A világ haltermelése (millió tonna)

Átírás

1 A világ haltermelése (millió tonna) Év Tengeri és belvízi fogás Akvakultúra Összesen Meghatározó országok a világ haltermelésésben Édesvízi haltermelés részaránya a világon 7% 3%2%2% 2%2%2%1%1% 78% Kína India Indonézia Japán Thaiföld Bangladesh Viet Nam Norvégia USA Chile 1

2 Európai országok részesedése a haltermelésben Franciaország 27% Egyesült Kir. 16% Olaszország 16% Spanyolország 10% Portugália 6% Dánia 6% Írország 4% Hollandia 3% Finnország 3% Egyéb 9% Európai országok ponty termelése Ország Mennyiség Részarány (tonna) (%) Oroszország Ukrajna Lengyelország Csehország Németország Magyarország Belorusszia

3 Európai országok ponty termelése Franciaország Jugoszlávia Románia Horvátország ,3 Litvánia 400 0,3 Bulgária 500 0,4 Összesen ,0 Magyarország Tógazdasági haltermelése (tonna) Év Összes bruttó hal Étkezési hal Ponty, étkezési Busa, Étkezési Egyéb étkezési

4 Étkezési haltermelés fajösszetétele % ponty 4 busa amur 12 intenzív 67 vadhal ragadozó Étkezési haltermelés megoszlása Magyarországon % ponty busa év afrikai h. egyéb 4

5 Halfogyasztás Magyarországon kg/fő/év Év Élőhal Fagyasztott hal Konzervált hal Összesen ,62 0,65 0,55 2, ,67 0,62 0,74 3, ,71 0,65 0,72 3, ,68 0,76 0,74 3, ,59 0,77 0,84 3,20 Halfogyasztás Magyarországon kg/fő/év 2004-ben 3,41 kg/fő/év 5

6 Tógazdasági termelés területe szektoronként Állami gazdálkodó szervezet: Mezőgazdasági szövetkezetek: Halászati szövetkezetek: Horgászati szervezetek: Kistermelők ( Bt.,Kft.,Rt.): Egyéb: Összesen: ha 479 ha 820 ha 921 ha ha ha ha A tógazdasági termelés hozamai Állami gazdálkodó szervezet: 908/530 kg/ha Mezőgazdasági szövetkezetek: 810/526 kg/ha Halászati szövetkezetek: 862/579 kg/ha Horgászati szervezetek: 973/515 kg/ha Kistermelők ( Bt.,Kft.,Rt.): 714/450 kg/ha Egyéb: 798/568 kg/ha Átlagosan: 780/483 kg/ha 6

7 Általános tógazdasági ismeretek Halexport alakulása Év élőhal tonna ponty tonna

8 Alapfogalmak Tógazdaság A tenyésztett halak nevelésére épült, haltermelésre szakosodott, többféle korosztályt előállító termelő egység Halastó A haltermelés feltölthető, lecsapolható alaplétesítménye A tógazdaságok típusai Építés szerint Völgyzárógátas átfolyó oldalvizes Körtöltéses Hossztöltéses Termelési kör szerint teljes üzemű részüzemű 8

9 Átfolyó völgyzárógátas tórendszer Oldalvizes völgyzárógátas tórendszer 9

10 A tógazdaságok tipusai Üzemszerkezet szerint kétéves három éves Népesítés szerint tiszta vegyes kombinált Halastavak típusai Ívató Előnevelő Nevelő Nyújtó Hizlaló Tároló 10

11 Áruhal nevelő tó Tároló(teleltető) tó 11

12 Földművek Tógazdaságok műszaki berendezései Töltések Csatornák Halágyak Belső külső A töltés részei 12

13 Csatornák Vízellátás elvezetés művei Esés 4-5 ezrelék Építés szerint Magas Mély kombinált 13

14 Csatornák Feladat szerint Tápláló Lecsapoló Belcsatorna (árok) 0,1 % esés Rézsű:1:3-1:8 14

15 15

16 Tógazdaságok műszaki berendezései Műtárgyak Barátzsilip Teleltető tápzsilip Nyílt zsilip Duzzasztó Árapasztó Szivattyútelep Hidak Rézsülépcsők burkolatok 16

17 17

18 Árapasztó 18

19 Tógazdaságok egyéb műszaki létesítményei Utak Földutak Szilárd burkolatú utak Gazdasági vízi utak Gazdasági vasút Épületek Magtárak Hálóraktár Egyéb raktárak Üzemanyagraktár Műhelyek Szociális, adminisztratív épületek Halfeldolgozó, tároló épülettel Műtárgyak tartozékai és karbantartásuk Betétpallók Halrács Egyéb tartozékok Csáklya Gereblye Érett földdel kevert istállótrágya 19

20 Tógazdaság és halkeltető tervezése építése és üzemeltetése Teljes üzemű tógazdaság 20

21 Tervezés Termelési cél, szerkezet és volumen meghatározása Kijelölési előírások Elrendezési irányelvek Hidrológiai vizsgálatok Topográfiai vizsgálatok Talajtani vizsgálatok Közgazdasági elővizsgálatok Műszaki alapadatok Vízbeszerzés leürítés adottságai Hidrológiai meteorológiai adatok 80% valószínűségű vízhozamra kell tervezni Talajmechanikai vizsgálatok Feltáró akna, talajfúrás Hálózatos fúrás m Műtárgyak helyén külön feltárás 21

22 Elvi elrendezési terv Helyszinrajz Tavak területe Vízpótlás leürítés módja Szállítási módok útvonalak Energiaszükséglet, ellátás módszere Magasépületek, járulékos létesítmények Halgazdálkodási terv Műszaki leírás Beruházás előtti állapot jellemzése Tervezett létesítmény műszaki adatai Helyszínrajz Vízbeszerzés Burkolat Közlekedési utak 22

23 Kitűzési terv, Helyszinrajz Általános 1: Részletes 1: Hosszelvények 1: 100 Keresztszelvények 1: 100 Műtárgytervek 1: A tógazdaság tavainak megoszlása 2 % előnevelő és tároló 0,1-1,0 ha 10% egynyaras nevelő 5-30 ha 20 % nyújtó ha 68 % étkezési hal termelő ha 23

24 A töltésépítés folyamata Nyomvonal kitűzése Tereprendezés Tükör kivágása Alap fogazása, tömörítés Töltések kialakítása 24

25 Töltésvédelem Természetes Nádültetés füvesítés Mesterséges Rőzse,nádkéve Kövezés gyeprács Töltések karbantartása javítása Legeltetés kaszálás Feltöltés előtti munkák Pangó vizek leeresztése Lecsapolhatatlan részek fertőtlenítése Műszaki létesítmények javítása Partvédelmi művek javítása pótlása Belső lecsapoló rendszer, halágy tisztítása 25

26 A halastavak vízellátása Árasztóvíz kritériumai Ne tartalmazzon szennyező és mérgező anyagokat Kórokozókat parazitákat csak kis mértékben tartalmazhat Planktonban legyen gazdag Kevés hordalékot tartalmazzon Halastavak vízigénye Talaj Víznorma m 3 /ha Erősen vízzáró Közepesen vízzáró Kevésbé vízzáró

27 Vízpótlás normái Tótalaj jellege mm m 3 /ha l/s/ha Erősen vízzáró ,3 Közepesen vz ,5 Kevésbé vz ,8 Árasztás szabályai Meghatározott pálcaközű szűrőrács alkalmazása Éjjel-nappali ügyelet Feltöltés kihelyezés összehangolása Káros halfajok távoltartása Árasztás legkésőbb április 15-ig 27

28 Feltöltési és lecsapolási idők 0,1 ha 0,1-1,0 ha 1-6 ha 6-30 ha ha 60 ha felett 2-10 óra óra 1-3 nap 2-14 nap 8-15 nap nap Halkeltető tervezése Keltető edények száma Vízátfolyás Technikai berendezések Biztonsági eszközök Munkaerő szükséglet Állandó szezonális 28

29 Keltetőház tervezése Zsengeivadék szükséglet meghatározása Saját értékesíthető Vízellátás Energiagazdálkodás Anyahal biztosítás ( tájfajták) Haltermelési technológiák Extenzív Intenzív Szuper intenzív 29

30 Szuper intenzív haltermelő telep Szabadtéri nevelő medence 30

31 Levegőztető medence Vízkeverő medence 31

32 Termelő medencék Halnevelő medencék 32

33 Harcsanevelő táp Étkezési tilápia 33

34 Takarmányra várva Növendék lénai tok 34

35 Technológiai elemek Szaporítás Ivadéknevelés Növendéknevelés Étkezési hal előállítás Tárolás Ivadéknevelés Egyfázisú Kétfázisú Népesítés kihelyezés Nyári feladatok Ivadék nevelés Trágyázás Etetés Próbahalászat Halegészségügy Őszi lehalászat,teleltetés 35

36 Ivadék előnevelő gazdaság Dubics-féle ívató tó 36

37 Előnevelt ivadék vizsgálat Előnevelt ivadék vizsgálat 37

38 Növendék nevelés Népesítés és kihelyezés elvei, szempontjai Trágyázás Takarmányozás Próbahalászat Lehalászás Teleltetés A tógazdasági termelés alapműveletei Népesítés kiszámítása és a kihelyezés Halastavak termőképességének fokozása Haltakarmányozás A takarmányozás évközi feladatai Próbahalászat és termésbecslés Halastavak lehalászása Halak tárolása teleltetése Halak szállítása 38

39 Étkezési (háromnyaras halak) nevelése A népesítés szempontjai Kihelyezés Trágyázás Takarmányozás Próbahalászat Lehalászás Nyári Őszi teleltetés Népesítés Népesítés,kihelyezés tiszta kombinált vegyes egységes Kihelyezés általános szempontjai Alul,felülnépesítés Kihelyezés őszi tavaszi 39

40 Elfogadható kallódási irányszámok Zsengéből előneveltre % Zsengéből egynyarasra % Előneveltből egynyarasra % Egynyarasból kétnyarasra % Kétnyarasból étkezésire % Kihelyezési irányszámok Zsengétől egynyarasig ezer db/ha Előnevelttől egynyarasig ezer db/ha Egynyarastól kétnyarasig 5-15 ezer db/ha Kétnyarastól étk. méretig db/ha 40

41 Halfajok átlagos aránya a polikultúrában Ponty 70 % Fehér busa 15 % Pettyes busa 5 % Amur 8% Ragadozó 2 % Halastavak termőképességének fokozása Trágyázás halastavak szerves trágyázása és módszerei Istállótrágya Komposzttrágya Zöldtrágya Szennyvíz trágya Halastavi kacsanevelés halastavak műtrágyázása és módszerei Foszfortrágyázás nitrogéntrágyázás 41

42 Halastavak termőképességének fokozása Kémiai és fizikai hozamfokozó eljárások Kémiai tójavítások meszezés klórmeszezés rézgálicozás Fizikai tójavítások szárazon tartás (tóteleltetés, tónyaraltatás) Szárazművelés, vizes forgó A halastavak termőképessége 100 kg hal lehalászásakor kivont elemek mennyisége: 16,8 kg szén 5,4 kg nitrogén 0,3 kg foszfor 7,5 kg egyéb szervépítő elem 42

43 A halastavak termőképessége A hal szárazanyag tartalma 70 % víz 30% szárazanyag A hal szárazanyag tartalmának összetétele. 56% szén 18% nitrogén 1% foszfor 25% egyéb szervépítő elemek A célravezető trágyázás feltételei Megfelelő fajösszetétel Hínármentesség Gyengén lúgos kémhatás (7-7,2 ph) Alkalmas ( iszapmentes) talajszerkezet Nem nagy átfolyás Rendszeres tápanyag visszapótlás 43

44 Woynárovich-féle széntrágyázási módszer előnyei Trágya vízsugaras bejuttatása Egyenletes eloszlás Délelőtti trágyaadag aerob lebomlása Az iszap túltelítődése minimális Sertéstrágya szuperfoszfáttal érlelve jobb hatást biztosít 1 kg természetes hozamhoz kg sertéstrágya szükséges Zöldtrágyázás,szennyvíz trágyalé alkalmazása Tóban termesztett növénnyel Szántóföldön termesztett növénnyel Szennyvíz csak hatósági vizsgálat után alkalmazható A trágyalé permetezve juttatható ki 1 kg természetes hozamhoz liter kell. 44

45 Istállótrágya és komposzt felhasználása 1 kg természetes hozamhoz kg Lassú lebomlású Anareob lebomlás, gázképződés Beadható mennyiség 0,5-3 t/ ha 100 kg komposzt a pontytermést 15-20kg-al növeli alaptrágyaként 1-2 tonna/ha Néhány istállótrágya tápanyagtartalma Trágya Sza% N% foszfor % Sertés almos 22 1,0 0,9 Sertés híg 17 0,9 0,7 Sz.marha érett 28 1,5 1,1 Juh mélyalmos 24 1,4 1,1 Csirke 28 2,0 1,5 Kacsa tavon 20 1,9 1,4 45

46 Halastavi pecsenyekacsa tartás 1 kacsa kg trágyát termel, ami 1 kg természetes hozamot eredményez Egyszerre db kacsa tartható hektáronként 1 szezonban 2-3 turnus Partvédelmi problémák A trágya évközi felhasználása Április % Május 15-30% Június 20-25% Július 10-15% Augusztus 10-15% (ritkán) Szeptember 0-5% (ritkán) 46

47 Haltakarmányozás története Kolostorokban XVI. sz-tól 1882 Trebom Corchus Béla 1901 Dunaföldvár Répássi Miklós 1909 ( korcs csenevész anyagot nem való eteni) Woynarowich E. Ribiánszky R. Antallfi A. Tölg I. Ruttkay A. Tasnádi R. Haltakarmányozás A haltakarmányozás jelentősége A haltest és haltáplálék összefüggése a haltest összetétele a haltáplálék összetétele és szerepe A takarmányozás szervezése takarmányhozam meghatározása takarmány együttható keményítőérték 47

48 A haltest összetétele Víz: % Fehérje: % Zsír: 1-15 % Ásványi anyag: 1-3 % A testösszetételt befolyásoló tényezők Életkor Faj, fajta Kondíció és az évszak Testfehérjék Genetikai adottságok 48

49 Táplálékok csoportosítása kémiai összetétel alapján Száraz a. táplálék Víz Szerves Ásványi N. tartalmú N.mentes Egyéb Nyersfehérje NPN Nyerszsír Nyersrost N mentes kivonható. vitaminok N tartalmú tápanyagok Fehérje Alkotó elemek C,H,N,O,S,P Egyszerű protein (csak aminosav alkotja) albumin, globulin, elasztin, kollagén Összetett proteid (Aminosav,szénhidrát, zsír,nukleinsav, foszfát, szinezőanyag) glikoproteid, nukleoproteid, lipoproteid, kromoproteid 49

50 Fehérjék emészthetőség alapján Nyersfehérje Emészthető fehérje Valódi fehérje Emészthető valódi fehérje Aminok Táparány KEg/EFg 1:4 alatt szűk 1:4-1:8 közepes 1:8 felett tág Fehérje koncentráció 12% alatt alacsony 12-24% közepes 24% felett magas 50

51 Ajánlott fehérjekoncentráció a haltermelésben Előnevelés % Utónevelés 30% Növendéknevelés 28% Étkezési termelés 25% NPN anyagok Amidok Szabad aminosavak Polipeptidek peptonok 51

52 N mentes szerves anyagok Nyerszsír Nyersrost N mentes kivonható anyagok Szénhidrátok Szerves savak Alkaloidák glükozidák Zsírok Valódi zsírok Telített zsírsavakat tartalmazó Telítetlen zsírsavakat tartalmazó Lipoidok Foszfatidok Szeroidok Lipokrómok Illóolajok 52

53 N mentes kivonható anyagok Szénhidrátok Cukrok Poliszacharidok Szénhidrátokkal rokon vegyületek Szerves savak Takarmányok saját savai (almasav,citromsav) Tartósítással keletkezett savak (ecetsav,vajsav) Biológiai oxidációs termékek (piroszőlősav) Alkaloidák Lupinin,lupamin Keményítőérték KÉ Kifejezi, hogy az adott takarmány 100 kg-ja hány kg tiszta keményítő zsírtermelő képességével egyenértékű Mértékegysége: g/kg KÉ Szerepe Takarmányozási terv készítése Napi takarmányozás végrehajtása Takarmányozás év végi értékelése 53

54 Egyéb szerves hatóanyagok Vitaminok Vízben oldódó B sorozat,c Zsírban oldodó A,D,E,F Enzimek Antibiotikumok antioxidánsok Ásványi anyagok Makroelemek Ca, P, Mg, Na, Fe Cl, S, Mikroelemek Cu, Mn, Zn, Co, J, Fl, Sze 54

55 Tápanyagigényt befolyásoló tényezők Relatív testfelület Vízhőmérséklet Oxigénviszonyok Víz sótartalma Évszak Életkor Faj Ivar Kondíció Környezet, közérzet betegség Táplálék eredet szerinti csoportosítása Természetes Növényi (alga, hínár) Állati (zooplankton, bentosz, vízirovarok) Külső (rovar) 55

56 Takarmány Táplálék eredet szerinti csoportosítása Lédús nagy víz és ballaszt tartalom szívesebben eszi a hal tágul a gyomor (ponty, amur) Száraz nagy energia tartalom jól tárolható gépesíthető a takarmányozás (ponty) Állati eredetű ipari Lédús haltakarmányok Zöldnövények Gyökér Élelmiszer ipari melléktermékek Borsó Kukorica 56

57 Száraz haltakarmányok Gabonafélék Búza, kukorica, tritikálé Hüvelyes magvak Borsó, szója, csillagfürt Olajos magvak és feldolgozásuk melléktermékei Napraforgó,lenmag, repcemag Haltápok Szemcsézett Morzsázott Extrudált Követelmények Összetétel Homogenitás Vízállóság Lebegés Alacsony porlási veszteség 57

58 Takarmányhozam A takarmányhozam az a kg-ban kifejezett halhús mennyiség, ami egy termelési év során a tó 1 ha területén takarmányból keletkezik Mértékegysége: kg/ha, vagy az összes hozamon belül %-ban A takarmány együttható TE Az a kg-ban kifejezett tak. Mennyiség, ami 1 kg hal előállításához a természetes hozamon felül szükséges. Mértékegysége: kg/kg TE szerepe Takarmányozási terv készítése Napi takarmányozás végrehajtása Takarmányozás év végi értékelése 58

59 Takarmány együtthatók Búza 4-5 Kukorica 4-5 Borsó 3-4 Szója 2-3 Csillagfürt 2-3 Halliszt 2-3 Lucerna Nád A haltakarmányozás évközi feladatai 1. Szakasz kihelyezéstől május közepe 2. Szakasz május közepétől június közepéig 3. Szakasz június közepétől július közepéig 4. Szakasz július közepétől augusztus végéig 5. Szakasz Szeptember lejétől az etetés befejezéséig 59

60 60

61 Takarmányok tárolása kezelése Magtár Fémsiló Szabadtér Nedves tárolás Prizmában Mélyített silóban Áztatás Takarmányozás Technológiák Zsákolva ladikból Önürítős csónak fémsilóból ellátva gyógytatarmányozás Kutatás Heti értékelés 61

62 Próbahalászat és termésbecslés Ivadék próbahalászata Másod-és harmadnyaras halak próbahalászata A próbahalászat eredményességét befolyásoló tényezők Tömeghatások és a próbahalászat Felkészülés a próbahalászatra A próbahalászat eszközei A próbahalászat helyszíni munkái A próbahalászat értékelése Termésbecslés Próbahalászat 62

63 Próbahalászat (USA) Halastavak lehalászása Nyári halászat Ritkító teljes Őszi halászat Felkészülés a lehalászásra Hal megfogás belső halágyban Hal megfogása külső halágyban Tanya kihúzása és kezelése Halak kitermelése a tanyából 63

64 Lehalászaás (USA) 64

65 Lehalászás külső halágyból Teleltetés Teleltetési irányszámok kg étkezési hal/m kg növendék hal/m 2 Telelő vízigénye: kg étkezési hal 1 l/s 65

66 A halak szállítása A halszállítás járművei A szállítás egyéb kellékei A halak szállíthatóságát befolyásoló tényezők vízhőmérséklet faj életkor egyéb tényezők A halszállítás technológiája 66

67 Jó tógazdasági gyakorlat A tógazdasági termelés fenntarthatósága Társadalmi elvárások Környezeti elvárások Tógazdasági haltermelés irányelvei Jogszabályi előírások Ellenőrizendő előírások 67

68 Környezeti elvárások Vízhasználat vízminőség A helyszín kiválasztása Termelés és működés Vizes élőhelyek fenntartása kezelések Víz Halállomány A tógazdasági termelés technológiája Halegészségügy Takarmányozás etetés Rakodás szállítás Ragadozó állatok jelenléte Ellenőrzés átláthatóság 68

69 69