szeminárium clja, hogy rszletesen foglalkozzon a számítógpes nyelvszet tárgykörvel, különös tekintettel a gyakorlati letben törtnő alkalmazás aspektusaira. A számítógp s az írott, valamint beszlt nyelv kapcsolatának feltrkpezse után az idegen nyelv tanulását támogató eszközök elemzse s rtkelse kerül a figyelem közppontjába. A tmához kapcsolódik mg a fordítási folyamat számítógpes eszközeinek bemutatása: a hallgatók megismerkednek a fordítóprogramok működsi elveivel, kritikailag elemzik a fordítás s a számítógp viszonyát a teljes automatizáltság, illetve a nyelvtanuló/fordító munkájának támogatására vonatkozóan. A tantárgy keretn belül a hallgatók egyrszt bepillantást nyernek a számítógpes nyelvszet legfontosabb aktuális krdsfeltevseibe, illetve megtanulják a gyakorlatban adekvát módon használni a digitalizált adathordozók által kínált lehetősgeket. zh Dringó-Horváth, I. (2005): Analyse und Evaluation des elektronischen PC-Wörterbuches als modernes Lehr- und Lernmedium für DaF. In: Praktische Aspekte der Lexikographie, Budapester Beiträge zur Germanistik. Brenner, K./Rada R. (Hg.), ELTE, Budapest, Issing, L./Klimsa, P. (2002): Information und Lernen mit Multimedia und Internet. Beltz, Weinheim. Kis, B. u.a. (2006): A fordító számítógpe. SZAK Kiadó, Bicske. Prószky,G. (2005): A nyelvtechnológia (s) alkalmazásai. Aranykönyv Kiadó, Budapest. Wille, G. u.a. (2002): Computerlinguistik. Was geht, was kommt? Gardez!-Verl., Sankt Augustin.

14 Dr. Ritz Szilvia Dr. Ritz Szilvia Dr. Czegldy Anita TKNT 3720 Irodalom- s kultúratudományi irányzatok (ea.) N: Oktatás nyelve: Értkels módja: őszi VII. v szóbeli Az előadás clja, hogy áttekintse a XX XXI. század jelentős irodalomelmleti megközelítseit, különös tekintettel a kultúratudományok felől rkező hatásokra. A szeminárium keretben az irodalom- s kultúratudomány több rszterületnek releváns szakirodalmából válogatva olvasunk s vizsgálunk szakszövegeket. Az előadás kitr arra, hogy ezen elmletek az egyes tudományok szigorúan vett határait átlpve hasznosították más tudományágak elmleti megközelítseit s modelljeit (filozófia, szociológia, etnológia, pszichológia, törtnelemtudomány, nyelvszet stb.), megváltoztatva az irodalomtudomány szemllett s kibővítve annak kereteit. Lehetősg nyílik arra, hogy különböző tudomány- s műveltsgterületeket irodalomtudományi összefüggseiben láttassunk, s segítsünk eligazodni az elmletek sokflesgben. A szemináriumon szövegek alapján a gyakorlatban is megismerkedünk a szövegelemzs módszereivel. Igyekszünk megmutatni, hogy mily módon támaszkodnak a kutatások az egyes tudományokra, s ezek mely rszterületeit tudják hasznosítani. A gyakorlat clja, hogy a hallgatók a ksőbbiekben ezen irányzatok s módszerek ismeretben maguk is kpesek legyenek arra, hogy tudományos megalapozottságú, ignyes, önálló szövegelemzseket kszítsenek. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a hallgatók bepillantást nyernek az irodalom- s kultúratudományok interdiszciplináris jellegbe s a társtudományok iránti nyitottságába hozzájárul elmletileg megalapozott szövegrtelmezsek kszítshez nyitottá teszi a hallgatók gondolkodását azáltal, hogy szemlletek szles palettájával ismerteti meg őket a tantárgy kpess teszi a hallgatókat kortárs iskolák elmleti megközelítseinek rtkelsre, önálló kritika megfogalmazására fejleszti a fogalmi gondolkodást s az absztrakciós kszsget Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Assmann, Aleida: Einführung in die Kulturwissenschaft. Grundbegriffe, Themen, Fragestellungen. 2., neu bearbeitete Aufl. Berlin: Erich Schmidt Verlag, Nünning, Vera Nünning, Ansgar (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Verlag J.B. Metzler, Schößler, Franziska: Literaturwissenschaft als Kulturwissenschaft. Eine Einführung. Tübingen, Basel: A. Francke, Jaeger, Friedrich Liebsch, Burkhard Rüsen, Jörn Straub, Jürgen (Hg.): Handbuch der Kulturwissenschaften. Bd Stuttgart,Weimar: Verlag J.B. Metzler, Kimmich, D. Renner, R.G. Stiegler, B. (Hg.): Texte zur Literaturtheorie der Gegenwart. Stuttgart: Reclam, 2003.

15 Dr. Klemm László Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia Dr. Kovács Edit Dr. Tarnói László TKNT 3731, TKNT 3732 A irodalom törtnetnek korszakai 1 2. (szem.) őszi/ Oktatás nyelve: VII VIII. Értkels módja: írásbeli A tantárgy clja, hogy irodalmi szövegeken mutassa be az egyes nyelvű országok irodalmi paradigmáit, stílusirányzatait, kulturális identitásának fő vonulatait, specifikumait a kezdetektől a felvilágosodáson át (mint egyfajta modern, mindmáig jobbára közrthető irodalmi nyelv megszületstől) egszen napjainkig. A szövegvizsgálat során a gyakorlatban is láthatóvá válnak az irodalomtörtnet írás problmás pontjai, mint pl. a korszakhatárok kijelölse, s a korszakátmenetek jelensge. Tárgyalja a műfaji sajátosságokat, továbbá a párhuzamokat s eltrseket az egyes nyelvű országok, ill. rgiók irodalmában. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a hallgatók ismereteket kapnak a nyelvű országok irodalmának s kultúrájának egszről a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák az előadás során elsajátított ismereteket megismerik a irodalomtörtnet mlyebb összefüggseit, a nyelvű országok irodalmának, kultúrájának különbsgeit a hallgatók kpess válnak az önálló szövegelemzsre A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Brenner, Peter J.: Neue deutsche Literaturgeschichte. Tübingen: Niemeyer, Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd München: dtv Rusterholz, Peter-Solbach, Andreas: Schweizer Literaturgeschichte. Stuttgart: J.B.Metzler, Zeyringer, Klaus: Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck: Haymon- Verlag, 1999.

16 Dr. Szatmári Józsefn Dr. Szatmári Józsefn Dr. Szatzker Szilvia TKNT 3741 Szemantika, pragmatika (szem.) 2 Értkels módja: Oktatás nyelve: VIII. zh A hallgatók megismerik a jelents leírásának különfle lehetősgeit (a strukturalista felfogást, szemantikai jegyek s mezők fogalmát, a különböző szemantikai relációkat). A szeminárium tárgyalja a grammatika s szemantika, pragmatika s szemantika valamint a grammatika s pragmatika viszonyát is. A hallgatók szövegelemzsi gyakorlatok során megismerkednek a szó-, mondat- s a szövegszemantika kölcsönös összefüggseivel, kommunikációban, diskurzusban betöltött szerepvel. A szeminárium kitr a jelents dinamikus aspektusaira, a főbb jelentsváltozási folyamatokra s azok kommunikációs hátterre is. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia, az interlingvális szemantikai ekvivalenciával összefüggő problmák felismerse s megoldási lehetősge a nyelvhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyelvi változatok szerepnek ismerete a hallgatók megismerik a nyelvfejleszts segdeszközeit s gyakorolják azok használatát, különös tekintettel az egy- s ktnyelvű, nyomtatott s elektronikus szótárakra A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Schwarz, Monika Chur, Jeannette: Semantik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Narr, 2007 (5. Aufl.) Kiefer Ferenc: Jelentselmlet. 2. bővített kiadás. Budapest: Corvina Kiadó, Ernst, Peter: Pragmalinguistik: Grundlagen, Anwendungen, Probleme. Berlin, New York: de Gruyter, Löbner, Sebastian: Semantik. Eine Einführung. Berlin: de Gruyter, Meibauer, Jörg: Pragmatik. Eine Einführung. Tübingen: Stauffenburg, 2006.

17 Dr. Hessky Regina TKNT 3750 Lexikológia s lexikográfia (ea.) N: őszi Értkels módja: Oktatás nyelve: VII. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A lexikográfia mint elmleti tudomány s gyakorlati tevkenysg nagymrtkben támaszkodik a lexikológia eredmnyeire, de a lexikográfiai gyakorlatban felmerülő krdsek s megoldási javaslatok a lexikológia számára is új impulzusokkal szolgálhatnak. Az előadás elsősorban az elmleti összefüggsekre összpontosít, miközben a hallgatók nemcsak a lexikológia, hanem a lexikográfia egyes rszterületeiről is átfogó kpet kapnak, mint amilyen a szótártudomány fogalma vagy a szótári forma elmlete (mikro-, makro-, mdio-, adat- s keressi struktúrák, illetve ktdimenzionális architektúrák). Ebben a keretben a hallgatók a szemináriumon a magyar s egynyelvű, valamint a ktnyelvű szótárakkal ismerkednek meg s meghatározott elmleti szempontok alapján behatóan elemzik őket: hogyan jelennek meg a szótár szintjn a különfle jelentselmletek, szintagmatikus s paradigmatikus jelentskapcsolatok, a homonímia s poliszmia vagy a szócsaládok s szómezők. Az elemzs fő szempontja, hogy tetten rhetők-e a 21. század eleji szótárakban a korszerű lexikológiai-lexikográfiai kutatások eredmnyei. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a nyelvhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyelvi változatok szerepnek ismerete aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus, elemző rtkelse kritikai attitűd, önálló kritika kialakítása, következtetsek levonása, összefüggsek feltárása. Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Hausmann, Franz Josef et al. (1989, Hg.): Wörterbücher. Dictionaries. Dictionnaires. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie [...]. Erster Teilband. de Gruyter, Berlin, New York. (Kap. IV, VII) (=Handbücher zur Sprachund Kommunikationswissenschaft 5.1) Herbst, Thomas Klotz, Michael (2003): Lexikografie. Ferdinand Schöningh, Paderborn. (kijelölt fejezetek) (=UTB 8263) Schippan, Thea (2002): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. (kijelölt fejezetek) Schlaefer, Michael (2002): Lexikologie und Lexikographie. Eine Einführung am Beispiel deutscher Wörterbücher. Erich Schmidt Verlag, Berlin. (kijelölt fejezetek) (=Grundlagen der Germanistik 40) Wiegand, Herbert Ernst (2010): Systematische Einführung. Kap. 1, 3, 4. In: Wörterbuch zur Lexikographie und Wörterbuchforschung. Dictionary of Lexicography and Dictionary Research. Hg. und bearbeitet von Herbert Ernst Wiegand, Michael Beißwenger, Rufus H. Gouws, Matthias Kammerer, Angelika Storrer, Werner Wolski. de Gruyter, Berlin, New York.

18 Dr. Szatzker Szilvia Dr. Szatmári Józsefn Dr. Uzonyi Pál TKNT 3760 Grammatikográfia (ea.) N: Oktatás nyelve: Értkels módja: VIII. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A tantárgy clja a nyelv kodifikált leírásának tudományos, illetve pedagógiai clú bemutatása, valamint a grammatika tárgykörben kelt könyvek tipológiájának s koncepciójának ismertetse. Az előadás kiemelt figyelmet fordít azon eltrő nyelvleírás-változatokra, amelyek a grammatikográfia gyakorlatában kialakultak, s kitr az eltrsek hátterben meghúzódó eltrő elmletekre. Nagy hangsúly helyeződik a valencia-elmleten alapuló grammatikográfiára. A kurzus legfontosabb clkitűzse a hallgatók kompetenciájának javítása a nyelvleírás változatainak megítlse tern, valamint elemzőkpessgük továbbfejlesztse. A tantárgy további clja, hogy a leendő tanár kompetensen, mlyreható szakrtelemmel s kritikai szemllettel igazodjon el a grammatikai tananyagok, kzikönyvek s tudományos munkák sokszínű kínálatában. Cherubim, Dieter (1980): Grammatikographie. In: Lexikon der germanistischen Linguistik. Band IV. 2., vollständig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Hrsg. v. Hans Peter Althaus, Helmut Henne, Herbert Ernst Wiegand. Niemeyer, Tübingen, Engel, Ulrich (2006): Das Valenzkonzept in der Grammatikographie: ein Überblick. In: Agel, Vilmos et al. (Hrsg.): Dependenz und Valenz. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. de Gruyter, Berlin/New York, Gardt, Andreas (1999): Geschichte der Sprachwissenschaft in Deutschland. Vom Mittelalter bis ins 20. Jahrhundert. De Gruyter (= de Gruyter Studienbuch), Berlin/New York Thurmair, Maria (2006): Das Valenzkonzept in Referenzgrammatiken: Grammatiken für Deutsch als Fremdsprache. In: Agel, Vilmos et al. (Hrsg.): Dependenz und Valenz. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. de Gruyter, Berlin/New York, Helbig, Gerhard (1992): Grammatiken und ihre Benutzer. In: Ágel, Vilmos/Hessky, Regina (Hrsg.): Offene Fragen offene Antworten in der Sprachgermanistik. Niemeyer (= Reihe germanistische Linguistik 128), Tübingen, Hennig, Mathilde/Müller, Christoph (2009): Wie normal ist die Norm? Sprachliche Normen im Spannungsfeld von Sprachwissenschaft, Sprachdidaktik und Sprachöffentlichkeit. Kassel: Universität Press. [ ] Hennig, Mathilde/Löber, Melanie (2010): Benutzung und Benutzbarkeit von Grammatiken. In: Fest-Platte für Gerd Fritz. Hg. und betreut von Iris Bons, Thomas Gloning und Dennis Kaltwasser. Giessen URL: [ ] Thurmair, Maria (2007): Grammatik(en) für alle. In: Deutsch als Fremdsprache 44,

19 Dr. Kovács Edit Dr. Klemm László Dr. Ritz Szilvia TKNT 3770 Kultúraközvetíts (ea.) N: Oktatás nyelve: Értkels módja: VIII. v szóbeli A tantárgy a kultúrák hálózatszerű kapcsolódásainak, s az egyes kultúrák közötti közvetíts folyamatainak bemutatására helyezi a hangsúlyt. Megismerteti a hallgatókat a kulturális transzfer elmleti háttervel, s figyelembe veszi a magyar s a nyelvű kultúrák egymásra gyakorolt hatásait. A figyelem közppontjában az irodalom területn vgbemenő, ill. vgbement transzferfolyamatok s azok eredmnyei állnak (pl. fordítók, kiadók, dramaturgok, írók, akik más kultúrák termkeit közvetítettk, utóbbiak recepciója). Lehetsges vizsgálati területek lehetnek pl. az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása előtt, annak területn zajló transzferfolyamatok, ezek esetleges változása az államalakulat felbomlása után, valamint a Nmetország kettszakadása s az újraegyesíts utáni időszak transzferfolyamatai. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a kultúra iránti nyitottság fejlesztse kortárs elmletek, iskolák megismerse önálló kritikai rzk fejlesztse növeli az abstrakciós kszsget segíti a fogalmi gondolkodást Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása A szemináriumon való rendszeres s aktív rszvtel Bachmann-Medick, Doris (2001): Literatur ein Vernetzungswerk. Kulturwissenschaftliche Analysen in der Literaturwissenschaft. In: Heide Appelsmeyer Elfriede Billmann-Mahecha (Hg.): Kulturwissenschaft. Felder einer prozeßorientierten wissenschaftlichen Praxis. Velbrück, Weilerswist. Burke, Peter (2000): Kultureller Austausch. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, Csáky, M. Kury, A. Tragatschnig, U. (2004, Hg.): Kultur Identität Differenz. Wien und Zentraleuropa in der Moderne. Studienverlag, Innsbruck u.a. Feichtinger, J. Prutsch, U. Csáky, M. (2003, Hg.): Habsburg postcolonial. Machtstrukturen und kollektives Gedächtnis. Studienverlag, Innsbruck u.a.

20 Dr. Hessky Regina Dr. Hessky Regina Zakariás Emese TKNT 3717 Frazeológia (szem.) 3 őszi Oktatás nyelve: Értkels módja: VII. zh, teszt A szeminárium fő clja, hogy a hallgatók nyelvi rzkenysgnek s tudatosságának növelsn keresztül javítsa kommunikációs kompetenciájukat. A szemináriumon a frazmák állnak a figyelem közppontjában. A hallgatók megismerkednek a frazma fogalmával, osztályozási lehetősgeivel s főbb típusaival, valamint a frazmák jelentstani s szövegtani jellemzőivel. A rsztvevőknek lehetősgük nyílik annak tanulmányozására is, hogy az állandósult szókapcsolatok hogyan jelennek meg az egy- s ktnyelvű szótárakban. A szemináriumon sor kerül továbbá a frazmák törtneti s regionális szempontból való vizsgálatára is. zh Hessky, Regina/Ettinger, Stefan (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen. Donalies, Elke (2009): Basiswissen Deutsche Phraseologie. Francke, Tübingen/Basel. Burger, Harald (2007): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. Schmidt, Berlin. Burger, Harald (2007): Phraseologie. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. De Gruyter, Berlin/New York. Krüger-Lorenzens, Kurt (2001): Deutsche Redensarten und was dahintersteckt. Das Standardwerk. Heyne (= Heyne-Sachbuch 764), München.

21 TKNT 4999 Szakdolgozat N: * * Oktatás nyelve: Értkels módja: X. írásbeli