Dr. Mester Miklósné érdemes tankönyvíró KÉZIKÖNYV. A mi világunk 1. tanításához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Mester Miklósné érdemes tankönyvíró KÉZIKÖNYV. A mi világunk 1. tanításához"

Átírás

1 Dr. Mester Miklósné érdemes tankönyvíró KÉZIKÖNYV A mi világunk 1. tanításához

2 DR. MESTER MIKLÓSNÉ a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette BALASSA ÉVA Illusztrációk BÁRÁNY ZSUZSA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Dr. Mester Miklósné, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés ARTéria DTP-Műhely Bt. Terjedelem: 8,76 A/5 ív Tömeg: 240 g

3 Kedves Kolléganők! Kedves Kollégák! Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Köszönjük, hogy munkájukhoz a kerettanerv alapján megújult A mi világunk című tankönyvcsaládot választották. A tankönyvcsalád nemcsak új arculattal, hanem átdolgozott tartalommal és új témákkal is jelent kezik. A taneszköztár ismét bővült. Elkészítettük valamennyi évfolyamhoz (1 4.) a digitális ot is. Erről részletesebb leírást olvashatnak a kézikönyvben. Kérjük, használják az alábbi taneszközöket alkotó módon, tanítványaik képességeinek és tanítási programjaiknak megfelelően. Mindannyian tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég csupán a jó taneszköz. A kézi könyvben található útmutatóval, szakmai segédanya gokkal és az ajánlott tanmenetekkel szeretnénk segíteni munkájukat. Az alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár: Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv, 1 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Az erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2 4. évfolyam) Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Vizek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv) A pedagógusok számára készült segédanyagok: Dr. Mester Miklósné: Környezetismeret kerettanterv, 1 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 2. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz Eredményes munkát kívánunk! 3

4 KÖRNYEZETISMERET 1 4. évfolyam Kerettantervi ajánlás a helyi tantervek készítéséhez 2013 Apáczai Kiadó Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása az aktív tanulás formáival támogatva a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a -feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy új modellek felépítésével korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban. 4

5 A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve heti óraszám éves óraszám 1. évfolyam 1 óra 32+4 óra 2. évfolyam 1 óra 32+4 óra 3. évfolyam 1 óra 32+4 óra 4. évfolyam 1 óra 32+4 óra Javasolt óraterv 1. évfolyam Az iskola Az iskolás gyerek Mi van a teremben? Hóban, szélben, napsütésben Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám 8 óra 6 óra 5 óra 6 óra 7 óra 4 óra 36 óra 1 2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, amelyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat. A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében világképének stabilitását szolgálják. 5

6 Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása. Tematikai egység Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Látogatás az iskolában. 1. évfolyam AZ ISKOLA Órakeret 8 óra A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje. Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? Fejlesztési követelmények Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. 6

7 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek: Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. A helyiségek funkciójának megismerése. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárást jelző piktogramok. Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása. Fejlesztési követelmények Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen öszszehasonlítása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének és használatának megismerése. A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egyegy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak/fogalmak Növény, állat, élő, élettelen. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai AZ ISKOLÁS GYEREK Órakeret 6 óra Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Fejlesztési követelmények Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése. 7

8 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. Napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai. Fejlesztési követelmények Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása. Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak/fogalmak Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai MI VAN A TEREMBEN? Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezése. Órakeret 5 óra Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség, simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Fejlesztési követelmények A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervi tapasztalatok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága. Kulcsfogalmak/fogalmak Anyagi tulajdonság, felhasználás. 8

9 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN Órakeret 6 óra Melegítés, hűtés. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése. A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás elemei. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat. Fejlesztési követelmények Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Évszakokhoz kötődő étrendek öszszeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás-előrejelzés alapján. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban. Kulcsfogalmak/fogalmak Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. 9

10 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Növény, állat. ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Órakeret 7 óra A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok és a valóságos állatok tulajdonságai között? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként? Miért van szükség állatkertekre? Ismeretek: Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Az egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Az állatkertek legfontosabb feladata (az állatok megismertetése, kutatás, megőrzés). Fejlesztési követelmények Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján). Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért nehéz az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az állat- és növénykertek környezetmegőrző jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák növényekről, állatokról. Ének-zene: állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek. Vizuális kultúra: állat- és növényábrázolások, életképek. Kulcsfogalmak/ fogalmak Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 2. évfolyam TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN Természetes hosszmértékek és léptékek. Órakeret 8 óra A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása. 10

11 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti állagromlását? Ismeretek: Hosszmértékek. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, tó). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek az iskolában. A fűtés lehetséges módjai Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon. Fejlesztési követelmények Becslés, mérés. Természetes mértékek (lépés, arasz) használata. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola helye a településen és a település térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között. Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés. Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság. Kulcsfogalmak/fogalmak Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK Anyagok megismert tulajdonságai. Órakeret 8 óra Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között. 11

12 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. A légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat- és tömegmérés, mértékegy ségek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás) és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei. Fejlesztési követelmények Különböző a környezetünkben leggyakrabban megtalálható anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc az üveget karcolja, kalcit az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszer-ipari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek. Matematika: becslés, mérés, mértékegységek. Kulcsfogalmak/fogalmak Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás. 12

13 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Napszakok, táplálkozás. MI KERÜL AZ ASZTALRA? Órakeret 8 óra Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés? Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra? Mit tegyünk a maradék étellel? Ismeretek: Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság következményei. Példa a hiánybetegségekre: skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök használata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegendő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentősége. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Fejlesztési követelmények A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása ener giatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, vélemények megfogalmazása. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása eltarthatóságuk szerint. Javaslat készítése: milyen ennivalót vigyünk magunkkal hosszabb utazás vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend. Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatos dalok. Vizuális kultúra: gyümölcsök, ételek ábrázolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. 13

14 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Növény, állat. ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Órakeret 8 óra A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján. Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között. Veszélyeztetett fajok. Fejlesztési követelmények Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek. Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat. A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén: Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során. 14

15 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez ÉV ELEJI ATTITŰD FELMÉRÉS Kérdésekkel, szituációk teremtésével meg kell győződni arról, hogy a gyerekek milyen környezetszemléletet hoztak magukkal. Folyamatos szóbeli és egy félévi, év végi szöveges értékelés ajánlott. AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI: Hogyan valósult meg a természettudományokban begyakorolható megismerési módszerek alkalmazása? Pontosan használja-e a tanuló a tanult fogalmakat? Mennyire tudja a megszerzett ismereteket alkalmazni, összekapcsolni? Felismeri-e a tanuló az összefüggéseket, oksági kap csolatokat? Le tud-e vonni elemi következtetéseket a tanult ismeretek alapján? Mennyire viszonyul pozitívan a feladatvégzéshez? Mindennapi életében, tetteiben hogyan nyil vánul meg az elsajátított ismeretek alkalmazása? Módszertani ajánlás Rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni Ké zi köny vünk meg je len te té sé vel aján lá so kat, öt le te ket adunk a tanórák felépítéséhez. Min denki sa ját mérlegeléssel dönt he ti el, mit és mennyit hasz nál fel az ok ta tás-ne ve lés so rán az adott öt le tek ből. Emellett természetesen alapvető szakmai ismereteket is igyekszünk nyújtani. A módszertan ugyanis nem pótol hat ja a pe da gó gus szá má ra a fo gal mi tisz tá zást, csak a fel dol go zás ban nyújt hat se gít sé get. A környezeti nevelésben elengedhetetlenül fontos, hogy az ismereteken kívül melyeket sok tapasztalással szereznek a gyerekek megfelelően kidomborodjék a tantárgy nevelési oldala. Sokoldalú személyiségfejlesztésre ad alkalmat. Ezt a szülő gyermek pedagógus háromszög képes a legnagyszerűbben megoldani. Szülői értekezleten beszéljük meg, hogy biztassák, segítsék a szülők gyermekeiket otthoni feladataik elvégzésében (pl.: gyűjtőmunkák, ma d á re te té s, me g fi gye lé sek vég zé se stb.). Sa ját po zi tív hoz zá ál lá suk a gye re ke ket is ösz tön zi. Munkánk során elsősorban a gyermekközpontúságot tartsuk szem előtt! Nem csu pán lo gi ka i lag-ér tel mi leg elfogadott, érzelmileg átélt tudást kell nyújtanunk. Az élményszerű meg tapaszt alás szük sé ges sé ge el en ged he tet len. Az él mény kap csol min ket a va ló ság hoz! A bölcsesség legfőbb megnyilvánulása, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg. (Seneca) A játék az igazi gyermeknyelv. A játéknak, játékos ismeretelsajátításnak rendkívül nagy szerepe van az oktatónevelő munka folyamatában. Játék során olyan bizalommal teli légkör alakulhat ki gyermek és pedagógus között, amelyben a tanulási helyzet mint örömforrás jelenik meg. A játék a gyerekek életformája, a kapcsolatteremtés legjobb eszköze. Megtanít szabályokat elfogadni, egymásra fi gyel ni, ön mag unk ké pes sé ge it bir tok ba ven ni. Megtanít elismerni mások sikereit, győzni, nevetni, játszva tanulni, a másik embert megérinteni. A hazai irodalom több kötetnyi lehetőséget kínál (pl.: Dr. Benedek László: Játék és pszichoterápia; Esztergályos Jenő: Ok ta tójá té k ok ki s i s k ol ásokn a k ; E z e r játé k című köny vei). A já ték mel lett igen fon tos pe da gó gi ai esz kö zünk le het a hu mor. Segítségével sok szor meg tu d unk ol da ni kri tikus helyzeteket, esetenként oldjuk a gyermeki félelmet. Más tantárgyakon kívül jól koncentrálhatjuk munkánkat a délutáni napközis programmal is. Beszéljük meg a napközis nevelővel, hogy a tanuláson kívüli délutáni tevékeny s é g b e b e le he t é pí te n i több s ét át, bi z o nyos me gfig yelés eke t a termés z e tb en, k iá ll ít ás ok me gtek i ntés é t s t b.! A mu n k a fog l a l ko z á s ok te vé keny s é ge i vel i s c s o d á l a to s a n le he t kon c ent r á ln i a környez et i neve lé s téma köreit. Ig ye ke z z ü n k foly to no s a n é b ren t a r t a n i a g yerekek k ív á nc sis ágát! E z t többféleké pp en tehe tjü k : Mut a ssu n k b e az adott té ma kö rök kel kap cso lat ban ké pe ket, di a ké pe ket, vi de o filmeke t! Ajá n lju n k könyveke t, folyóir atok at a g ye - rekek fi gyel mé be! Mond junk egy-egy ér de kes sé get szá muk ra! (pl. A testem témakör feldolgoz ás áná l : Tudjá tok- e, hogy a mo soly gás hoz 17 iz mot hasz nál unk, a hom lok rán co lás hoz 43-at?) 15

16 Felhívnánk a fi gyel met a gyer me ki rá cso dál ko zó ké pes ség fon tos sá gá ra, amely meg ala poz za a ne ve lés tel jes ségé nek é s a z ér tel m i ne ve lé s ha té kony s á gá na k me gv alósul ás át. Fontos a termés z e tt i s ztelő gondolkod ási é s cse lekvé si k u l t ú r a k i a l a k í t á s a t a n ít v á ny ai n k köréb en. L eg yenek a z i skol á k a s z ülőf öld termés z et i, környez et i értékeinek védelmezői! A Föl dü n k jö vő jé t fe nye ge tő ve s z é lyekről, tényekről i s s z ólnu n k kel l. Nek ü n k, p ed agóg us okna k felad at u n k elkerülve a katasztrófapedagógiának még a látszatát is felhívni a figyelmet a környezeti problémákra, de mindenek előt t kör nye z e t ü n k me g i smeré s é re é s me g s z ere ttetés ére. Sen ki sem kö vet het el na gyobb hi bát, mint az, aki azért nem tesz sem mit, mert csak ke ve set tud na ten ni. (Edmund Bur ke) A kör nye z e t i ne ve lé s p e d a gó g i ájána k a l apja ihoz Mór icz Z sigmond mú ltb ól jövő ü z enetéb en rejl i k a me g ol d á s: Én csak egyetlen föladatot ismerek, ami mindent megnyit: szeretni A ma da rak nem jár nak a lép cső n A pedagógus gondosan megtervezte a módszereit; tudományosan felépítette a lépcsőt, amelyen keresztül el lehet jutni a tudás különböző fokaira: kísérleti úton megállapította, melyik az ideális lépcsőfok-magasság a gyerekek lába számára; helyenként pihenőket tervezett és a jó korlát segített a kezdőkön. És ez a pedagógus kirohanásokat rendezett nem a tudományosan megtervezett, és kidolgozott lépcső ellen, hanem az igyekezetét semmibe vevő gyerekek ellen. Dühöngött, mert amíg jelen volt és ellenőrizhette a fokonkénti előrehaladást időnkénti pihenőkkel, addig minden a leg na gyobb rend ben ment. De ha csak egy pil la nat ra is tá vol ma radt, mily bor za lom, mi cso da ren det len ség! Azok folytatták a módszeres előrehaladást időnkénti pihenőkkel és az előírt kapaszkodással, akiket az iskola már kellőképpen megfertőzött a tekintélyével, mint azok a pásztorkutyák, akiket az élet arra kényszerített, hogy passzívan kövessék gazdájukat, és akik beletörődtek abba, hogy többé ne engedelmeskedjenek ösztönüknek. A gyerekcsoport visszanyerte ösztöneit, és rátalált szükségleteire: az egyik négykézláb mászott fel a lépcsőn; egy má sik len dü le tet vett és ket te sé vel vet te a lép cső fo ko kat, mind ezt szé dü le tes se bes ség gel; vol tak, akik hátrafelé próbálkoztak, sőt komoly szaktudásra tettek szert ebben a műfajban. Furcsa ellentmondás, a legtöbbjük számára a lép cső hí ján volt min den ka land nak és von ze rő nek, ezért a ház kö rül fut ká roz va, az eresz re ka pasz kod va, a szobrokba csimpaszkodva jutottak fel a csúcsra rekordidő alatt, ügyesebben és gyorsabban, mint azok, akik az úgynevezett módszeres lépcsőt vették igénybe, majd amikor felértek, csúszdának használták a jó öreg korlátot, és elölről kezdték a csodálatos kalandot. A pedagógus rossz szemmel néz mindazokra, akik nem az általa normálisnak tartott utakat választják. Feltette-e valaha is a kérdést, hogy az ő lépcsőtudománya nem hamis tudomány-e véletlenül, és hogy nem léteznek-e gyorsabb és üd vö zí tőbb utak, Vic tor Hu go ké pé vel él ve, nem lét ezik-e olyan pe da gó gia, ahol a sa sok nem mász nak lép csőt? Célestin Freinet: Les dits de Matthieu. Delachaux et Niestlé, Paris, Fordította: Galambos Rita A természet és az élet lényege a fejlődés, a dinamizmus, ezért a vele való összekapcsolódás természetes módon bi z to sít ja a z örök me g ú ju l á s t. M i nd ke t tő k u l t ú r á n k, c i v i l iz á c i ón k hor doz ója, e z ér t közve tlenü l á lt alu k, rólu k, b előlü k t anu lhatju k a le g többet. Az alkotó-teremtő munka alapvető eszköz a személyiség fejlesztésében. A gyermek pszichikuma legyen a meghatározó, az ő érdeklődése és szükségletei legyenek fontosak, és minden e s e t b en hoz z á iga z o d ja na k a z okt at ási-ne velé si mó ds z erek. S eg íten i kel l a g yermek k ut ató -keres ő t apa s zt a lat szerz é s é t, s p on t á n a k t i v i t á s át, a l kotó haj l ama it. Ad ju n k s z abad ut at a g yermek i s z emély is é g k ib ont akozt at á s á nak, nyis suk ki az is ko lák ka pu it az élet fe lé! Nem le he t e s k üd n i e g ye t len p ed agóg ia i elmé le tre s em. E g y p ed agóg ia i elméle t, ha kors z er ű a k a r mar adn i, nem kor l á to z ó d hat e g y bi z o nyos mó ds z erre, bá r men ny ire k it űnő. D inam ik u s elvek, á ll a ndóa n me gújuló te c h n i k á k segítségével kell lé pést tar ta ni a vál to zó vi lág gal. A kör nye ze ti ne ve lés so rán igen jól épít he tünk a fre i ne ti pe da gó gia alap el ve i re: (Célestin Freinet, a hivatás nagymestere, 1896-ban született a dél-franciaországi Garsban.) a ter mé s z e t kö z e l i s é g a z éle t kö z e l i s é g a munkálkodás alkotás önkifejezés. 16

17 Tud n unk kell, hogy min den mód szer vagy prog ram csak az al ko tó és min dig meg újul ni ké pes pe da gó gus kezé ben vál hat va ló ság gá, ered mé nyes sé. A természetközeli nevelés ma is korszerű, szükségszerű. Mai életünkben nem ugyanaz, mint évvel ezelőtt volt. Eltávolodtak az emberek a természettől. Vissza kell vezetni őket. Ha az elveszett természeti értéke ket nem is tudjuk pótolni, a gyerekeket arra nevelhetjük, hogy ismerjék, szeressék, óvják a még meglévő kincsein ket. Alakítsuk ki bennük a pozitív érzelmi viszonyt, a tiszteletet! Ez a szemléletmód elvezethet egymás megb e c sü lé s é he z é s má s ok mu n k á já na k eli s me rés éhe z. Köl tők, í rók, t u dó s ok v i s s z a em lé kez é s e i b en olv a shatju k, hog y g yermekkor u k me ghat ároz ó élménye a kör nye - ze tük volt, ahol fel nőt tek. Benedek Eleket a Székelyföld nevelte erkölcseivel, szokásaival, melyek akkor még hamvasak voltak. Nagy Lászlót Iszkáz ihlette minden tündérkedésre. Mesék és balladák közt nevelődtem, egy ajándékkal ért fel, ha néz het tem hogyan dol go zik a ko vács, a bog nár, az asz ta los. Ady End re ját szó he lye a szé rűs kert, a bir ka a kol volt, és duz zog ni a te hé nis tál ló ba bújt. Ter mé s z e t s z e re tő é s ter mé s z e tt i s z te lő g ye re ke t c s a k a z a p ed agóg u s nevelhe t, a k i maga i s s z eret i, i smer i, és a gyerekekkel együtt is tanul. Szakmai tudása tiszteletet érdemel, de a gyermek segítőtársa olyan módon, hogy mindig a gyerek áll a középpontban. Kritikus vagy elismerő magatartásával segíti a gyereket önmaga megismeré sé ben. Oda fi g ye lé s é vel oly a n b e fog adó kö z ege t teremt, mely elős eg ít i a g yerekek me gny i lv ánul ás át, k ib ont akoz ás át. Nyitott és hu má nus, nem a tel je sít mény cent rikus sá got, hanem a sikerorientáltságot tartja szem előtt pedagógiájában. A pozitív környezeti magatartás tanítása Észlelési tudatosság: az ész le lés és az ész lelt való ság különböző elemei közötti különbségtétel képességének fej lesz tése, az ész le lés fel dol go zása, fi no m í t á s a é s ki ter jesz tése; ez zel pár hu za mo san esz té ti kai ér zé - keny ség ki a la kí tása mind a ter mé sze tes, mind az épített környezetre vonatkozóan. Ismerete k : a természetes környezet működésének, a z em b er i te vé keny s é g r á g y a ko rolt ha t á s á na k é s a n- na k a lap vető meg ér tése, hog y ho g ya n te remt hető me g a harmónia a természetes környezet és az emberi tevé keny s é g kö z öt t. Környezeti etika: olyan egyetemes etika kifejlesztése, mely ala pul szol gál a kör nye ze tet vé dő, ja vító és fennt a r tó te vé keny s é g he z. Ál lam pol gári cse lek vési kész sé gek: a kör nye zeti prob lé mák fel is me ré sé hez, vizs gálatá hoz és megoldá sá hoz, meg elő zé sé hez szük sé ges kész sé gek kifejlesztése. Ál lam pol gári cse lek vési ta pasz ta la tok: ta pasz ta latszer zés bár mi lyen szintű kör nye zeti prob lé mák meg elő zése, meg ol dása te rü le tén az ész lelési tu datosság, az is - me re tek, a kör nye zeti etika és az ál lam pol gári cse lek vési kész sé gek al kal ma zá sá val. A nevelés művészete az, hogy megtanítsunk valakit helyesen gondolkodni. Alsó tagozatban a hangsúlyt az általános készségek fejlesztésére kell fordítani. A l ap mű velt s é g i ké s z s é gek : ol v a s á s, í r á s, b es z é d, fi gyelem. Tér ké pol va sási kész sé gek: pl. a négy fő vi lág táj haszná lata, tér kép je lek ér tel me zése. Ku t a t á si ké s z s é gek : pl. g y űj té s, rend s z erez é s. P rob léma me g oldó ké s z s é gek : pl. a l terna t í v á k é s köve tke zmények me ghat ároz á s a. E g y üt t mű kö dé si ké s z s é gek : pl. k ü lön b öz ő néz őp ontok me gérté s e, kon fl i kt u skez elé s. Információgyűjtő és -feldolgozó készségek: a probléma legyen lakóhelyközeli, így jobban látják a gyerekek te vékeny s é g ü k ere d mé nyé t. 17

18 A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása A környezeti nevelés első aranyszabálya: egy élmény felér ezer képpel. A ko rai gyer mek kor évei a ta laj elő ké szí tésé n e k é ve i. Ha a z é rz e lm ek e t s ik er ü lt fel é bre szteni a sz é p, a z izgalma s, a z új é s a z i smeretl e n sz eretetét, az együttérzést, a sajnálatot, a csodálatot és a szeretetet, akkor felébred a vágy arra, hogy meg is ismerjük érzelmeink tárg yát Fon to sabb, hog y kikövezzük a g ye rm e k előt t a tudá svág y felé vezető utat, minthog y olyan ténye kk e l tömjü k, me lye ket még nem tud megemész te ni. A tevékenykedés a gyermekkor alaptörvénye. Szoktasd hozzá a gyermeket a cselekvéshez neveld a kezét! Legkonkrétabb Legelvontabb A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása Közvetlen tapasztalatok Közvetett tapasztalatok Drámajáték Bemutatás Számítógépes szimuláció Kiállítások, modellek Film, videó Hangfelvétel, diagramok, képek Érzékszervek legtöbb használata Érzékszervek legkevesebb használata Legnagyobb tanulói aktivitás Legkisebb tanulói aktivitás Köz vet len ta pasz ta la tok: A közvetlen tapasztalatok megszerzése során a tanulóknak alkalmuk nyílik minden érzékszervüket korlátozás nélkül használni. Öt ér zé kem van, me lye ket meg kell érin te ned, ha ta ní ta ni akarsz és azt aka rod, hogy ta nul jak. Re mek íz le lé sem és szag lá som, éles sze mem és finom tapintásom van. Miért a fülemen keresz tül kel le ne min dent megis mer nem? Kö zvete t t t apa s zt al atok : Ha sonl ít a na k a köz vetlen t apa szt alatokra, c sa k biz onyos elemeke t elhag y u n k. A v a lós hely z e t he z ké p e s t e g y s z e r ű b b e k. Pl. l e g ó b ó l, m ak e t tb ő l m e g é p í tj ü k a z i sk ol a v a g y a l akóhely környéké t, nem me gyünk el több al ka lom mal is ta nul má nyi sé tá ra a té má val kap cso la tban. Drámajáték: M á s ok t a pa s z t al at a it eleven ítjü k fel, b elebúju n k a növények, á ll atok, t á rg y a k b őréb e. A g ye re kek részt vehetnek szereplőként vagy nézőként, így együttérző módon élnek meg bizonyos élethelyzeteket, bele tudják él ni ma gu kat a má sok sor sá ba. Be mu ta tás: Vi z u á l i s e s z kö z ök s e g íts égé vel ma g y ar áz u n k, biz ony ít u n k biz onyos foly amatok at. A jó b emu t a t á s t s z í ne sít he t jü k d r á ma já ték k a l, model lekkel, élő lényekkel, t á rg y a kk a l, fi l m- v a g y d i avet íté ss el, s z ám ítógép e s progra mok kal. K i á l l ít ás ok, mode lle k : Biz tosít sunk lehető sé get minél több érzékszerv használatára (pl. érinthető tárgyak, ál latsimogatás), mert ezek nagymértékben gazdagítják a tapasztalatot. A gyerekek maguk is készíthetnek kiállítást, modellt, maketteket. Film, vi deó: L e h e t ő v é t e s z i k, h o g y a f ig y e lm e t a f o nt o s k é rd és e kr e összpontosítsu k, megtek i nthetjü k több ször, las sí tot t fel vé te len is a je len sé ge ket, tör téné seket. A telev ízióba n sok érdekes környezet i témájú fi lmet tekinthetnek meg a gyerekek. Ha ngfe lvéte l, d i a gr amok, k ép e k : A hang fel vé telek, diagramok, képek egy-egy érzékszervünkre (látás vagy hallás) hat nak. Egyé ni leg vagy cso por to san hasz nál ha tók. A ké pek, gra fikonok tartalmát elmondhatjuk, értelmeztethetjük a gyerekekkel. A fotókat helyettesíthetjük esetenként egyszerű rajzokkal, amelyek a részletek elhanyagolásá val a lé nye gre irá nyít ják a fi gyel met. Képi szimbólumok : A tanítás és tanulás legelvontabb eszközei. Leggyakrabban táblán vagy írásvetítővel jeleníthet jük meg. Ilyen pl. a kór há zat jel ző pi ros ke reszt, a pa ta kot jel ző kék vo nal, a szá mok. 18

19 A digitális használata Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Három évig teszteltük a különböző évfolyamok digitális ait a tanórákon. A pedagógusok, de különösen a gyerekek között osztatlan sikert aratott. A kevésbé érdeklődő és a teljesítményszorongó gyerekek is örömmel dolgoznak a segítségével. Tehetséggondozásra is alkalmas, hiszen az anyag a tankönyv mellett pluszismereteket is tartalmaz. A digitális használata nagyon egyszerű, nem kíván bonyolultabb számítástechnikai ismereteket. A részletes számítástechnikai kezelési útmutatót mellékeltük minden DVD-hez. A gyerekek számára a bevezető rész nyújt alapos tájékoztatást. Az első évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelően természetesen ez néhány mondat. A navigációt és az értékelést az első évfolyamon a tankönyvből már jól ismert Sün Simi segítségével oldottuk meg. A tankönyvhöz készült ok három részből állnak: 1. Szemléltetés. Film vagy animáció. A digitális oknál megszokott képek he lyett filmek segítik a szemléltetést, amelyeket in dukciós szöveg kísér. A filmek megállíthatók, meg ismételhetők. Különösen nagy jelentősége van a filmeknek akkor, amikor a gyerekek egy állatot vagy természeti jelenséget mozgásban lát hatnak. Ugyanakkor, ha megállítjuk a filmet, bármilyen állatot, jelenséget, tárgyat, apró részletet hosszabb ideig is megfigyelhetünk. Nagymértékben könynyíti a megértést is. Gyakran egy másfél perces filmmel szemléltetni tudjuk mindazt, amit egyébként sokkal több időráfordítással lehetne megértetnünk a gyerekekkel. Nem utolsósorban maradandó esztétikai látvány. 2. Interaktív feladatok Az egyes témákhoz több feladat is tar tozik. Nehézségük természetesen mindig az adott korosztályhoz méretezett. Színesek, érdekesek, sokféle készség fejlesztésére alkalmasak. Nagymértékben segítik a rögzítést. A tévesen meg oldott feladatokat a gyerekek javíthatják, vagy megnézhetik a helyes megoldást. 3. Kérdések Minden témához kérdéscsoportokat tartalmaz a taneszköz. Az összes kérdés megoldása után értékel: színekkel és százalékosan. Természetesen ez alkalommal is van lehetőség a javításra vagy a megoldás megtekintésére. Ismétlés alkalmával kérdéscsoportok választhatók, amelyek lehetővé teszik a több, színesebb gyakorlást. A TANÓRÁNAK MELYIK RÉSZÉBEN HASZNÁLHATJUK A DIGITÁLIS TANANYAGOT? A digitális ok soha nem helyettesíthetik a pedagógust. A tanítás-tanulás a jó iskolában a pedagógus és a gyerek folyamatos kontaktusára épül. Ezekkel a okkal könnyíthetjük a megértést, kiválthatjuk a bonyolultabb és kevésbé érdekes szemléltetést, színesebbé, érdekesebbé, játékosabbá tehetjük a tanórákat. A tanulás nem egyenlő a több ismerettel. Az alapokhoz mindig könnyebb hozzátenni egy-egy új elemet. Ezt jól szolgálja a digitális tanagyag. A szemléltetést használhatjuk a régi ismeretek felelevenítésére, az új téma feldolgozásának bevezetésére és ismétléskor egyaránt. Az feladatokat az új ismeretek alkalmazásához, a tanuláshoz, az ismétléshez alkalmazhatjuk. A kérdéseket minden óratípusban használhatjuk. A témakörök összefoglalásánál kiválasztásos alapon is, ez nagyon jó játék. Hány percben alkalmazzuk? Legfeljebb tíz percig egy tanórán. A gyerekektől ebben az életkorban nem várhatunk el óriási tempót, türelmesebbnek kell lennünk. Természetesen vannak olyan tanórák, amikor egyál talán nem szükséges alkalmaznunk. Tehát: hasz náljuk belátásunk szerint, szem előtt tartva, hogy a Nemzeti alaptantervben a digitális kompetencia a kulcskompetenciák között szerepel. A tanórákon természetesen szüksége van a gyerekeknek kevés tanítói segítségre, hiszen az első néhány alkalommal még nem használják elég rutinosan. Tapasztalni fogjuk, hogy szinte pillanatok alatt megtanulják. Használhatják napközis foglalkozásokon és természetesen otthon is. Amennyiben az iskola nem rendelkezik digitális táblával, abban az esetben is jól használható a. Projektor, laptop és egy vetítővászon vagy fehér fal szükséges. A gyerekek az egérmutató segítségével is örömmel dolgoznak, nemcsak az inter aktív táblán. 19

20 Tevékenységi formák Tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése. A pedagógus környezettudatos viselkedésének megfigyelése. A legjobb nevelő erő a példa. Szóbeli munka (beszámoló a társak számára elő zetes élmények, tapasztalatok vagy felkészü lés alapján). Megbeszélés csoportmunkában gyakorlat vagy feladatmegoldás közben, válaszadás a tanár kér déseire. Írásbeli munka (feladatlapok kitöltése, rejtvényfejtés, fogalmazás készítése egy adott témában, megfigyelések lejegyzése növényekről, állatokról, az időjárásról. A pozitív és negatív környezeti változások megfigyelésének lejegyzése, jegyzetelés). Látványfeldolgozás. Rajzolás, fotózás, a képek és rajzok elemzése, értelmezése, csoportosítása, tablók, videofilmek készítése. Kiállítások rendezése a gyűjtött és elrendezett anyagokból. Szülők, párhuzamos osztályok, önkormányzati képviselők meghívása a témától függően. Konstrukciós tevékenységek. Modellezés (pl.: a víz körforgásának modellezése, a víz és a szél munkájának modellezése). Gyűjtemények összeállítása (pl.: kőzetek, talajminták, lehullott termések, madártollak). Térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi élet ben előforduló viszonyítások, becslések, mérések. A mérőeszközök megismerése. Az igényes és tiszta környezet kialakításának és megőrzésének gyakorlása. Csoportos és önálló kísérletek a tanteremben és a szabadban (pl.: a fenyőtoboz csodája : mi történik a fenyőtobozzal nedvesség és száraz levegő hatására?) Élményszerzés a természetben (kirándulások, erdei iskola, megfigyelések, mérések). Helyes napirend összeállítása. Helyes étrend összeállítása, a legfontosabb tápanyagok megismerése. Közvetlen információszerzés személyesen begyűjtött adatok segítségével: utazás, látogatás, filmezés, rajzolás, fotózás, interjú, kérdőív, személyes beszámoló. Közvetett információszerzés a mások által gyűj tött adatok segítségével: könyvek, filmek, folyóiratok, újságok, tv-műsorok, internet, mul ti mé diás CD-k, ok. Mérés, adatfeldolgozás, számítás (pl. egy hét időjárásának megfigyelése, lejegyzése, napi háromszori hőmérsékletmérés és lejegyzése). Játékok. Egyéni és csoportos játékok, játékok a digitális segítségével, szerepjátékok, utánzások. Projektmunka (változó csoportösszetételben és szereposztással, aktív részvétel a csoport munká jában, feladatvégrehajtás, szervezés, irányítás, se gítségadás egymásnak, helyes csoportszellem kialakítása). Természet- és környezetvédelmi (embereket is) segítő tevékenységek csoportosan és önállóan. Rendszeres feladatvállalás a családi munka meg osztásban, csoportos részvételek kör nye zet védelmi akciókban, udvarias viselkedés a tár sakkal, tisztelettudó magatartás a felnőttekkel szemben. A fej lő dés jel lem zői az óvo dáskor vé gére A gyerekek ismerik lakcímüket, szüleik foglalkozását, nevét. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásá ban. Is me rik tes tü ket és a tes tá po lási szo ká so kat. Különbséget tudnak tenni az évszakok és a napszakok között. Tud ják cso por to sí tani az is mert ál lato kat, növényeket. Jól tá jé ko zód nak az óvoda épü le té ben és köz vet len környezetükben. Ismerik a növényápolás legegyszerűbb műveleteit. Kialakult bennük a természet és a környezet védelmének igé nye. Témakörök az óvodában Kiegészítő témakörök Évkezdés Nyári élmények, a kör nye zet szé pí tése Ősz Tél Tavasz Nyár A csa lád A tes tünk Állatok Növények Színek Az idő Az anyagok Közlekedés 20

21 Attitűd jellegű év eleji mérés Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz El sőd le ges fel ada tunk az is ko lába érkező gyerekekkel kapcsolatosan, hogy igyekezzünk megismerni a kisis kolások emberekhez, állatokhoz, növényekhez fűződő érzelmi viszonyát. A későbbiek során törekedjünk arra, hogy munkánk eredményeképpen olyan attitűd alakuljon ki a gyerekekben, melyet a pozitív érzelmi viszonyulás, az ismereteken alapuló aktív cselekvőkészség jellemez! Néhány attitűd jellegű mérés megalapozza céljaink elérését. Röviden jegyezzük fel a válaszokat! Többféle kérdé s va r i á c ió le het sé ge s. K í ná lhat u n k k ülönféle a l ternat ívák at a g yerekek sz ámá r a, é s ot t k ivála sz thatjá k a sze rin tük megfelelőt. Válaszolhatnak az általunk feltett kérdésekre, sőt meg is vitathatják. NÉHÁNY PÉLDA: 1. Eső után sok földigiliszta van a járdán, alig tudsz lépkedni. Mit teszel? a) Nyugodtan rálépek, mert félek tőlük. b) Kikerülöm őket. c) Egy pálcika segítségével visszasegítem a fű be. 2. Egy kisfiú aranyos zöld levelibékát talált az egyik bokron. Hazavitte, egy befőttesüvegbe tette és rovarokkal etette. Te is így cselekedtél volna? 3. A parkban sok gyerek játszott. Többen eldobták a csokipapírokat, az egyik gyerek még a banán héját is. Arra jött egy idős bácsi, tele szatyrokkal. Megcsúszott a banánhéjon, és elesett. Szegény úgy megütötte magát, hogy három gyerek segítette fel. Odakísérték a padhoz, és vigasztalták. Mi a véleményed a történetről? 4. Fűnyírás közben találsz egy szép lombszöcskét. Mit teszel vele? a) Egy kicsit ugratod. b) Elbújtatod egy bokorban. c) Hazaviszed, hogy otthon játszhass vele egy kicsit. Mit mikor gyűjthetünk? (Begyűjtési terv az éves munkához) GYŰJTÉSEK TAVASSZAL ÉS NYÁRON Fe nyők t ű le ve lei, c si ga há z a k, k a g y ló hé ja k, le tör t á ga k ról leve t t f ű z, ny á r, mog yoró, ba rk á k, elpu s zt u lt ro v a rok, ál la tok ko po nyái, le ved lett szőr csomók, ma dártollak, őz- és szarvasagancsok, kiszáradt pöfeteggombák, taplógombák, tölgyesekben a lehullott sárga fagyöngy korallszerű ágacskái, a fehér fagyöngy letört darabjai, kéregdarabkák, virágszirmok, termésmaradványok (pl. a kökény, a galagonya összeszáradt termései), száraz kórók (pl. ökör f a rk kóró, g i l i s z t a ű z ő v a r á d ic s), a sulyom v í zpa r t r a s o dródot t termés ei, ma gv a k, g ubac s ok (pl. na g y ma g y a r g u bac s, ró z s a g u bac s, go lyó g ubac s), á s v á nyok, kőz etek, t al ajm i nt á k, g y íkok, si klók pi kkelye s b őrmar adv á ny a i, egyéb madárköpetek (pl. sárgarigó), lábnyomok a nedves talajban, melyek gipszbe önthetők, madárhangokat mag ne to fon sza lagra. Gyap jaslepke gyapjú maradványai fák kérgén, kavicsok, partra sodrott fadarabok, gyö - kér ma r ad v á nyok (pl. k u ko r ic a, nap r a forgó). GYŰJTÉSEK ŐSSZEL ÉS TÉLEN Lehullott lomblevelek, száraz gombák, száraz termések (pl. nád, gyékény, békabuzogány, pipacs, mák, héjakút má cso nya, fe hér sza már ke nyér), ma dár tol lak, táp lá lék ma rad vá nyok. Tör pe e gér nyári fész kei, félbe tört dió hé jak, harkályok nyomai a fakérgeken, zuzmós fakérgek, fakéregre telepedett moszatok, állati szőrcsomók, bagolykö petek, ürü lék nyo mok, láb nyo mok a hó ban (raj zolni vagy fo tózni), csi ga há zak, kagyló hé jak, kor hadó fal e vél ma radv á nyok, le tör t r ü g yek, f a kér gek, elpu s zt u lt rov arok, p ókok, r ákok s t b., elhag yot t d ar á z sfé s zkek, méhek elha g yott lé p jei, k u ko r i c a s z á r, nap r a forgós z á r, s z a l ma, el s z ár adt f üvek, lehu llot t t űlevelek, tob oz ok, g y ümölc s ök ma g vai (pl. szilva, őszi- és kajszibarack, dinnye, tök stb.), dísznövények magjai, zöldségfélék magjai, kosárkötő fűz vesszői. 21

22 A tankönyv témái, feldolgozási javaslatok Iskolás lettem! _3. oldal_ Olvassuk el a gyerekeknek a Sün Simiről szóló történetet! Meséljenek ők is a sünökről, ha van élményük. Örömmel lesznek Simi barátai, és lelkesen dolgoznak majd a jutalommatricáért. Rajzoltassunk a gyerekekkel varázsszemüveget, hagyjunk erre elég időt, és helyezzünk rá nagy hang súlyt. A későbbiekben elég csupán figyelmeztetni őket: Elfelejtetted felvenni? Óvodából az iskolába _4 5. oldal_ A családban és az óvodában a gyerekek már gyakorolták a bemutatkozást. Az iskolában ezt megerősíthetjük, továbbfejleszthetjük. Eddig a bemutatkozás többnyire nem kézfogással történt. Ezt is mutassuk be és gyakoroltassuk. Megvárjuk, míg a felnőtt vagy az idősebb gyerek nyújt kezet. Bemutatkozás alkalmával a másik ember szemébe nézünk. Megmondhatják a becenevünket is. Nyugodtan szólíthatjuk az iskolában is a becenevükön a gyerekeket. Annál is inkább, mert szinte csak erre a megszólításra hallgatnak és figyelnek. Természetesen ez abban az esetben nem érvényes, ha pl. Szöszi, Csöpi és hasonló becenevekről van szó. A mi iskolánk, a mi tantermünk _6 7. oldal_ Kik dolgoztak az óvodában, az iskolában? Az új foglalkozások megismertetése. (Az óvodában nem volt portás, hivatalsegéd, igazgató, igazgatóhelyettes, tanító, tanár!) Milyen volt az óvodai napirend? Milyen az iskola napirendje? Tegyetek javaslatokat, adjatok ötleteket a tanterem berendezésére. (Ha nem tudjuk valamelyiket elfogadni, magyarázzuk meg, miért nem lehet!) Az élősarokba csak olyan növényeket és állatokat válasszunk, amelyeknek megfelelő körül mé nye ket tudunk biztosítani! Elemezzük a tankönyv képeit is! Mi melyiket válasszuk? Mit szeretnénk még? Milyen gondozást igényelnek ezek a növények, állatok? Az élősarkot nem fontos egyszerre berendeznünk, lehet folyamatosan, így fokozatosan többet vállalhatnak a gyerekek a gondozásában. Közlekedj helyesen! _8 9. oldal_ Járjuk be az iskola környékét! Kinek milyen irányba kell hazamennie? Van-e kijelölt gyalog át kelő hely? Ha nincs, hogyan kell biztonságosan átmenni az úttesten? Mit jelentenek a közlekedési lámpák színei? Közlekedési táblák a mágnestáblán. Melyiket ismered? Melyikkel találkozol, amikor mész haza az iskolából? Ha gyalog jársz, tudod-e, milyen utcákon át vezet az út az iskoláig? Figyeld meg a tankönyvben lévő közlekedési eszközök képét! Melyiken utaztál már? Szituációs játékok: jegyvál tás, érdeklődés, ülőhely átadása. Miért kell használni a biztonsági övet? Mit tudsz a kerék pá ro zás szabá lyai ról? Feltétlenül meséltessük el, kinek volt közlekedési balesete, és mi volt az oka! Hogyan előzhette volna meg? A házi feladat lehet képek gyűjtése közlekedési táblákról vagy eszközökről. Érdeklődj a szüle id től! Mit jelentenek a táblák? Évszakok _ oldal_ A gyerekek az óvodában már megkapták a megfelelő alapokat, hiszen a foglalkozásokon évszakok szerint csoportosították a környezetünk megismerését. Ismételjük át röviden az évszakok jellemzőit! Kérdezzük meg, hogyan figyelték meg az óvodában az évszakok változásait, milyen helyeken jártak séta vagy kirándulás alkalmával! Az év hónapjai _ oldal_ Olvassuk fel a gyerekeknek a tankönyvben található verset! Emeljük ki az évszakok jellegzetességeit! A szeptember már be van karikázva, erről beszélgessünk részletesebben! Feladatként adhatjuk a gyerekek számára, hogy érdeklődjék meg otthon, a családban kinek van születés- vagy névnapja az őszi hónapokban. Születésnap, névnap. Minden ember, különösen a gyerekek nagyon szeretik, ha figyelnek rájuk, és va lamilyen aprósággal kedveskednek nekik. Az óvo dában ünnepeltek a gyerekek. Ne szakítsuk meg a szép szokást! Természetesen nem tudunk rá annyi időt fordítani, mint az óvodában. Leegyszerűsít het jük a következőképpen: Készítsünk tortákat ábrázoló applikációs képeket (csoki, vanília, puncs, gyümölcstorta)! Vágjunk ki papírból gyertyákat! 22

23 (Pl.: papucsban járunk a lakásban, nem utcai cipőben; ha otthon van az egész család, lehetőleg együtt és kulturáltan étkezzünk; a fürdőszobában, ha kipancsoljuk a vizet, feltöröljük; nem rontunk be más családtagok szobájába, hanem kopogunk stb.) Idézzük fel az otthon hangulatát versben, zenében: Janikovszky Éva családról szóló szemelvényeiből Zelk Zoltán: Apa, anya hazajöttek című verse Zelk Zoltán: Este jó, este jó (hanglemez, kazetta) Weöres Sándor: Família A mi családunk _ oldal_ A tankönyv elegendő feladatot tartalmaz. Sajnos ma gyakori a csonka család, a gyerekét egyedül nevelő szülő. A gyerekek őszintén megnyilatkoznak. Fontos tudatosítanunk, hogy nagyon jó, ha a szülők együtt vannak, de fontos a külön élők között is a jó kapcsolat. Attól, hogy a szülők elváltak, a gyereküket mindketten szeretik. Helytelen a társunknak azt mondani, hogy neked nincs apukád vagy anyukád. Van, csak nem élnek együtt. Fontos nevelési feladat még a szülők, nagyszülők, rokonok tisztelete. Mese: Egyik reggel a Nap lustálkodott és nem kelt fel. Folytassátok a mesét! (Mit csinálhattak az állatok? [a madarak, a kakas] Mit érezhettek a gyerekek, amikor a dé l e lőtti szünetekben sötétben kel lett volna játszaniuk az udvaron? stb.) Vegyünk példát a termé szet ről! A fák tavasszal rügyeznek, virágoznak, majd nyáron vagy ősszel termést érlelnek. Ősszel lehullatják a lombjukat, télen pihennek. A természetben rend uralkodik. Ha felborul, baj történik (pl.: a szokatlanul erős tavaszi fagyok tönkreteszik a fák termését). Helyes, ha te is rendszeresen elvállalsz valamilyen apró munkát otthon. Leviheted a szemetet, rendben tartod a szekrényedet, polcodat, a szobádat. A szüleid örülnek, hogy számíthatnak rád. Az elektromos háztartási gépek egy részét már egyre több gyerek használja otthon (porszívó, kenyérpirító, elektromos teafőző). Beszéljük meg, ha egyedül vannak otthon, lehetőleg ne használják ezeket! Vannak olyan munkák a háztartásban, amiben a kisfiúk segíthetnek az édesapjuknak, vagy a kislányok az édesanyjuknak. Vannak olyanok, amelyeket nyugodtan végezhetnek a család nő- és férfitagjai egyaránt. Foglalkozások _ oldal_ Hallgassuk meg a gyerekek személyes tapasztalatait arról, hogy mit hallottak a szüleiktől a foglalkozásukkal kapcsolatban! Milyen érdekes foglalkozások fordulnak elő a családi és az ismeretségi körükben? Ki milyen foglalkozást választana, ha felnőtt lenne? Miért? Látogassunk meg egy mentőállomást, tűzoltóságot, ha van rá mód! Jó lehetőség az is, ha meghívunk az iskolába egy tűzoltót vagy rendőrt, esetleg mentőorvost vagy mentőápolót. Nagy él mény a gyerekeknek, ha bármelyikük mesél a munkájáról, érdekes esetekről. A mentők, a tűzoltók és a rendőrség hívószámának megismertetése nagyon fontos. Telefonálás alkalmával amennyiben lehetséges vegyék igénybe egy felnőtt segítségét. Az indokolatlan hívások miatt az igazán bajba jutott embereken nem tudnak segíteni a mentők és a tűzoltók. Kérdezzük meg a gyerekeket, van-e minden szülőnek munkája! Hallgassuk meg a véleményüket is ezzel kapcsolatban! Minden ember munkája fontos számunkra, bármi legyen is a foglalkozása. Képzeljétek el, mi lenne, ha édesanyátoknak kellene megsütnie a kenyeret, megtermelni a zöldség- és gyümölcsféléket, fonni, szőni. Édesapátoknak háztartási gépeket kellene készíteni, javítani, há zat építeni stb. Mi történne? Tudnának a munkahelyü kön dolgozni? Tudnának-e veletek foglal koz ni? Nem érthet mindenki mindenhez. Mindegy, hogy valakinek mi a foglalkozása, min degyik munka fontos. Az a lényeg, hogy mindenki jól, pontosan és lelkiismeretesen végezze. 26

24 gyon szomjasak voltatok? Milyen állatokat láttatok már vizet inni? A víz nélkülözhetetlen az élőlények számára. Víz nélkül nincs élet. Beszéljük meg, hogyan takarékoskodunk a vízzel! (Fogmosáskor nem folyatjuk a csapot. Mindig rendesen elzárjuk, hogy ne csöpögjön. A csöpögő csapot meg kell javíttatni. Ha folyó vízben gyü möl csöt mosunk, a vizet felhasználhatjuk a növények öntözésére.) Kirándulás alkalmával ne dobáljunk a vízbe szemetet, figyelmeztessünk erre másokat is! Ha jut időnk, óra végén még játszhatunk a vízzel. Úsztassunk papírhajót, tegyünk bele különféle anyagból készült apró tárgyakat! Figyeltessük meg, mi süllyed el hamarabb (mokkáskanál, para fa du gó, radír, fa- és üveggolyó)! Tél Olvassuk el a tankönyvből Kányádi Sándor versét, soroljuk fel a téli hónapokat! _38. oldal_ A tél örömei _39. oldal_ A tél örömeinél először is a szépségét beszéljük meg! Előzetesen a gyerekek a rajzórán festhetnek téli képet, mutassunk be néhány szép téli tájat ábrázoló műalkotást! Egy-egy szép téli verssel, mesé vel megfelelő érzelmi hatást érünk el. Tegyünk téli sétát az iskola környéki parkban! Figyeljük meg a változásokat! Mi történt a fákkal és más növényekkel? Látunk-e állatokat? Tapintsuk meg a játszótéren a fa és a fémtárgyakat kesztyű nélkül! Ha szerencsénk van, megfigyelhetjük a tenyerünkre pottyant hópelyhet. Vizsgáljuk meg ké zinagyítóval is! Ugyanígy a zúzmarát az ágakon. Próbáljuk meg nagyítóval elolvasztani a havat, zúzmarát! (Ez csak napsütéses időben lehetséges, ekkor összegyűjti a nap melegét.) Nyugodtan vigyünk ki egy hőmérőt, és mutassuk meg a gyerekeknek, hogyan kell leolvasni! Nagyon érdekli őket. Öntsünk legalább négyféle különböző formájú és nagyságú edénybe vizet! Tegyük ki az ablak pár kány ra! Néhány óra múlva vizsgáljuk meg, befagyott-e a víz, melyik edényben milyen mértékben! Vihetünk be jégcsapot, havat. Tegyük egy-egy tálba, és várjuk meg, amíg elolvad! Mi lett belőle? Tisz ta ez a víz? Van-e benne valamilyen szennyeződés? (Tudatosítsuk, hogy sem a jégcsapot, sem a fris sen esett tthavat nem szabad nyalogatni, mert megbetegedhetünk. Nemcsak hideg, hanem szennyezett is.) Figyeltessük meg a gyerekekkel a tankönyvben a zúzmara képeit! Beszéljük meg a jeleket, hiszen az őszi időjárást megfigyeltettük, de nem jegyeztük le. Annyi segítséget adjunk a megfigyeléshez, amennyit szükséges! Élménybeszámolók a téli sportokról. A helyes, réteges öltözködés megbeszélése. Tegyünk két székre mindenféle (téli, nyári) ruhadarabot! A gyerekek válasszák ki az évszakoknak megfelelőt! Vitassuk meg, helyesen választottak-e! Beszéljük meg a téli sportok fontosságát egészsé günk szempontjából! Sok-sok lehetőség van a le ve gő zésre, a mozgásra: szánkózás, hóember-, hó szoborépítés, csúszkálás a jégen, célba dobás hó go lyó val, hócsata. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a balesetveszélyre, egymás testi épségének óvására! 28

25 Téli ünnepek, hagyományok _40. oldal_ Mikulás: Lappföldön, az északi sarkon él. Címe: Joulopukki (Mikulás) Soumi-Finnland, Rovaniemi (a falu neve) Magyarországon is van Mikulás-központ. Levelezési címe: 2425 Nagykarácsony, Mikulás-központ (A Mikulásház novembertől fogad gyerekcsoportokat.) Karácsony: Az advent (várakozás) idejéhez (a karácsony előtti 4. vasárnaptól kezdődik) ősi pogány babonák, jóslatok, népszokások és természetesen egyházi eredetű szokások kapcsolódnak. Az advent a készülődés, az öröm és az örömszerzés ideje. A karácsony a szeretet, az ajándékozás, Jézus születésének ünnepe. Röviden beszéljünk róla és tegyünk egy vízzel telt üvegtálba négy gyertyát, hogy mindig meg tudjunk gyújtani egyet! A napközis munkafoglalkozáson készíthetünk adventi naptárt is. Elsősorban az a dolgunk, hogy felkészítsük a gyerekeket az ünnepre, amit igazán a családban kell átélniük. A tanterem dekorációja is jelezze, hogy karácsony közeledik. Farsang: A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. (A húsvéttól visszaszámolt 40. napon van vége, ugyanis ekkor kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjt.) A gyerekeknek elég tudniuk, hogy búcsúztatjuk a telet, és köszöntjük a közeledő tavaszt. Mindenki bálozik, szórakozik, maskarába öltözik. Segítségre van szükségük! _41. oldal_ Idézzük fel egy rövid ideig a madárhangokat hanglemezről! Csukd be a szemed! Hallgasd, milyen szép! Ugye, szeretnél a következő tavasszal is ennyi, szép madárhangot hallani? Akkor segíts rajtuk! Élménybeszámolók. Ki milyen madarat etetett már télen? Milyen madarak látogatják nálatok az etetőt vagy az ablakpárkányt? Mivel kínáljátok meg őket? Amikor vastag hótakaró borítja a tájat és nagyon hideg van, az itt hon telelő madaraink nem jutnak eleséghez. Ügyelj arra, ha egyszer elkezdted etetni, akkor ren dszeresen tedd, különben elpusztulnak! Ha enyhébbre fordul az idő, ismét találnak táplálékot. És a többi állat mit csinál télen? Erről a gyerekeknek az óvodából már vannak ismereteik. Elevenítsük fel! Csoportosítsuk a táblán az applikációs képeket! Az ürge, a hörcsög, a mókus gyűjtögetett magának, és raktároz, hogy télen ne legyen éhes. A rovarok a fák kérge alatt, padlásokon, kövek között húzódnak meg, bebábozódnak. A medve, a sün, a békák téli álmot alszanak. Vannak olyan állatok (pl. a mókus), amelyek elő-előbújnak az evés idejére, majd ismét tovább alszanak. Sok madár elköltözik melegebb vidékre. A vadon élő emlősállatok: az őz, a róka, a szarvas, a nyúl vastagabb és más színű bundát növesztenek télre. A vadászok télen megtöltik a vadetetőket, a vaddisznóknak k tölgymakkot, gesztenyét szórnak ki, hogy el ne pusztuljanak a kemény télben. Ilyenkor a ragadozó állatok is nehezebben jutnak élelemhez. Egészséges életmód _42. oldal_ Beszéljük meg, mit jelent a szó: egészség! Kérdezzük meg, van-e az osztályban krónikusan beteg gyerek! Milyen betegsége van? Milyen szabályokat kell betartania? Elkaphatunk fertőző betegségeket is, ezekből teljesen meggyógyulhatunk. Az alvás- és mozgáshiány okozza a legtöbb problémát. Kér dez zük meg egyenként a gyerekeket, mikor fekszenek, hánykor ébrednek! Mennyit néznek televí ziót, milyen műsorokat? A problémás eseteket beszéljük meg a szülőkkel! Játék, sportolás közben vigyázzanak egymás testi épségére! Ezt kisgyermekkorban kell igazán meg szok niuk, később sokkal nehezebb lesz. 29

26 Helyes időbeosztás, napirend _43. oldal_ Hogyan befolyásolja egészségünket a helyes na pi rend, a jó időbeosztás? Otthon a szüleid megterve zik-e a hetet vagy a napot? Megbeszélik-e a gyerekekkel? Te megtervezed-e, hogy mit csinálsz az nap, másnap vagy a hétvégén? A felnőtteken és a gyerekeken is észre lehet venni, ha nem osztják be jól a napjaikat, sokkal többet idegesek, feszültek. A testem _44. oldal_ A téma feldolgozásánál alapvetően fontos, hogy a gyerekek ismerjék testrészeiket. Az óvodában erről már tanultak. Másik legfontosabb feladatunk, hogy a saját, társaik és más emberek épségének óvására neveljük őket. (Hozhatunk példákat a közlekedésből, a játszótérről, az iskolai szünetekről, a testneve lésórákról.) Hallgassuk meg a gyerekeket, meséljék el személyes élményeiket vagy a kör nye ze tük ben tapasztaltakat. Mi okozta a balesetet? Hogyan előzhetted volna meg? Érzékszerveim _45. oldal_ Második osztályban bővebben foglalkozunk az ér zékszervek szerepével. Ebben a tanévben helyez zünk elsődleges hangsúlyt az érzékszervek megfelelő tisztán tartására, óvására! A szememmel látom: Mi mindent érzékelünk a szemünkkel? Vizsgáltassunk meg a gyerekekkel né hány ismeretlen tárgyat bekötött szemmel! Jellemezzék röviden! Mi az, amit nem tudtál a tárgyról megmondani bekötött szemmel? A fülemmel hallom: Hallgassunk különféle zajokat, hangokat csukott szemmel! Csoportosítsuk: kelle mes, kellemetlen. Beszéljük meg, miért nem szabad bömböltetni a televíziót, a rá di ót! Miért kell a tanteremben és otthon nyugodtan, halkan be szélni? A nyelvemmel ízlelem: Az ételek ízét a nyelvünkkel és a szájpadlásunkkal érezzük. Négy alapízt isme rünk: édeset, keserűt, savanyút, sósat. Kóstol tassunk a gye re kekkel különféle íze ket becsukott szemmel! Mondjanak hasonló ízeket! Figyelmeztessük a gye re ke ket a fog- és szájápolásra, a túl forró és túl hideg ételek ártalmasságára! Az orrommal szagolom, érzem: Játsszunk kitalálós játékot! Érzékeljük a különféle szagokat, illatokat! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét az orr tisztán tartására, és arra, hogy orrot piszkálni neveletlen és csúnya dolog! A bőrömmel tapintom, érzékelem: Bőrünkkel érezzük a nyomást, a meleget, a hideget, a fájdalmat. Bőrünk szépsége a táplálkozásunktól is függ. Gyakran kapunk bizonyos ételféleségektől kiütést. Ezeknek a fogyasztását inkább mellőzzük! Tapintsanak meg a gyerekek néhány tárgyat! Használják a kifejező szavakat (érdes, sima, szúrós, puha, kemény stb.)! A helyes tisztálkodás _46. oldal_ Beszélgessünk a gyerekek tisztálkodási szokásairól! Ezután a tankönyv alapján vegyük végig a test és az érzékszervek helyes tisztítását, ápolását! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a kádban fürdés után még le is kell zuhanyozni, tehát nagyon sok vizet használunk! Ez szükségtelen. A kádban fürdés elegendő hetente egy alkalommal. Zuhanyozás alkalmával, amíg szappanozzák a testüket, lehetőleg zárják el a vizet. Fogmosáshoz használjanak poharat! A játékot ez alkalommal se mulasszuk el! Mind a viselkedéskultúra, mind a gyerekek félelmének leküzdésében nagyon fontos. A helyes fogápolás (óravázlat) Célok, feladatok: Az egészséges fogak jelentősége. A tejfogak kihullása a növekedés fontos, ter mé szetes része. A fogazat szerepet játszik evéskor, beszéd közben és a külső megjelenés megítélésében. Fon tos, hogy tudatosítsuk: a maradandó fogak egy életre szólnak. A rendszeres, helyes fogmosás fontossága. 1. Hozassunk a gyerekekkel kézitükröt! Kérjük meg őket arra, nézzék meg a fogaikat a tükörben! Hányat láttok? Milyen alakúak? Mire használod a fogadat? Mennyire fontosak? Mondjuk el a saját fogaink történetét! Mi az oka, hogy néhányat elvesztettünk? Beszéljük meg a gyerekekkel, nekik hány foguk van! Milyen fogak? Tejfogak vagy ma radandóak? 2. Mondassuk el a gyerekekkel a Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? című mondókát! Elő ze tes megfigyelési szempontként adjuk: figyeljék meg, a szavak kiejtésénél hogyan segítenek a fogak! Van-e kistestvéretek? Ha még nincs foga, mondjátok el, mit tud megenni! 30

27 3. Vizsgáljuk meg egy szemléltetőtáblán a fog keresztmetszetét! Mi a fogzománc szerepe? Hozzuk példának a házak vakolatát, a tárgyak festését, a háztetőt, az esőkabátot! Valamennyi védelmi szerepet tölt be. Beszéljük meg, mi történik, ha ezeken a védő be vonatokon lyukak keletkeznek vagy megrongálódnak! A fogak védőbevonatát zománcnak nevezzük. Ez óvja meg a fogat a baktériumoktól. Ezek szemmel nem láthatók, de a nyelveddel érezheted a kissé érdes lepedéket a fogaidon. Ha nem távolítjuk el a lepedéket, megtámadja a fogzománcot, és ez fogszuvasodáshoz vezet. A tárgyakon kijavítjuk a lyukat, repedést, vagy újrafestjük. Hogyan óvhatjuk a fogakat? Fluori dos készítmények használatával, megfelelő étkezéssel, rendszeres fogorvosi vizsgálattal. 4. Mutassuk be a négy segítőkész fogőrt: Fogkefe tábornokot, Vidám Gyümölcs urat, Vitéz Fluorid ka pi tányt és Csillogó Fogkrém kisasszonyt. Beszéljük meg, miért van szükségünk a négy fogőrre! El is játszhatjuk bábokkal! Vágjunk ki kartonból egy nagy fogat! Rögzítsük egy zokni orrához, hogy kézre húzható legyen! Adjunk csákót egy fogkefére, rajzoljunk egy almának szájat, szemet, és szúrjunk bele hurkapálcikát! A fog forduljon tanácsért Fogkefe tábornokhoz és Vidám Gyü mölcs úrhoz, hogyan védje meg magát a lepedék ellen! A fogőrök haditerve: A fogmosás eltávolítja a lepedéket a legtöbb fogfelületről. Az egészséges ét rend és a cukorfogyasztás mérséklése csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának veszélyét. Amit eszünk, és ahogyan esszük, befolyásolhatja fogaink állapotát. Használjanak gyermekfogkefét és háromhavonként cseréljék! Vitéz Fluorid kapitány felel a fogak fluoridos védelméért. Csillogó Fogkrém kisasszony se gít fogaink napi rendszeres tisztán tartásában, fogzománcunk erősítésében. Hívjuk fel a figyelmet a fogközök alapos tisztítására és a különféle gyerekfogkrémekre! 5. Feladatok: Egy egészséges tízórai szünet tervezése. (Elemezzük, ki mit eszik!) Egy hétig falitáb lá zaton jelöljék a névsorban a gyerekek, hogy na ponta ki hányszor mosott fogat. Mondják el csa lád tagjaiknak is a helyes fogmosás, szájápolás módját! Használnak-e a családtagok otthon fluorid tartalmú szájvizet? Készíthetünk mosolytablót. Egészségesen táplálkozom? _47. oldal_ Az élőlényeknek: a növényeknek, az állatoknak, az embereknek táplálékra van szükségük. Mond ja tok táplálékokat! Tegyünk az applikációs táblára különféle táplálékokat ábrázoló képkártyákat! Próbálják meg a gye re kek segítséggel csoportosítani: gyümölcs zöldségfélék, tej tejtermékek, tojás, húsfélék fel vá got tak, kenyér tésztafélék, édességek. Beszéljük meg, hogy a tankönyvben mit mond Sün Simi a helyes táplálkozásról! Mondják el a gye re kek, ők mit tesznek helyesen, helytelenül! Nézessük meg tízórai szünet után együtt a szemeteskosár tartalmát! Mennyi benne a kidobott élelem? Az ételt soha nem szabad kidobni! Kérd a felét, ha nem szereted, cseréld el! Az otthoni maradékot gyakran a háziállatok fogyasztják el. Tavasz Olvassuk el a Kányádi Sándor-idézetet a tankönyvből, mondjuk el a ta va szi hónapokat! _48. oldal_ Ébred a természet _49. oldal_ Tavaszi tanulmányi séta. Változások a természetben, gyönyörködés a tavasz szépségeiben. (Növények, állatok, emberek megfigyelése.) Készítsük fel a gyerekeket a tavaszi időjárás megfigyelésére. A tavaszi séta során találkozhattak a gyerekek a felsorolt növényekkel. A pitypangról (gyer mek lánc fűről) sokat tudnak mesélni. A képen látható a pitypang repülő termése is. Mondjuk el, hogy a szél viszi messze-messze! Elolvashatjuk a Varázslatos világ című környezetismereti olvasókönyvből A magvak utaznak című részt. Milyen fákat, bokrokat látunk virágozni? Ti melyiket ismeritek? Melyiknek tudjátok kiválasztani a levelét, a termését a képek közül? Szobanövények _ oldal_ Nincs nagyobb élmény a gyerekek számára, mint az általuk ültetett, gondozott növények megfigye lé se. Jó, ha hoznak otthonról egy kisebb virágcserepet (esetleg tejfölös poharat), ebbe ültetik a ma go kat. Ha nincs lehetőségük a tanteremben nevelni a kis növényeket, engedjük, hogy neveljék otthon, hiszen később úgyis hazaviszik a gyerekek. A cserép alján egy lyuk van, ez a vízelvezető nyílás. Fontos, hogy legyen, mert a fölösleges víz ezen a nyíláson át távozik. 31

28 Termés: A növények magját, magvait találhatjuk meg benne (vadgesztenye, borsó, kukorica, tölgy makk, alma, paprika). A nyersen fogyasztható terméseket gyümölcsnek nevezzük. A magok segítsé gé vel szaporodnak a növények. virág szár levelek gyökérzet Kukkantsunk be nagymama virágoskertjébe! _ oldal_ Fontosnak tartjuk a téma feldolgozását. Ma általában az a jellemző, hogy a gyerekek azokat a virágokat ismerik, amelyeket a virágüzletekben árusítanak. Gondoljunk a magyar és más népek dalaiban előforduló virágnevekre! Sokszor azt sem tudják a gyerekek, milyen virágokról énekelnek. Előzetesen gyűjtsenek a tanulók szép kertekről, virágokról szóló újságokat, könyveket, prospektusokat. Akár délután is beiktathatunk egy sétát a piacra vagy vásárcsarnokba, esetleg sétálhatunk a kertes házak utcáiban. Néhányat biztos felfedezünk közülük. Nézegessük a tankönyv képeit! Mondjuk el, hogy van olyan település, ahol még nincs bevezetve minden házba a víz! Öntözőkannával kell hordani a virágokra. Az embereknek mégis nagyon szép virágoskertje van. A pünkösdirózsát nagyon kevés gyerek ismeri. Ugyanúgy a liliomot is. (Énekelhetünk: Fehér liliomszál ) Hívjuk fel a figyelmet a kertalakításban használt természetes anyagokra: fára, kőre! Beszélgessünk a virágok szépségéről, színeiről, illatáról! Miért kedveskedünk a különféle alkalmakra virággal? Mondjunk verseket, amelyek virágokról szólnak! Minden napra egy kérdés: 214., 215., 216., 218., 220. Gyűjthetnek képeket virágokról, ragasszák be egy albumba! (A virágok nevét minden esetben írják oda!) Segítőtársaink a parkban, kertben _56. oldal_ A kerti segítőtársak jótékonykodását akkor értik meg igazán a gyerekek, ha elmeséljük nekik röviden ezeknek az állatoknak az életmódját, táplálkozását. Minden esetben először hallgassuk meg a gye re ke ket, hogy ők mit tudnak a témáról! Így könnyeb ben javíthatjuk a helytelen információikat is. A sün emlősállat. A feje és hasa kivételével testét szarutüskék fedik. Ha veszélybe kerül, erős bőr izomzata segítségével összegömbölyödik. A sün járása nem gyors, hanem döcögő, mert az egész talpára lépve jár. Testét tüske borítja. A tüskék 1 mm vastagok és 2-3 cm hosszúak. Nyugodt állapotban az állat farka felé dőlnek, és lazán fekszenek végig a háton. Télre egy védett zugba húzó dik a száraz avarban, és téli álmot alszik. A vakondok emlős, rovarevő. Föld alatti életet él, ásólábával alagutakat épít. A sünről és vakondokról a gyerekeknek a mesékből sok információja van. Az életből is, és sajnos nem mindig pozitív. Sok helyen a kertben agyonütik a vakondokot, hogy ne ássa ki a növényeket. A vakondok hasznos állat, ha nem szívesen látjuk a kertben, áttelepíthetjük. Olvashatunk erről a Varázslatos világ című kör nye ze tismereti olvasókönyvben (Apáczai Kiadó). A földigiliszta mozgásával, életmódjával szinte átforgatja a talajt. Sok gyerek már pici korától a csa ládból hozza, hogy iszonyodik tőle. Kövessünk el mindent, hogy rámutassunk a fontosságára, mondjuk el a gyerekeknek, hogy vannak helyek, ahol tenyésztik is, és kiviszik a földekre. A hétpettyes katicabogár alig nagyobb fél centiméternél. A fej és a tor fekete, fedőszárnya vörös színű, melyen hét fekete petty van. Petéje sárga színű. A petékből kikelő lárvák 21 napos életük alatt több száz levéltetűt fogyasztanak el. A bábállapot 6 7 napig tart. A kifejlett katicabogarak is levél tetvekkel táplálkoznak. Egy katicabogár két és félezer levéltetűt is elfogyaszt élete során. A méhek a hangyákhoz hasonlóan családban élnek. A család tagjai: az anya, a dolgozók és a he rék. Utódaikat nektárral és virágporral táplálják, közben beporozzák a növényeket. A méheknek ebből a szempontból sokkal nagyobb jelentőségük van, mint az, hogy mézet gyűjtenek. Nyaló szájszervükkel a virágokból felnyalt nektár a mézhólyagba kerül, itt érlelődik mézzé. A fia tal méheket a dolgozók mézzel kevert virágporral táplálják. 33

29 A madarakról ősszel és télen is tanultunk. Így a ház körül élő madarak tanulmányozása során könnyebb lesz felismertetni és tudatosítani jellemző tulajdonságaikat. Segítenek a versek, dalok, mesék. A gyerekek mondják el saját tapasztalataikat! Milyen madárlakásokat ismernek? Melyik madarat volt alkalmuk alaposan megfigyelni? Mi lyen a színük, a hangjuk? Mivel táplálkoznak? Mutassuk be két-három madár szertári modelljét! Figyeljük meg a testrészeket! Mutassunk be egy madárfészket! (Lepottyant, elhagyott fészek, ezt mondjuk el a gyerekeknek!) Vizsgáljuk meg, miből építette a madár! Mivel madártojást nem tudunk mutatni, mondjuk el, hogy a tyúktojáshoz ha sonlít, csak kisebb és színesebb a héja. Ha valamelyik gyereknek van otthon madara, és van el hullajtott tolla, megvizsgálhatjuk kézinagyítóval. Foglaljuk össze a madarak jellemzőit! Ebben az időszakban már elég jól olvasnak a gyerekek. Hozhatnak a könyvtárból madarakról szóló könyveket. cinke feketerigó galamb gólya fecske Jól használhatjuk a Minden napra egy kérdés című könyvet (Móra Kiadó, 1987, 13. kiadás, 2010). A rövid szövege ket a gyengébben olvasók is szívesen tanulmányozzák. 108., 113., 117., 118., 122., 146., 150., 158., 167., 168., 171., 172., 175. kérdés. A madarakra vonatkozóan A természet ünnepei cím alatt még találunk segítséget. A tavasz ünnepei 34 _57. oldal_ Húsvét: A húsvétnak nincs állandó napja, mozgóünnep. A március 22-e és április 25-e közötti idő szak ra esik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvét napja. Az ünnep ma gyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a negyvennapos nagyböjt, innentől lehet húst enni. Egyházi ünnep, Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának az emlékünnepe. Sok szép ha gyomány, népszokás kapcsolódik hozzá. (Kisze bábégetés, zöld ágakkal vonulás.) A húsvét előtti va sár nap a virágvasárnap, ekkor kezdődik a nagyhét. Virágvasárnap a barkaszentelés napja a templomban. Nagycsütörtökön Jézus az utolsó vacsorán búcsút vett tanítványaitól, és megjövendölte feltámadását. Amikor Jézust elfogták, a harangok elnémultak, ezért nagycsütörtökön nem harangoznak. Nagypénteken Jézust a Golgota hegyén keresztre feszítették. Ezen a napon böjtölnek a vallásos em be rek, nem esznek semmilyen ételt, csak vizet isznak. Húsvétvasárnap a fel támadás ünnepe. A vasárnapi kör menet, a húsvéti sonka megszentelése egyházi szokás. A sonka mellé kalácsot és tojást esznek az emberek. A húsvét jelképei: a tojás, a kiscsibe, a kisbárány, mind az újjáéledést jelképezik. Húsvéthétfő a locsolkodás napja. A néphit szerint a locsolkodás tisztító-gyógyító hatású. A húsvét u tá ni vasárnap a fehérvasárnap, a komatál küldésének a napja. (Tátrai Zsuzsanna: Magyar népszokások)

30 Május: Az ókori Rómában a termékenység istennője Maia volt. Ebből is ered a hónap elnevezése. A nép szokás szerint a legények ilyenkor emeltek májusfát annak a leánynak az udvarában, akinek udvarolni szerettek volna. Szép szokás még a majális, amikor az emberek kimennek a zöldbe. Itt táncolnak, játsza nak, esznek-isznak, mulatoznak. Anyák napja: Május első vasárnapja anyák napja. A gyerekek dallal, verssel, virággal köszöntik az édes anyákat. Az iskolában az a feladatunk, hogy felkészítsük a gyerekeket erre az ünnepre. Sok he lyen műsort ad az osztály az anyukáknak, nagymamáknak. Ilyenkor ügyelnünk kell arra, hogy minden gyerek szerepeljen. Meghittebb ez az ünnep úgy, ha a gyerekek elkészítik az ajándé ku kat, megtanulják a dalt, a verset, és otthon köszöntik az édesanyákat. Ne felejtsék el a többi felnőtt családtagnak is megköszönni a szeretetet, a gondoskodást! Pünkösd: Ez a nyárhívogató ünnep görög eredetű. A húsvét utáni 50. nap, a hetedik hét vasárnapja. A keresztény kultúrában a Szentlélek eljövetelének napja. Kedves a hozzá kötődő népszokás, a pün kös di király és királyné választása. A pünkösdi király uralkodása 1 évig tart. Állatok a házban és a ház körül (óravázlat) _ oldal_ Az óra feladata: a környezetünkben élő állatok megismerése, jellemzőinek felsorolása. Cso por to sításuk. Az állatok körüli munka kötelesség. Rendszeresség az állattartásban. Nemkívánatos állatok a környezetünkben (betegségek okozói lehetnek). 1. Látogatás egy állatkereskedésbe, falusi udvarba vagy az állatkert parasztudvar részébe. Etet he tünk tyúkokat, birkákat, kecskéket. Nagyon nagy élmény a gyerekek számára. Az állatkeres ke dés ben tegyenek fel a gyerekek kérdéseket az eladónak. Hogyan gondozza az állatokat? Mivel táplálkoznak? Mit kell tudni a viselkedésükről, szaporodásukról? Hol van az igazi hazájuk? A digitális szemléltető filmjének megtekintése. 2. Hallgassunk kazettáról különböző állathangokat! Ismerjék fel a gyerekek! Mondjanak állatokról szóló verset, mondókát, énekeljünk dalokat (lásd: Szakmai kiegészítő anyag: A természet ünnepei )! Meséljetek kedvenceitekről! Milyen állatot tartotok otthon? Hogyan gondozzátok (kutya, macs ka, papagáj, pinty, hörcsög, tengerimalac)? Az ékszerteknős szándékosan nem szerepel a tan könyv ben. Kérjük meg arra a gyerekeket, hogy lehetőleg ne tartsanak, mert a nagy részük elpusztul. Meséltessük el, hogy tartanak-e az ismerőseik valamilyen különleges állatot (kígyót, gyíkot stb.)! Valószínűleg több gyerek el fogja mondani, hogy egy idő után elajándékozták a valamikor annyira áhított állatot. Meséljék el, mi volt az oka! Mit kellett volna másképp tenni? Jól választották-e meg a lakásban tartott állatot? Vannak bizonyos nemszeretem állatok a környezetünkben. Ezek táplálékul szolgálnak más állatok számára, de az embernek sok kellemetlenséget okoznak. A házilégy több madár és a pó k tápláléka. A lakásban és környékén szemtelen kellemetlenkedő. Mindenre rászáll, beteg sé get terjeszt. A házi egér szintén betegségeket terjeszt, és rá adásul mindent összerág. (Mindkét állatról a szak mai kiegészítő anyagrészben találunk bő vebb információt.) Beszéljünk arról is, hogy valamikor a macskákat éppen azért honosították meg, hogy megfogják az egereket. Ma a városi bérházakban tartott macskáknak egyrészt alkalmuk sincs egeret fogni, másrészt sok macskaeledellel kényeztetjük őket. A pókoktól gyakran úgy undorodnak a gyerekek, mint a békától. Sokat segíthetünk, hogy ne ala kul jon ki ez a helytelen szemlélet. A hazánkban élők pókok rágó szájszerve nem olyan erős, hogy ártani tudnának az embernek. Sok legyet és rovart elfogyasztanak, amelyek nekünk kelle met lenségeket okoznak. Figyeltessük meg a természetben a pókok csodálatos alkotását, a pókhálót. Feltétlenül beszéljünk az állattartás higiéniájáról. Bármilyen állatot simogatsz vagy etetsz, utá na mindig moss kezet! A kedvtelésből tartott állatoknak is lehetnek betegségei. Ha rendel len es sé get tapasztalunk, állatorvoshoz kell vinni. A kutya, macska védőoltásait rendszeresen be kell adatni. Interaktív feladatok megoldása. 3. Rögzítésképpen csoportosíthatunk képkártyákat többféle szempont szerint, például testüket toll bo rít ja, testüket szőr borítja. Házi feladatként oldják meg a gyerekek a munkafüzet feladatait, és keressenek a könyvtárban állatokról szóló könyveket! A digitális kérdései. 35

31 A baromfiudvar lakói _ oldal_ A témát az Állatok a házban és a ház körül című óra alapján dolgozzuk fel. Használjuk fel a tanulmányi séta tapasztalatait! Vigyünk be szertári modellt (tyúk, tőkésréce)! Bármilyen szertári modellt viszünk be, viselkedjünk nagyon természetesen, hogy a gyerekek ne viszolyogjanak a preparált vagy folyadékos állatoktól. Ha a tanulmányi sétán vagy a nagymamánál sikerült állatokat etetni, kérdezzük meg, mit adtak nekik. A gyöngytyúkot kevésbé ismerik a gyerekek. Általában kevés udvarban tartják nagy hangja miatt. Pedig levese és a belőle készült sült és pástétom nagyon finom és egészséges. Kevésbé zsíros. Mondják el a gyerekek az állatcsaládok neveit! Meséljék el a tapasztalatuk alapján, mi a különbség a tyúk és a kacsa életmódja között! Hogyan lesz a tojásból kiscsibe? A tankönyv képsora alapján, és szertári folyadékos modellen is szemléltethetjük. A madarakkal ismerkedtek a gyerekek már az óvodában is. Ismerik a téli madáretető vendégeit. Tu da tosíthatjuk a madarak általános jellemzőit. Tes tüket toll borítja, csőrük, szárnyuk van, ke mény héjú tojásokkal szaporodnak. A szakmai kiegészítő anyagban találunk segítséget. Az istálló és az ól lakói _ oldal_ Elemezzük a tankönyv képeit! Mondják el a gyerekek, mit tudnak róluk! Mondjanak állatokról szóló verseket, dalokat! Utánozzák az állatok hangját! Mondják el élményeiket a tankönyv képein látható állatokkal kapcso latosan! Mondjuk el, hogy a tej az állatok emlőjében képződik! Vannak olyan állatok, amelyeket naponta két szer: reggel és este fejni kell (tehén, kecske). Beszéljük meg, milyen tejet, tejtermékeket fogyasztanak a gyerekek! (Erről a táplálkozás témánál már tanultunk.) Ezek az állatok elevenszülők, kicsinyeiket az emlőikben képződött tejjel táplálják. Testüket szőr borítja, négy lábuk van. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki látott már közülük elevenszülést (kutya, sertés)? Ha van olyan gyerek, aki már ült lovon, lovaskocsin, vagy ismerkedett a lovak gondozásával, mondja el! (Általában a fontosabb testrészeket megnevezik a gyerekek, tudják a sörény, pata fogalmát is.) Beszéljünk az állatok gondozásáról! Mondjuk el, hogy nekik is lehetnek betegségeik! Ilyenkor állat or vost kell hívni. Vadon élő állatok _ oldal_ Elemezzük a tankönyv képeit! Az óvodában is ismerkedtek a gyerekek ezekkel az állatokkal. Fontos annak a különbségnek a megláttatása, hogy ezekről nem gondoskodik az ember, egyedül kell megsze rez ni a táplálékukat, és ügyesen menekülni ellenségeik elől. Valamikor az ember a vadon élő állatokból háziasította mostani háziállatait. A későbbi osztályokban tanulunk mindezekről. Az állatkertben _ oldal_ Magyarországon népszerű szabadidős foglalatosság a család vasárnapi állatkerti sétája. A gyerekek egy része már járt állatkertben, másik részük a könyvekből és a filmekből ismeri a más földrészeken élő állatokat. Az állatkertek szerepe szerencsére mára megváltozott. Nem csupán az állatok bemutatásával, hanem ökológiával, természetvédelemmel és a fajok megőrzésével foglalkoznak. Hozzájárulnak a veszélyeztetett fajok szaporításához, védelméhez. Nyár _68. oldal_ Itt a nyár _69. oldal_ A nyár szépségei és örömei mellett hívjuk fel a figyelmet a balesetveszélyekre: fürdőzés, napozás, kerékpározás, labdajátékok stb. Készíthetnek a gyerekek egy füzetbe rajzos nyári naplót a mindennapjaikról. Ezeket szeptemberben feltétlenül nézzük meg és értékeljük! Miről tanultunk? _ oldal_ Röviden tekintsük át, mivel foglalkoztunk ebben a tanévben! A rövid tájékozódó jellegű felmérés megíratása természetesen nem kötelező. 36

32 Szakmai kiegészítő anyag a különböző témákhoz Az élősarok Az élővilág megismerésében és megszerettetésében fontos szerepet tölthet be az élősarok. A meg lévő dísznövények mellett az évszaktól függően nevelhetünk itt babot, kukoricát, metélő- és vö rös hagymát, karalábét, káposztát, de sóskát és természetesen megannyi dísznövényt is. A tél közepétől kezdve hajtassunk gyümölcsfákat: alma-, köszméte- és cseresznyeágat! Cserjéket: japánbirs, aranyeső, kökény, bodza, húsos som. Befőttesüvegekben gyermeki segítséggel és ápolással hajtathatunk tulipán-, jácint-, nárcisz- vagy sáfrányhagymát, vöröshagymát, fokhagymát, amarilliszt. Csíráztathatunk vadgesztenyét, vörös és kocsányos tölgy makkterméseit, diót, mogyorót, juhar- és fenyőmagot, tujamagot. A különböző hajtatásokhoz útmutatást nyújt Dr. Juhász Lajos Tavasz a télben (növényi hajtatások) című könyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977), valamint Ursula Krüger Kertészkedjünk, gyerekek című munkája (Pesti Szalon, Budapest, 1993). VADON TERMŐ NÖVÉNYEK CSERÉPBEN Igen sok vadon élő növény tartható, nevelhető, illetve szaporítható cserépben. A páfrányok jól bír ják a zárt helyiségben tartást; különösen a következő fajok: erdei pajzsika, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka. Leghelyesebb, ha a felsorolt páfrányokat a termő helyükről hozott humuszos földbe ültetjük. Ennek hiányában megfelel bármely erdei lombföld is. Ültetésükre legmegfelelőbb az ősz. A cserépbe ültetett páfrányokat az élősarok árnyas részén helyezzük el. Gondozásuk tulajdonképpen csak öntözésből áll. Fontos, hogy az öntözést rendszeresen végezzük: mindennap annyi vizet öntsünk tányérjukba, amennyit fel tudnak szívni. Földjüket ne engedjük kiszáradni! A virágos növények közül elsősorban a gyomokat tartsuk cserépben! Csaknem minden gyom nö vé nyünk jól tenyészik cserépben. Figyeljék meg a tanulók, hogy a gyomok gyorsan nőnek, s igen igénytelenek: bírják a nedvességet, szárazságot, fényt, árnyékot, hideget, meleget, igen sok magot érlelnek stb. Annak igazolására, hogy a talajban állandóan vannak gyommagvak, töltsünk meg egy cserepet földdel, és öntözzük meg! Egymás után kelnek ki a különféle gyomok magvai. Az élősarokban nevelt gyermekláncfű, martilapu szabályos gömb alakban elhelyezkedő repítő er nyős kaszattermést hoz. Az egylaki kiscsalán és a kétlaki nagycsalán cserepekben nagyon virulensen fejlődik. Érdekes megfigyelni a nagycsalán porzós példányát. Érett porzói hirtelen kivágódnak, és a virágport szemmel láthatóan szórják szét. CSÍRÁZTATÁSOK A csíráztatáshoz a magvakat be kell gyűjteni és elő kell készíteni. A begyűjtés ideje augusztus, szeptember és október. Gyűjtsünk vagy db termést fajonként (legszebb a bokrétafa), különböző fajú egészséges tölgymakkot, bükkmakkot, szelídgesztenyét, diót, gyertyán-, hárs- és juhartermést. A legkorábban lehullott apróbb termések és magvak gyorsabban csíráznak (csírázási erélyük nagyobb), mint a később hullottak és nagyobbak. A tölgymakkokat leghelyesebb már augusztus végén begyűjteni. A terméseket és magvakat ne vigyük szobába, mert ott csírázóképességüket elvesztik: ezeket a csí rázáshoz elő kell készíteni. Az előkészítés edzésből áll. Az edzés tulajdonképpen a természeti folyamat utánzása. A magvakat, terméseket gyűjtés után szórjuk bokrok alá, terítsük szét, és fedjük le lazán avarral! Ha száraz az ősz, hetenként egyszer öntözzük meg! Cserepeket töltsünk meg háromnegyedig finoman eldörzsölt laza kerti földdel vagy nedves fűrészporral! Erre rakjuk a magvakat. A magvakra szórjunk földet, illetve fűrészport, hogy éppen ellepje azokat! A ládákat helyezzük el az élősarok alsó polcaira vagy az asztal alá. Jó, ha üveglappal is befedjük őket, de ne zárjuk le teljesen, mert a csírázáshoz sok levegő (oxigén) szükséges. Két héten belül előtör a magvakból a csíragyökér, majd három-négy héten belül a csíraszár. Januárban már szép üdezöld szálerdőcske díszíti élősarkunkat. Nagyon érdekes a csonthéjasok csíráztatása. Szerezzünk szilva-, barack-, őszibarack-, mandula-, cseresznye-, meggymagvakat. Faláda aljára szórjunk kétujjnyi homokot, erre tegyünk egy sor magot, szórjunk rá ismét néhány ujjnyi homokot, majd erre ismét magvakat rétegezzünk, majd újra homok következzék. Ez a művelet a réte- 37

33 gezés. A megtöltött ládát öntözzük meg, vigyük pincébe, vagy ássuk be a földbe. Februárban helyezzük el az élősarokban, és egy hónap múlva bontsuk ki a láda tartalmát! Érdekes látványban lesz részünk: a csonthéjakat szétfeszítik az előtört csíragyökerek. A kicsírázott magvakat helyezzük cserépbe, és ott neveljük tovább csemetékké. A fiatal növénykéket magoncoknak nevezik. JÁRULÉKOS GYÖKEREZTETÉSEK (DUGVÁNYOK) A járulékos gyökerek képződésének bemutatására legalkalmasabbak az őszi hónapok. A vízben gyökereztetést úgy végezzük, hogy az ágaknak legalább egyharmadát vízbe tesszük. Minél bővebb a gyökereztető víz, annál jobb. Gyökereztetésre legalkalmasabbak a babos- (lekváros-) üvegek. A gyökereztetés gyorsaságát fokozza a víz tisztasága, ezért a vizet 3-4 naponként újítsuk meg; a gyökerek ugyanis oxigénigényesek. A fűzfajok gyökerei különösen sok oxigént kívánnak. Ha októberben szomorúfűz porzós példányáról származó hüvelykujjnyi vastag ágat hajtatunk, az már egy hónapon belül nagyon szépen kivirágzik. A fagyal nagyobb, járulékos gyökeres ága tápsókeverék oldatával táplálva új leveleket fejleszt és virágot is hoz. A fagyal egyébként szobában télen sem hullatja le leveleit. A járulékos gyökerekből fejlesztett ágakat cserépbe ültetve tovább nevelhetjük. A kultúrnövények is bő választékot szolgáltatnak a járulékos gyökereztetésre. Leggyorsabban gyökereznek a pletykafutó, a szultánvirág, a begóniafajok, a kaktuszfajok és a burgonya szárdarabjai. Gyökereztessünk és hajtassunk húsos gyökereket! A tartalék táplálékban bővelkedő húsos gyökerek vízbe téve nagyszerűen gyökereznek, lombot fejlesztenek, majd virágoznak. A konyhakerti és gazdasági növények közül a következők húsos (módosult) gyökereit és szárait nevelhetjük sikerrel: sárgarépa, petrezselyem, zeller, retek, torma, karalábé, cékla, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, vörös- és fokhagyma. A karó, illetve répa alakú gyökereket üveghengerekbe tegyük úgy, hogy a víz csak a végüket érje! Ha a sárgarépa gyökerét nyakig vízbe tesszük, megrothad, gyökere ugyanis an nyira oxigén igényes, hogy ha végig vízbe ér, romlásnak indul és elpusztul. Helyesen kezelve ernyős virágzatát is kibontakoztatja. A többi gyö keret, illetve szárrészt bőszájú üvegre ültetjük úgy, hogy csak a gyökér alja érjen a vízbe. A megjele nő oldalgyökerek a vízbe hatolnak, és felveszik a kellő vízmennyiséget. A petrezselyem lassan, a zeller és a cékla gyorsan gyökerezik. HAJTATÁSOK (ELŐVIRÁGOZTATÁSOK) A hajtatás, illetve elővirágoztatás az élősarok legtanulságosabb és legszebb művelete. Igen sok lágy szárú (dudvásszárú) és fásszárú növény (cserjék, fák) hajtatható. Hajtatható és télen elővirágoztatható minden olyan dudvásszárú növény, amely föld alatti szár-, illetve gyökérrészeiben tartalék táplálékot halmoz fel, és amely május közepéig a természetben virágzik. Sok növényből nyáron nem látszik semmi, föld alatti szárrészben él tovább, pihen. Ilyenek általában a hagymás és gumós növények, pl. hóvirág, tőzike, gyöngyike, tyúktaréj, sáfrány, keltike, nárcisz, tulipán stb. Az ilyen növényeknek nyáron van a mély, a szükséges pihenőjük. Ősszel, amikor megindulnak az esőzések, fejlődésnek indulnak, kifejlesztik gyökérzetüket, levélkéiket is megnövelik, és virágrügyeikből bimbót képeznek, amely a levelek közé nyomul, és ott védelmet találva a fokozódó hidegek hatására növekedését megszünteti. A levelek és a közöttük lévő bimbó több fajnál (pl. hóvirágnál) eléri az avart, amely felülről védelmet biztosít. A téli fagyok a növényeket kényszerpihenőre ítélik. Ha a hideget megszüntetjük, azaz meleg helyiségben vízbe állítjuk a növényt, az kényszerpihenőjét beszünteti, fejlődésnek indul, virágrügyeit kifejleszti, virágzik, végül kizöldül. Hideghajtatással virágoztatható: hóvirág, tavaszi tőzike, téltemető, pirosló hunyor, pettyegetett tüdőfű, tavaszi kankalin. A meleg iránt legérzékenyebb a hóvirág és a tavaszi tőzike. Hajtatásukra legalkalmasabb a keleti vagy nyugati fekvésű ablak köze. Tegyük hagymáikat alacsony falú tálakba, öntsünk rájuk vizet, hogy a hagymákat éppen ellepje! Szórjunk rájuk kevés avart, és így állítsuk a tálakat a külső és belső ablak közébe! Hideg éjszakákon a hagymák a hajtatóvízbe befagynak. Bírják a befagyást, ha viszont az éjszakák tartósan erősen fagyosak, akkor növényeinket fűtetlen, de fagymentes szobában helyezzük el! December végén megkezdik a virágzást, január folyamán csaknem mind kinyílik. Figyeltessük meg a napsugarak virágzást serkentő hatását! Napos időben a nyílási idő meggyorsul, a takarólevelek feltárulnak. Jácintot, tulipánt úgy is hajtathatunk, hogy a december folyamán a földből kiemelt hagymákat olyan, vízzel telt üvegekre tesszük, amelyek szája a hagymák méreténél kissé szűkebb, így nem csúsznak bele. A hajtatóhelyre állítjuk, és lefedjük fekete papírból készült kúp alakú sapkával addig, amíg a levelek között határozottan megjelennek a bimbók. Ilyenkor az árnyékoló sapkát eltávolítjuk, és napos helyre tesszük. Néhány hét alatt teljesen kifejlődnek az illatos, szép virágok. 38

34 A salátaboglárka meleg szobában, C-on is igen jól virágoztatható. Ez a legkönnyebben és leggyorsabban hajtatható növényünk. Október elején beállított példányai már a hónap végére kivirágoznak. A virágok hidegre téve gyorsan összehúzódnak, meleg szobában, pl. asztali lámpa alá helyezve 10 perc alatt gyorsan kinyílnak, néha a nyílás szabad szemmel is látszik (epinasztikus mozgás). Még gyorsabb virágnyíló mozgást észlelhetünk a hóvirágnál. Hideg helyről behozott virágai percek alatt függő harangszerűen szétnyílnak. Meleghajtatással a cserjék és fák ágait hajtatjuk. Cserjék és fák közül sikeresen hajtathatók és elővirágoztathatók mindazok, amelyek a természetben is korán virágoznak, és amelyeknek ülő, illetve rövid kocsányú virágai vannak. A növényfajok a virágoztatás lehetősége, minősége sorrendjében a következők: aranyfa vagy aranyeső, keserű mandula, szomorúfűz, japánbirs. Minél nagyobb növényi részt törjünk le! Hajtatható természetesen az alma, körte, cseresznye, meggy, barack, szilva, őszibarack és mandula is. A gazdaságilag értékes gyümölcsfák ágait azonban ne használjuk fel hajtatásra sem! A felsorolt fás növényfajok ágainak java részét meleghajtatással virágoztatjuk. A meleghajtatás hő mérséklete 20 C vagy 20 C fölött van 30 C-ig, de nem állandóan, hanem csak délelőtt a fűtés ideje alatt. Délután már alacsonyabb hőmérséklet is elég, de éjszaka se szálljon C alá. A nappali C-os és az éjszakai hűvösebb, C-os hőingadozás szükséges is. A nappali világos (napos) meleg és az éjszakai sötét, hűvös idő azok az ellentétes környezeti hatások, melyek a virágzást mint fejlődési jelenséget eredményezik. Ha a hajtatandó ágainkat éjjel-nappal 20 C-os melegben és világosban tartanánk, nem sikerülne olyan jól a hajtatás, mint a fény-hő tényezők ellentéteinek alkalmazásával. A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy az élősarokban a gyerekek a növények mellett állatokat is megfigyelhessenek, és részt vegyenek azok gondozásában. Fontos az, hogy olyan állatokat válasszunk, amelyek jól tarthatók tanteremben (pl. akváriumi béka, sáska, kék tücsök). Hónapok Január elöl jár, Február a nyomán, Március szántó-vető, Április nevettető, Május szépen zöldellő, Június nevelő, Július érlelő, Augusztus csépelő, Szeptember gyümölcshozó, Október borozó, November télelő, December pihenő. magyar népköltés Napok Hétfő hetibe, Kedd kedvibe, Szerda szeribe, Csütörtök csűribe, Péntek pitvarába, Szombat szobájába, Vasárnap kétszer az Isten házába. Hétfőn egy szem makkot leltem, kedden délben földbe tettem, szerdán este vödröt vettem, csütörtökön megöntöztem, pénteken csak nézegettem, szombaton már büszkélkedtem, s akár hiszed, akár nem, vasárnap az én tölgyfámról, annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem. Az élő sövény Az élő sövények az évszázadok során ugyanúgy változtak, mint az állat- vagy növényvilág. Egy jól kialakított élő sövényben sajátos, változatos mikrokörnyezet jöhet létre. Angliában a legrégibb élő sö vényeket ezer évvel ezelőtt telepítették a normann hódítók. Az élő sövény korát az őt alkotó fás szárú növények száma alapján körülbelül fel lehet becsülni. A sövény hoszszában 30 méteren megszámoljuk a fás növényfajokat (galagonya, mogyoró, kőris, bodza, tölgy, hóbogyó, fagyal stb.). Minden meghonosodott faj (természetes körülmények között) száz évet jelent. A sövények életközösségének kialakulásához évszázadokra volt szükség. Ler om bo lá sukhoz a buldózereknek sajnos egy nap is elég. 39

35 A sövény fölé gyakran magányos fák magasodnak. Lombkoronájuk terjeszkedhet, biztos fész ke lő helyet nyújthat a madarak számára. A sűrű növésű cserjék között mintegy negyvenféle madárfaj fészkelhet, sokuk a táplálékát is megtalálja (vörösbegy, cit rom sármány, kenderike). Vannak olyan állatok, amelyek számára búvóhelyet jelent a sövény (mezei nyúl, erdei pocok, erdei egér, törpecick ány, gyepi béka). Parkjainkban, kertjeinkben egyre gyakoribbak az élő sövények. Igaz, hogy élőviláguk kevésbé gazdag, de jól megfigyelhetjük a pókokat, csigákat, katicabogarakat és más rovarokat. Madarak A harkályfélék családjából a fekete a kis, a nagy, a balkáni harkály, a fehérhátú fakopáncs, a szür ke harkály és zöldküllő költ hazánkban. A fako páncs fajokat harkálynak is nevezik. Öreg fák odvaiban laknak. Fióka nevelés közben jobban megfigyelhetjük őket. Karmokban végződő ujjaikkal kapaszkodnak a fák tör zsén, és kemény farktollaikra támaszkodnak. Vésőszerű csőrük van, és messze kiölthető szigonyos nyelvük. Megmaradásukat öreg, odvas fák meghagyásával vagy mesterséges fészek odúk elhelyezé sé vel segíthetjük. A feketerigó szinte minden településen jól érzi magát. A gyerekek jól megfigyelhetik, amint ugrándozva szedi össze a talajról a táplálékát: apró csigákat, rovarokat, földigilisztákat. Igaz, hogy sze reti a cseresznyét, a bodzabogyót, a szőlőt is. Télen a különféle háztartási hulladékot is elfogyaszt ja. Fész két sűrű cserjések ágai közé, csatornahajlatokba rakja. Évente két-háromszor költ. A városban élők itthon telelnek, az erdőben lakók a Földközi-tenger vidékén keresnek menedéket a hideg elől. A balkáni gerle városokban, falvakban egyaránt megtelepedett. A városi galambtól könnyen megkülönböztethető. Kisebb termetű, világos, sárgásbarna tollazata van. Négy-öt alkalommal költ évente, alkalmanként két tojást rak. Fákra, erkélyekre fészkel. Különféle magvakkal táplálkozik, fiókáit a be gyé ben termelődő begytejjel eteti. Tereken, utcákon tömegével láthatók a városi ga lambok, melyek a házi galambok elvadult utódai. Táplálékuk: növényi magvak, kenyérdarabok. A városok műemlék épületei a galambok maró hatású ürüléke miatt veszélybe kerültek. Évente többször költenek. A füsti- és molnárfecskék vonuló madarak. Április elejétől szeptember közepéig hazánkban élnek, a telet Afrikában töltik. Alkatuk és fészkük formája alapján meg tudjuk állapítani a különbsé get közöttük. A molnárfecske kisebb termetű, farka rövidebb. A füstifecskének hosszú villás farka van, és valamivel nagyobb termetű, mint a molnárfecske. Fészküket sárrögökből tapasztják, de a füstifecske fűszálakat is beépít felül nyitott negyed gömb alakú fészkébe. A molnárfecske zárt fészkének felül van a szűk bejárati nyílása. A széncinege és társai gyakori vendégei a téli madáretetőknek. Ilyenkor magokat esznek. Tavasz tól őszig kertünk nagyon kedves vendégei és szorgos segítőtársaink. Naponta saját testsúlyuknak megfelelő rovart, rovarpetét, lárvát fogyasztanak el. Évente kétszer költenek, 7 12 fiókát nevelnek. A házimacska és a ragadozó madarak veszélyesek rájuk. A verebek szapora madarak, évente többször is költenek. A tojó színe szürke, a hím tollruháján felfedezhetünk kékes, fehér, fekete színt is. Magevő madarak, de a rovarokat és a háztartási maradé kot is szívesen fogyasztják. Jellegzetes ugráló mozgásukat jól utánozzák a gyerekek. A vetési varjú, mint a veréb és társai szintén énekesmadár. Lakott helyeken, utcákon, mezőn, réten szerzi táplálékát. Pockokat, férgeket eszik, sajnos a madárfészkeket is megdézsmálja. Télen hangos károgással a városokban keres élelmet. Rovarok A rovarok olyan ízelt lábú állatok, melyek teste három testtájra: fejre, torra és potrohra tagolódik. Fejükön egy pár csáp és három pár szájszerv van. A toron három pár ízelt láb helyezkedik el. A leg több rovarnál a toron található a két pár szárny. Van olyan rovar, melynek bőre annyira vé kony, hogy ezen át képes lélegezni. Vannak olyanok is, melyeknek a váza kitinpáncéllá vasta go dott. Ezek légcsövekkel lélegeznek. A légcsövek kitincsövecskék, melyek eljuttatják az oxigént a sejtekig. Egyes vízirovarok lárvája kopoltyúval lélegzik. A rovarok látószerve az összetett szem, amely néha több ezer szemecskéből áll. Petékkel szaporodnak. Szárnyuk alapján csoportosíthatjuk őket. A bogarak csoportjába tartoznak az olyan rovarok, melyek első pár szárnya kemény fedőszárnnyá alakult. A második pár hártyás szárny repülésre alkalmas. Fejlődésük teljes átalakulás: pete lárva báb kifejlett bogár. 40

36 A hangyák hártyás szárnyú rovarok, mindkét pár szárnyuk hártyás. A hímeknek és a nőstényeknek van szárnya, de a nőstényeké később lehull. A dolgozóknak nincs szárnyuk. A hangyák támadáskor rágóikkal megsebzik áldozatukat. Ezután potrohukat a sebhez nyomják, és hangyasavat csepegtetnek bele. Ezért égő, viszkető érzésünk van a hangyacsípéstől. Nem ártalmas különösebben, boroga tás sal elmúlik. Hazánkban leggyakoribb az erdei vöröshangya. Földből, növényi részekből hangyabolyt épít. Egy-egy bolyban több millió hangya is élhet. A gye rekek sokszor látnak hangyatojást cipelő hangyákat. A hangyatojás nem a petéje, hanem a bábja a hangyáknak! A lepkék talán a legszebb rovarok. Két pár szárnyuk van, amelyeket pikkelyek fednek. Lárvájuk a hernyó. A hernyók növényi részekkel táplálkoznak. Rágó szájszervük segítségével fogyasztják táp lá lékukat. A kifejlett lepkék a virágok nektárjával táplálkoznak szívásra alkalmas pödörnyelvük segítségével. Hazánkban az egyik legszebb lepke, a nappali pá vaszem fejlődése a csalán növényhez kötődik. Hernyói csalánlevelekkel táplálkoznak. Egy hasznos féreg A talajban hihetetlenül sok földigiliszta él. A giliszták általában utat rágnak maguknak a talajban, de fenntartanak egy állandó járatot is, amely egy levél behúzásával biztonságosan elzárható. A közönséges földigiliszta minden testszelvényén négy pár apró serte van. Ezekkel le tudja horgonyozni magát a járatában. Minden giliszta egyszerre hím és nőstény. A talaj felszínén fekve párzanak, majd mindkettő egy kokonba (gömbölyű petetok) préseli a petéit. Testfelépítésük: fej, nyereg, farok (testszelvények, serték). Megértik-e az állatok az emberi beszédet? Alighanem minden kutyabarát megerősíti, hogy megértik, és példákat fog felhozni egy bizonyos kutya okosságának bizonyítására. A valóságban azonban a szó sohasem jelenthet annyit az állat számára, mint az embernek. A kutya ugyan a hangzás alapján magától megkülönbözteti a különböző szavakat (feküdj! pfuj! stb.), de tartalmukat nem érti. Sohasem értheti meg például a viccet, a szó já té kot. A szónak az ember számára jelentése van. A kutyánál viszont a szavakat különböző magasságú han gokkal (pl. fütty, taps stb.) lehet helyettesíteni, mivel jó hallása van, és még a nyolcadhangokat is meg tudja különböztetni. Más állatok sem értik jobban az emberi beszédet. Más kérdés viszont, milyen mértékben értik meg egymást kölcsönösen az állatok. Ha a dolgozó méh nektárban gazdag virágot talál, a kaptárba visszatérve izgatottan, látszólag értelmetlenül ideoda szálldos, táncol és remeg. Így mutatja meg a többi méhnek a felfedezett legelő irányát, sőt a tánc ütemében valószínűleg még a pontos távolság megjelölése is benne rejlik. A zsákmányra bukkanó hangya visszatér a bolyba segítségért, ott körözni kezd, és közben fejével minden egyes arra haladó hangya testét megböki. A bökés iránya nyilván a zsákmány helyét jelzi. Emberi értelemben véve a legbeszédesebbek a fecskék és a libák. A fecske másfajta füttyel figyelmezteti fiókáit a héjára, és ismét mással a settenkedő macskára. Az állatok hangjának értelmezését hasznosítani is lehet. A varjúcsapatot riasztó varjúhangot pél dá ul rögzítik, majd lejátszák és ezzel tartják távol a varjakat a vetéstől. Hasonló kísérleteket végez tek a pusztító sáskák elleni védekezés céljából. Zelk Zoltán: Négy vándor A világ végétől kilenclépésnyire, de az is lehet, hogy tízre volt egy hegy. A hegy mögött egy icipici pa ta kocska folydogált, amiben mákszem nagyságú halak játszadoztak, s olyan kicsi békák ugráltak a part ján, hogy csak a szél és a falevelek látták őket. A hegy se volt valami óriási, a verebek gyalogláb másztak át rajta, s mikor a túlsó felére értek, még akkor is kedvük volt ugrándozni. Nem lehetett nagyobb, mint egy jókora kavics. De igazi hegy volt, s igazi volt az a cérnaszálnyi ösvény is, ami a hegytől az erdőig vezetett. Ez az erdő már nem volt kicsi, mint az ösvény, a hegy s a patak, akkora lehetett, mint mifelénk az erdők. 41

37 Vidám élet volt az erdőben, de legvidámabban négy testvér élt, akiknek az erdő közepén volt a házuk. A négy testvér neve: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél. Azt elfelejtettem megmondani, hogy mindez a világ elején volt így, a világ elejétől is csak tíz évig és három napig. Mert tíz esztendő és három nap múltán a négy testvér összeveszett. Azt hiszem, azon vesztek össze, hogy melyik madár tud nagyobbat ugrani, a veréb vagy a rigó. A Tavasz és a Nyár azt mondta, hogy a veréb, az Ősz és a Tél azt mondta, hogy a rigó. Hiába kérdezték a lepkéket, az ösvényt meg az icipici kis patakot, egyik sem tudta megmondani, melyiknek van igaza. Így történt aztán, hogy a Tavasz így szólt testvéreihez: Ezen mi elveszekednénk a világ végéig. Én hát inkább elmegyek közületek. Ezzel aztán el is indult, át a kis ösvényen, át a kavics nagyságú hegyen és az icipici kis patakon, míg csak a világ közepére nem ért. Beletellett vagy három hónap, amíg visszajött az erdőbe. Akkor aztán eldicsekedett a testvéreinek, hogy mennyire örültek neki az emberek. Mindenki azt mondta, hogy a Tavasz a legszebb a világon. Ezt bizony nem hagyhatta a Nyár. Ő is útra kelt, s ő is dicsekedve tért vissza: Énhozzám bizony így szóltak az emberek: te vagy a legjobb, te vagy a legkedvesebb, te érlelted meg a búzánkat, hogy lisztet őrölhessünk belőle, hogy kenyeret süthessünk a lisztből. Hát, ha így van, én is útra kelek gondolta az Ősz. S nem is gondolta kétszer, túl volt már az erdőn, hegyen, patakon. Aztán, mikor visszatért, így szólt: Láttátok volna, hogy örültek nekem az emberek! Nem is csoda, mert teli tarisznyával mentem közéjük, vittem nekik szőlőt, diót, almát, körtét. A Tél se hagyta magát, ő is útnak indult, szaladtak előle a szelek, hogy hírül vigyék érkezését. Visszafelé is pajtásaival, a szelekkel jött, s álló nap arról mesélt, mennyire örültek a gyerekek a hónak és a jégnek, s mennyi ágat tördelt az erdőkben, hogy legyen mivel fűteniük a szegényeknek. Álló napig ezt mesélte, de már csak ketten hallgatták, a Nyár és az Ősz, mert a Tavasz közben újra útra kelt, s azóta is így vándorolnak, mióta világ a világ. Anne Geelhaar: A szüret Volt egyszer egy barátságtalan, szürke cickány. Dombon lakott egy házikóban, onnan járt vadászni, és mindent megevett, ami csak útjába került. Egy napon kedve támadt valami édes csemegére. A nyár melege pirosra érlelte a bogyókat, a diót, az almát, a körtét meg a szőlőt: a kertekben vi dá man lengedezett az őszi szél. Megcibálta a fákat, bokrokat, hogy csak úgy potyogott róluk a sok gyü mölcs. A cickány vette a kis kocsiját és uccu neki, elindult a dombról lefelé, a kertekhez. Odalent mindent összehordott, amit csak talált; ne maradjon itt másnak semmi! Amikor jól megtelt a kiskocsi, indulni akart vele. De nehéz volt ám a kocsi, és a dombra meredek út vezetett. Megtoljuk! huppant le a mókus a fáról. A fűből előugrándozott a béka, a bokorból a nyúl, és a sün is előtipegett a káposztásból. Valamennyien segíteni akartak. A cickány rájuk mordult: Magam is elboldogulok! Félt, hogy az állatok részt kérnek a gyü mölcs ből. Csak húzta, húzta egymaga a kocsiját. De a dombra vezető út meredek volt, a kocsi pedig nehéz. A cickány hiába erőlködött, a kocsi egyszer csak nekiiramodott, és visszagurult a lejtőn. Odaugráltak, odatotyogtak erre az állatok, fogták, és jól megtolták a kocsit: Hó-rukk! Egy kettő re ott is állt már a ház előtt. A cickány döbbenten kérdezte: Miért segítettetek? Láttuk, hogy nem bírsz vele egyedül! felelték az állatok, és indulni akartak. Elszégyellte magát erre a barátságtalan, szürke cickány. Tüstént asztalt terített, és jó szívvel meg ven dégelt mindenkit. A béka örömében a patakhoz ugrándozott, italt hozott, és csaptak együtt olyan mulatságot, hogy máig is szívesen emlegetik, ha találkoznak. 42

38 Zelk Zoltán: Születésnapi ajándék Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz A körtefa öreg volt, a legöregebb a kert fái között, mégis ő ébredt leghamarabb, ha nem is az első, de a második kakasszóra. Fölébredt, aztán nyújtózkodni kezdett, ahogy az öregek szoktak, s a földre do bott néhány puhára érett körtét. Szívesen ringatta volna ugyan még őket, de Tisza, a sárgásfehér kuvasz mégis azt hitte, hogy az ő bosszantására dobta le a megérett gyümölcsöt. Más is így hitte vol na, ha leg mé lyebb és legszebb álma közben az orrára koppan egy jókora körte. Mert Tiszával ez történt. Miután elvégezte éjszakai munkáját, elénekelte a holdnak a legbánatosabb kutyanóta néhány strófá ját, megker ge tett két macskát, megszidott három részeg embert, s minden órafordulón világgá kiáltotta: Róka, far kas rettegjen kertünkben ne settengjen! mondom, miután becsülettel elvégezte a kuvaszok éj sza kai munkáját, lefeküdt a körtefa tövébe, és elaludt. Így történt aztán, hogy legjava álma közepén orrára koppant egy jókora körte. Azt mondjátok, egy kuvasznak lehetne annyi esze, hogy gyümölcsérés idején ne feküdjön a körtefa alá. Én mégis azt mondom, hogy ez a Tisza nagyon okos kuvasz volt, olyan okos, hogy olvasni tudott az emberek tekintetéből, kitalálta a gazdája gondolatát. Hogyne tudta volna hát azt is, hogy a meg érett körte lepotyog a fáról. Mégis, álló hónapja, minden hajnalban a körtefa alatt aludt, éspedig azért, mert kincset őrzött ottan. A kincset ő maga ásta el egy hónappal ezelőtt. Mert nemcsak okos volt, hanem olyan nagyon okos, hogy azt is tudta, mikor van a születésnapja. Ezért ásta el a kincset, egy jókora csontot, arra készülve, hogy az lesz a születésnapi lakomája. Úgy féltette, vigyázta ezt a csontot, hacsak tehette, mindig ott ólálkodott a körtefa tövében, aludni pedig a világért sem aludt volna máshol, nehogy valamelyik arra csavargó kutya kiássa. Mégis kiásták, mégis elvitték. Méghozzá Tisza legjobb cimborája, a szomszéd udvarban élő Sajó. Sajó is kuvasz volt, ő is sár gás fehér színű, és ő is okos, talán még okosabb Tiszánál. Olyan nagyon okos, hogy nemcsak a maga, hanem legkedvesebb barátja, Tisza születésnapját is számon tartotta. Törte is a fejét, mivel ajándé koz hatná meg, s éppen ezen tűnődött akkor is, amikor átment látogatóba a Tisza lakta kertbe. Ekkor történt, hogy a körtefa alatt csodálatos szag ütötte meg az orrát, persze hogy nem nyugodott addig, míg meg nem találta, s ki nem ásta a csontot. No hiszen, megvan a születésnapi ajándék! gondolta örömmel. Azzal aztán szájába kapta a cson tot, hazaszaladt, s elásta ő is, de a maguk kertjének körtefája alatt. A többit már akár egy veréb is kitalálhatná, de még egy akármilyen bogár is. Eljött a születésnap, és Tisza már hajnalban nekiállt kiásni a csontot. Képzelhetitek, mit érzett, amikor hűlt helyét találta. Még a pirosló hajnali eget is feketének látta bánatában, de még a felkelő napot is, és arra gondolt, legjobb lenne világgá menni, egy percig se maradni abban a faluban, ahol ilyen csúfság érheti minden házőrzők legkülönbjét, a kuvaszt. De ebben a pillanatban átugrott a kerítésen és előtte termett Sajó. Hozta fogai közt a drága kincset, a Tisza elásta, Sajó kikaparta csontot, hozta mint születésnapi ajándékot, hozta olyan baráti szívvel, olyan fénylő, tiszta jósággal, hogy ez a szeretet és jóság ott csillogott a szemében, az orra hegyén, de minden szál szőrén is. Ez a csillogás volt az, ami rögtön eloltotta a nekikeseredett Tisza haragját. Úgy tett, mintha most látná először a kívánatos csontot, és három nevetőset vakkantva, így szólt: Köszönöm, hogy jó szívvel vagy hozzám, hogy nem feledkeztél meg a születésnapomról, hogy ilyen szép ajándékot hoztál. De az már csúnya dolog lenne, ha egyedül lakomáznék. Láss neki te is, fele az enyém, fele a tiéd Így aztán ketten ették meg a jóízű csontot, s utána, mikor már szájukat nyalogatták, a körtefa is le hajított eléjük két szép piros gyümölcsöt. Hogy megették-e, azt nem tudom, mert nem tudom, hogy esznek-e a kutyák csontra körtét. Ha nem esznek, elég bolondok, mert kevés gyümölcsnek van olyan jó íze, mint a kívül piros, belül vajszínű körtének. A szem A látás fontos szerepet tölt be az ember életében. A külvilágból érkező információknak közel a kétharmada a szemen keresztül jut az agyba. A szemünkkel olvassuk a betűket, látjuk a képeket, a szemünkkel érzékeljük a színeket, ismerjük fel ismerőseinket, környezetünk minden szépségét. A szemgolyót a középső színes folt kivételével kívülről egy fehér átlátszatlan tok, az ínhártya borítja. A középső színes kört szivárványhártyának, más néven írisznek nevezzük. A szivárványhártya közepén található fekete pont a pupilla. A szivárványhártya izmai változtatják a pupilla tágasságát. A szemgolyó belsejét tiszta folyadék, a csarnokvíz tölti ki. Az ideghártya vagy retina a szemgolyó hátsó részében található, és a fényt érzékeli. 45

39 A szemlencse kétszer domború, teljesen átlátszó, 10 mm átmérőjű. Domborúságát a szemizmok tudják változtatni. Így közelre és távolra is élesen látunk. Szép világos napon megfelelő látásszögből, akár egy tőlünk két kilométerre lévő embert vagy hasonló nagyságú állatot is észreveszünk. Szemünkkel 160 színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Vannak emberek, akik nem tudnak színeket megkülönböztetni, ők a színvakok. Mindkét szemünk egy-egy területet, úgynevezett látómezőt lát. A két látómező középen fedi egymást. (Binokuláris vagy sztereoszkópos látás.) Igazából nem a szemünkkel látunk. Szemünkbe bejutnak a fényingerek, ingerületté alakulnak, az ingerületeket a látóideg az agyba vezeti. A túl erős, vakító fény roncsolja a szemet. A könnymirigyek sós folyadékot termelnek, mely védi a szemet a kiszáradástól, elpusztítja a baktériumokat, lemossa a szennyeződéseket. A fül Hallószervünk három részre különül: külső fül, középfül és belső fül. A külső fül a kívülről is látható, többszörösen görbült porcból, a fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. A középfül részei: a dobhártya és a három hallócsontocska: a kalapács, az üllő és a kengyel. A hallócsontocskák továbbítják a rezgést a belső fülbe. A belső fülben található a csiga és a csigaideg. A dobhártya egy vékony hártya, mely a külső fület a középfültől elválasztja. A hanghullámok vissza verődnek róla és rezgésbe hozzák.a dobhártya vagy a hallócsontocskák sérülése a hallás elvesztésével vagy nagyothallással járhat. A nagyothallóknak az orvos hallókészüléket ír fel. A fülünk segítségével egyensúlyozunk. (A belső fül félkörös ívjárataihoz két, folyadékkal teli zacskó kapcsolódik.) Ha sokáig forgunk, szédülünk, elesünk. A macskának is olyan az egyensúlyozó szerve, mint az emberé, de sokkal gyorsabban működik, ezért mindig a talpára esik. Mióta van fogkefe? Nem is olyan régóta. Ám a fogát régóta mossa az ember. Az egykori hindu bölcsek egyik régi könyve egy bizonyos fafajta rágcsálását ajánlja a fogak tisztán tartására. Más népek is fadarab rágcsálását írták elő, melyet előzőleg egykét napig vízben áztattak, majd ecsetszerűvé kalapáltak. A régi keleti népek annak idején amint az agyagtáblákon írják ujjaikkal tisztogatták a fogukat. Egy görög tudós egészségügyi tanácsai közt megemlíti, hogy minden nap kéz- és szemmosás után nedves vá szondarabbal fogat is kell mosni. A középkorban is ez a módszer volt divatban, ám ekkor már vala milyen növényi főzetből készített illatos szájvizet is használtak. Sőt, nem volt ritka, hogy fahéjat használtak a fog tisztítására. Fogkefét először 720 körül említenek az írott források, de csak száz évvel később kezdett általánosan szokássá válni a használata. A trópusi bennszülöttek ma is egy bizonyos fafajta darabkájával mossák fogukat. Ennek a fának olyan puha az anyaga, hogy néhány napi használat után kimállik s rostos lesz, mint a kefe. Ezenkívül mentolszerű nedve is van a fának, amely valószínűleg hozzájárul a bennszülöttek fogainak villogó fehérségéhez. Ha az ősember ismerte a fogmosást, valószínűleg ő is hasonlóképpen járt el. Légy Abból a hozzávetőleg rovarfajból, melyet ismerünk, egyik sem ragaszkodik annyira hozzánk, mint a légy, pontosabban: a házilégy. Ahol ember él, mindenütt megtalálható. Ez a megható von zalom azonban meglehetősen egyoldalú, hiszen az ember minden eszközzel irtja a legyet, ahol éri. És ezt bizony jól teszi, tudniillik a különböző kórokozó mikrobák terjesztésében túltesz minden más rovaron! Egy-egy példány baktériumok millióit hurcolhatja magával, s ez ellen tulajdonképpen egyetlen hatásos fegyverünk van csupán: a tisztaság! Egyszóval a legszorgalmasabb betegségterjesztők egyike. Jellemző, hogy valaha tífuszos légynek is nevezték. Bűnösnek találtatott a tífusz, a kolera, a vérhas, a trachoma, a lépfene és még sok más kór széthurcolásában! 46

40 Egyéb leg -ekkel is dicsekedhet: a legkellemetlenebb, a legszemtelenebb, a legalkalmazkodóbb és a legszaporább a kétszárnyú rovarok közül. Egyetlen légy elméletileg akár 250 billió utódot is létrehozhat. Még szerencse, hogy rövid életű. Kifejlődéséhez körülbelül 2 hét szükséges. Átlagos életkora 2-4 hét, sőt a legtöbb példány mindössze 8-10 napig él. Elhalálozásuk oka a leg rit kább esetben elöregedés inkább számtalan ellenségük pusztítja őket. Gyakori vég légykörökben az is, hogy táplálkozás közben kedvenc ételeikbe (vagy tán ételeinkbe?) belefulladnak! Veress István nyomán Galamb A madarak közül a házi galamb az ember legrégibb háziállata. Két-háromezer éves babiloni és óegyiptomi emlékek már számos fajtájáról tudósítanak. Keleten a galamb ősidők óta tisztelet tárgya volt; olajággal a csőrében a béke jelvénye-jelképe. Mi most a galambfélék több mint 290 fajtát számláló családjából a csodálatos tájékozódási képességükről nevezetes postagalambokkal foglalkozunk. Tit kukat mind a mai napig sem sikerült teljesen megfejteni. Annyi bizonyos: égtájak szerint ido mít hatók, és feltehetőleg a nap szerint tájékozódnak. Olykor több száz kilométer távolságból, teljesen ismeretlen terepről is hazatalálnak. Azt is tudjuk ma már, hogy amennyiben ismeretlen helyről kell hazatérniük, a sikeres tájékozódás egyik legfontosabb feltétele, hogy a galamb felbocsátásakor helymeghatározást végezzen, mert csak így képes megtalálni a hazafelé vezető irányt. Igen ám, de hogyan? Egy amerikai fizikus azt állítja, hogy a postagalambnak iránytűje van: valamilyen mágneses érzéke teszi lehetővé, hogy a föld mágneses tere alapján tájékozódjon. Mások szerint a postagalambok a ten gerészekhez hasonlóan a nap állása alapján tájékozódnak. Az embernek az ilyenfajta számításokhoz térképekre, táblázatokra van szüksége; a galambok viszont csupán a szemük és időérzékük segítsé gé vel ösztönösen képesek meghatározni egy adott hely szélességi és hosszúsági adatait. Megőrzik emlékezetükben a galambdúcok koordinátáit, és ha idegen helyen vannak, automatikusan meghatá roz zák tartózkodási helyük szélességi és hosszúsági adatait. És ugyancsak ilyen módon ösztönösen választják ki a hazafelé vezető irányt. Veress István nyomán Egér Arra a kérdésre, hogy merrefelé élnek egerek, könnyű válaszolni. Elég, ha rámutatunk a földgömbre, és azt mondjuk: itt. Vagyis mindenfelé! Az egerek ugyanis híres világjárók. A hajózás elterjedésével nemkívánatos potyautasként eljutottak még a legtávolibb földrészekre, lakatlan szigetekre is. Számos fajuk közül most a házi egérről lesz szó. Kezdjük néhány személyi adattal! Agyá nak súlya 6-7 gramm. Sebessége óránként 8-10 kilométer. Hamar felgyorsul, de ugyancsak hamar kifullad. Napi táplálékszükséglete körülbelül azonos a testsúlyával (25 gramm). Átlagos életkora 3 év. Mindez többé-kevésbé köztudott, azt viszont már kevesen gondolnák, hogy ezen parányi fejétől a farkáig alig 8 cm hosszú rágcsálón tanulmányozták talán a legtöbbet az agresszív (harci) visel ke dés fejlődését. A hím egerek ugyanis fölöttébb harcias lények. Ha például két idegen hímet össze zár nak, akkor legelőször orrukkal óvatosan megvizsgálják egymást, majd egyikük mind durvább és durvább módon vakargatni kezdi a másikat. Amaz persze megpróbálja lerázni a kellemetlenkedőt és máris megkezdődik a vad küzdelem. A két állat ide-oda gurulva rúgja, harapja egymást A házi egerek egyébként ádáz ellenfelei az egerek családja másik, még elterjedtebb és sokkal kártékonyabb közösségének: a patkányoknak. Egyes források szerint, ha egy házi egér és egy vándorpatkány találkozik, élethalálharc tör ki közöttük, és bizony rendszerint a vándorpatkány húzza a rö videbbet. Az egér tehát valóságos hős! A macskának persze más a véleménye. Veress István nyomán 47

41 A háziállatok családja Játékosan is gyakorolhatjuk a családtagok nevét. Készítsünk kép- vagy szókártyákat! Keresd a kártyák között az egy családba tartozókat! Házityúk: kakas, tyúk, csibe Házilúd: gúnár, tojó, kisliba Házikacsa: gácsér, tojó, kiskacsa Házimacska: kandúr, nőstény, cica (kölyök) Házikutya: kan, szuka, kiskutya (kölyök) Háziló: mén vagy csődör, kanca, csikó (a szamár kicsinye a csacsi) Házisertés: kan, koca (emse), kismalac Szarvasmarha: bika, tehén, borjú Házijuh: kos, anyajuh, bárány Kecske: bak, nőstény, gida (a fiatal nősténykecske neve gödölye) A juhot gyakran vidékenként másképp nevezik: birka, bürge, birge. A herélt kos neve ürü, az egyévesnél fiatalabb a jerke. Az egy- és kétéves közötti nőstényjuh a toklyó. A szarvasmarhánál a négy évnél fiatalabb ivartalanított hímet tinónak nevezzük, az annál idősebbet ökörnek. A hizlalt állat neve göböly. Üszőnek az első ellése előtti tehenet hívják. A jobb oldalról be fo gott ökör neve hajszás, a bal oldalról szekér elé fogotté csálé. A paripa ivartalanított mén. Pej a vöröses vagy sárgásbarna színű. Fakó az elmosódó, határozatlan színű ló. (A sárgacsikó aranypénzt is jelentett átvitt értelemben. A mesékben találkozhatunk ezzel a ki fe jezéssel.) A reggel kihajtott, este hazatérő szarvasmarhacsoport neve csorda, melyet a csordás őriz. A ve zér állat nyakában kolomp van. Ha tavasztól őszig a legelőn vannak a marhák, gulya a nevük, terelőjük a gulyás. A juhnyájra a juhász vigyáz, akinek a kis fiatal legény, a juhászbojtár segít. A csoportosan legelőre hajtott sertések neve konda vagy csürhe. Aki vigyáz rájuk, az a kondás vagy a kanász. A legelőn lévő lócsoport neve ménes, őrzőik a csikósok. A legelőn állatokat őrző embereket közös néven pásztoroknak is nevezik. A lovakat és a szarvasmarhákat istállóban tartják. A sertéseket, a tyúkokat és más háziszárnyasokat ólban, a juhokat akolban, hodályban. A fedetlen, körülkerített pihenőhely a karám. A természet ünnepei A gyerekek otthon, az iskolában, és már az óvodában is megismerkedtek az egyházi, a társadalmi ünnepekkel, és az ezekhez kapcsolódó szokásokkal. A természet ünnepei is óriási nevelési lehetőségeket rejtenek. A környezet- és természetvédelemhez kapcsolódnak. Zöld napok például: a vizes élőhelyek világnapja (február 2.), a víz világnapja (március 22.), a Föld nap ja (április 22.), a madarak és fák napja (május 10.), környezetvédelmi világnap (június 5.), az ózonréteg védelmének napja (szeptember 16.), a takarítás világnapja (szeptember 20.), állatok napja (október 4.), a biodiver zitás védelmének világnapja (december 29.) stb. Természetesen alsó tagozatban nem ünnepeljük valamennyit, de az ünnepek közül legalább négy érzelmileg igen megérinti a gyerekeket, ha okosan előkészítjük. Első osztályban az állatok világnapjáról, valamint a madarak és fák napjáról érdemes megemlékeznünk. Az állatok napja egybeesik Assisi Szent Ferenc ( ) középkori hittérítő, prédikátor és köl tő halálának napjával. Azt tanította, hogy a földi élőlények, így az állatok is Isten teremtményei, tehát testvérei az embernek. Ezért tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Assisi Szent Ferencben tulajdonképpen a természetvédő mozgalmak előfutárát tisztelhetjük ben II. János Pál pápa az öko lógusok védőszentjévé avatta. Egy nemzet szellemi nagyságát és erkölcsi fejlettségét híven tükrözi az, hogyan bánik az állatokkal. (Gandhi) Fontos, hogy az állatokat elsősorban érzelmileg vigyük közel a gyerekekhez. A sok mese és vers mind alkalmas erre. Mesék pl.: A disznó és a ludak beszéde; A vadgalamb beszéde; A gólya és a békák; Sajtot oszt a róka; A kis malac és a farkasok; A kis nyúl. Kedvelt mesealak a ló is: táltos, a kecskegida, a farkas. Más népek meséiből ismerik a gyerekek a különféle egzotikus állatokat. 48

42 Javasolt versek: Csukás István: Oroszlán (Vidám állatkert, 1971) Donászy Magda: Állatos ABC (Állatos ABC, 2004) Kányádi Sándor: Nyírbocskor (a medvéről) (Madármarasztaló, 1986) Mezey Katalin: A macska (Varázstrombita, 1988) Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? (Nefelejcs című kötet, 1987) Szalai Borbála: Társlakók (sün, bagoly) (Csipkebokor, csipkeág, 1986) Szalai Borbála: Megy a gácsér (Őrködő csillagok, 1983) Szepesi Attila: A levelibéka (A bohóc seregélyek, 1985) Verseghy Erzsébet: A zsiráf és a majom (Óka, bóka libikóka 1991) Zelk Zoltán: Három róka (nyuszik, rókák) (Három morzsa meg egy fél, 1985) Zelk Zoltán: Tavaszi dal (őz, nyuszi) (Tollászkodik a tavasz, 1976) Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Jánky Béla: Megy a csiga Kányádi Sándor: Pulyka-szégyen Megy a csiga salátába, útját állja egy uborka. Megállj! Stop! Megtorpan és töprenkedik: hogy jusson át a tilosba? Vajon hogy? Átugornák, hogyha tudná, megkerülni rest megmássza. Hajrá! Haj! Síkos a héj, megcsúszik és ráhuppan egy vén csalánra. Jaj! Jaj! Jaj! Iskolába jár a pulyka, de az esze nagyon kurta. Sose tudja, mert nem figyel, azt, amiből felelni kell. És még ő dúl-fúl, sistereg, pukkadozik, majd szétreped. Lebernyege lilul-pirul: most már csak azért se tanul. Ha ez így megy szégyenszemre nem járhat majd egyetemre. (Kenyérmadár, 1980) Utassy József: Doktor harkály Kertünkben egy madár tarkáll, ismeri mindenki: harkály. Kerttől kertig, fától fáig, nem is röpül: áthullámzik. Kopogtatván a fakérget, fülöncsípi mind a férget. Hálálkodik meggyfa dió, gátoszlop és szőlőkaró. De ő hálát nem vár soha, siet: ő a fák doktora. (Szamárcsillag, 1994) A gyerekek szívesen azonosulnak a kicsi, de okos, a védtelen, de ravasz állatokkal. Az irodalmi alkotások nagymértékben fejlesztik empátiakészségüket, ezért az érzelmi nevelés fontos eszközei. Vannak olyan állatok is, amelyekhez a gyerekek nem viszonyulnak pozitívan, pl. a farkas. Mindig ő a gonosz, ő kapja be a nagymamát. Olvassuk fel a gyerekeknek Szentmihályi Szabó Péter: Farkaspanasz című versét! A békákról, pókokról szintén találunk számtalan mesét, verset. 49

43 Szentmihályi Szabó Péter: Farkaspanasz A farkast nem szereti senki, a farkast nem lehet megenni, mert ő esz meg téged! Neki nincsen erdei tanyája, őt kicsi házba senki sem várja, tőle annyira félnek! Szegény ordas már csuda fáradt, felfalt vagy ezernyi juhnyájat, nyuszit, őzet, kismalacot! Naponta felfalja Piroskát, forró vízzel hetente locsolják, nyelve lóg és gyomra korog! Kér, uszítsák másra a kutyákat, a gonoszságba már belefáradt, kiváltja útlevelét! Olyan tájra bujdosik el, hol gonosz nyulakról, ádáz malacokról szólnak mind a mesék! Beszéljünk arról, hogy az ember majdnem kipusztította a farkasokat, de szaporodásukra ismét van remény! Az állatok napjára való készülődés során gyűjthetünk állatokról szóló közmondásokat, mondó ká kat, találós kérdéseket. Ellátogathatunk egy állatkertbe, vadasparkba vagy falusi udvarba, tanyára. Állatkertek és vadas par kok találhatók: Budapesten, Budakeszin, Veszprémben, Győrött, Pécsett, Miskolcon, Debrecen ben, Nyíregyházán, Jászberényben, Szegeden. Néhány helyen: Veszprémben, Nyíregyházán és Budapesten az állatkertben Paraszt ud var is van, ahol a gyerekek meg is simogathatják az állatokat. Játékok: Legyünk békák, majmok, madarak stb.! Utánozzuk a mozgásukat, hangjukat! Bújjunk az állatok bőrébe! A napköziben vagy rajzórán készítsenek a gyerekek egy-egy állatra jellemző fület, csőrt! Öltsék magukra, és mutatkozzanak be! Hol élek, mivel táplálkozom, hogyan gondozom kicsinyeimet, kik az ellenségeim? Fogadjunk örökbe egy állatot! (Természetesen ahol lehetséges.) Az örökbefogadás feltételei: az állatkerti alapítvány részére minimum 5000 Ft befizetése. Az örökbefogadók egy évig használhatják az állatkerti nevelőszülő címet, megkapják az állat életrajzát, oklevelet, jelvényt. Egyre mélyebb kapcsolat alakulhat ki gyermek és állat között. Zeneművek meghallgatása, az állatokról szóló gyermek- és népdalok. Zeneművek: Rimszkij Korszakov: A dongó, Az aranykakas; Saint-Sains: Az állatok farsangja; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (csibék tánca); Janacek: Ravasz Rókácska; Liszt: Mazeppa (lódobogás); Bartók: Medvetánc. Múzeumlátogatás. Állatokat ábrázoló képzőművészeti alkotások bemutatása. A madarak és fák napja A madarak és fák napját a világon először az USA-ban ünnepelték. Hazánkban 1906-ban Herman Ottó kezdeményezésére vezették be az elemi iskolákban. A fa ősidők óta nagyon fontos szerepet játszott az emberek, állatok életében. Lombkoronájával vé delmet nyújt, termése, magja táplál, szomjat olt. Felhasználják építőanyagként, bizonyos ré szei ből gyógyszerek készülnek. Alapanyaga sokféle használati tárgynak, hangszereknek, művészeti alkotásoknak. A népmesék is erről tanúskodnak: Az égigérő fa, Tündérszép Ilona és Árgyélus, A mesebeli körtefa. Alig akad költő, akit ne ihletett volna meg az erdő varázsa. A bükkös fenséges, előkelő. A tölgye sek játékosabbak, vidámak. A fenyves ünnepélyes, méltóságteljes. Az emberek madarak iránti sze re te te szintén a legősibb időktől fogva létezik. A magyar népművészet, népdalkincs fontos elemei a madarak. A legfontosabb az, hogy a madarak és fák napján tegyünk egy nagy kirándulást az erd ő be. Az előkészületek során gyűjthetünk magyarórán fákról és madarakról szóló találós kérdéseket, mondókákat, szólásokat. Szólások: Rossz fát tett a tűzre = rosszat csinált. Egy fecske nem csinál nyarat = egyedül nem tudja megoldani. 50

44 Ritka, mint fecske a kalitkában. Madarat lehetne vele fogatni = nagyon örül. Úgy énekel, mint a pacsirta = szépen énekel. Szereti, mint galamb a tiszta búzát = őszintén szereti. Találós kérdések: Amíg él, mindig áll, holta után szaladgál. Mi az? (falevél) Icipici piroska, fejében egy kis sapka, hátuljában kis csutka. Mi az? (csipkebogyó) Fejsze nélkül, kéz nélkül, takaros kis ház épül. Mi az? (madárfészek) Vászon a nyaka, muzsika a szája, bársony a háta, villa a farka. Mi az? (fecske) Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák doktora, orvosa, erdőben az otthona. Mi az? (harkály) Ünnepelhetünk zenehallgatással, énekléssel. Utánozhatnak a gyerekek növényi és állati mozgásokat. Ismertessük néhány madár népi nevét is! Füstifecske = tarka fecske, villásfarkú fecske, cifra fecske, kéményfecske Feketerigó = rézorrú rigó (a hím), gyászos rigó Vörösbegy = csipkemadár Seregély = seregi, seregje, seregény, fellegmadár Széncinege = cinke, cinge, cince, tökmagcinege Házi veréb = csuri, pirip, csuli, bazsar Hogyan beszélnek a madarak? A fecske: ficserékel, ficsereg, fecseg, firícser. A veréb: csiripel, zsinatol. A sárgarigó: fuvoláz, fütyül. A lúd: gágog, béseg, gágároz. Rákos Sándor: Erdő Tanuld meg a nagy fák nyugalmát. Csak azt ne hidd, hogy mozdulatlanok. Nézd: szállnak, röpülnek a szélben, szárnycsattogtatva, mint zöld angyalok! Fazekas László: A fa éneke A földben állok, hűvös a gyökér, a törzsemen, a héj alatt megbújnak a bogarak, a karjaimon levelek, ágam közt fújnak a szelek. A megemlékezéseknek számtalan módja lehetséges. Közeli híres fák, fasorok látogatása. Madarak formázása agyagból, gyurmából. Madarak körvonalrajzainak megadásával színezés megfigyelés vagy könyvek alapján. Magyarország madárhangjainak meghallgatása hanglemezről, kazettáról. Játék: Melyik madárnak a hangját tudod utánozni? A készülődés, a gyűjtőmunka sok esetben nagyobb jelentőséggel bír, mint maga az ünneplés. Fontos a Földünk élővilágának tisztelete, alapo sabb megismerése. Az élőlények szeretetének, védelmének megalapozása. Ez az ünnep is mint a többi legyen vidám, érdekes, maradandó élmény! 51

45 A téli madáretetés célja, módja, eszközei Az énekesmadarak naponta testsúlyukkal közelítőleg megegyező mennyiségű táplálékot igé nyel nek. Télen a fagyos, esős, havas időszakban fokozottabb az energiaigényük, s ilyenkor a fehérjét jelentő rovarok megszerzése nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. Évente kétszeri költésük és felnevelt fióka ellenére nem lepik el megszámlálhatatlan mennyiségben kertjeinket, mert bi zony a 3. életévet kevés apró testű énekesmadár éli meg. Ezt a gyűrűzéssel végzett vizsgálatok bizonyítják a legjobban. A kirepüléskori elhullás mellett a téli éhezés a legnagyobb vámszedőjük. Ez a magyará za ta az elmondottaknak. A téli madáretetés a madárvédelem egyik legfontosabb feladata. Az a célunk vele, hogy kiegészítsük a természetben hozzáférhető táplálékot, és ezzel átsegítsük madara in kat az ínséges időszakon. Így remélhetjük, hogy tavasszal a kertünkben ahol etettük őket nevelik majd fiaikat. A télen hiányzó rovarokat nehezen tudnánk pótolni, de faggyúval, szalonnával, töpörtyűma ra dékkal, húsfalatkákkal vagy ezt kiegészítendő olajos magvakkal, konyhai hulladékokkal segíthe tünk rajtuk. Napjainkban tévesen eluralkodott az a szemlélet, hogy csak a napraforgó a megfelelő téli táplálék, és a tökmagról, dinnyemagról elfeledkezünk. Még kevésbé készítünk vegyes keveréket vagy madárkalácsot számukra. A keverékbe túrót, főtt krumplit, sárgarépát, sajtot, almát és egyéb konyhai hulladékot tehetünk. A madárkalács része a napraforgó, olvasztott faggyúba öntve. A földről szívesebben táplálkozó mag e vők részére a napraforgón kívül az ocsú, a kukoricakorpa, a fénymag, a köles és a muhar is szá mí tás ba jöhet. Fontos tudni, hogy a nedvességet magába szívó kenyérmorzsa savanyodva bélhurutot, tehát biztos pusztulást okoz. Ilyen élelmet ne adjunk a madaraknak! A téli etetésnél a rendszeresség a legfontosabb. Az etetés mindig kisegítő jellegű. Az eleség kihelyezési módja sem lényegtelen, de az alapelvek betartása mellett tulajdonképpen leleményesség, esztétikai igényesség határozza meg milyenségét. Alapelvként azt kell szem előtt tar ta nunk, hogy a madarak a legzordabb időben is hozzájuthassanak az ennivalóhoz, az etető nehogy ilyen kor hagyja őket cserben. Szerencsés, ha többféle vagy kombinált típusú etetőket alkalmazunk (kerti dú ce te tő, ablaketető, függő etető, függő önetető, flakonetető és a zsinóron felfüggesztett csalo ga tó). A föld ről táplálkozóknak a sátoretető és a fácánetető a legjobb. Az etető elhelyezése akkor a leg szeren csé sebb, ha ez is a kerthez kötött. A legnagyobb védettséget télen az örökzöldek adják, a ma da rak a ragadozók elől itt rejtőzködnek el legjobban. A víkendházak kertjében, ahová télen csak ritkán megyünk ki, a leg jobb a nagyobb méretű önetetők alkalmazása. Ezek tartalma akár egy hétig is kitarthat. Madarak a téli kertben Kerti madaraink nagy része vonuló; közülük csak néhányan elsősorban odúlakók tartózkodnak itt egész évben. A vonulók közül például vörösbegyből néhány példány rendszeresen áttelel. Az állan dók csapatai kiegészülnek az északról hozzánk érkező téli vendégekkel. Ezek között is vannak olyanok, amelyek megjelenésére biztonsággal számíthatunk, s az érkező állományok mennyisége is évente megközelítőleg azonos. Inváziós madarak csak egyes teleken érkeznek, nagy csapatokban, más kor teljesen elmaradnak, ilyen pl. a csonttollú. A madarak téli vándorlása még nem egyértelműen tisztázott, de az bizonyos, hogy több összete vője van. Elsősorban a fészkelőhelyen kialakult táplálékhiány lehet a fő ok, és befolyásolja a napszakok változása miatt megváltozott hormonális működés is. Tavaszi érkezésük és őszi indulásuk ideje fajonként változik, s az állatok kora, némely esetben a ne me is befolyásolja ezt. Általá ban az idősebbek kezdik az elvonulást, és tavasszal is ők érkeznek meg előbb. A hozzánk érkező északi fajok töltik ki azt a táplálkozási űrt, amely a tőlünk vonulók helyén keletkezik. Ezek a vendégek lehetnek a nálunk fészkelők északi fajrokonai, más populációk (seregély, pinty, zöldike, tengelic, meggyvágó), és lehetnek olyanok is, amelyek tőlünk északabbra fészkelnek, csak a zord időjárás, a csökkent táplálkozási lehetőségek hozzánk kényszerítik őket (havasi szürkebegy, csíz, zsezse, fenyőpinty). 52

46 A különböző vonuló, illetve a téli vendégmadarak itt tartózkodásának ideje Időtartam februártól novemberig márciustól októberig márciustól szeptemberig áprilistól októberig áprilistól szeptemberig októbertől márciusig októbertől áprilisig novembertől márciusig Madárfaj barázdabillegető, házi rozsdafarkú seregély, füstifecske, molnárfecske, csicsörke búbos banka, feketerigó, kenderike nyaktekercs, fülemüle, barátka, kis poszáta sárgarigó, kerti rozsdafarkú, kerti poszáta, mezei poszáta, szürke légykapó, gerle csíz, süvöltő csonttollú, fenyőpinty zsezse A madárének szerepe A madár azért énekel, hogy éljen. A fülemüle nem azért él, hogy énekeljen, hanem léte fenntar tá sá nak érdekében dalol. A többi madár éneke sem az ember gyönyörködtetését szolgálja, hanem in for má cióközlés és fegyver egyidejűleg (Jean-Pierre Jacob, 1975). Ez így igaz, de azért a madarak tavaszi dalolásában lehet gyönyörködni; sok embernek még ma is a márciusi nyitnikék vagy kicsit ér je len ti a tavasz megérkeztét. A madarak kiáltásainak, énekének ismerete nélkülözhetetlen a velük való igazi kapcsolatte rem tés hez. Gondoljunk csak arra, hogy legszebb hangú dalosaink a fülemüle, a ba rátka stb. mennyire rejtett életmódot folytatnak, milyen nehéz őket észrevenni a bokrok sűrűjében. A különböző ma dár hangok felismerése nem könnyű, sok gyakorlatot igényel, de azért nem ördön gős ség. Érdeklődéssel, odafigyeléssel, kis türelemmel megszerezhető ismeret. Nem minden madár énekel, s azok is csak a tavaszi nászidőszakban. Év közben, illetve a nem éneklők egész évben különböző kiáltásokkal kommunikálnak egymással. Ezek ismerete már egy kicsit nehezebb feladat. Az ének egy információban gazdag üzenet, de a kiáltás csak egy vagy két rövid tagból áll, 3-4 hangot tartalmaz, és sohasem kapcsolódik dallammá. Az éneklés készségét az ivari hormonok működése, az ivarszervek bizonyos fejlettségi állapota váltja ki. Az éneklés szorosan kapcsolódik a madár fejlődési szakaszaihoz és az ivarisághoz. A tojók nem vagy csak részdallamo kat ismételgetve énekelnek. Az éneknek az egyik legfontosabb szerepe a táplálkozási terület, az ún. revír kijelölése és megtartása, ezért a fiatal hímeknél az ivarszervek kifejlődése éppen a terület ki vá lasz tási szakasz idejére esik. A terület birtoklása a költés sikerének szinte záloga. Területtel nem ren del kező hím legtöbbször nem is jut tojóhoz, mivel a területét uraló hím énekének hálójában akad fenn a tojó, és ez a párkapcsolatnak az első lépése. A későbbiekben az éneknek az elfoglalt területek vé del mében van igen nagy szerepe. Ha a hímek énekükkel nem tudnák védeni területüket, szüntelenül verekedhetnének. Az énekkel való területvédelem miatt ezért közvetlen összecsapásra ritkán kerül sor. A madarak a költési időben területvédő énekük segítségével ismerik fel egymást. Ennek a gyakor la ti jelentősége, hogy nem kell nagy távolságokat feleslegesen repülniük. Területük ellenkező sar ká ból is felismerik a szomszédjukat, amelynek konkurenciája kevésbé veszélyes, támadásának ki sebb a valószínűsége. A kiskertben fészkelő azonos fajoknál, ahol a táplálkozási viszonyok elbírják, némi megalkuvást tapasztalhatunk a revírek kijelölésénél. Átfedésbe is kerülhetnek egymással, s itt is az ének alapján való felismerés segíthet az állandó veszekedések, a kiszorítás elkerülésében. Ilyen esetben nagy jelentősége lehet a helyes odútelepítésnek. (Az egymáshoz közel kihelyezett odúknál a röpnyílásoknak nem szabad egymásra tekinteniük.) Az éneknek a fiókanevelési, majd a kóborlási időszakban is nagy jelentősége van. Egyrészt a fió kák fajazonosságának, másrészt ahol mindkét szülő ivadékgondozó a pár együttmaradásának, egy más azonosításának feltétele. A kiáltás lehet vonzó, de lehet riasztó hatású is. Az első eset a közös táplálékkeresés, az utóbbi pl. a feketerigónál a szétugrált, még röpképtelen fiókáknak a veszély jelzését szolgálja. Az énekléssel kapcsolatban szólni kell még az egyik vagy talán a legszebb kerti énekesünk szo kásáról. A fülemüle a kotlási idő végéig éjszaka is énekel. Ezzel biztosítja a nyugalmat a tojónak. Ennél csodálatosabb zenei érzelmi élmény kevés akad a természetben. 53

47 Cinkék Van-e, aki nem ismeri a hangjukat? Azt a legtöbbször háromtagú, ismétlődő madárszót, mely nap fé nyes időben, hóolvadáskor már tavasz előtt megszólal, s a tél múlásának reménységével csillogtatja meg a szemeket. Ha zordul az idő, elhallgat a hang, de növekvő verőfényben megszólal újra. Van, ahol így utánozzák: nyitni-kék, nyitni-kék, s van, ahol így: kicsi csűr, kicsi csűr Nem a kékcinke, nem a barátcinke s nem a búbos cinke hangja ez, nem is a hosszú farkú, apró sze mű őszapóé, mely szintén a nagy cinkecsaládhoz tartozik, hanem a színeiben és örök elevenségében bájos széncinkéé. Áprily Lajos: Fecskék, őzek, farkasok című kötetéből A legjellemzőbb kerti madarak fészkelési adatai Faj Balkáni gerle Nyaktekercs Nagy fakopáncs Széncinege Kékcinege Feketerigó Fészkelési idő (hónap) II IX. V VI. IV V. IV VI. IV VI. III VIII. Fülemüle V. Vörösbegy Barátka Seregély Házi veréb Mezei veréb V VI. V VI. V VI. IV VII. V VIII. Tojások száma költésszám Kotlási idő (nap) Kifejlődési idő (nap) Fészekanyag Tojásszín vékony ágacska fehér fehér fehér szőrfészek, moha alapon szőrfészek, moha alapon száraz fű száraz levél, kimélyítve moha, zuzmó, szőrrel bélelve laza, finom, növényi szálak. gyökerek száraz fű, kevés toll fű, tyúktoll szalma fű, laza halmazban fehér alap rózsaszín foltokkal fehér alap rózsaszín foltokkal kékeszöld, sötét foltokkal olajbarna-zöldes összefolyt foltokkal fehéres alap rozsdásbarna foltokkal halvány sárgásbarna, sötétebb foltokkal halványkék fehéres alap, sűrű, barnás foltokkal fehéres alap, a vastagabb végénél zöldesbarna foltokkal 54

48 Mi a zoopedagógia? Az állatkertek feladata a nevelés kutatás megőrzés. A nevelés nem véletlenül szerepel az első helyen. Az állatkert nem más, mint a környezeti nevelés egyik helyszíne. Annak a nevelésnek a nagyszerű terepe, amely az önmagával és környezetével harmonikusan élő ember személyiségét igyekszik kialakítani. Mindezt a hagyományostól eltérő eszközökkel és oktatási módszerekkel teszi. A zoopedagógia és a környezeti nevelés kölcsönösen részei egymásnak. Céljai és feladatai hasonlóak. Már a nagycsoportos óvodások is részt vesznek környezetismereti foglalkozásokon az állatkertben és a vadasparkban. Az iskolában szorosan a tanórákhoz illeszkedő állatkerti foglalkozásokat tarthatunk. A zoopedagógiának kimeríthetetlen nevelő hatása van. Fokozza a természet iránti érdeklődést, fejleszti a tudatos szemlélődést, a megfigyelést, az empátiát, a tapasztalatok elemzését, az ítéletalkotást. Pedagógiai értéke azért óriási, mert a gyerekek a természetes élőlények megfigyelésével, vizsgálatával tapasztalás útján jutnak konkrét ismeretekhez. A tanulási technikák megválasztásakor fontos, hogy azok személyre irányuljanak, serkentsék az aktivitást, fejlesszék a kreativitást. Hazai állatkertjeinkben és vadasparkjainkban több képzett zoopedagógus segítheti a munkánkat. A pedagógusnak itt kissé más szerepe van: szaktudása alapján tekintély a gyerekek számára, részvétele alapján partner. Az eredményesség érdekében csupán irányító szerepet vállal. A tanítási helyzetet az évfolyam, a, a gyerekek érdeklődési és fejlettségi szintjéhez kell igazítani. A foglalkozások módját és helyét az iskolapedagógus és a zoopedagógus közösen választják meg. A gyerekcsoport jó ismerője a tanító, a cél megvalósításában azonban gyakorlottabb a zoopedagógus. A munkaformákat is közösen érdemes megválasztani. A munkaformák lehetnek: önálló foglalkozás (ez az első osztályosoknál feladatlapok megoldására, rajzos foglalkozásokra korlátozódik). A tehetséges és nagyon érdeklődő gyerekek végezhetnek önálló megfigyeléseket is. Frontális foglalkozás: az elsős és másodikos gyerekek életkori sajátosságainak ez felel meg a leginkább. Fontos, hogy a gyerekek megtalálják ebben az örömforrást, és élményhez jussanak. Frontálisan megbeszélhető a megfigyelési szempont, a megfigyelés eredménye. Kezdetben a döntés, a véleményalkotás, az értékelés. Csoportmunka: 4-5 fős csoportokkal a legcélravezetőbb. A munkaforma értékét már a tanítási gyakorlatunkból ismerjük. Az állatkertben a gyerekek az érdekességeket, problémákat együtt észlelik, élményeiket helyben megosztják egymással. A véleményalkotás és a megoldás keresése is hasonlóan történik. Mindez nagy hatással van a szociális érzékenységükre. Növeli a munkakedvet, erős kapcsolatokat hoz létre a gyerekek között. Fokozatosan kialakul az egymás iránti őszinteség, a tapintat, a szeretet. Jól fejleszthető a környezetérzékenységük. Az állatkert a gyerekek számára egy varázslatos közeg. Érdemes élnünk a zoopedagógia lehetőségével. 55

49 Tájékozódó jellegű év végi felmérés 1. Rajzolj a szövegnek megfelelően! A bokor előtt állok. Mellettem ül a kutyám. Fölöttem repül egy kismadár. A pad alatt lapul a cica. Tőlem jobbra egy fa áll. Balra egy pöttyös labda van a fűben. A fa mögül kukucskál a barátom. 2. Öltöztesd fel a fákat az évszakoknak megfelelően! TAVASZ NYÁR ŐSZ TÉL 3. Írd a szavak számát a megfelelő halmazba! 1. szék, 2. kacsa, 3. gyerek, 4. kanál, 5. gyöngyvirág, 6. almafa, 7. szekrény, 8. cinke, 9. katicabogár, 10. szivacs Élők Élettelenek 56

50 4. Kösd össze a szavakat a megfelelő növényi részekkel! törzs lombkorona gyökérzet virág gyökérzet szár levél 5. Húzd alá az emlősökre jellemző tulajdonságokat zöld, a madarakra jellemzőket kék színnel! Négy lába van, tojásokkal szaporodik, csőre van, testét toll borítja, kicsinyeit tejjel táplálja, testét szőr fedi. 6. Írd az állatok mellé a kicsinyeik neveit! ló tyúk juh sertés kecske tehén 7. Csoportosítsd a táplálékokat! Írd a számokat a megfelelő helyre! Gyümölcsök, zöldségfélék: Húsfélék, felvágottak: Kenyér, tésztafélék: Tej, tejtermékek: Édességek: 57

51 KÖRNYEZETISMERET TANMENET Ajánlott tanmenet A mi világunk tankönyvcsalád 1. évfolyam számára Ajánlott taneszközök: A mi világunk tankönyv 1. évfolyam A mi világunk munkafüzet 1. évfolyam A mi világunk tanagyag 1. évfolyam Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv 1 4. évfolyam Éves óraszám: A 32 óra a megtanítandó témákat és az év végi ismétlést tartalmazza. A négy óra év közbeni gyakorlásra vagy egy-egy választott megismerésére fordítható. A tankönyv és a tanmenet természetesen több témát tartalmaz. Nem szükséges mindegyiket feldolgoznunk. Esetenként kettőt is feldolgozhatunk együtt. A munkafüzet olyan bőséges, játékos feladatsorokat tartalmaz, amelyekkel szívesen foglalkoznak a gyerekek szabadidejükben is. Válogassunk ezek közül tanítványaink képességeinek és szükségleteinek megfelelően! A tanulmányi sétákat tervezzük együtt a napközis programokkal! A számos megfigyelési szemponttal bánjunk óvatosan! Készítsük fel a gyerekeket a sétára, mondjuk el, hogy hová megyünk és mit nézünk meg! A helyszínen a fontos látni- és tapasztalnivalókra ráirányítjuk a figyelmüket. Hagyjunk időt nekik arra, hogy saját szemükkel szemlélhessék a körülöttük lévő világot! Így számukra sokkal élményszerűbb lesz, és közösen sokkal színesebb tapasztalatokat dolgozhatunk fel. Dr. Mester Miklósné Révész Erika Óra Téma, ISKOLÁS LETTEM 1. Szervusz, kis barátom! 2. Óvodából az iskolába Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Sün Simi levelének felolvasása. Bábozás, éneklés, versmondás. A süni mozgásának utánzása film alapján. Játék: Gyűjtsük össze süni tulajdonságait (minden gyerek egy tulajdonságot mondhat)! Nézzünk körül a tanteremben, az iskola épületében és az udvarán! Miben kell változtatnunk? Az óvodai és iskolai napirend összehasonlítása. Azonosságok, különb ségek. Játék a tankönyv alapján. Fejlesztési feladatok Megfelelő érzelmi biztonság alapozása az iskolában. Együttműködés, érzelmek kifejezése, mások előtti szereplés, kreativitás. Környezettudatosságra nevelés. Szövegértés, szókincsfejlesztés. Az iskola felnőtt dolgozóinak és a kortársak illemtudó köszöntése. A megszólítás nyelvi formáinak megfelelő használata. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék a sünről gyakorlat: Már elsős vagyok 4. o. 1., 2. f. Ének-zene: dalok a sünről gyakorlat: Már elsős vagyok 4. o. 3. f. Az én világom 1. er kölcstankönyv: Iskolás vagyok o. Javasolt taneszközök, szemléltetés A mi világunk tankönyv (tk.) és munkafüzet (mf.) 1. évf., 1. évf., sünbáb Tk., mf. 58

52 Óra Téma, Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Javasolt taneszközök, szemléltetés 3. A mi is kolánk, a mi tantermünk Az iskola épületének bejárása. A helyiségek rendeltetésszerű használatának megismerése. A mosdó helyes használata, új étkezési szokások megismerése. Ismerkedés az iskolában előforduló jelzésekkel, piktogramokkal. Helyes viselkedés, önállóság, figyelem, együttműködés a felnőttekkel és a társakkal. Magyar nyelv és irodalom: szituációs játékok Technika, életvitel és gyakorlat: Környezetünk 6. o. 1. f. Vizuális kultúra: rajz készítése az iskola épületéről Erkölcstan: Ismerőseim 28. o. Tk., mf. K. Közlekedj helyesen! Közlekedési táblák felismerése előzetes megfigyelés és a tankönyv alapján. Az szemléltető filmjének megtekintése. Válaszadás kérdésekre. Közlekedési szituációk eljátszása. Játék a tankönyv alapján. Figyelem, felelősség, segítés másokon, szabálykövetés. Döntésképesség közlekedési helyzetekben. Udvarias magatartás a közlekedési eszközökön. A baleset-megelőzés módjai. A figyelmetlenség és túlzott merészség lehetséges következményei. gyakorlat: Gyalogos közlekedési veszélyhelyzetek, 42. o., jövök iskolába, 6. o. Matematika: Hány lépés a Magyar nyelv és irodalom: szituációs játékok Ének-zene: Megy a gőzös 4. Évszakok Előzetes feladat: képek gyűjtése az évszakokról. Szétválogatás, tablókészítés csoportosan. Az óvodából hozott és saját tapasztalatok alapján az évszakok jellemzése. Versek, dalok az évszakokról. Játék a tankönyv alapján. Esztétikai művészeti tudatosság fejlesztése. Az élőlények alkalmazkodása az évszakok változásaihoz. Önállóság, döntésképesség, empátia, kreativitás, együttműködés fejlesztése. Az időjárással kapcsolatos tapasztalatok rövid szóbeli megfogalmazása. gyakorlat: Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek: Jeles napok, Karácsonyvárás témakörök Matematika: Az évszakok hónapjai Ének-zene: dalok az évszakokról Tk. mf., 5. Az év hónapjai Balogh József: Virágszirom tizenkettő c. versének meghallgatása. A hónapok jellemzőinek megbeszélése a vers alapján. Családi események, születésnapok, névnapok kötése a hónapokhoz. Információk felhasználása, szövegértés fejlesztése. Mit mondanak a versszakok a természetről? Az évszakoknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. gyakorlat: cipőkötés, 30. o. Matematika: Az évszakokhoz tartozó hónapok Magyar nyelv és irodalom: az óvodában tanult versek, mondókák a témához kapcsolódóan Tk., mf. 59

53 Óra Téma, ŐSZ 6. Az ősz kincsei. Séta a parkban, az iskola környékén 7. Élő vagy élettelen? 8. A tiszta levegő varázslói: fák, bokrok F A fák, bokrok lakói 9. Mi terem a zöldsé geskertben? Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A természet (növények, állatok, emberek) megfigyelése. Lehullott növényi részek gyűjtése. Csoportos beszámolók a látottakról. Személyes tapasztalatok összegyűjtése, elmondása. Az filmrészletének megtekintése. A tankönyv képeinek elemzése. Játék. Képek szétválogatása, rendszerezése: fák, bokrok. Miért jó fás, bokros területeken bújócskát játszani? A tankönyv képeinek elemzése. Játék. Élménybeszámolók az eddig szerzet tapasztalatokról. Rovarokról, madarakról, csigákról (testük, mozgásuk, hangjuk). Állatok tulajdonságainak megfigyelése a versek ben. Miről mintázhatta az em ber a repülőgép ötletét? Játék. A piacon, a zöldségeskertben és az óvodában szerzett tapasztalatok alapján a zöldségfélék felismerése, megnevezése. Zöldségfélék érzékszervi vizsgálata. A nyers állapotban fogyaszthatók kóstolása. Játék. Fejlesztési feladatok Az időjárás és a természet változásai közötti ok-okozati összefüggések. Együttműködés, nyitottság, társas érzékenység fejlesztése. Az élő és élettelen jellemző tulajdonságainak megfigyelése. Következtetések levonása. Oksági összefüggések keresése. A fa és a bokor közötti hasonlóságok és különbségek felfedeztetése. A fák bokrok termései és az állatok táplálkozása közötti összefüggések. A fák, bokrok hatása a testi-lelki egészségünkre. Az állatok jelenléte, mozgása és az időjárás összefüggései. Figyelem, kommunikációs készség fejlesztése. A technika és a természet közötti összefüggések. A zöldségfélék mennyiségi aránya táplál ko zásunkban. A vásárlás módja a piacon vagy a zöldségkereskedésben. Kommunikációs készség, segítségkérés, kreatív gondolkodás fejlesztése. Kapcsolódási pontok gyakorlat: Környezetünk anyagai: 7. o. 2. f., a gyűjtött levelek, termések ízléses elrendezése kosárban gyakorlat: Kerítés a kiskutyának, 12. o. Testnevelés, sport: állatok mozgásának utánzása gyakorlat: Mi készül fából? , 28. o. Magyar nyelv és iro dalom: versek, ta lálós kérdések, mondókák a fákról, bokrokról Ének-zene: a témával kapcsolatos dalok Vizuális kultúra: őszi falevelek gyakorlat: Repülő, 18. o. Magyar nyelv és irodalom: az óvodában megismert versek, mondókák az állatokról. Ének-zene: Katicabogárka, Csiga-biga gye re ki gyakorlat: Gyurmazöldségek, 8 9. o. Magyar nyelv és iro da lom: Gyárfás Endre versek a zöldségekről Vizuális kultúra: zöldségek, gyümölcsök festése. Javasolt taneszközök, szemléltetés 60

54 Óra Téma, Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Javasolt taneszközök, szemléltetés 10. Mi terem a gyümölcsös kertben? Gyümölcsök érzékszervi vizsgálata. Gyümölcsök szétválogatása: nálunk terem, nem nálunk terem. Verstanulás a tankönyvből. Gyümölcsök elrendezése kosárban (esztétikai szempontok, keménység). A gyümölcsfogyasztás és az egészség kapcsolata. Képi információk feldolgozása. Ok-okozati összefüggések megláttatása. gyakorlat: Gyurmagyümölcsök, 8 9. o. Magyar nyelv és irodalom: mondókák, találós kérdések Erkölcstan: Egészséges élet, 24. o. 11. Őszi jeles napok, ünnepek Élménybeszámolók ünnepekről. Az őszi ünnepek, jeles napok összegyűjtése. Helyi szokások. Vásár, szüret eljátszása. A hagyományok ápolásának jelentősége, szokások. Az ünnepekre való készülődés (testi-lelki). Részvétel a családi munkamegosztásban. gyakorlat: Papírmunkák, 14. o. zászlókészítés Erkölcstan: Ünnepek és szokások, 55. o. Magyar nyelv és irodalom: készülődés versekkel Ének-zene: Készülődés dalokkal, nemzetiszín zászló 12. Hol lakunk? Személyes élménybeszámolók a lakóhely szépségeiről. Hogyan szépíthetjük közvetlen környezetünket? Mit szeretnénk másképpen? Ötletek. Környezettudatos gondolkodás, kreativitás fejlesztése. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. gyakorlat: Modellezzetek babaházat! 34. o. Vizuális kultúra: A mi házunk Tk., mf. F A mi családunk Szituációs játékok: vasárnap a családdal, este otthon, vendégek jöttek, vendégségbe megyünk. Feladatvállalás, a családtagok tisztelete, harmóniára törekvés. gyakorlat: Munkamegosztás a családban, o., Ünnepek a családban Erkölcstan: A család és a rokonság, 52. o. Tk., mf. K Foglalkozások Előzetes feladat: Érdeklődés a szülőktől (Mi a munkájuk, miért szeretik, milyen dicséretet kaptak?). Személyes beszámolók balesetekről, tűzesetekről. Szituációs játékok: hogyan telefonálunk a mentőknek, a tűzoltóknak, a rendőrségnek? Felkészítés a felnőtt lét szerepeire. Szóbeli kifejezőkészség, kommunikáció fejlesztése. Problémamegoldás, aktív állampolgárságra nevelés. gyakorlat: Varázskezek, 28. o. Ének-zene: zenehallgatás: Megismerni a kanászt, A juhásznak jól megy dolga Tk., mf. 61

55 Óra Téma, Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Javasolt taneszközök, szemléltetés 13. Milyen anyagokból készülnek a tár gyak környezetünk ben? Különböző tárgyak anyagainak érzékszervi vizsgálata (keménység, szín, forma, funkció). Összefüggés a tárgyak funkciója és anyaga között. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Technika életvitel és gyakorlat: Papírmunkák; Csákó, 16. o. Mi készül fonalból, textilből? Rajz és vizuális kul túra: mozaikkép ké szítése különböző anyagok felhasználásával K Játékok a levegővel és a folyadékokkal Légzőgyakorlatok. Tapasztalatok, képelemzés a levegő szennyezettségével kapcsolatosan. Folyékony anyagok érzékszervi vizsgálata. Színes folyadékok öntögetése különböző formájú edényekbe. Jégkockát és vizet teszünk egy szűrőbe. A levegő nélkülözhetetlenségének bizonyítása. A zöld területek nagysága és a levegő tisztaságának összefüggése. A játékos kísérletek ta pasz talatainak megfogalmazása. Ötletek megfogalmazása a vízzel való takarékosság és a vizek tisztaságának megóvására. gyakorlat: Munkamegosztás a családban. A vízzel való takarékosság lehetőségei a házimunkák folyamán, 48. o. Pohár, 19. o. Vizuális kultúra: különböző formájú és színű lufik rajzolása Tk., mf. TÉL 14. A tél örömei Változások megfigyelése a természetben. A téli időjárási megfigyelések lejegyzése jelekkel. A jég, hó, zúzmara érzékszervi vizsgálata. Hóemberépítés. A természeti környezet változása és az évszakok közötti összefüggések. A megfigyelés eredményeinek ábrázolása rajzzal, viszonyítások. Jelek, piktogramok használata. gyakorlat: Építsetek sílécet! 35. o., Közlekedés télen, 22. o. Testnevelés: csúszkálás a jégen, hógolyózás Vizuális kultúra: hószobor építése 15. Téli ün nepek, hagyományok Élménybeszámolók a csa ládi ünnepi szo kások ról. Luca-napi búza vetése, gondozása. Ünnepi készülődés. Az ajándékozás öröme, helyes módja. Újévi köszöntő megtanulása. Pozitív érzelmek átélése. Lelki készülődés az ünnepekre. Az életkornak megfelelő részvétel a családi ünnepvárásban, előkészületekben. gyakorlat: Karácsonyvárás. Ének-zene: az ünnepekkel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: versek K Segítségre van szükségük! Információk, tapasztalatok elmondása az állatok téli életmódjával kapcsolatosan. A cinege cipője c. vers. Madáreleség vásárlása. A testvérosztály által készített madáretetők kihelyezése együtt. Feltöltése szükség szerint. Az időjárás és az élőlények életmódja közötti összefüggések. Az állatok szeretete, védelme. Minden ember tud va lamit cselekedni. A testvérosztállyal való kapcsolat fontossága. A segítségadás jelentősége. gyakorlat: Farsang, 36. o., Farsangi jelmezek, 37. o. Magyar nyelv és irodalom: mesék, versek az állatok téli életmódjával kapcsolatosan 62

56 Óra Téma, 16. Egészséges életmód 17. Helyes időbeosztás, napirend Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Irányított beszélgetés az egészséges életmód legfontosabb elemeiről (napirend, tisztálkodás, elegendő alvás, táplálkozás, sport, jó kapcsolat a társakkal, családtagokkal). Személyes beszámolók a hétköznapok és ünnepnapok tartalmáról. Vélemények. Időpontok beállítása a játék órán. Rajzos napirend készítése a munkafüzet alapján szülői segítséggel. 18. A testem A testrészek megmutatása társakon. Testhelyzetek modellezése gyurmaemberkével. Beszámolók a saját környezetben történt balesetekről. Vita: Hogyan lehetett volna megelőzni? Beszélgetés a belső tu laj don sá gokról: jószívűség, segítőkészség, kedvesség. 19. Érzékszerveim Érzékelési játékok az öt érzékszervvel a tankönyv alapján. Beszélgetés: az érzékszervek funkciója, védelme. Játékok a tankönyv alapján. Fejlesztési feladatok Egészséges életvitel, önkritika, kompromiszszumkészség, pozitív és ne gatív értékek bemutatása. A jó társas kapcsolatok jelentősége életünkben, egészségünkben. Környezettudatosság a mindennapi élettevékenységek során. Önkritika fejlesztése. A hibák és változtatások szükségességének belátása. Harmóniára törekvés a mindennapi életvitelben. A különböző testrészek megnevezése, funkciója, óvása. Egymás testi épségének óvása. A jó közösségi légkör jelentősége a mindennapokban. Különbségek a felnőttek és a saját korosztály testmérete között. Az érzékszerveink egész ségére ártalmas dol gok feltérképezése az otthoni és az iskolai környezetben. Empátiakészség fejlesztése. A fogyatékos emberek elfogadása, segítése. Kapcsolódási pontok gyakorlat: A játék maci péksüteményei, 10. o. Erkölcstan: Egészséges élet, o. Testnevelés: szabadtéri játékok Technika, életvitel és gyakorlat: Építés, o. gyakorlat: gyurmaemberke Testnevelés: gyakorlatok a különböző testrészek edzésére Matematika: mérések: magasság, derékbőség, testtömeg Erkölcstan: Ilyen vagyok témakör gyakorlat: építés vagy szerelés Testnevelés: balesetek megelőzése játék közben Javasolt taneszközök, szemléltetés 63

57 Óra Téma, 20. A helyes tisztálkodás 21. Egészségesen táplálkozom? TAVASZ 22. Ébred a természet 23. Szobanövények Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tisztálkodási szokások megbeszélése. A helyes kézmosás, fogmosás gyakorlása. Az érzékszervek tisztántartásának helyes módja. Szituációs játék: a fogorvosi rendelőben. Képek rendezése táplálékcsoportok szerint a tankönyv alapján. Beszélgetés a saját táplálkozási szokásokról (rendszeresség, változatosság, nemszeretem ételek). Játék: terítés, a kulturált étkezés bemutatása, evőeszközök megfelelő használata. Előzetes feladat: versek, dalok gyűjtése a tavaszról. A természet változásainak és az időjárásnak a megfigyelése a szabadban. Játék a tankönyv alapján. Az iskolában és a lakásban tartott szobanövények megfigyelése. Milyen körülményeket szeretnek? Miért betegedtek meg? Miért pusztultak el? Miért fejlődnek szépen? A növények életfeltételeinek megfigyelése, bizonyítása (megfelelő hőmérséklet, tápanyag, víz, levegő). Virághagymák hajtatása. Magok ültetése (bab, borsó). Növények gondozása. Fejlesztési feladatok A rendszeres, helyes tisztálkodás jelentősége az egészség megóvásában. A környezetbarát és testbarát tisztálkodószerek használata és az egészség közötti összefüggések. A táplálékcsoportok helyes arányának érzékeltetése. A táplálkozás és az egészséges fejlődés kapcsolata. A helytelen táplálkozás és a betegségek gyakorisága közötti összefüggések. A kulturált étkezés gya korlása a mindennapokban. Változások megfigyelése, megfogalmazása a természetben. Időjárási adatok lejegyzése a tanult jelekkel. Térbeli tájékozódás fejlesztése. A növények környezeti feltételeinek megfigyelése, következtetések levonása. A növények élőlények. Rendszeresen gondozni kell őket. Az emberi figyelmetlenség, hanyagság következményei. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Környezettudatosságra nevelés. Kapcsolódási pontok gyakorlat: Munkamegosztás a családban. A környezet tisz tántartása, 48. o., környezetbarát tisztítószerek használata. Testnevelés: tisztálkodás a testnevelésóra után Ének-zene: Piszkos a kezem c. dal gyakorlat: Táplálkozzunk egészségesen! 43. o., Nyuszi Gyuszi vendéget vár, 46. o. Testnevelés: A sportolás előtti étkezés mértéke, időpontja. gyakorlat: Nemzeti ünnepünk március 15., 38. o. Magyar nyelv és irodalom: versek gyakorlat: Húsvét, 39. o. Magyar nyelv és irodalom: növényekről szóló versek. Ének-zene: dalok a virágokról. Vizuális kultúra: sordíszek. Javasolt taneszközök, szemléltetés 64

A reflektív gondolkodás fejlesztése

A reflektív gondolkodás fejlesztése A reflektív gondolkodás fejlesztése GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják.

Részletesebben

A zenei tehetség felismerése és fejlesztése

A zenei tehetség felismerése és fejlesztése A zenei tehetség felismerése és fejlesztése GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek

Részletesebben

Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria. Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz

Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria. Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz CELLDÖMÖLK, 2011 AP 040933 ISBN 978-963-464-699-0 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó

Részletesebben

Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se

Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett

Részletesebben

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett

Részletesebben

Ha tehetséges a gyerek

Ha tehetséges a gyerek Ha tehetséges a gyerek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja,

Részletesebben

Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén

Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén GÉNIUSZ KÖNYVTÁR A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által

Részletesebben

Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban

Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek

Részletesebben

Tanári kézikönyv a Technika és életvitel 7. évfolyamhoz

Tanári kézikönyv a Technika és életvitel 7. évfolyamhoz Technika_7_KK_hodzsi.qxp:pitrik kk.qxp 10/18/11 2:21 PM Page 1 Pitrik József Tanári kézikönyv a Technika és életvitel 7. évfolyamhoz Celldömölk Technika_7_KK_hodzsi.qxp:pitrik kk.qxp 10/18/11 2:21 PM Page

Részletesebben

Dá vid Im re JÓ SZÓVAL OKTASD. Mód szer ta ni ké zi könyv oktatóknak

Dá vid Im re JÓ SZÓVAL OKTASD. Mód szer ta ni ké zi könyv oktatóknak Jó szó val ok tasd GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja,

Részletesebben

Épít ke zõk. Oláh Ro land szo ci á lis mun kás

Épít ke zõk. Oláh Ro land szo ci á lis mun kás Épít ke zõk Jú li us ele jén Ágon te tõ fel újí tás ba fo gott Or sós Flóra és Fá bi - án. A Hab itat Pont és a Köz-Tér-Há ló Ala pít vány köz re mû kö dé - sé vel meg va ló su ló mun kát már áp ri lis

Részletesebben

ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG Mt 28,20

ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG Mt 28,20 ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG Mt 28,20 " Embernek lenni, Csak embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld szülte földnek, És Isten lehelte szépnek!" (Sík Sándor) "

Részletesebben

Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához

Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita Kézikönyv Az én világom 1. tanításához A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/4084-15/2013 határozati számon 2013. 04. 05-tól 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.

Részletesebben

Iskolánkról. Az iskola rövid története

Iskolánkról. Az iskola rövid története 1 Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország, boldog nemzet /Kodály Zoltán/ Iskolánkról Az iskola rövid története A Pedagógiai Program megalkotásával iskolánk - a többi

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 20. évi 6. szám 609 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az emberi erõforrások minisztere 4/20. (I..) EMMI rendelete a két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

Részletesebben

Az iskolai demokrácia alternatívái A MA GYAR IS KO LA ÉS AZ ÚN. DE MOK RA TI KUS IS KO LÁK TA PASZ TA LA TA I NAK ÖSSZE HA SON LÍ TÁ SA

Az iskolai demokrácia alternatívái A MA GYAR IS KO LA ÉS AZ ÚN. DE MOK RA TI KUS IS KO LÁK TA PASZ TA LA TA I NAK ÖSSZE HA SON LÍ TÁ SA Az iskolai demokrácia alternatívái A MA GYAR IS KO LA ÉS AZ ÚN. DE MOK RA TI KUS IS KO LÁK TA PASZ TA LA TA I NAK ÖSSZE HA SON LÍ TÁ SA A tanár, aki osztályát a büntetésektôl való félelemmel kormányozza,

Részletesebben

dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan?

dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan? dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan? 2011 Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 33 34 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 35 22 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET Git tá nak

Részletesebben

BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. dr. Sallai Csilla.

BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. dr. Sallai Csilla. k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 9. szám, 2013. szeptember T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Cégautók értékesítése az áfa 1 szempontjából Ha nem emlékszünk már arra, hogy

Részletesebben

Inklúzió és integráció a közoktatásban Feladatgyűjtemény

Inklúzió és integráció a közoktatásban Feladatgyűjtemény Feladatgyűjtemény Inklúzió és integráció a közoktatásban Feladatgyűjtemény Tukacs Anita Pécsi Tudományegyetem, Pécs 2011 Tukacs Anita A tananyag megjelenését a TÁMOP 412-08/1/B-2009-0003 A kompetencia-alapú

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS CÉL ÉS FELADAT

I. ÁLTALÁNOS CÉL ÉS FELADAT 1 I. ÁLTALÁNOS CÉL ÉS FELADAT Programunk célja: Nevelő munkánk az egyéni aktivitásból, a gyermekek egyéni megnyilvánulásaiból indul ki. Célunk: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános

Részletesebben

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL A Ma gyar Tu do mányos Akadémia né hány kutatócso portjá nak köz re mû kö dé sé vel, a Tu dás tár sada l om Ku ta tó központ s zervezésében ta nulm

Részletesebben

Az in téz mé nyi mar ke ting és a DPR kap cso la ta a Szé che nyi Ist ván Egye te men

Az in téz mé nyi mar ke ting és a DPR kap cso la ta a Szé che nyi Ist ván Egye te men VENDÉGOLDAL Az in téz mé nyi mar ke ting és a DPR kap cso la ta a Szé che nyi Ist ván Egye te men FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Filep Bá lint Tamándl Lász ló A Szé che nyi Ist ván Egye tem a Nyu gat-du nán tú l

Részletesebben

megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt.

megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA

TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA El sz Csahóczi Erzsébet Csatár Katalin Kovács Csongorné Morvai Éva Széplaki Györgyné Szeredi Éva TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA 7. évfolyam II. kötetéhez TEX 014. június. 0:43 (1. lap/1. old.) Matematika

Részletesebben

Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben. Foglalkozástervek

Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben. Foglalkozástervek Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben Foglalkozástervek Visszacsatolás az alapképzésbe Tartalom Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben... 1 Tartalom... 2 Bevezető...

Részletesebben

MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN

MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN ZRÍNYI KIADÓ Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató

Részletesebben

MUNKAANYAG. Czigléné Farkas Katalin. A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt. eszközszükséglet, valamint berendezés.

MUNKAANYAG. Czigléné Farkas Katalin. A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt. eszközszükséglet, valamint berendezés. Czigléné Farkas Katalin A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt eszközszükséglet, valamint berendezés. A követelménymodul megnevezése: Általános pedagógiai asszisztensi feladatok

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. NOVEMBER 23. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft F E L

Részletesebben