ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ. econet.hu Média, Telekommunikációs és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Átírás

1 ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ az econet.hu Média, Telekommunikációs és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság darab, 100,-Ft névértékű, névre szóló, dematerializált, korábban tőkeemelés keretei között zártkörűen kibocsátott törzsrészvényének a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriájába történő bevezetéséhez Jelen Tájékoztató összeállítását a Kibocsátó Forgalmazó közreműködése nélkül végezte, így a Tájékoztatóval kapcsolatosan fennálló, jogszabályban meghatározott felelősségvállalás kizárólag a Kibocsátót terheli. Jelen Tájékoztatót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete E-III/20.427/2008. számú határozatával, április 15-én hagyta jóvá. 2008

2 1 Összefoglaló Általános információk a tőzsdei bevezetésről Társasági jogi alapinformációk A Társaság tevékenysége Kiemelt pénzügyi információk és összefoglaló A évekre vonatkozó információk A Társaság és IV negyedéveire vonatkozó információk Általános információk a Társaság részvényeiről Fő kockázati tényezők összefoglalása További befektetői tájékoztatás Kockázati tényezők A Társaságra és az iparágra jellemző kockázati tényezők Politikai és gazdasági helyzetből adódó kockázati tényezők Makrogazdaság Szabályozás A részvényekre, vagy részvényekbe történő befektetésre jellemző kockázati tényezők Részvénypiac kockázata Árfolyamváltozás kockázata Likviditási kockázat Osztalékfizetés kockázata Kereskedés kockázata Adózási szabályok változásának kockázata Kivezetés kockázata Az egy részvényre jutó részesedés csökkenésének kockázata Felelős személyek Felelős személyek Felelősségvállalási nyilatkozat Tőzsdei bevezetés Tőkeemelés Tőzsdei bevezetés szándéka A Társaság BÉT-re bevezetni szándékozott részvényei A Kibocsátó Részvények A Részvények előállítása A Részvényekhez kapcsolódó jogok A Társaság korábbi tőkeemelései A Társaság bejegyzett könyvvizsgálója Kiemelt pénzügyi információk A Társaság üzleti éveire vonatkozó pénzügyi információk A Társaság és IV. negyedéveire vonatkozó, nem auditált pénzügyi információk A december 31. utáni időszakra vonatkozó nyilatkozat A Társaság bemutatása Társasági jogi alapinformációk A Társaság története A Társaság stratégiája, jövőképe és célja A Társaság befektetéseinek rövid áttekintése A Társaság tervezett befektetései A Társaság üzleti tevékenységének áttekintése A Társaság TEÁOR szerinti tevékenysége A Társaság mint vagyonkezelő bemutatása A cégcsoport tevékenységének általános bemutatása A cégcsoport piacainak és fő versenytársainak bemutatása Vagyonkezelő Üzletág Média Üzletág Telekommunikációs Üzletág Szabályozás A főbb szabályozási területek Tevékenységhez szükséges engedélyek A felügyeleti szervek

3 9 A Társaság szervezeti felépítése Leányvállalatok Az econet.hu Nyrt. szervezeti felépítése Tárgyi eszközök A társaság pénzügyi helyzete és gazdálkodása A Társaság auditált gazdálkodási eredményei A Társaság legfontosabb Leányvállalatainak auditált gazdálkodási eredményei Tőkeforrások Tőkeforrások Nyilatkozat a Társaság működőtőkéjéről Nyilatkozat a Társaság eladósodottságáról Kutatás és fejlesztés, szabadalmak,licenciák A Társaság K+F tevékenységének leírása Szellemi tulajdon Trendek Nyereség előrejelzés Vezetők tisztségviselők, ügyvezetés és ellenőrzés Igazgatóság Felügyelő Bizottság Audit Bizottság Ügyvezetés Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlensége Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjaival kapcsolatos nyilatkozatok Javadalmazás és juttatások Tesületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat Alkalmazottak Foglalkoztatottak száma Vezető állású és egyéb munkavállalók tulajdonában lévő részvények Az alkalmazottak lehetőségei a Társaság tőkéjéből történő részesedésre Részvényesek Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek Csoporton belüli bérleti jogviszonyok Csoporton belüli szoftverlicencek Csoporton belüli hitelek Csoporton belüli szolgáltatási szerződések Csoporton belüli vegyes szerződések A Társaságra vonatkozó további pénzügyi és egyéb információk Pénzügyi információk Számviteli politika Osztalékpolitika Auditált pénzügyi információk Bírósági és választottbírósági eljárások Adózási kérdések Adóhatósági vizsgálatok Az egyes adónemek a Társaság gyakorlatában Kiegészítő információk Az alapszabály ismertetése Alaptőke és részvények Alaptőke Részvények A Társaság Közgyűlése Lényeges szerződések A Társaság szokásos üzletmenet során kötött lényeges szerződései A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívüli lényeges szerződések Harmadik féltől származó információk Megtekinthető dokumentumok Részesedések Egyéb tájékoztatás A befektetésekkel kapcsolatos adózási szabályok A legfontosabb adózási szabályok belföldi illetőségű magánszemélyek esetén

4 A legfontosabb adózási szabályok külföldi magánszemélyek esetén Belföldi és külföldi illetőségű társaságokra vonatkozó legfontosabb adózási szabályok A magyar értékpapírpiac A Tpt A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Budapesti Értéktőzsde A Tájékoztatóra vonatkozó szabályok További kiegészítő információk Fogalmak

5 1. Összefoglaló Az alábbi Összefoglaló teljes egészében a Tájékoztató fejezeteiben szereplő információkon alapul és ezen fejezetekkel, illetve a Tájékoztató mellékleteiben bemutatott auditált, pénzügyi beszámolókkal együtt értelmezendő. A Részvényekbe befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Tájékoztató egészének alapos áttanulmányozása és mérlegelése. Befektetési döntéseik meghozatalakor a Befektetőknek jelen Tájékoztatóban foglaltakon túl a befektetés kockázatait és előnyeit maguknak kell mérlegelniük, ezért kérjük, fordítsanak külön figyelmet a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra. A Társaság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy amennyiben a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató eredeti és bármilyen jogvita esetén irányadó nyelve a magyar nyelv, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit Általános információk a tőzsdei bevezetésről Az econet.hu Média, Telekommunikációs és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3., Cg , a továbbiakban Társaság) mint Kibocsátó Igazgatósága a Társaság április 27-i Közgyűlése 30/2007. ( ) számú határozatában szereplő felhatalmazása alapján a december 20-i ülésén meghozott 4/2007. (XII. 20.) számú IT határozat megjelölésű igazgatósági határozatával döntött az alaptőke zárt körben történő felemeléséről, valamint január 28-i ülésén meghozott 6/2008. (I. 28.) számú IT határozatával arról, hogy az alaptőke-emelés során kibocsátott részvények bevezetésre kerüljenek a Budapesti Értéktőzsdére. Az alaptőke-emelést a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg /119. számú végzésével február 21-én bejegyezte a cégjegyzékbe. Mindezek alapján a Társaság kezdeményezi a teljes újonnan kibocsátott törzsrészvény-mennyiség, azaz darab, egyenként 100,-Ft névértékű névre szóló, dematerializált törzsrészvény ( Részvények ) bevezetését a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriájába ( Tőzsdei Bevezetés ). A PSZÁF a Tőzsdei Bevezetésre vonatkozó Tájékoztató közzétételének jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok és információk valódiságát nem vizsgálja, és azokért nem vállal felelősséget. A Tőzsdei Bevezetés során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban szereplő, a Társaságra vagy a Tőzsdei Bevezetésre vonatkozó adatokon kívül más információkat vagy adatokat szolgáltatni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a Társaságtól származó megerősítés nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A befektetni szándékozóknak figyelembe kell venniük, hogy a Társaság ügyeiben a Tájékoztató közzététele után változások következhetnek be. A Tájékoztató közzététele és a Részvényekkel való tőzsdei kereskedés megkezdése közötti időszak alatt esetlegesen bekövetkező, a Társaság működését és megítélését érdemben befolyásoló lényeges változások esetén a Társaság a Tpt ában szereplő rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezi a Tájékoztató kiegészítését és azt a Tájékoztatóval megegyező módon közzéteszi. A Tájékoztatót olyan személyek, akik erre nem jogosultak, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. A Társaság jelen Tájékoztató alapján nem kívánja bevezetni Részvényeit az Európai Unió más tagállamának, valamint Ausztrália, Kanada vagy Japán egyetlen szabályozott piacára sem, és ezen országokban nem kívánja Részvényeit más formában sem nyilvánosan forgalomba hozni. A Társaság Részvényeivel ugyanakkor kereskednek a Stuttgarti Értéktőzsde harmadik szekciójában. A Részvények az Amerikai Egyesült Államokban a módosított évi Securities Act ( Amerikai Értékpapírtörvény ) hatályos rendelkezései szerint nem szerepeltek, és nem fognak szerepelni a jegyzett és nyilvántartott értékpapírok között, és az Amerikai Egyesült Államokban nem kerülnek sem közvetve, sem közvetlenül felajánlásra, értékesítésre, átruházásra vagy továbbításra, kivéve olyan ügyleteket, amelyekhez a részvények nyilvántartásba vétele az Amerikai Értékpapírtörvény értelmében nem szükséges. A BÉT-re bevezetni kívánt Részvények leírása A Társaság Igazgatósága december 20-i döntésével az alaptőke zárt körben történő felemeléséről döntött, és ezen tőkeemelés során kibocsátott törzsrészvény-mennyiség, azaz 5

6 darab, egyenként 100,-Ft névértékű törzsrészvényt kívánja a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriájába bevezetéssel nyilvánosan forgalomba hozni. A Társaság alaptőkéjét megtestesítő további részvények, azaz darab törzsrészvény jelenleg be van vezetve a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriájába. A Részvények ISIN kódja: HU A Részvények előállítása Valamennyi Részvény dematerializált formában került előállításra. A Részvényekhez kapcsolódó jogok: A Kibocsátó Osztalékjogok A Társaság által kibocsátott valamennyi Részvény esetében a Részvényesnek joga van a Társaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított, adózott eredménye közgyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos hányadára (osztalék). A Részvényes osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Az adózott eredmény felhasználásánál biztosítani kell mindazt a fejlesztési keretet, amely a Társaságnak a versenytársakkal való lépéstartásához és jövőbeni eredményes működéséhez szükséges. Szavazati jogok Minden egyes Részvény egy szavazatra jogosít. Egy Részvényes vagy Részvényesi Csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 20 (húsz) százalékát. A Részvényesi Csoport azon Részvényesek csoportját jelenti, amelyek befolyását a Tpt. mindenkor hatályos rendelkezései értelmében nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során egybe kell számítani. Amennyiben egy Részvényesi Csoport a szavazati jogok több mint 20 (húsz) százalékával rendelkezik, a Részvényesi Csoport összes szavazati joga 20 (húsz) százalékra csökkentendő olyan módon, hogy a Részvényesi Csoport által utoljára szerzett részvényekhez (vagy azok érintett hányadához) kapcsolódó szavazati jogokat figyelmen kívül kell hagyni. Átvételi elsőbbségi jog az alaptőke felemelése esetén Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság Részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező Részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait ebben a sorrendben a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. A likvidációs hányadhoz való jog A Társaság által kibocsátott minden Részvény esetében a Részvényesnek törvény eltérő rendelkezése hiányában joga van a Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonából a részvényes által a Részvényekre ténylegesen teljesített befizetetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulás alapján a Részvényei névértékével arányos részére (likvidációs hányad). Átruházás A Részvények szabadon átruházhatóak. Az econet.hu Média, Telekommunikációs és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3.), amelyet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg cégjegyzékszámon tart nyilván. 6

7 Tőzsdei bevezetés szándéka A Társaság Igazgatósága a Társaság április 27-i Közgyűlése 30/2007. ( ) számú határozatában szereplő felhatalmazása alapján a december 20-i ülésén meghozott 4/2007. (XII. 20.) számú IT határozatával döntött az alaptőke zárt körben történő felemeléséről, valamint január 28-i ülésén meghozott 6/2008. (I. 28.) számú IT határozatával arról, hogy a tőkeemelés során kibocsátott darab törzsrészvény nyilvános forgalomba kerüljön a Budapesti Értéktőzsdén. A Tájékoztatóra vonatkozó szabályok A jelen magyar nyelvű Tájékoztató a magyar jog és különösen a Tpt. és a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( Irányelv ) a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendelet értelmében a Befektetők számára nyújt a Társaság gazdálkodási és pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat. A Tpt. a Tájékoztatóról és annak tartalmával kapcsolatban az alábbiakról rendelkezik: Tpt. 21. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni." 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. 30. A 29. (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. -ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A Társaság mint Kibocsátó a jelen Tájékoztatóban foglaltakért kizárólagos felelősséget vállal. A jelen Tájékoztató összeállítása és a Részvények Tőzsdei Bevezetése során a Társaság a Tpt. 23. (1) bekezdés a) pontja szerinti kivételes szabály alkalmazásával forgalmazó közreműködését nem vette igénybe Társasági jogi alapinformációk A Társaság cégneve: econet.hu Média, Telekommunikációs és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rövidített cégneve: econet.hu Nyrt. 7

8 Angol nyelvű cégneve: econet.hu Media, Telecommunications and Holding Public Limited Company Rövidített cégneve angolul: econet.hu Plc A Társaság cégbejegyzésének helye és kelte: Budapest, január 4. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg A Társaság alaptőkéje: ,-Ft, azaz Négymilliárd-kilencszázötvenmillió forint, amely ,-Ft, azaz Hárommilliárd-ötszázhuszonkilencmillió forint pénzbeli hozzájárulásból és ,-Ft, azaz Egymilliárd-négyszázhuszonegymillió forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A Társaság működésének időtartama Üzleti év A Társaság határozatlan időtartamra alakult. Az üzleti évek mind az anyavállalatnál, mind a leányvállalatoknál január 1-én kezdődnek és december 31-én zárulnak, tehát megegyeznek a naptári évvel. A Társaság székhelye és elérhetősége: 1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3. Tel.: (+36-1) Fax: (+36-1) contact@econet.hu A Társaság főtevékenysége: Vagyonkezelés, Hirdetmények közzétételi helye: A Társaság a hirdetményeit a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján, jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé. A Társaság igazgatóságának tagjai: dr. Balázs Csaba (1118 Budapest, Kelenhegyi út 42/A.), az Igazgatóság Elnöke Bencze György (1026 Budapest, Pasaréti út 102.) Kővári Zsolt (1023 Budapest, Orgona u. 6.) Kis Andor (2730 Albertirsa, Köztársaság u. 58/2.) Pórffy András (2030 Érd, Napszámos u. 40.) Bányász Péter (2000 Szentendre, Vadvirág u. 3/B.) Fenyő György (1025 Budapest, Verecke u. 37.) 8

9 A Társaság felügyelő bizottságának tagjai: Bakos Bálint (1029 Budapest, Csatlós u. 50.) Belán Gábor (1112 Budapest, Hegyalja út 96.) Forró Zoltán (1104 Budapest, Újház u. 1.) Hartmann István (2852 Kecskéd, Óvoda u. 26.) Szabó Attila (4400 Nyíregyháza, Semmelweis út 12.) dr. Szőke András (1114 Budapest, Bartók Béla út 77.) dr. Takács István (1121 Budapest, Ordas u. 1/b.) A Társaságnál a felügyelő bizottság független tagjaiból álló audit bizottság működik. A Társaság ügyvezetése: Az Igazgatóság elnöke: dr. Balázs Csaba Vezérigazgató: Pórffy András Vezérigazgató-helyettes: Bakos Bálint Az Igazgatóság alelnöke, pénzügyi igazgató: Kis Andor A Társaság könyvvizsgálója jelen dokumentum készítésének időpontjában: Magyar Szakértői Holding Könyvvizsgáló, Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1115 Budapest, Ozorai u. 4., Cg , kamarai nyilvántartási száma: ), melynek nevében a könyvvizsgálói feladatokat Matukovics Gábor könyvvizsgáló (1115 Budapest, Ozorai u. 4., anyja neve: Gerber Anna, kamarai igazolvány száma: ) látja el. Részvényesek és tulajdoni részesedésük A Társaság részvényeseinek hatályos adatait a Gt. és az értékpapírokra vonatkozó szabályokban rögzítetteknek megfelelően a Társaság Igazgatósága vagy képviselője által vezetett részvénykönyv tartalmazza. A Társaság 5 százalék feletti tulajdonosait bejelentési és közzétételi kötelezettség terheli A Társaság tevékenysége A Társaság július 23-i Közgyűlése által is megerősített stratégia és cégstruktúra szerint a Társaság és leányvállalatai három fő tevékenységi iránya a vagyonkezelés, a média és a telekommunikáció. A vagyonkezelő üzletág központja a Társaság. Az üzletág magában foglalja mind a média, mind a telekommunikációs üzletágat, valamint a Társaság korábban szerzett befektetéseinek tulajdonosi irányítását és ellenőrzését. Itt történik a teljes cégcsoportot érintő stratégiai és üzletpolitikai döntések előkészítése és meghozatala, a média üzletágat érintő stratégiai döntések meghozatala, a cégcsoport központi adminisztrációja, a további akvizíciók előkészítése és lebonyolítása, valamint az egyes portfolió-elemek üzletág szerinti helyzetének meghatározása. A vagyonkezelő üzletág keretein belül áttekintésre kerülnek a nem média és telekommunikációs jellegű befektetések, amelyek legtöbbje hosszabb távon mindenképpen értékesítésre kerül majd, a befolyó bevételekkel erősítve a cégcsoport fő üzletágait. Rövid- és középtávon azonban a befektetések tartása és értékük növelése a cél annak érdekében, hogy az előzőekben írt értékesítések minél kedvezőbb feltételekkel, de alapvetően a fő üzletágak forrásigényeinek megfelelő ütemezésben történhessenek majd meg. Külön kiemelést érdemel itt a Grid technológia, amely mellett a Társaság elkötelezte magát. Ebben az esetben figyelemmel az élenjáró technológiai fejlesztések esetleges saját felhasználásával, illetve a pályázati részvételeken keresztül kialakítható üzleti és tudományos kapcsolati hálón keresztül elérhető esetleges előnyökre az elsődleges cél nem a teljes értékesítés, hanem a gyorsan fejlődő és változó piacból eredő kockázatok lehetséges megosztása, elsősorban a területre történő befektető partner bevonása útján. 9

10 A média üzletág központi cége az EST Media Group Kft., amely a későbbiekben zártkörű részvénytársasággá alakul majd. A 100 százalékban a Társaság tulajdonában álló EST Media Group Kft. lesz valamennyi média-befektetés tulajdonosa, itt folyik majd a média üzletágat érintő stratégiai döntések előkészítése, az egész ágazatot érintő üzletpolitikai döntések meghozatala. Az EST Media Group Kft. alá tartozó cégstruktúra tükrözi majd az ágazaton belüli tevékenységeket (print, online, indoor, egyebek). A cégstruktúra egyszerűsítése elsősorban a jelenlegi, a Pesti Est Kft. korábbi működéséből (ahány vidéki lap, annyi cég) adódó, mára feleslegessé vált, jellemzően kis értékű, tevékenységet nem végző, úgynevezett alvótársaságok megszüntetése vagy értékesítése, valamint az azonos tevékenységű társaságok összevonása révén 2007 végén megindult és jelenleg is folyamatban van. A telekommunikációs üzletág központi cége az Externet Zrt. Az Externet Zrt-ben a Vivanet Kft. részben apport útján történő akvizíciójára tekintettel a Vivacom Magyarország Kft. 12,69 százalékos részedesét szerzett, míg az Externet Zrt. meghatározó vezetői, Pórffy András és Sebők István 2/3-1/3 arányú tulajdonukban álló közös cégükön, a Kraft Invest Kft-n keresztül nyilvántartási értéken 10,48 százalékos részesedést szereztek az Externet Zrt-ben, ezzel részben honorálva az elmúlt évek eredményes munkáját, amelynek során a vállalat árbevétele és eredménytermelő képessége folyamatosan nőtt, a néhány ezres szélessávú internet előfizetői állomány a év közepére várhatóan ezerre emelkedik, emellett új, a teljesebb körű telekommunikációs szolgáltatások irányába mutató üzletágak indultak, legfőképpen pedig megteremtve a menedzsment közvetlen érdekeltségét a cég további fejlődésében. Az Externet Zrt. a cégcsoporton belül nagyobb önállóságot kap, itt születnek majd a telekommunikációs és internet szolgáltatási üzletágat érintő stratégiai és üzletpolitikai döntések. A minél eredményesebb további fejlődés érdekében az Externet Zrt. részvényeinek önálló tőzsdei bevezetésére is sor kerül, a tervek szerint legkésőbb a év II. negyedévében, amely új lehetőségeket teremt a vállalat piaci részesedésének növelésére, illetve befektetők bevonására Kiemelt pénzügyi információk és összefoglaló A évekre vonatkozó információk Az alábbi összefoglaló pénzügyi információk a Társaság 2004., és december 31-én lezárt pénzügyi évei, IFRS szerint készített auditált, konszolidált pénzügyi beszámolóiból származnak. A Társaság 2004., és évi éves beszámolója a Tájékoztató 1-3. számú mellékletében található. econet.hu Nyrt főbb mérlegadatok adatok ezer forintban Befektetett eszközök Forgóeszközök Saját tőke Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek mérlegfőösszeg econet.hu főbb konszolidált mérlegadatok adatok ezer forintban Forgóeszközök Befektetett eszközök Saját tőke Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek mérlegfőösszeg

11 A Társaság és IV. negyedéveire vonatkozó információk econet.hu Nyrt főbb konszolidált mérlegadatok adatok ezer forintban Forgóeszközök Befektetett eszközök Saját tőke Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek Mérlegfőösszeg Általános információk a Társaság részvényeiről A Társaság a Fővárosi Cégbíróság által február 21-én bejegyzett alaptőke-emelés keretében kibocsátott darab, egyenként 100,-Ft névértékű, névre szóló, dematerializált, a korábban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító törzsrészvényeit kívánja bevezetni a Budapesti Értéktőzsde Részvények A" kategóriájába. A Társaság alaptőkéjét jelenleg darab, egyenként 100,-Ft névértékű, A sorozatú törzsrészvény testesíti meg, amelyek névértéke összesen ,-Ft, azaz Négymilliárd-kilencszázötvenmillió forint. Ezen részvények közül darab törzsrészvény jelenleg be van vezetve a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriájába. A fennmaradó darab törzsrészvény bevezetéséhez kapcsolódik a jelen Tájékoztató. A Részvények ISIN kódja: HU Fő kockázati tényezők összefoglalása A Részvényekbe való befektetéssel kapcsolatos fő kockázati tényezők: a) a Társaság tevékenységére jellemző kockázatok, b) a részvénybefektetés általános kockázatai, c) az általános politika kockázatok. A Társaság tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok értékelésekor a Társaság vagyonkezelési tevékenységéből kell kiindulni, amiből következően a kockázatok a Társaság befektetéseiként szereplő vállalatok, tehát a Cégcsoport tevékenységéhez kapcsolódó kockázatokat kell figyelembe venni. A médiatevékenység kockázatai közül az offline (print, indoor) média tevékenységnél a lakossági fogyasztás esetleg visszaesésének a hirdetési piacra gyakorolt általános hatását, illetve elsősorban a print média területén a fokozódó versenyt kell kiemelnünk. Az online médiapiac tekintetében pedig kockázati tényezőként jelentkezhet, hogy a piac bővülése ellenére a változás nem érinti egyenletesen az összes piaci szereplőt, növekszik a verseny, illetve az internetes felhasználói szokások, és ennek következtében az ezt kiszolgáló alkalmazások az elmúlt évek során jelentős változáson mentek keresztül, amely természetszerűleg kockázatként jelentkezhet az ebben a szegmensben kialakított üzleti modellek megvalósulása során, így érintheti a Társaság által kialakított online médiaportfoliót és az ahhoz kapcsolódó tartalomszolgáltatásokat is. A médiatevékenységhez kapcsolódóan az előbbiekben kiemelt általános kockázatokon túl a rádió műsorszolgáltatás eredményessége tekintetében kockázatként jelentkezik az erős verseny, illetve kockázatot jelenthet a meghatározó munkatársak esetleges távozása, vagy egy olyan hasonló arculatú és zenei világú kereskedelmi rádió megjelenése a piacon, amely eredményes marketing- és sales stratégiával elcsábíthatja a hallgatókat és egyidejűleg a hirdetőket is. A telekommunikációs üzletágban kockázatként jelentkezik a szabályozási környezetnek elsősorban a liberalizációval összefüggő folyamatos változása. Az internetszolgáltatásnál kifejezetten várható a verseny erősödése, illetve középtávon a mobilinternet szolgáltatások versenytársként történő megjelenése. A VoIP szektorban a nagykereskedelmi partnerek feltételeinek előre nem látható 11

12 módosulása, valamint az üzletággal szorosan összefüggő vezetékes telefonszolgáltatási piac átalakulása, illetve részben a mobil-piacon bekövetkező árcsökkenési trendek módosíthatják a jövedelmezőség alakulását. Az egyéb tevékenységek közül kiemelendő a Grid technológia alkalmazásához kapcsolódó kockázat, mivel az ilyen alkalmazásokkal kapcsolatos gyakorlat különösen Magyarországon, rendkívül ritka, így mint minden új technológia bevezetésénél, jelentős kockázati tényezők állnak fenn. Jelen alfejezet a Tájékoztató Kockázati tényezők" című fejezetének összefoglalását tartalmazza. A befektetési döntés meghozatalához elengedhetetlen a Kockázati tényezők" című fejezet alapos átolvasása További befektetői tájékoztatás A Tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a Társaság piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A Tájékoztatóban közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. A Tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Társaság piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. A Társaság felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy a) az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része; b) a befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit; és d) az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. Az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez a Társaság a Tpt. 21. (1) és (2) bekezdése alapján tekintettel arra, hogy a szabályozott piacra bevezetendő Részvények kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül meghaladja a eurónak megfelelő összeget kibocsátási tájékoztatót köteles készíteni. A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Tájékoztató közzétételéhez. A Tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. A részvényeket a Tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet szabályozott piacra bevezetni. A Társaság köteles a jelen Tájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely a Tájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Ha a Tájékoztató, a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Részvény megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Társaság köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Társaság felel. A Tpt. alapján a Társaság köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves, féléves és negyedéves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A Társaság a nem konszolidált adatok alapján készített gyorsjelentéseket az üzleti év, félév és negyedév végét követő hatvan napon belül, a nem konszolidált adatok alapján készített éves jelentést, valamint a konszolidált adatok alapján készített éves jelentést könyvvizsgáló által is felülvizsgálva az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. A Tpt. 52/A. -ának megfelelően a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetén a Társaság köteles évente összefoglaló jelentést készíteni minden olyan információról, amit az összefoglaló 12

13 jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkról, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkról, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkról. Az összefoglaló jelentést a Társaság köteles nyilvánosan közzétenni, illetve a Felügyelet részére megküldeni. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a szabályozott piacra bevezetéssel kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Társaság felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Tájékoztató közzététele nem tekinthető a Társaság ígéretének arra nézve, hogy a jelen Tájékoztató, illetve szabályozott piacra történő bevezetés lezárását követően a Társaság tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Társaság pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a szabályozott piacra történő bevezetéssel kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz. A Társaság nem állítja, hogy a jelen Tájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Részvények jogszerűen más országban forgalomba hozhatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül a Társaság nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a részvények szabályozott piacra történő bevezetését vagy a jelen Tájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a részvények nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Tájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Társaság nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Társaság felkéri azokat, akik a jelen Tájékoztató birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Tájékoztató terjesztésére, illetve a részvények értékesítésre vonatkozó minden esetleges korlátozásról. A jelen Tájékoztató, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Tájékoztatóban foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a részvények megvásárlásáról. Ez nem érinti a Társaság Tpt ában foglalt, a Tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A jelen Tájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Társaság pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Társaság felelősségére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tpt. 29. (1) bekezdése értelmében bármely részvénytulajdonosnak a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Társaság felel. A Tájékoztató pontosan, egyértelműen azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a Tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A Tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy(ek) felelősségvállalása. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A Tájékoztatóban szereplő előrejelzések a Társaság vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A Társaság éves pénzügyi kimutatásokat (éves beszámolókat) készít és tesz közzé a nemzetközi, illetve a Magyar Számviteli Szabályoknak megfelelően. A negyedéves, féléves és éves nem auditált pénzügyi kimutatások (gyorsjelentések) közzététele az IFRS előírásainak és a magyar törvényi előírásoknak megfelelően fog történni. 13

14 A jelen Tájékoztatóban szereplő számviteli beszámolók egyrészt az IFRS, másrészt a Magyarországon érvényes számviteli szabályok szerint készültek el. Ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató eredeti nyelve a magyar nyelv, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része. A befektetői döntést a Tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni. 14

15 2. Kockázati tényezők A Részvényekbe történő befektetés számos kockázatot hordoz. Minden Befektetőnek javasolt mérlegelnie a kockázati tényezőket bemutató, a Társaság legjobb tudomása szerint összeállított alábbi fejezetet, valamint különösen a Társaságra és az iparágra jellemző kockázati tényezők című fejezetet és a pénzügyi kimutatásokat, mielőtt a Részvények vásárlásáról dönt. A jelen Tájékoztató összeállítása és a részvények tőzsdei bevezetése során a Társaság Forgalmazó közreműködését nem vette igénybe A Társaságra és az iparágra jellemző kockázati tényezők A Társaság főtevékenysége a vagyonkezelés. Ezen üzletág magában foglalja a média, a telekommunikáció, valamint a Társaság egyéb korábban szerzett befektetéseinek tulajdonosi irányítását és ellenőrzését. A vagyonkezelési kockázatok megjelennek mind a piaci, mind az egyedi befektetések kockázatai tekintetében. Az előbbihez kapcsolódnak politikai, gazdasági ezen belül iparági helyzetből adódó kockázati tényezők, az utóbbihoz pedig a Társaság belső működéséből eredő kockázatok, amelyek különösképpen a kialakított szervezeti keretek által meghatározott döntéshozatali mechanizmusokhoz, kötelezettségvállalással járó ügyletek lebonyolításához tartozó értékelési eljárásokhoz, a belső források allokációjához, valamint az egyedi befektetések kockázatának folyamatos ellenőrzési metódusához kapcsolódnak. A Társaság befektetéseinek bővülésével a piacra, az iparágra és a Társaságra jellemző üzleti kockázati tényezők az újonnan akvirált leányvállalatok tevékenységével kapcsolatosan merülnek fel, ezért ezek bemutatása a cégcsoport tevékenysége mentén lehetséges: a) média; b) telekommunikáció; c) egyéb. a) A média üzletághoz tartozik a Társaság offline és online médiaportfoliója, rádió műsorszolgáltatása, tartalomszolgáltatása, valamint rendezvényszervezői tevékenysége. Az offline médiaportfolióval összefüggésben jelentkező kockázati tényezők különösen az alábbiak. 1. Általános iparági kockázatok A reálértéken számolva csökkenő reklámpiacból való részesedés megszerzéséért éles verseny folyik. Ennek hatására a kedvezményszintek és az ügynökségi bónuszok növekedhetnek, így a net/net áron számolt hirdetési bevételek csökkenhetnek. 2. Print média A különböző médiumok között erősödő verseny az egyes média ágazatokon belül is érezteti hatását. A növekedés lehetséges forrása piaci részesedés megszerzése a versenytársaktól, magas minőségi színvonalú termékek előállításával, továbbá annak az elvnek a következetes megvalósításával, hogy nem az olvasóhoz szólunk, hanem az olvasóval együtt alakítunk ki valamit. 3. Indoor média A Boomerang Reklám Kft. és a SANORG Kft. Társaság általi felvásárlását az ügyfelek alapvetően pozitívan értékelték. A pozitív fogadtatás ellenére, alapvetően az általános médiapiaci tendenciák hatásai miatt az értékesítés volumene csökkenhet. A Társaság törekszik a hirdetők megerősítésére abban, hogy integrált indoor hálózata biztosítja számukra a fogyasztók optimális elérését. Az online médiaportfolióval összefüggésben jelentkező kockázati tényezők különösen az alábbiak. 15

16 Az internetes felhasználói szokások, és ennek következtében az ezt kiszolgáló alkalmazások az elmúlt évek során jelentős változáson mentek keresztül, amely természetszerűleg kockázatként jelentkezhet az ebben a szegmensben kialakított üzleti modellek megvalósulása során, így érintheti a Társaság által kialakított online médiaportfoliót és az ahhoz kapcsolódó tartalomszolgáltatásokat is. Az online reklámköltések részaránya a teljes reklámköltéshez képest nőtt, a bővülés azonban nem egyenletes, és a piac nem minden szereplőjét érinti egységesen. Az interneten keresztül elérhető tartalmakra való igény, illetve a tartalmak vevőkhöz való eljuttatásának módja szintén nagymértékben változott az elmúlt időszakban. A Társaság dinamikus növekedése a médiaportfolió részben akvizíciók által történő felépítése is hordozhat magában kockázatot, azonban a piaci változásokra való gyors reagálás ezt sok esetben szükségessé teszi. A rádió műsorszolgáltatással összefüggésben jelentkező kockázati tényezők különösen az alábbiak. A rádió műsorszolgáltatást nyújtó radiocafé Kft. eredményes működésének egyik legnagyobb kockázata egy olyan hasonló arculatú és zenei világú kereskedelmi rádió megjelenése a piacon, amely eredményes marketing- és sales stratégiával elcsábíthatja a hallgatókat és egyidejűleg a hirdetőket is. A budapesti kereskedelmi rádiós piac szereplői egyre komolyabb versenytársként tekintenek a radiocafé 98.6-ra, ezáltal sales és marketing-tevékenységük során egyre gyakrabban próbálják támadni annak pozícióit. Mindezek mellett az MR2 Petőfi Rádió arculat- és műsorstruktúra-váltása, illetve az új műsorrend hosszú távú állandósulása is komoly kockázatokat rejt magában, hiszen bár közszolgálati rádióról van szó, a jelenleg megvalósuló műsor és tartalom kimondottan a kereskedelmi rádiózás szabványait és formátumát követi. Sajnos annak ellenére, hogy ebben a tárgyban már több eljárás is indult az MR2 Petőfi Rádió tevékenységét vizsgálandó, egyrészt az ORTT megnyírbált jogai következtében lecsökkent mozgástere, másrészt a közszolgálatiság fogalmának médiatörvényi tisztázatlansága miatt sem várható rövid távon olyan határozat megszületése, amely eltérítené a közszolgálati adót attól, hogy erős reklámpiaci versenytársként jelenjen meg. Ráadásul épp a régről megörökölt státusz miatt nagyon egyenlőtlen is ez a verseny, hiszen az MR2 Petőfi Rádiót semmilyen szerződés vagy jogszabály nem köti abban a tekintetben, hogy műsorideje hány százalékában sugározhat zenét szemben a radiocafé 98.6 számára kötelezően (a műsorszolgáltatási szerződésben) előírt minimum 50 százalékos beszédaránnyal, amely kétségtelenül a hallgatottság növelése ellen ható tényező. Az egyetlen pozitív fejlemény, amelyre reálisan számíthatunk ezen a téren, hogy az MR2 Petőfi Rádió népszerűsége és így reklámidejének értékesíthetősége olyan mértékben növekszik, hogy az ennek következtében feltehetően emelkedő hirdetési áraik miatt egy idő után inkább fogják az országos kereskedelmi rádiók (Sláger, Danubius) pozícióit veszélyeztetni, mint a radiocafé 98.6-ét. További veszélyforrás a teljes reklámpiac, és ezen belül a rádiós piac recessziója, amely ellen csak rövid távon lehet egyedi megoldásokkal és sales-eszközökkel védekezni. Mindemellett kockázati tényező a meghatározó rádiós személyiségek esetleges távozása a cégtől, mert pótlásuk nehéz ha nem is lehetetlen feladat. Szabályozási kockázatként jelentkezhet a rádió műsorszolgáltatás terén, hogy a jelenlegi médiatörvény alkalmazási gyakorlatának esetleges megváltozása, illetve a várható új médiatörvényi szabályozás a jelenlegihez képest bővítheti vagy eltérően állapíthatja meg a hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó korlátokat, illetőleg azokkal szemben újabb összeférhetetlenségi okokat állíthat fel, amelyek esetlegesen akadályozhatják a cégcsoport médiapiaci terjeszkedését, vagy a meglévő médiaportfolió átalakításához vezethetnek. A rendezvényszervezői tevékenységgel összefüggésben amely a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. keretén belül leginkább szabadtéri fesztiválok szervezésében, rendezésében valósul meg jelentkező kockázati tényezők különösen az alábbiak. 16

17 Időjárási kockázat: A legfontosabb és legbefolyásolóbb kockázati tényező. Egy erősebb esőzés, szeles hét nem csupán a látogatókat képes elijeszteni a rendezvénytől, de a színhelyek biztonságát, épségét is veszélyeztetheti. Esetlegesen megerősödő konkurencia: Manapság a fesztiválszervezés a show business egyik legjövedelmezőbb ága, ezért egyre több, nemzetközi hátterű cég is ebbe az irányba terjeszkedik (például Live Nation). Nem zárható ki, hogy a jövőben megtartásra kerül a régióban egy konkurens rendezvény a Sziget Fesztivállal vagy a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. által szervezett egyéb rendezvénnyel egyidőben. Fellépők: A fesztiválokon meghirdetett előadók szerződés szerinti teljesítését adott esetben tagjaik egészségügyi állapota, sérülése is befolyásolja. Világméretű és hazai közlekedési problémák: Az előadók időben történő megérkezését veszélyeztethetik a nemzetközi/hazai repterek sztrájkjai, közutak lezárásai és egyéb közlekedési akadályok. Hazai reáljövedelmek csökkenése: A bevétel jelentős hányadát a belföldi látogatók létszáma határozza meg. Az eladott jegyek mértékét nagyban befolyásolja a magyar gazdasági helyzet, amely kihat a hazai látogatók fogyasztói viselkedésére. Rendezvények megtarthatósága: Nem zárható ki, hogy egy adott rendezvény valamely évben nem kerül megrendezésre, bizonyos esetekben ez a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. megvásárlását célzó akvizíciós folyamat egy évvel történő meghosszabbításához vezethet. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. mint alperes ellen a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt 12.P.IV /2006. számon birtokháborítás megszüntetése iránt polgári peres eljárás van folyamatban, amelyben a következő tárgyalásra május 22-én kerül sor. A Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata felperes a keresetében Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. eltiltását kérte a zenés és egyéb műsoros rendezvények 22 és 06 óra közötti megtartásától a Sziget Fesztivál jelenlegi helyszínén (Budapest, Hajógyári sziget). Amennyiben a kereseti kérelemben foglaltaknak részben vagy egészében akár első-, akár másodfokon jogerősen helyt adnak, vagy ha a nem jogerős eltiltást tartalmazó elsőfokú döntést előzetesen végrehajthatónak nyilvánítják és a jogerős döntés nem születik meg az elsőfokú döntést közvetlenül követő Sziget Fesztivál megkezdéséig, az EST Media Group Kft. a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. megvásárlásától egyoldalúan elállhat. b) A telekommunikáció üzletághoz tartozik az internet-elérés és a telefonszolgáltatások. A telekommunikációs üzletággal összefüggésben jelentkező kockázati tényezők különösen az alábbiak. 1. Általános kockázati tényezők: Szabályozás: A távközlési szolgáltatást illetően a jelenlegi szabályozás módosítása (például nagykereskedelmi és összekapcsolási szerződések) a Társaság számára jelentős, előre nem látható környezeti változásokat eredményezhet. A szabályozás megváltozása magában foglalja az ágazatot érintő liberalizációs folyamatokat is, ezek hatása a gazdálkodási környezetre és a fogyasztókra, valamint a szolgáltatókra jelenleg teljeskörűen nem jelezhető előre. A szabályozás lehetséges változásai a Társaság hosszú távú szerződéseiben rögzített díjképleteken keresztül is befolyásolhatják a Társaság működését és eredményességét. A szabályozási kockázat csökkenése mellett viszont az szól, hogy a magyar szabályozás az Európai Unió szabályozási irányelveit követi, amelynek alapvető célja a verseny folytatása és fokozása az előfizetői érdekek maximális figyelembevételével. Gazdasági környezet: A lakossági fogyasztás mennyiségének és aktuális trendjeinek változásai erősen befolyásolhatják az internetes költéseket. A gazdaság teljesítése az egyéni és üzleti felhasználók vásárló ereje nagyban befolyásolja és meghatározza a szolgáltatások sikerességét. 17

18 Alternatív infrastruktúra: A mobil és kábel infrastrukrúrák megjelenése és térnyerése mind az internetszolgáltatások, mind a telefonszolgáltatások területen kockázati tényező. A saját infrastruktúval rendelkező szolgáltatók rugalmasabb árazást alkalmaznak és a szolgáltatások fejlesztése saját hatáskörben elvégezhető ezzel olyan piaci előnyökhőz juthatnak, amelyek komoly erőforrás bevonással kezelhetők. 2. Internet hozzáférés szolgáltatás Magyarországon a Társaság piacán számos konkurens társaság versenyez. A piacon megjelenő további szolgáltatók erőfeszítéseik révén erősíthetik a versenyhelyzetet. Az egyre erősödő verseny a jövőben esetleg a gazdálkodási eredmény csökkenéséhez vezethet. Az erős verseny emellett számottevő, előre nem látható fejlesztéseket, befektetéseket tehet szükségessé, továbbá negatív hatással lehet a Társaság termékeinek és szolgáltatásainak áraira. A DSL alapú hozzáférésekre középtávon veszélyt jelenthet a mobilinternet fejlődése és terjedése, tekintettel az országos lefedettségre és az egyszerű használatra, valamint a mobilszolgáltatók által már csomagként (internet + számítógép) nyújtott megoldásokra. A mobilinternet használatának díja forgalomfüggő, jelenlegi árszintje már versenyképes a DSL megoldásokkal. Jelen piaci helyzetben a mobilinternet elsősorban kiegésző szolgáltatás a vezetékes infrastruktúrán adott DSL szolgáltatás mellett, viszont a nem túl távoli jövőben önálló szélessávú megoldásként is megjelenik, ennek alapfeltétele a GSM hálózat tovább fejlesztése a három mobiloperátor részéről. Az access típusú szolgáltatások területén a kábelinternet a másik releváns konkurens szolgáltatás. A kábeltelevíziós szolgáltatók ugyanazon azon az infrastruktúrán adnak 3play szolgáltatásokat (internet, kép, hang). A nagykereskedelmi szolgáltató (alaphálózati szolgáltató) által kínált forgalmi díjas nagykereskedelmi szolgáltatás versenyhátrányban van a kábelszolgáltatók flat termékeivel szemben. Amennyiben a DSL alapú technológia forgalmi díjas internetszolgáltatásokat tud csak nyújtani, akkor a Társaság kiszorulhat vagy fedezetvesztést szenvedhet el a nagyforgalmú egyéni és üzleti felhasználók piacán. RUO (helyi hurok átengedési szolgálatatás): A T-com területén bevezetésre került és kerülő szolgáltatás az NHH által szabályzott környezetben és feltételrendszerben történik. A nagykereskedelmi árakat az NHH hagyja jóvá, figyelembe vée a hagyományos DSL Retail minusz árazását. Mivel a szolgáltató részéről komoly beruházással, illetve üzemeltetési költséggel jár a szolgáltatás beindítása és nyújtása, ezért a helyi hurok szolgáltatás kockázata abban áll, hogy a szabályzó milyen időközönként vizsgálja felül a hurok nagykereskedelmi árait és milyen mértékben csökkenti azokat a hagyomásony DSL árak viszonylatában. Amennyiben a DSL szolgáltatás nagykereskedelmi ára nem tér el szignifikánsan a RUO nagykereskedelmi áraktól, akkor a beruházási és üzemltetési többletkötségek miatt a RUO alapú termékek fedezete negatív irányba változhat. 3. Megafone telefonszolgáltatás A telekommunikációs nagykereskedelmi partnerek feltételeinek módosulása olyan piaci helyzetet teremthet, ami a szolgáltatás versenyképességére negatív hatással lehet. A vezetékes piac kétpólusúvá alakulása megkettőzi a kockázatot, hiszen a két nagy szereplő (a T-csoport, valamint az Invitel / HTCC / Pantel) egymásra gyakorolt hatása fokozott. A vezetékes piacon meglevő árazási trendek is a fedezet folyamatos csökkenését jelentik. A mobiltelefonok terjedése és a mobil percdíjak árszintjének csökkenése veszélyt jelenthet az alternatív telefonszolgáltatások sikerességére, így a Megafone szolgáltatásra is. Megafone CPS: A CPS (carrier pre-selection) szolgáltatás az életgörbéje közepén jár, amely azt jelenti, hogy az a dinamikus ügyfélszám-, árbevétel- és fedezetnövekedés a következő években már nem realizálható, mint amely az elmúlt két évet jellemezte. Az üzleti szegmensben is folyamatosan csökken a vezetékes infrastruktúrán megvalósított hívások mértéke a mobilszolgáltatások folyamatos árcsökkenése és terjedése miatt, ebből adódóan a 18

19 fedezet megtartása és emelése nagyobb erőforrás-befektetést igényel. Amennyiben a mobilszolgáltatások árai nagymértékben csökkennek, az a versenyképességet negatívan érinti. Megafone VoIP: A VoIP szolgáltatások versenyképessége szintén függvénye a más infrastruktúrákon megvalósított hangszolgáltatások térnyerésének. Elsősorban az árérzékeny és/vagy innovatív felhasználók veszik igénybe a VoIP szolgáltatások nyújtotta előnyöket. A VoIP szolgáltatások ügyfelei nem márkahűek, azaz ha olcsóbb vagy szolgáltatási terén újabb szolgáltatók jelennek meg, azonnnal áttérnek a másik szolgáltatásra. Ennek következtében folyamatos fejlesztésre van szükség, és ennek költségei, illetve az árcsökkenés a fedezet folyamatos csökkenésével jár. Ezentúl nagyban befolyásolja a jövedelmezőséget a nagykereskedelmi árak alakulása, amelyre a szolgáltatónak semmiféle közvetlen ráhatása nincsen. c) A Társaság egyéb üzletágához tartoznak a főbb tevékenységekhez szorosan nem kapcsolódó egyéb tevékenységek, amelyek közül a jelen fejezet elején a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatban részletezett általános kockázatokon túlmenően a Grid technológiával összefüggésben jelentkező kockázati tényezőket lényeges kiemelni. A Grid technológiák üzleti alkalmazása ma még igen ritka, illetve csak zárt hálózatokon belüli megoldásokat alkalmaznak. Magyarország különösképpen nem rendelkezik ezen a téren nagy hagyományokkal, illetve kifejlett piaccal. Új piaci lehetőséget biztosíthat a Társaság számára egy-egy hardvergyártóval való szoros együttműködésben kialakított, az adott hardverre optimalizált szoftververzió kialakítása, amelyet a hardvergyártó előre telepített módon értékesíthet ügyfeleinek, mindez azonban mint minden új piacra való belépés, illetve mint minden, újszerű és előremutató technológiai fejlesztés üzleti célú felhasználása kockázatokkal járhat. A fenti a)-c) pontokkal kapcsolatban általánosságban is fontos kiemelni, hogy a Társaság életében fontos szerepet tölt be az akvizíciók útján történő növekedés. Nem vállalható ugyanakkor garancia arra nézve, hogy az akvizíciók a jövőben is folytatódnak, illetőleg hogy az esetleges, tervezett jövőbeli akvizíciók megtörténnek vagy sikeresek lesznek. A Társaság felhívja a befektetők figyelmét, hogy nem garantálható, hogy a Társaság július 23-i Közgyűlése által jóváhagyott stratégiája sikeres lesz. A Társaság működését és növekedését az arra jogosult hatóságok (például adóhatóságok, PSZÁF, GVH, ORTT, NHH, fogyasztóvédelmi szervek) esetleges vizsgálatai is befolyásolhatják Politikai és gazdasági helyzetből adódó kockázati tényezők A Társaság a magyarországi politikai és gazdasági helyzetből adódóan a következő kockázati tényezőket tartja fontosnak jövőbeli működése szempontjából Makrogazdaság A Társaság működése és jövedelmezősége összefügg a nemzetgazdasági folyamatok alakulásával. Amennyiben a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Társaság sem izolálhatja magát Szabályozás Kockázatot jelent a gyakran változó hazai jogi szabályozási környezet, melynek változásai jelentős hatást gyakorolnak a Társaság üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre. 19

20 2.3. A részvényekre, vagy részvényekbe történő befektetésre jellemző kockázati tényezők Részvénypiac kockázata A magyar részvénypiac viszonylagosan kis méreténél és nyitottságánál fogva jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra, teljesítményének alakulására kihatnak a nemzetközi tőke- és pénzpiaci mozgások. A BÉT-en az aktív külföldi intézményi Befektetők magas aránya erősíti a tőzsdei árfolyamok volatilitását. A BÉT forgalmának százalékát a piacvezető négy legnagyobb részvény adja, elsősorban a külföldi Befektetők ezen értékpapírokra összpontosuló kereslete miatt. A Társaság Részvényei a BÉT Részvények A kategóriájában vannak nyilvános forgalomban Árfolyamváltozás kockázata A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Részvények A kategóriába kéri Részvényei bevezetését. A Részvények 1999 óta be vannak vezetve a Budapesti Értéktőzsdére, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Részvény meglehetősen nagy volatilitással rendelkezik. A Részvények április 2. óta szerepelnek a BUX kosárban, ennek a helyzetnek a változása azonban hatással lehet a Részvények árfolyamára Likviditási kockázat A Társaság Részvényei jelenleg a Tpt (2) bekezdésében foglalt kritérium alapján utoljára I. negyedévében minősültek megfelelő likviditással rendelkező értékpapírnak. A Társaság Részvényei a jelen Tájékoztató készítésének idején látható forgalmi adatok szerint II. negyedévében nem minősülnek majd a Tpt (2) bekezdése szerinti likvid értékpapírnak. A magyarországi részvénypiac sajátosságaira tekintettel bizonyos időpontokban a Részvények likviditása alacsony is lehet, továbbá nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a Részvények a jövőben nem fognak likvid értékpapírnak minősülni. A kevésbé likvid piac kedvezőtlenül hathat a Részvények árfolyamára és növelheti volatilitását Osztalékfizetés kockázata A Társaság akkor fizet osztalékot részvényeseinek, ha megfelelő mennyiségű szétosztható nyereséget termel meg egy adott pénzügyi évben, tehát a Társaság stratégiája és a piaci helyzete miatt, amikor nyereség képződik, annak visszaforgatására nincs szükség. Nincs biztosíték azt illetően, hogy a jövőben az üzleti tervek szerinti mértékben termelődik meg az osztalékalap. A Társaság Alapszabályának VII/1. pontja értelmében az adózott eredmény felhasználásánál biztosítani kell mindazt a fejlesztési keretet, amely a Társaságnak a versenytársakkal való lépéstartásához és jövőbeni eredményes működéséhez szükséges Kereskedés kockázata A Társaság üzletmenetét jelentősen befolyásoló hírek nyilvánosságra hozatala, valamint információközlési hiányosságok vagy egyéb, a vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzatokban előírt kötelességek elmulasztása miatt a PSZÁF, továbbá a Bevezetési és forgalombantartási szabályzatban meghatározott esetekben a BÉT felfüggesztheti a Részvények kereskedését Adózási szabályok változásának kockázata A Részvényekkel való kereskedés során elért árfolyamnyereség magánszemélyek számára a Tájékoztató aláírásának időpontjában érvényes jogszabályok szerint kamatból szerzett jövedelemnek minősül, melynek adója szeptember 1-től kezdve 20 százalék. Nincs biztosíték arra, hogy a szabályozás a jövőben változatlan marad. 20